Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-28 / 229. szám

2. oldal, 1992. szeptember 28. KÉRDŐJELEK Magyar vita Mi lehet a haszna, s mi a kára annak, hogy magyar vita folyt az amerikai képriselfiházban? Pillanatnyilag Jóként annak a politikai alapállásától függ a vá­lasz, aki elemezni próbálja a tör­ténteket. Ami tény: a téma napi­rendre tűzését kezdeményező Tom Pantos mellett (aki vitat­hatatlanul az Egyesült Államok legnagyobb súlyú magyar szár­mazású politikusa) tősgyökeres amerikai képviselők sora aggó­dott a szélsőjobboldalinak minő­sített Csutka dolgozat és annak kísérőjelenségei kapcsán, egy- idöben a zsenge korú magyar demokráciáért és a Magyaror­szágon bejek tett amerikai tőke jövőjéért. S tették mindezt a kontinensnyi ország tévényilvá­nossága előtt, anélkül, hogy megkérdezték volna: ki örül és ki nem örül ennek a vitának Ma­gyarországon? Miért? Azért, mert odaát ez hagyományosan így szokás, s mert úgy érzik, ha a demokráciáról van szó bárhol ajöldkerekén, az az ő ügyük is. C sak rosszindulat szülte volna a magyar vitát?A körülmények tanúsítják. hogy aligha. A Newsweek című hírmagazin példáiul hangsúlyozott jószán­dékkal tette közzé a hazai és nemzetközi vihar ismeretében Antall József állásfoglalását, amelyben Csurka Istvánt olyan „szók inion dó Jénegyerekkén t ’' próbálta bemutatni „aki szíve­sen feszíti pattanásig a húrt”. Sik érült-e ezt a véleményét elfo­gadtatni? Legaléibbis nem vitat­ta a miniszterelnök szavait a vi­láglap S remélhetőleg Göncz Árpád izraeli látogatásakor sem csak az udvariasság diktálta azt, hogy a zsidó állam elnöke és mi­niszterelnöke egyaránt úgy vél­te. a magyar kormány megnyug­tató álláspontot képvisel az anti­szemitizmussal kapcsolatban. Az igazi nagy kérdés azonban az. hogy mi itt, Magyarországon jól értjük-e azt, ahogyan Wa­shingtonban, Jeruzsálemben és másutt fogadták az elmúlt, he­tekben nálunk produkált szélső­séges nézeteket és akciókat? Az amerikai kongresszusban példá­ul emlegettek a Csurka-ügy kapcsán bideget-meleget, de azért kifejeztek bizalmat is, hogy nem ásunk újabb szakadé­kot önmagunknak. A hangosko- détknuk nem kellene legalább annyit mérlegre tenni: mi törté­nik. ha ezt a bizalmat elveszít­jük ? S mit veszíthetünk még?! K. T. Magyar ufókongresszus Ma Magyarországon hivatalos szin­ten nem fogadják cl tudományként az ufókutatást, annak ellenére, hogy az országban 15 klub, szervezet, szövetség foglalkozik az ufójclenségek megfigye­lésével hangzott el a II. magyar ufó- kongresszus szombati, ózdi sajtótájé­koztatóján. Az ózdi székhelyű Ryufor-hálózat és Alapítvány szervezésében szeptember 25. és 27 között lezajló tanácskozáson mintegy I50 hazai és külföldi ufókuta­tó. amatőr és hivatásos természettudós, a témával foglalkozó iró, újságíró vesz részt. A vasárnap záruló rendezvé­nyen az érdeklődök I6 előadáson is­merkedhetnek az ufókutatás legújabb eredményeivel. A sajtótájékoztatón Kcviczci Re­viczky Kálmán, amerikai székhelyű leufon világhálózat alapitója, a kong­resszus fővédnöke nyilvános tévévitára szólította fel Szcntágolhai Jánost, az MTA volt elnökei azzal kapcsolatban hogy tagadta az ufójclenségek valódi­ságát Az amerikai tudós elmondta: a tévévitában úgy is, mint az Amerikai Űrhajózási Navigációs Intézet tagja, az Egyesült Államok, a Szovjetunió, illet­ve Oroszország, a Pentagon, a Cl A, az í- Bl és az Egyesült Nemzetek hivatalos okmányainak felhasználásával, a té­nyeknek megfelelően fogja tájékoztatni a professzort az ufók létezéséről és te­vékenységéről. A konferencia fővédnöke bejelentet­te- céljaik között az is szerepel, hogy a magyar ufókutatást a nemzetbiztonság szolgálatába állítsák. Ennek érdekében a honvédség vezetőinek javasolni fogja cgj. a fegyveres erők, az MTA és a kutatóintézetek szakembereiről álló ta­nács felállítását, amely kiértékeli a ma­gyarországi észlelések adatait, és to­vábbítja azokat a hazai és külföldi tu­dományos szerveknek. (MTI) J / PETŐFI NÉPE Megmaradnak a pedagógusok pótlékai Kormányszóvivői tájékoztató A kormány rendkívüli szombati ülésén a kora délutáni órákban kezd­te meg a jövő évi költségvetés, illetve az ahhoz kapcsolódó adótörvények megtárgyalását. így Juhász Judit kormányszóvivő a délben tartott saj­tótájékoztatón az addigi munkáról, az útalapról, valamint a pedagógu­sok jogállásairól és az egyeb, az okta­tásüggyel kapcsolatos döntésekről tájékoztatta a megjelenteket. A kormány elfogadta a közalkal­mazottak jogállását szabályozó tör­vény végrehajtásáról szóló rendele­tet, mely a közoktatási intézménye­ket szabályozza. A rendelet tartalmát Dobos Krisztina helyettes államtit­kár ismertette. A pedagógusok köte­lező óraszámának megállapításánál figyelembe vették, hogy számos, a ta­nításon kívüli tevékenységet is kell végezniük. így az általános iskolák felső tagozatán, valamint a közép­iskolákban heti 18 órában határoz­ták meg a kötelező óraszámot. A ren­delet rendelkezik a pedagógusoknak járó különféle pótlékokról is. To­vábbra is megmaradnak az osztály- főnöki, a vezető tanári és egyéb pótlé­kok. Ezentúl illetménypótlékjára ki­sebbségi anyanyelvet használó peda­gógusoknak, a gyógypedagógusok­nak és a kistelepülések iskolaiban ok­tatóknak. Az iskolák fenntartói ezen­túl további pótlékokat is adhatnak saját hatáskörükben. A pótlékok ér­téke 10 és 35 százalék között lehet, konkrét arányát a kollek ti v szerződés határozza meg. A rendelet egysége­sen határozza meg a közoktatási in­tézmények vezetőinek jogállását. Mindannyian felső vezetőnek számí­tanak majd. A pótlékokra és a rend­kívüli munkaidőben végzett munka díjazására vonatkozó rendelkezések az 1993/94-es tanévben lépnek életbe, és a kötelező óraszámok csökkenté­sére is 1993. szeptember 1-jétől kerül sor kötelező érvénnyel. A nemzeti és etnikai kisebbségek oktatásával kapcsolatban a kor­mány arról döntött, hogy biztosítja az ilyen jellegű oktatáshoz feltétlenül szükséges szakfelügyeleti és szakta­nácsadói szolgálat pénzügyi feltétele­it. így azok már az idén megkezd hetik tevékenységüket. A kormányülés nem fogadta el a közlekedési tarca javaslatát a benzin árában lévő útalap 2 forinttal törté­nő emelésére, csupán 1 forintos eme­lést tart szükségesnek. Erről a végső döntést a parlament hozza meg. Az emelés jóváhagyása esetén a benzin árában lévő útalap jövő év január 1-jétől a jelenlegi ötről hat forintra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy az útalap a benzin árából jövőre 1,7 milliard forinttal többet kap majd, mint az idén. Ezentúl a kormány a gépjárműadóból a költségvetésbe folyó összeg terhére 3 milliárd forin­tot csoportosít át az útalapba. így az autópálya-építések elindításán túl a településeket elkerülő jelentős útfej­lesztések is megindulhatnak a fenn­tartási és egyéb fejlesztési munkákon kívül. (MTI) Leváltották a pandúrt (A Petőfi Népe munkatársa a teg­napi választást megelőző héten járt Romániában.) A közelmúltban lezajlott temes­vári „Funar-fenyítés” után a Ro­mán Nemzeti Egységpárt nyomásá­ra a romániai országos rendőr-főka­pitányság tisztogatást rendezett a' Temes megyei rendőrségi körökben. Mint ismeretes, az elmúlt hét kö­zepén botrányba fulladt Gheorghe Funar temesvári látogatása. Az Opera téri, a ’89-es forradalom hő­seinek emlékére felállított kereszt­nél, ahol az RNEP elnökjelöltje tisz­teletét akarta leróni a decemberi ál­dozatok iránt, néhány száz fős tilta­kozó tömeg „fogadta” a kincses vá­ros polgármesterét, aki dühük elől kénytelen volt bemenekülni a közeli ortodox katcdrálisba. A tüntetők azt vetették szemére, hogy a kivég­zett diktátor (Ceau$escut)jó román­nak tartotta, és Radu Tinut, a te­mesvári