Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-23 / 225. szám
r EGYESÜLETEK FÓRUMA Köszöntjük az Olvasót! Első ízben jelentkezünk egyesületi oldalunkkal a Petőfi Népe hasábjain. Júniusban létrejött köz- művelődési szolgáltatást nyújtó irodánk egyik legfontosabb feladatának tartja a megye területén működő közösségek, egyesületek, öntevékeny kezdeményezések, klubok, amatőr művészeti csoportok és egyének, a helyi hagyományokat őrző népművészek számára fórumot teremteni. Ezért örülünk annak, hogy a Petőfi Népe lehetőséget adott a havonkénti megszólalásra. Terveink szerint ezen az oldalon rendszeresen jelentkezünk információkkal, hírekkel, de szólni szeretnénk a közösségek történeteiről, múltunkról is, mely segíthet eligazodni a jelenben, s taláfi példát adhat jövőnknek is. Manapság, ha nem is gombamódra, de megindult a kulturális és egyéb érdekközösségek szaporodása. Átalakulóban vannak a közművelődési intézmények, a művelődési házak új utakat keresnek, alkalmazkodnak, mert alkalmazkodniuk kell az új helyzethez, hiszen azok az intézmények maradnak életben, amelyek meg tudnak felelni az új kihívásoknak. Mára világossá vált, hogy a rendszerváltás kultúra- váltást, minőségi változást jelent. Sürgetővé vált a parancs: gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani mindazoknak, akik igényt tartanak rá. Ajánlom szíves figyelmükbe havi rendszerességgel megjelenő fórumunkat mely nyitott: várjuk az egyesületek, kulturális közösségek jelentkezését az alábbi címen: Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet, Kecskemét, Katona J. tér 8. Tel: 76/27-488. Imre Károly Pólyák Albert EGYESÜLETEK TÖRTÉNETÉBŐL Az ókécskei dalegylet 9 A Szabolcskai Mihály Dalegylct jelvénye. Az ókécskei kultúra egyik központja a Gazdasági Egyesület, a másik a református templom által irányított Ifjúsági Kör volt. Helye a jelenlegi Helytörténeti Gyűjtemény terme. Itt működött az ókécskei Szabolcska Mihály Dalegylet. Az ókécskei polgári dalárda 1888-ban alakult. Megalapítója Antal Gyula református kántortanító volt. Kezdetben nagy létszámmal indult, de számuk az 1900-as évekre már 16 főre csökkent. A kezdeti nehézségek után eleinte csak hegedű mellett tanulták darabjaikat, bálák, dalestélyek rendezésével begyűlt jövedelmükből sikerült egy használt zongorát szerezni, ami megkönnyítette munkájukat. Temetési énekeket tanulhattak meg és istentiszteletek alkalmával is közreműködtek. A zongora hamarosan felmondta a szolgálatot, de újabb hangszer megvételére nem volt elég pénz. Egy dalestélyt szerveztek, amelyre olyan nagy közönség gyűlt össze, hogy egy harmonium kifizetésére a bevétel elegendő volt. A dalárda irányítását Antal Gyula után Nemesik Endre református tanító vette át, majd Tolnai Géza református tanító. Bárki tagja lehetett, akinek a hangja megfelelt, iparosok, tanítók, gazdálkodók egyaránt. A dalárda 1925-től Ókécskei Szabolcska Mihály Dalegylet néven működött. A dalárda jelentős sikereket ért el. Országos dalversenyen vettek részt Debrecenben 1926-ban, ahol díjat is nyertek. Működésük magas színvonalú, de sajnos rövid életű volt, mert Tolnai rektor úr megbetegedett. A dalárda tagjai olyannyira ragaszkodtak vezetőjükhöz, hogy a karnagy urat gyakran karosszékben vitték a karzatra. A vezető nélkül maradt dalárda működésére végső pontot a Belügyminisztérium tett 1949. augusztus 23-án. A feloszlatást azzal indokolták, hogy az egyesület működését több mint egy éve engedély nélkül szüneteltetni (Részlet Lakatosné Ádám Gabriella 1985-ben írt szakdolgozatából.) Emlékezés régi szüreti bálákra • Szüreti bál a tanyaudvaron. A bált még az igazi szüret megkezdése előtt, egy szeptemberi vasárnapon rendezték. A kezdeményezők korábban a kocsmárosok voltak, majd szerepüket átvette a legényegylet. Mint országszerte, itt is a helyi viselettől idegen ún. „magyar ruhába” öltöztek a szereplők. A csőszlegények piros mellényt, bőgatyát húztak, bő ujjú inget. A csőszlányok piros mellényt, fehér szoknyát vettek magukra és zöld kötényt kötöttek. Hajukban és szoknyájukon nemzetiszín pántlika volt. Ezt a „magyar ruhát” kizárólag a szüreti mulatságra vették fel. A csőszlegények lóháton, a csőszlányok feldíszített kocsikon mentek. Rajtuk kívül volt még a bíró, bí- róné, csikós, cigányok, mindenféle maskarák: falurossza, bakter, drótostót, tollascigány, üstfoltozó, hanglis (handlis = ócskás), bos- nyák, bohóc, kéményseprő. A kis- biró állandóan dobolt es hirdetett. Mindenkire mondott valami bolondságot, néha bizony sértődés is lett belőle. A felvonulás ebéd után 1—2 óra felé kezdődött, végig a falun. Elöl mentek a lovasok, legelöl a falurossza fekete ruhában, utánuk a feldíszített hintók a lányokkal, zenészekkel. Néha négy ökrös szekéren is vonultak. Végigjárva a falut visszatértek a kocsmához, ahol az udvaron nagy sátrat állítottak, feldíszítve szőlofürtökkel, kolbász- szál, kiflivel. Ezekből próbáltak azután a legények lopni, de a csőszök éberen figyeltek, s ha valakit elfogtak, vitték a bíró elé, aki mindig egy kövérebb legény volt. A büntetés kisebb-nagyobb pénzösszeg volt, amit az esti mulatság költségeire fordítottak. A legnagyobb virtus a díszes szőlőskosár ellopása, de ezért járt a legnagyobb büntetés, 15 pengőt is fizettettek a tolvajjal. A tettesek egyébként annak a lánynak adták szerzeményüket, akinek udvaroltak. BEMUTATKOZIK A jánoshalmi Honvéd Kaszinó Egy teljesen újszerű kezdeményezésnek lehetünk részesei az elmúlt év szeptemberétől Jánoshalmán. Magyarországon elsőként létrejött a Honvéd Kaszinó Kulturális Egyesület, a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a jánoshalmi önkormányzat közös hozzájárulásával. Mint kulturális egyesület, a tevékenysége elsősorban az egyesületi tagság számára nyújt különleges kedvezményeket és lehetőségeket. Ennyiben zárt, ugyanakkor teljesen nyitott. Az 1992. év első fél évében 35-40 ezer látogatója volt a kaszinónak, amely egy ilyen kis kategóriájú intézmény számára igencsak dicséretes. A működéshez szükséges pénz lehetne sokkal több is. Az is igaz, hogy talán nem is létezik olyan intézmény- vezető ma, aki elégedett lenne azzal a pénzzel, amellyel éppen gazdálkodik. Tény, hogy félmillió forinttal kevesebb a költségvetésünk az elmúlt évihez képest. Ennek ellenére sokkal többre vagyunk képesek. Az egyesület ugyanis a nem alaptevékenységébe tartozó területeken vállalkozik. Ilyen a vendéglátás, ahol a többletbevételt visszaszármaztatja a közművelődési tevékenységek gazdagítására. így fordulhat elő, hogy kevesebb pénzügyi támogatás mellett mégis több irodalmi estet, pódiumműsort tudunk kínálni a polgároknak, vagy hárommal több művészeti csoportot tudunk működtetni. A kaszinó tevékenységéről, terveiről Amíg igény van, addig a szombati ifjúsági programokat szervezzük. A jól bevált igényes irodalmi, színházi élményt nyújtó pódiumjátékokat, pódiumesteket folytatjuk. A legkülönbözőbb közhasznú tanfolyamokat indítjuk, így'a Számítástechnikai, a jóga-, a nyelvi (angol, német, francia, olasz), a szakács-, szabó-varró tanfolyamokat. Szeretnénk, ha a természetgyógyászatot és az ufók világát közelebb hozhatnánk itt helyileg is az érdekPOSTALÁDÁNKBÓL Senki patronálónk nem volt Nagy örömmel fogadtam és olvastam a hozzám küldött felhívást, de sajnos már három éve, hogy nem cilerázunk. Hat főből álltunk, négy citera, egy klarinét és furulya, meg egy köcsögdudás. Hat évig voltunk együtt, de mivel minden tag 70 —80 év közötti, így belefáradtak a muzsikálásba. Pedig nagyon szép volt. Jártunk a megyében népzenei találkozókra, ahol több-kevesebb sikert értünk el. Időközben ketten életüket vesztették, ketten pedig nagyon betegek. Még ketten vagyunk, akik néha házi muzsikálásban veszünk részt. Azért nem halt ki a zenei érzés belőlünk. Én közben citerakészítés- sel is foglalkozom, alföldi és dunántúli hasas citerák vannak félig készen. Jó tanácsadóm a kecskeméti Terhes Sándor, akivel már több ízben együtt muzsikáltunk. 1978—79-ben voltam népzenei továbbképzésen, ahol jó tanárok oktattak bennünket, például Kálmán tanár úr, Birinyi József, Budai Ilona és még több tanár. így a mi kis zenekarunkat én fogtam össze, itt nálam van külön zeneszóba, ahol gyakorolni tudtunk. Még ma is szívesen eljárnék népzenei bemutatókra, fesztiválokra, ha műsorfüzetet tudnának részemre küldeni, nagy örömömre szolgálna. Sajnos, senki patronálónk nem volt, önszorgalomból csináltuk, a saját költségünkön, de így is megérte, mert nagyon szép volt. Jeges Imre Dunavecse, Városház u. 2. • A kaszinó épülete Jánoshalmán. • A Pedaktor nevű felnőtt-színjátszó kör civilben. lődőkhöz, különböző előadások formájában. Mivel jelenleg a városban nincs működő mozi, ezért az őszi, téli hónapokban különböző régebbi, nagy sikerű filmeket vetítünk bérletsorozatok formájában. Az öntevékeny művészeti csoportokat továbbra is olyan módon támogatjuk, hogy a fesztiválokon történő sikeres szerepeltetésükkel településünk jó hírnevét gazdagítsák. A Pedaktor felnőtt-színjátszó kör, népi ihletésű prózai művek színpadra állításában jeleskedik. Segíti őket az a pénz, amelyet országos pályázaton nyertek ebben az évben. Középiskolás fiatalok alkotják az irodalmi színpad gerincét. ígéretes csapat, a kísérletező színházat kívánják létrehozni. A Mithras kamarakórus zeneileg olyan színvonalat produkál, amely indokolttá teszi, hogy nagyobb nyilvánosságot kapjanak. Ezért tervezzük, illetve már folyamatban is van, önálló műsoros kazetta kiadását a karácsonyi ünnepekre. Új agrár- és más érdeklődési körök igényeit kielégítő tanfolyamok beindítását tervezzük az ősz folyamán, amelyek az emberek mindennapos munkáját segítik elő, illetve lehetőséget teremtenek a tapasztalatcserére. Sere Mihály honvéd kulturális egyesület igazgatója A LAKITELEKI SZIKRA KÓRUSRÓL Jó együtt énekelni! • Csinger Sándornc cs a Szikra Kórus. Csinger Sándornét sokan ismerik, akik a népdallal, pávakörrel, citeraegyüttesekkel foglalkoznak. Neve összeforrt a lakiteleki Szikra Kórus vezetésével. Több mint húsz éve, hogy lelkes kis csapatával próbálják megőrizni, továbbadni a népdal szépségét az utókornak. Hogyan lelt a csoportból Szikra Kórus? 1975-ben keresett meg dr. Deák István, az akkori Szikra Tsz elnöke (addig én teljesen ingyen és bérmentve csináltam mindezt), s arra kért, hogy vegyük fel a Szikra nevet, s ők támogatnak majd az utazásainkban. Én is kaptam tiszteletdíjat, 400 forintot, ami jelképes összeg volt. Ez a támogatás az elmúlt évig tartott, amikor közölték velünk, hogy nem tudnak tovább segíteni bennünket. Ekkor mi úgy döntöttünk, ha sehonnan nem kapunk, akkor sem ősziünk fel. Igenis csináljuk tovább, mert ez a közösség ennél többet érdemel. — AHlyen terveik vannak ? Önálló estre készülünk, amit télen szeretnénk megcsinálni Lakiteleken. Most egy kicsit anyátlan ez.a terület. Sokan abbahagyták. Reménykedem, hogy Pólyák Ber- ciék majd szerveznek nekünk ösz- szejöveteleket, mert az a legnehezebb. Pedig óriási élmény egy-egy ilyen összejövetel. Az előadásokat vacsora követi, majd az egyszerű parasztasszonyokkal énekelünk együtt. Számomra a megbecsülés legnagyobb jele, hogy most, szeptember elején jönnek az asszonyok: de jó, hogy próbálunk már, mert számukra a hétfő este az ünnep. Nehéz megtanítani ezeket az egyszerű asszonyokat a komolyabb műfajú énekekre? •— A falusi ember nagy része keveri a népdalt és a nótát. Amikor egy-egy népdalt próbáltam velük megtanítani, sokszor mondták, hogy ez nem így van, mert ők a nagyszüleiktől másképpen hallották. A falusi ember zenei kultúrájának legtöbb részét a nóta teszi ki. Nehéz volt megértetni, hogy ezek a dalok nagyon szépek, de ezzel nem állhatunk fel a színpadra, mert az egy népies műdal vagy nóta. Kezdenek már ráérezni arra, hogy melyik a népdal és melyik a nóta. A komolyabb műfajt bizony nehezebb volt megértetni velük. Azt mondták, hogy Kodály kitekerte a népdal nyakát. Áhhoz, hogy Bachhoz vagy Mozarthoz eljussunk, sokat kell tanulni. Az együtténeklésünknek az is feltétele, hogy sokat tanuljunk, mi pedig szeretünk tanulni. Szentirmay Tamás A Próbálnak a Soltiak A Solti Néptáncegyüttes iselkezdte az őszi próbákat és ez azért is aktuális most a téli hónapokban, új önálló műsorral szeretnének bemutatkozni. Az együttes két vezetője Karsai Erzsébet es Tóthné Romscs Margit. Vidám nótázás Lakiteleken Egy hete, hétfőn este tartotta szeptemberi összejövetelét a lakiteleki nyugdijaskiub. Mint a legtöbb találkozó, ez is vidám nólázassal zárult, újságolta a hírt Szenlirmei Barna, a klub vezetője. Augusztus végén Egerben és Szilvásváradon jártak. Szeptember végén még találkozik a klub, 30-án ki-ki alapon közös vacsorán vesznek részt a helyi autóscsárdában. Félegyházi fúvósok sikerei A kiskunfélegyházi ifjúsági fúvósegyüttes tagjai nem panaszkodhatnak, hogy nincs elegendő fellépési lehetőségük. Augusztus utolsó harmadában kétszer is szerepeltek városukban, egyszer pedig Tiszaalpáron. E hónapban északi szomszédainknál, Ipolyságon a Monti Napokon szórakoztatták a közönséget. Ezen a hétvégén az együttes és a leánycsoport Budapesten a III. budafoki pezsgő- és borfesztiválon szerepel, ahol egyúttal szakmai minősítést is szerezhetnek menetzenélésből. A jó minősítést már mindenki elvárja az együttestől, hiszen ahol eddig indultak, ott mindig kiválóan szerepeltek, többek között aranyfokozatot értek el koncert- és show-müsorból. Bócsai bábosok A Bócsai ÁMK amatőr bábcsoportja a sikeres nyári táborozás után újra elkezdte a próbákat. A kerekdombi táborban nagy sikerrel mutatták be Lázár Ervin: A hazudós egére, mesejátékát. A Bíbor Anna vezette csoport most a Kolontos Palkó című mesejátékot próbálja. Az ősz folyamán három község bábostalálkozójára is sor kerül: Bocsa, Tázlár és Akasztó gyerekbábosai mutatkoznak be egymásnak. Síppal-dobbal Kunszentmiklóson Síppal-dobbal címmel népi hangszerek bemutatója lesz szeptember 24-én délelőtt, a kunszentmiklósi általános művelődési központban Birinyi József és Kovács László vezetésével. Ez a rendezvény csak egyike annak a gazdag programnak, amit az általános művelődési központ és csoportjai szerveznek a közeli napokra. 26-án saláta- és gyógynövénybe- I mutatójuk lesz, 28-án délelőtt játszóházat rendeznek az óvodában. ahol a kicsiket Garas Mihályné és Vida Já- nosné gyékényezni tanítja. Szeptember 30-án egyháztörteneti és egyház- ismereti előadássorozat kezdődik, az első előadást dr. Jeleníts István piarista rendfőnök tartja. Október 1-jén a nyugdíjasok találkoznak, 3-án lesz a hagyományos szüreti bál. 10-én, szombaton, helyi fiatal képzőművészek tárlata nyílik és e nap délutánjára közös műsorra és baráti találkozóra hívják a Felső-Kiskunság népzenei hagyományőrző csoportjait. Bemutatóra készülnek Szeptember 27-én, lóórakor, a kiskőrösi művelődési központban mutatja be „Cigánylakodalmas” című folklórműsorát a Baba együttes. Érdekes az együttes létrejöttének története. Egy kft. idegenforgalmi üzlet beindítása céljából kastélyt vásárolt és 50 munkanélküli cigányt alkalmazott a kastély körüli teendők elvégzésére, valamint esténkénti folklórbemutatók szereplőinek, a külföldi vendégek szórakoztatására. A vállalkozás nem válthatta be maradéktalanul az igényeket, mert az ötven cigányt hamarosan elbocsátották. Az időközben koreográfusként szerződtetett Hollay Kálmán azonban nem hagyta szétszéledni a csoportot. Megkereste Kiskőrös Város Önkormányzatát, és a kulturális bizottság felvállalta az együttes támogatását. A városi művelődést központ saját együttesének tekinti a csoportot, amely fellépett az augusztus 20-ai városi ünnepségen, s másfél órás műsoruk nagy sikert aratott. A budapesti I. cigányfolklór-fesztiválon augusztus 6 —7- 8-án a lakodalmas a zsűri kü- löndíját kapta. A szeptemberi hivatalos premier után, melyet a televízió is rögzít, folytatják a próbákat, s a műsor külföldi bemutatását is tervezik. Otthon nélkül Felhívtuk Muity Antalt, a bajai Bunyevác Olvasókör vezetőjét is. aki kérdésünkre elmondta: legfőbb gondjuk az, hogy nem kapják vissza régi két épületüket. Épület nélkül pedig programot szervezni nehéz. Tagjaik se értik, miért van az, amig a tv, rádió állandóan foglalkozik a határainkon túli magyarsággal, addig a belső kisebbség gondjait nem oldják meg. Példa erre az ö esetük, évek óta megjártak már minden fórumot, de székházuk mégse került vissza tulajdonukba. v _____________)
