Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-22 / 224. szám
6. oldal, 1992. szeptember 22. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS. PIAC Uzletnyitó Új söröző és kávéház nyílt szeptember 19-én Kecskemét központjában, az úgynevezett északi térfal udvarában. Az avatóünnepségen Wolfgang Rippel, a neves Plohingeni Sörgyár kereskedelmi igazgatója próbálta ki először az üzemük által adományozott sörhűtő és -csapoló berendezést. A német cég a berendezéseket ingyen ajánlotta fel, cserébe annyit kötött ki, hogy kizárólag az ő sörét kínálják. A két kecskeméti vállalkozó. Farkas István és felesége, akik életre hívták az üzletet, egyéb korszerű üdítöhütö, -töltő és kávéfőző automatát is beszereztek. (Fotó: Ggál Béla) A Menedzseriskola olvasóinak Elnézést kérünk a Menedzseriskola című rovatunk olvasóitól, amiért ezen a héten nem hozzuk a sorozat következő részét. A kimaradásnak technikai oka van, a jövő héten folytatjuk a soron következő írással. Német kamatláb-csökkentés, a líra leértékelése A német jegybank (Deutsche Bundesbank) központi tanáesa Frankfurtban rendkívüli ülésen határozta el, hogy csökkenti a leszámítolási, illetve a Lombard-kamatlábat. A banktechnikai műveletnek Németországban óriási jelentőséget tulajdonítottak: a német és a nemzetközi gazdaság stimulálását váiják tőle. A Deutsche Bank. a német valuta szilárdságának őre július közepén „az egekbe” emelte leszámítolási kamatlábát — 0.75 százalékkal 8,75-rc — s rekord- magasságon hagyta a kézizáloghitel, a Lombard kamatának mértékét (9,75). A döntéssel az első kamatlábfajtát 0,50-nel 8,25-re, az utóbbit 0,25-tcl 9,50- re csökkentette. A német valutaőrök azzal indokolták szigorukat, hogy a gazdasági fellendülésnél is fontosabb a gazdasági-pénzügyi stabilitás, a forgalomba kerülő pénzmennyiség növekedése nem haladhatja meg a 3,5— 5,5 százalékot, miközben ez a növekedés az év közepére a valóságban már a kilenc százalékot is elérté. A Deutsche Bundesbank rigorózus politikájával a nemzetközi pénzvilágot és gazdasági életet is sakkban tartotta, a márka vezető szerepe révén. A döntés szorosan kötődik az EK-pénzügyminiszterek, az európai valutarendszer országaiban működő jegybankok vezetőinek brüsz- szeli tanácskozásán hozott elhatározáshoz. A belga fővárosban megállapodtak a német kamatlábak ki- igazításában,.egyben leértékelték az olasz lírát, hét százalékkal. Az időeltolódás miatt hamarabb nyitó ázsiai pénzpiacokon már a kiszivárogtatások hatására emelkedett a dollár árfolyama. A aémet példa után Franciaország is csökkenti az irányadó kamatlábakat— közölte Pierre Beregovoy kormányfő. A miniszterelnök a francia rádiónak nyilatkozva kijelentette: a központi bank a szeptember 20-ai Maastricht- népszavazás után látja kényelmesen keresztülvihetőnek a kamat- csökkentés tervét. Időközben az Egyesült Államok hivatalosan is üdvözölte a német kamatmérséklés hírét. A MAGYAR NEMZETI BANK HÍV Érvényben: 1992. Devizanem ATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI szeptember 21. Vételi Közép Kiadási árfolyamok 1 egységre, forintban angol font 135,01 135,36 135,71 ausztrál dollár 57,35 57,50 57,65 belga frank (100) 257.00 257,58 258,16 dán korona 13,65 13,68 13,71 finn márka 16.96 17,01 17,06 francia frank 15,51 15,55 15.59 holland forint 47,01 47,12 47.23 ír font 138,88 139.20 139,52 japán yen (100) 63,56 63,71 63.86 kanadai dollár 64,50 64.67 64,84 kuvaiti dinár 267.19 267,88 268,57 német márka 52,94 53,06 53,18 norvég korona 13,07 13,10 13,13 olasz líra (1000) 62,83 62,99 63.15 osztrák schilling (100) 752,85 754.55 756.25 portugál escudo (100) 62,76 62,90 63.04 spanyol peseta < 100) 75,23 75,42 75,61 svájci frank 60,16 60,30 60.44 svéd korona 14,13 14.16 14.19 tr. és cl. rubel 27.43 27,50 27,57 USA-dollár 78,85 79,05 79,25 ECU (Közős Piac) 103.63 103,88 104,13 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS VALUTA (BANKJEGY fcS CSEKK »-ÁRFOLYAMAI Érvényben: 1992. szeptember 21-ig. Pénznem Vételi árfolyam 1 Közép Ela egységre, forintban idási angol font 135,16 136,56 137,96 ausztrál dollár 56,80 57,42 58,04 belga frank (100) 255,58 257,91 260,24 dán korona . 13,58 13,71 13,84 finn márka 16.57 16,77 16,97 francia frank 15,53 15,67 15,81 görög drachma (100) 41.40 • 41,82 42,24 holland forint 46,75 47,18 47.61 ír font 137,99 139,29 140,59 japán yen (100) 63,07 63,67 64.27 kanadai dollár 63.88 64.58 65,28 kuvaiti dinár 264.59 267.34 270,09 német márka 52,66 53.14 53,62 norvég korona 13,04 13,16 13,28 olasz Ura (1000) 63,26 63.90 64,54 osztrák schilling (100) 751,46 758,26 765,06 portugál escudo (100) 59,84 60,39 60,94 spanyol peseta (100) 75.31 76,07 76,83 svájci frank 60.00 60.54 61,08 svéd korona 14,11 14.24 14.37 USA-dollár 78,14 78,92 79.70 ECU (Közös Piac) 103,08 104.06 105,04 Valuták a feketepiacon USA-dollár 74—76 forint Svájci frank 59—61 forint Német márka 52—54 forint- Osztrák schilling 7,50 —7,70 forint Hazai gazdaság 1993 végén egymillió munkanélküli A kormány napokban kiadott tájékoztatója szerint 1993 végére a munkanélküliek száma eléri az egymilliót. Az előrejelzésben 650 ezerre becsülték a munkanélkülijárulékban részesülők számát. Kinyitotta kapuit a BNV Az idei őszi vásáron huszonhat ország mintegy ezer kiállítója sorakoztatja fel portékáit. A 60 ezer négyzetméteren minden résztvevő igyekezett a lehető legjobbat, legszebbet bemutatni sajat kínálatából. Jelen vannak ezúttal is a Privát Expón való részvétel jogát elnyert magánvállalkozók. A vásár idején szép számmal lesznek szakmai találkozók, a nyitás napjától 27-éig a standok a nagyközönség számára is nyitva állnak. 21-én kezdődtek a szakmai napok, amelyeken elsőként a szórakoztatóelektronika, majd az „otthon”, ezt követően a textíliák, a bankok, végül pedig a játékok lesznek a főszereplők. Visszaesett a turizmus Az idegenforgalmi szezon végén a szakemberek értékelték az adatokat, amelyekből kiderült, hogy bizonyos csökkenés volt mind a beutazók számát, mind pedig a bevételeket illetően. A visszaesés okainak jó része azonban Magyar- országon kívüli. Ezek közé tartozott például a háborús helyzet, amelyhez hozzátartozott a gazdaság recessziója. De például a világkiállítás és az olimpia is éreztette vendégelszívó hatását. Társadalombiztosítási adóslista Szeptember végére közzéteszi legnagyobb adósainak listáját az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság. Az eddigi adatok szerint hatezer cég szerepel a hosszú lajstromban. A listavezetők az egymillió forintot meghaladó adóssággal rendelkező nagy cégek. Nyilvánosságot kapnak adósságukkal azok az egyéni és társas vállalkozások is, amelyeknek tartozása meghaladja a százezer forintot. 748 cég fizetési megállapodással rendezte helyzetét. Az OTF kinnlévősége jelenleg 76 milliárd forint. Emelkedik a szolidaritási járulék A gazdasági kabinet döntése szerint emelkedik a szolidaritási járulék. A jelenlegi arányok szerint a munkaadók öt, a munkavállalók egy %-ot fizetnek be a munkanélküliek ellátását szolgáló szolidaritási alapba. December elsejétől a munkaadók hét, a munkavállalók pedig két százalékot fizetnek, ha a kormány is úgy akarja, azaz jóváhagyja a tervezetet. Bush szabadkereskedelmi egyezményt kötne George Bush amerikai elnök nyilvánosságra hozta a közelmúltban, hogy újraválasztása esetén szabadkereskedelmi egyezményt kötne a visegrádi hármakkal. A hivatalos megállapodás esélyeit csökkenti, hogy EK-tagságunk kizárttá teszi, hogy más szabadkereskedelmi tömbökhöz is csatlakozzunk. Ennek ellenére a kormány nem zárkózott el a javaslattól. Csikóárverések Az utóbbi években már nemcsak Bábolnán, hanem számos magángazdaságban is foglalkoznak versenylovak tenyésztésével. Az egyre növekvő érdeklődésnek köszönhetően a Bábolna Rt. nyilvános, nagyszabású csikó- és te- nyészkanca-árverést rendez. A Zirc közelében levő Kerteskőn 26- án, tíz órától várják az érdeklődőket. Agrárvilág A MEZŐGAZDASÁG OLDALÁRÓL NÉZVE Még mindig a kereskedő jár jól Szarvason, egy volt tehenészeti telep privatizációja nyomán tej- és sajtüzem létesült. A forgalmazók 187 forintért kínálják azt a sajtot, amely a boltokban 400 forintos árcédulát visel. A példa nem rendhagyó, nagyon is mindennapos jelenség az élelmiszerüzletekben is, a zöldség-, gyömölcspiacon is. Most, amikor gyökeres átalakuláson megy át a mezőgazdaság, van-e remény arra, hogy a kereskedelmet tisztességes árrésre kényszerítenék? Egyáltalán hogyan működik manapság a hazaife!vásárlási és értékesítési rendszer, s mikén t alakulnak az árak ? Erről kérdeztük Sá- rossy Lászlót, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkárát. —A korábbi felvásárlási és értékesítési monopóliumból kialakult vállalkozások vitték magukkal monopoljogosítványukat, továbbra is diktálják a termelőknek a feltételeket és az árakat, tisztességtelenül magas jövedelmet zsebelve be. Ennek a rendszernek a felszámolása érdekeket sért, érthető, hogy az ilyen irányú lépésekkel szemben nagy az ellenállás mind az exportőrök körében, mind a belkereskedelem területén. A termelők szervezetlenségének és kiszolgáltatottságának is része van abban, hogy ez így alakult. Nem véletlen az sem, hogy a vállalkozói ked v azelmúlt időszakban nem elsősorban a termelő- szektorra volt jellemző, hanem sokkal inkább a kereskedelmi, forgalmi, piaci szférára, hiszen ott remélhették a tőkebefektetés gyors megtérülését. Én ezt a mai helyzetet az átalakulás első fázisának tartom. A tőke általában először a kereskedelmi szférába áramlik, de később beáll egy kényszerpályára, mert csak akkor lehet kereskedni, ha megvan hozzá a megfelelő termelői háttér, az áru is. — Ha ilyen pontos képe van a helyzetről a minisztériumnak, akkor miért • Sárossy László államtitkár nézi ölbe tett kézzel a felvásárlók diktatúráját? —Á piacgazdasági szemlélettel ellentétes volna megszabni kötelező vagy garantált felvásárlási árakat. Az érdekképviseletek megalakulása jelenti majd a kiutat ebből a jelenlegi, áldatlan állapotból. Az ő feladatuk lesz megvívni az árharcot és kialakítani az eladó és a felvásárló közötti áralkut. Javulás várható majd a felvásárlási, értékesítési rendszerben akkor, amikora privatizáció során az állami monopóliumok helyébe lépő, egymással versengő szervezetek színre lepnek és ezzel párhuzamosan megerősödik az érdekvédelmi szféra. — Ez utóbbi annál is inkább fontos, mivel az elkövetkező időben sokan választják majd az egyéni vállalkozás útját. Van a minisztériumnak adata arról, hogy pontosan mennyien készülnek erre? — A majdan induló magánvállalkozások számát illetően óvatosságra intek mindenkit. A szövetkezeti átalakulási törvény lehetőséget nyújt arra, hogy valamelyik új szövetkezeti formában — adott esetben már mint tulajdonosnak — továbbra is legyen munkahelyük mindazoknak, akik úgy érzik, hogy a feltételek hiánya miatt egyelőre nem vághatnak bele magánvállalkozásba. Inkább várnak néhány évet, amíg fel tudnak készülni, és megszerzik a szükséges anyagiakat és a vállalkozáshoz nélkülözhetetlen szakmai ismereteket. Súly os hiba lenne emberek tízezreit belehajszolni a biztos bukásba, ezzel tulajdonképpen az egész átalakulás hitele menne veszendőbe. Szerencsére, a körülmények nem teszik lehetővé, hogy a hozzá nem értők nagy számban vállalkozóvá váljanak, hiszen nincs meg ehhez a megfelelő anyagi hátterük. Vélhetően őszre már megbízható adataink lesznek arról, hogy kik akarnak saját földjükön gazdálkodni. Békés megyében például sok gazdánál már az udvaron állnak a gépek, a traktorok, amelyek biztosan el is indulnak majd az őszi—tavaszi munkák kezdetén. A korábbi szövetkezetek tagjai jószerével már eleve önállóan gazdálkodtak. Közülük az átlagosnál biztosan nagyobb számban válnak majd vállalkozók. Úgy gondolom, hogy ha egy tízéves folyamat végére az ország mezőgazdasági földterületének több mint a felén egyéni magángazdálkodás folyik majd, akkor sikeresnek könyvelhető el az átalakulás. Ha ez ma egyik napról a másikra történne meg—valóságos tragédia volna, mert erre még nincs felkészülve az agrárnépesség. Ferenczy Europress Traktor-show A Falutévé 1992. október 3- án, a Heves megyei Füzesabonyban megrendezi az I. országos traktor-show-t. A program a következő: O—100 LE; 100—200 LE és 200 LE fölötti kategóriában országos szántóversenyre kerül sor. A nevezési díj: 10 ezer forint. A nevezési díjban benne foglaltatik a versenyhez szükséges üzemanyag költsége, továbbá a versenyzők érkezési bont kapnak, melyet a helyszínen levásárolhatnak. A versennyel egy időben, ugyancsak Füzesabonyban, gép- kiállításra és -vásárra is sor kerül. (Erre szívesen várjuk a különböző cégek jelentkezését.) A verseny győzteseit, késő délután, szórakoztató műsorral, humoristák föllépésével és Falu- tévé-nótaesttel köszöntjük, akik értékes jutalmakban részesülnek. Az I. országos traktor-show-ra és a gépkiállításra szeptember 28-áig lehet jelentkezni a következő címen: Füzesabony, Len- key János, tel.: 06/39/41-411; fax: 06/39/41-076. A hazai járműipar partnere lesz a MAN? Tehergépkocsik közös gyártásáról állapodott meg a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Rt., a német MAN cég es a Mogürt Kereskedelmi Rt. A szándéknyilatkozatot a felek már aláírták. Eszerint hat tonna összsúlyú és ennél nagyobb, de főként alsó súlykategóriába tartozó haszonjárművek készülnek majd az együttműködésben. A felek megallapodtak arról, hogy a MAN dízelmotorokat és fülkéket szállít a Rábának azokhoz a tehergépkocsikhoz, amelyeket a győri cég a hazai piacon értékesít. A MAN-tól Magyarországon kizárólag két együttműködő partnere kap termékeket. Megkezdődött a dohányfermentálás Megkezdődött a fermentálás a nyíregyházi dohánygyárban, ahol elsőként a Virginia fajtát dolgozzák fel, mintegy 3000 tonnás mennyiségben. A növény leveleit kocsánytalanítják és tartósítják, majd a hazai multinacionális cigarettagyáraknak adják át. A feldolgozás március végéig, április elejéig tart. A részvénytársaság minden szerződött és megtermett dohányt átvesz a termelőktől, s a februárban kötött megállapodásban garantált árat fizeti. Az aszály miatt egyébként az 5700 szerződéses partner mintegy 30 százalékkal kevesebb dohányt tud a fermentálónak leadni. A privatizáció előtt álló rt. a jövőben segítséget kíván adni a termelőknek az újabb aszálykárok megelőzéséhez. Most dolgozzák ki: milyen formában járulhatnának hozzá anyagilag az öntözés fejlesztéséhez. MI MENNYI? így látszik az MNB-ből Jelenleg zajlik az Országgyűlésben az 1993. évi költségvetési irányelvek vitája. Az ellenzéknek az' előterjesztett anyagot bíráló megjegyzéseiben szinte egységesen megjelenik az a vélemény, hogy a kormányzat helytelenül vázolja fel a jövő évi várható gazdasági folyamatokat. A vita még folytatódni fog ezt erősíti az a tény, hogy az ország jelenlegi gazdasági állapotáról is igen eltérő vélemények vannak forgalomban. E vélemények közül a legpozitívabb talán az a helyzetelemzés, amelyet Hárshegyi Frigyes, az MNB elnökhelyettese adott a minap. A logikának ellentmondó tények A bankszakember erős kételyeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a nemzeti össztermék, a GDP csökkenne hazánkban. Igaz, hogy a statisztikai adatok és a költségvetési szervek információi ezt látszanak igazolni, azonban a jegybank pénzügyi adataiból másfajta következtetéseket lehet levonni. Hárshegyi Frigyes szerint csökkenő GDP mellett elképzelhetetlen lenne az az exportexpanzió, amelynek tanúi lehettünk az első fél évben, amikor is a kivitel 20 százalékkal haladta meg az előző évit, és elérte az 5250 millió dollárt. Főként akkor igaz ez, ha azt is figyelembe vesszük, hogy eközben az import sem csökkent, sőt 3-4 százalékkal még emelkedett is. A nemzeti össztermék csökkenését jelző adatoknak mond ellent a lakossági megtakarítások jelentős emelkedése is. Csupán júliusban 36 milliárd forinttal nőttek a lakossági belétek, s a növekedés mértéke, a jegybank alelnöke szerint, az eddigi tendenciák figyelembevételével elérheti a 300 milliárd forintot. Ha a gazdaság igazán depresszióban lenne, akkor megmagyarázhatatlan lenne az export és a megtakarítások ilyen mérvű növekedése. Azok, akik a nemzeti össztermék csökkenéséről beszélnek, gyakran hivatkoznak arra, hogy a magyar gazdaság egyre kevesebb energiát használ fel. Ez igaz, azonban ennek oka a jegybankalelnök szerint inkább a takarékosabb energiafelhasználásban és a költségcsökkentő törekvésekben kereshető. Kétségekkel fogadja a jegybank alelnöke azokat a hivatkozásokat is, amelyek a kiskereskedelmi áruforgalom csökkenését hozzák fel indokul. A jegybankban nyilvántartott adatok szerint a gazdaságban a pénz- mennyiség az elmúlt egy évben 31 százalékkal emelkedett, miközben az infláció mértéke ennél alacsonyabb volt. Azt feltételezve, hogy a lakosság kevesebb fogyasztási terméket vásárolt, megmagyarázhatatlan a pénz- mennyiség ilyen arányú és mértékű változása. Pénzügyi stabilitás Hárshegyi Frigyes optimizmusát valószínűleg csak erősíti az a tény, hogy idén az ország külső pénzügyi helyzete olyan eredményekkel dicsekedhet, amilyenekre két-három évvel ezelőtt még gondolni sem nagyon mertünk. Megállt a nettó adósságállomány növekedése, sőt, már csökkenést könyvelhetünk el. Jelentősen gyarapodtak a devizatartalékok, ami ma már héthavi import fedezésére elegendő. Az ország devizabevételei főként a növekvő export és a külföldi tőkebefektetések révén már elegendőek a külföldi kamatok és az esedékes tőketörlesztések fizetésére is. Ez azt jelenti, hogy éves szinten megszűnt a nettó tőkekiáramlás. Mindezek alapján a jegybank további lépéseket kíván tenni a forint teljes konvertibilitása felé. Még az idén előreláthatólag megszüntetik azokat a korlátozásokat, amelyek jelenleg még fennállnak a magyar cégek külföldi fizetéseivel kapcsolatban, vagyis a vállalkozói szféra szempontjából már szinte teljesen konvertibilissé válik a forint. A lakossági valutaellátásban is további liberalizálás várható. Hárshegyi Frigyes egyéni véleménye szerint elképzelhető, hogy a lakossági turistakeret akár 1000 dollárra emelkedjen 1993 végére. P. P.
