Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-14 / 217. szám
1992. szeptember 14., 5. oldal MEGYEI KÖRKÉP VISZONTAGSÁGOS ÉLETÚT UTÁN — EMLÉKEZVE Egy darabka múlt Ringné Kiasz Piroska még onnan származik. Napokig mostuk belőle az iszapot egy-egy kiöntés után. — A harminchárom év távoliét alatt mivel foglalkozott? ■— Sokmindennel. Voltam varrónő, szállodaportás, adminisztrátor, és még sorolhatnám. Hetven- három éves koromig dolgoztam, akkor mentem nyugdíjba. A nyolcvanas évek elején aztán visszajöttem Félegyházára, s mivel semmim sem volt, unokahúgom fogadott be. Azóta nála élek, ő viseli gondomat. Egyre nehezebben mozgok, néha csak épp felkelek egy kicsit, aztán visszafekszem. — Próbált valamit is visszaigényelni egykori tulajdonukból? — Hogyne, nem is egyszer. Most, jelenleg is megbíztam egy igen rokonszenves ügyvédet, de sajnos még nincs semmi eredmény. Pedig nagyon bánt a dolog, ugyanis rokonaim sírjai felújításra szorulnak és kicsinyke nyugdíjamból nem futja e munkálatokra. Ez hát Ringné Kiasz Piroska és az egykori Ring vendéglő története. Az épületet bontják, az idős hölgy pedig már lassan járni sem képes. Mint mesélte a napokban is elindult, hogy egy rövidke sétát tegyen a ház körül, ám alig tett meg egy pár lépést, elsötétült előtte a világ, elájult, és összeesett. Úgy találtak rá órák múlva a ház tövében, összezúzott bordákkal, végtagokkal. Még szerencse, hogy meleg volt — mondta —, mert képzeljem csak el, mi történik, ha mindez télen esik meg vele. Szász András Bontják Kiskunfélegyházán a — volt — Csöpi Áruház épületét. Bár vitathatatlan, hogy a néhány hete megkezdett munkálatok egy korszerűbb városarculat kialakítása érdekében történnek, a valóság mégiscsak az, hogy a helyébe épülő új, egyelőre még nem eldöntött rendeltetésű épület nem biztos, hogy pótolni tudja azt a jelenlegi városképben keletkező űrt, mely — főleg az idősebb korosztály számára — a számos kedves, régi emléket őrző idős ház lebontásával keletkezik. A múlt század nyolcvanas éveiben elkészült saroképület, mely sokáig Ring vendéglőként élt a köztudatban, kezdetben csak az étteremre és a hozzá tartozó konyhára korlátozódott. 1912-ben került az ifjabb Ring tulajdonába, aki még abban az évben kiegészítette egy négyszobás lakrésszel. Tizenöt évvel később az éttermet bérbe vette a félegyházi születésű, szerb származású Gájim Teofil, és ettől kezdve Rózsa vendéglőként üzemelt. Utolsó bérlője dr. Misula Jenő ügyvéd volt, aki az épületet a második világháború idején a városban működő Katolikus Ifjúsági Egylet klubhelyiségeként használta. A háborút követően átmenetileg hadifoglyokat őriztek benne, majd a helyi áfész tulajdonába került, amely egy részét dekorációs műhelyként, illetve áruházként hasznosította. Egykori tulajdonosai közül ma már csak a 89 esztendős özvegy Ringné Kiasz Piroska él, aki harminchárom évi kényszerű távoliét után a nyolcvanas évek elejétől Félegyházán lakó unokahúgánál nyert befogadást. Itt kerestem fel az idős hölgyet, hogy életéről és az épület történetéről kérdezzem. — Tudomásom szerint, önök a háborút követően elköltöztek Félegyházáról. Miért hagyták itt a várost? — Higgye el, nem jószántunkból tettük, de nem maradt más választásunk, miután mindenünket elvettek. Összes vagyonúnkból mindössze a bugaci szőlőnk egy igen kicsi hányadát hagyták meg, ha jól emlékszem mindössze 15 holdat, de végül annak a termését is elkobozták. Szerencsénkre egy pesti bankigazgató ismerősünk felajánlotta balatonfüredi nyaralóját, hát oda költöztünk. Ám nem sokáig örülhettünk, mert beköszöntött a hideg és a nyaraló — mivel nyári lak volt, ráadásul fűthetetlen — nem bizonyult megfelelőnek. Gondoltuk keresünk egy olyan lakást, ahol legalább melegünk lesz. Hát lett is. Egy olyan pincelakást találtunk, amelyből kétszer is kiöntött a víz. Látja ezt a szőnyeget? Ez • Kitűnik a város életének ez a tanúja is. VÁLTOZATLAN HÉVVEL Urpajzsot a környezetszennyezés ellen? • Teller Kde változatlan hévvel érvel. (Totó: PN-archív) Földgolyónk lőporos hordó. Tucatnyi a fenyegető vészhelyzet: környezetrombolás, éhség, szárazság, nemzetiségi háborúk. A szemben álló tömbök eltűnése nem békét eredményezett, hanem sok-sok helyi háborút, etnikai villongást, miközben a környezet szennyezése soha nem látott méreteket ölt. Ezekkel a globális kihívásokkal foglalkozott egy nemzetközi tudóstanácskozáson a szicíliai Ericében, ahol évről évre atomtudósok és más tudományágak kiemelkedő képviselői ülnek össze, hogy kötetlenül világ- problémákkal foglalkozzanak. A tudósok, köztük több Nobel- díjas, jött össze ebben az évben is. A tanácskozás két társelnöke Teller Ede, az amerikai hidrogénbomba atyja és Jevgenyij Velihov, a volt szovjet, jelenleg orosz tudmányos akadémia tagja, Gorbacsov és Jelcin tudományos tanácsadója. Teller Reagan elnökhöz állt közel. Ő javasolta annak idején a hadászati védelmi kezdeményezés (SDI) elnevezésű programot, amely gigászi űrpajzsot készült rendszerbe állítani lézerfegyverekkel és űrbe telepített számítógépekkel a támadó szovjet rakéták megsemmisítésére, rögtön felbocsátásuk után. A 84 éves Teller szerint azonban az űrpajzsra változatlanul szükség lenne! A felelőtlen és gátlástalan kalandorok, diktátorok kezének lefogására Teller szerint az egyetlen hatásos eszköz a csillagháborús pajzs, földi és űrbe telepített védelmi rendszer, amelynek kiépitéséhez az Egyesült Államok most már számíthat az orosz tudományos kapacitásra és együttműködésre is. Teller idős kora ellenére változatlan hévvel és energiával képes érvelni elképzelései mellett. Ericében nagy- ralátó tervet vázolt: az űrpajzs nemcsak az innen-onnan váratlanul jelentkező nukleáris csapás ellen adhat védelmet, hanem a környezet- rombolás ellen is. Az űrbe telepített megfigyelő műholdak ellenőrizhetik a tengerek, a légkör állapotát, és nyitott a közreműködés mindenki számára, aki kész tenni valamit az elemi katasztrófák, vulkánkitörések, nagyméretű környezetszennyezések elhárítására. Együtt az egészségesekkel Kecskeméten egyetlen óvodában, a Csongrádi utcaiban indítottak eddig mozgássérült gyermek- csoportot. A több éve működő, speciális testi fejlesztést nyújtó óvodáscsoporttal szemben egyetlen aggály élt sokakban: elszigeteli a mozgássérülteket az egészségesektől, ahelyett hogy segítené beilleszkedésüket, elfogadtatásukat. Ez korábban sem volt igaz, a mozgásfejlesztő foglalkozások után a gyerekek együtt játszottak egészséges társaikkal, akik az első rácso- dálkozás után befogadták maguk közé a mozgássérülteket. Most megvalósult a teljes integráció: a mozgáskorlátozott gyerekek a továbbiakban az életkoruknak megfelelő normál csoportokba járnak. Testi képességeik fejlesztése vagy itt, vagy — ha szükséges — külön- foglalkozások keretében történik, szórnatopedagógus irányításával. Bár az óvodai beiratkozások már megtörténtek, az intézményben fenntartottak néhány helyet mozgássérült gyerekek számára. Jelentkezéseket az egész városból elfogadnak. ári Erzsébet szomatopedagógus vezetésével folyik a gyógy testnevelés a Csongrádi utcai óvodában. (Gaál Béla felvétele) HAJNALI TÚZOKLES, BOGRÁCSBAN FŐTT VACSORA Vonzó-e a Kiskunság? így nyár végén még mindennap panorámás, külföldi rendszámú luxusbuszok parkolnak a kun- szentmiklósi Virágh-kúria előtt. A járművek a Nyakvágó csárdától érkeznek, s útjuk innen Apajpusz- tára vezet. Mindez a külföldieket a puszta, a Kiskunság életével megismertető program része. A táj vonzerejéről beszélgettem néhány szakemberrel. □ □ □ Fogadó a Három Betyárhoz. Az egykori bodakúti iskola helyére épült impozáns létesítményt egyre több külföldi fedezi fel. Vígh Péter egyike a „betyároknak”, azaz a tulajdonosoknak. — A Kiskunságnak örökölt vonzereje van. Ám tapasztalataink azt mutatják, hogy ez csak akkor érvényesül igazán, ha megfelelő vendéglátás is járul hozzá. Nekünk az volt a célunk, hogy minőségi kiszolgálást nyújtsunk. A szobákban telefon, févé van, kellemes kerthelyiséggel is rendelkezünk, s most tervezzük a teniszpálya és a szauna megépítését. Kitűnő a konyhánk, ami nagyon lényeges szempont, mert véleményem szerint a gulyás, paprikás választékú vendéglátóhelyek ideje lejárt. Rendre visszatérő törzsvendégeink azt példázzák, hogy a minőségi vendéglátás a táj különleges szépsége és a speciális szórakozási lehetőségek kínálata együttesen nagyon is vonzó. Egyre többen ébrednek rá, hogy Magyarország nem csak Budapestből és a Balatonból áll. □ □ □ A Virágh-kúriában vihar előtti csend van. Hosszú Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park képviselője éppen Németországból érkező látogatók csoportját várja. — Hogy miért vonzó a Kiskunság? — kérdez vissza.'— Ez a térség elsősorban a külföldiek számára érdekes. A puszta a legfőbb vonzerő. A nyugatról, jobbára hegyek közül érkezőknek szokatlan a tér, különlegesség, hogy messzire el lehet látni. Kí- , váncsiak a sajátos növény- és állatvilágra, elsősorban a túzokra, no meg az ősmagyar háziállatfajtákra, a rackajuhra, a szürkemarhára, a lóra. Furcsa számukra, hogy ezek az állatok egymás mellett legelésznek a pusztában. A másik nagy vonzerő a különleges magyar ételek és ízek világa. Ebben az évben jelentősen nőtt az idelátogató külföldiek száma. A nyári idény alatt mintegy háromezer turistát fogadtunk. Őket változatos program várja a Nyakvágó csárdában és Apajón. Részt vesznek például a néptáncbemutatón és lovasparádén is. □ □ □ Jaksa Mária, a Pusztatourist kunszentmiklósi kirendeltségének vezetője, ugyancsak elégedett az idei szezonnal. — Mi már megalakulásunk évében nyereséggel zártunk, ami nagy szó és ezt részben a puszta idegen- forgalmának köszönhetjük. Sok hangulatos tanyával rendelkezünk a környéken amiket bérbe adunk kül- és belföldi családoknak. A vendégjárás megfelelő, gondot inkább az idegenforgalmi szakemberek és a nyelvtudás hiánya okoz. A minőségi vendéglátás sem általános még a Kiskunság területén. Ennek ellenére vonzó ez a hely, s vélhetően egyre inkább az lesz, mert évről évre javul az infrastruktúra, s egyre több vállalkozó látja értelmét annak, hogy itt fektesse be a pénzét. A Felső-Kiskunság népszerűsége hamarosan elérheti Bugacpusztáét, mert közelebb van a fővároshoz, s könnyen megközelíthető. Sitkéi Tamás • Násztáncot járó túzokot azért ritkán látni... • Tanyasi idill. Jelentősen nőtt az idelátogató külföldiek száma
