Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-03 / 208. szám
8. oldal, 1992. szeptember 3. MEGYEI KORKÉP ELKELT A NAGYJÁRÁS ÉS A KÚRIÁK EGY RÉSZE Nyugalmas földárverés Tataházán A kánikulával beköszönő szeptember melege ellen bizony félárbocra engedett függönyökkel védekezett Tataházán a kárpótlási földárverésen. A jó félszáz jelenlévő közül többen a falra erősített térkép előtt beszélgettek, néhányan a számítógép monitorát figyelték. A Bács- Kúkun Megyei Kárrendezési Hivatal munkatársai sem maradhattak tétlenül, hiszen jó néhányan érdeklődtek konkrét gondjaik megoldási lehetőségei felől. Somogyi Antal például arról faggatta dr. Izsák Dezsőnél, a hivatal vezetőjét, vajon az 1948-ban elvett cséplőgép kárpótlásával mit kezdhet: — Tudja, annak idején 12 ezer pengőért vettük meg azt a gépet. Azért jöttem haza én is, hogy azzal dolgozzunk. Akkor 14 pengő volt egy mázsa búza. No, elkezdtünk számolgatni, mit kezdjünk a kárpótlási jeggyel. Ügy gondolta a család, föld kellene. Már mindenféle fórumot végigjártam, meghallgattam az országgyűlési képviselőt, a kisgazdapart képviselőjét mit is mondanak erről, dehát... Próba nélkül Amíg mi beszélgettünk, szoros gyűrű alakult ki az árverezők asztala körül. Azok, akik licitálásra jelentkeztek átadták a kárpótlási jegyeket, a banki igazolást, és az összes többi szükséges okmányt, amivel jogosultságukat igazolták. Az előkészített üres papírlapon 7 név sorakozott /égül is. Míg az adminisztráció zajlott, néhány szót váltottak egymással az árverést levezetők is. De- rülátásról szó nem volt, hiszen többször elhangzott: Tataházán nem kérték az emberek, hogy próbaárverésen ismerkedhessenek jogaikkal és kötelezettségekkel... A legalacsonyabb áron F.gy pillanat alatt elcsendesültek a teremben ülők, amikor Soponyai Zoltán, az árverés vezetője szólásra emelkedett. Ahogy illik, ismertette az árverés menetét, tudatosította, hogy hányán licitálhatnak. A tér- képremutatva elmondta, hogya Petőfi Termelőszövetkezet melyik kijelölt. meghirdetett földterületének lehetnek várhatóan új tulajdonosai. Segítségére Földvári József földmérő volt, aki elmondta, hogy a mélykúti út déli oldalán fekvő tábla azaz az úgynevezett Nagyjárás, Kúriák, már tarló, illetve tárcsázott terület. Semmiféle további termelést korlátozó termelés, növényvédelem nem történt itt. Sőt, a leendő tulajdonosokat anyagilag terhelő öntözőberendezés, szerves- és műtrágyázás sem volt. Azt viszont, ajánlotta figyelmébe a leendő tulajdonosoknak tudniuk kell, hogy út kialakítása szükséges, amin a szolgalmi jogot fenntartják. Soponyai Zoltán ezután kérdéssel folytatta: „Egyezség született-e az árverezni szándékozók között, a törvényben meghatározott 1000 forint aranykoronánkénti értéken?” A kárpótlási jegyek számlálása nem kis figyelmet igény el Kis József és Lőrínczné Bakró Nagy Líviától, a kárrendezési hivatal munkatársaitól. A nemleges válasz után kézbekerült a kalapács és az árverésvezető 3000- től lefelé megkezdte a számolást. A kalapács csak az 500 kimondása után csaphatott le, a senki többet elhangzása után. Egyedül Várhegyi Lászlóné tartotta ugyanis ezt a lehető legalacsonyabb árat. Míg a láthatóan örülő új tulajdonos papírjai elkészültek, néhány szót váltottunk. — Az összes kárpótlásijegyért földet vásárolt, nem gondolt arra, hogy másképp használja fel? — De, a családban beszélgettünk arról, hogy eladjuk. De ahogy hallottuk, igen kis pénzért kelnek el a kárpótlási jegyek. Jó lesz ez így! Bár biztos, hogy ennyi földet nem tudunk megművelni. Se gépünk, se pénzünk hozzá. Bennhagyjuk a szövetkezetben. Azt, hogy mennyiért, igaz még nem tudjuk, de más lehetőségünk nincs. Még van a család valamennyi tagjának munkahelye, végül is elképzelhető az is, hogy arra kényszerülünk, hogy megszüntessük a bérletet és mi műveljük meg a földet. Megpróbáljunk belőle megélni. Közben kiderült a számítógép segítségével, pontosan hol a tulajdoni határ, és hogy a 128 ezer forint értékű kárpótlási jegy ebben az esetben éppen tíz hektár földet, azaz 256 aranykoronát jelent. Várhegyiné a kárrendezési hivatal vezetőjétől, a hivatalos ; ok aláírása után, természetesen gratulációt is kapott. Egy földterület, egy vásárló És máris folytatódott a licitálás, a falon függő térképen szaporodtak a vonalak, jelezve, hogy ismét van új tulajdonos. Földbirtokos lett hát Juhász Péter és felesége, Somogyi Zoltán — akinek nevében a felesége licitált —, Horváth Tikomé — aki mellesleg sógornője Somogyinénak —, Mis- kolczi Imre és Pető Mátyásáé. A terület nagysága az 1,2 hektár• Az első árverezett földterület Várhegyi Lászlónéé. Bérleti díj, közgyűlési döntés • 12 ezer pengő volt a cséplőgép ára — mondta Somogyi Antal. tói a majd 12 hektárig terjedt. Valamennyi licitáló a kárpótlási jegy teljes névértékéért vásárolt. És próbaárverés elmaradása ide, gyakorlatlanság oda, hangos szó sem esett. Véletlen-e vagy sem, minden földdarabra csak egy árverező táblácska emelkedett a magasba. És mindenki 500 forintért jutott egy aranykorona értékű földhöz. Összeszámolva az eladott területet kiderült, hogy a meghirdetett 171 hektárnyi területből 46 hektárnak lett új gazdája-. Valámennyiüket megkérdeztük. Egybehangzóan a helybéli szövetkezetnek szeretnék bérbeadni, mondták. Nos, mit szól a szövetkezet vezetője ehhez? Kiss István végignézte, hallgatta az árverést, tehát nem érte váratlanul a kérdés: —Természetesen azok, akik most licitáltak a földre, megkérdeztek bennünket is, vállalni tudjuk-e a bérletet. Valamennyiüket megnyugtattuk. Az ősszel búza kerül a most árverezett területre. Már föltéve, ha a szárazság megengedi, hogy a talajmunkákat elvégezzük. Most olyan a föld, hogy próbálkozásaink ellenére egészen egyszerűen nem megy bele az eke. Persze ez nem az új földtulajdonosok gondja, hanem a miénk. A földbérleti díjról viszont már született döntés. No nem az összegéről, hanem arról, hogy évente a közgyűlés állapítja majd meg. És hogy ez az összeg ugyanakkora lesz, mint a részarány-tulajdonosoknak fizetett bérleti díj. Gál Eszter • A tábla jelzi, hogy az 500 forintos árat tartja a licitáló Juhász Péter. AMIT A KÁRPÓTLÁSRÓL (MÉG) TUDNI KELL Kárpótlási jegy — névértéken alul? 1000 A7.AZ Kibocsátva u 1991. írt XXV. törvény tlipjln. A kárpótlási (így henniuiriri Krtlrt. átruházható, a nívírtCkCbcii mcgtcncafU) <i tíkpapfr. A kárptftitt ki A kamu mírtÉke a jegybanki alapkamat "»ÍV* *. A kJ 1991. auguaxnit ]<Ve. . "AN A kárpótlási jegy nívírofkc az Ómig«» Kfetndci naptári hónap <l«l napjától jóváírható kamatra* ndvefa Budapest, 1991- augtwjrtua 10. ' AjL DátyW oásmaénck megfeleld, a/ állammal krémben fennálló kövére)*« OTK^árAjírSStárl negyvtlívÉnck tW napjától arímftntt $ Évig kamatnak. kJópomja - a kibocsátás időpontjától roggn lenül ét Kárpótlási Hivatal által havonta köwítctt éa a knaaítiSHt km-rtó W XXV. a* tv 5 § (2)-(5) befccaHaj • Kárpótlási jegyek — sokszorosítva. A napilapokban egyre gyakrabban találkozni olyan hirdetőkkel, akik eladnak, illetve megvásárolnak kárpótlási jegyeket. Az „árfolyam” különböző: a névérték 70, 60 százaléka, de előfordul, hogy a vevő csak az 50 százalékot hajlandó készpénzben kifizetni. Mindez arra utal, hogy jó néhányan földet, üzletrészt, részvényt akarnak majd venni, az így szerzett értékpapírjaikért. De utal arra is, hogy a kárpótlásra jogosultak jórészt olyan hatvan éven felüliek (a jogosultak négyötöde ilyen korú), akik csak alacsony értékű kárpótlási összeggel rendelkeznek, s mindenképpen szabadulni „igyekeznek értékpapírjuktól. Ők azok a nyugdíjasok, akik rossz anyagi körülményeik miatt inkább készpénzt szeretnének kapni. Ez a tendencia rontja elsősorban az árfolyamot, s melegágya a spekulációnak. Mi sem példázza ezt jobban, mint néhány — elsősorban vidéken — e célra szakosodott vállalkozás felbukkanása, amelyek rendkívül alacsony áron, mindössze a- névérték 30- 40 százalékáért próbálják felvásárolni a kárpótlási jegyeket. A Budapesti Értékpapír és Befektetési Rt. közelmúltbeli információja szerint egy hét alatt több mint 29 millió forint értékű kárpótlási jegyet forgalmaztak. E kárpótlási jegyek súlyozott átlagára — a cég szerint — ebben az időszakban elérte névértékűk 77,6 százalékát, ami azt jelenti, hogy elkezdődött ezen értékpapírok árfolyamának lassú emelkedése. De az eddig kibocsátott mintegy 3 milliárd forint értékű kárpótlási jegyhez képest a 29 milliós forgalmi érték igen csekélynek tűnik. A keresletet-kínálatot tekintve ma még szabályozatlan a piac. Ennek tudható be az az ellentmondás, hogy bár a kárpótlási jegyek iránti kereslet meghaladja a kínálatot, az árfolyam mégis viszonylag alacsony szinten alakul. E jelenség mögött a szakemberek a spekulációt és a ma még kockázatosnak minősülő befektetést vélik felfedezni. Az államot nem kötelezi a törvény a kárpótlási jegyek készpénzre történő átváltására. Életjáradékra is csak azok a kárpótlásra jogosultak válthatják be jegyüket, akik betöltötték a 65. életévüket, illetve azok, akik 67 százalékban elvesztették munkaképességüket. Akik nem vásárolnak földet, privatizált állami tulajdont, lakásingatlant és el sem adják értékpapírjukat, azoknak a kárpótlási jegye a kibocsátás naptári negyedévének első napjától számított három évig kamatozik. A kamat mértéke a jegybanki alapkamat 75 százaléka. Ezt a kamatot azonban nem kapják kézhez, hanem automatikusan tőkésítik, azaz a névérték ezzel folyamatosan növekszik. Például egy eredetileg tízezer forintos címletű kárpótlási jegy névértéke ma már 11 ezer 750 forint. A kárpótlási jegyek névértékéhez hozzáírható kamatot az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal havonta teszi közzé, így azt a közzétételt követő naptári hónap első napjától lehet jóváírtnak tekinteni. Vegyünk egy példát. Ha az első kárpótlási törvény (1991 augusztusában lépett hatályba) igény- jogosultja 1991. december 15-en kézhez vett 100 ezer forint névértékben kárpótlási jegyet, akkor már a kézhezvétel időpontjában a 100 ezer forint névértékéhez hozzáadódott a törvény hatálybalépésétől visszamenőlegesen számított kamat. így ez a kárpótlási jegy 1991. október 1- jétol, azaz a kibocsátás naptári negyedévének első napjától számított három évig, 1994. október l-jéig kamatozik. Jelenleg a készpénzért történő értékesítésben kialakult árfolyam a névérték 77 százaléka, de meg nem erősített információink szerint bizonyos esetekben az állam is vevőként jelentkezik s ilyenkor a névértéket mintegy 20 százalékkal meghaladó árat kínál az eladóknak. (Újvári) Pályázat gépkocsira Mint köztudott, a pár száz lelket számláló Ordason nincs gyógyszer- tár, s az egészségügyi alapellátás is csak körülményesen van megoldva. Ezért főként kisgyermekkornak és időskorúak szociális és jobb egészségügyi ellátása érdekében a helyi önkormányzat központi támogatásra nyújtott be kérelmet. Amennyiben a Népjóléti Minisztérium elfogadja, 500 ezer forint értékű gépkocsi segíti a helyi szociális ellátás mindinkább növekedő feladatait. ^Nyár végi vásár a^~ Négy Évszak ruházati boltban. Szövet- vászon- és inganyagok 185,— Ft-os egységáron. Indonéz, gabardinszövetek 10-féle színben, 570,— Ft-ért. Női, férfi- és gyermekcipők 30-40%-os engedménnyel kaphatók. Cím: Kecskemét, Rákóczi út 22. S 16/9 r 1992. szeptember 4-én, 5-én 8.00—18.00 óráig belga import- padlószőnyeg- vásár, művelődési központ, Kalocsa. 40%-os árengedmény. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk. 44591 >o<xx>eö©<x>0©!ö!0!0©^ Meglepetések a NEPTUN étteremben! Hétfő, szerda és szombat este 20 órakor kedves vacsorázó vendégeink között egy üveg jégbe hütött pezsgőt sorsolunk ki, valamint 1000 Ft feletti étkezés esetén az étterem ajándéka Gundel-palacsinta. Rendezvények lebonyolításét 50 léig vállaljuk. Kecskemét, Erkel F. u. 1/A. Tel.: 76/21-896 (a kamaraszínházzal szemben). X X
