Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-10 / 214. szám
Akasztó • Bocsa • Kecel • Páhi • Soltvadkert • Tázlár Szüret Bócsán Az előzetes becslések szerint mintegy fél szőlőtermés várható az idén. B ócsán, a Szőlőskert Szakszövetkezethez kapcsolódó szőlőtermelők az aszály miatt az előzetes becslések ellenére mintegy fél termésre számolhatnak. A hét végén már szedték a zalagyöngyét, aminek a cukorfoka 18-19-et mutatott. A biancát 20-22 cukorfokkal, 8,3 százalék savtartalommal szedhették. A következő hét végén kerül sor a kékfrankosra, melyből a közös területen körülbelül 1000- 15000 mázsára számolhatnak. Az eddigi vizsgálatok szerint e szőlőfajta e pillanatban 17 cukorfokot és 10,3 savszázalékot mutat. A szakszövetkezetben az eddigi döntés szerint bértárolásra és bér- feldolgozásra vesznek át szőlőt. Az előzetes számítások szerint a bértárolás költsége 15 fillér lesz havonta kilogrammonként. A bérfeldolgozásért a fehér szőlőknél 1,50-et, a kék szőlőknél 2,50 Ft-ot számíthatnak kilogrammonként a gazdák. A gazdaságban e pillanatban nincs készletfölösleg, a tárolókban mintegy ezer hektoliter bor található. Tázlár 120 éves A hivatalos iratokból kiderül, hogy Tázlár község 1872. augusztus 30-án lépett az önálló települések sorába. Azelőtt szabad puszta volt, külön kormányzati joggal, az 1805-es évek végétől pusztabírák által igazgatva. Az 1848 előtti időkben a Wattay nemzetség utódainak és a kiskőrösi földesurak majorsági birtoka volt, később részben maguk gazdálkodtak, részben más bérlőknek adták ki haszonbérbe. Tázlár nagyközség alakulásakor Tázlár, Bocsa, Harka és Kötönypusztából állott 46 ezer hold területtel, 151 házzal, és 1398 lakossal. Milyen gondjai vannak ma Táz- lárnak? Papp Józsefné polgármester asszony elsőként említi a szüret előtti általános rossz hangulatot. Senki sem tudja, hogy mi lesz a szőlőVel! Csak az irsait vásárolták fel korábban, marad a bértárolás körülményes és nem sok mindent megoldó lehetősége. Sajnos még annak kell fizetni, aki termelte a szőlőt, ahelyett hogy ő keresne rajta! Ami az ez évi fejlesztést illeti, a közelmúltban fejeztük be a járdaépítést: a református templom előtt a Korvin utcát és a Kecskeméti utcát összekötő járdaszakaszt, mintegy kétszáz métert, valamint a felsőtelepi nyolcszáz méteres szakaszt. Az anyagok költségeit az ön- kormányzat állta, a munkadíjat az érintett polgárok fizették. Említhetném azt is, hogy nálunk is megalakult a földrendező bizottság, készen állunk a kárpótlási ügyek intézésére. — Megünneplik-e valamilyen formában a 120 éves évfordulót? — Nem lesz különösebb ünneplés. Tázlár éli hétköznapjait. Bán HOGYAN MŰKÖDJÖN A VÍZMŰ? Az ellátásban nem lehet fennakadás Kiskőrös és a környékbeli települések polgármestereinek szokásos, ezúttal kibővített találkozója Bócsán volt a napokban. Azoknak a községeknek a vezetői is meghívást kaptak a tanácskozásra, akiket a DélBács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat kiskőrösi üzemmérnökségének privatizációja érint. Az időnként fűtött hangulatú vitát hallgatva bizonyosnak szinte csak a bizonytalanság mondható. Az biztos, hogy a vízmű vállalat vagyona ön- kormányzati tulajdonba került, a nagy kérdés, hogyan működtetik majd a települések az eszközöket, berendezéseket úgy, hogy a lakossági vízellátás, szennyvízelvezetés, tisztítás ne lássa kárát. Az is látható már, hogy a 17 érintett településből Soltvadkert megvalósítja az önálló vízgazdálkodást, hiszen ott már néhány hónapja beállni látszik a rendszer. E tanácskozáson Kecel polgár- mestere is bejelentette az ottani testület döntését, ami szintén az önálló gazdálkodást tervezi. Az előzetes megbeszélések szerint úgy tűnik, a további 15 település együttmarad. Persze ehhez valamennyiük — Kiskőrös és a község önkormányzatai — pozitív döntése szükséges. Ugyanakkor felvetődtek pénzt, pontosabban költséget jelentő problémák is. így a kiskőrösi fürdő ügye, amely működésének veszteségét, a polgármester szerint a városnak valamilyen formában kompenzálnia kell. A solti ATEV szennyvíztelepének dolga valószínűleg még elég sok fejtörést okoz a vízmű új tulajdonosainak. Egyrészt mert kihasználatlansága miatt nem nyereséges a működtetése, másrészt a kibocsátott, tisztított szennyvíz • A vízmű átalakulásával a lakosság vízellátása nem szenvedhet csorbát. nem felel meg a vízminősítési előírásoknak. Ez utóbbi miatt tetemes bírságot fizetnek. Ezzel kapcsolatosan a vízmű jelenlévő képviselője nagy sóhaj kíséretében csak ennyit mondott: ha a településen meglenne a csatornarendszer, a fejük sem kellene, hogy fájjon. A bócsai találkozáson végül is abban egyeztek ki a települések elöljárói, hogy — ha a testületek döntései ezzel egyezőek lesznek — egyben marad a vízműszervezet. Ez ügyben a testületek a lehető leghamarabb, még szeptemberben közös nevezőre igyekeznek jutni. A jelenlévők döntése szerint a vízmű szakemberei, illetve az önkormányzatok képviselői már a jövő héten vizsgálódás tárgyává teszik, melyik településen mennyibe kerül a vízszolgáltatás, hogyan oldható meg, hogy a vízdíj egységesen, a mai szinten maradjon és a vállalkozás ne legyen veszteséges. Ugyanakkor segítséget kérnek abban, hogy eldönthessék: a leendő szervezet milyen formájú működése lenne a legjobb. Abban már ott helyben született döntés, hogy a leendő cég vezetőjének személyét a tulajdonosok nevezik ki, havi 40- 60 ezer forintos illetménnyel, határozatlan időre. G. E. Üj polgármester Páhin • Ifj. Oroszi István, Páhi új polgármestere. H armadszorra választott polgár- mestert Páhi augusztus végén. A két induló között szoros eredmény alakult ki: Dinya Tibor független jelölt a szavazatok 45,2 százalékát kapta, ifj. Oroszi István, a Független Kisgazdapárt színeiben pedig 54,8 százalékot. Kereken ötven szavazattal döntöttek arról, hogy ki legyen Páhi polgármestere. A lemondott Balázs Istvánná utódja, ifjú Oroszi István nyert, aki 32 éves, eredeti szakmája autószerelő, jelenleg gazdálkodó. — Hogyan érinti a polgármester lemondása a falu közéletét? — Személy szerint erről az a véleményem, hogy a hivatal dolgozik, a testület a helyén van, csak a polgár- mester személye változik. — Miért indult ezen a választáson ? — Úgy érzem, hogy megfelelő rálátásom van a község gondjaira, nehézségeire. Itt elsősorban a földkérdésben vannak nagy ellentétek, mert a tsz ragaszkodik a földjeihez. Kilencven földigény érkezett be eddig, amit én hatalmas számnak tartok. Az embereknek meg kell adni azt a lehetőséget, hogy végre önmaguk urai legyenek. Arra kell törekedni, hogy ezek az emberek minél előbb meg tudják kezdeni az önálló gazdálkodást. További munkahelyteremtő beruházásokat kell idetelepíteni a községbe. — Mit tart legsürgősebb feladatának? — Előttünk a mezőgazdaság átalakulásának kérdése, ezen kell nyugodtan, zökkenőmentesen túljutni. A község erre az évre tervezett fejlesztései is lassan befejeződnek. — Mi osztja meg leginkább ma Páhi közvéleményét? — Például a tsz-ből való kiválás ügye. Nekem mint polgármesternek biztosítani kell a szabad választás lehetőségét: aki akar, kiválik, aki nem, az marad. Jelenleg 20-25 .százalékos a kiválási arány, de nagyon fontos, hogy a két „tábor” ne ellenségeskedéssel foglalkozzon, hanem inkább próbáljon bizonyítani, hogy a saját útja járhatóbb. — Néhányon attól tartanak, hogy Páhin is pártpolitikai érdekek érvényesülhetnek, gondoljunk csak a kisgazda többségre. — Páhi kicsi falu ahhoz, hogy ez így történjen. Én a kisgazdapárt színeiben indultam, de elsődlegesnek, legfontosabbnak Páhi érdekeit tartom, nem a pártpolitikai érdekeket. Égetően szükségünk van a falu ösz- szefogására, és nem a békétlenke- désre! Brenner—Bán ÖTVEN ÉVVEL VAGYUNK LEMARADVA Soltvadkerti almatermelők Stájerországban • A szakmai út résztvevői. B izonyára kinevették volna azt, aki pár évvel ezelőtt azt merészeli állítani: 1992-ben, az őszi mezőgazdasági munkák dandárjában — időt, pénzt áldozva — soltvadkerti gazdák népes csoportja utazik Ausztriába, tanulmányozni az ottani almatermesztést. Pedig a múlt heti szakmai út az Ausztria zöld szívének nevezett Stájerországba már nem is az első volt. Tavasz- szal, almavirágzáskor a mostani csoport jelentős része már járt a Graztól 25 kilométerre levő farmokon. Ezúttal a nyugat-európai csúcstechnológiával termesztett fák gyümölcshozamára voltak kíváncsiak. Noha Stájerországot 180 (!) éve nem sújtotta ilyen aszály, a vendégek tapasztalatai igen kedvezőek voltak. Ahogy Szarka József vadkerti gazda, egyébiránt a kisgazda- párt megyei alelnöke mondta. Ötven évvel vagyunk az almatermesztésben lemaradva. A nyugati szaporítóanyagok és technológia átvétele elkerülhetetlen, de ezt az államnak támogatnia kellene, hiszen a telepítés igen költséges, bár hamar megtérül. Hollandiában, Dél-Tirolban, a Bodeni-tó környékén és Stájerországban az almatermesztés az elmúlt években rohamos fejlődésen ment keresztül. Az intenzív és szu- perintenzív ültetvényeken a kiváló minőség és az azonnali termőre fordulás alapkövetelménnyé vált. A második évben 30-50, a harmadik évtől 100 százalékos termést hoznak a fák, így az ültetvény befektetési költsége a negyedik évben megtérül. (A hagyományos fák ekkor fordulnak termőre.) Magyar- országon hektáronként 2000-3500 fát érdemes ültetni, amely a tám- és locsolási rendszerrel együtt megközelítheti az egymillió forintot. Ezért azonban a harmadik évtől 400-500 mázsa, 95 százalékban export minőségű alma terem hektáronként. A minőség egyik titka, hogy az almát már virágzáskor szelektálják, de a termés kézi ritkítása egész júniusig folytatódik. A nagy kézimunka-igény miatt Stájerországban is 10-12 hektáros kisgazdaságokban folyik az intenzív almatermesztés. A nyugati módszerek magyarországi meghonosítását célul kitűző zalaegerszegi Europlant Osztrák —Magyar Kft. hazai mintagyümölcsösét tekintették meg először a vadkertiek. A Zalaegerszeg melletti ültetvény közelében jártak abban a 6 hektáros faiskolában is, ahol 220 ezer speciális oltvány található. Az Europlant 18, az európai piacokon népszerű almafajtát kínál termesztésre a faiskolából. A stájer farmokon — az intenzív termesztésen túl — óriási élmény volt a vendégeknek a gépesítettség, a rend, tisztaság és a rengeteg, ezer színben pompázó virág. Az utat szervező Elstar Kft. ügyvezetője, Kádár Péter elmondta: az idei aszály megmutatta, hogy nálunk az alföldön csak öntözési rendszerrel szabad belevágni ebbe a módszerbe. A kft. tagjai Vadkerten 5,6 hektáron tavaly áprilisban ültettek 7200 darab osztrák és holland, az Europlanttól vásárolt félkész oltványt. A tagok egyénileg művelik részüket. Jövőre fordul termőre az ültetvény és persze nagyon reménykednek. Rigó János vadkerti gazda az úton döntött úgy, hogy egy elöregedett almása helyett 350 intenzív oltványt telepít. Mivel elmúlt ötvenéves, az sem egy utolsó szempont, hogy ezek a fák 2-2,5 méter magasra nőnek, s így művelésükhöz, szedésükhöz nem kell létra. Vass Imre kiskun- halasi termelő tavaly telepített 260 fát. Úgy számol, három év alatt megtérül befektetése, ezért most ősszel újabb 200 oltványt ültet. Mózer János kiskunmajsai kertészmérnöknek és növényvédelmi szakmérnöknek Tajón van magyar faiskolából származó, közös telepítésű hasonló ültetvénye. Jonatán típusú almafajtákat termesztenek, így ha nem sikerül majd a most második éves ültetvényük termését külföldön eladni, itthon nem lesz gond a kedvelt fajta értékesítésével. A húszéves vadkerti Schnürlein Andor a fiatal generációt képviselte a szakmai úton. Elöregedett ültetvényükben az újítást intenzív fajtákkal kívánják megoldani. Úgy vélte: a jó almát mindig el lehet adni és hagyományos módon az exportminőség produkálása legalább annyi vesződséggel jár, mint az intenzív termesztés kézimunkaigénye. A nyugat-európai csúcs- technológia halasi, vadkerti és ta- jói alkalmazását mi pedig megkíséreljük figyelemmel kísérni és arról tájékoztatni olvasóinkat. Mihályka Gyula ___________- • Kétéves stájer almaültetvény részlete a jégvédő háló alatt. Nálunk az öntözőrendszer a legfőbb feltétele e mezőgazdásági csúcstechnológia meghonosításának. Az oldalt összeállította: Gál Eszter és Bán János Előterjesztés az alapítványokról Kiskőrös önkormányzati testületé a városban működő alapítványokról szóló előterjesztést egyhangúlag elfogadta és a továbbiakban is mindent megtesz annak érdekében, hogy a terveknek megfelelően az Ifjúsági Ház a tulajdonába kerüljön. Égő szeméttelep Soltvadkerten állandó panasz, hogy főleg a nyári nagy melegben gyakorta kigyullad a kijelölt szeméttelepre felhalmozott hulladék. A szakértők szerint vagy üvegcserép vagy szándékos gyújtogatás okozza a tüzet. Éppen ezért egyre többen gondolkodnak azon, hogy a településen bevezetik az úgynevezett szelektív hulladékgyűjtést. Kiskőrös szociális helyzetéről A város polgárainak szociális helyzete a felmérések szerint egyre romlik. Ezért elsősorban nem kampányszerű intézkedések jellemzik ezen a területen a munkát, hanem a legrászorultabbakon igyekeznek minden esetben segíteni. így van ez most is, az iskolakezdés napjaiban. Aki segítséget kér, annak a lehetőségekhez képest a rendkívüli szociális segélykeret terhére — igyekeznek eleget tenni. Nem iparosról nevezték el Kiskőrös egyetlen szakmunkás- képzője szeptembertől szakközépiskolai osztállyal bővül. Több szenátor és aziskola igazgatója is felvetette azt a lehetőséget, hogy az iskola fel- vehetnéegy híres városi iparos nevét. Ezt az ötletet a tantestület viszont nem támogatta, ezért az eredeti javaslat mellett döntöttek. Ezentúl az intézmény új neve Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola lesz. Mária-napi búcsú Akasztón Szeptember 13-án Mária-napi búcsút rendeznek Akasztón, az egyház segítségével. A kirakodóvásár egész nap tart, de a művelődési központ kistermében is érdekes programok várják a magvasabb szórakozásra vágyókat. A szabadtéri színpadon délután két órától az akasztói Gyöngyvirág néptáncegyüttes lép fel, majd őket követi a Kiskőrösi Cigány együttes, az akasztói citera- és fúvószenekar. Fél háromtól szüreti felvonulás színesíti a programot. Délután öt órától a művelődési központban teológiai előadásokat hallgathatnak. Először az akasztói származású, Kanadában élő dr. Bisztyó József vallásfilozófus professzort, aki a 2000. év veszélyeiről beszél, majd dr. Csanád Bélát, a Budapesti Hittudományi Akadémia professzorát, költőt, akinek Hittel, verssel, szeretettel címen hallhatják előadását. A nap eseményeinek megkoronázásaként este nyolc órától szüreti bálon vigadhat a közönség. Szövetkezeti közgyűlés A kiskőrösi képviselő-testület legutóbbi közgyűlésén több kérdés is elhangzott a Kiskőrös és Vidéke ÁFÉSZ jövőjével kapcsolatban. Kriskó Sándornak, a szövetkezet nemrégiben megválasztott elnökének válaszaiból megtudtuk, hogy a környező községek közül Akasztó szeretett volna kiválni. Az aláíró 1100 személy közül azonban csak 10 százalék vett részt a téma tárgyalásán. ezért nem kerülhetett sor a kiválásra. Az elkövetkezőkben az áfész kénytelen lesz bérleti díjat emelni az üzlethelyiségeinél, és ennek következtében azzal is számolnak. hogy esetleg majd néhányan visszalépnek a bérlettől, mert a megemelt díjat nem tudják kigazdálkodni. A Szarvas vendéglátóegységgel kapcsolatban a szenátorok olyan döntést hoztak, hogy az épületet az önkormányzat és az áfesz közös megegyezése szerint eladják. Kiskőrös és vidéke
