Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-12 / 216. szám

4. oldal, 1992. szeptember 12. PETŐFI NÉPE Milyen volt a bajai nyár? • Gyuricza Zoltán A nyár lassan véget ér, a forró meleget csípős hideg váltotta fel. Nép télén a Sugovica és a Duna- part, néptelenek a strandok, eltűn­tek a bámészkodó turisták a város­ból. Bajai polgárokat kerestünk fel, azzal a kéréssel, mondják el hol nyaraltak idén nyáron? Farkasné Margit, a Boszor­kánystúdió fodrásza: — Egy nagyon kedves vidéki vendégünk meghívott bennünket Visegrádra, ahol csodálatos villája van. Itt nyaraltunk egy hetet. A szabadban főztünk, sokat túráz­tunk, napoztunk, strandoltunk. Kirándultunk Szentendrére és Esz­tergomba. Egyszóval élveztük a friss levegőt, a nyaralást, feltöltőd­tünk és újult erővel kezdtünk neki a munkának. _ Dr. László Éva, ügyvéd: Idén nyáron egy 14 napos intenzív németnyelv-tanfolyamon vettem részt Nagykovácsiban. Különben sem nyáron szoktam elmenni pihen­ni, hanem inkább tavasszal. Persze ebben az évben, sajnos elmaradt a tavaszi pihenés is. Amíg lehetett a Dunára jártam le úszni és napozni, akárcsak a többi bajai ember. Gyuricza Zsolt, 22 éves élelmi­szer-ipari technikus: — A barátnőmmel Görögor­szágban nyaraltunk. Két hétig él­veztük a gyönyörű időt, és azt a csodálatos országot. Ami ezt az utat és nyarat örökre emlékezetes­• Vértesy László sé teszi az az, hogy kint eljegyeztük egymást, és hazafelé a határt már mint menyasszony és vőlegény lép­tük át. A szüléink nem is tudtak róla, volt itthon nagy meglepetés. Dr. Wolf Béla, a bajai bíróság elnöke: — Három hétig Svédországban vendégeskedtem egy gyerekkori barátomnál a foci EB idején. Fe­ledhetetlen élményt jelentett a dön­tő mérkőzés. Ezenkívül kirándul­tunk Göteborg és Malmö környé­kén, sokat voltunk a tengeren. Saj­nos, nagyon gyorsan eltelt a há­rom hét. Itthon szabadidőmben le­jártam a Dunára. Vértesy László, városgazdasági osztályvezető: — Hosszú évek óta ez volt az első nyár, amikor nem tudtunk el­• larkasné Marcit • Dr. László Éva menni sehová nyaralni, a szűkös anyagi keretek miatt. Pedig nem tartozom a rosszul kereső emberek közé, de két nagy gyerek mellett idén nem jutott rá pénz. Mindösz- sze öt napot voltunk Kárászon — a családom biciklivel, én meg autóval —, ahol egy fazekas mes­ternél laktunk. Ebben a pár nap­ban végre hódolhattam túrázási szenvedélyemnek. Amíg lehetett mi is lejártunk a Dunára. N.I» Tízezrek a sevillai magyar képzőművészeti kiállításon — Mire figyelt föl Sevillában leg­inkább? — kérdeztem az Andalúz városból a napokban visszatért Si­mon Magdolnát, a Kecskeméti Képtár vezetőjét. Szinte valamennyi kiállító or­szág fölismerte, hogy elsősorban kulturális teljesítményeinek fölidé­zésével, bemutatásával kelthet ma­ga iránt érdeklődést. Rengeteg mú­zeumi műtárgyat kiállítottak. A gö­rögök például elhozták a Poseidon- szobrot, egyik legféltetebb kincsü­ket. A spanyol tartományok csar­nokaiban világhírű festőik alkotá­saiban gyönyörködhettünk. Az úgynevezett átlagturisták így akar­va akaratlanul a magas művészet