Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-10 / 214. szám
6. oldal, 1992. szeptember 10. SEGÍTHETÜNK? Filmek, irodalmi alkotások, példaképpé emelkedett rocksztárok hirdették évtizedeken át: az életet csak a mámor tudja megszépíteni, elviselhetővé tenni. A túlhajszolt élvezetekbe sokan belerokkantak, életükkel fizettek. A nyugati világ gondolkodása azóta nagyot fordult: az egészséges életmód jött divatba. Mi itt is késésben vagyunk. Nálunk most kezd terjedni a kábítószer, az egy főre eső alkohol- fogyasztásban és cigarettaelszi- vásban pedig a világelsők között vagyunk. Ennek oka az is, hogy — szintén a fáziskésés miatt — hazánkban nem épült még ki a szenvedélybetegségek megelőzésének, gyógyításának, a betegek utógondozásának hálózata. A szenvedély rabságából ugyanis nehéz szabadulni, még akkor is, ha már korántsem jelent élvezetet. Összeállításunkban olyan embereket szólaltatunk meg, akiknek ez sikerül. Néhány szenvedélybetegeket gyógyító intézmény bemutatásával pedig azoknak szeretnénk segíteni, akik rászánják magukat az életmódváltásra. A szeretet gyógyít a bajai parkerdőben „Aki akár naponta rendszeresen iszik kismértékben, például étkezés után egy-egy pohár bort vagy sört, nem tekinthető idült alkoholistának. Viszont aki rendszeresen, túlzott mértékben, káros szenvedélyből űzve, csillapíthatatlan alkohol utáni vágyának kielégítése céljából fogyaszt alkoholt, elveszti emiatt önkontrollját vagy ha úgy tetszik, szabad akaratát, és emiatt család- és társadalomellenessé válik, tönkreteszi saját lelki és testi egészségét, idült alkoholistának tekinthető. Az idült alkoholizmus olyan szenvedélybetegség, amelyből az esetek többségében a beteg saját akaratából szabadulni nem tud." (Részlet egy orvosi szakkönyvből.) Hetényi Lajos baptista lelkész feleségével, Katalin asszonnyal ezeknek a beteg embereknek próbál segíteni. Baján, a parkerdőben létrehoztak egy telepet, ahol azokkal a deviáns emberekkel foglalkoznak, akik az élet peremére szorultak. Először a drogosokkal kezdték. Nem egy olyan gyógyult betegük volt a kábítószerélvezők között, aki szépen beilleszkedett a közösségbe, gyermeke született, főiskolát végzett. Az iszákosság azonban még nagyobb probléma, mint a drog. Magyarországon rengeteg család szenved az alkohol miatt. Hetényi Lajos elmondta, hogy jelenleg 13 gondozottuk van a parkerdei misszióban. A telepet fia és a menye Vezeti, isten szeretetévef fordulnak a rászorulók felé. A kinti gondozói munka lelki és testi gondozásból tevődik össze. Fel kell ébreszteni az emberekben a reményt, hogy van mód az új életre, ez a legfontosabb: Céljuk az, hogy lelkileg és fizikailag épen és egészségesen kerüljenek ki az emberek. A telep messze a várostól, az erdő közepén, egy kis tisztáson bújik meg. A természetvédelmi területen, valamennyire elzárva a külvilágtól, természetesen kisebb a kísértés is, hogy pohárhoz nyúljon az illető, és nincsenek a barátok, akik újratöltenek. V. M. 48 éves autófényező, májusban volt egy éve, hogy az intézmény lakója. Társai közül ő a legmegbízhatóbb, lassan a misszió munkatársa, mindenben segít a lelkész úrnak. Parányi, de nagyon tiszta szobájában beszélgetünk. A szoba egyetlen dísze a feszület. — Amióta itt vagyok, nem ittam egy kortyot sem. Az egész a családi problémákkal kezdődött. Éjjelnappal dolgoztam, nem jutott idő a családra, ami lassan széthullott. A két fiamból bűnöző lett. Egyre gyakrabban a pohár fenekére néztem, aztán sajnos odáig jutottam, hogy csak az alkohol létezett. A rövid mellé naponta 4-5 liter bort fogyasztottam. Annyira ismertek a vendéglátóegységekben, hogy amikor a pincér meglátott, hozta is a három deci fehérbort tisztán. Megfogadtam, hogy többet nem iszom alkoholt, meg akarok gyógyulni, új életet akarok kezdeni. .. talán sikerül. Nothoff Ingrid KASKANTYÚN MÁR MEGVALÓSULT Modellértékű gondozás • Gyógyulni vágyók a kaskantyúi Harmónia otthonban. (Fotó: PN-archív) Azzal, hogy hazánk előkelő helyet foglal el az alkoholfogyasztásban, aligha lehet újat mondani, s mégis e téren a legnagyobb gond az, hogy Magyarországon hivatalosan nincs alkoholprobléma. Egyebek között ezért is egyedülálló intézet nemcsak Bács-Kiskunban, hanem hazánkban a megyei önkormányzat kaskantyúi Harmónia szakosított szociális otthona, ahol a hagyományos gondozáson kívül speciális feladatokat vállalnak: az alkoholbetegek rehabilitációjával is foglalkoznak. — Milyen eredményekről számolhat be fennállásuk harmadik esztendejében? — Az első évben tucatnyian, 1991-ben harminckilencen, az idén pedig már huszonnégyen távoztak el tőlünk úgy, hogy nem fogyasztottak alkoholt — sorolta Kertészné Veres Sarolta, az intézet igazgatója. — Igaz, ezen felül hatan úgy mentek el, hogy agyő, azaz nem tudták elfogadni a szabályainkat. Sajnos 50 százalékuk ezért az életével fizetett. Leromlott az egészségügyi állapotuk, nem volt támaszuk ... rajtuk már mi sem segíthetünk. Most, a jelenlegi létszámunk egyébként hetvenkettő. — Önkényes-e az ide történő bekerülés és távozás? — Az alkoholbetegek általában saját kérésre jönnek hozzánk. Ám abban, hogy erre az elhatározásra eljutnak, nagy szerepe van a családoknak, a családsegítőknek, a gondozási központoknak, a polgármesteri hivataloknak, s nem utolsósorban a sajtónak, s hadd mondjam ki, önöknek, a megyei lapnak. Azóta különösen érezhető az intézmény iránti érdeklődés, amióta egy korábban történt látogatásukkor bemutattak bennünket. Ezt a már és ezután gyógyulok nevében is csak köszönni lehet. Az eltávozás is általában saját kérésre történik. A legszerencsésebb az, akit visszafogad a család, vagy munkásszállásra költözik. Jó néhányan segítségünkkel elkerülnek az Őszi Napfény bácsbor- sódi otthonba, amely intézménnyel nagyon jó a kapcsolatunk. Előfordult már olyan is, tavaly hét esetben, hogy aki elment, vissza-visszajött, mondván, elszámította magát, mert nehéz e kerítésen kívüli élet. Ezért be kellett vezetnünk, hogy hozzánk csak két alkalommal lehet visszatérni. — Mi az, ami visszavonzza az el- távozókat? Hogyan élnek itt? — Egyrészt a terápia, amiben benne a rendszeresség, s ez pedig minden alkoholista életével ellentétes, Szerény.teknség,nélkülrnor)dha- tom azt is, hogy komoly mentálhigiénés gondozásit végzünk. (Ezeknek az embereknek szükséges a szeretetteljes bánásmód is. Elértük azt is, hogy a mindenkori közösség jelentős magjának kialakul a nevelő ereje. Mindezek együttesen segítik a gyógyulást. — Cserébe? —A maximális térítési díj havonta 6200 forint. Ebből mindenki jövedelme arányában fizet, ám az is előírás, hogy 1710 forintot kézhez kell kapjanak. Ellenőrzéssel alkoholt is ihatnak, naponta három alkalommal, egy-egy deci bort, vagy egy üveg sört. A munka viszont kötelező. Mindenki egészségi állapotának és érdeklődési körének — persze az adott lehetőségen belül — helyben dolgozik. Sajnos, nálunk is egyre kevesebb a munkalehetőség. Szívesen fogadnánk itt helyben végzendő foglalkoztatási felajánlást. Az sem titok, hogy azon fáradozunk, módszertani központ lehessünk. A napokban tértem haza Dániából, ahol egy szociális intézménnyel együttműködési szerződést kötöttünk, és jó tapasztalatokat szereztünk ahhoz is, hogyan lehetne úgynevezett védett szállások kialakításával segítségükre lenni ezeknek az embereknek ahhoz, hogy tőlünk visszakerülhessenek a normális kerékvágásba, az életbe. Egyébként az októberi megyei l^özgyüjésep beszámolok az intézmény munkájáról, gondjairól és terveinkrőlfejezte be Kertészné Veres Sarolta. Pulai Sára Rablóból lett pandúr A krízishelyzetbe kerültek sokszor szívesebben fogadják el azok tanácsait, akik maguk is átestek hasonló válságon. Utóbbiak jobban meg is találják a hangot a társadalom perifériájára szorultakkal, mint azok, akik iskolapadokban tanulták a szociális gondoskodás tudományosan megalapozott ismérveit. Még jobb azoban, ha az empátiás képesség tudással is párosul. Mindezen túl már csak az kell, hogy az illető komolyan segíteni akarjon válságba jutott embertársain. Ilyen „rablóból lett pandúr” Olajos György, aki kábítószeres és alkoholista múltja után ma a kecskeméti hajléktalan szálló szociális munkása. Komoly tanulmányt készített a hajléktalanság problémájának helyi kezelésére. A dolgozatában foglaltak megvalósításához egyetértését és támogatási szándékát fejezte ki mind a városi rendőr- kapitányság, mind a megyei kórház pszichiátriai osztályának illetékes vezetője. Lépésről lépésre felépített válságkezelő programja mégsem akar kibontakozni, elsősorban adminisztratív okok miatt. A 33 éves, rokkantnyugdíjas fiatalembert — érthetően — először múltjáról, pálfordulásáról kérdeztük. — A hippi ideológia fogott meg, annakidején. Még Christianába, Koppenhága hippi városnegyedébe is elzarándokoltam, hogy közelről lássam, milyen eszerint a filozófia szerint élni. Kipróbáltam a kü• Olajos György: önképzéssel szereztem ismereteket a szenvedélybetegségek kialakulásának okairól, a kezelés módjairól. (Fotó: Galambos Séndor) lönböző kábítószereket, de nem ettől siklott ki az életem. Sokkal inkább a Magyarországon legnagyobb pusztítást végző, legálisan forgalmazott drogtól, az alkoholtól. Amit persze gyógyszerrel kombináltam, de ami enélkül is vezethet teljes leépüléshez. Vezet is, ezt nap mint nap láthatja mindenki. — Egy időben a vallással próbáltam kompenzálni a lelki nyomoromat, de valahogy nem fogott meg. Több elvonókúrán is átestem, itt mindig felcsipegettem egy kis, tudományt a szenvedélybeteg• A hajléktalanok átmeneti szállása — ahogy neve is jelzi — nem végleges megoldás: de a kijutást segíteni kell! (Gaál Béla felvétele) ségek mibenlétéről. De a gyógyulás maga akkor kezdődött, amikor tudatosult bennem a betegségem, az, hogy én vagyok az a személyiség, akinek egy kortyot sem szabad innia. Az alkoholistából ugyanis sohasem válhat társasági ivó. Elkezdtem magam újra felépíteni. Számtalan könyvet, tanulmányt olvastam el a szenvedélybetegségek kialakulásának okairól, kezelésének módjairól. Pszichológiát, szociológiát tanultam, autodidaktaként. — Azt mondják, vigyázni kell a mai fiatalokra, mert most már elérhető közelségbe került a kábítószer. Én azt mondom, a lelki kondícióra kell vigyázni. A család is bele tudja hajszolni a gyereket — vagy bármelyik családtagot — a szenvedélybetegségekbe, ha nem tudja kezelni a pszichés problémáját. És a klasszikus értelemben vett drog még mindig elhanyagolható veszély az alkoholhoz képest. Én aztán tudom. Nem dicsekedni akarok ezzel, hogy felvállalom a drogos és alkoholista múltamat. Ezzel, azt hiszem, a szavahihetőségemet, a hitelességemet támasztom csak alá, annak az ügynek az érdekében, amire feltettem az életem. Tudjuk, öreg, hogy nem hazudsz , nekünk — mondják itt a szállón is -—, hiszen átestél rajta. — A programom lényege az, hogy értelmes, hasznos időtöltést találjunk a hajléktalanoknak. Nem férőhely kell több, hanem a kijutást kell gyorsitani. De ehhez az kell, hogy ne éreztessék velük: ők a társadalom söpredéke. Legtöbbjüket az előítéletek teszik olyanná, amilyenek: kiölik belőlük az önbecsülés utolsó szikráját is. Tapasztalatból mondhatom: a szállón lakók, megfelelő irányítással, képesek az önfejlesztésre, akár könyvből szerezhető ismeretek elsajátítására. Olyan könnyű ma az anyagi biztonságból a, teljes nincs- telenségbe lecsúszni. Én úgy szoktam mondani: mindenkinek van itt egy téglája. De nem törvényszerű, hogy a hajléktalanná válás miatt magából kifordult személyiség útja már csak az alkoholos elbutulás, a bűnözés, a teljes szellemi nihil felé nyitott... (szabó) Az oldalt szerkesztette: SZABÓ KLÁRA Az evés is lehet szenvedélybetegség 9 Sokan a mértéktelen evéssel másféle testi örömök elvesztéséért kárpótolják magukat. Kevesen gondolják, hogy az evés is lehet szenvedélybetegség. Az országban egyedül a miskolci megyei kórházban van az ilyen betegségben szenvedők gyógyításával foglalkozó fekvőbetegosztály. Vezetőjét, dr. Tu- ry Ferenc pszichiátert arról kérdeztük, hogy lehet határvonalat húzni a nagyétvágyúság, torkosság és a betegség között. — Az evészavar különböző fajtái leginkább akkortól tekinthetők betegségnek, amikor jelentős testi-lelki problémákat okoznak. Az evéssel kapcsolatos betegségeknek három fő fajtáját különböztetjük meg. Ezek közül csak az egyik a kövérség. Ennek persze lehetnek biológiai okai — például zsíranyagcsere-zavar —, aminek orvoslása a belgyógyászatra tartozik. De az esetek többségében olyan lelki konfliktusok eredményezik a kóros elhízást, amelyeknek talán a beteg sincs tudatában. Ilyen ok lehet például a nőiség, a szex tudat alatti elutasítása: „Ha ronda kövér vagyok, legalább nem zaklat a férjem”. De volt egy özvegyasszony betegem, aki meg éppen a félje elvesztése miatt kárpótolta magát a mértéktelen evéssel. Azért is fontos megállítani a súlygyarapodást — a kiváltó lelki ok felderítésével, tudatosításával és különböző tréningek segítségével történő leküzdésével—, mivel az elhízás szinte törvényszerűen vezet egyéb komoly szervi betegségek kialakulásához. — Említette, hogy a kövérség csak egyik következménye a lelki eredetű evészavaroknak... — Legalább ilyen súlyos betegség az anorexiás soványság. Ennek kialakulásában szintén szerepet játszhatnak örökletes tényezők, de fő oka a tartósuk testképzavar. Az anorexiások többsége még akkor is hájasnak érzi magát, ha már zörögnek a csontjai. Ez sok esetben a mai divat számlájára írható kórkép. Egyre nagyobb a különbség a címlapfotókon szereplő hölgyek és az átlagos nők testméretei között. Az anorexiás beteg képes szinte a végelgyengülésig fogyókúrázni. Ilyen esetben akarata ellenére, erővel kell elkezdeni a feltáplálását. Ez után következik a lelki kiváltó ok megszüntetésére irányuló terápia. ■— A szenvedélybeteg evők, illetve nem evők mellett kik alkotják a harmadik betegcsoportot? — A farkasétvágyúak, akik általában normálsúlyúak, de csak azért, mert a csillapíthatatlan evéskényszerük miatt behabzsolt ételt rögtön utána kihányják. Meglepő, hogy milyen sokan folyamodnak a testsúly megőrzésének vagy csökkentésének ehhez a módjához, szintén főleg nők. Egy felmérésből kiderült, hogy a debreceni orvosegyetemista lányok 4 százaléka rendszeresen meghányatta magát, s tudatában sem voltak annak, hogy ez betegség. — Része-e a terápiának, hogy elfogadtassa a beteggel a szépségeszménytől esetleg igen távol álló testalkatát? — Természetesen. Kisebb baj, ha valaki például kicsit kövér, de jól érzi magát a bőrében, mint ha állandó lelki feszültségben él, amiért nem tud megfelelni azoknak az elvárásoknak, amit a szépségipar, a fitness-üzletág diktál. Sz. K. A dohányzás: lassú öngyilkosság • Az anyagi jólét szimbóluma is a méregdrága cigaretta? Az, hogy a nikotin méreg, lassú öngyilkosságot okozó ártalom, nem titok manapság már. És mi, magyarok különösen élenjárunk mindenben, ami árt. Talán valami ősi virtusból, vagy, mert a felnőtté válás szimbólumának tekintik sokan, ha szabadon rágyújthatnak és senki nem tilthatja meg. Na és az is közrejátszik a túlzott nikotinélvezetben, hogy sokan az anyagi jólét egy lépcsőfokát látják az elszívott, méregdrága cigarettákban. A túlzott nikotinélvezet világszerte jellemző. WHO-adatok szerint több mint egymillió ember halálát okozta ez a szenvedély az elmúlt évben. És az adatok nálunk is rekordot jeleznek, itt minden lakosra több, mint kétszerese jut cigarettából a világátlagnak. Hazánk lakosságának 42 százaléka rabja a dohányzásnak. Ä magyar egészségügy anyagi gondokkal küzd. Ilyen körülmények között különösképpen megengedhetetlen az ilyenféle önpusztító szenvedély, hiszen, ha magunk nem törődünk egészségünkkel, akkor minden egészségügyre szánt pénz kidobott összeg csupán. Az egész világ észrevette és tudomásul is vette, hogy a nikotin veszélyes méreg. A figyelmeztető szó sokszor elhangzik. Van dohányfüstmentes világnap, dohányzás elleni kampány, program, de mindez mégsem elegendő, ha közben szaporodnak a szív- és érbetegek, a daganatos és egyéb betegségekben szenvedők. A világ értelmesebb fele figyel az intő szóra, felméri, hogy a drága pénzen vett pillanatnyi élvezet közelebb hozza a halált. Ennek ellenére, tiltó szóval, adminisztratív eszközökkel, tiltó táblákkal, áremeléssel mégsem lehet mindenkit arra késztetni, hogy dobja el a cigarettát. De türelmes, meggyőző szóval, okos észérvekkel igenis jobb belátásra lehet bírni önmaguk és környezetük védelmében a nikotin rabjait. Nálunk a Dohányfüstmentes Egyesület azért jött létre és azért dolgozik intézményesen, hogy minél több emberhez eljusson a figyelmeztetés. a dohányzás káros az egészségre. Az egyesület megalakulása óta sokmindennel próbálkozott, hogy lekerüljünk a világranglista második helyéről, hogy füstmentes legyen a gyerekkor, egészséges utódok születhessenek, törvény is védje a nemdohányzók egészségét. Füstmentes akciók sora, egyházi és világi közösségek megmozdulása, szponzorok csatlakozása jelzi az eredményeket. De mindez nem elég. Az emberek figyelmét, lelkiismeretét állandóan ébren kell tartani, hogy a folyamat, a lánc ne szakadjon meg, az eredmény valóban egy tisztább, egészségesebb, füstmentes világ legyen. Kövér vagy sovány Ön? A miskolci kórház 1. számú pszichiátriai osztályán —- ahol az evészavarokban szenvedő betegeket kezelik — egy eddig kevéssé ismert számítási mód alapján állapítják meg a normális, illetve attól eltérő testsúlyt. Ezek szerint a testsúlykilogramm mérőszámát el kell osztani a méterben kifejezett test- magasság négyzetével. Ha az eredmény 20-25 között van, normálisnak tekinthető a testsúly. Ez alatt anorexiás, fölötte kórosan kövér a beteg. A 35 fölötti hányados extrém kövérséget jelez. Szenvedély és betegség
