Petőfi Népe, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-14 / 243. szám
« EGYESÜLETEK FÓRUMA AZ ÁLMODOZÁS NEM TERVEZHETŐ Nagy egyesületek nehéz öröksége A közelmúltban levelet küldtünk az egyesületeknek, kluboknak; mutatkozzanak be szurkolóiknak, szóljanak terveikről, gondjaikról. Köszönet érte, hogy többen is éltek a felkínált lehetőséggel. Az eljuttatott írások azonban nagyon is magukon viselik a jelenkor tüneteit; gondoktól terhesek és kiutatkeresők. Ez utóbbi azonban már maga a remény, amiért érdemes szólni. Mert így (is) lehet egymástól tanulni, átvenni, ami átvehető, hasznosítani, ami az egyesületek túléléséhez segítség. Éppen ezért kozmetikázás nélkül, úgy nyújtjuk át az alábbi egyesületi összeállítást, ahogy irányítói, szervezői megírták. Csupán a terjedelmi korlátok miatt rövidítettünk az írásokon, de — reméljük —, hogy nem csorbítottunk. Szeretnénk előrebocsátani, hogy a nagy egyesületi helyzetkép nem azonos az egy-két szakosztályos sportkörökével, vagy az egy- egy sportágat menedzselő klubokéval. Erről későbbi összeállításaink is szólnak majd. A „nagyok” azonban kétségtelenül súlyosabb terheket cipelnek, s talán nem minden tanulság nélküli; hogyan élik meg a változásokat, miként keresik a túlélés lehetőségeit. Egyetlen célunk a túlélés A több mint százéves múltra visszatekintő egyesületünk kilenc szakosztály működtetéséről gondoskodik, ezenkívül feladatának tekinti a tömegsportprogramok szervezését is. A Kalocsai SE nyolc szakosztályában — asztaliteniszben, birkózásban, evezésben, karatéban (kyokoshinkai), női röplabdában, sakkozásban, tájékozódási futásban és férfi tornában — mintegy 300 sportolónak biztosít felkészülési lehetőséget. Kilencedik szakosztálya azokat tömöríti, akik a tömegsport keretein belül, saját egészségük megőrzése érdekében mozognak. Asztalitenisz-szakosztályunk évek óta az NB Ill-ban szerepel. Célja az 1—3. hely valamelyikének megszerzése. A birkózószakosztály, amely KSE-KAGE Rt. néven szerepel a legnagyobb hagyományokkal rendelkezők közé tartozik. Tagjai között van Hamzók József junior-világbajnok, felnőttválogatott kerettag. A csapat évtizedek után újra indul az NB II-ben. Az evezősök átmeneti gondok után túljutottak a nehézségeken és jó utánpótlásbázist alakítanak ki. A karatésoké a legfiatalabb szakosztály, amely rendszerességre, kitartásra és küzdőszellemre neveli a fiatalokat. A női röplabdaszakosztályunk már húszéves stabil tagja az NB II- nek. Az utánpótlásnevelésben is jelentős szerepet vállaló gárda — az Eperföldi Általános Iskola sporttagozatos diákjaival — jó utánpótlást biztosít. A felnőtt csapat idei célkitűzése nem kevesebb, mint a dobogóra kerülés. Sakkszakosztályunk Halász Attila és Kustár Sándor neves versenyzők után ismét tehetséges fiatalokat foglalkoztat. A 11 éves Berta Somogyi Orsolya, valamint a 17 éves Gajai Csilla korosztályában az ország legjobbjai közé tartozik. Tájékozódási futószakosztályunk csupán néhány éves múltra tekinthet vissza, ám Dénes Zoltán révén I. osztályú versenyzője van, aki a tavalyi junior-világbajnokságon tagja volt a magyar válogatottnak. Ugyancsak említést érdemel Van- esik Nándor és Hegedűs Péter törekvése is. Tomaszakosztályunk Rácz Attila révén már országos hírnévre tett szert. Hosszú évek óta lelkesedéssel, kitartással edzenek. Tömegsport-szakosztályunk vállalja azokat a feladatokat, amelyek nem tartoznak a versenysportok körébe. Itt kap teret a kispályás labdarúgás, a tenisz, a kosárlabda, a kondicionáló torna, s minden további olyan sportág, amelyet az Mi fán terem a Boróka? BOR SZABADIDŐSPORT EGYESÜLET Egyesületünk 1990 tavaszán alakult Kecskeméten, egy Reile Géza utcai, 8. emeleti lakásban. A tíz alapító — egy baráti társaság - - semmi mást nem akart, csak a már addig is örömmel és gyakran végzett tevékenységét szervezett keretek között folytatni. Hiszen mi „azelőtt” is sokat túráztunk szárazon és vízen, bakancsban és síléccel egyaránt. S mivel akadnak közöttünk pedagógusok is, kirándulásainkat nem mindig csak a saját kedvtelésünkre szerveztük, gyakran tartottak velünk kisebb-nagyobb gyerekek. Tehát adott volt a lelkes társaság és a fő tevékenységi terület, de mi legyen a nevünk? Nem kevés fejtörés után a Boróka mellett döntöttünk, hiszen ez a Kiskunságban őshonos, védett növény utal társaságunk természetszeretetére és egy másik jelentéssíkon következtetni enged bizonyos szlovákiai kötődésünkre is ... A „baj” akkor kezdődött, amikor egyikünk a fejébe vette, hogy elindul egy maratoni (42,2 km) futóversenyen. Mindez 1990 májusában történt. Ettől kezdve az események riasztó módon felgyorsultak. Egyre többen futottunk, köztük olyanok is, akik soha életükben nem sportoltak, sőt főiskolás korukban felmentésért álltak sorban az orvosnál. Természetesen nem lettünk hűtlenek a természetjáráshoz sem. Immár másfél éve minden hónapban nyílt családi túrákat indítunk az. ország hegyvidéki tájaira. A Városi Sportigazgatósággal közösen szervezett kirándulások nagyon népszerűek. A célunk az, hogy lehetőséget teremtsünk kispénzű családoknak is arra, hogy együtt tölthessék a hét végét, szép természeti környezetben. Mf gm A természetjáráshqz kapcsolódik egyesületünk eddigi legnagyobb eredménye. Tavaly országos és helyi pályázatokon nyert pénzből vásárolni tudtunk Márianoszt- rán (Börzsöny) egy kis házat, amelyet 16 fő befogadására képes „kulcsos házzá” alakítottunk át és rendeztünk be. Ebben az évben még két külföldi mara- tonon állunk rajthoz: október 11 -én Velencében és október 25-én Frankfurtban. Ez utóbbi lehetőséget rüsselsheimi barátainknak köszönhetjük, akik a kecskeméti sporttalálkozóra futva érkeztek a német- országi városból. Mi néhány kecskeméti futóval kiegészülve Dunaújvárostól együtt futottunk velük és megpróbáltuk emlékezetessé tenni számukra az itt töltött két napot. Azt hiszem, sikerült. Hat futónkat meghívták a frankfurti maraton- ra, amit mi a jövő májusi IBUSZ-mara- tonra való meghívással viszonoztunk. A nagy terv pedig: jövőre mi is futva tesz- szük meg a Kecskemét - Rüsselsheim közötti 1200 km-es utat. Van még egy dédelgetett vágyunk 1993-ra: szeretnénk meghódítani—talán első kecskemétiekként — Európa „tetejét”, a Mount Blanc 4807 méteres csúcsát ... Lakatos István elnök érdeklődők az egészségük, erőnlétük megőrzéséért választanak. Egyesületünk fennállása óta talán a legnehezebb időszakot éltük át az elmúlt két évben. A korábbi segítőink egy része anyagi gondok miatt megszüntette, vagy jelentős mértékben csökkentette a támogatás mértékét. A szponzorálás új rendszere pedig még nem alakult ki. E válságos időszakban az ön- kormányzatunk — az egészséges nemzedék nevelésének szerepét átérezve — jelentősen hozzájárul egyesületünk fenntartásához. E mellett nélkülözhetetlen a még Múltunk dicső, jövőnk bizonytalan A Kecskeméti Sport Club a megyeszékhely versenysportjának fejlesztése érdekében — társadalmi ösz- szefogást hirdetve — 1972-ben több egyesület és 14 szakosztály fúziójából alakult. 1976- ban — miután beleolvadt a városi sportiskola is —, országosan felügyelt, kiemelt egyesületek sorába lépett. A KSC húszéves fennállása alatt olyan hazai és nemzetközi eredményeket ért el, amilyeneket elődeinek sohasem sikerült. Ohmpián, világbajnokságokon, kontinensvetélkedőkön voltak sportolóink dobogósok, illetve pontszerző helyeken. Több száz országos bajnokságot, bajnoki helyezést értek el az egyéni és csapatsportágakban. Országosan is elismert sportszakembergárdát nevelt ki; mesteredzőket, szakedzőket, a testnevelő tanárok sokaságát. Véleményünk szerint a KSC az elmúlt húsz évben sporttörténelmet írt Bács-Kiskun megye és Kecskemét város versenysportjában. Sajnos, a klubot támogató városi gazdasági bázisok az elmúlt 2-3 évben tönkrementek, elmaradtak a megyei támogatások, így több mint 50 olyan élsportolót kellett eltanácsolni, akik a hazai és nemzetközi versenyeken korábban pontszerzőink voltak. Többségük jelenleg is más városoknak, egyesületeknek hozza a dicsőséget, mig egy részük kényszerűségből abbahagyta az aktív versenyzést. A KSC-nek 1992 végére már nincs olyan sportága, szakosztálya, amely nemzetközileg és a hazai élmezőnyben meghatározó lenne. Jelenleg hét szakosztályt működtetünk. Az atlétikai amatőr sportolókkal zömmel csak diákversenyzői állománnyal rendelkezik. Eredményei azonban még így is országosan elismertek. A birkózószakosztályból a felnőttkorú versenyzők többsége eltávozott, és így az utánpótlás jelenti a bázist. Az ökölvívó-szakosztály csaknem teljesen megszűnt, illetve amatőr alapon nevelik az utánpótlást. Akik pár évvel ezelőtt még minden korosztályban szállították az országos bajnoki címeket, abbahagyták a versenyzést, vagy más klubokban találtak versenyzési lehetőséget. A súlyemelő-szakosztály jó utánpótlás-nevelő bázissal szerepel, de sorsuk 1993-tól kilátástalan. A röplabdacsapat, amely korábban minden korosztályban országos bajnoki és kupagyőzelemmel dicsekedhetett, most a teljes csőd előtt áll. Kényszerűségből eladták a felnőtt játékosaikat, s most kiesésre állnak az NB I-ből. A női kosárlabda-szakosztály az egyetlen, amelyek az elmúlt évhez viszonyítva előbbre lépett, felkerült az A hgába, vesztére! Míg a többi A kategóriás szakosztály az önkormányzatok jóvoltából 6-8 millió forintos költségvetéssel dolgozik, addig nekik az őszi idény túlélése a cél. A labdarúgás az elmúlt három év alatt teljesen visszaesett. Sovány vigasz, hogy a klub nem tartozik az államnak szja-val áfával és tb.-vel, de csaknem üres a kasszája. Ha 1993-ban az OTHS is megvonja a támogatást, a KSC tovább nem tartható fenn. Ebből az következik, hogy távlati terveink, szakmai célkitűzéseink nincsenek, a sportágak túlélése a cél. Király József ügyvezető elnök In memóriám: Kiskunhalasi AC A Kiskunhalasi Atlétikai Club egy szakosztályos egyesületekből, illetve szakosztályok újraélesztéséből alakult meg 1975. január 23- án. A megalakult egyesület újraélesztette az atléti-ó kát. Első aranyjeF vényesünk Garas Ildikó volt gátfutásban, őt követte Asztalos Sándor, Kunos Margit, Mig György és hosszútávfutónk, Tabaj- di József is. Akik őket felkészítették és munkájukra tisztelettel gondolok: Zag László, Deák Lajosné, Bácsalmási Antal és a most is működő edzők. Az asztaliteniszezőket játékosedzőként évek óta Kuti Sándor vezeti nagy ügyszeretettel és lelkesedéssel. A játékosok közül Mikó László, Nagy László remek sportemberek, azifjúsági játékosokkal együtt. A birkózószakosztályt, amíg anyagiakkal győzte, működtette az egyesület. Csatári József és Dósa István a nagyon nehéz körülmények között is szép eredményeket ért el Pap Lajossal, Kókai Lászlóval, Vízkeleti Tiborral és a többi versenyzővel. 1983-ban Pap Lajos serdülőként nyert magyar bajnokságot. Az ökölvívókat két nagyon jó edző készítette fel, Csenki Ferenc és László Sándor. Komlós Károly, majd Kincse György aranyjelvényesként került az ifjúsági válogatott keretbe. Az egyesület legeredményesebb szakosztálya a tornászoké volt. Sok magyar bajnokságot nyertek a különböző korosztályokban. Paprika Jenő olimpikon itt kezdte bontogatni szárnyait. A legjobb eredményt elért versenyző Hegyes Csaba, aki ifjúsági Európa-bajnok, IBV- győztes. Mészáros Csaba 1BV 3. helyezett. Csillag István az akrobatikus torna EB 5. helyezettje. A tornát teremtő Pac- zolay Gyula vezetőedző munkatársai voltak: Lekrinszky Zoltán, Komlós László, Mészáros Imre, Mamiecz László, Csillag István. A kézilabda sportág megteremtője Halason a nagyszerű emlékű Horváth István volt. Férfi és női csapatnál egyaránt működött és vezetésével került be a meglévő szponzorok anyagi és természetbeli juttatása. A legjelentősebbek: a KAGE Rt., a Karamell Rt., a Kaloplasztik, az EMIKA és az áfész. Ezenkívül is ki kell emelnem a sportolók szüleinek folyamatos segítségét. De köszönet illeti azokat is, akik, ha szerény mértékben is, de sportszereidből támogatnak bennünket. Egyesületünk szerény körülmények között működik, éppen ezért egyetlen tervünk a túlélés. Elképzeléseink lennének, de anyagiak híján csupán az álmodozást teszi lehetővé. Kőszegi Ferenc, ügyvezető elnök Ne csak a pályákon, az életben is állják meg a helyüket A Bajai Spartacus Vízügy SC 1978-ban a két korábbi egyesület fúziójából, a vízisportok ösz- szefogásának szándékával alakult. A Posztó SE-től átkerült a motorcsónak- és a kajak-kenu szakosztály, a városi sportuszoda megépülése után pedig megalakult az úszószakosztály. Később a klubhoz csatlakozott az autós és sakkszakosztály. A sportklub gazdasági bázisát kezdetben az Aduvízig, valamint a bajai szövetkezetek biztosították. Megalakuláskor a sportolói létszám 60-70 tagról 1992-re 360-ra bővült. A sors különös fintora, hogy erre az időszakra a korábbi bázisok szinte minden támogatást megvontak a klubtól. Ez a Bajai Spartacus Vízügy Sportklubot is súlyos gazdasági nehézségek elé állította. Éppen ezért elnökségünk a nagyobb mértékű szülői áldozatvállalás igénye mellett az iskolai oktatás kiegészítéseként elsősorban a testi és erkölcsi nevelést helyeztek előtérbe. Ennek egyik legszebb példája a kajak-kenu szakosztályban folyó munka. A Gáti —Krékity—-Szabó nyomdokain felnövekvő új, tehetséges gárda a két évvel ezelőtt megalakult baráti kör segítségével már nemcsak a versenypályákon, hanem tanulmányi eredményekben is élen jár. Megnyugtató, hogy már körvonalazódik a felnövekvő legifjabb nemzedék. Az IC—4-es kenucsapat tagjai 1991-ben nyert bajnoki címüket idén is megvédték. Evezésben a nagy elődök nehéz örökséget hagytak a mostaniakra. A világbajnokságokon szerepelt Iko- tity István és a már edzősködő Tóth Csaba példamutatásával és személyes közreműködésével Bartos Nándor vezetőedzőnek új csapatot kell kialakítania. A nehéz gazdasági körülményeket a bajai sikersportág, a motorcsónakversenyzés érzi a legjobban. A kiemelkedő képességű Volentér László és Tubá- kos Iván visszavonulása után a bajai motorcsónaksport még az elmúlt évben sem szűkölködött kimagasló nemzetközi eredményekben. Pfeil Zoltán várakozást felülmúlóan mutatkozott be a felnőttek Európa-bajnokságán. Bálint Gábor pedig világbajnoki ezüstérmet szerzett. Azt azonban csak a bentfen- tesek tudhatták, hogy ezek az eredmények hosszabb távon nem ismétel- hetők. Amég négy éve verhetetlennek hitt Popoli versenyhajók felett eljárt az idő, klubunknak pedig nincs pénze újra, új motorokra, alkatrészekre, utazásra. Versenyzőink az idei évben már leselejtezett motorokkal, összetákolt szerkezetekkel indultak. Bálint Gábor hajója szilánkokra tört. Ennek következtében nemcsak eddigi előkelő világ- és Európa-bajnoki helyezéseit veszítette el, hanem a további versenyzés lehetőségét is. Bukások, motorhibák akadályozták 1992-ben az elmúlt idők sikeres rali-versenyzőpárosát. Vízin Lászlót és Gönczi Lászlót is. Szerencsére az úszóknál 1988-ban kialakított utánpótlási képzési rendszer lassan meghozza gyümölcsét. Az 1990-es évbe még az OB II-ben szerepelt sakkcsapat legjobbjai más egyesületekben igazoltak, ezért Rajnai István szakosztályvezető a megyei I. osztályú együttes összeállításánál főleg fiatalokra épít. A jövőt tervezve a klub elnöksége nem sző rózsaszín álmokat. Legfőbb célunk, hogy sportoló fiataljainkat annak reményében tanítsuk meg a helyesnek ítélt erkölcsi és viselkedési normákra, hogy az itt tanultakat egészséges emberként, felnőtt korukban az élet versenypályáján is hasznosítani tudják. Csátaljay Zoltán ügyvezető elnök női csapat az NB II-be. A játékosok közül kiemelkedett: Takács Mária, Erdész Hajnalka, Bátorfalusi Éva, Riegler Anikó, Frittman Rita. A férficsapat váltakozó sikerekkel szerepelt éveken keresztül. 1979-ben a sakk-, a teke- és a labdarúgószakosztályokat vettük át a megszűnő Medosztól. A tekézők és sakkozók közül szeretettel emlékezünk a még mindig versenyző Hideg Józsefre, Gyura Istvánra és a többi remek tekézőre, valamint Soós Árpádra, Szécsényi Mihályra, Tóth Zoltánra és a többi sportszerető sakkozóra. A legnépszerűbb csapatjáték, a labdarúgás is sok örömet, esetenként bosszúságot hozott szurkolóinknak. Szeretettel emlékezünk Fuchs Jóska, Karsai Robi, . Szőke Sanyi és Agócs Lajos remek góljaira. Az edzők közül remek munkát végzett: Virág István, Tóth Mihály, Meskó István, Mészáros Tibor, Rádi Zoltán. Szeretettel gondolok az egyesület elnökeire: Sallay Sándorra, Somogyi Antalra és Kószó Jánosra, akik mindig segítségemre voltak az egyesületi vezetés sokrétű és esetenként nehéz munkájában. Olyan sportvezetőkkel voltam szerencsés együtt dolgozni, mint dr. Perényi Rezső, Zs. Szőke Zoltán, Hurik Béla, dr. Mezei János, Szigetvári Miklós, Váczi László, Szalai László, Siha János, Török Jenő, dr. Vilonya Balázs, akik nélkül a szakosztályok nem tudtak volna működni. Mindig támogatást kaptam az iskola- vezetőktől, vállalatoktól. Dr. Gyukics Antal, Molnár László, Gál Józsefné, Bállá Tibor, dr. Szabó Miklós iskola- igazgatók nagy szeretettel segítették az utánpótlás-nevelést. Az egyesület vezetésében munkámat támogatta és gyakorlatilag segítséget adott: Csapó István, Katona István, Mészáros Imre, Nagy Gyula, Csányi József, Bodrogi Tibor, dr. Judák Imre és más elnökségi tagok. Mongyi Aladár a Kiskunhalasi AC volt ügyvezető elnöke Nem rengésbiztos az építmény — A Duna —Tisza Közi Építők Sport Club Kecskemét (Dutép SC) 1968-ban alakult. Megalakulása után az 1980-as évek elején már a megye egyik legnagyobb sportegyesülete lett. Az egyesület bázisvállalatánál bekövetkezett változások miatt azonban 1986-ban négy szakosztály került más sportegyesülethez és csak három további működését tudtuk biztosítani. A sportegyesületet héttagú elnökség irányítja társadalmi munkában. Az elnökség egyik legfontosabb feladata, hogy a szakosztályokban sportoló közel 200 fiatal versenyző számára biztosítsa a zavartalan működést, mely egyre nehezebb. A szakosztályok az egyre szerényebb pénzügyi feltételek mellett is igyekeznek az eddig elért szép eredményeket megtartani. Ä Dutép SC színeiben szereplő szakosztályok: Sakk (OB I-es) A sportegyesület legeredményesebb szakosztálya. Évek óta meghatározó szerepet játszik a legmagasabb osztályban és a vidék egyik legnevesebb sakkbázisa. A szakosztályvezetés a Caissa Panzió Kft. segítségével igyekszik előteremteni a pénzügyi fedezetet a még jobb eredmények eléréséhez. Tizenhárom I. osztályú és négy aranyjelvényes versenyzővel kezdték meg a bajnoki idényt. Kiemelekdő versenyzők: Grószpéter At ti- la és Csont István (felnőtt), Gyime- si Zoltán (ifjúsági)Női röplabda (NB I-es) A szakosztály az elmúlt évi bajnokságban a 12. helyen végzett, s ezzel az eddigi legjobb eredményét érte el. Az utánpótlás területén végzett sikeres munkát bizonyítja, hogy a csapatban csak sajátnevelésű sportolók szerepelnek. Á gazdasági helyzet sem teszi lehetővé a jól kialakított utánpótlás-nevelési modell fenntartását. Az iskolai csoportokat meg kell szüntetni és ez nagymértékben befolyásolhatja a további működést. Kiemelkedő versenyzők: Bognár- né Kormos Erika és Kovács Erika (felnőtt), Krasznai Mónika (ifjúsági). Férfi kézilabda (NB Il-es) A szakosztály életében jelentős esemény, hogy a bajnokságot újra a harmadik vonalban kezdte. De továbbra is'gond a megfelelő anyagi háttér biztosítása, így csak a bennmaradás lehet a célkitűzés. Az utánpótlás-nevelés területén—főleg a IJ. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában Bravik Béla szakmai irányításával — szép eredményeket értek el és ez biztató a jövőre nézve. Kiemelkedő versenyzők: Bán Zsolt és Tóth Benő (felnőtt), Laczkó Zsolt (ifjúsági). Endre István ügyvezető elnök összeállította: Banczik István