csúcsaival szembesültek. — Erzékelte-e a huszonegyedik század tudományának jelenlétét? — Munkám lekötött, csak né­hány pavilont láttam. Szerencsére sikerült bejutnom a japán kiállítás­ra. Tapasztalhattam a lézer holo­grafikus (térhatású) filmezés fan­tasztikus lehetőségeit. Én inkább a nálunk kevéssé ismert, kisebb orszá­gok kiállításait néztem meg. Valódi értékeikkel büszkélkedtek. Nagy hatással volt rám is egy karthauzi kolostorban rendezett kiállítás: a vi­lág kultúrája és művészete 1492- ben, Amerika felfedezésének korá­ban. — Valóban sikeres a magyar pavi­lon ? — Minden bizonnyal. Reggeltől- estig hosszú sorban várják az érdek­lődők bebocsátásukat. Úgy tudom, hogy elégedetten távoznak. Makovecz Imre épületétől mi­lyen távolságra állították ki a kecs­keméti galériából kölcsönzött Tóth Menyhért-festményeket ? — Mintegy 20 percnyi járásra ta­lálható innen a művészetek háza, de a kiállításon hosszabb idő kell egy rendes körülmények között bő ne­gyedórás sétához. Mindig történik valami, ami nézelődésre, szemlélő­désre készteti a látogatókat. — Mennyien látták a magyar kép­zőművészeti kiállítást? — A 18 napig nyitva tartó tárlat összegzése még nem készült el, de a legóvatosabb becslések szerint is legalább 180 ezren látták Tóth Menyhért, Samu Géza és Gaál Jó­zsef alkotásait. Számomra különö­sen érdekes volt egy kínai művészet­történész érdeklődése. Ráérzett a miskei festőművész keleti vallások és kultúra iránti vonzalmaira. — Járt-e a városban ? — Természetesen. Itthon elkép­zelni sem tudtam, hogy ott láthatom életemben először Gorbacsovot. Nagyon természetesen fogadták a járókelők. — Épségben hazaértek a Tóth Menyhért-képek ? — Restaurálva kaptuk vissza a festményeket. Várják a látogatókat. H. N. Évnyitó a katolikus teológiai tanfolyamon „Veni Sancte”-val, szentmisével nyitották meg a katolikus teológiai tanfolyamot a múlt héten Baja— Kiscsavoly Jézus Szíve templom­ban. Az ünnepi szentmisét dr. Dankó László kalocsai érsek ce­lebrálta. Hatodik éve indítják meg a hároméves levelező tanfolyamot, melynek célja, hogy világi lelki­pásztori kisegítőket és hitoktató­kat képezzen. Lehetőséget biztosí­tanak a felnőtt korosztálynak val­lásos tájékozottság és műveltség megszerzésére. Jelenleg összesen 76 hallgató kezdi el az 1992/93-as tanévet, az elsőévesek 27-en, a má­sodikosok 29-en, a harmadikosok 20-an vannak. A három év alatt nagyon komoly képzés folyik. Ki­tűnő és nagy tudású tanárok taní­tanak. A tanfolyam igazgatója Kovács Sándor, bácsbokodi plé­bános egyháztörténetet, dogmati­kát tanít, Schnindler Mátyás hajó­si plébános fundamentális teológi­át, Kühner János érseki helynök morálist, pasztorálist, liturgikát, Tajdina József jánoshalmi plébá­nos pedagógiát, Binszki József ba­jai káplán biblikumot, és Kistamás Imre filozófiát tanít. A hallgatók­nak minden félév végén vizsgát kell tenniük az előbbiekben felsorolt tantárgyakból. Az évnyitó után dr. Dankó László érsek úrral beszélgettem, aki szívügyének tekinti a tanfolya­mot. Érsek úr, miért pont Bajára esett a választás, mik