Petőfi Népe, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-31 / 205. szám
n MEGYEI KORKÉP 1992. augusztus 31., 3. oldal TUDÓSÍTÓNK JELENTI NÉMETORSZÁGBÓL Soltvadkert a bodelshauseni fesztiválon A németországi Baden-Württemberg tartományban lévő Bodelshau- senben az elmúlt hét végén immár 10. alkalommal rendezték meg a kétévenként sorra kerülő utcai fesztivált. — E kétnapos találkozó nemcsak a jubileum miatt különleges — mint azt a szombati megnyitón Esslinger Bemdt polgármester mondta —, hanem mert barátainkat is köszönthetem. Az ezreket megmozgató rendezvényre ugyanis meghívást kaptak Bodelshausen testvértelepülései: a Lipcsétől északra fekvő Hochburg, a tiroli Rum és hazánkból Soltvadkert. A honi nagyközség több mint negyvenfős küldöttségének részvétele a Kereskedelemfejlesztési Alap támogatásával valósulhatott meg. A bemutatkozásra — amire Bodelshausen központjában, az utcákon adtak helyet—elhozták a J óreménység és a Szőlőskert Szakszövetkezet, valamint Gottschall János kistermelő saját palackozású borait, az áfész száraztésztáit, Linka Józsefné húsfeldolgozójának termékeit, és sokan látogatták Kőszegi László kovácsoltvas áruiból és Borboly László gépkocsi-, valamint lakókocsi-tartozékaiból rendezett kiállítást éppúgy, mint Krebsné Tuska Zsuzsa kerámiáit. Ez utóbbit a polgármesteri hivatal előcsarnokában tárták a nagyközönség elé. A magyar sátrak valódi színfoltját a Szomor család virágjait adták, de sokan csodálták Sas Ferencné kézimunkáit. A lázas készülődés meghozta gyümölcsét: a magyarok vendéglátása óriási sikert aratott éppúgy, mint a vadkerti általános iskola öt diákjának — Danizs Imre, Kocsis Balázs, Czibolya Renáta, Font Zsuzsa és Paprika Márta — színpadi fellépése. