Petőfi Népe, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-06 / 185. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1992. augusztus 6., 3. oldal TIZENKÉTÓRÁS MUNKANAP NEM AKARJÁK AZ UTCÁT FŰTENI! BŰNÜGY LETT A VÖRÖS-KASTÉLYBÓL Csalás kísérlete • A kunbaracsi Vörös-kastcly romos állapotban. (PN-archiv) Szakítás a lakásszövetkezettel Kecskeméten az Árpád krt. 11 —17. szám alatt lakók januárban úgy döntöttek, hogy nem fizetik ki a lakásszövetkezetüknek járó majd ezer forintos havi „közös költsé­get”. Az egyik lakó Kozma Ferenc Mihályné elkeseredetten sorolja döntésük kiváltó okait: — Úgy érezzük, hogy a lakás- szövetkezet nem képviseli kellő­képpen az érdekeinket! Nem fog­lalkoznak semmivel, csak díjat tudnak emelni! Egyébként az egész ügy a közös helyiségek fűtőtestei­nek leszerelésével kezdődött. — Ki szerelte le őket? — Ez az, hogy senki! Négy éve kérjük az IKV-t, hogy szüntessük meg a szárítóban, kerékpártároló­ban a fűtést, mert nincs rá szüksé­günk, viszont nagyon sokba kerül! Tavaly áprilisban a lakók aláírá­sukkal megerősített közös nyilat­kozatban kérték, hogy szereljék le a fűtőtesteket! A válasz, amit saját lakásszövetkezetünktől kaptunk, felért egy zsarolással. Azt írták, hogy semmiféle felelősséget nem vállalnak a leszerelés miatt, és az esetleges „károkat” a lakóknak kell viselniük. Hát így képviselik a mi érdekeinket? — Tulajdonképpen miért nem teljesítette a kérésüket az IKV? Arra hivatkoztak, hogy a kö­zös helyiségek fűtésének kikapcso­lása felborítja az egész ház hő­egyensúlyát! — De saját felelősségükre vállal­hatták volna ezt nem? — De igen, eddig mégsem tör­tént semmi, mert valósággal meg­félemlítettek bennünket. Evek óta nyitott ablakkal fűtjük az utcát a közös helységekből, pedig nekünk is minden fillér számít! — És mi lesz akkor, ha tény­leg csökkenni fog a hőmérséklet a kikapcsolás után a lakások­ban? — Nem fog! A közös helyisé­gek fölött lakók is aláírták a kérelmet. Bán János KECSKÉNÉL SZENNYEZETT A TISZA VIZE Betiltották a vadkempinget Mint arról tegnap beszá­moltunk, vér- hasjárvány van kialakulóban: a legtöbb megbe­tegedés Tisza- kécskén volt. — Mit mu­tatnak az újabb vizsgálati ered­mények ? kérdeztük dr. Molnár Hona megyei tiszti fő­orvost. — A Tisza vizének szeny- nyezettsége bi­zonyítást nyert. A fekál koli- form baktériu­mok száma meghaladja a tűrhető értéket. A további vizsgálatainkat szaka­szosan végezzük, azaz a vízmintá­kat szakaszonként vesszük. Ugyanis — gyanúnk szerint — elő­fordulhat, hogy a Tiszának egy szakaszánál a fürdést tiltó táblákat kell kihelyezni. Várhatóan a sza­badstrandon egészen a fürdést nem kell megtiltani, csak az alsó szakaszán. Meg kell jegyezni, hogy munkánkat dicséretesen segíti a helyi önkormányzat. — A kécskei strand vize milyen minőségű? — Az eredmények szerint tűrhe­tő „bizonyítványt” állíthatunk ki. A további vizsgálatok után viszont A nagy meleg se ment fel a fürdési szabályuk betartásától. A szökőkút medencéje például alkalmatlan a strandolásra. elképzelhető, hogy kénytelenek le­szünk gyakoribb vízcserét előírni. Ez persze nem azt jelenti, hogy ed­dig a fürdő vezetője nem tartotta be a szabályokat. Arra azonban máris felhívjuk a strand látogatói­nak figyelmét, hogy tartsák be az előírásokat, azaz a gyermekeknek szánt medencében csak ők füröd­hetnek, a felnőttek pedig a nekik kijelölt fürdőzőhelyre ne vigyenek magukkal gyerekeket. Behatárolható-e már, hogy honnan indult a fertőzés? — Tiszakécskén vadkempinget fedeztünk fel, aminek működésé­nek betiltására felhívtuk a helyi önkormányzat figyelmét. Ugyanis kimutatható, hogy a legsúlyosabb megbetegedések onnan származ­nak. — Nőtt-e a betegek száma? — Eddig hivatalosan hetvenöt betegről tudunk. A Tisza-parti vá­rosból még mindig kaptunk jelzé­seket. De egyúttal arra kérjük az alapellátásban dolgozó kollégá­kat, hogy jelentési kötelezettségük­nek most fokozottan tegyenek ele­get. Ugyanis ez is függvénye an­nak, hogy milyen gyorsan tudunk a végére járni a járványnak. Ezért szükséges most, hogy valamennyi hasmenéses betegről tudjunk. Pulai Sára Polgármester asszony Tompán A határőrség napja alkalmából Tompa község polgármester asszonya, Len- gyelné László Veronika a Magyar Köztársaság címerével díszített arany pecsét­gyűrűt és Szent László-plakettet kapott a Belügyminisztériumtól: a határőrség és a rendőrség munkájának segítéséért részesült ebhen az elismerésben. Felkerestem, hogy gratuláljak neki és beszélgessek vele. — A faluban legtöbben így szólí­tanak: Veronika! Miért? — Mert itt születtem, itt nőttem fel. A szüleim is tősgyökeres tom- paiak, a nagyszüleim is azok vol­tak. így hát nemcsak mint polgár- mestert ismernek, hanem mint kö­zülük valót is. Megtiszteltetésnek veszem ezt a megszólítást, sőt an­nak is örülök, hogy egyik-másik idős ember tegez. Ä bizalom jele­ként könyvelem el.-— Mit hoztál magaddal családi örökségként? — A termőföld, a falusi embe­rek szeretetét, megbecsülését, a munkabírást, a felelősségtudatot. — Most polgármesterként a leg­nagyobb gondjaid? — A munkanélküliség leküzdé­se, a lakásépítések segítése, a falu határátkelő miatti nagy forgalmá­nak megszüntetése, a menekültek­ről való gondoskodás, a gyermek- orvosi ellátás biztosítása ... — Ennyi gonddal a váltadon meddig tart a munkanapod? Reggel héttől este hatig, hétig a hivatalban vagyok, de előtte és utána a lakásomon is gyakran fel­keresnek problémákkal az embe­rek, sőt munkaszüneti napokon és ünnepeken is kopognak lakásom ajtaján. Ha otthon vagyok, foga­dom őket. — Marad időd a családra? — Tíz éve egyedül nevelem a lányomat, aki már gimnazista. Amennyit csak lehet, együtt va­gyok vele. Beszélgetünk, meghall­0 Lengyelné László Veronika gatom, hogyan készült fel az egyes tantárgyakból. — Ha adódik egy kis szabad idő, mire fordítod? — Szeretek kertészkedni. Szük­ség is van erre, mert kertes házban lakom. Ha nem győzöm a munkát, a szüleim segítenek. Rájuk min­denben számíthatok. Este olvasok, főleg újságokat, útleírásokat, csa­ládregényeket, a romantikus törté­neteket is kedvelem, mert rövid időre elvonják a figyelmem a gon­dokkal, problémákkal teli valóság­ról. — Hogyan töltőd a nyári szabad­ságod? — Két hetet otthon leszek, elvég­zem a házi és ház körüli munkákat, a lányommal és a szüleimmel fü­rödni járok. A másik két hetet ké­sőbb veszem ki, akkor talán többet fogok pihenni. jz:ss Bűnügy lett a kunbaracsi Vörös­kastélyból, illetve annak nem ép­pen szabályszerű megvételéből. Áz esetet a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaság- védelmi osztálya tárta fel, s a nyo­mozati iratokat vádemelési javas­lattal megküldte a megyei főü­gyészségnek, ahol a közelmúltban el is készült a vádirat. Ebben a főügyészség pénzkölcsönzéssel el­követett üzérkedéssel és különösen nagy kárt okozó csalás bűntetté­nek kísérletével vádolja dr. Ba- loghné Barna Ildikó budapesti la­kost. Dr. Baloghné, aki szellemi sza­badfoglalkozású, 1989-től köze­lebbi kapcsolatba, barátságba ke­rült Sz. J.-vel, aki Bács-Kiskun megyei kastélyok hasznosításával idegenforgalmi vállalkozást akart beindítani. Az ezzel kapcsolatos ügyintézésbe, különösen a hitelek megszerzésébe bevonta Baloghnét, aki Sz. J. nevében eljárva különbö­ző magánszemélyektől, illetve pénzintézetektől szerzett jelentős összegű hiteleket. Ezeket a pénze­ket — a megállapodás szerint — egy hónapos lejárat után 50 száza­lékos, két hónapos lejárat után pe­dig 100 százalékos kamatra adta oda Sz. J.-nek, de az átvételről ké­szített elismervényeken már csak a kamattal megnövelt összeget sze­repeltették. Ilyen megoldásban — a vádirat szerint— 1989 decemberétől 1991. szeptember közepéig nyolc alka­lommal adott pénzt Baloghné Sz. J.-nek, s ezek az összegek az álta­luk számított kamatokkal együtt 6 millió 700 ezer forintot tettek ki. Előfordult azonban, hogy Sz. J. hosszabb ideig használta a pénzt, mint a megállapodás rögzítette, e?ért Baloghné a felmerült kamat­többlet miatt újabb elismervényt kertes kapott Sz. J.-től, aki példá­ul 1990. július 10-én 250 ezer és 150 ezer forint átvételéről írt alá elis­mervényt anélkül, hogy akkor ténylegesen pénzt kapott volna. Amint ^ említettük, Baloghné többször járt el különböző pénzin­tézeteknél Sz. J. helyett és nevében, akj az igénylések, meghatalmazá­sok későbbi elkészítése érdekében több alkalommal adott át az asz- szonynak üres, de általa aláírt pa­pírlapot. Ilyen többpéldányú, Sz. J. által aláirott lap átadására ke­rült sor 1991 szeptemberében és októberében, amikor Baloghné azt ígérte, hogy 25 százalékos, külföldi hitelt tud szerezni 50 millió forint értékben. Csakhogy ekkor már pénzügyi viták keletkeztek Ba­loghné és Sz. J. között s mindket­ten a másikat tartották több millió forinttal adósuknak. Ezért Ba­loghné a biankóban aláírt lapokat nem hitelfelvételre, hanem fiktív adásvételi szerződés készítésére használta fel. E fiktív szerződés értelmében 10 millió forintért megvásárolta Sz. J.-től a kunbaracsi Vörös-kastélyt. Ezzel a szerződéssel megjelent a Ladánybenei Rákóczi Tsz-nél, amelynek területén van a kastély és így elővásárlási joga volt az épület­re, de mert nem volt szándéka megvenni, így erről a jogról lemon­dott a tsz. Mindezen papírokkal Baloghné a földhivatalhoz ment és arra hivatkozva, hogy bankhitelt akar igénybe venni, soron kívüli átírást kért. A földhivatal még azon a napon a nevére írta a kas­télyt. Csakhogy a kastély műemlék­ként van nyilvántartva és eladásá­hoz az Országos Műemlékvédelmi Hivatal engedélye is kellett volna. A hivatal értesült az adásvételről és a szerződés érvénytelenségére hivatkozva megkereste a földhiva­talt, hogy törölje Baloghnét a tu­lajdoni lapról. Ez az eljárás — mert közben megindult a büntető­ügy — jelenleg függőben van. A Vörös-kastélyt Sz. J. 1991 szeptemberében 2 millió forintért vásárolta meg, annak felújításá­ra nyomban tervet is készíttetett, a munkákat meg is kezdték. A tervezés, az elvégzett munka, az anyag költsége 8 millió 700 ezer forintot tesz ki. A vádirat szerint tehát Baloghné 10 millió 700 ezer forint tekintetében kísé­relte meg a bűncselekmény elkö­vetését. Az ügy bírósági szakaszáról természetesen majd tájékoztatjuk olvasóinkat. Gál Sándor Megoldás kellene Én egy 14 éves diák va­gyok Soltvadkertről. Vaká­ciómat a Büdös-tó partján töltöm. De már bele sincs gusztusom menni, csak a szemetes, hangyás füvön na­pozom. Egyszerűen elké­pesztő, sőt borzalmas! Ren­geteg turista jön csakis a tó kedvéért Vadkertre. Né­metországból, Ausztriából, Olaszországból, Hollandiá­ból és Belgiumból... stb. is érkeznek a kempingbe vagy kibérelnek egy nyaralót a közelben, már nem sokáig. A tó, ha pár hétig ilyen fül­ledt marad a nyár, elpusztul. Igaz, még nem pusztulnak benne a halak, (még nem!) de rohad benne a hínár, iszapos és nem tesz neki jót a sok fürdőző sem. így nem tudom leírni, azt látni kell egy kánikulai napon. Egy le­hetőség talán az lenne, ha levezetnék a vizét a csator­nán és utána kikotornák. De sem erre, sem a mellette ta­lált forró gyógyvíz hasznosí­tására sincs pénze az önkor­mányzatnak. Szeretném, ha lehetséges lenne, írjanak egy cikket erről, ettől én azt vá­rom, hogy talán többen fel­ajánlják azt a rengeteg pénzt a cél érdekében. Kérdezzék meg valakitől a megoldást! Most biztos azt hiszik ró­lam, hogy a fellegekben já­rok, tudom, hogy a pénzért sokat kell dolgozni, még a nagy gyárosoknak is. Elné­zést, ha levelemmel zavar­tam volna önöket! Ui.: A tó madárvilága is szenved, ha nem is látjuk a nádtól! Köszönöm szépen! Egy lelkes olvasójuk NAPPAL JÁRNAK A BŰNÖZŐK? Polgárőrök tapasztalatcseréje Tt • 1 rr •• •• Kiskoroson Kiskőrösön találkoztak a környe­ző települések polgárőrségeinek ve­zetői, hogy kicseréljék tapasztalatai­kat. Az önkéntes segitők legnagyobb gondja az, hogy nincseszköza kezük­ben, amivel meg tudnák védeni ma­gukat. Véleményük szerint nincs több joguk mint például a faluvédők­nek . Kiskőrösön ezt némileg úgy pró­bálják megoldani, hogy mezőőröket és közterület-felügyelőket vonnak be a szolgálatba. Ebben az esetben már van velük hivatalos személy is. Fon­tos, hogy minél gyorsabban tudják je­lezni a rendőrségnek, ha valamilyen „eseményt" észlelnek. Minden helyi szervezet a maga szűk lehetőségén be­lül megpróbált rádiót beszerezni az összeköttetés megteremtésére. A pol­gárvédelemmel való kapcsolatfelvé­tel következtében 15 rádióhoz jutnak máj d a községek és így lehetőség lesz a „forró drót kiépítésére”. Több képvi­selő is felvetette, hogy vajon a biztosí­tó miért nem támogatja őket. Véleményük szerint a csoport az ő munkájukat is segíti azzal, ha elfog­nak például egy gépkocsitolvajt. A szolgálat teljesítése során gondot okoz a különböző adminisztrációs és pénzügyi szabályozás. A sok felme­rülő probléma és gond ellenére min­den községben több alkalommal si­került már bűncselekményt megaka­dályozniuk. Varga József, a kiskőrö­siek csoportvezetője elmondta, hogy rendszeres portyáik következtében ma már elsősorban nappal és főleg a tanyás területeken történnek bűnese­tek. Brenner László KLUBTAGOK FIGYELMÉBE! MEGVÁLTOZOTT MŰKÖDÉSI FELTÉTELEKKEL, TELJES KÖRŰ SZOLGÁLTATÁSSAL ISMÉT ÜZEMEL A BAJAI MŰSZAKI ÁLLOMÁS!- Műszaki vizsgáztatás,- környezetvédelmi felülvizsgálat,- diagnosztikai vizsgálatok,- hibaelhárítás stb. Cím: 6500 Baja, Monostori u. 96. Tel.: 79/22-800 VEGYE IGÉNYBE SZOLGÁLTATÁSAINKAT! 66/8 Díszpolgári cím Tabdin A község képviselő-testülete Tabdi díszpolgára cím létrehozásáról dön­tött. Átadására a köztársaság kikiáltá­sának napján, október 23-án fog sor kerülni. Az idei díszpolgári címre leg­többen Tóth János plébánost tartják a legesélyesebbnek, mert már több mint 40 esztendeje dolgozik a faluban a hí­vek és a lakosság teljes megelégedésére. Hirosima-emléknap A Magyar Békeszövetség és a Csongrád Megyei Önkormányzat az Európa Ház egyesülettel, az Orvosok a nukleáris háború elhárításáért magyar tagozatával, valamint a Bizalom és a Mérnökök a békéért alapítvánnyal kö­zösen A békéért egy változó Európá­ban címmel előadói konferenciát szer­vez a Hirosima-emléknapon. A hely­szín: Szeged, Rákóczi tér 1., az idő­pont: augusztus 6-a, 11 órától 13.30-ig. Kecskeméten a veránkaiak Nyolc ország zászlaját lobogtathat­ná a szél a kecskeméti Cifra-palotán a „Veránka”-kiállítás megnyitása óta. E hónap végéig tekinthetők meg a nemzetközi müvésztelepen készült fest­mények. Nemcsak a sokszínűség miatt ( hívjuk fel olvasóink figyelmét a 14 al­kotó nyári termését bemutató tárlatra. Kitűnő művészeket hívtak meg a festői környezetű táborba. Érződik, hogy az angol, a francia, a dán, az olasz, a bel­ga, a vajdasági művészek jókedvűen dolgoztak a számukra áj és új meglepe­téseket tartogató környezetben. A ma­gyar Benes József, B. Mikii Ferenc, Mizser Pál, Vinczellér Imre neve jól ismert a kiállításlátogatók körében. Szent István Bécsben Budapest után Bécsben van állam- alapítónk legjelentősebb ereklyéje. A Bécsi Magyar Lelkészség hagyomá­nyos Szent István-napi ünnepsége au­gusztus 23-án, vasárnap délelőtt 11 órától lesz. A főpapi misét Pápai Lajos győri megyéspüspök mutatja be a Szent István-dómban. Fontos tudni A vagyonnevesítés során szerzett szövetkezeti üzletrész — a megszerzés­kor — nem minősül bevételnek, ezért utána a tulajdonosnak nem kell adót fizetnie. A törvény szerint a későbbiek során sem kell adót fizetni mindaddig, amíg az üzletrészt a kibocsátó szövet­kezetben tartja. Ha időközben a szövetkezet átala­kul és a tulajdonos üzletrésze fejében más értékpapírt kap, úgy az értékpa­pír az átalakult szervezetből való kivonásig — továbbra sem adóköte­les. Nem kell adózniuk a magánszemé­lyeknek akkor sem, ha a szövetkezeti üzletrészt ingóság vagy pénz formá­jában a szövetkezetből vagy .innak utódszervezetéből kivonják és ezt a vagyoni értéket egyéni vállalkozó­ként hasznosítják, vagy társas vállal­kozásba, illetve szövetkezetbe fekte­tik be. Adóköteles viszont a/ onnan kivont vagyontárgy, illetve pénz. Ha a magánszemély eladja az üz­letrészét, illetve kiváláskor a kapott ingóságot és tőkét nem fekteti be más vállalkozásba, akkor a szövetke­zeti üzletrész névértéke alapjan kell — a kivonás évében — személyi jö­vedelemadót fizetnie. Ez a jövedelem (a névérték) nem része a magánsze­mély adóköteles összjövedelmének, következésképpen a progresszív adó alól is mentesül. A fizetendő forrás­adó 20 százalék. A termőföld megszerzése ugyan­csak adómentes. De ha valaki eladja, elajándékozza a földjét, akkor a szc- mélyijövedelemadó-törvénynek az in­gatlanátruházáshoz kapcsolódó álta­lános szabályai szerint kell adóznia.

Next

/
Thumbnails
Contents