Petőfi Népe, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-19 / 247. szám

BEFEJEZŐDŐ BERUHÁZÁSOK, ÚJ FOGYASZTÓK A legnagyobb hidegben se legyen gázhiány A gázszolgáltatók, ha minden munkával nem is végeztek a fűtési idény kezdetére, de — mint azt kör­kérdésünkre elmondták — számítá­saik szerint olyan beavatkozásra nem kerülhet sor, amely zavarná a fogyasztók ellátását. A megyében legnagyobb munkát a régi, elöregedett vezetékek részbeni cseréje jelentette. Ilyen volt Kecske­méten a Rákóczi úti beruházás, amelynek velejáró kellemetlenségeit két hónapig tapasztalhatták az ott la­kók ésközlekedők. Amintegy 22 mil­lió forint ráfordításával biztonságos szolgáltatást ígér a megyeszékhelyi üzemegység. Ez azt is jelenti, hogy még szivárgás elhárítása miatt sem lesz gázkimaradás. Folyamatban van a Halasi úti, viszonylag nagy értékű hasonló munka, amely mindkét fűtő- művet érinti. Ezzel összefüggésben átmenetileg korlátozniok kellett a gazfelhasználást, s ezért akadozott két napig a távhő- és a használatime- legviz-szolgáltatás. E hónap végéig még dolgoznak a békéscsabai úti vezetéken is, de a munkálatok már nem járnak együtt gázszünettel. A szolgáltató cég a megyeszékhe­lyen nonstop ügyeletet tart, de a la­kossági hibabejelentéseket rangso­rolják. Ugyanis fő feladatuk elsősor­ban az elosztóhálózat problémamen­tes üzemeltetése, a szivárgás szinte azonnali megszüntetése, a nagyfo­gyasztóknál, a gyermek- és egészség- ügyi intézményeknél jelentkező hi­bák elhárítása, majd jöhet a lakosság. Éppen ezért—mint az már gyakorlat is — a Dégáz számít arra, hogy a ki­sebb készülékjavításokra felkérik a társcégeket vagy a kisiparosokat. A Dégáz bajai egysege — ahová a városban és környékén 26 ezer fo­gyasztó tartozik - a felsőszentiváni átadóállomáson elvégezte a szabály­zócserét, hogy a legnagyobb hidegek­ben se legyen gond a gázellátással. Ez a beruházás érinti Bácsbokod, Bács- borsód, Borota, Rém, Csávoly, Ha­jós, Érsekhalma és Császártöltés gáz­használóit is. A jánoshalmi rendszer­nél végzett nyomásemelés Mélykút, Mátételke, Tataháza, Bácsalmás fo­gyasztóinak érdekében is történt. Kiskunhalason és környékén 13 ezer család használ gázt. A csúcsidőszakra gondolva, új körzeti nyomásszabá­lyozót telepítettek a városba. A kiskunfélegyházi üzemegység­nél elmondták, hogy hamarosan kije­lenthetik: a környék valamennyi tele­pülésén érdekeltek. Petőfiszálláson folyamatban vannak a bekapcsolá­sok, Gátéron pedig várhatóan minta szerződésben szerepel októ­ber végére befejezik. így a szanki, a jászszentlászlói, a pálmonostori, a bugaci körzettel együtt - ahol már régebb óta használják e korszerű energiáttöbbmint 12 ezer fogyasz­tójuk van. Félegyházán szintén kivál­tották a nyáron a 18 éves vezetéksza­kaszt, amire kétmilliót áldoztak. Arra viszont — biztonságtechni­kai okok miatt — valamennyi gáz- szolgáltató egység felhívta a figyel­met, hogy a gázhasználattal össze­függő mindennemű meghibáso­dást csak szakemberek javíthatnak P. S. A MAI GYEREKEK OKOSABBAK . Családias óvodák Ezen a szürke, esős hétvégén jó volt körülnézni, megcsodálni a szebbnél szebb virágcsokrokat, pompás díszeket. A Magyar Kerté­szek Egyesülete és a kecskeméti Ko­csis Pál Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola ifjúsági tagozata október 17-én és 18-án rendezte meg a H írös virág nemzetközi ifjúsági virágkö­tészeti versenyt és kiállítást, ahová tizenhat intézményből jött el negy­vennyolc versenyző. A határon túl- ról-is érkeztek fiatalok, Ausztriából és Szlovákiából. Ők egyébként kü- löndíjat kaptak, míg az összetett egyéni első helyre a keceli Kondra Tünde került. A csapatverseny élén a budapesti Maglódi úti mezőgaz­dasági szakközépiskolások végez­tek. A díjakat egyébként több kate­góriában osztották ki. Ugyancsak elismerést kapott Retkes Lajos, aki ötven évvel ezelőtt végzett a kecske­méti iskola jogelődjénél. Díszokle­velet és emlékplakettet vehetett ál fél évszázados kertészeti munkás­ságáért. MEGOSZTOTTÁK A VAGYONT Vita a szakmunkásképző épülete körül A Kecskeméti Agro-Mix Tsz 935 tagja közül 733 jelent meg azon a közgyűlésen, melyen a va­gyonnal kapcsolatos kérdésekről döntöttek. Részt vettek, természe­tesen szavazati jog nélkül, a ta­nácskozáson a kívülálló üzletrész­tulajdonosok is. A gazdaság vagyona, melyet kül­ső szakértő bevonásával mértek fel, augusztus 31-én 592 millió forint volt, amit a pénzintézetek is ellen­őriztek. E vagyonból mintegy 143 millió forint értékű vagyontárgyat kértek a kiválni szándékozó szövet­kezeti tagok. A közgyűlés feladata volt a vagyon csoportosítása, vagyis annak meghatározása, hogy mely vagyontárgyak azok, amelyeket ki­vihetnek majd a gazdaságból. Vita alakult ki a szakmunkásképző iskola épületei körül, melyek értéke 18 mil­lió forint: ezeket egy kiválni szándé­kozó csoport szerette volna kivinni. A pénzintézetek jelen lévő képvise­lői, mint elmondták, megvizsgálták a 191 tételből álló kivinni szándékolt vagyoniistát, és ebben a szakiskola épületéről szólópasszussal nem érte­nek egyet. Miután a törvény értelmé­ben vétójoggal élhetnek a vagyon­megosztással kapcsolatosan, a köz­gyűlés válaszút elé került. Végül is 104 igen és 477 nem szavazattal a szakiskola épülete az együttmaradó vagyonba került. Elfogadta a közgyűlés azt is, hogy a gazdaság vezetősége az in­gatlanokra terhelt jelzálogjogot rendezze, azaz a kiválás után meg­maradó ingatlanokra átjegyeztesse. A közgyűlési döntések megszüle­tése után az egyénileg és csoporto­san kiválni szándékozók arról egyezkedtek, ki melyik vagyontár­gyat óhajtja kivinni, hasznosítani. Azoknak a vagyontárgyaknak az esetében, melyekről dönteni nem tudtak, árverésen licitálnak majd november elején. q £ TB.-KIRENDELTSEGEK,-FIÓKOK NYÍLNAK Közelebb a lakossághoz Bács-Kiskun megyében eddig — az üzemi kifizetőhelyeken túl — két településen intézték a társadalombiztosítási ügyviteli feladatokat. Kecs­keméten a megyei társadalombiztosítási igazgatósághoz tartozott a mun­ka 60 százaléka, míg a többi 40 százalék a bajai kirendeltség feladatkörét képezte. Mindezekhez azonban egy további adat: a megye biztosítottjai­nak 83 százaléka közvetlenül a saját munkahelyén, az üzemi kifizetőhe­lyen keresztül kapta meg az egészségbiztosítási ellátásokat, valamint a családi pótlékot. Dr. Lapp Jenő, a megyei társa­dalombiztosítás igazgatója azon­ban elmondta: a gazdasági struk­túra változásával jelentősen módo­sult a korábbi rendszer. 'A sok al­kalmazottat foglalkoztató nagy- vállalatok felszámolásával átala­kulóban, megszűnőben van a kifi­zetőhely-hálózat. Az eddigi 17% helyett immár a biztosítottak 45 százaléka került be közvetlenül a- tb.-ellátórendszerbe. Míg a válto­zást megelőzően 18-20 ezer folyó­számlát kezelt a megyei társada­lombiztosítás, most számuk az 50- 52 ezret is eléri. Sok az egyéni vál­lalkozó, a kevesebb embert foglal­koztató magánmunkáltató. A változásokkal a társadalom- biztosítási szolgáltatásoknak is lé­pést kell tartaniuk — jóllehet a létszám, az épület és a technikai felszereltség a korábbi feladat­mennyiséghez volt méretezve, s a helyszűke ma is korlátja a számbeli és technikai fejlődésnek. Bács- Kiskunban ennek ellenére igyekez­nek a tb.-szolgáltatást közelebb vinni a lakossághoz, ezért a bajai mellett további két városban nyit­nak kirendeltségeket. A kiskunha­lasit már szervezik, folyamatosan veszik föl a szakembereket, s jövő év január 1-jével kezdik meg ott a munkát, míg Kalocsán 1993. má­jus 1-jén lesz önálló egység. Mind­két helyen — igazodva az egészség- ügyi ellátási körzethez — a város és a környező települések tb.-fel­adatait végzik, a nyugellátás kivé­telével. Egy másik szintje a szolgáltatá­soknak, hogy az összes többi vá­rosban és Lajosmizsén tb.-fiókok létrehozását tervezik — amennyi­ben az ehhez szükséges pénzt meg­kapja Bács-Kiskun megye. Tavaly hozzávetőlegesen 39-40 millió fo­rint lett volna szükséges. A tb.- fiókok teljes körű tb.-információs szolgáltatást nyújtanak, árusítják a nyomtatványokat, feladatuk az egészségbiztosítás terén valameny- nyi ellátás megállapítása, folyósí­tása. A nyugdíj- és családi pótlék intézésében felveszik az igényeket, és továbbítják azt a megállapító szervhez. Szabadszálláson szep­tember 1. óta működik az első ilyen fiók — kísérletképpen és jó eredmérinyel, állítja dr. Lapp Jenő. A kirendeltségeken 30-34, a fió­koknál 5-6 szakember alkalmazá­sát tervezik. Az új dolgozók nagy­részt többéves tapasztalattal ren­delkeznek. A betanulás során „élesben” gyakorolnak azokkal a folyószámlákkal, amelyeket né­hány hét múltán majd nekik kell önállóan kezelniük. • Délelőtti d/.sesszbalett a Hosszú Utcai Óvodában, Gajdács Janos vezetésevei. (Stras/.er András fehetele) M ostüljeteklea helyetek re gyerekek, matematika­foglalkozás következik. Pistike, oszd szét a feladatlapokat! Ilyen és ehhez hasonló felszólítás még ma is sok óvodában elhangzik. Pedig, a hetvenes években indult „el- iskolásítási” törekvések után új sze­lek fújnak az óvodapedagógiában. A kötelező, órarendszerűen üteme­zett foglalkozásokat kötetlenebb, akár véletlenül bekövetkezett ese­ményre alapozó vagy a gyerekek spontán játékából indító kezdemé­nyezések váltották fel. Már leg­alábbis ott, hogy merték és tudták al­kalmazni az új irányelveket. — Óvó néni, Pisti direkt kiborí­totta a gyöngyöket, amiket én már összeszedtem — árulkodik rendra­kás közben Sára, munkája tönkre­tétele miatt sírásra görbülő szájjal. —Tessék őt megszidni! — Inkább szedjük össze együtt— kap rajta az új módszert követő pe­dagógus —, ki akar segíteni? Es már kezdetét is veszi a „mate­matikafoglalkozás”. Mert a gyön­gyök különböző színűek, méretűek, formájúak — megannyi megkülön­böztetési éscsoportosítási lehetőség. Az már csak ráadás, hogy minden gyerek annyit számlálhat meg belő­lük — ameddig számolni tud. Ez utóbbi különösen fontos, és nem­csak a matematikában, hanem a töb­bi „tantárgyban” is. Az óvodában megszerezhető ismereteknek ugyan­is nem szabnak határt. A változtatás szükségességét Juhász Jánosné, a kecskeméti Hosszú Utcai Óvoda ve­zetője ekképp indokolja: —A mai gyerekek némelyike már középsősen is több ismerettel rendel­kezik egyes témákban, mint amit a régi követelményrendszer a nagy­csoport végére írt elő. Az új módszer szerint az óvónő minden gyerekkel szemben annak saját képességeihez mért követelményeket támaszt. Azaz mindenkiből a maximumot próbálja kihozni. Ráadásul mindezt olyan játékos, életszerű szituációkba ágyazva, hogy a gyerek észre sem ve­szi,hogy őtéppenmost okosítják ... — Az óvónőknek ez a kötelesség sokkal nagyobb felelősséggel, több munkával jár — folytatja Benedek Józsefné, aki nemrégiben éppen eb­ben a témában írta meg diploma újító szakdolgozatát. Nem ragaszkod­hatnak a tervezett napi programhoz, ha a gyerekek érdeklődését éppen valami más dolog keltette fel. De ha semmi sem kötelező, nincs korcsoportonként meghatá­rozott követelményszint, nem tör­ténhet-e meg, hogy a lustább, zár- kózottabb gyerekek mindenből ki­vonják magukat, s felkészületlenül kerülnek az iskolába? — A szülők is tartottak ettől — mondja mosolyogva Tóth Ká­roly né —, ezért óvodánk nyílt hetet rendezett, amelynek során bárki megtekinthette, mit, s hogyan csi­nálnak a gyerekek. A látottak meggyőzték a kétkedőket. Már ki­repültek az első fecskék is, akik az új óvodai nevelésben részesültek: semmivel sem maradnak le az is­kolában hagyományos óvodába járt társaiktól. Sőt. Csak vidá­mabb, felszabadultabb volt a kis­gyermekkoruk. Szabó Klára Hírős virág A kétnapos rendezvényen a fi­atalok megemlékeztek a közelgő október 23-ai nemzeti ünnepről, folklórműsort adtak, szombaton este pedig „virágbált" rendeztek. A kiállításon vasárnap estig szemlélhették az érdeklődők a legsikeresebb virágkölteménye­ket. B. T. • Hódító virágcsokrok és csodálóik. (l otó: Gaál Béla) Oroszországban elhunyt magyar hadifoglyok Akik a Duna—Tisza közén születtek Csak kérdezem. •. Mit jelent az elévülés? Mivel nem vagyok jogász, a pontos meghatáro­zást nem tudom, de erről a szóról mindenkinek vannak fogalmai, s oly kevesen dicsekedhetnek jogi doktori címmel. Meghatározzuk hát önma­gunknak, erkölcsi felfogásunknak és vérmérsékletünknek megfelelően. Miért kapott most különös jelentő­séget ez a szó ? Mert egy konkrét ügy kapcsán, a mosonmagyaróvári vé­rengzés bűnöseinek bíróság elé állí­tásában vetődött fel, és az ügyben hozandó döntés túllépi egy szokásos jogi procedúra kereteit. A katonai főügyész nyilatkozta, hogy neki is van véleménye, vannak érzelmei, de döntenie szigorúan a törvénynek megfelelően kell. Eszerint pedig az óvári bűn elévült, sőt, az akkori tör­vények szerint nem is minősül bűn­cselekménynek . A mérleg másik serpenyőjében pe­dig azoknak az ezreknek a szenvedé­se feszegeti a jogi kereteket, akik évtizedeken keresztül viselték a se­bet lelkűkben, s hozzátartozók el­vesztése, sőt, holtukban való meg­alázása nem engedheti békülni őket. Egy idős magyaróvári asszony mondta a minap a tévében: En nem akarok mást, mint hogy meg­mutassák azok arcát, akik ezt a szörnyű bűnt elkövették. Elég lenne ennyi? Csak kérde­Hámori Zoltán ___________________________ L apunk az Uj Magyarország című napilap nyomán folytatja a moszkvai köz­ponti levéltárból immár folyamatosan, de nem betűrendben érkező névsor közzé­tételét, amely a háború alatt és után hadifogolyként, valamint a kényszermunkatá­borokban orosz földön elhunyt magyarok adatait tartalmazza. Amennyiben bárki a hozzátartozóját, rokonát fedezné fel a névsorban, forduljon a Magyar Vöröske­reszt megyei szervezetéhez, ahol további információkat kaphat. Felhívjuk olvasó­ink figyelmét, hogy lapunk helyhiány miatt csak a mai Bács-Kiskun megye terüle­tén született foglyok nevét közli. Á teljes lista az Új Magyarország szerdai és szombati számaiban található. N Nánás Károly, 1907. Kecskemét, honvéd, 1945. ,01. 22. (hdf.), Németh Gábor, 1903. Újkécske (Pest m.), hon­véd, 1945. 09. 15. (hdf). o Oláh Sándor, 1910. Kecskemét, őr­mester, meghalt 1945. január II-én (hdf.), Oláh Dávid, 1906. Kecskemét, tizedes, meghalt 1943. március 23-án (hdf.), Oswald János, 1895. Kecel, rangja ismeretlen, meghalt 1945. már­cius 9-én (km.), Ócskái János, 1914. Kiskőrös, őrvezető, meghalt 1946. de­cember 31-én (hdf.). A névsorban szereplő röviditések: (hdf.) hadifogoly, (km.) kényszermun­kás. málenkij robotra elhurcolt. • A gyász máig ott sajog a szívekben. tí-------------r M EGYEI KORKÉP 1992. október 19., 3. oldal Alapítványokhoz csatlakoznak Ma délután Kecel Nagyközség Kép- viselő-testülete nyilvános ülést tart. Ezen meghallgatják a testület bizottsá­gainak beszámolóját az eddigi munká­ról. Szó lesz a hét végi orvosi ügyelet ellátásáról és az Összefogás a Mozgás- sérültekért Alapítvány támogatásáról. Pályázatot írnak ki a gázhálózat terve­zésére és döntés születik arról, csatla­koznak-e a Regionális Vállalkozásfej­lesztési Alapítványhoz. Beszélnek majd a beltéri római katolikus egyház ingat­lanainak visszaigényléséről is. Duna menti régiókból Bács-Kiskunba Október 20. és 22. között Bács- Kiskun megyében tartja soros ülését a Duna menti régiók gazdasági és ide­genforgalmi munkacsoportja. A Kecs­keméten és Kalocsán rendezendő több- fordulós tárgyalás számos érdekes té­mát ölel fel. Szó lesz — egyebek között a Duna menti ipartelepítésekről, a folyóparti kerékpárút továbbépítésé­ről, az ipari és műszaki műemlékek lel­tárának elkészítéséről. Az idegenforga­lom területén közös adatbank létesíté­séről és az Expóval kapcsolatos kérdé­sekről is megbeszélést folytatnak a hét Duna menti ország folyóval határos régióit képviselő szakemberek. A KÖZÉLET HÍREI • A kárpótlási üzletrészek felhasz­nálása a szövetkezeti kiválások után címmel tart előadást október 19-én, 18 órától a fülöpszállási művelődési ház­ban, 20-án, 18 órától a balázspusztai kultúrházban, 22-én, 19 órától a duna- vecsei Gazdakör épületében dr. Ber- náth Balázs, az FKgP megyei elnöke. • Kisjuhász József, a Fidesz és a Vállalkozók Pártja közös országgyűlé- siképviselő-jelöltjének közreműködé­sével, ma, 17 órától vállalkozói fóru­mot tartanak Kerekegyházán, a pol­gármesteri hivatalban. Az összejövete­len a november 30-áig elkészítendő va­gyonnyilatkozatról és egyéb, adózással kapcsolatos kérdésekről lesz szó. s

Next

/
Thumbnails
Contents