hóhért elvtársául fogadta. A feldühödött tömegből néhányan, az elnökjelöltet követve, benyomul­tak a felszentelt épületbe is. Egyes szemtanúk állítása szerint az indula­tok akkor szabadultak el igazán, amikor Funar testőrségének egyik tagja pisztolyt rántott. A közben há­romezer fősre duzzadt tömeg által kö­Budapesten is, hasonlóan az or­szág más városaiban felállított sza­vazóhelyiségekhez, nem történt semmifele rendbontás, a hazánk­ban élő romániai állampolgárok rendben leadták voksaikat — erről tájékoztatták a Magyar Távirati Irodát vasárnap Románia buda­pesti nagykövetségén. A fővarosban keresik fel legtöb­ben a szavazóurnákat. A nagykö­Nemzeti park lesz a tervek szerint 1995-re a tó északi part­vidékének mintegy 36 ezer hek­tárnyi területe. így erőteljesebb védelmet kapnak a megmaradt természeti értékek. A nemzeti parkkal kapcsola­tos előkészítő munkáról és a ter­vekről számoltak be szombaton Tihanyban a Közép-dunántúli Termeszetvédelmi igazgatóság szakemberei. Meghívták a ter­mészetvédelmi fórumra mindazo­kat a társadalmi szervezeteket, amelyek érdekeltek a témában. Az elhangzottak szerint a 24, órában született ez a döntés. Az elmúlt évtizedekben ugyanis a rülzárt épületből a Temes megyei rendőrség csupán védőőrizet alatt volt képes kimenteni a nemzetvédőt. Az ortodox katedrálisból kivonuló csa­E atot—a román belügyminisztérium özleménye szerint — zöldséggel, gyümölccsel és kővel hajigálták meg. Az incidens kapcsán nyomban megkezdődött a tisztogatás. Jel­lemző azonban, hogy a rendőrfő­nökök természetesen helyükön ma­radtak, csupán helyetteseik „repül­tek”. Pavel Toia századosnak, a te­mesvári rendőrség parancsnokhe­lyettesének nem csupán állását kel­lett feladnia, hanem egyenruháját is, ugyanis azonnali hatállyal nyug­állományba helyezték. Kollégája, Iosif Panduru alezredest, aki a me­gyei rendőrségnél töltött be hason­ló beosztást, „csak” leváltották. A romániai országos rendőr-főka­pitányság ezenkívül fegyelmi eljá­rást indított azon rendőrök ellen, akiknek kötelességük lett volna a választási kampánygyűlés erőszak- mentes lefolyását biztosítani. A ki-> adott közleményben elismerik, hogy a rendfenntartó erők nagy­mértékben felelősek az incidens ki­robbantásáért, mivel nem tették meg a kellő óvintézkedéseket. vétség előtt még a kora esti órák­ban is hosszú sorban várakoztak a szavazni kívánók. Mintegy 1—1,5 órát kellett várniuk azoknak, akik le akarták adni szavazatukat. A nagykövetségen elmondották azt is, hogy az ország öt szavazóhe­lyén kora délutánig mintegy 4 ezren voksoltak. Amennyiben szükséges, úgy a fővárosban 21 óra után is nyitva tartják a szavazóhelyiséget. (MTI) mezőgazdaság és bányászat mi­att egyre kevesebb terület őriz­hette meg jellegzetes élővilágát, több növényritkaság teljesen el­tűnt a vidékről. A Balaton-felvidéki Nemzeti Örökség park egyébként éppen- úgy mozaikrendszerű lesz, mint amilyen a kiskunsági vagy a hortobágyi. Felöleli, összefogja mindazokat az erdőket, réteket, vizes, mocsaras területeket, ame­lyek érintetlenül megmaradtak. Ugyanakkor a park része lesz néhány sajátos hangulatú telepü­lés is, amely hű maradt a vidék építészeti hagyományaihoz. (MTI) Meciar vádaskodik Vladimir Meciar szlovák kor­mányfő szerint Antall József ma­gyar miniszterelnök pénteki nürn­bergi beszéde „nagyon nem volt szerencsés”. — Eltorzította az ada­tokat, és az volt a benyomásom, hogy soha nem is olvasta a szerző­dést — vélekedett a szlovák rádió Radizurnál című, szombat esti mű­sorában. Antall József a Duna—Majna- csatorna ünnepélyes megnyitásán a bősi erőművel kapcsolatos prob­lémákról beszélt. A szerződés, amire Vladimir Meciar utalt, a bős —nagymarosi vízlépcső közös épí­téséről 1977-ben kötött csehszlo­vák-magyar szerződés, amelyet a magyar fél az idén egyoldalúan megszüntette. A szlovák miniszterelnök szerint a beszéd a „szlovák—magyar vi­szony élezésének, az agresszív na­cionalista politikának” volt a meg­nyilvánulása. — Ezt elutasítottuk és el fogjuk utasítani a jövőben is — mondta, és hozzátette: a szlo­vák kormánynak érdeke, hogy jó viszonyt alakítson ki szomszédai­val. — Antall József korábban va­lami másról biztosított, a nyilvá­nos esemény alkalmával azonban megtagadta összes Ígéretét és a megbeszélések egész tartalmát — állította a pozsonyi kormányfő. Szerinte „a magyar fél nem telje­síti szerződéses kötelezettségeit, s nem tartja be a szavát sem”. Az anyanyelv­ápolók közgyűlése Antall József miniszterelnök le­velében köszöntötte az Anyanyelv­ápolók Szövetségének III. buda­pesti közgyűlését. A miniszterel­nök a levelében többek között rá­mutat: napjainkban tájékunkon különösen fontos üggyé vált az anyanyelv ápolása, intézményes védelme. A nagyszámú, kisebbség­ként élő magyarságnak azért kell küzdenie, hogy anyanyelvét meg­őrizhesse, a közéletben is használ­hassa. Itthon nem a jogi feltétele­kért, az intézményi keretekért, ha­nem sokszor a helyes, szabados be­szédért, az igényességért, a gon­dosságért kell fellépni. Vitathatat­lan ebben közös felelőssége a csa­ládnak, az iskolának, a közélet sze­replőinek, az írott és az elektroni­kus sajtó képviselőinek. Bánffy György elnök megnyitó­ja után Grétsy László főtitkár el­mondta, hogy a 8500 társadalmi szervezet között több hasonló célú mozgalom található az országban, és határainkon kívül is. (MTI) Lottónyeremények A Szerencsejáték Rt. közlése szerint a 39. heti nyeremények a jövedelemadó levonása után a kö­vetkezők: 5 találatos szelvény nem volt. A következő hétre átvitt ötta- lálatos nettó nyereményösszeg 23 759 957 forint. 103 darab négy- találatos szelvény akadt, nyeremé­nyük egyenként 131 477 forint. A 7113 darab hármasra egyenként 1587, a 171 082 darab kettesre pe­dig 79 forintot fizetnek. (MTI) Szász András Göncz Árpád Búcsúszentlászlón Nyolcezren zarándokoltak el vasárnap Zala megye legneve­sebb egyházi emlékhelyére, Bú- csúszentlászlóra, a Fogolykiváltó Boldogasszony búcsúra. Az eb­ből az alkaíomból megtartott hálaadó misét Jozef Smej mari­bori püspök cereblálta, dr. Sill Aba ferencrendi tartományfőnök és Horváth Imre Albin plébános kíséretében. Részt vett és emlékbeszédet mondott a szertartáson Göncz Árpád köztársasági elnök is, aki — mint mondotta — néhány napja még Galilea földjén járt, annak a horpadt, csupakő domboldalnak a lábánál, ahol Jézus hegyibeszédét hallgatta a sokaság. „Hiszem, hogy az ő szavai a ma emberében is vissza­zengnek” — említette az elnök, s többek között a krisztusi felszó­lítást idézte: „Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek!” Hozzátette: a „Szeresd felebarátodat, mint ten- magadat” ma mind közt a legke­ményebb és legnehezebben telje­síthető parancsolat. Az egyete­mes szeretet az egyetlen mérce, ezen mérjük, hogy kiben, miben és mikor hihetünk. Kivált napja­inkban, amikor néha bajos a farkast a báránytól, megkülön­böztetnünk. Göncz Árpád hang­súlyozta: „az éjszakát a nappal­tól ki ne tudná megkülönböztet­ni — hát csak megtéveszteni ne hagyjuk magunkat, csak egymás kezet el ne engedjük. Aki ellen­ségeskedést szít gyerek és szülő, szomszéd és szomszéd, magyar és magyar között — az farkas, még ha bárányhangon béget is”. Romániai szavazás magyar városokban Nemzeti park a Balaton északi partján EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Csapatkivonás Prevlakáról A jugoszláv hadsereg első alakulatai megkezdték a visszavonu­lást a Prevlaka-félszigetről és a Dubrovniktől délre eső partsza­kaszról. A csapatkivonás tényét hivatalosan nem erősítették meg, ám belgrádi sajtóértesülések szerint a Vance-tervben megszabott egyik legfontosabb feltételnek tesz eleget ezzel a belgrádi hadveze­tés. Horvát amnesztia A horvát parlament pénteken amnesztiatörvényt fogadott el: hatálya alá esnek azok a horvátországi polgárháború idején elkö­vetett büntettek, amelyek nem tartoznak a nemzetközi konvenciók által háborús bűnökként számon tartott kategóriába. Az amnesz­tia célja a szerbek és horvátok közötti feszültség enyhítése, a menekültek otthonaikba történő visszatérésének megkönnyítése. Sokan ugyanis vonakodnak ettől, mert tartanak a másik etnikai csoporthoz tartozók bosszújától. Tádzsik támadás Tádzsik fegyveresek orosz egységek, köztük egy rakétás alakulat ellen intéztek támadást vasárnap, és hatalmukba kerítettek 12 légvédelmi rakétát. A Moszkvába érkezett hírek szerint nem sok­kal azután, hogy a dusanbei vezetés egységei Lomonoszovo kör­nyékén megkezdték a lázadók lefegyverzését, az ország több kör­zetében újult erővel lángoltak fel a harcok. Lomonoszovóban a felkelők körbezárták, majd gránátvetőkkel és gépfegyverekkel tűz alá vették az ott állomásozó orosz ezred laktanyáját. Orosz—grúz találkozó Nyíltan agresszív, Grúzia elleni megbocsáthatatlan megnyilvá­nulásnak nevezte az orosz parlament pénteki, Abházia ügyében elfogadott nyilatkozatát Eduard Sevardnadze. A grúz államtanács elnöke vasárnap délután New Yorkból hazatérőben érkezett az orosz fővárosba, ahol hétfőn tárgyal Borisz Jelcin államfővel. A 956. palesztin Izraeli katonák agyonlőttek egy gerillát Dél-Libanonban szom­batra virradó éjjel. A katonák járőrözés közben ütköztek gerillák­ba és tüzet nyitottak rájuk. Egy gerilla meghalt, néhányan megse­besültek, az izraeliek közül viszont senki sem sérült meg. A Jordán folyó Izrael által megszállt nyugati partján, Betlehem közelében ugyancsak incidens történt: palesztinok kővel dobáltak egy izraeli járőrt. Miután felszólításra sem hagyták abba, a katonák tüzeltek és halálosan megsebesítettek egy 18 éves palesztin fiatalembert. Ő volt a 956. palesztin áldozat az Intifáda kitörése, 1987 decembere óta. Jótékonysági koncert Világhírű rocksztárok adtak jótékonysági koncertet szombaton Miamiban. A befolyt összeget — csupán a belépődíjakból több mint egymillió dollárt kasszíroztak — a dél-floridai, a hawaii és a Iousianai hurrikánok áldozatainak és károsultjainak ajánlották fel a szervezők. A viharok mintegy 20 milliárd dollár kárt okoztak az Egyesült Államok három államában. Mintegy 50 000 néző előtt olyan nagyságok léptek a pódiumra mint Paul Simon, Julio Iglesi- as, Gloria Estefan, Rita Marley, az Asia és a Crosby, Stills and Nash együttes. Medrükből kilépett folyók Szombat délután és este ismét heves viharok voltak Franciaor­szág déli részén. A hatalmas esőzés ezúttal is rendkívül gyorsan felduzzasztottá néhány folyó vizét. A Pireneusok vidékén kilépett medréből az Aude folyó. Rennes-Les-Bains városkában néhány óra alatt a vízszint fél méterről nyolc méterre nőtt. A gyors áradás ellen nem volt védekezési lehetőség, az első jelentések két halálos áldozatról szólnak. Ég Rodosz Falvakat fenyeget az erős szél miatt óriási sebességgel terjedő, már harmadik napja tomboló hatalmas erdőtűz Rodosz görög szigeten. Az üdülőtelepek nincsenek veszélyben, de két falu lakóit ki kellett telepíteni. A jelentések szerint a tűzvészben eddig már ezer hektárnyi fenyőerdő és több lakóház, illetve nyaraló pusztult el, pénteken pedig egy helyi lakos a lángok között lelte a halálát. Éhségsztrájk a börtönökben Az Argentínában tartó börtönlázadást megfékezték, s kiszaba­dították az elítéltek által túszul ejtett tizenegy börtönőrt Dolores város börtönében a hét végén. A nyugtalansági hullámot kísérő éhségsztrájkokat azonban mostanáig nem mindenütt tudták meg­törni a hatóságok, s jelenleg öt argentin börtönben több százan nem fogadják el az élelmet őreiktől.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents