Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-30 / 231. szám

MEGYEI KORKÉP 1992. szeptember 30., 5. oldal Űjborünnep Nemesnádudvaron Ötödik alkalommal rendezték meg most, de minden eddigit mesz- sze felülmúlt a szombat-vasárnapi nemesnádudvari Újborünnep sike­re. Öt-hatezer ember mulatott jó­kedvűen a példásan szervezett — Farkas József iskolaigazgató fő­szervezőé és a számtalan önkéntes segítőé az érdem — Újbor-ünne- pen, amelyen dr. Dankó László kalocsai érsek és dr. Alexander Ar- not budapesti német nagykövet is megjelent. • A kalocsai honvcdzenckar vidám in­dulóival kezdődött a szüreti felvonulás. Siggó, a szépség­király Költséges hobbi • Bal oldalon a kétéves Siggó, jobb szélen a hároméves Eikó gazdájukkal. (Fotó: Ferincz János) Él Kiskunhalason egy fiatalem­ber, aki különös hobbijával évek óta öregbíti a város hírnevét szerte a világban. Maglódi Lászlónak hívják és minőségi kutyatenyész- téssél foglalkozik. Kertvárosi ott­honában látogattam meg a szenve­délyes kutyabarátot. — Mióta és milyen fajta kutyák­kal foglalkozik? — Tizenöt éve tenyésztem a Rottweiler fajtát, amelynek az ős­hazája Németország. Egyszerre kevés kutyával dolgozom, mert fő célom a minőségi tenyésztés. Na­gyon szeretem az állatokat, a hiva­tásom is ehhez kapcsolódik, az ál­lami gazdaság törzsállattenyésztési telepvezetője vagyok. — A vitrinjében szebbnél szebb serlegek, érmek és oklevelek sora­koznak. Merre járt kutyáival? — Tagja vagyok a németországi Rottweiler Klubnak, így minden jelentősebb nemzetközi kiállításra meghívnak. A nyáron Ausburgban voltunk, ahol Siggó von Marian­nenthal nevű kutyám a kiállítás legszebb fiatal kanja díját nyerte el. A közelmúltban a Kalocsán meg­rendezett seregszemlén a Pedigree Pal díját hoztuk el, ahol 1400 ku­tya közül az enyém volt a kiállítás legszebb kutyája. A budapesti nemzetközi kiállításon pedig bíró­ként vettem részt. — A kutyatenyésztéshez elhiva­tottság, állatszeretet szükséges, ezt csak szívvel-lélekkel lehet csinálni. A trenírozás igen nagy türelmet igé­nyel. Kutyáim elsőfokú munka vizs­gát tettek fegyelmi, őrző-védő és nyomozási fázisokban. Rendkívül drága hobbi ez. De amikor a meghí­vót hozza a postás, nem bírom ki, hogy itthon maradjak, s az én kutyá­im ne legyenek jelen a kiállításon. — Amikor továbbad egy állatot, nem sajnálja? De igen, hiszen nagyon sok munkám van a felnevelésében. Még a feleségem is elérzékenyül, nagyon sajnálja mindegyiket. — Hová mennek mostanában? — Októberben Németországba és Hollandiába szól a meghívás, ahol az Európa Kiállításon veszek részt. Magyarországon pedig még az idén három seregszemlére me­gyünk. Igyekszünk minden bemu­tatón ott lenni, hiszen ahol meg­jelenünk, büszkén mondhatom, hogy kutyáim mindig a legjobbak között szerepelnek. A fárasztó év után rövid téli pihenő következik, és februárban újrakezdjük a mun­kát. Fáber Erzsébet Biztosítás garanciák nélkül Levélben fordult hozzám egyik olvasónk, s elpanaszolta, hogy packázik vele az egyik biztosító ahelyett, hogy kifizetné az őt ért kárt. Levelében — amelyben részletesen leírja ügyét — kéri közreműködésemet, mint írja, megtalálni saját igazát, mert egyedül nem megy. Amikor újságíró kap egy ilyen segélykérő levelet, az minden esetben — ha személyre szóló is — a nyilvánosságot hívja segítsé­gül. Valójában arra számít, hogy a nagy nyilvánosság előtt az ellen­felei már nem mernek úgy elbánni vele, mint egyébként. Hogy a meg­kötött szerződést nem merik leta­gadni, meghamisítani, a kötele­zettséget elodázni, hanem állják, amit vállaltak, mert a szégyenen túl esetleg egyéb következménytől is tartanak. Ez az eset sajnos attól is tipikus, hogy a levél írója — jóllehet a le­írtak alapján ő vétlen áldozat nem vállalja a nyilvánosság előtt saját panaszát. Azt kéri, hogy hall­gassam el a nevét. Igaz, belecsa­pott lakásába a villám. Igaz, a tévészerelő s a kárszakértő is elis­merte a tényt, hogy ennek követ­keztében rongálódott meg a tévé­jük. Igaz, hogy ingóságokra ki­terjedő biztosítást kötöttek, tehát fizetnie kell a biztosítónak, ugyanakkor az a felmerült kárá­nak csak egy hányadát akarja té­ríteni. Minden, minden az ő iga­zát erősíti, mégsem meri felvállal­ni a saját nevével. Kérdés, ha ő sem vállal garanciát a leírtakért, hogyan vállaljak én? Lehet, hogy éppen erre számít a biztosító is? —hajós— Megkezdődik a gázprogram Közmeghallgatás Bátmonostoron A falu minden egyes polgárát érintő kérdésben tartottak közmeghallga­tást Bátmonostoron: a földgáz bevezetése volt a téma. Amint Sárossy László polgármester bevezetőjében elmondta, a vezetékes gáz behozatala a Baja alatti nyolc községbe már vagy tíz évvel ezelőtt felmerült. Akkor azonban hiányzott az összefogás, ami most szerencsére megvan. Olyannyi­ra, hogy a kezdeményező szerepet vállaló vaskútiaktól egy hónap múlva megtörténhet az ünnepélyes gázgyújtás. Érdekes, de igaz, hogy a gázprog­ram megvalósítására éppen a vízműfejlesztés tervének kudarca adott lehe­tőséget. A megyei közgyűlés ugyanis 17 millió forintot adott a vízmű és vízbázis fejlesztésére, mely szintén Bátmonostor déli határáig lett volna. Ez helyett a megyei önkormányzat kiegészítette az említett összeget 31 millió­ra, és elkészítette az 51-es út mentén a gázátadó állomást. T ervezés-ki vitelezés egy kézben A terv Bátmonostoron 684 la­kással számolt. A Bácsber Kft. képviseletében Berkes László is­mertette a beruházás lebonyolí­tását. A tanulmányterv szerint 16 670 folyóméter vezetéket kell a földbe tenni, körülbelül 30 millió forint értékben. A terv három évi megvalósítással szá­mol, de az ütem a lakosság igé­nyei és anyagi lehetőségei sze­rint gyorsítható. A legkedve­zőbb, ha minél előbb elkészül a munka. Egy portára 37 420 fo­rint költség jut, de ez remélhe­tőleg a szerződés megkötésekor majd kedvezően, tehát lefelé­módosul. A lakosság vállalhatja a közreműködést a földmun­káknál, ami jelentős költség- csökkentő tényező. Egy lakás belső szerelése a szükséges fűtő- és meleg vizes berendezésekkel mintegy 80-100 ezer forintból oldható meg. Milyen kölcsön vehető fel? Igaz Józsefné, a kölcsönt adó bajai OTP-fiók képviseletében tájékoztatta a közmeghallgatás résztvevőit. Nyilván nem rajta múlik, de olyan hitelfeltételeket mondott, melyeket az egyik fel­szólaló röviden így summázott: — Az OTP jobban kihúzhatná magát. (Azaz nagylelkűbb is le­hetne.) A jelen kölcsönkamat 32 szá­zalékos, de valószínű, hogy ok­tóber 1-jétől a kamatláb 28 szá­zalékra csökken. — Ez első hal­lásra soknak tűnik, de a havi részlet 30 százalékát az állam átvállalja. A hitel folyósításá­nak feltételei szempontjából az OTP más megítélést alkalmaz a munkahelyi jövedelemmel ren­delkezőkkel, és mást a vállalko­zókkal. Az előbbieknél azt vizs­gálják, hogy a nettó fizetésük egyharmadából (33%-ból) képe- sek-e még a kért kölcsön havi részleteit vállalni. Ha nem, úgy elfogadnak kezeseket. A vállalkozók a jövedelmi igazolásukat a tavalyi adóbeval­lásból veszik, de kezest — aki azonban nem lehet vállalkozó kell hogy állítsanak. (Itt töb­ben, köztük a polgármester is, erélyesen kifejezték nemtetszé­süket.) A kereseti igazolások nem lehetnek 30 napnál régeb­biek. Ami a nyugdíjasokat illeti, szintén megkívánnak egy kezgst. Nem kaphat kölcsönt, akinek három éven belül fizetésletiltása volt. Gál Zoltán Adományozókat keres a Halas Tv Kétségbeejtő helyzete mit sem ja­vult a közszolgálatra vállalkozó ha­lasi városi televíziónak. Bár a zilált jogi, szervezeti körülményeket megpróbálták megoldani azzal, hogy alapítványi formát választot­tak, főszerkesztőt neveztek ki a stú­dió élére, és nevükre íratták a frek­venciagazdálkodási intézethez be­nyújtott sugárzási igényt, az anyagi­ak hiánya fokozatosan ellehetetlení­ti az érdemi munkát. Fontos, létkérdéseket érintő dön­téseket hozni ült össze hétfőn dél­után az alapítvány kuratóriuma. Az ülés végén adott nyilatkozatot la­punknak Vida Attila, a kuratórium elnöke. —Az egyik jelentős döntésünk az volt, amelyet már korábban is ter­veztünk, hogy áttérünk az önálló gazdálkodásra. Most erre sor is ke­rült, október elsejével felbontjuk a Halas Tv Betéti Társasággal koráb­ban kötött szerződésünket, és saját embereinkkel és eszközeinkkel fo­gunk ezentúl dolgozni. — Felkészültek-e afrekvenciamo­ratórium közeljövőben várható felol­dására? — Ez okozza jelenleg a legna­gyobb gondot a számunkra. Amennyiben ez megtörténik, ne­künk 30 napon belül be kell nyújta­nunk az igényünk mellé a sugárzási tervet, s annak az elkészítése mini­mum másfélmillió forintba kerülne. Amennyiben ezt nem tudjuk produ­kálni, elveszítjük a sugárzási lehető­ségének jogát. Persze bárki más el­nyerheti helyettünk, csak akkor szó nem lesz közszolgálati televíziózás-. ról. * — Mennyi van most a kasszában ? — Alig háromszázezer forint, ugyanis eszközökre beruháztunk több mint hétszázezret, de legalább húszmillió kellene. Ezért jutottunk arra az álláspontra, hogy az adomá­nyozónak bizonyos jogokat is kell biztosítani, ha inspirálni akarjuk. Hiszen aki pénzt ad, joga van belelát­ni, hogy mire fordítják azt. Nem dik­tálni, de tájékozódni. A kuratórium úgy határozott tehát, hogy akár ma­gánszemély vagy azok társulása, akár jogi személy tagjává lesz a kura­tóriumnak, ha minimum ötmillió fo­rintot adományoz az alapítványnak. Fontos kitétel, hogy csak az adomá­nyozóé ez a jog, át nem ruházható. Il­letve akkor is csak egy szavazata van az adományozónak, ha történetesen ötvenmillió forintot ad. — Van talán esély konkrét adomá­nyozó megnyerésére ?- Úgy gondolom, az esélyt mindenkinek egyenlően meg kell adni, ezért is örülök, hogy Nyil­vánosságot kap ez a határoza­tunk. Biztos vagyok benne, hogy mihelyt beindul a sugárzás, ren­geteg támogató ajánlkozik majd, azonban a pénzre most van szükségünk. Csak addig él ez a határozat, amíg meglesz a mű­ködésünkhöz szükséges összeg, utána nem fogadunk több ado­mányt. Hajós Terézia SPRAY-FELHŐ ODA-VISSZA Rendőrökre támadó kamionos a szüreti menetben Lapunk bűnügyi rovatában már szerepelt hírként az eset, amely hét­főn délelőtt gyorsított eljárással ke­rült a Kiskunhalasi Városi Bíróság elé. A vádlottak padján hivatalos személy elleni erőszak bűntettével gyanúsítva a tíz napja előzetes letar­tóztatásban várakozó K. Xenofon görög állampolgár ült. A Hannoverből Tessalonikibe tartó fuvaros pechjére szeptember 19-én érkezett Kiskunhalasra, s ép­pen abban az órában, amikor a szü­reti felvonulás megindult az 53. szá­mú út és a Kossuth utca keresztező­désén át a város központja felé. A Pirtó felől Tompa irányában tartó kamionok — nem különben az el­lenirányból érkezők — csupán azt észlelték, hogy egy várakozó jármű- oszlop végén állnak, de nem tudják miért. így érezte a görög kamionos is, igy kapva-kapott az előtte álló dán kollégája ajánlatán, hogy men­jen utána, ő kivezeti a dugóból. Vele együtt kielőzött, azonban pótkocsis szerelvénye lévén, ő nem tudott be­fordulni abba a kis utcába, ahová a másik kamion. Elmondása szerint visszatérni sem tudott már a helyére, ezért folytatta a kocsisor előzését a balra kanyarodok sávjában, majd beállt a kereszteződésbe. Amikor az­után nagy sokára megindult a forga­lom — természetesen az egyenesen haladók sávjában —, megpróbált befurakodni a jobboldali kocsisor­ba. Amikor ez egy Wartburg oldalá­ba került, a forgalomirányító rendőr se vette jó néven, és megpróbált kar­jelzéssel megálljt parancsolni. A „beindult” kamionos azonban az erősebb jogán a jól ismert hintázta- tásba kezdett arasznyi távokkal ug­ratva, egyre előrébb behemót jármü­vét. így aztán sikerült a forgalmat teljesen megakasztania. A szolgálat­ban lévő Veimpert György rendőr zászlós ekkor kiszállásra és útlevelé­nek felmutatására szólította fel. Bár a vádlott ezt megértette, és a bíró kérdésére elismerte, hogy Görögor­szágban sem szokás ilyen felszólí­tásra hadonászó magyarázkodásba fogni, itt mégis ezt az utóbbi mód­szert választotta. Az intézkedő rend­őr ezt követően már látta, hogy csak akkor tud érvényt szerezni utasításá­nak, ha ő maga szedi ki a vezetőfülké­ből a hőbörgő sofőrt. Fel is lépett volna a fülke lépcsőjére, azonban hir­telen felgyorsultak az események. Az egyenruhás rendőr mellé civilben lévő kollégája is odalépett, látták, amint a sofőr jobb kezével felkap valamit, majd könnygázpemict bontotta el az arcukat. A vádlott ugyan azzal véde­kezett, hogy a rendőrök egymást fúj­ták le—neki nincs és nem is volt soha gázpray-je, jobb kezével tulajdonkép­pen a keséért nyúlt le az ülés mellé a bíróság hihetőbbnek és elegen­dőnek tartotta a tanúvallomások so­rát, hogy megállapítsa a hivatalos személy elleni erőszak bűntettét. Az ítéletet — százhúsz napi elzá­rásnak megfelelő pénzbírság és azon­nali kiutasítás az országból — az ügyész, a vádlott és védője tudomásul vette, így az jogerőre emelkedett. h. r. A kalocsai hagyományőrző néptáncegyüttes. A hofstcttcni együttes. (Gál Zoltán felvételei) Arnold Fuszanecker Helga, a borkirálynő. A kitűnő bátmonostori tánccsoport. Lesz-e sugárzó adás a Halas T\ stúdiójából? (F. J.)

Next

/
Thumbnails
Contents