Petőfi Népe, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-15 / 244. szám

Lakitelek • Szentkirály • Tiszaalpár 'á* ...................- - ■ - - - - - --- -- -é A BŐGI GAZDÁKHOZ CSATLAKOZTAK Juhtenyésztők egylete Nyárlőrincen Számtalan juhtenyésztő sereglene össze, ha közhírré tennénk, jelent­kezzenek azok, akiket a bárány, a gyapjú, a birka értékesítése során csalódás ért. Ezt csak alátámasztani tudta dr. Dani Sándor nyárlőrinci állatorvos, akivel a napokban nem éppen rendhagyó módon sikerült beszélgetnem. Amíg eljutottunk a beteg anyakocához, s az megkapta a szükséges oltásokat és a következő pácienst bejelentették, az addig eltelt idő alatt a doktor igazolta az állat­tartók kiszolgáltatottságát. — Vegyük alapul a bárányok el­adásánál eddig tapasztaltakat. A jó­szágok már a közös kalodában vagy a kamionban voltak, amikor jött a vevő, aki azt mondta: Bátyám el­adott 20 bárányt, ebből 12 olcsóbb súlykategóriás, 8 drágább. Persze nem így volt. De ha nem tetszett a gazdának? Válogassa vissza ajószá- gát! Azt az állatot, ami már addig tö­rődött, taposódott, netán emiatt hullott is el belőle. Ez eddig így volt. A kereskedők hozzáállásáról—tisz­telet a kivételnek — már nem is be­szélek — sorolta a doktor. —Ez a módszer aligha növelte a te­nyésztői kedvet. így igaz. Mert ahhoz, hogy valaki teremljen, tudni kell eladni. Ez ősi törvény. Hát ennek megszüntetésére hoztuk létre a juhtartó egyletet, s kértük felvételünket a juhtermékta- nácsba. Ez szeptember 10-én volt, s 25-ével felvettek bennünket. Ehhez persze jogi képviselet is kellett, hát azért jelentkeztünk a bőgi gazdakör­nél, hogy mint pártoló tagként csat­lakozhassunk hozzájuk. Segítőkész­ségüket ezúton is megköszönjük. Egyébként a tiszakécskei, a bőgi, az orgoványi, a kiskunfélegyházi, a ti- szaalpári, a kecskeméti, a gátéri, a bugacmonostori gazdákat is érinti !ezazügy. Még "Makóról meg Törtel- iről — ahol kilencezres törzsállomá­nya van a téesznek—is megkerestek már. — Mitől vonzó ez az egylet? — Tisztességesen kívánjuk a ter­• Az állatorvosi munka és az egy­let adta feladatok dr. Dani Sándor esetében szétválaszthatatlanok. melók érdekeit szolgálni. Egyle­tünk lényege: a gazdák minden szerződési kötelezettség nélkül nyi­latkoznak, hogy melyik hónapban, előreláthatólag mikor, mennyi bá­rány várható. Eszerint ütemezzük be a felvásárlást, keressük meg a legjobb vevőt. El kívánjuk kerülni a torlódást. Természetesen a meg­határozott napon ott a vevőnk, egy fővárosi kft., amely korrekt partner. Az sem közömbös, hogy az alku és a fizetés nem a kamion­ról, illetve annak eltűnése után tör­ténik. A kívánalmaknak megfele­lően egyben tenyésztési, állat­egészségügyi, -tartási tanáccsal is szolgálok, természetesen mindezt társadalmi munkában. — Hány gazdát érint az ügy, s ők mit adnak cserébe? — Jelenleg több mint hétszáz juhtenyésztőről van szó. A csatla­kozónak havi 30 forint tagsági díjat kell fizetni és anyajuhonként a terméktanács belépődíját, ami 1,60 forint — fejezte be Dani dok­tor. Pulai Sára Visszatért szülőhelyére Új igazgató a művelődési központban Több hónapig állt üresen a kécs- kei művelődési központ igazgatói széke. Végre, a múlt heti testületi ülésen, sikerült megválasztani a művelődési ház vezetőjét, Varga Ferenc személyében. A 37 éves fiatalember tisza­kécskei születésű, két