Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-07 / 211. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1992. szeptember 7., 3. oldal FÜR LAJOS KECSKEMÉTI ELŐADÁSA Tárgyilagos történelmet! Für Lajos Kecskeméten, az Európa Jövője Gyermektalálkozó résztvevői között. (Fotó: PN-archív) A történelem a társadalom emléke­zete, amelyben a közösség az addig megtett útról raktározza az informáci­ókat. Ha az egyéni vagy a kollektív em­lékezet kihullik vagy torzul, akkor egy nemzet, annak polgárai nem tudják magukat elhelyezni a múltban s a jelen­ben. Ezért is fontos tisztázni, hogyan is torzult el a nemzeti tudatunk az elmúlt évtizedek alatt. Ennek helyretételével lehet csak a magy arságnak megka­paszkodnia a jelenlegi átalakuló világ­ban — mondotta dr. Für Lajos törté­nészprofesszor, honvédelmi miniszter azon az előadáson, amelyet az MDF kecskeméti városi szervezete rendezett az Erdei Ferenc Művelődési Központ­ban, pénteken este. A torzító elemek egyike volt az a sajátos történelmi felfogás, amely sze­rint történelmünk legjelentősebb ese- ’ ményei az utóbbi másfél száz évre es­tek. Az osztályforradalmak, a mun­kásmozgalom ismertetésére, a szocia­lizmus építésére fordítottak méltatla­nul nagy hangsúlyt a hazai szovjet rendszert legitimálni kívánó ideoló­gusok. Ezért szándékosan háttérbe szorították az 1848—49-es szabad­ságharc előtti háromezer év esemé­nyeinek kutatását, ismertetését. így csak halványan épült be a kollektív emlékezetbe az államalapító Szent Ist­ván uralkodása, vagy Ii. András Eu­rópában másodikként kiadott Aranybullája, fiának, IV. Bélának a második honalapítása a tatárjárás után. De folytathatnánk a sort a tö­rökverő Hunyadiakkal, Zrínyiekkel, az erdélyi Bethlen Gáborral, a Rákó- cziakkaí s a márciusi ifjakkal — mon­dotta a professzor. A közösségi emlé­kezet pusztítását jelentették azok az események értelmezésére összeeszká- bált gondolati panelek is, amelyek szerint a történelem az osztályharcok végtelen sorozataként fogható fel. A kizsákmányolok és kizsákmányol­tak szüntelen konfliktusa vitte előre a társadalmakat. Ez a felfogás nem adott arra magyarázatot, hogyan is épültek egymásra a korok. Az '50-es, '60-as évek történészei igyekeztek mindent elfelejtetni, ami sajátosan magyar volt. így például a hazai tör­vényalkotás történetét, amely nélkül az ezeréves államiságnak eseményei nem érthetők. Feledésbe merültek a magyar hadművészet eredményei, az egyházak tevékenysége s a nemesség nemzetmegtartó szerepe is. A négy év­tized alatt az ideológusok nemzeti bűntudat magvait igyekezték elhinte­ni a fejekben. Megerősíteni az elnyo­mó nép bűnös szerepét, amely a múlt században asszimilálni akarta a Kár­pát-medencei etnikumokat. Arról azonban elfeledkeztek, hogy a világ első nemzetiségi törvénye Szegeden született meg 1849júliusában. S azt is elhallgatták, hogy a kiegyezéskor al­kották meg a monarchia magyar hon­atyái a második nemzetiségi törvényt 1868-ban. Ezek pedig nem jöhettek volna létre, ha a magyarság nem befo­gadó nép. Ezt bizonyítják a Szent Ist­ván intelmeiben megfogalmazottak is, a felvidéki, az erdélyi szászok, a ku­nok befogadása is, a XVIIJ. századi külhoni lakosság betelepítése is ha­zánkba. A monarchia politikusainak egyetlen igazi nagy bűne volt—mon­dotta dr. Für Lajos, — hogy olyan politikát folytattak, amely Trianon­hoz vezetett el, a nemzet, az ország megcsonkításához. Ezt a traumát, amely a mohácsi katasztrófánál is na­gyobb sokkot okozott, a mai napig nem hevertük ki — fejezte be előadá­sát a professzor. Barta Zsolt Oroszországban elhunyt magyar foglyok Akik a Duna—Tisza közén születtek (Folytatás) T anévnyitó a bajai tanítóképző főiskolán Derékig a parázsban • Parázsban álló fákat kellett kidarabolni. ( Folytatás az 1. oldalról) — Azon a napon a szőlő­be mentem dol­gozni. Szépen haladt a mun­ka, nem volt semmi gond. Egyszer aztán megjelent az egyik főnök, a telepről egy ve­zető. Mondta, hogy veszélybe került az erdő, mert a parázs­ban álló fák ha kigyulladnak, könnyen átad­hatják a tüzet a fenyvesre. Ki kell darabolni őket. Megkér­dezte, hogy vál­laljuk-e a mun­kát. Négyen je­lentkeztünk. Indulás előtt még szóltak, hogy vegyünk fel zárt cipőt, mert nagyon veszélyes az a környék. Kint aztán megmutatták hol kell dolgozni, mi meg körbe­jártuk a fákat, kerestük, hol tu­dunk nekikezdeni. Ekkor történt a baleset. Éppen egy töltésen men­tünk, amikor beomlott a lábom alatt a talaj. Csúszni kezdtem, bele a parázsba, sőt el is dőltem. Á fel­sőtestem ekkor égett meg. Meg­próbáltam átfordulni, hogy ki tud­jak mászni, de nem sikerült. Egyre jobban süllyedtem — égetett a tűz. Szerencsére a többiek ott voltak a közelben. Lovas Istvánné a karom után kapott és megpróbált kihúz­ni. Nem bírt egyedül, sőt még az ő egyik lába is a parázsba csúszott. Ekkor ért oda Cseh János, aki vé­gül kimentett bennünket. Ha ő nincs ott, lehet, hogy mindketten bent maradtunk volna. Én még így is jól megégtem. A kezem akkor, amikor forgolódtam, a lábam szá­ra pedig azért, mert a bakancsba belement a parázs. Hiába húztak ki, tovább sütötte a lábomat. Amíg le nem tudtam venni a cipőt... , A sebészeten dr. Kardos Gyula osztályos orvostól érdeklődtünk a baleset sérültjeinek az állapota fe­lől. — A Pista bácsit a munkatársai hozták be Fülöpjakabról, aki saját elmondása szerint derékig süllyedt a parázsló tőzegbe. Végtagjain el­ső- és másodfokú égési sérüléseket szenvedett. Pillanatnyilag önmaga ellátására teljességgel képtelen. Ezért vettük fel az osztályunkra. Addig, amíg legalább a kezeit nem tudja valamelyest használni, itt kell maradnia a kórházban. Az égési felület egyébként szerencsére nem nagy kiterjedésű, testének csupán 12-15 százaléka sérült meg . . . A történethez tartozik még, hogy Szécsényi Istvánt szombat es­tig a téeszből senki nem látogatta meg. A balesetéről tudomása sze­rint jegyzőkönyv nem készült, sőt azt is elmondták neki, hogy min­denért egyedül őt hibáztatják, mert rossz helyre lépett. Úgy érte­sült, hogy ami vele történt, az nem sorolható be az üzemi balesetek kategóriájába. — galambos — (Folytatás) Kaszinókísérlet Lapunk az Üj Magyarország című napilap nyomán folytatja a moszkvai központi levéltárból immár folyamato­san érkező névsor közzétételét, amely a háború alatt és után hadifogolyként, valamint a kényszermunkatáborokban orosz földön elhunyt magyarok adatait tartalmazza. Amennyiben bárki a hoz­zátartozóját, rokonát fedezné fel a név­sorban, forduljon a Magyar Vöröske­reszt megyei szervezetéhez, ahol továb­bi információkat kaphat. Felhívjuk ol­vasóink figyelmét, hogy lapunk helyhi­ány miatt csak a mai Bács-Kiskun me­gye területén született foglyok nevét közli. A teljes lista az Új Magyarország szerdai és szombati számaiban találha­tó. Sz. Szabó József, 1914. Kis(?), szakasz­vezető, meghalt 1946. március 12-én (hdf.); Szabó Sándor, 1914. Sükösd, honvéd, meghalt 1947. február 17-én (hdf.); Szabó Sándor, 1921. Kecske­mét, honvéd, meghalt 1945. május 30- án (hdf.); Szabó Sándor, 1915. Kecske­mét, honvéd, meghalt 1947. december 20-án (hdf.); Szabó Sándor, 1907. Pái- monostora, rangja ismeretlen, meghalt 1945. március 29-én (hdf.); Szabadszál­lási János, 1911. Kiskőrös, honvéd, meghalt 1945. március 12-én (hdf.); Szabadszállási Mihály, 1904. Álpár, honvéd, meghalt 1946. január 1-jén (hdf.); Szabadi János, 1913. Homok­mégy, honvéd, meghalt 1945. június 17-én (hdf.); Szabó József, 1900. Kis­kunhalas?), honvéd, meghalt 1943. május 11-én (hdf.); Szabó József, 1914. Kiskunfélegyháza, honvéd, meghalt 1945. október 11-én (hdf.); Szabó Jó­zsef, 1920. Izsák, rangja ismeretlen, meghalt 1945. január 23-án (hdf.); Sza­bó Béla, 1912. Alpár, honvéd, meghalt 1945. április 28-án (hdf.); Szemlics György, 1903. Bácsalmás, rangja isme­retlen, meghalt 1945. szeptember 10-én (hdf.); Szekeres Sándor, 1920. Kis­kun)?), honvéd, meghalt 1946. február 25-én (hdf.); Szabó József, 1915. Kis­kunfélegyháza, zászlós, meghalt 1946. március 3-án (hdf.). • Emlékeink. (Fotó: PN-archív) s. Sánta András, 1914. Kecskemét, rangja ismeretlen, meghall 1946. decem­ber 15-én (hdf.); Sánta János, 1913. Kis­kunfélegyháza, honvéd, meghalt 1946. március 22-én (hdf.); Scherer János. 1902. Hajós, rangja ismeretlen, meghalt 1947. február 11 -én (km.); Süveges Benő, 1907. Kiskunhalas, honvéd, meghalt, 1945. március 1-jén (hdf.); Schönfelder József, 1909. Császártöltés, rangja isme­retlen, meghalt 1947. április 5-én (km.); Schön Ferenc. 1914. Vaskút, rangja is­meretlen, meghalt 1947. január 22-én (km.); Schwarz Adolf. 1913. Jánoshal­ma, honvéd, meghalt 1943. január 29-én (hdf.); Schwarz Vilmos, 1917. Kiskőrös, honvéd, meghalt 1943. március 3-án (hdf.); Schweibert István, 1907. Császár- töltés, rangja ismeretlen, meghalt 1947. február 5-én (km.); Schafler József, 1926. Kiskőrös, rangja ismeretlen, meghalt 1945. szeptember 14-én (hdf.). A névsorban szereplő rövidítések: (hdf.) hadifogoly, (km.) kényszermun­kás, málenkij robotra elhurcolt. Megtelt tegnap délután 5 órára az Eötvös József Tanítóképző Főiskola Posta Sándorról elnevezett sport- csarnoka. Nem kevesebb, mint 546 nappali tagozatos és most utoljára harmadévesként — 59 levelező tago­zatos hallgató számára nyílt megazúj tanév. Dr. Fátrai Klára főigazgató rövid beszédében szólt az elmúlt tanév né­hány olyan eredményéről, amely az ideire is kihat: tovább folyik a munka például a német, a német nemzetiségi, a szerbhorvát nemzetiségi és az angol tagozaton. A szakkollégiumi képzés keretében — ha a hallgatók igénylik - informatikát, háztartástechnikai ismereteket és orosz nyelvű idegenve­zetést tanulhatnak. Folytatódik az óvodapedagógusok tanítóvá való át­képzése is. Ezt követte az első évfolyamos hallgatók eskütétele, majd 14 peda­gógus vette át pályakezdésének 50. évfordulóján az aranydiplomát és a főigazgató átnyújtotta az oktatói pá­lyázatok díjait. G. Z. Katolikus szociális otthon Szent Erzsébet Szeretetotthon Felépítéséért elnevezéssel alapít­ványjött létre, amely katolikus sze­retetotthon felépítését teszi lehetővé Miskolcon. A kuratórium elnöke, dr. Kovács Endre egri segédpüspök, miskolci plébános elmondta, mint­egy ötven egyedülállót, illetve házas­párt tudnak elhelyezni a harminckét íakrészben. Az önkormányzat kikö­tése, mint az építési telek egyik ado­mányozója, hogy a lakók fele mis­kolci legyen. A többi helyre bárhon­nan elfogadnak jelentkezéseket. Az épülő otthon alapkövét a közelmúlt­ban helyezte el Angelo Acerbi érsek, apostoli nuncius. A város idei költségvetésének módosításával kezdi mai munkáját Kecskemét képviselő-testülete. A városháza dísztermében. 13 óra­kor kezdődő nyilvános ülésen egyebek mellett — megtárgyalják az Alföld Mg. Szakszövetkezet földcsere kérelmét, az egyéni vá­lasztókörzetekből bejutott kecske­méti országgyűlési képviselők munkájának segítését, és a három önkormányzati vállalat átalakítá­Nyugati típusú, korszerű műsze­rekkel felszerelt egészségügyi cent­rum körvonalai sejlenek fel a kecs­keméti Petőfivárosban. Legalábbis annak a háromtagú orvoscsoport­nak a képzeletében, amely ennek létrehozására kért anyagi támoga­tást az önkormányzattól. Az egészségügyi bizottság pályázatára beküldött részletes terveik szerint egyelőre gyermekrendelő és ta­nácsadó, felnőtt háziorvosi rende­lő, két fogászat, laboratórium, ult­rahang-diagnosztika és gyógyszer- tár kapna helyet a létesítményben. Mindehhez az alapellátás javításá­ra kiírt pályázaton elnyerhető 6 millió forint egészére igényt tarta­nának. A tényleges költségek en­nek persze többszörösét tennék ki, a különbözetet az egészségügyi vállalkozás résztvevői saját zseb­ből, illetve hitelekből fedeznék. A nagyszabású terv nyilván ön­magában megfontolásra késztetné a kisebb léptékhez szokott város­atyákat, akik a pénz odaítéléséről döntenek. Fokozza azonban di­sát. Két képviselő is választ kap korábbi interpellációjára. A kecs­keméti játékkaszinó körüli visz- szásságokat firtató képviselői felvetésre adott írásos válaszá­hoz a jogi és ügyrendi bizottság még egy határozat-tervezetet is csatolt. Ebben újabb kísérletet tesznek a közelmúltban elutasí­tott képviselő-testületi hozzájá­rulás megszerzésére a játékkaszi­nó pályázati kiírásához. lemmájukat, hogy — tudomást szerezve az orvoscsoport terveiről jelentkezett egy másik pályázó is. Az az orvos, akinek ellátási te­rületéhez tartozik az említett kör­zet. O két háziorvosi rendelőt ma­gában foglaló intézmény megépíté­sére vállalkozna — szintén a Pető­fivárosban -, s beérné 3 millió forintnyi támogatással. Mind a két egészségügyi létesítmény vállalko­zói alapon működne, de a betege­ket ingyen gyógyítaná. A társada­lombiztosítás azonban fontolóra is csak akkor veszi új egészségügyi intézmények működtetésének fi­nanszírozását, ha azt a település önkormányzata, továbbá, a városi és a megyei tiszti főorvos indokolt­nak tartja. A képviselő-testület egészségügyi bizottsága a közeli napokban dönt arról, hogy a két pályázat közül melyik támogatása szolgálja inkább a megyeszékhely lakóinak magasabb szintű egész­ségügyi ellátását. Sz. K. PÁLYÁZÓ ORVOSOK Mi épül a Petőfivárosban? Közgyűlés Kunfehértón Kunfehértó önkormányzati testületé ma 16 órától tartja soron következő nyil­vános ülését a községháza tanácstermé­ben. Napirenden az 1992-es esztendő költségvetési rendeletének első félévi végrehajtása szerepel, majd az ülés vár­hatóan különböző bejelentésekkel foly­tatódik. Nemes Tanács-ülés Szeptember 7-én (hétfőn) 18 órakor a kiskunhalasi városi könyvtárban tartja összejövetelét a Nemes Tanács. A min­den hónap első hétfőjén levő ülés mosta­ni témája az értelmiség helyzete. Előadás —ASzelicmközelbcncímükecskeméti rendezvénysorozat következő program­ja holnap este fél hatkor kezdődik a Kecskeméti Játékszínben (Katona Jó­zsef tér 8.). A vendég: Király Zoltán füg­getlen országgyűlési képviselő. A belépés ingyenes. Csak kérdezem... Ki panaszkodik a legtöbbet? Gya­núm szerint mindig az, akinek nincs oka panaszra. Hallottam olyan öreg­emberről. aki szép csendesen éhenhált fütetkn, szoba-konyhás lakásában anélkül, hogy akár egy panaszos szó elhagyta volna az ajkát, vagy bármi­lyen segélyért folyamodott volna. Szégyellte a helyzetét, de volt benne tartás. Belehalt. Ugyanakkor fültanúja voltam már olyan panaszáradatnak melynek elő­adója szin te sértésnek vette, hogy nem lábadt könnybe a szemünk tragikus sorsa hallatán. Tudniillik csupán öt­százezerforintot kasszírozott egy üz­leti tranzakció során, pedig egymillióra számított. Hasadjon meg a szívünk! Az ilyen embereknél pa­naszkodásra mindig van ok, ha más nem adódik, hát a sanyarú gyermek­korra kell hivatkozni. Szinte hallom a két milliomos párbeszédét: — Engem gyermekkoromban ver­tek. Mivel? Kötéllel. Az semmi, engem lánccal.- De én karácsonykor tíz deka háztartási kekszet kaptam ajándék­ba. Jó volt neked, én ötéves korom­ban kaptam egy zacskó savanyú cukrot, aztán tíz éven keresztül min­den karácsonykor vehettem belőle egy szemet. Minthogy nem sikerült egymást túllicitálni, bevágják magukat egy- egy Fordba vagy Opelbe és dühösen elhajtanak. Korunk Tiborca Alain Delon ing­ben feszit és Gucci cipőt hord. Ha sor­sa úgy alakul, hogy csak „egyszerű" Adidasra telik, már itt a világvége, re­cesszió, általános leépülés, nincs más hátra, mint a kapa föld. A panaszkodásnak nemzeti, gaz­dasági vagy alkati okai vannak ? Csak kérdezem... . Hámori Zoltán kedvezmény JUTALOM A BIZTONSÁGHOZ! Az ÁB rendkívüli akciója az olimpiától karácsonyig: a több mint három­millió CSÉB tulajdonos most kedvezménnyel válthat a korszerű és inflá­cióbiztos élet-, baleset- és betegségbiztosítási csomagra, a CSÉB-M- re, mert az átkötés után fél évig a biztosítási díj felét az ÁB állja. Jb A NEMZETKÖZI CSALÁDTAG

Next

/
Thumbnails
Contents