Petőfi Népe, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-21 / 249. szám
2. oldal, 1992. október 21. PETŐFI NÉPE Rendezvények október 23. előestéjén Bácsalmáson holnap, október 22-én este 18 órakor a városháza tanácstermében ünnepi ülésen emlékeznek az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire. Lakiteleken szintén holnap lesz az ünnepség, amely délután 17 órakor kezdődik a Templomtéren, a kopjafánál. A fáklyás megemlékezésen beszédet mond Csurka István országgyűlési képviselő és Le- zsák Sándor, az MDF elnöke. Tabdi képviselő-testülete október 22-én csütörtökön délután 17 órakor emlékezik meg az 1956-os forradalomról, a művelődési házban. Az általános iskolások adnak műsort, s átadják a község díszpolgárának kitüntető címről szóló oklevelet. 18 órakor a katolikus templomban a kalocsai helyőrségi zenekar ad koncertet. Soltszentimrén ünnepélyes gázlánggyújtás lesz holnap, október 22-én, délelőtt 11 órakor a művelődési ház előtti téren. Nagykőrösön az Arany-napokkal egybekötve emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadság- harc évfordulójáról. Holnap, október 22-én, csütörtökön a mártírok emlékművénél lesz az ünnepség, melynek szónoka Für Lajos honvédelmi miniszter. A 23-ai rendezvények helyét és idejét holnapi számunkban közöljük. KÉRDŐJELEK Ki a csárdafőnök? Két dudás nem fér meg? A közmondás annyiban nem állja meg a helyét, hogy valójában egy dudásról van szó. A másiknak nemrég távoznia kellett, de emléke, híre s a megelőző korszakban oly nagy visszhangot kiváltó „dallamai" még jelen vannak. Moszkváról van szó, ahol Jelcin és Gorbacsov között folyamatosan zajlik a mélyütésektől sem mentes küzdelem. Az orosz elnök — ha csökkenő mértékben is — hazája közvéleményének rokonszenvére támaszkodik, a volt Szovjetunió valamikori első embere viszont főként a külvilágra számíthat, amely nem felejtette el személyes szerepét a nagy változások megindításában, még ha a maga által felkorbácsolt hullámok később el is sodorták. Miért törekszik Jelcin, szinte látható görcsökkel a „degorba- csovizálásra”? Talán még túlontúl erősek a régi reflexek. Amikor a Szovjetunióban nem létezett demokrácia, elképzelhetetlen volt a csúcsokon a normális váltás. Sztálin fizikailag is megsemmisítette valódi vagy vélt ellenfeleit: Hruscsov túlélte, de tökéletes elszigeteltségben. Az utódok, Brezsnyevtöl Csernyen- kóig ezért akkor sem akarták átadni helyüket, amikor félha- lottan már semmire sem voltak képesek. Gorbacsov önként-nem önként, de távozott, viszont nemzetközileg jegyzett személyiség maradhatott, odahaza pedig bíráló hangokat is haltat. Ezt ki kell bírnia egy demokráciának, s ki is bírja, lásd Thatcher megjegyzéseit Major címére. Oroszország azonban a demokratikus gyakorlatot illetően fiatal s könnyebb szónokolni a demokráciáról mint átültetni a hétköznapokra. A dudások viaskodása ezúttal leginkább a csárdát, Oroszországot sújtja. (FEB) Köröztetett nyilatkozat Kedd délutánig 32-en írták alá — többek között Szabad György házelnök. Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter és Pusztai Erzsébet népjóléti államtitkár — azt a nyilatkozatot, amelyet az MDF liberálisai „köröztettek” a Parlamentben a frakcióülésen is. A nyilatkozat szövegében olvasható: „Mi, az MDF alábbi tagjai kijelentjük, hogy nem értünk egyet az MDF Országos Etikai Bizottságának határozatával. Szerencsétlennek tartjuk, hogy azetikai bizottság párton belüli politikai vitában foglalt állást és hozott elmarasztaló ítéletet dr. Debreczeni József megrovásával. Aggodalommal emlékeztetjük az etikai bizottságot súlyos politikai felelősségére.” A nemzeti ünnep előtt • Archív felvételünk az 1956-os Bem-szobornál lévő tüntetést ábrázolja. (Folytatás az 1. oldalról) Beszélgetés ’56-ról Für Lajos honvédelmi miniszterrel Sajnos, november 4-e a több tényezőből bekövetkezett — hiszen Nagy Imréék reform- vagy mint annak idején mondtálc, nemzeti kommunisták voltak — forradalmat a lehető legdurvábban eltaposta. S mégis: amiként Rákóczi szabadságharca, bukása ellenére tovább élt a 19. század reform- és szabadságeszméiben, azonképpen ’56 sem múlt, múlhatott el nyomtalanul. Legalábbis a lelkekből nem, amit jól tudott a hatalom is. Mert az korántsem Kádár jószívűségén, az oroszok nagyvonalúságán múlott, hogy mi lehettünk ugyebár „a legvidámabb barakk”, nálunk emlegették a legtöbbet, gyakorta elítélően a „fridzsider-szocializmust”, és így tovább. Meg kell hagyni: volt Magyarország mezőgazdaságában részesművelés, háztáji gazdaság, sőt az egész iparra is átterjedt másodgazdaság, gmk- szisztémában, más egyébben. Olyan jelenségek voltak ezek, amelyek magában a szovjet birodalomban sem léteztek, de az úgynevezett szocialista tábor más államaiban sem — kivéve Lengyelországot talán. Miért álmélkodunk? — A minap jártam Győrött, ahol 1956 őszén gyakornoka lehettem a Szigethy Attila kiadásában megjelent Hazánk című — rövid életű — napilapnak. Két akkori munkatársammal beszélgettem. Az egyikük, 33 évet élt angliai emigrációban, s most megírta élményeit. Azt mondta: a mai fiatalság semmit sem tud ’56-ról! ' — Igaza, van! De hát ugyan miért csodálkozunk ezen? Igaz, így mondanám: a valódi ’56-ról tud keveset, vagy semmit, azt is eltorzítottan. Hiszen azt szajkózta már az óvónéni, később a tanító, a tanár, azt olvasta a sajtó hasábjain, azt zengte a rádió, az egész, mai divatos szóval, média, hogy ami akkor történt, az ellenforradalom, a magyar nép elárulása volt. Hát akkor álmél- kodjunk, hogy most mennyi a pótolni valónk?! És mind e közben nekünk, felnőtt tanároknak is szembesülnünk kell hol a • puszta tényekkel, hol egymással is, ezért a nagy vita közoktatási, benne történelemoktatási témakörökben. Csak reformlépések . . . — Úgy is mint átélőnek, s mint történésznek, mi a véleménye: az '56-os, tagadhatatlan nemzeti egység vajon akkor sem tartott volna soká, ha valami csoda folytán megússzuk a szovjet inváziót ? — Sajnos, ez a valószínű — töpreng el Für Lajos. — Hiszen megalakultak már, viszonylag gyorsan a pártok, ugye így lett Petőfi Párt a korábbi Nemzeti Parasztpártból, így MSZMP, a megbukott MDP romjain, csakhogy ezek szóhoz sem tudtak jutni, már jöttek is vissza — ha ugyan kimentek egyáltalán — a tankármádiák. Később azonban nyilván megindult volna az érdektagolódás, s azt ugyan nem állítom, vagy nem tudhatom, hogy a maihoz hasonló méretűvé duzzadt volna-e, de óhatatlanul felállt volna a hatalmon lévők, s az őket ellenzők cseppet sem baráji viszonya. — Érre mondják, hogy, kérdésem történelmeden volt, amit kénytelen vagyok belátni. Méginkább e bűnbe esem azonban, ha megkérdem: mit hoz a jövendő? Még ’56-nál maradva, akkor sokkalta könnyebb lett volna olyan tennivalókkal megbirkóznunk, amelyek ma hatványozott erőfeszítéseket igényelnek. Mire is gondolok? Arra, hogy 1956-ot ugyebár mindössze nyolc esztendő választotta el a „fordulat évétől”, azaz a hírhedt 1948-as cezúrától. Mivel forradalom volt, amit a magyar nép túlnyomó többsége csinált, egy pillanat alatt szétzúzott olyan hatalmi berendezkedést, amit a mi rendszerváltásunk nem tudott semmissé tenni. Apró reformlépésekről lehet csak szó, hiszen a békesség mindannyiunk számára fontos. S akkor még jól tudta a műhelyét vesztett kisiparos, az üzletét államosítással elvett kiskereskedő, hol is volt, hol találja meg újfent elkobzott tulajdonát. Ugyanez áll a parasztságra is. Ma ellenben bonyolult és új meg új sérelmeket is kényszerűen szülő kárpótlási törvények révén kell már megadni újbóli önbizalmát az ország állampolgárainak. Médiaháború és bősi erőmű Mit lát napjaink legfőbb dilemmájának a bel-, illetve a külpolitika terepén? A médiaháborút — ahogy mondani szokás belpolitikai, s a bősi erőmű ügyét külpolitikai vonatkozásban. — Maradjunk az utóbbinál: a Honvédelmi Minisztériumban ülünk ugyebár... — Egy pillanatig se értsen félre senki, mert már volt mit magyarázkodnom a kákán is csomót keresőknek tűnődik el a miniszter. Nem mint a tárca vezetője mondtam, hanem mint MDF- politikus, ha úgy tetszik, egyszerű, tájékozódni igyekvő állampolgár, hogy külpolitikánk legsúlyosabb dilemmája a Duna elterelésének szlovák szándéka, ami már nemzetközi síkra viszi a két állam vitáját. Tehát diplomáciai, jogi, ökológiai tárgyalások sorozata által kell valamiként nyugvópontra jutnia a két szomszédos népnek, Európa vezető szereplőinek sokunk által remélt segedelmével. — Miniszter úr, köszönöm a beszélgetést. (MTl-Press) Keresztényi Nándor Antall levelei államférfiakhoz a Duna elterelése ügyében A Miniszterelnöki Hivatal az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez kedden délután. A Duna csehszlovák területre való tervezett elterelése és az emiatt kialakuló konfliktushelyzet megakadályozása végett Antall József miniszterelnök a hét végén levélben fordult számos európai és amerikai államférfihoz. Az azonos tartalmú levelet eljuttatták George Bush amerikai, Borisz Jelcin orosz, Francois Mitterrand francia és Lech Walesa lengyel elnöknek, Helmuth Kohl német és Franz Vranitzky osztrák kancellárnak, John Major brit, Giuliano Amato olasz és Ruud Lubbers holland miniszterelnöknek és Jacques Delorsnak, az Európai Közösségek Bizottsága elnökének. A miniszterelnök levelében felhívta a figyelmet, hogy a bősi vízlépcső egyoldalú üzembe helyezésével, a hajózási fővonal megváltoztatásával a cseh—szlovák fél számos nemzetközi egyezmény sérelmét valósítaná meg, mindenekelőtt megsértené Magyarország területi integritását. Mint írja, „ez a lépés a nemzetközi közösség érdekeit is súlyosan sérti, olyan új konfliktusforrást hoz létre Közép- Európában, ami veszélyezteti a stabilitást és az európai együttműködést. Meggyőződésem, hogy e lépés a legkevésbé sem szolgálja a szlovák nép érdekeit, mivel az erőmű működtetéséből származó gazdasági előnyök elenyészőek, a környezeti károk és veszélyek Szlovákiát is súlyosan érintik, a régió feszültségektől és konfliktusoktól mentes politikai és gazdasági együttműködése pedig az új Szlovákiának is fontos érdeke.” A térség stabilitását fenyegető konfliktus elkerülése érdekében a magyar miniszterelnök arra kérte az említett államférfiakat, vessék latba politikusi, erkölcsi és emberi tekintélyüket, hogy végül • mégis kerekedjen felül az ésszerűség és a cseh—szlovák kormány, legalábbis a nemzetközi fórumok eljárásának befejezéséig halassza el a Duna elterelését. azok a dolgozók, akik betegségük ideje alatt elveszítik munkahelyüket, 75 százalék helyett 65 százalékos táppénzben részesüljenek. A kormány ebben a kérdésben szintén késznek mutatkozott a tervezet felülbírálására. Mindhárom oldal részéről egyetértés volt abban, hogy az özvegyi nyugdíj feléledési szabálya a jelenlegi 15 évről ne öt évre, hanem tízévre csökkenjen. A munkaadók részéről a legnagyobb tiltakozást a társadalombiztosítási járulékalap szélesítése váltotta ki. Nem fogadták el, hogy a munkáltató által nyújtott olyan természetbeni és kulturálisjuttatások után, amelyek a nyugdíjalapba nem számítanak bele, a munkaadó nyugdíjjárulékot fizessen. Nem értetlek egyet a szak mun k áslan illők után fizetendőjárulék havi 300 forintról 450 forintra emelésével sem. A kormányzati oldalezeketakifogásokat nem fogadta el. Mikor emelik a nyugdíjkorhatárt? Az Érdekegyeztető Tanács keddi plenáris ülésén sem a munkavállalói, sem a munkaadói oldal nem értett egyet azzal a kormányjavaslattal, hogy a társadalombiztosításjövő évre tervezett 40 milliárd forintos hiányát a társadalombiztosítás rendezze. A munkaadók szerint a hiány finanszírozásaként kibocsátandó 10 éves lejáratúértékpapír törlesztését a központi költségvetésnek kellene átvállalnia. A kormányzati oldal azonban leszögezte: a költségvetés több évre előre nem vállalhat kötelezettséget. A nők nyugdíjkorhatárának emelése kérdésében a felek nem jutottak kompromisszumfa. A munkavállalók tiltakozása és a munkaadók új javaslatai ellenére a népjóléti tárca képviselője leszögezte: a kormányt kötelezi a vonatkozó ország- gyűlési határozat, amely szerint 1993- ban meg kell kezdeni a korhatár fokozatos emelését. Több részkérdésben a kormányzati oldal nagyobb kompromisszumkészséget mutatott. Jelezte, hogy a szociális törvényjavaslat várandósági támogatás címén az anyasági segélynél kedvezőbb ellátási formát biztosít, s ez megoldhatja a pályakezdők terhességi gyermekágyi segélyezését. A társadalombiztosítási törvénytervezet ugyanis a pályakezdőknél a jogosultság megszerzéséhez a szülést megelőzően 180 napi keresetet ír elő. A munkavállalók kifogásolták, hogy EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Eredményes genfi találkozó Dobrica Cosic Jugoszlávia és Alija Izetbegovic, Bosznia-Hercegovina elnöke első találkozójukon a boszniai ellenségeskedések beszüntetése és Szarajevó dcmilitarizálása mellett foglalt állást. A két politikus Gcnfben, hétfőn öt órán át tárgyalt Cyrus Vance-szel és Lord Owennal. Cosic közölte, hazatértével egyezményt ír alá a boszniai szerbek vezetőjével, amelynek értelmében Boszniából Jugoszláviába szállítják át az összes katonai repülőgépet. A két elnök abban is egyetértett, hogy Bosznia-Hercegovinában ellenőrzés alá kell vonni a felfegyverzett bandákat, a félkatonai csoportokat. Felszabadult több település A zágrábi rádió kora délutáni híradásában jelentette, hogy több, mint egyéves megszállás után tegnap délelőtt felszabadult a dub- rovniki körzet több települése: Cavtat es Konavlje. Az itt élő három és fél ezer ember állítják a horvát hírközloszervek — az elmúlt héten élte át a legsúlyosabb napokat, mert fegyveres bandák garázdálkodtak a vidéken. A dubrovniki körzet felszabadításáról a nemrégi jugoszláv horvát csúcstalálkozón döntöttek. BT-vita zárt ajtók mögött Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfő este zárt ajtók mögött vitatta meg az iszlám országoknak azt a követelését, hogy a Boszniát sújtó fegyverembargó visszavonására azonnal hívjak össze a testület ülését. Az iszlám országok sürgetik, hogy a szerb agresszió leállítására vonják vissza a Boszniára is kimondott fegyverembargót. Azt is követelik, hogy a Biztonsági Tanács hozzon hathatós intézkedéseket a boszniai légtérre elrendelt repülési tilalom betartásának szavatolására. Növekvő párizsi adóterhek A városi közgyűlésben Jacques Chirac polgármester bejelentette, hogy 1993-ban ismét hat százalékkal emelik a különböző városi adókat. Ezeket az idei évben hét százalékkal már megnövelték, így két év alatt összesen 13 százalékkal többet kell fizetniük a különböző városi adók, így az ingatlanadó és a lakhatási adó címén Párizs lakóinak. A polgármester, aki az egyik nagy ellenzéki tömörülés, az RPR vezetője is, az emelést azzal indokolta, hogy azt a kormány kényszerítette rá a városra, mert fokozatosan elvon Párizs bevételeiből. Poloskák az áj épületben Lehallgató berendezések vannak Németország nagykövetségének új moszkvai épületében, amelyet két héttel ezelőtt avatott fel Klaus Kinkel külügyminiszter. A „poloskák” meglétét a Bild című lap szellőztette, s tegnap a bonni külügyminisztérium is megerősítette. Szakemberek abból indulnak ki, hogy a lehallgató készülékeket a KGB már 1984-ben, az építkezés kezdetén elrejtette, s hogy a nagyköveti rezidenciát, valamint diplomatalaiásokat is teleszortak „poloskákkal”. Gyilkosság vagy öngyilkosság? Bonni lakásán holtan találták hétfő este Petra Kellyt, a német békemozgalom egykori vezetőjét és életlársát, Gerd Bastiant. Rendőri források hangoztatták, hogy a halál már több nappal ezelőtt bekövetkezett és a két holttest bomlásrak indult. Mindkét tetemen külsérelmi nyomok láthatók, így nem rárható ki a gyilkosság és az öngyilkosság sem mondottak rendőri források. A 45 éves Petra Kelly a Zöldek pártjának egyik alapítója volt. Élettársa, a 69 éves Gerd Bastian korábban a hadsereg tábornoka volt, majd a Zöldek pártjában töltött be vezető tisztséget. Elnökjelöltek utolsó vitája Az amerikai elnökválasztás három jelöltjének hétfő esti, utolsó vitája élénkebb volt az előzőeknél, ám tok újdonságot ez sem hozott. Jóllehet George Bush elnök hatásosában szerepelt, mint a korábbi alkalmakkor, két hétre a választásoktól, aligha tudja már utolérni Bili Clintont, a fölényesen vezető demokrata jelöltet. A vita legérdekesebb szereplője ezúttal is a függetlei Ross Perot volt, aki elsősorban Bush elnököt támadta igen heve;cn. A vita aligha változtatott sokat az eőviszonyokon: a hétfői felmérések szerint Clinton a szavazatok 4* -49, Bush 31 36, Perot 12 — 14 százalékra számíthat két héttel anovember 3-iki elnökválasztás előtt. Felfüggesztett csapatkivonás Az orosz csapatoknak a három balti államból való mielőbbi kivonása mellett foglalt állást Pavel aracsov tábornok, orosz védelmi miniszter. A miniszter hétfőn kijdentette, a kivonást mindenféleképpen végre kell hajtani, még akke is, ha a hazahozandó katonák szamára nincs elegendő lakótér. Savai szerint az orosz katonák hozzátartozói Észtországban, Letúrszágban és Litvániában rettenetes lélektani nyomásnak vannak kitéve. Grtacsov kijelentésével ellentétben, a vezetése alatt álló mnisztérium közleményben jelentette be, időlegesen fel függesztették csapataik egy részének kivonását a balti köztársaságokból, amíg linden hazatérő katonának nem tudnak lakást biztosítani Oroszországban. Arafat kész 2 találkozóra Jasszer Arafat kész azonnal tallkozni — „mindegy, hogy hol” Jichak Rabin izraeli miniszterekökkel jelentette ki tegnap Abdel Wahab Daraus képviselő, az traeli parlamentbe bejutott Arab Demokratikus Párt vezetője, aki Irogatást tett a PFSZ tuniszi székhelyén. Az arab képviselő aki vsárnap este találkozott Arafattal elmondta: a PFSZ vezetőjének icggyőződése, hogy egy Rabinnal való találkozó elősegít heti a köze keleti békefolyamat ügyét. Ukrán hadihtjók Indiába? Az. indiai Economic Times cím napilap jelentése szerint van alap feltételezni: az indiai védelmi mirszter, Sarad Pavar múlt heti kijevi látogatásán érdeklődést mutalotarra, hogy országa Ukrajnától repülőgép-hordozó hajókat szerezzn be. Jelenleg két ilyen típusú hajó áll építés alatt Nyikolajev kikötŐiokkjaiban az egyiket légvédelmi, a másikat tengeralattjáró-elhrítási célokra szerelik fel. Megérkeztek s 5 méter széles SZÖNYESPADLÓK a kecskeméti Szön^gpadló-szaküzletbe. (Bajcsy-Zs. u. 34.) Nyitu: 10—18., szombat: 9—12. 24/10