gyermek édesapja, s jelenleg Budapesten egy közösségi ház igazgatóhe­lyettese. Varga Ferenc a 80-as évek elején költözött a főváros­ba, s most ismét visszatér szülő­helyére. Szakmai elképzeléseiről kér­dezve elmondta: szeretné, ha Kécske több művészeti tábornak adna helyet, s ezek elvinnék a Tisza-parti város jó hírét. Az idegenforgalom érdekében nyári programokról is kell gondoskod­ni; méltó helyre költöztetni a helytörténeti gyűjteményt, s tá­mogatni olyan kezdeményezést, mint például az Öregház Galé­ria. Varga Ferenc foglalkozni kí­ván a különböző kécskei közös­• Varga Ferenc november elsején foglalja el az igazgatói széket. ségekkel, valamint egy helyi in­formációs bázis létrehozásáról álmodik. MAGAS NORMA, ALACSONY FIZETÉS Miért félnek a habselyem dolgozói? A félelem egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen képes arra, hogy megszólaltassa az embereket, így vannak ezzel a tiszakécskei habselyemgyár dolgozói is. Fél­nek, mert megfenyegették őket: ha valakinek nem tetszik valami, ja­nuártól úgyis létszámleépítés lesz, elmehet. A városban mindenki keserűen beszél az egykori habselyemről, amely 1990. szeptember elsejétől a kiskunfélegyházi Hunostyl Kft. ki­helyezett részlege lett. Tizennégy forintos órabér — Tavaly otthagytam az üze­met. A magas normákkal, az ala­csony fizetéssel megaláztak, be akarták bizonyítani, hogy rossz varrónő vagyok — mondja egy olyan valaki, aki azóta maszek és kitűnően megállja a helyét, még­sem venné szívesen, ha nevét az újságban látná. A kécskei Hunostylnál dolgozó 60 emberből nyolcat kellett meg­kérdezni, míg három azt mondta: — igaz, hogy név nélkül, de vállalja a nyilatkozatot. — Bár félek, hogy baj lesz belő­le, mégis úgy érzem, beszélni kell az üzemben uralkodó helyzetről, — kezdte az egyik bátor nyilatko­zó. Egy hete 180 ezer forint jutal­mat osztottak fel a dolgozók kö­zött. Azt mondták, 1000-től 5000 forintig mindenki kapni fog. Az­tán sokakról elfelejtkeztek. A másik — szintén név nélkül nyilatkozó — sírva nyújtja át fize­tési papírját. — Fia kiszámolom, — mondja —, 14 forintos órabér jön ki. Hét­főn, kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken, sőt legtöbbször szomba­ton is dolgoztunk, kaptunk ebéd­pénzt, túlórabért is, a fizetésem mégis alig éri el a 6000 forintot.. Képtelenség teljesíteni a normát — Mi az oka ennek a kevés fize­tésnek ? — Amikor régebben melegítő­ket készítettünk, naponta 900 fo­rintot is meg tudtunk keresni. Má­jus végén azonban átálltunk, és a franciáknak varrunk síruhákat. Az átálláskor még a félegyházi techni­kus is azt mondta, nem gondolta, hogy ilyen nehéz. Három óra hosz- sza alatt varrta fel a sínadrágra a zsebeket, amelyből nekünk 10 óra alatt 70-et kell. Képtelenség teljesí­teni a normát. Amelyik műveletből 250 lenne a norma, a legjobbak is maximum 150-170 darabot tudnak megcsinálni. S ebből egy darabnak 1 forint 30 fillér az ára, amit ka­punk érte. — A városban azt beszélik, hogy nemcsak a fizetési, hanem a munka­feltételek is rosszak. — Bizony. Gyakran nincs cérna vagy egyéb kellék hiányzik a mun­kához. Nincs betanulási idő, olyan viszont volt, hogy egész nap ott ültünk bent az üzemben, munka meg sehol. Haza sem engedtek minket, állásidőt meg nem fizettek erre a napra. Ha dolgozunk, a fő­nökség általában a Kiskegyedet ol­vassa. Azonban ha Félegyházáról jön ki valaki, olyan házirend lesz ám! Még a főnökök is megtalálják a maguk munkáját. Aki elkésik, bemászik a kapun — De volt olyan is — árad a panasz —, hogy hajnali négyre kel­lett mennünk dolgozni. Aki vi­szont késett egy kicsit, már a kapu tetején kellett bemásznia. — Hogyhogy? — A főnökünk. Papp Miklósné bezárta a kaput, mondván, tanulja meg mindenki, hányra kell dolgoz­ni járni. A dolgozók idegesek, mert sokat szidja őket a vezetőség. Ügyetlenek, buták —■ mondják —, semmit sem csinálnak jól, janu­ártól akár mehetnek is. Az egyik asszonynak görcs állt a kezebe munka közben. Némelyikük nyug­tatót szed. A félegyházi vezető. Farkas Je- nőné nyugodtan válaszolgat kér­déseimre. Kénytelen voltam őt fel­hívni, ugyanis Papp Miklósné azt mondta: ő nem nyilatkozhat, ki kell kérnie a félegyházi vezető véle­ményét. Egy hetet vártam erre, de Pappné újabb kifogással jött. Papp Miklósné valószínűleg azért nem mert nyilatkozatot adni, mert minden utasítást, munkafel­tételt innen kap — mondja Farkas Jenőné. Miért keresnek olyan keveset a kécskei dolgozók a Hunostylnál? érdeklődöm. Profilváltás történt, a franci­áknak kell gyártanunk. Most vi­szont hamarosan könnyebb mun­kára állhatnak vissza, férfinadrá­gokat kell majd gyártanunk.’ Miért olyan magasak a nor­mák ? A francia cég ad egy normát, amit átszámolunk a mi géppar­kunkra.- A félegyházi dolgozók meg tudnak Jelelni a Jeltételeknek ? Igen. de azért Kécskén is van, aki tudja tartani a normaszámot. (A kécskei polgármesteri hiva­talhoz érkezett dokumentum sze­rint Félegyházán a gyártás-előké­szítés, szabás folyik, míg Kécskén az úgynevezett „nehéz munka", a konfekcionálás. K 1.) Ha átállnak a nadrággyártás­ra, az sokkal könnyebb munka lesz. — állítja" Farkasné. Kíváncsian várjuk, így lesz-e. Koczó Ildikó rr r " V '!--ff .? 'f-g1-TT-’T I K ÖZGYŰLÉS A SOLOHOV TEESZBEN Kié a kécskei termálfürdő? Múlt héten tartotta a tiszakécskei Solohov Termelőszövetkezet a köz­gyűlését, melyen több mint 700 té- esztag volt jelen. Mint ismeretes, a kécskei tsz ellen csődeljárás indult, így az 1638 tag helyzete kérdésessé vált. Különösen annak a több mint 500 embernek, aki még mindig aktív dolgozója a szövetkezetnek. Mintegy 100 millió forint tartozást kell kiegyenlítenie a téesznek az év végéig, de még a jövő év első felére is marad fizetnivaló. A közgyűlésen elhangzott: a szö­vetkezet megmarad, s a szövetkezé­sen belül valószínűleg több vállalko­zási forma lesz. Azok a tagok, akik a termelőszövetkezet földjét használ­ták, a továbbiakban a rész­arányuk terhére használhatják a föl­deket. Akinek azonban a részaránya nem elegendő ehhez, haszonbért fi­zet majd a használati jogért. A tőke- és hiteltartozások kifize­tésének határideje közeledik. Az adósságokat csak abban az esetben tudják rendezni, ha a tsz tulajdoná­ban lévő objektumok közül eladnak néhányat. Eszerint elképzelhető, hogy új tulajdonosa lesz a fóti ven­déglőnek, a Kisalpáron lévő kacsa­telepnek s a Kécskén lévő világosi Szilárd burkolatú utak épülnek Alpáron Szüreti bál Kerekdombon Már az előző években is több utca kocsiútját kövez­ték ki Tiszaalpáron, a közsé­gi kassza és az érintett lako­sok megosztott költségválla­lásával. Az önkormányzat — mint azt Biczók Mihály jegyzőtől megtudtuk ;— erre az esztendőre szintén terve­zett útépítési keretet a költ­ségvetésében. Az Arany Já­nos, a Budai Nagy Antal ut­cában, valamint a Csokonai utca folytatásában — ez utóbbi helyen részben már használatba vették az ott lakók az aszfaltbontású újat- A Thököly utca burko­lásának most folynak az elő­készületei. Az említett utcák lakói­nak kétharmada kérte az önkormányzatot, hogy tá­mogassa náluk a szilárd bur­kolatú út megépítését. A költség hatvan százalékát az önkormányzat, negyve­net pedig az utcák lakói fi­zetnek. Egy-egy ház tulajdo­nosának 11—19 ezer forint közötti összeget kell vállal­nia, amelyet természetesen később azokra is kivetnek, akik nem csatlakoztak a ké­relmező többséghez. Akinek a szociális helyzete indokol­ja, részletfizetési lehetőséget kap a polgármesteri hivatal­tól. Az utakat az önkormány­zatok lakiteleki központú útszervezete építi, ötéves ga­ranciával. Az alpári önkor­mányzat 1992-ben mintegy 8-10 millió forintot költ erre a célra. A Dobó és a Bercsé­nyi utcaiak frissen beérke­zett igényét már csak jövőre tudják majd kielégíteni. —ats— • A tavalyi iól sikerült mulatság után ismét bálát rendeztek Kcrekdomboii. Képünkön a felvonulás egyik jelenete látható. • Erős József: A téesz többszörösen kifizette azt, amit a régi tanácstól ka­pott. ABC jelenlegi üzemeltetője is beje­lentette vételi szándékát a boltra. Lehetséges, hogy a kerekdoinbi ásványvízüzem és fürdő, valamint a kécskei termálfürdő is részben — eladásra kerül. Egy külföldi vál­lalkozó, mind az üzem és a két fürdő felértékelt összegének 60 százalékát kifizetné a termelőszövetkezetnek. Ezzel kapcsolatban több téesztap ki­fejtette véleményét, hogy ez utóbbi variációt csak végszükséglet esetén kellene kihasználni. Hiszen a téesz így elesne a tulajdonosi jogkör gya­korlásától. A közgyűlés résztvevői azzal a ki­kötéssel szavaztak, hogy a vagyon­ból csak az adósság összegének ere­jéig adhat el a vezetőség. A témához tartozik s a gyűlésen is szó volt arról, hogy a kécskei önkor­mányzat beperelte a Solohov Té- eszt, megkérdőjelezve a szövetkezet tulajdonjogát a Tisza-parti termál­fürdőre nézve. Erős József téeszel- nöktől érdeklődtem, mit kíván tenni a szövetkezet. Pereskedik az önkor­mányzattal vagy megegyezés lesz? — A gyűlésen a téesztagok azt mondták: aki a fürdőre vonatkozó tulajdonjogunkat megkérdőjelezi, annak nincs igaza, tudniillik a szö­vetkezet többszörösen kifizette azt, amit az akkori tanácstól kapott. —Mi alapján fonnáljogot a város a termálfürdőre? Még Miskó István tanácselnök idejében született a tanács és a téesz között egy megállapodás. Ennek a lényege: mi a városnak az üdülőkör­zetben átadunk egy 6,8 hektáros te­rületet, annak fejében, hogy a tanács elvégzi a közművesítést és fölparcel­láztatja. Majd a telkek értékesítésé­nek bevételéből levonja a költsége­ket s a megmaradó összeg felét pedig beépíti a termálba, a másik felét meg kifizeti a téesznek. A telkekből a ta­nács mintegy 20 millió forintot sze­dett be, az elszámolásokból kiderül, hogy a fürdőbe körülbelül 9 milliót ruházott be. A különbözetet a téesz­nek kellett volna kifizetni. Tavalyja­nuár 8-án újabb megállapodás jött létreazakkori vezetők, Budai István téeszelnök és Szijj László polgár- mester között. E megállapodás egyértelműen tisztázza a tulajdonvi­szonyokat, sőt, megállapítja, hogy a város 2,6 millióval tartozik