Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-30 / 231. szám
TISZTELT SZERKESZTŐSÉG 1992. szeptember 30., 7. oldal Kedves Olvasóink! Mai összeállításunkban, mint legutóbb ígértük, folytatjuk a Megyei Társadalombiztosígási Igazgatóság ellátási igénybejelentésekkel kapcsolatos tájékoztatóját. Gyakoriak a vásárlói panaszok. Ezúttal két helyről — Bajáról és Helvéciáról — közlünk bolti furcsaságokat. Figyelmükbe ajánljuk továbbá annak a kislánynak a levelét, aki hiába sóvárog valamilyen munka után, senkitől sem kap segítséget. Továbbra is várjuk közérdekű írásaikat. (A szerk.) Köszöni Kecskemét polgármestere Dr. Lovas Dániel, lapunk főszerkesztője az alábbi levelet kapta Kecskemét város polgármesterétől. KECSKEMÉT MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE PETŐFI NÉPE SZERKESZTŐSÉGE LOVAS DÁNIEL főszerkesztő Úrrészére Kecskémé t Tisztelt Lovas Úr ! E levél útján szeretném kifejezni köszönetemet a Rűsse I sheim-Kecskemét Testvérvárosi Fesztivál előkészítéséhez, illetve lebonyolításához nyújtott se- g f t ségükér t. Köszönöm, hogy közreműködésükké I hozzájárultak a rendezvény sikeréhez, mely lehetőséget teremtett Kecskemét polgárai számára új kapcsolatok kiépítésére és egyben öregbítette városunk hírnevét a testvérvárosainkból érkezett barátaink szemében. Kecskemét, 1992. szeotember 16. Inkább a szerkesztőségnek körmölök (Helvéciái eset) Községünkben van egy kis húsbolt. Szeptember 17-én fél 9 órakor az alábbi eset zajlott le. Előttem egy hölgy és egy férfivásárló volt. A hölgy egész szatyor húsfélét vásárolt, egyebek között körmöt is. A férfi úgyszintén. Utánam egy hölgy jött be a boltba és érdeklődött, hogy van-e köröm? Az eladó azt válaszolta, hogy nincsen, így az utánam jövő vásárló eltávozott. Megjegyzem, majdnem közbeszóltam, hogy dehogy is nincs, hiszen az iménti vásárlónak is adott, de mégsem szóltam. Amikor kiment az említett vásárló, az eladóhölgy elkezdte mondani, hogy van köröm, de nem adok mindenkinek, csak annak, aki több mindent vásárol! Erre már én is beleszóltam, kérdezvén: és ha csak körömre van pénze, vagy csak arra van szüksége? Az eladóhölgy azt válaszolta, hogy ő akkor sem ad. Megkérdeztem tőle, hogy ha most én körmöt kérnék, nekem se adnál. Azt mondta, nekem adna. Én bizony nem vettem körmöt, elment tőle a kedvem, inkább — gondoltam—a szerkesztőségnek körmölök! Kérdezem én, szabad ilyet csinálni kispénzű emberekkel? Kecskés Istvánná Helvécia, Garai Z. u. 10. (Kedves Kecskésnél Kérdésére válaszolva közöljük: nem lenne szabad ilyet csinálni sem kispénzű, sem nagypénzű emberekkel, sem Helvécián, sem másutt, mert erkölcstelen dolog az ilyen. Az Ön levelét pedig melegen ajánljuk a húsbolt vezetőjének figyelmébe. A szerk.) Bolti árusítás Konzum-módra Felháborító az, kérem, amit ma meg mernek tenni a kereskedelemben. Baján én már körülbelül 30 éve járok vásárolni a belvárosi csemegébe, de amit ott az elmúlt egy hónapban véghez vittek, az enyhe túlzás. Hogyan és kik engedték meg, hogy amikor a kőművesek dolgoztak, nyitva legyen a bolt? Igaz, nyugodtan lehetett vásárolni, csak időközönként hol a korom söpört végig a pulton, hol a por, nem is beszélve a zajról. Aztán a festők vonultak végig a bolton, s a huzat és a bűz elviselhetetlen volt. De mindezt felülmúlta a villanyszerelők ténykedése. Az egyik napon délelőtt kikapcsolták az áramot, s bújócskázva lehetett vásárolni a létrákkal dolgozó és a lámpatesteket éppen szerelők között. Szegény dolgozókat megkérdeztem, ugyan mennyiért nyelnek le ennyi sérelmet, amennyit mi, vásárlók zúdítottunk rájuk. Kérem tisztelettel, ezt havi 8-9 ezer forintért tűrik úgy, hogy még mosolyogni is tudnak. Kíváncsi lennék, hogy Bessenyei István igazgató évi hány millióért adja ki ezeket a lehetetlen utasításokat. Eg biztos, én ezután máshová fogok járni, s nem csak ezekért, hanem azért is, mert mióta új a vezető, több árucikk folyamatosan hiányzik, ami jó és olcsó, az meg azért nem kapható, mert nincs a Konzum Vállalatnak szerződése. Kérem tisztelettel, ez a mai világban röhej! Azért a bolti eladókat meg fogom látogatni, mert aranyosak, kedvesek, tele vannak humorral. Tisztelettel a bolt egy volt vevője: Kovács János Baja A munka boldoggá tenne Gyenes Szilvia a nevem, 1975. VIII. 28-án, Kecskeméten születtem. Azért írok önöknek, mert máshová már nem fordulhatok segítségért. Két műtétem volt, 4 és 9 éves koromban. Ezek két éve kiújultak, ezért ott kellett hagynom a kereskedelmi iskolát. Semmiféle fizikai munkát nem tudok végezni. Hiába próbálkoztam a szociális foglalkoztatónál, sehol sincs munka. Aztán elmentem a gyámhatóságra, ott sem segítettek, s a polgármester úr is azt mondta, keressek csak tovább, hátha találok. Neki is hiába mondtam, hogy mennyit járok a munkaközvetítőbe, de nem segitenek. Most is kezelésre járok, de semmi eredmény, pedig,az orvosok mindent elkövetnek. Éjszakákon át nem alszom, annyira faj a karom, és ez már idegileg is tönkretesz. Van egy cukorbeteg öcsém, 11 éves. Ő kap 1000 forint utalványt és 700 forintot, de én semmit. A szüleim se keresnek T ársadalombiztosítási ellátást igénylők figyelmébe! Egy héttel ezelőtt, ezen az oldalon közöltük a társadalombiztosítási ellátás igénylésével kapcsolatos tudnivalók első részét, mely az egyéni vállalkozóknak szólt, illetve általános tudnivalókat tartalmazott. ígéretünkhöz híven, az alábbiakban folytatjuk az ismertetést. II. A társas vállalkozások tagjainak igényeit az alábbi című, megnevezésű nyomtatványon kell beküldeni a megyei társadalombiztosítási igazgatósághoz, illetve bajai kirendeltségéhez vagy az igazgatóság szabadszállási fiókjához: „Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság —, FOGLALKOZTATÓI IGAZOLÁS—táppénz, baleseti táppénz, terhességi, gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj igényléséhez. Gazdasági társaság természetes személy tagja és segítő családtagja, magánkereskedői polgárjogi társaság tagja, gépjárművezető munkaközösség tagja, ügyvédi munkaközösség tagja, jogtanácsosi munkaközösség tagja, ipari szakcsoport tagja és mezőgazdasági szakcsoport tagja részére állítandó ki. (Az igénylő jogviszonyát a megfelelő elnevezés aláhúzásával kérjük megjelölni.)” E nyomtatványnak száma nincs. Beszerezhető a megyei igazgatóságnál, a kirendeltségeknél és a fióknál, vagy utánvéttel postán kérhető. Az állami munkáltatók, gazdasági társaságok, magánmunkáltatók alkalmazásában álló, munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók, szövetkezeti tagok igényeihez az alábbi nyomtatvány szükséges: „Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság — Munkáltatói szövetkezeti igazolvány táppénz, terhességi, gyermekágyi segély, gyermek- gondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez. Munkaviszonyban álló biztosítottak, ipari, mezőgazdasági szövetkezetek tagja, kisszövetkezet tagja, kistermelők szövetkezete közös tevékenységében közreműködő tag, bedolgozó, alkalmi fizikai munkát végző személy, háztartási alkalmazott, megbízás alapján rendszeresen munkát végző. (Az igénylő jogviszonyát a megfelelő elnevezés aláhúzásával kérjük megjelölni.) A nyomtatvány száma: A 3517-6/a/uj-89.r.sz. Beszerzésének módja azonos az előbbivel. Amennyiben az egyéni vállalkozók, társasvállalkozások, egyéb munkáltatók a tájékoztatásunkban foglaltaknak megfelelően nyújtják be igényeiket, munkavállalóik igényeit, a munkavállalók munkáltatóikhoz adják le orvosi igazolásaikat, a megfelelő nyomtatvány kiállítása, az orvosi igazolás azzal együtt történő beküldése érdekében, lényegesen rövi- debb idő alatt el lehet bírálni az igényeket, hamarabb megkapják ellátásaikat. Ádám Leventéné osztályvezető, megyei társadalombiztosítási igazgatóság Mit figyel meg a statisztika? • • (KSH-válasz az Üzenet a másik embernek című levélre) Szánkon sem könnyű vesztesnek lenni Még forró napok voltak, amikor szomorúan tapasztaltam: elköltözött falunk egyetlen gólyacsaládja. Az idei nagy szárazság miatt nemcsak a kukoricák sültek ki, de kiapadt a környék még meglévő néhány tócsája is, a gólyák éléskamrája. Szegényebbek lettünk, a gólyák után hamar itt hagytak bennünket a fecskék és más éneklő madarak is. A természeti veszteségek mellett más veszteségei is vannak a falunak. Szomorú jelenség: idén mindössze harminckilenc gyereket írattak be első oszályba, s ebbe a Bodoglárról idejáró és az ismétlők is benne vannak. Bizony, veszteség ez egy 3000 lelket számláló közösségnek. Lelkiekben is szegényedett a falu lakossága. A baptista imaház már régen, areformátus templom melletti paplakás pedig egy éve üresen áll. Vendéglelkészek járnák ide istentiszteletet tartani. Augusztus utolsó vasárnapján, a falu népe által nagy- rabecsült katolikus esperesplébánostól, Kiinger Vilmos szerzetes lelkipásztortól kellett elbúcsúzni. Az egyházi főhatóságok másutt adtak feladatot a Szánkon 14 éven át szolgálatot ellátó, puritán papnak. Nem készített az egyházközség sem meghívókat, sem forgatókönyvet a búcsúszertartáshoz, mégis zsúfolásig megtelt a templom. A szentmisén a további teendőkkel megbizott Szabó József jászszentlászlói plébános is celebrált, aki láthatta azt a határtalan megbecsülést, tiszteletet, ragaszkodást, amit a falu népe mutatott távozó papja iránt. A falusi kórus, az Újakkal együtt versekkel, virágcsokrokkal búcsúztak a szeretett Vilmos atyától. Megható jelenetnek voltunk szemtanúi, amikor a szanki hívek nevében az egyházközség köszöntek el, megajándékozva az atyát a római katolikus templomot ábrázoló, nagy méretű festménnyel. Talán a csodás kenyérszaporítás valósult meg itt is, amikor az ünnepélyes, kétpapos szentmise után a templom kertjében a hívők által ösz- szeadottakból állófogadásra hívták meg a jelenlévőket a megtérített fehér asztalok mellé. Itt még egyszer kezet foghattak a falu katolikus lelkipásztorával, akinek sok Szerencset, jó egészséget kívántunk, a jó Isten áldásával, további munkájához. Szegényebbek lettünk. Nem könnyű elviselni. Bálint István Szánk, Béke u. 70. olyan jól. Mit tegyek. Senki nem segít. Pedig, ha lenne munkám, én lennék a legboldogabb. Ezt az állapotot már idegileg se bírom sokáig. Köszönöm, hogy levelemet elolvasták. Maradok tisztelettel: Gyenes Szilvia Kecskemét, Kisfái 242. Kedves Szilvia! Atérezzük boldogtalanságát, ám munkát mi sem tudunk szerezni. Levelét azzal a szándékkal közöljük, hogy felhívjuk a figyelmet az ön bánatára, s hátha valaki mégis felajánl valamilyen elfogadható segítséget magának. A szerk. A Petőfi Népe 1992. augusztus 26- ai számában, Üzenet a másik embernek címmel cikk jelent meg, amely a Nyugdíjnéküli Időskorúak Országos Szervezete által az újságírók részére szervezett beszélgetésről tudósít, illetve -— rövidített formában — az említett szervezet közleményét ismerteti. Sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy e tájékoztatásban minden alapot nélkülöző, a Központi Statisztikai Hivatal tevékenységének lejáratására alkalmas megállapítások is napvilágot láttak. A cikk érthetetlen módon 1988-as népszámlálási adatlapra utal, amelyből kimaradt a „jövedelem nélküli” kérdés. Ezzel szemben köztudott, hogy a népszánv lálásra nem 1988-ban, hanem 1990- ben került sor. Az 1990. évi népszámlálás részletes elszámolást tartalmaz az aktív keresőkről, valamint a gazdaságilag inaktív, de saját vagy özvegyi jogon nyugdíjban, járadékban részesülő, továbbá az egyéb jövedelemmel rendelkező személyekről. Pontosan ismert a bevallás szerint rendszeresjövedelemmel nem rendelkező, tehát eltartottnak minősülő személyek száma is. Részletesebb információk az 1990. évi népszámlálás _ kiadványsorozatában megjelent 3. Összefoglaló adatok című kötet 72—73. oldalán találhatók. Az adatokból kitűnik, hogy az említett kategóriába 201 ezer személy sorolható, akiknek döntő többségét, 97% -át a nők alkotják. Nyilvánvaló, hogy itt többnyire olyan nyugdíjaskorú nőkről van szó, akik háztartásbeliként nem szerezhettek nyugdíjjogosultságot. A KSH Egészségügyi és Szociális Statisztikai Osztályának vezetője által közölt információ az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság 1991. év eleji adatán alapult, mely szerint a korhatárt betöltött népességből 320 ezer fő nem rendelkezett nyugdíjjal, illetve nyugdíjszerű ellátással. Utalt egyúttal arra is, hogy ebből a létszámból mintegy 100 ezer fő ténylegesen dolgozott. Az ellátatlanok tényleges száma tehát ennek megfelelően alacsonyabb, vagyis érdemlegesen nem tér el a népszámlálás egy évvel korábbi adatától. A cikkben említett 300-350 ezres becslés viszont félreérthető, mert a nyugdíjban nem részesülők teljes körét ellátatlannak minősíti. A cikk állításaival ellentétben a Központi Statisztikai Hivatal hagy gondot fordít a hátrányos helyzetben lévő rétegek—közöttük az időskorúak— helyzetének vizsgálatára. Eddigi vizsgálataink mellett újabbakat is kezdeményeztünk, bár ennek anyagi lehetőségeink korlátokat szabnak. A tények alapján tehát teljes egészében vissza kell utsítanunk a tárgyi ismeretek hiányára valló és a KSH-t, illetve annak munkatársait indokolatlanul sértő megjegyzéseket. Különösen vonatkozik ez az állítólagos „félretájékoztatás" vádjára és arra, hogy „mit sem jelent számunkra” „ket- háromszázezer idős ember helyzete, sorsa”. Dr. Soós Lőrinc tájékoztatási főosztályvezető KSH A jövedelemmel nem rendelkező — eltartott — időskorú személyek száma 1990. évi népszámlálás szerint (1990. január 1.) Korcsoport Férfi Nő Összesen 55—59 __ 3 8 252 38 252 60—64 1685 47 351 49 036 65—69 1435 46130 47 565 70—74 591 21 840 22 531 75—79 1213 24 268 25 481 80—84 864 11 381 12 245 85— X 583 5 601 6 184 Nyugdíjkorhatáron felüliek összesen* 6471 194 823 201 294 *) 60 éven felüli férfiak és 55 éven felüli nők. NAPJAINK HUMORÁBÓL- A főosztályvezető felesége vagyok. Ahogy az előbb mondta önöknek, ö nem fogadhat el pénzt... Címünk: 6000 Kecskemét. Szabadság tér 1/A Értelmiségiek, fogjatok össze! A magyar nép rendkívül nehéz helyzetbe került. Teljesen bevált az 1947-ben alkalmazott kommunista módszer. Hogy is volt? Mindazon kisgazda képviselők, tisztségviselők, jeles személyek, aki szembeszálltak a Rákosi- irányzattal és elutasitották a Dobi-alkut, diszkvalifikálták a választói listákon. így 600-650 ezer szavazatot vesztettünk. A kékcé- dulások 300 ezres tábora így tudta győzelemre vinni a Kommunista Pártot. Fájdalmasan kell megállapítanom, hogy a történelem megismétli önmagát, ha a magyar nép, a magyar értelmiség fel nem ébred és hagyja, hogy szétszabdalva, egymással szembefordítva, külön-külön vívja nemes harcát, így fognak elhullani nagyjaink. A fontos az, hogy kivonják őket a politikai közéletből. Nézzük közelebbről a dolgokat! Mit is szorgalmaz Ugrin Emese? Mindazon személyek választói jogát és választhatóságát megvonni, akik a magyar népjo- gaiért—az alkotmányban biztosított jogaiért — meri szervezni vagy vezetni a véleményét nyilvánítani szándékozó népeket. Visszaköszönni látom 1947-et. Nézzük csak Kovács Béla vagy Var^a Béla példáit. Mi is volt az ő bűnük? Magyarok voltak szí- vükben-lelkükben, agyukban, s ezt vállalták, vallották, eltörni tudtak, de meghajolni nem. S ma nem ott tartunk? Mennyi, de mennyi Ugrin Emese csapott be bennünket, lopta el bizalmunkat, s vált választóinak árulójává. Kiáltottak „fesztsd meg”-et a jelen idők legnagyobb magyarjaira (Torgyán, Romhányi, Csurka, Győri, s következik Dénes, Takács, Zéthényi és még sok, magát magyarnak valló, magyarságát meg nem tagadó, becsületes ember). Nevezik őket fasisztáknak, antiszemitáknak, fejüket követelve. Magyarok! Magyar Érteli- ség! Nem látjátok, hogy a belső ellenség elérkezettnek véli az időt a végső harcra. A nagy offenzíva megkezdődött, támadásba lendül a partizánegység. Ők kiáltották ki Csurkát fasisztának, irre- dentistának, antiszemitának, igyekeznek őt lejáratni, erkölcsileg megkérdőjelezni. Az ő módszerükbe minden belefér, s ha külön-külön fogunk ellenük harcba szállni, mindannyian elveszünk. Magyar értelmiség! Hol vagytok? Hol vagytok, akikre a nemzet bizalommal, bizakodva felnézett, várva a szabadságát. S a szabadság helyett hagytátok magatokat összeugrasztani ahelyett. hogy a közös ellenséget semlegesítettétek volna. Kik is ezek a magyar nemzetre oly veszélyes elemek? Ők azok, akik dr. Maróthy, Hámori elvtársak emlőin nőttek fel, szívták magukba a bolsevizmus eszméit. S a tanultakat igen eredményesen hasznosítják a nemzet megfélemlítésére, pusztítására. Veszélyesebbek, mint az ezredesek sarjai. Veszélyesebbek, mint a Kállai Évák sarjai. Közismertek, tudunk ellenük védekezni, ha nehéz is ellenük felvenni a harcot. Magyar értelmiség, hozzátok szólok. Fogjatok össze, mert külön-külön elvéreztek, s veletek együtt a haza is! Vass András Kecskemét, Kertvárosi sétány 34. Az oldalt szerkesztette: Rapi Miklós
