Petőfi Népe, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-20 / 248. szám

6. oldal, 1992. október 20. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC MUNKAKÖRTERVEZÉS I. Ha odafigyelnek a körülményekre MECÉNÁS VÁLLALKOZÓ Ford az alapítványnak Az előző (motivációs) fejeze­tek végszavaként hadd hangsú­lyozzam: a menedzser birtoká­ban lehet a világ összes techni­kai ismeretének, de ha (alá- és mellérendelt) munkatársait nem tudja hatékony munkára ösztö­nözni nem lehet őt hatékonynak nevezni. A hatékonyság növelése érde­kében végzett munkakörtervezési tevékenysége tehát életbevágóan fontos. Emiatt a téma hosszú múltra tekint vissza, kapcsolód­va a munkamérésekhez és a munkamódszer-tanulmányokhoz. Az 1970-es évtizedben érett meg (tehát valójában elég friss) az igazán széles elméleti alap a munkakör tervezésének és a dol­gozók munkakörülményei javítá­sának egyesítéséből. Mire ad választ? A motiváció­val szoros kapcsolatban a mun­kaerő-vándorlásra, a lógásra, a hiányzásokra, az alacsony terme­lékenységre, de azokra a jelensé­gekre is, melyek látszólag ellent­mondást hordoznak önmaguk­ban. Ilyen volt az az eset, ami­kor egy gyárban a helyi megvilá­gítás és a termelékenység össze­függését vizsgálták. Minden úgy indult, ahogy várták. Növelték a megvilágítást, és bizonyos száza­lékban nőtt a termelékenység. Ezután visszaállították az eredeti állapotot annak érdekében, hogy mérjék a csökkenés mértékét. Meglepetésre a termelékenység megint nőtt! Elgondolkodtató. Mi a magyarázata? A dolgozók ....Az elmúlt évben valamennyi M agyarországon működő biztosí­tóval szerződéses, üzleti vagy leg­alábbis információs partnerkap­csolatot sikerült kiépítenünk. Mostanáig mintegy százötven ki- sebb-nagyobb vállalkozás, vállalat — közöttük sok kecskeméti és me­gyei cég — megbízását kapta meg brókercégünk. A legutóbbi idő­szak egyik legnagyobb biztosítási ügyletét néhány napja bonyolítot­tuk, Kecskemét Megyei Város Ön- kormányzata segítségünkkel vá­lasztotta ki a részere legelőnyösebb vagyon- és felelősségbiztosítási ajánlattal jelentkező biztosítási in­tézetet. A mostanáig közreműkö­désünkkel megkötött, kiközvetí­tett biztosítási szerződések díja több mint tízmillió forint. Mind­ezek mellett cégünk több esetben is szaktanácsadóként szerepelt kár­ügyekben. Az utóbbi hónapokban igen sok gazdasági egység kérte se­gítségünket különféle biztosítási ajánlatok kiértékeléséhez. — Mi tartozik egy brókercég te­vékenységi körébe?- Az a dolgunk, hogy semleges és független szaktanácsadóként, azaz biztosítási szolgáltatóként közvetítsünk az ügyfelek és a biz­tosító között. Arra törekszünk, hogy a legtestreszabottabbat válasszuk ki ügyfelünknek a bizto­sítási piac ajánlatai közül. A leg­többször a biztosítási társaságokat is versenyeztetjük. így gyorsan ki­derül, melyiknek kedvezőbb a díja és a kockázati feltételrendszere. Ez a tevékenység a biztosított — a brókercég megbízója — számára ingyenes. — Lényeges részlet, hogy a biz­tosítók ajánlataiból a brókercég minden esetben a megbízója szá­azt érezték, már megint foglal­koznak az ő munkakörülménye­ikkel, s ez volt pozitív reagálá­suk oka. Az USA-ban és Svéd­országban 3 évig vizsgáltak férfi munkásokat, és megdöbbentően szoros összefüggést találtak a szívbetegek és az „alacsony dön­tési szintű” munkakörök között. Különösen azokat a munkakö­röket találták veszélyesnek, ahol a gépek diktálták a munka üte­mét (futószalag, automaták). A következtetés nyilvánvaló­nak látszik: mind a dolgozók, mind a vállalat csak nyerhet azon, ha az ilyen típusú munka­köröket oly módon alakítják át, hogy a kedvezőtlen hatásokat kiküszöböljék. A mára kikristá­lyosodott megközelítéseket a 70- es évek elején ismert nagy cégek (Volvo, Saab, At & T) kísérletei alapján ismertetem. Ezekre ter­mészetesen nem csupán „huma­nitárius” okokból, hanem na­gyon is kemény, gazdálkodási megközelítésből került sor, neve­zetesen abból, hogy megtalálják a termelékenységet veszélyeztető legmakacsabb problémák gyöke­rét. Az Egyesült Királyságban 1975-ben a Foglalkoztatási Mi­nisztérium megjelentetett egy könyvet „A munka, mely elége­detté tesz” címmel, felhíva ezzel a vállalatvezetők figyelmét arra, hogy a termelékenység, és a dol­gozók elégedettsége a munkakö­rök jobb kialakításával növelhe­tő. Erről lesz szó bővebben, a sorozat következő részében. mára legkedvezőbbet választja ki, ám tudni kell, hogy nem mindig a legolcsóbb a legkedvezőbb. A bró­kercégnek ugyanis többféle szem­pont szerint kell megvizsgálnia az adott biztosító technikai hátterét, biztosítási tartalékait, alaptőkéjét. Mindezek nélkül ugyanis nem le­hetséges az esetleges nagyobb kifi­zetések gyors és biztonságos bo­nyolítása. — Kizárható annak gyanúja, hogy a bróker esetleg ahhoz a bizto­sítóhoz vigye az ügyfelét, amely a legtöbbet kínálja számára az üzlet­kötésért ? —- A brókernek a mai piaci viszo­nyok Időzött nem is lehet más válasz­tása, mint hogy a legkorrektebb, leg­tökéletesebb kárrendezési háttérrel rendelkező biztositót ajánlja ügyfe­lének. Presztizsét, megbízhatóságát azonnal elveszítené, ha csak egyetlen esetben is kiderülne, hogy egy társa­ság ügynöke kedvezőbb feltételeket tudna kínálni ugyanannak az ügyfél­nek. Egy jó bróker minden esetben megkeresi a biztosított igényeinek legmegfelelőbb biztositót és biztosí­tási módozatokat. — Jelenleg mekkora összegű elté­rések lehetségesek az egyes biztosító- társaságok hasonló ajánlatai között? — A hasonló kockázati körre, va­gyonra, vagyoni értékre és tevékeny­ségre vonatkozó biztosítások díjai között igen nagyok az eltérések, az egyik biztosító ajánlata akár több­szöröse is lehet a másiknak. Hasonló a helyzet az élet-, a baleset- és nyug­díjbiztosítások terén is. — A B. A. G. Kecskemét Kft. ter­vei? — A közeljövőben az ország dél­keleti részén több fiókirodát nyi­tunk. K. J. HAZAI, GAZDASAG 1993-tól visegrádi szabad­kereskedelem A napokban együttműködési megállapodást írt alá a Nemzetkö­zi Gazdasági Kapcsolatok Minisz­tériuma és a Szlovák Gazdasági Minisztérium. A tervezet szerint a két minisztérium segítséget nyújt a két ország gazdálkodó szervezetei­nek és vállalkozóinak a szomszéd­ságból adódó előnyök kihasználá­sára. A megállapodás a többi kö­zött azért is nagyjelentőségű, mert a két ország között ez a legelső lépés az együttműködés érdeké­ben. Az aláírás alkalmával a szlo­vák miniszter úgy nyilatkozott, Szlovákia is részt akar venni a vi­segrádi négyekként ismert csoport szabadkereskedelmi övezetének létrehozásában. A megállapodás tervezett életbe lépése: 1993. jan. l-je. Az új létminimum Az Ujcsakő legújabb adatai sze­rint 3,7 százalékkal növekedtek októberben a megélhetés minimá­lis költségei. Ez az összeg egy négy­tagú család esetében 42 944 forint. A tervezett kétkulcsos áfa beveze­tése további 5,7 százalékos költ­ségnövekedéssel jár. Műholdas állomás Budapesten A tervek szerint Közép-Európa legelső műholdas adatkommuni­kációs állomását hozzák létre a kö­zeljövőben Budapesten. Az állo­más, amely előreláthatóan három­millió dolláros beruházással ké­szül, ipari, kereskedelmi, kor­mányzati és pénzintézeti szerveké nek nyújt információkat. A vállal­kozás létrehozásában közreműkö­dő cégek a Bank Net és a Hughes Network Systems. Három másodperces vámkezelés A Vám- és Pénzügyőrség Orszá­gos Parancsnoksága és a szőregi takarékszövetkezet közös kezde­ményezésére új technikával gyor­sítják a jövőben a vámfizetést. A vámkezelést maximum három másodpercre gyorsító módszer műholdas adattovábbításon ala­pul, és fölöslegessé teszi az admi­nisztrációs munka nagy részét. Újra Magyarországon a Stellwerk Néhány napon belül ismét Ma­gyarországra érkezik a mai középge­neráció emlékezetében még élő édes­ség, a nosztalgia-tejkaramella. A visszatérés oka, hogy a közelmúlt­ban megvásárolta a Stollwerk Köln és a Quinti Kft.-t, amely a Budapes­ti, a Csemege, a Duna Csokoládé­gyárakat és a Zamat Keksz- és Os­tyagyárat tömörítette magába. A privatizált gyárakat teljes mérték­ben átalakították, így még az idén mintegy 50 ezer tonna édesipari ter­méket már európai szintű csomago­lásban dobnak piacra. A jövő év elejétől százféle édesipari termékre számíthatnak a vásárlók. Traktor hitelből és támogatással Elkészült az első, hitellel és támo­gatásból megvásárolható traktor a nyíregyházi Agroker Vállalat futó­szalagján. Az Agroker telephelyén az ÁFI-támogatási okirat, a hitel- szerződés, az üzembe helyezési szer­ződés és a biztosítási kötvény elké­szíthető, sőt, ugyanitt még a forgal­mi engedély és a rendszám átvételére is lehetőséget adnak a leendő tulaj­donosoknak. A tervek szerint na­ponta tíz pályázó kapja meg az érte­sítést a traktor és a munkagépek át­vételéről. A múlt hét végén adták át a rend­őröknek azt a Ford kisbuszt, amit a ta­valy létrehozott közrendvédelmi ala­pítvány kuratóriuma ajándékozott a testületnek. A több mint 2 millió 200 ezer forintot érő jármű Pintér József keceli vállalkozó felajánlásaként ke­rült az alapítvány tulajdonába, de — mint arról már hirt adtunk—mostan­tól az akciócsoportok használják. Pin­tér urat arról kérdeztük az ünnepsé­gen, miért éri meg ma egy vállalkozó­nak támogatni egy alapítványt, illetve támogatni a térség közbiztonságát. — Engem egyszerűen bosszant, hogy a bűnözők technikája korsze­rűbb, mint az őket üldöző rendőröké. Jó, jó ezt persze ma már nem lehet eny- nyire kategorikusan kijelenteni, de azértígyiselkélasegítségaműszakifej­Ez az év nem kerül a mezőgazdaság történetének aranylapjaira: csökke­nő vetésterület, pénzügyi gondok, átalakulási hercehurca közepette kell az ágazatnak az ország kenyerét meg­termelnie. A csöppet sem rózsás hely­zetről dr. Szöllősi Endrét, a Földmű­velésügyi Minisztérium főosztályve­zetőjét kérdezte a Tőzsde Kurír mun­katársa. — Milyennek ítéli az ágazat pénz­ügyi viszonyait az átalakulás közepén, amikor egyre sürgetőbben fogalmazó­dik meg a mezőgazdaság korszerűsíté­sének igénye? — A mezőgazdaság jövedelmi helyzetét a külpiaci értékesítés meg­annyi lehetősége, a hazai vásárlóké­pesség és a kormányzat által nyújtott támogatások nagysága határozza meg. A magyar mezőgazdaság már évek óta 14-15 millió ember élelmét termeli meg. A termés 30 százaléka külföldön talál gazdára. A korábbi KGST-piacok összeomlásával lét- fontosságúvá vált a külgazdasági ori­entációváltás, amelyben az agrárága­zat 1991-ben viszonylag sikeres volt (2,7 milliárd dollár). Az élelmiszer­külkereskedelem nettó egyenlege lesztésben. Én a külföldi útjaimon ta­pasztalom, hogy milyen rossz a köz- biztonság a határainkon túl. Magyar- országon szerencsére nem ennyire tra­gikus a helyzet, de az a véleményem, hogy nem elég csak követelésekkel fel­lépni a rendőrség munkájával szem­ben, hanem nekünk, vállalkozóknak is tennünk kell. APintérMüvek keríté­sén belül nem kell védenem a vállalko­zást. A kerítésen kívül viszont már a rendőrökben kell bíznom, decsak úgy, ha segítek nekik. Szerencsére egyre többen véleked­nek hasonló módon. Az alapítvány hárommilliós alaptőkéje így szaporo­dott fel idén több mint egymillióval, amit pályázat keretében osztott szét a kuratórium. Az idei nyertesek: Hajós önkormányzata, illetve a faluban szer­ugyanekkor 1,6 milliárd dolláros ak­tívumot mutatott. A hazai piacon na­gyobb visszaesés következett be, hi­szen a lakosság jövedelmi helyzeté­nek romlásával az élelmiszer­fogyasztás- különösen a bolti élel­miszer-vásárlás— is csökkent. Ezért 1991-ben a stagnáló, az idén pedig a csökkenő termést is nagy nehézségek árán, nyomott áron lehetett, illetve le­het majd eladni. Az élelmiszer-gazda­ság vállalkozásainak nagy része a pusztafennmaradásért küzd, amező- gazdaságban dolgozók megközelítő­en 40 százaléka a minimálbér alatt ke­res. —Ez nyilván azt jelenti, hogy az ag­rárolló tovább nyílt. —A termelők amegnövekedett ter­melési költségeket nem képesek érvé­nyesíteni az immáron piaci módon alakuló árakban. A legnagyobb prob­lémát az jelenti, hogy a tenneléshez szükséges gépeket, üzemanyagot — mivel nincs kormányzati támogatás —a gazdálkodók lényegében nyugat­európai áron kénytelenek beszerezni. Miközben az értékesítési ár fele, két­harmada a külhoni árszintnek. Tavaly különösen nagymértékben • Pintér József keceli vállalkozó sze­rint a kerítésen belül ő, azon túl a rend­őrség védi a vagyonát. (PN-archív) veződött önvédelmi csoport, valamint a megyei rendőr-főkapitányság. Az alapítvány nyitott, várják a további felajánlásokat. N. N. M. emelkedtek a költségek, hiszen a fel­használt eszközök ára 36 százalékkal nőtt, míg a felvásárlási árak alig vál­toztak. Ez jószerével lehetetlenné teszi a korszerűsítést. Kivált, amikor szó szerint újra fel kell szerszámozni a me­zőgazdaságot. Kormányzati segítség nélkül mindez nem mehet végbe. — Az előrelépéshez szükséges anyagi eszközök azonban hiányoz­nak. A támogatás legnagyobb hánya­da jelenleg az egyes agrártermékek ex­portjához kapcsolódik. Ez az árbevé­tel tíz százalékát teszi ki. Ezenkívül je­lentős az a pénzösszeg is, amit a kor­mányzat piaci intervencióra, felvásár­lásra költ. (A nyugat-európai orszá­gokban a támogatás az árbevétel negyven-ötven százalékát is eléri.) — Milyen feladatokat tart időszerű­nek? — El kell érni, hogy a hazai bank- rendszer aktívabban kapcsolódjon be a mezőgazdaság finanszírozásába. Talán meglepő, de rengeteg gazdálko­dó még ilyen kamatszint mellett is igé­nyelné a hitelt, de nem kapnak, mert nem minősülnek első osztályú adós­nak. Érdekességként jegyzefity meg: a bankhitelekért fizetett kamatok nagy­sága 1991 -ben többszöröse volt annak az összegnek, amit a mezőgazdaság adóként az államkasszába befizetett. Hiányoljuk, hogy a magyar bank- rendszer nem nyújt az agrárágazat számára viszonylag hosszabb távú és kedvezményes hitelt (ahogy az más or­szágokban lehetséges). Szeretnénk, ha újra működne a jelzáloghitelezés. A bankok mintha nem is nagyon ér­deklődnének ezen üzletág iránt. Re­mény van arra, hogy e tevékenységhez sikerül külföldi hitelt is igénybe venni. Végül úgy gondolom, hogy valami­féleképp változtatni kellene azon a ki­szolgáltatott helyzeten, amiben most a mezőgazdaság a kereskedelemmel szemben van. A gazdák számára lét­kérdés a viszony rendezése. B. L. Fél­privatizálás 28 év alatt? A kelet-európai vállalatok 40-80 százaléka a csőd szélén áll s csak a bankóprés felett rendelkező állami bankok tartják bennük az életet — egyebek mellett ez derül ki az egyik vezető brit gazdaságkutató intézmény legutóbbi felméréséből, amely minden idők egyik legko- morabb hangvételű értékelése a térség helyzetéről. Az Adam Smith Intézet vizs­gálata szerint — amelyből az In­ternational Herald Tribune cí­mű, Párizsban megjelenő angol nyelvű napilap közöl részleteket — a kelet-európai állami vállala­tok kiárusítása olyannyira lelas­sult, hogy az már a nemzetgaz­daságok egészét fenyegeti. A kü­lönösen közelről megvizsgált magyar, lengyel és csehszlovák privatizációs program alapján 28 évig tartana az állami vállalatok csupán felének eladása — olvas­ható a brit szakértői jelentésben. E vállalatok legtöbbje mind­azonáltal öt éven belül úgyis csődbe megy és megszűnik — te­szik hozzá a szerzők, akik sze­rint a többi kelet-európai or­szágban még rosszabb a helyzet. „Nagy a szükség a tanácsra, de kevés a tanácskínálat. A kül­földi segélyalapok sok tízmillió dollárt költöttek el, de a kelet­európai kormányok még mindig képtelenek privatizációs stratégi­ákkal előállni” — írja a tanul­mány. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1992. október 19. • Vételi Devlzanem árfolyam 1 Közép egységre, Eladási forintban angol foít 127,85 128,20 128,55 ausztrál dollár 56,67 56,82 56,97 belga frank (100) 257,91 258.49 259,07 dán korona 13,78 13.81 13,84 finn márka 16.65 16.70 16,75 francia frank 15,65 15,69 15,73 holland forint 47,17 47,28 47,39 ír font 139,39 139.71 140,03 japán yen (100) 65,72 65,87 66.02 kanadai dollár 63,25 63,42 63,59 kuvaiti dinár 266,54 267,23 267,92 német márka 53,11 53,23 53,35 norvég korona 13,00 13,03 13,06 olasz líra (1000) 60,59 60,75 60.91 osztrák schilling (100) 755,11 756,81 758,51 portugál escudo (100) 59,53 59,67 59,81 spanyol peseta (100) 74,25 74.44 74,63 svájci frank 59,66 59,80 59,94 svéd korona 14.05 14.08 14,11 tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 78,82 79,02 79,22 ECU (Közös Piac) 103,66 103,91 104,16 A MAGYAR NEMZETI BANK VALUTAÁRFOLYAMAI (BANKJEGY­* ÉS CSEKKARFOLYAMOK) Érvényben: 1992. október 19. Pénznem Vételi Közép árfolyam 1 egységre, Eladási forintban angol font 126,94 128,34 129,74 ausztrál dollár 56,20 56,82 57,44 belga frank (100) 255,86 258,19 260,52 dán korona 13,68 13,81 13.94 finn márka 16,52 16,72 16,92 francia frank 15.56 15,70 15,84 görög drachma (100) 40,54 40,96 41,38 holland forint 46,86 47,29 47,72 ír font 138,13 139,43 140,73 japán yen (100) 65,35 65,95 66,55 kanadai dollár 62,71 63,41 64.11 kuvaiti dinár 264.65 267,40 270,15 német márka 52,75 53,23 53,71 norvég korona 12.90 13,02 13,14 olasz líra (1000) 59,97 60,61 61,25 osztrák schilling (100) 749,27 756,07 762,87 portugál escudo (100) 58,86 59,41 59,96 spanyol peseta (100) 73,45 74,21 74.97 svájci frank 59,23 59,77 60,31 svéd korona 13,95 14,08 14,21 USA-dollár 78,29 79,07 79,85 ECU (Közös Piac) 102,88 103,86 104,84 VALUTÁK A FEKETEPIACON USA-dollár 76—78 forint, német márka 52 55 forint. svájci frank 59—62 forint. osztrák schilling 7,50—7,80 forint. Mennyit érnek a bróker tanácsai ? A közelmúltban jó néhány új fogalommal kellett megismerkedniük — saját érdekükben — a hazai üzleti élet szereplőinek. A megyeszékhelyen például valószínűleg sokan a B. A. G. Kecskemét Biztosítási Tanácsadó és Közvetítő KTf.-vel közelebbi kapcsolatba lépve győződhetnek meg arról a gyakorlatban, milyen segítséget, mekkora megtakarítást jelenthetnek egy biztosítási bróker tanácsai. A B. A. G. Kecskemét ügyvezető igazgatóját, Tóth Lászlót vállalkozásuk tapasztalatairól kérdeztük. TOVÁBB NYÍLÓ AGRÁROLLÓ Kiszolgáltatott gazdák

Next

/
Thumbnails
Contents