a szövet­kezetnek. Mi azt mondtuk: ne fizes­sék ki, hanem számoljuk be a továb­bi rendezésekbe. Abban is meg­egyeztek. hogy bármelyik fél talál valamilyen régi szerződést, megálla­podást, semmisnek vesszük, egyi­künknek sem lesz a másik felé köve­telése. Akkor most mi ez a per ? Az önkormányzat talált egy olyan szerződést, mely az eredeti után körülbelül egy hónappal szüle­tett Miskó István és Budai István aláírásával. — Mit tartalmaz ez ? Megkérdőjelezi a korábbi megállapodást, azt amit az előbbi­ekben részleteztem. A téesz testületé nem is l udott erről. Budai István sze­rint pedig nem arra kellett, hogy az eredeti szerződést felrúgják. — Akkor mi volt a célja? Erre már csak Miskó István tudna válaszolni. Bizonyára valami kiskaput keresett, hogy meggyorsít­sa az ügyeket. Egyébként ha az ön- kormányzat ragaszkodik a perhez, akkor mi 1960-tól teljes körű elszá­molást kérünk arról, hogy mit ad­tunk át ténylegesen a városnak. Mi persze ezt nem szeretnénk, hajlan­dók vagyunk megegyezni. K. 1. Az oldalt szerkeszti: Bonke Márta Közmeghallgatás Szentkirályon A szentkirályi képviselő­testület október 29-én. 16 óra­kor közmeghallgatást tart a község művelődési házában. Minden szentkirályi lakost vár­nak az eseményre. Földárverés Tegnap reggel tartottak pró­baárverést Szentkirályon. Az Egyetértés Termelőszövetkezet által kijelölt termőföldterület árverése november 13-án, 11 órakor lesz a művelődési ház­ban. Hídavatás Akik sűrűn járnak Békéscsa­ba felé, tapasztalhatták, hogy már második éve folyik a Tiszá­id felújítása Tiszaugnál. A MÁV illetékeseitől megtud­tuk, hogy ebben a hónapban befejeződnek a munkálatok. Október 27-én felavatják a megújult hidat s átadják a vasú­ti és közúti forgalomnak. A vo­nattal utazóknak tehát nem kell átgyalogolniuk a hídon, zavar-, talanná válik a közlekedés. fel *“'< Á.jh'ff' |. Három pályázat A tiszakécskei szakmunkás- képző iskola igazgatói állására kiírt pályázatra hárman jelent­keztek: ketten az iskola tanári karából, valamint egy szegedi pályázó beadta jelentkezését. A tantestület véleményét kikér­ve a kulturális bizottság hama­rosan javaslatot tesz az új igaz­gató személyére. Kécskeiek Halleinben Az utóbbi időben Tiszakécs- ke több külföldi várossal vette fel a kapcsolatot azzal a szán­dékkal, hogy testvérvárosi meg­állapodást kössenek. Ennek az eredménye a lübbeckei kapcso­lat, valamint egy olasz kisvá­rossal való együttműködés. Az elmúlt hetekben több küldött­ség látogatott Kecskére, többek között az egyik Halleinból ér­kezett. A múlt héten kécskei képviselők utaztak Hallcinbe, viszonozva a látogatást és fel­mérve, milyen esélye van egy újabb testvérvárosi kapcsolat létesítésének. Tiszagyöngye Kupa A hét végén, október 17-én rendezik Tiszakécskén a már hagyományos Tiszagyöngye szabadfogású birkózó­versenyt. Célja, hogy a Tisza- parti egyesületek, a megyei és nemzetközi csapatok utánpót­lásának versenylehetőséget biz­tosítsanak. A verseny délelőtt 10 órakor kezdődik a kécskei gimnázium sportcsarnokában. A versenybíróság elnöke Tóth István, helyettese Pór László, titkára Szabados Imre. Bezárt az uszoda Október 12-én bezárta kapu­ját a kécskei termálfürdő. A környéken igen kedvelt uszo­da előreláthatólag felújítási munkák miatt januárig nem ^üzemel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents