Petőfi Népe, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-12 / 241. szám

1992. október 12., 5. oldal

MEGYEI KÖRKÉP

Érvényesülnie kell a jogállamiság elveinek

Beszélgetés dr. Balsai István igazságügyi miniszterrel

* A napokban Kecskeméten járt dr. Balsai István igazságügyi miniszter, aki -— mint lapunkban tudósítottunk róla — felavatta a városi bíróság épületének eddig felújított és már „működő” szárnyát, majd megyei összbírói értekezleten szólt a bírósági munka, az igazságszolgáltatás, a jogalkotás elméleti és gyakorlati kérdéseiről. Az értekezletet követően rövid beszélgetésre kértük a miniszter urat, aki készséggel válaszolt néhány kérdésünkre.

— Gyakran emlegetik mostanában, hogy kevés a bíró, sokan elhagyták a pályát, mert rengeteg az ügy, ugyanakkor az anyagi megbecsülés ezzel nincs arányban. Mi erről az Ön véleménye?

— Magyarországon közel kétezer fős a bírói kör. Ennek jelenleg körülbelül tíz százaléka hiányzik, de megítélésem szerint ez csupán átmeneti állapot. Természetesen voltak és vannak, akik azért hagyták el a pályát, mert anyagilag jobban tudnak érvényesülni, boldogulni a magánszférában, az ügyvédi pályán. Terveink szerint azonban még az idén novemberben a parlament elé kerül a bíróságokról szóló törvénytervezet és ha azt az Országgyűlés elfogadja — márpedig erre minden esélyünk megvan — akkor lehetőség nyílik arra, hogy jelentősen emeljük a bírói fizetéseket. Terveink szerint ezt két lépcsőben hajtjuk majd végre, hiszen figyelemmel kell lennünk az ország teherbíró képességére, a lehetőségekre.

— Kétségtelen, hogy ez javítani fog a bírák helyzetén, főleg ha a fizetésemelésre a közeljövőben kerül sor, de ettől még nem rövidül le az ügyek átfutási ideje.

— Magam is gyakran hallom, hogy egyesek panaszkodnak, mert mondjuk egy ügyben az elkövetéstől a jogerős ítéletig hosszú idő telik el. Nem akarok itt visszakérdezni, hogy például az előző rendszerben mennyi volt ez az átfutási idő? Tudott e akkor ilyesmiről a közvélemény? Azt azonban mindenképpen el kell mondanom, hogy ebből a szempontból nem érhet bennünket, mármint a magyar bíróságokat szemrehányás. Ugyanis nálunk az ügyek átfutási ideje jobb, mint Európa más országaiban, beleértve a nyugati államokat is. Sőt annál is jobb, mint két- három évvel ezelőtt volt Magyar- országon.

— Változik-e a bírósági szervezet felépítése és ha igen, milyen irányban?

— A szakmai elemzés és a tapasztalat azt mutatja, hogy a mostani, úgynevezett háromlépcsős bírósági szervezet — városi, megyei

• Dr. Balsai István igazságügyi miniszter.

és a legfelsőbb bíróság — jól működik, bevált és kielégítő megoldás. Ezen tehát nincs szándékunkban változtatni. Úgy gondolom viszont, hogy bizonyos hatásköri módosításokra szükség van. Példaként említhetem, hogy 1993. január 1 -jétől a helyi, városi bíróságok hatáskörébe kerülnek a tíz millió forint pénzérték alatti ügyek, amelyekben jelenleg a megyei bíróságok járnak el első fokon. Változást jelent ugyancsak január elsejétől a felülvizsgálati kérelem intézményének a bevezetése. Ilyen kérelem benyújtásának a lehetősége alanyi jogon illeti meg az állampolgárokat, szemben a mostani, még létező törvényességi óvással, amelyet csak a legfőbb ügyész és a legfelsőbb bíróság elnöke nyújthat be. Ez a megoldás — alkotmányellenes.

— Az Ön vezetése alatt működő minisztérium egyik igen fontos feladata a törvényelőkészítő, a kodifi- kációs munka, közérthetően a jogalkotás szakmai része. Hol tartanak ebben a folyamatban?

— A kormány működésének első felében a jogállamiság alkotmányos rendjének kidolgozására vállalkozott. A jelenlegi időszakban viszont már a gazdasággal, annak működésével, átalakításával kapcsolatos jogszabályok megalkotása került előtérbe. Mindenki megérti miről van szó, ha két törvényt említek: a kárpótlási és az úgynevezett privatizációs törvényt. Napjainkban ezeknek a végrehajtása van soron. Magyarország történetében ilyen még nem volt, és éppen ezért nem tragédia, csupán a dolgok, az átmenet és a folyamat természetes velejárója, ha az említett törvények végrehajtása során egy- egy részletet módosítani, korrigálni kell.

— Ugyanakkor sorolni lehetne, amint ezt néhány ellenzéki politikus gyakorta meg is teszi, azokat a jogszabályokat, amelyekkel úgymond adós a kormány. Mi erről a véleménye?

— A kormánynak ebben a tekintetben valóban vannak adósságai. Ilyen elmaradásként szokták emlegetni például az államháztartási törvényt, az oktatási-felsőoktatási törvényt, a média vagy sajtó- törvényt és a nemzetiségi törvényt. Mindez azonban erősen relatív elmaradás, ugyanis a környező országok hasonló feladataihoz képest nem vagyunk rossz helyzetben. Tisztában vagyok természetesen azzal, hogy a választópolgárokat nem a környező országok helyzete érdekli elsősorban, hanem az, ami itthon, nálunk történik, vagy nem történik. Az azonban úgy gondolom vitathatatlan, hogy a kormány nagy erőfeszítéseket tesz ennek az elmaradásnak a csökkentésére is.

— A közvélemény és a parlament is megosztott az úgynevezett igazságtételi, vagy elévülési kérdésben. Önnek mi erről a véleménye?- Én nem beszélnék megosztottságról, mert abban mindenki egyetért, hogy a bűn nem maradhat büntetés nélkül. A kérdés azonban az, hogy azok a bűnök, amelyekről az igazságtételi törvénytervezetben szó van, elévül- tek-e vagy sem. A kormány nem mond le az igazságtételi törvény- javaslat parlamenti előterjesztéséről. Olyan törvényt kell alkotni, amely elejét veszi annak, hogy olyan háborús bűntettet, mint amilyet Mosonmagyaróváron elkövettek, úgy is lehessen értelmezni, mint nem háborús bűncselekményt.

— Úgy tudom, hogy a kormány- koalíció egyetért a köztársasági elnök úrral abban, hogy szükség van egy parlamenti bizottságra, amely feltárja a múlt rendszerben elkövetett bűnöket.-— A bírósági eljárások mellett természetesen szükség van egy ilyen bizottság munkájára is. Ez a bizottság is kezdeményezhet majd bírósági eljárásokat. Ki kell még dolgozni azokat a szabályokat, amelyek alapján a bizottság maga elé idézhet bárkit, amiként ez a legfejlettebb országokban, például az Egyesült Államokban is történik.

— Az ilyen perek, eljárások lefolytatására csakis kizárólag a törvényeknek „alárendelt”, tehát független bíróságok képesek és alkalmasak. Mi az Ön véleménye a bírói függetlenségről?

—Úgy gondolom, hogy Magyar- országon napjainkra megvalósult a bírói függetlenség és az Ítélkezésben, az ügyek eldöntésében a bírák kizárólag a jogszabályoknak és saját lelkiismeretüknek kötelesek engedelmeskedni. Hiba lenne tagadni, hogy a bírói függetlenség megteremtéséhez vezető úton az első lépéseket még az előző kormány tette meg. Ugyanakkor az sem kétséges, hogy az egypártrendszerű diktatúrában, állampárti körülmények között a bírói függetlenséget — még oly kiváló szakemberekkel is — ábránd lett volna megvalósítani. Ehhez többpártrendszerű, demokratikus jogállamra, szabadon választott parlamentre és legitim kormányra volt szükség. Csakis ez garantálhatja a bírói függetlenséget is.

— Miniszter úr, köszönöm a beszélgetést és további jó munkát kívánok.

Gál Sándor

• Kecskeméten, a városi bíróság új székházának felavatásán. (Gaál Béla felvételei)

TARTÓZKODÁS — DE MITŐL?

Lyuk a parlamenti házszabályon

A sok-sok szavazás közepette is feltűnést keltett a Tisztelt Házban a közelmúltban három tartózkodó szavazat. A mandátumvizsgáló bizottság elnöke tudatta a parlament plénumával, hogy az egyik megüresedett képviselői helyre megválasztott új honatya megbízólevelét a testület megvizsgálta és rendben levőnek találta. Szavazás következett, s ekkor jelent meg az eredményjelző táblán az elsöprő többségű „igen” mellett a 3 tartózkodás.

Mindez nem lenne több az Országgyűlés amúgy is meglehetősen zaklatott életének egy epizódjánál. Ennél azonban többről van szó, mert a }, azt jelzi: elvileg adott

a lehetőség arra, hogy a honatyák „megkontrázzák” a választók döntését, és — ha kedvük úgy tartja — esetleg ne szavazzák meg a megválasztott képviselő mandátumát. A gyakorlatban előfordulhat ilyen eset? — kérdeztük Szabad Györgytől, a T. Ház elnökétől, illetve Soltész Istvántól, az Országgyűlés főtitkárától.

— Erről csakis elméletben lehet szó — szögezte le a Ház elnöke. — Ha ilyen eset előfordulna, akkor az Országgyűlés önmagát tagadná meg. Ha elkészül az új házszabály, remélhetőleg a jogalkotók gondoskodni fognak arról, hogy ezt is egyértelművé tegyék.

— A házszabály kétségtelenül lehetne egyértelműbb, amikor erről a problémáról szól — mondta a főtitkár. — A mandátumvizsgáló bizottságkompetenciája ugyanis nem terjed túl azon, hogy megnézze, szabályos körülmények között adták-e ki az új képviselő megbízólevelét, vagy sem. Az adta-e ki, aki erre jogosult? Ellátták-e a szükséges pecsétekkel, aláírásokkal? Természetesen a választás jogosságát nem bírálhatja felül, hiszen erre a törvény nem ad felhatalmazást. Emlékezetem szerint az Országgyűlés működésének még az első fél évében — egy hasonló eset alkalmával — az elnök úr, hogy ne legyen félreértés, felhívta a bizonytalankodó képviselők figyelmét a mandátum igazolásával kapcsolatos szerepükre. Kétségtelenül megnyugtatóbb volna, ha az új házszabály az igazolás teljes eljárását a mandátumvizsgáló bizottság hatáskörébe utalná.

(koós)

Ferenczy Europress

Kunpeszér nem adja föl

A kunpeszéri polgármesteri hivatalban Boros Sándorral, a község vezetőjével beszélgetünk.

— A falu jelenlegi lélekszáma 703. Sajnos, nagyon sok a munkanélküli, mintegy 120-an lehetnek—panaszolja a polgármester.—Elkeserítő, hogy sok köztük a fiatal. A munkanélküliek egy részén úgy próbálunk segíteni, hogy közmunkára alkalmazzuk őket. De ez nem igazán jó megoldás, ezért próbálkozunk mással is.

Most folynak a tárgyalások egy bedolgozóhálózat kiépítéséről. Ha ez létrejön, akkor a varrni tudó pe- széri asszonyok munkához és keresethez juthatnak.

— Ügy tűnik, a település egészen félreesik mindentől. Nem fél attól, hogy idővel elnéptelenedik Kunpeszér?

— Nem félek tőle. 1991. január

1-jétől önálló a falu és a képviselő- testület azóta sok mindent megoldott. Bővítettük a szilárd útburkolatot, felújítottuk az óvodát, iskolát, a művelődési házat és a polgármesteri hivatalt. Segítettünk az idősek étkeztetésében, s az idén minden iskolás gyerek után 3000 forint szociális segélyt kaptak a szülők. A külvilággal való jobb kapcsolatunkat fogja elősegíteni az a 62 telefonállomás, amely az év végére be lesz szerelve, illetve a sűrűbb buszjáratok Kun- szentmiklós és Kecskemét felé. Távlati terveink között szerepel kisebb üzemek létrehozása is. Pékséget és biobrikettgyártó üzemet szeretnénk létesíteni a faluban. Utóbbi segítene a munkanélküliség felszámolásában és sok kispénzű ember téli tüzelőjét is előállítaná.

A nyugdíjasok aggódnak

A faluban járva, kelve Balázs István nyugdíjassal találkoztam, aki beavatott, mi foglalkoztatja leginkább a település lakóit ezekben a könnyűnek igazán nem mondható időkben.

— Egyre bonyodalmasabb nálunk is a földkérdés. A helyi tsz jövőjét talán csak a jóisten tudná megmondani. Sok a munkanélküli és ha a termelőszövetkezet széthull, még több lesz. Itt más munkalehetőség nem igen van, a megélhetés pedig egyre nehezebb. Valaki mondja meg nekem, mi lesz az állástalan emberekkel?

— A nyugdíjasok hétköznapjai mivel telnek itt Kunpeszéren?

— Dolgozgatunk. A ház körül meg a háztájiban mindig van tennivaló. Mert azért egy-két disznó, meg baromfi még majdnem minden háznál akad. De már ez sem a régi. Valamikor két-háromezer disznót is leadtak a faluból. Ma már nem éri meg. Drága a takarmány és az átvevők sem mindig bánnak megfelelőképpen a gazdákkal. így aztán a többség csak saját részére hizlal.

Koller József né éppen az árok szélén sarlózza a füvet a jószágoknak, mikor a falu jövőjéről kérdezem. Ő is nyugdíjas.

a polgármester.

Mi, idősek még csak eltengődünk itt valahogy, de a fiatalok helyzete nagyon kiíátástalan. A téesz tönkrement, így a fiatalok zöme munkanélkül maradt. A családot pedig el kell tartani. Régebben versenyeztek az eladó házhelyekért, ma már senkinek nem kell porta. Nincs munka, így a fiatalok nem látják biztosítva a jövőjüket a faluban.

A fiatalok bizakodnak

Ám a legifjabbak még keveset tudnak ezekrőí a gondokról. Éppen szünet van, az iskola udvarán vidáman nyüzsögnek a gyerekek. Horváth Tibor iskolaigazgató az idősebbekkel ellentétben bizakodó.

Kunpeszéren csak alsótagozatos oktatás folyik összevont osztályokkal — mondja. — Jelenleg 36 gyerek jár hozzánk. Az oktatási feltételek vannak olyan jók, mint bármelyik más iskolában. Van videónk, színes televíziónk, hamarosan számítógéppel is rendelkezünk. Jelentős előny, hogy a kis létszám miatt többet tudunk a tanulókkal foglalkozni és a gyerekek önállóbbak is mint másutt. Egyedüli gond a tornaterem hiánya, de télre talán a művelődési ház nagytermét használhatjuk. Az udvaron most alakítunk ki kosár- és tollaslabdapályát és állítunk fel pingpongasztalt, ezzel segítve a tanulók testi fejlődését.

És ha majd az iskolapadból kikerülnek? Akkor milyen jövő vár rájuk?

Ezeket a kérdéseket már két kunpeszéri fiatalembernek tettem fel, akik a traktorról leszállva a kultúr- házba igyekeztek, amely — mint elmondták :— a helyi fiatalság legkedveltebb találkozóhelye.

— Csodálatos itt a faluban. Most is lesz majd szüreti bál, különböző ifjúsági rendezvényekkel egybekötve. Ezeket mi szervezzük magunknak, így persze jobban is szórakozunk.

Felnőttként is Kunpeszéren képzelitek el az életet ?

Az volna jó, mert mi nagyon szeretünk itt. Csak nagy gond a munkahely hiánya. El kell járni máshová dolgozni. És ha ez nem megoldható, akkor bizony itt kell hagynunk szülőfalunkat, földijeinket. Sajnos, nem mi lennénk az elsők ...

Sitkéi Tamás

• A falu csöndes, talán túlságosan is az? (Straszer András felvételei)

Hová lett a biztosítási nyereség?

Balatoni

haltelepítés

Angolnából semennyi, egyéb nemes halból viszont annál több kerül a Balatonba a napokban megkezdett, és mintegy egy hónapon át tartó haltelepítés során. A Balatoni Halgazdaság és a Horgászok Országos Szövetsége közösen helyezi ki a növendékhalat; a tervek szerint 250 tonna ponttyal, 80 ezer darab süllővel és 18 ezer csukával lesz gazdagabb a tó halállománya. A ponty telepítését a siófoki kikötőben kezdték, rövidesen Fonyódon, majd pedig Keszthelyen folytatják. Á telepítés egy kilométeres körzetében horgászati tilalmat rendeltek el, amely a munkák befejezésétől számított nyolc napig érvényes. Az északi parton Kenésén, . Balatonfüreden, Tihanyban, Zán- kán és Szigligeten telepítik a halat.

Baráth István, a Balatoni Halgazdaság miniszteri biztosa az idei angolnaüggyel kapcsolatosan elmondta: korábban többen úgy vélték, hogy a tóban legfeljebb kétezer tonna angolna él, ezzel szemben az idén 380 tonnát fogtak ki. A legújabb vizsgálatok szerint ezen felül még mindig mintegy 4-5 ezer tonnára becsülik a szakemberek a balatoni angolnaállományt.

A halgazdaság megbízást adott egy tanulmány kidolgozására, amelynek segítségével visszaállíthatnák a tó őshonos halállományát. Mindenesetre már a mostani haltelepítésnél is ezt tartják szem előtt. (MTI)

A biztosítás mostanában egyre kevesebb gépjármű-tulajdonosnak jelent biztonságot. Ha másért nem: mert jelentősen csökkent a biztosítottak száma. Van, akikkel a biztosító nem óhajt biztosítást kötni, mások nem tudják vállalni ezt a többletköltséget. Sokan a kötelező biztosítás megkötésétől is ódzkodnak, mondván, tisztességtelenül magas árat szabnak a biztosítók, igazságtalanok a díjtételek, kiszolgáltatott helyzetben lévő ügyfelekkel kötnek hátrányos szerződést a cégek. Egyik-másik állítással az Autóklub, sőt, a parlament illetékes bizottsága is egyetért. Ha ennyien mondják, lehet, hogy igazuk van? — kérdeztük Ragályi Istvánt, az ÁB Aegon ügyvezető igazgatóját.

Tévednek, akik azt gondolják, hogy az éves díjak csupán arra valók, hogy kifizessük belőlük a károkat! Vannak bizonyos áthúzódó kötelezettségeink is, amelyekre tartalékot kell képezni. A polgári törvénykönyv szerint a személyi sérülésekkel kapcsolatos minden költséget — a kórházi ápolást, a gyógyszert, a munkabérveszteséget — a károkozó biztosítójának kell fedeznie. A maradandó személyi sérülések után sokan életük végéig kártérítést kapnak, a halálos balesetek után gyakran mi fizetjük a gyerekek iskoláztatását, de még a szülők eltartását is. A fedezetet a baleset évében beszedett díjak jelentik.

— Szerte a világon bizonyos befektetések hozama garantálja a

■ biztosítók fizetőképességét.- Az elmúlt negyven évben a biztosító nem volt befektetési társaság. A díjakból származó többletet az állam bezsebelte, ha hiány volt a kasszában, azt a költségvetés megtérítette. Nem volt visszamenőleges elszámolás sem, éppen ezért a statisztika meglehetősen megbízhatatlanul működött. A múltból rajtunk maradt fizetési kötelezettségek még ma is terhelik a bevételeinket.- Mindez aligha indokolja a gyakran és jelentősen növekvő díjszabást . . .

— Én megértem az érintettek elégedetlenségét, de szeretném hozzátenni, mi nem vagyunk jótékonysági intézmény. A törvény előírja, hogy a kötelező biztosításon mindössze 3 százalék lehet a hasznunk . ..

— és ennél nem is több?

A többletet vissza kellene fizetnünk az ügyfeleinknek. Nem úgy, hogy a következő évben csökkentjük a díjtételeket, hanem az egy személyre jutó nyereséget fizetnénk ki.

— Nem tudok róla, hogy ezen a címen bárki akár egyetlen fillért is kapott vona.

Ugyanis nincsenek kidolgozva az erre vonatkozó jogszabályok, és ugye szabályok nélkül fizetni sem lehet...

FEB