az eddigi ta­pasztalatai? — Azért esett Bajára a válasz­tás, mert Baját tekintem az egyház­megye második központjának, és ez a város a főegyházmegye min­den részéből viszonylag könnyen megközelíthető. Nagyon fontos­nak és jelentősnek tartom a tanfo­lyamot. Elsődleges célja a vallásos tájékozatlanság pótlása, a teológia megismertetése. Hiszen negyven éven keresztül nem volt lehetőség arra, hogy az emberek teológiát tanuljanak. Nagyrészük ha hall valamilyen bibliai fogalomról, nem tud vele mit kezdeni. Az álta­lános műveltséghez a Biblia isme­rete is hozzátartozik. Remélhető­leg a tanfolyamon tanulókból ke­rülnek ki az egyház segítői, a hit­oktatók. A kalocsai egyházmegye elöregedett, nagy szükség van a fi­atal segítségre. Arra ügyeltünk, hogy magas szintű legyen a képzés, hiszen ezzel az oktatásügynek is tartozunk, és csak értelmes, csele­kedeteiben méltó embert vettünk fel az idei kurzusra is. Nothoff Ingrid Magyarnyelv-tanfolyam Nem szokványos nyelvtanfolya­mon sajátíthatják el szeptember közepétől a magyar nyelvet azok az osztrák érdeklődők, akik hu­szonhat alkalommal leülnek a tele­vízió képernyője elé. Ennyi részből áll a „Találkozás magyarul” című, magyar—osztrák kooprodukció- ban készült nyelvtanfolyam-film. A filmnek „igazi” története van, egy osztrák fiú és egy magyar lány szerelme, sok magyarországi kép­pel, párbeszéddel, és ügyesen beik­tatott valóságos nyelvgyakorlási lehetőséggel. A történet az alkotó reménye szerint ösztönöz majd a folytatások megtekintésére és ezzel az előrehaladásra a nyelv elsajátí­tása terén. Móra és az alföldi népszokások Móra Ferenc „Ének a búzame­zőkről” c. regénye az alföldi népszo­kásokról — címmel, nemrég érde­kes tanulmány jelent meg dr. Faze­kas István, a félegyházi Kiskun Mú­zeum igazgatójának tollából. Amikor felkérést kaptam erre a publikációra — írja bevezetőjében a szerző — Novák László kollégám arra buzdított, hogy Tömörkény István és Móra Ferenc műveinek az alföldi népszokásokra utaló részle­teit méltassam. Csábító volna ez a vállalkozás, mégis el kellett hárítanom, szűkítve a téma határát. Ugyanis, akár Tö­mörkény, akár Móra egész életmű­vének áttekintése, úgyszólván meg­valósíthatatlan feladat lenne. Ezért elégedjen meg Móra egyik legsikere­sebb, saját ítélete szerint: legmara­dandóbb értékűnek tekinthető mű­vének szemelvényes megidézésével. Különös aktualitást ad ennek az elemzésnek, hogy óvatos politikai fenntartások miatt Mórának ez a regénye 1945 és 1978 között még az összegyűjtött művek sorozatában sem jelenhetett meg. Csonkítással, rövidebb szövegkihagyással vállalta csak a Szépirodalmi Könyvkiadó az újrakiadást 1978-ban. Letűnt korok illata árad a regény­ből. Gyermekkori emlékek, félegy­házi és Szeged környéki élmények forrósítják az író sorait. Tolla nyo­mán megelevenedik az egykori bú­zaszentelés hagyománya, amikor a félegyházi Kálvária közelében ha­talmas vallásos gyülekezet várta Szent Márk-napján a pap áldást osztó mozdulatait, melyet követően aztán a megszentelt búzatábláról mindenki kiszakíthatott egy-két maroknyi földdarabkát a megszen­telt búzával, hogy elültethesse azt saját búzaföldje sarkainál, áldást re­mélve a termésre. Ám volt templomi változata is a félegyházi búzaszentelésnek, ez a ’20-as évek végén vált általá­nossá: a templomba vitt búza­szálakat áldotta meg a papa az Ótemplomban is, a Szent István- templomban is, ezt vitték haza vagy a búzaföldre, esetleg ima­könyveikben őriztek egy-két szá­lat belőle a hívek. De szó van az elemzésben az első világháborúnak a tanyavilág népeire gyakorolt hatásairól, to­vábbá a paraszti neveléstudomány törvényeiről is. Hiszen maga Móra írta regényében: „Árva lány volt Etel; szögrül-végrül rokona Má- tyáséknak, azok nevelték fel a pa­raszti neveléstudomány ősi törvé­nyei szerint”. Népi hagyományok, bölcsessé­gek, a paraszti szokásrendek a hú­szas években még alig kutatott ap­ró részleteit sorakoztatja fel a ta­nulmány, mely a félegyházi Kis­kun Múzeumban kapható. Szász András HETI SOROZATUNK A kulákrendszer (családom emlékei alapján) ... Ficsór Bálint, a Kiskunhalas mellett lévő Göböljáráson (ma Ba- lotaszállás) gazdálkodott 20 kát. hold nagyságú szántóterületén. A földhöz még 1935-ben jutottak felesége révén. A gazdálkodás be­indulásával még 3 kát. hold terü­lettel növelni is tudja birtokát, melyre szőlőt telepít. Szüksége is van erre, mivel hét gyermeke jó életkörülményeinek megteremtésé­hez, és az idősebbek taníttatásához kell az anyagi fedezet. A környék­beliek szorgalmas, dolgos ember­nek ismerték, akitől nem állt távol a hajnali kelés és a tűző napon történő verejtékes munka sem. Az éves munkákat felesége és munka­képes korba jutott gyermekei se­gítségével végzi. A földdel együtt kapták a majorsági tanyát is. A ta­nyához tartozott egy háromszobás főépület és két melléképület. Az egyik melléképületben két szoba (volt cselédszobák) és szabad ké- ményű konyha, valamint magtár volt. A másik melléképület istál­lókból és ólakból állt. Az egyik melléképület alatt pince is volt, amely alkalmas volt a bor elkészí­tésére és tárolására. A földmun­kákhoz szükséges munkaeszközö­kön kívül volt még egy 12 soros vetőgépe. A munkákat a két igásló segítségével végezték. Az állatállo­mányhoz tartozott még a 3 db fe­jőstehén, borjúk, a sertések és a baromfiudvar. Á 20 kát. hold nagyságú területen legnagyobb részt rozsot termelt, mivel erre na­gyon alkalmas volt a terület. Volt még zab, kukorica, répa, egy kevés búza és másodvetésként köles. A mintegy 10 kát. hold területen lévő rozsból 120 q termést sikerült kicsépelnie. Ficsór Bálint az éves adókat és a még háború alatti be­szolgáltatásokat rendre teljesítette, így ment ez 1949-ig, amikor is már világossá váltak a Rákosi-vezetés céljai. (...) Ficsór Bálint 1949-ben kuláklis- tára került. Innentől kezdve általá­nossá váltak a zaklatások és az egyre növekvő beszolgáltatások nehézségei. Legnagyobb szerepe a búza, árpa, rozs, kukorica stb. be­adásának volt, de ezenkívül élőál­latot, húst, tejet, tojást, bort is kö­telező volt beadni. Á termény­beszolgáltatásnál kezdetben még vetéstervet kellett készíteni. Ficsór Bálint viszonylag köny- nyen tudta kezdetben teljesíteni kötelezettségeit, mivel földjének kevés volt az aranykorona-értéke, ennek ellenére jó termést hozott rajta a gabona. Akik valamilyen oknál fogva nem tudták teljesíteni beszolgáltatási kötelezettségeiket, vagy pénzbüntetést, vagy börtön­be, illetve munkatáborba való zá­rást kaptak. Sok esetben a pénz- büntetést szabták olyan magasra, hogy a büntetett azt nem tudta ki­fizetni, és így került börtönbe. Fi­csór Bálint még a vetésterv mellé kapott egy póttervet, amely előír­ta, hogy mi az amit még köteles termelni. Az ő esetében ez azt je­lentette, hogy termőterületen köte­les lucernát, valamint 500 négy­szögöl szóját vetni. Ennek betartá­sát a mezőőr ellenőrizte. Ő volt feljogosítva a kulákra vonatkozó egyéb rendeletek betartásának el­lenőrzésére is. Ha valami rendelle­nességet talált, feljelentést tett. Ez alapján tette azt a feljelentést Fi­csór Bálint ellen: miszerint az bort rejteget. A feljelentés hatására vizsgálatot indítottak, amely során megállapították, hogy a hordók már régóta üresen állnak és csak azért vannak elvermelve, hogy védve legyenek az időjárás viszon­tagságaitól. Ebben az ügyben még berendelik Ficsór Bálintot a kis­kunhalasi tanácsra. Ide felesége tud csak elmenni, akit azonban egy félnapi várakozás után meghallga­tás nélkül küldenek haza?Az évi terményadón kívül sorozatossá kezdett válni a tojás-, a tej- és a húsbeszolgáltatás kötelezettsége. A tojás- es húsbeszolgáltatást Fi­csór Bálint már csak úgy tudta tel­jesíteni, hogy elment a környékbeli városokba (Kiskunhalas, János­halma, Szánk) és ott beszerezte a beadáshoz szükséges mennyiséget. Az ő helyzete ebben az időben majdnem kivételes volt, mivel adó­it rendesen befizette és termék, va­lamint egyéb beszolgáltatási köte­lezettségeit is rendre teljesítette. Semmilyen ügyben nem indult elle­ne bírósági eljárás, pedig ebben az időben számos rendelet nehezítette a kulákság életét. Ezek közé tarto­zott az apaállat tartására vonatko­zó tilalom, az állatvágási tilalom, az élelmiszer és termény bejelentés nélküli tárolása (rejtegetés) vonat­kozó tilalom. Ezeket és még szá­mos ehhez hasonló dolgot ellen­őrizhettek a mezőőrök és a tanács erre hivatott emberei. Ugyanakkor kezdtek elszaporodni a kulákságot ért nyílt atrocitások is. Konkrét eset az, ami Ficsór Bálinttal tör­tént. Miután teljesítette gabonabe­adási kötelezettségét, a megmaradt terményfeleslegre gabonaőrlési en­gedélyt kért. Ezt meg is kapta, elin­dulhatott a kiskőrösi malomba megőröltetni a gabonáját. Kiskő­rösön járt már, amikor egy rendőr igazoltatta és az őrszobára kísérte. Itt papírjait megnézték, majd kö­zölték vele, hogy semmi bántódása nem lesz, és szabadon távozhat, de gabonáját lefoglalják. Az intézke­désüket nem indokolták meg. Ha­sonló igazságtalanság volt a soka­kat érintő békekölcsön befizetésé­nek módszere is. Ez azt jelentette, hogy a kulákoknak kötelező volt az állam javára egy bizonyos ösz- szegről szóló kötvényt aláírnia. A kötelezőség itt abban rejlett, hogy aki ezt nem volt hajlandó aláírni, azt erőszakkal,, verssel kényszerítettek erre. Étben áz idő­szakban már bűn volt az, ha valaki az aratást nem a vasúti sínek mel­lett kezdte, gyúlékony anyagot tar­tott a padlásán, nem fertőtlenitette magtárát. Állatkínzásnak számí­tott a kutya láncon tartása, ugyan­akkor a szabadon tartott kutya bárkit megharaphatott. így bünte­tés járt érte. Á padlássöprések Ficsór Bálin­tot is elérik, így nem marad semmi terményfeleslege. A tanácsi vezetés azonban nem elégedett meg ennyi­vel, ezért 1952 végén internálták Ficsór Bálintot. Ez azt jelentette, hogy kitelepítették házából, ame­lyet a földdel együtt a termelőszö­vetkezetnek kellett átadnia. Csa­ládjával így került egy kétszobás szükséglakásba, amelyhez még melléképület sem tartozik. A ház előző lakói Ficsór Bálint tanyájá­ba kerültek. El lehet képzelni, mit érzett akkor Ficsór Bálint, amikor ezek a lakók visszajöttek megnéz­ni, hogy megy a sora neki a meg­változott körülményekben. Nem túlzottan tetszett nekik, hogy ro­mos házuk ki volt- takarítva, mel­lékhelyiség és ólak voltak épitve és a tanyához tartozó 1 kát. hold te­rület is szépen meg van művelve. Az emberi gyarlóság e megnyilvá­nulásai azonban már nem érdekel­ték Ficsór Bálintot, akinek szinte megkönnyebülést jelentett földjé­nek elvesztése. Nem érinthették a még hátralevő 1953-as nagy be­szolgáltatások és jövedelemadót sem kellett fizetnie, hiszen már nem volt ami jövedelmezzen .. . Ficsór Béla Petőfi Sándor Kertészeti Szakközépiskola IV. oszt. Kiskőrös MOZI, KTV, KISKUN TV KECSKEMÉT, Városi mozi: fél 4. 3/4 6 és 8 órakor: VINNY,. AZ EGY­ÜGYŰ. Sz., amerikai film. Árpád mozi: 3/4 6 és 8 órakor: ÁSÓ, KAPA, NAGY­KALAND. Sz„ amerikai film, 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Stúdiómozi: 7 órakor: RÓZSASZÍN FLAMINGÓK. Sz., amerikai film, csak 18 éven felüliek­nek. Csalánosi Autósmozi: este 9 órakor: VINNY, AZ EGYÜGYŰ. Sz., amerikai film. KISKUNFÉLEGYHÁZA, Petőfi mo­zi: 6 és 8 órakor: AZ UTOLSÓ TÁNC. Sz., amerikai film, csak 16 éven felüliek­nek. Stúdiómozi: 7 órakor: THE DOORS. Sz., amerikai film, 14 éven aluli­aknak nem ajánlott. . ____. K ECSKEMÉTI VÁROSI TELEVÍ­ZIÓ: 8.00 12.00: ATV-VIKEND szó­rakoztató hét végi magazin. A tartalom­ból: 8.00: Tom és Jerry, gyermek rajzfilm — 8.30: Kapásjelzö horgászoknak —­8.45: AIR TURMIX — 9.00: Tüske a köröm alatt, magyar film '-*■ 9.45: Egy hajózható határfolyó — 10.00: Horosz­kópsuli —10.00: A híd regénye — 10.40: CNN-világhíradó — 10.50: Utazunk — 11.00: Az együttműködés esélyei — 11.10: Tüske a köröm alatt, magyar film — 11.55: Déli harangszó; László atya műsora— 14.00—15.00: KÉPÚJSÁG. A mozik műsora azonos a szombatié­val, kivétel: KECSKEMÉT, Városi mozi: fcp-4 óra­kor: NAGY DURRANÁS. Sz„ ameri­kai film ,3/4 6 és 8 órakor: VAD OR­CHIDEÁK 2. Sz., amerikai film, csak 18 éven felülieknek! CSALÁNOSI Autós­mozi: este 9 órakor: ÁSÓ, KAPA, NAGYKALAND. Sz., amerikai film, 14 éven aluliaknak nem ajánlott. KISKUN TV: 5.00 24.00: KÉP­ÚJSÁG. Dr. Wolf Béla

Next

/
Thumbnails
Contents