Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-24 / 226. szám

Bugac • Fülöpjakab # Kunszállás • Pctőfiszállás Kiskunfélegyháza és vidéke Vannak-e halottak az emlékmű alatt? Felnőttek az iskolapadban Árván, csillaga vesztetten ál a fél­egyházi volt pártház bejárata előtt az egykori szovjet hősi halottak emlék­műve. Magányosságát csak fokoz­za, hogy társainak az eltávolítása más településeken már megtörtént. Pedig azok legtöbbjén még az alat­tuk — valóban — nyugvók névsora is szerepel. Ám, úgy tűnik, Félegyhá­zán nem ennyire egyszerű a helyzet. Az emlékművet elbontják, ez már biztos, de, hogy hogyan és hova fog majd kerülni, erről még nem döntött az ad hoc bizottság. Ä dilemma fő oka az, hogy vannak-e halottak az emlékmű alatt? Egyes szemtanúk állítása szerint Félegyházán több mint ötszáz (!?) szovjet katona nyugszik. Sírjaik a város legkülönbözőbb pontjain volt szétszórva egészen addig, amíg 1945-ben dr. Csányi Sándor, a város akkori polgármestere elrendelte, hogy akinek a katonasírokról tudo­mása van, jelentse azt a városházán. Még abban az évben meg is kezdték a sírok felnyitását és a holtakat átszál­lították a Lövöldében kialakított Hősök temetőjébe. A volt pártház előtti sírfelnyitás körülményeiről Balogh Ödön nyugdíjas pedagógus számolt be. —Akkoriban a Petőfi-szoborés a jelenlegi emlékmű környéke piactér volt. 1945 őszén egy alkalommal, amikor a postáról jöttem, észrevet­tem: néhány ember bontja a kis tér hasitott bazalttal borított kövezetét. Kíváncsiságból . megkérdeztem, hogy mit építenek itt. Erre azt vála­szolták, hogy az orosz emlékműnek készül a talapzata. Tehát a sírok nem ott voltak, hanem egy kicsivel hát­rébb, körülbelül ott, ahol az emlék­mű mögötti rész lánccal van elkerít­ve. Saját szememmel láttam, amikor októberben felnyitották a sírokat. A halottak koporsóban feküdtek, emlékszem, az egyiknek megsérült a vége és a résen kilátszott a szegény katona feje. A Petőfi-szobor két ol­dalán is voltak halottak eltemetve. Az ő exhumálásukkor kivezényelték a Constantinum növendékeit, akik a munka közben az apácák irányításá­u poau4| 3A BEHTí'W • Vajon hol nyugszanak azok a katonák, akiknek a félegyházi emlékműbe vésték a nevét? val kórusban imádkoztak. A halottak elszállítása 1946;ban fejeződött be, és azóta közös sírban, a Honvéd-pálya mögötti Hősök temetőjében nyugsza­nak. Ezért indokolatlannak tűnik az emlékmű sorsával kapcsolatos herce­hurca, hacsak más szempontok nem motiválják az indulatok szítását. A szemtanú állításával ellent­mond viszont az a levél, melyet né­hány hónapja kapott a, polgármes­teri hivatal az orosz nagykövetség­től. Ebben 45 — állítólag a vitatott emlékmű alatt elhantolt — egykori szovjet katona neve szerepel. Ebben az esetben az emlékmű eltávolítása kegyeletsértő lenne. Mint látni lehet, a kérdés koránt sincs eldöntve. Annyi azonban bizo­nyos, hogy a csillag az emlékműről már jó ideje eltűnt, és egyre-másra hallani a városban, hogy amennyiben október 23-áig nem történik konkrét intézkedés, a város polgárai maguk fogják kezdeményezni az obeliszk le­döntését. Ennél azonban valószínű­leg jobb megoldás is létezik. Szász András • A kárpótlási földárverések sorá­ban három egymást kővető napon került sor a félegyházi Kiskun Ag­rár-Ipari Szövetkezet területeire. Bár a földek a várostól közel és messze is estek, tulajdonképpen iga­zán nagy érdeklődés nem volt. Az első nap összesen egy licitáló vásá­rolt földet minimális 500 forint aranykoronánkénti értékért. A ké­pen látható özvegy Varga Lajosné és fia 236 aranykorona értékű földet nyert így el, ami 23 hold. Tulajdon­képpen a tanyájuk melletti területre licitáltak, terveik szerint a család ifjú férfitagja műveli majd meg. A fél- egyházi első árverések második nap­ján kicsit „meglódult” az érdeklődés, ekkor már 15-en jelentkeztek licitá­lásra, igaz ők összesen 588 aranykorona értékű földet vásároltak. Aztán harmadnap, csütörtökön még ennél is többen, 33-an emelhették fel az árverésen a licitáláskor táblácskáikat. Ők végül is 1236 aranykorona értékű föld új tulajdonosai lettek. A licitáláskor egyébként az 500 és az 1000 forint volt az aranykoronánkénti ár. G. E. Új földtulajdonosok Megnyújtott inasidő az ipari iskolában Tavaly még csak az autószerelők, szeptembertől azonban már a ka­rosszérialakatosok és a fodrászok is tanulhatnak az ipartestületek által támogatott Iposz-osztályokban a kiskunfélegyházi Kossuth Lajos Szakmunkásképzőben. A három szakmában harminchét elsőéves di­ák vállalta, hogy a speciális tanter­vek alapján sajátítja el a mesterfo­gásokat. A nagyobb tudás azonban több tanulást és jelentősnek tűnő anyagi áldozatokat is követel. Tár­saiktól eltérően ugyanis ők a hosz- szabb ideig, három és fél évig kop­tatják majd az iskolapadot. A meg­nyújtott inasidő jövedelemkiesése pedig valószínűleg súlyos tízezrek­ben mérhető. —- Az iparosok, a gyerekek és a szülők is vállalták ezt a plusz fél évet — mondja Fiiszár Károlyné, a fodrászok tanára. — Megértették, hogy a magasabb szintű oktatás követelményeinek csak ebben a for­mában tudnak eleget tenni. Három és féléven át tanítjuk például a né­met nyelvet és a hagyományos kép­zéshez viszonyítva jóval nagyobb hangsúlyt fordítunk a gyakorlati oktatásra. Az utolsó félévben -így már heti négy napot töltenek majd a lányok a műhelyekben. Szeret­nénk ha a gyerekek a szakmunkás­bizonyítvány kézhezvételét követő­en meg tudnának állni a saját lábu­kon. Ha kell, akár önálló vállalko­zásba is bele merjenek kezdeni. Ép­pen ezért a vizsgáztatás rendjét is megváltoztattuk. Az első év végén így történelemből és társadalmi is­meretekből, harmadikban pedig szakmai elméletből kell számot ad­niuk tudásukról. A szakmunkás­bizonyítvány megszerzésére pedig csak a hetedik félév végén, a gya­korlati vizsga után kerül sor. Juhász Tibor elsőéves autószere­lő tanuló. Édesapja Tiszakécskén a Ford szerviz vezetője, és bátyja is a szakmában dolgozik. Ő pár évvel korábban végzett itt — hagyomá­nyos osztályban. Úgy gondolom, hogy nagy hasznát fogom venni a nyelvtudás­nak. Kécskén ugyanis sok a német turista és bizony a nyugati autók sem mindig tökéletesek. Akár saját műhelyt nyitok majd, akár édes- apámékkal fogok együtt dolgozni, szerintem az a 60-70 ezer forint jö­vedelemkiesés, amit ez a plusz félév okoz, valószínűleg nagyon gyorsan meg fog térülni... — g — • Szász Sándor szakoktató az elsőéves autószerelőknek tart előadást. Az alacsony iskolázottság és a szakképzettség hiánya a keresők közel egyharmadát jellemzi. Kor­osztályonként pedig 15-20 százalék­ra tehető azoknak a gyerekeknek a száma, akik kilenc vagy annál több év alatt tudják csak elvégezni az ál­talános iskolát, esetleg ennél alacso­nyabb végzettséggel rendelkeznek. Úgy tapasztalom, hogy évente egyre többen próbálnak meg kilépni ebből a tömegből — mondja Papp György, a Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója. — Éppen a tava­lyi év volt erre nagyon jo példa, ami­kor a hirtelen megugrott létszám miatt tanulócsoport-fejlesztést kel­lett végrehajtanunk. A dolgozók hagyományos értelemben vett esti iskolája helyébe lépett ifjúsági tago­zat egyébként sok tekintetben kü­lönbözik az elődjétől. A legszembe­tűnőbb változás például, hogy ma már nem 30-40 éves emberek ülnek a padokban. Tanulóink zömét in­kább a túlkorosok képezik, akiktől az iskolák igyekeznek megszaba­dulni. Sokan közülük sem írni, sem olvasni nem tanultak meg rendesen, ami viszont gátolja a további isme­retek elsajátítását. A tanulást moti­váló tényezők is mások ma, mint mondjuk harminc évvel ezelőtt. Van például olyan tanulónk, aki azért jött el hozzánk, mert egyébként nem kaphatna jogosítványt, sok szülő pedig csupán a családi pótlékért küldi iskolába a gyerekét. — Miként tudják biztosítani az oktatás speciális szakmai hátterét, az átlagostól szükségszerűen eltérő feltételeket? — Hosszú évek után végre van két főállású dolgozónk. A többi kol­léga túlórában tanít vagy nálunk éri el a kötelező óraszámot. Megjegy­zem, legkevesebb öt főállású peda­gógusra lenne szükségünk, de egy­szerűen nem jelentkezik senki erre a rendkívül nehéz, ugyanakkor ke­vésbé eredményes munkára. — Van remény a továbblépésre? — Ettől az évtől komoly, a dolgo­zói képzés egészét megújító fejlesz­tést tervezünk. Ennek az a lényege, hogy a kevés eredményt hozó elmé­leti oktatás helyett a szakmai jellegű előképzésre fordítanánk nagyobb figyelmet. A volt pinceklubot példá­ul egy manufaktúra jellegű kis mű­hellyé kívánjuk átalakítani és terve­ink megvalósításához szeretnénk megnyerni a Kossuth Lajos szak­munkásképző tanárait is. Kasuba T. Erzsébet Több mint kétezren munkanélküli-segélyen Szemben a megyei tendenciák­kal, Kiskunfélegyházán és körzeté­ben csökkent a regisztrált munka- nélküliek száma. Míg a megyei át­lag ugyanis 14,2 százalékos mun­kanélküliségi rátát mutat, addig Félegyházán 9,4 ez az arányszám, ami 2714 állás nélkül maradt em­bert takar. Döntő többségük fizikai állo­mányban dolgozott korábban, a legnagyobb részük segédmunkás­ként. Áz ő számukra azonban to­vábbra is igen csekély számban tudnak állást ajánlani a kirendelt­ség munkatársai, hiszen a legfris­sebb adatok szerint is csak alig két­tucatnyi álláshelyet kínáltak a munkáltatók. A munkanélküliek közül 2022 személy részesül ellá­tásban, jelentős részük pedig már hosszú hónapok óta nem talál ál­lást. Egyre többen vannak azok, akik már több mint fél éve kényte­lenek szembesülni a munkanélküli­ség tényével. A pályakezdő fiata­lok közül 240-en nem tudtak elhe­lyezkedni, minden második fiatal szakmunkás-bizonyítvánnyal a ke­zében a kirendeltségen jelentkezik. A szakközépiskolát és a gimnáziu­mot végzettek aránya mintegy ne­gyede a pályakezdőkének. Érdekes módon ez a szám a nyári hónapok­ban stagnált, ellentétben a megye más részeivel, ahol ebben az idő­ben ugrásszerű emelkedés volt megfigyelhető. Sajnos, a fiatalok közül csak 60-an részesülnek se­gélyben, a többiek valószínűleg már kikerültek ebből a körből. Le­telt tehát az a hat hónap, amíg számukra járadék folyósítható. Szociális támogatásban Félegy­házán 26-an részesülnek, és ez a szám lassú emelkedést mutat. Szá­mukra havi 4000 forint járandóság ítélhető meg, ez azonban nem a munkaügyi központ feladata, ha­nem a területileg illetékes önkor­mányzat jegyzőjének a hatásköre. A megoldás azonban nyilván nem ez, hanem a megfelelő számú munkaalkalom lenne. Átmeneti megoldás lehet például a közhasz­nú munka, melynek keretében Fél­egyházán 43 személy részére tud­nak munkát biztosítani. Az összes­ségében kedvező kép ellenére sem valószínű, hogy a városban és kör­nyékén ne jelentkeznének újabb és újabb ügyfelek a munkaügyi köz­pont kirendeltségén, mivel a lét­számleépítések ebben a térségben is éreztetik majd a hatásukat. Nagy Ágnes BIZONYTALAN VASÚTVONALAK Mi lesz a Szentes—Kiskunfélegyháza szakasszal? • Meddig járnak a személyszállító vonatok? Vagy a MÁV is a végállomás felé halad? (Fotó: Straszer András) Az ország 7700 kilométer­nyi vasútvonalá­ból mintegy 700 kilométer szárnyvonal üze­mel ^vesztesége­sen. Éppen ezért fontos, hogy mi­ként alakul az ál­lam és a MÁV közötti egyezke­dés. Augusztus elején röppent fel a hír, hogy mivel a Szentes Csongrád Kiskunfélegyhá­za vonal is a veszteséges sza­kaszok közé tar­tozik, ezért el­képzelhető a megszüntetése. Az utasok és a vasúti dolgozók azonban elképzelhetetlen­nek, sőt méltánytalannak tartják ezt az intézkedést, ami ráadásul több munkahely megszüntetésével is együtt járna. — Ébből a hírből annyi igaz, hogy elindítottunk egy gazdasá­gossági vizsgálatot — mondja Áb­rahám Lajos, a MÁV Szegedi Igazgatóságának üzemviteli igaz­gatóhelyettese. — A vasúti sze­mélyszállítás ugyanis jelenleg is veszteséges, ezért ez a felmérés el­kerülhetetlen volt. Szeretném azonban megnyugtatni az utazó- közönséget, és egyben a vasutas kollégákat is, hogy ennek hatására nem feltétlenül következnek be a vonalbeszüntetések. — A Szentes—Kiskunfélegyháza szakaszra mindezt miként kell értel­mezni? — Ez a vonal is szerepel a vizsgála­tunkban, azonban mi ennek a sza­kasznak a megszüntetését egyelőre nem tervezzük. Forgalomszervezési és forgalomtechnikai okból ugyanis szerintünk ezt a vonalat egyszerűen nem zárhatjuk be. Itt kívánom el­mondani azt is, hogy a közelmúltban újítottuk fel a csongrádi Tisza hidat több százmillió forintért. Bizonyára sokan megszólnának bennünket, ha ezek után ezt a szárnyat megszüntet­nénk. Hájas Sándor Éj jegyző Kunszálláson Október elsejétől, meghatározatlan ideig Pólyák Mátyásnét bízták meg a képviselők a jegyzői teendők ellátásá­val Kunszálláson. Az új jegyzőasz- szony, aki korábban is az apparátus dolgozója volt, jelenleg is a faluban la­kik. Mivel azonban pillanatnyilag gye­sen van. ígyahivatal irányításával kap­csolatos feladatokat egyelőrecsak rész­munkaidőben, heti húsz órában tudta vállalni. Maratoni tanácskozás Bugacon Bükkszéknek, a hajdani úttörőtá­bornak a tulajdonjoga került szóba, napirend előtt, szeptember 17-cn Bu- gaeon. a késő éjszakába nyúló testületi ülésen. A képviselők végül azt az állás­pontot fogadták el, hogy a tulajdon­részről a község nem fog lemondani. Ezt követően került sor többek közt az intézmények alapitó határozatának a felülvizsgálatára, ami tulajdonkép­pen az iskola költségvetési szerepének vállalását, illetve támogatását jelentet­te. Könyvesné képviselő asszony, az is­kola igazgatója, fenntartva az előzetes tájékozódás jogát, válaszadását az ok­tóberi ülésre ígérte. Este tíz óra után még mindig volt be­jelenteni való. Endre Imre polgármes­ter ek kor tájékoztatta a testületet. hogy a megyei közgyűlés azzal a kéréssel ke­reste meg. hogy tegyen javaslatot azide- genforgalom lehetséges fejles/tésére. Közgyűlés Petőfiszálláson Az elmúlt hétvégére közgyűlést hí­vott összea Petőfi Termelőszövetkezet, melynek napirendjén a/átalakulássze­repelt. Minden bizonnyal ezért is volt akkora az érdek lödés. kétszázötven tag és hatvan alkalmazott tett eleget a meg­hívásnak. A többórás tanácskozás ve­gén Petőfi Szövetkezet lett a gazdaság­ból, de a vezetőségválasztásra már nem került sor. így a személyi kérdésekről az október elején megtartandó köz­gyűlésen döntenek majd. Betonút épül Fülöpjakabon Rövidesen hétszázötven méterrel növekszik a betonutak hossza I iilöp- jakabon. Most a Templom utca és a Virág utca kap szilárd burkolatot A két és negyed milliós építkezés költ­ségeinek az egyharmadát a lakók vál­lalták. Részükre pedig külön elbírálás alapján esetleg még részletfizetési ked­vezményt is tud adniaz önkormányzat. Az új utak építése a napok ban megkez­dődik a faluban. Bezárt a benzinkút A napokban bezárt Kiskunfélegy­háza utolsó nyitva tartóbenzinkútja is. Mint azt az Áfor illetékesétől megtud­tuk, három-négy hónapos felújításról van szó, melynek végeztével, talán már decemberben újra tankolhatnak itt a félegyháziak. Addig is a következő he­lyeket ajánlják az autósoknak: az Aranyhegyi csárdánál éjjel-nappal nyitva tart a benzinkút.ezenfelül 92-es szuper, és 92-es szuper keveréket, vala­mint háztartási olajat árusítanak a víz­torony mellett. Az önkormányzattal kötött megállapodás feltétele volt. hogy legalá bb kél helyen lehessen kapni a városban üzemanyagot; ennek értel­mében még egy helyen, a Csongrádi út közelében, a K unság Volán mögötti ré­szen árusítanak hamarosan fűtőolajat. Előadás a Kiskun Múzeumban A kiskunfélegyházi honismereti klubban évek óta sikeres összejövetele­ket tartanak. Szeptember 29-én. a Kis­kun Múzeum termében, este hat óra­kor Fekete János helytörténeti kutató és dr. H. Tót h Tibor nyelvész, egy etemi tanársegéd tart előadást a készülő fél­egyházi tájszótárról. Az. <»ldalt szerkeszti: Galambos Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents