Petőfi Népe, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-10 / 188. szám

SPORT OLIMPIA '92 A magyar—holland mérkőzés után mondtak, véleményt az illeté­kesek. Dr. Kiss Ottó, a Magyar Vízilab­da Szövetség főtitkára: — Még arra sem volt elég ez a játék, hogy csütörtök estig leg­alább reménykedjünk a csodában. Abban, hogy esetleg „beférünk” a csoportban az első kettő, azaz ösz- szességében a négy közé. Dr. Bodnár András, a Magyar Ví­zilabda Szövetség elnöke:- Igen jól felkészült holland gár­dával játszottunk. Mindössze né­gyen küzdöttek ezen a délelőttön elfogadhatóan a mi csapatunkból. Dr. Komáid János szövetségi ka­pitány : — Nem kel) csodálkozni, az ola­szok hatalmas pénzeket vetettek be azért, hogy helyük legyen a négy között. Ráfordítottak vagy 200 ezer dollárt erre az olimpiára és így lesznek esetleg negyedi­kek . . . A hollandok elleni magyar telje­sítményt hogyan értékelné? — Szinte arra sem volt módom, hogy a kezdő hetesemet megbont­sam, mert a cseréink egyszerűen nem hozták magukat a korábbiak­ban. A hollandok nagyon harcos csapat benyomását keltették, mi sok labdát eladtunk, összességé­ben persze csalódott vagyok a döntetlen miatt. Még a rajt, az elutazás előtt le­hetségesnek tartotta az éremszer­zést is! — Hadd pontosítsák: inkább azt tartottam elképzelhetőnek, hogy a négy között végzünk. Most már pedig csak az ötödik hely ki­harcolása lehet a cél. Mit rontottak el? —- Összességében a légiósaink kivétel nélkül csődöt mondtak. Nem is értem, hogyan lehettek ennyire enerváltak. Persze, ez nem az ő hibájuk, hanem az én rossz döntésem eredménye. Vállalom ér­te a felelősséget. Dehát utólag ez már mit sem számít. Hányán hozták magukat csapa­tából? — Négyen vagy öten. Ők igazi sportemberek, kihajtották a víz­ben a lelkűket is. Hazai pletykák szerint Ön nem csinálja tovább, sőt, már emlegetik dr. Szívós István nevét, mint lehet­séges szövetségi kapitányét! — Nem hiszem, hogy napi hat­hét órát vállalni tudna. Mert bár nagyon ideges vagyok, és ilyenkor nem jó nyilatkozni, azért annyit hadd mondjak el, elgondolkodom a jövőmön. Ez nem jelenti azt, hogy nem folytatom. De ha úgy döntenek azok, akiknek ez a dol­guk, hogy ne én legyek a kapitány, akkor is megmaradok a vízilabda­életben, ott folytatom. Első indu­latban nem szabad keményeket mondani — maradjunk ennyiben. A magyar férfi tornászok fénye­sebb lapokat is írtak már a barce­lonainál a sportág aranykönyvébe. Legutóbb például négy éve Borkai , .Zsolt vylt bajnok lólengésben. Aki ilyesmire, netán éremre számított, az túlzottan optimista volt. A csa­pat a kilencedik helyen kötött ki, a harminchatos döntőben sem kel­lett remegniük Scserbóéknak Su- polától és társaitól, és a szerenkénti döntőkben is mindössze három fel­lépési lehetőség adódott a magya­rok számára két szeren. Az összmérleg: egy ötödik és egy hato­dik hely. — Csalódott vagyok, ennél sok­kal többet vártam! kezdte az értékelést Donátit Ferenc szövetsé­gi kapitány. Igaz, valamit érez­hettem előre, hiszen előzetesen a csapat elé a 6—9. helyek valame­lyikének megszerzését tűztem ki célul. Jobb lett volna a hatodik pozíció. Sajnos Csollány az előír­takban súlyosan hibázott, s ugyan­így Supola sem bírta el az idegi terheket. A napok múltával foko­zatosan felőrlődött a dunaújvárosi tornász, ami meglepett, nem ilyen­nek ismertem Európa-bajnokun- kat. Az idegi gondok fizikai érte­lemben is visszavetették. Ráadás­ként még Pánczél is megsérült a csapatviadal szabadonválasztott- jaiban, a talaj után öt emberünk maradt, s az alsó érték marad’ benn a folytatásban, ami kifejezet ten hátrányos volt az együttes szá mára. Kerek perec: kisiklás Barcelona Valami olyasféle, s ennek töbl oka van. Még egy évet nyerhetten volna azzal, ha csapatomban olyai ismertebb nevek maradnak, min Borkai, Takács vagy Tóth. Dehá távoztak, sérülések és más okok mi att. így hirtelen új csapatot kellel összeverbuválnom Supolában é Csollányban láttam az új húzóem bereket, dehát ők nagyon fiatalod még, a nemzetközi névszerzés rögö útjának elején állnak. Az előkészü letek során, az edzéseken előfoi dúlt, hogy két-három alkalomma sikerült előadni hibátlanul a gya korlatokat. Ilyenkor sajnos megelé gedtek a versenyzők, hiába kértem követeltem, még harmincszor esi nálják meg, és figyeljenek a tartás ra, a gyakorlatok végén nélkülözhe tetlen tiszta „beleállásba”. Nem ez tették, s ezért súlyos árat fizetett í csapat. Lehettem volna keményebi is velük. Dehát sajnos a magyal tornában nem lehet keménykedni annyira kevés azon tehetségek szá­ma, akikből össze lehet állítani eg) csapatot. Donáth szerint a nemzetköz pontozói világban hatalmas Euró pa—Ázsia harc van kialakulóban és ezt már Barcelonában is érezn lehetett. A két kontinens bírái jó­szerével mással sem törődnek, minthogy a másik kontinens favo- ritjait igyekeznek „elgáncsolni”, a legkisebb hibára is keményen le­csapva. Egy olyan kis országnak, mint Magyarország, a kontinensek hatalmas harcában nincs, nemigen lehet helye. Jelenleg — véli Donáth. SÚLYEMELÉS A legjobb lett a bajnok — Bár a világ asztalitenisz­sportjában sok nagy csillag ragyo­gott már, a svéd Jan-Ove Waldner azonban a legfényesebbek közé tartozik. A 27 éves, stockholmi fia­talember pályafutása kereken 10 évvel ezelőtt. Budapesten kezdő­dött, amikor az Európa-bajnoksá- gon sokáig emlékezetes csatában „csak” második lett honfitársa, Mikael Appelgren mögött. Azóta sikert sikerre halmozott, többszö­rös világ- és Európa-bajnok és csü­törtökön Barcelonában első euró­paiként olimpiai aranyérmet nyert. Sem Szöulban, sem Barcelonában másnak nem sikerült az öreg kon­tinensről a csúcsra kerülni. A sportág „zsenije” a férfi egyes döntőben egy ugyancsak kivételes képességű játékos, a francia Jean- Philippe Gátién ellen magabiztos, 3:0-ás győzelmet aratott. Csak a harmadik játszmában volt igazán nagy küzdelem a skandináv spor­toló és a világranglistán jelenleg első helyen álló francia között. Waldner, akinek szenvtelen arca csak a legritkábban vált mosolyra, most valóban önfeledten ujjon­gott, s méltán ünnepelték társai is. Nemcsak azért, mert ötkarikás bajnok lett, hanem azért is, mert Svédországnak nyolc év után ez az első olimpiai aranyérme, miután Szöulban egyetlen elsőséget sem tudtak szerezni. A látványos döntő után a két játékos így nyilatkozott. Jan-Ove Waldner: — Amióta tavasszal az Európa-bajnokságon az egyéniben „leszerepeltem”, csak az olimpiára készültem. Számomra ez volt éle­tem legnagyobb versenye, s hogy jó formában voltam, bizonyítja, mindössze egyetlen szettet vesztet­tem az egész tornán. A döntőben a harmadik szett volt a kritikus, ha Gátién megnyeri, szorosabb lehe­tett volna a mérkőzés: Jean-Philippe Gátién: — Wald­ner adogatásai teljesen megzavar­tak, az első játszma szörnyű volt számomra, későn tértem magam­hoz. Örülök, hogy helyezésemmel sikerült alátámasztanom eddigi rangsoromat és eredményeimet, bár a döntő elvesztése miatt kissé csalódott vagyok. Az ezüstérmet majd néhány nap vagy hét múlva bizonyára többre értékelem. A FÁK az élen • Kahl Kahiasvili, a/. Egyesített Csapat 90 kilós súlyemelője, a szekszárdi Európa-bajnokság után az olimpián is diadalmaskodott. Az erős emberek ötkarikás csúcstalálkozója részben a hagyo­mányok jegyében zajlott, részben azonban meglepő módosulásokat is hozott. Ami a tradiciót illeti: ezúttal is főszerepet játszottak a ^szovjetek”, vagyis a Független Államok Közössége Egyesített Csapatában helyet kapott emelők. Ez a tény egyszersmind magában hordozta az egyediséget is: ilyen néven és ilyen összetételben elő­ször és utoljára vett részt olimpián egy válogatott. Hogy az Egyesített Csapat mennyire nem volt egy­szersmind közös csapat is, arról némely eredményhirdetés is tanús­kodott. Példának okáért a csecsen Ibragim Szamadovot, aki a föld­höz vágta bronzérmét, medáljától megfosztva, a NOB jóváhagyásá­val valósággal kipenderítették Bar­celonából. Hozzá képest kedves epizód főszereplője volt a grúz Ka- hi Kahiasvili, aki mosollyal az ar­cán mutatott a hátán lévő, saját országát jelző feliratra, amikor a neve mögött a RUS, vagyis Orosz­ország jelent meg, a táblakezelő hibájából. A nagyon is tetten érhető nemze­tiségi ellentétek, a Szovjetunió szét­hullása után különösen anakronisz­tikusnak ható és mesterségesen ösz- szekovácsolt Egyesített Csapat per­sze így is learatta a sportsikereket a súlyemelésben. A tíz kategória aranyérmeinek éppen a felét szerezte meg az Alekszej dirigálta gárda. A másik öt elsőségen viszont öt kü­lönböző ország osztozott, ami min­denekelőtt a bolgár súlyemelés visz- szaesését tükrözi. A balkáni ország képviselői ugyanis az elmúlt évek­ben hol nyerték a csapatversenyt, hol csak szoros küzdelemben szorul­tak a szovjetek mögé. Most összesen négy érmet gyűjtöttek, ami nyilván alapos oknyomozásra készteti őket. Egy-egy olimpiai arany jutott Né­metországnak, a Koreai Köztársa­ságnak, Törökországnak és — a leg­nagyobb meglepetésként — Görög­országnak, ami pedig egyfajta átren­deződést mutat. Olyan tendenciát, amelyet joggal üdvözölt a sportág nemzetközi vezérkara is. Nagy kár, hogy a magyarok az egyik leggyen­gébb olimpiai szereplést produkál­ták Barcelonában. HAJNALTÓL ÉJSZAKÁIG Budapest—Baja távevezősverseny • Százhetven kilométer evezés után célban a Budapest—Baja versem egyik hajója. Még sötét volt, mikor az első hajóegységek belesiklottak a Du­nán ülő párába, és még akkor is csak erőlködve kelt a nap, amikor, úgy negyed hét körül az utolsók is rajtolhattak a Margit-szigetről, a Bajáig tartó 170 kilométeres táv­evezős versenyen. De még bele sem lendültek a versenyzők, máris munkája akadt az őket kísérő kompnak. A Petőfi hídnál a vízbe süllyedt egy bajai négyes, a gonosz tolóhullámoknak köszönhetően. Vízi rendőri segítséggel sikerült a kompra tenni hajójukat és őket is, de némi száritkozás és pihenő után újra vízre szálltak, hogy aztán nagy lemaradásuk ellenére egysé­gükben a harmadik helyen fussa­nak be Bajára. A kísérőhajót irányítók egyéb­ként azt jósolták, hogy a várható hőségben féltávnál sokan feladják és felkéredzkednek. Azonban egé­szen más dolguk akadt Ercsi és Adony között — sajnos, az újság­írónak is segítenie kellett — ugyan­is a hajó vezetője a konvoj előtt vízihullát fedezett fel, melyet a partra vontattak. Az első pihenő Dunaújváros magasságában volt, ahol egy francia páros befejezte a versenyt, és inkább a kényelme­sebb utat választotta. A kalocsai állomáshelyen derült csak ki, hogy a rettentő hőség mi­att 5-6 liter folyadék lett a fejen­kénti norma. Szerencsére, a bajai szervezők a legfontosabb és legve­szélyesebb folyamkilométereknél elsősegély-hajókat állítottak, ame­lyek valamennyi egységet a Petőfi- szigeti célig bekísérték. Elsőként egy magányos egypárevezős jutott el Bajáig. Darvas Zsoltot, az MTK versenyzőjét lelkes tapssal fogadta a Sugovica-parti üdülőközönség. A tapsból kijárt a csepeli négyes­nek is, akik a leggyorsabban: 11 óra 20 perc alatt teljesítették a 170 kilométert. A hölgyek közül a Va­jó—Falusi páros volt a legeredmé­nyesebb és nekik jutott az a meg­tisztelő feladat, hogy lapunk olim­piai játékának múlt heti nyertesét kisorsolják. A hosszú evezéstől szerzett szám­talan vér- és vízhólyag nem akadá­lyozott meg egyetlen résztvevőt sem, hogy szombaton benevezzen a Sú­gón megtartott 500 méteres sprint­versenyre. A jó hangulatú rendez­vény díjkiosztással és hajnalig tartó bankettel zárult. Géczy Zsolt UTOLSÓ FORDULÓ AZ OLIMPIAI TIPPJÁTÉKBAN Lajosmizsére került az 50 ezres értékpapír Ki nyerte a barcelonai olimpián a magyarok harmadik aranyérmét? — szólt kérdésünk a Petőfi Népe sport­rovata által indított Olimpiai tippjá- ték hatodik, egyben utolsó fordulójá­ban. A helyes válasz: 2. A kettes, mert Egerszegi Krisztina úszónő volt a harmadik olimpiai bajnokunk Bar­celonában. A forduló helyesen kitöltött tipp- szelvényei közül a Budapest—Baja evezősverseny női győztesei húzták ki a Postabank kecskeméti fiókja ál­tal fölajánlott 50 ezer forintos érték­papír szerénc^s úyérfésénpk a nevét. Falusi Zsófia és Vájó Adrienn sors­húzása Herczeg Istvánnénak kedve­zett, aki Lajosmizsén, a Kossuth utca 135-ben lakik. Ezzel véget ért a tippverseny, ám a játék még nem! Mint olvasóink bizo­nyára jól tudják, augusztus 18-án még egy sorsolásra kerül sor, amelyen részt vesz valamennyi, a hat forduló alatt beérkezett szelvény, akár helyesen, akár helytelenül volt kitöltve. A fődíj: a Szigma Rt. Kiskunfélegyháza által fölajánlott 100 ezer forintot érő színes televízió és videomagnó. • falusi Zsófia és Vájó Adrienn kihúzza a hatodik forduló lajosmizsci nyertesének szelvényét. (Papp Zoltán felvétele) LABDARÚGÁS Barátságos meccs, mintha tétje lett volna SOLTVADKERT—KISKŐRÖS 2—3 (1—0) Soltvadkert, 1000 néző. Vezette: Fa­zekas (Bodrogi, Kondász). Soltvadkert: Dobszai — Verebélyi, Kovács, Csesznegi (Udvarhelyi), Nagy L., Marton (Katzenbach), Linka, Len­gyel, Juhász, Csincsák, Csermák. Edző: Linka József. Kiskőrös: Kvasznyikov (Szentesi) - Márics, Mokvickij, Szlovák (Bereg­szászi), Tóth L. (Ridnyik), Agócs, Pecznyik (Ócsai), Kuhlevszkij (Csinta­lan), Kincses B., Bischof, Szűcs. Edző: Himer István, Teliinger Vilmos. Gólszerzők: Verebélyi (11-esből), Csermák, ill, Bischof, Ridnyik, Szűcs. Amolyan barátságos edzőmeccsnek indult a játék, később azonban a játé­kosokat „elkapta” a hév, s a mérkőzés végére parázs presztízscsata alakult ki a szomszédvárak találkozóján. Mindez Ranga László és Büki Ernő győzel­mével fejeződött be a kétnapos, csak­nem 600 km hosszú, 7. nemzetközi Autóker—Budapest rali, amely a Mitropa Kupa magyarországi erő­próbája is volt. A tavalyi bajnokpá­ros az erős nemzetközi mezőnyben is rajt-cél győzelmet aratott, s mivel a verseny a magyar bajnokság 4. futa­ma is volt, immár 10 ponttal vezet az összesítésben az ezúttal is második mind a két oldalon több sérülést ered­ményezett, így a bajnoki rajt előtt egy héttel még egyik edző sem tudja, hogy alakul majd az őszi kezdőcsapata . . . Kitűnt: Dobszai, Csesznegi, Linka, Csincsák, ill. Szlovák, Bischof, Szűcs, Agócs. Hétközi előkészületi mérkőzésen a Kunszentmiklós 3- 1-es félidő után 5 -3-ra nyert a Nagykőrös ellen. A kun- szentmiklósi gólokat Németh P. (3) és Boczek (2) szerezték. RÁBA-verés BAJÁN! BAJAI FC—RÁBA ETO 2—1 (1—0) Baja, 1200 néző. Vezette: Tumó. BEC: Szabó L. Szűcs L. (Gom­bás), Raffai, Kovács B., Kiss, Tóth (Palla), Faddi (László), Kovács L, Ádám, Horváth Á„ Kámán (Koch). Edző: Rónai Sándor. Megérdemelten verték NB I-es ellen­felüket a bajaiak, a gólokat Kovács L, Horváth Á. és Rugovics lőtte. helyen végzett Tóth—Gergely kettős előtt. A rali meglepetése volt, hogy az N csoportos Mazdával az Érdi, Var­ga kettős az erős nemzetközi mezőny­ben is az abszolút 5. helyen tudott vé­gezni, ami a hazai bajnokságban a 3. helyet jelenti számukra. Á szintén Mazdával versenyző soltvadkerti Garami, Szávolovits kettős az N csoport abszolút sorrend­jében az ötödik helyen végzett. Lezuhant egy vitorlázórepülő Szegeden A Szegeden zajló IX. Alföld Ku­pa vitorlázórepülő-bajnokságon pénteken délután lezuhant gépével és életét vesztette a 36 éves szegedi Tombácz Jenő. A versenyző Zsombó környékén szabadversenyt hajtott végre, s a startpont, a zsombói templom tor­nyának fényképezése közben — vagy közvetlen fényképezése után — fordult és megdöntötte gépét. A repülő úgynevezett dúgóhúzó helyzetbe került, amelyből a meg­bízható, tapasztalt pilóta — a leve­gőben közelében levő társa elmon­dása szerint — láthatóan ki akarta emelni a gépet. Közben olyan se­bességgel zuhant, hogy a Jantár —1 típusú lengyel gép szárnyai le­szakadtak, a repülő pedig a körül­belül 4500 méteres magasságból mintegy 4—600 kilométeres sebes­séggel fúródott a földbe. A légügyi szolgálat, a légügyi baleseti szolgálat, valamint a sze­gedi repülőtér szakemberei a vizs­gálatot megkezdték. (MTI) TOTÓ 1. LASK—Sturm Graz ................... 0:2 2 2 . Vorwärts Steyr—Austria Wien .0:1 2 3. Mödling—Innsbruck................. 0:5 2 4. Rapid Wien--Stahl Linz........... 2:1 1 5 . Düsseldorf-Meppen................. 0:0 X 6 . Rostock -FC Homburg........... 0:0 X 7 . Stuttgarter Kickers— Mannheim................................... 1:0 1 8. Leipzig—Braunschweig............. 2:1 1 9 . Freiburg—Jena........................... 3:1 1 1 0. Hannover—Chemnitz................. 0:1 2 1 1. Fortuna Köln—Hertha BSC... 2:0 1 12. Wolfsburg—Remscheid............. 3:0 1 1 3. Unterhaching—St. Pauli........... 1:1 X P luszmérkőzés: 14. Young Boys—Lausanne...... 1:4 2 AUTÓSPORT Ranga és Büki nyert, Garamiék csoportötödikek Miért süllyedt el a magyar vízilabda az olimpiai uszodában Donáth csalódott — erre minden oka megvan

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents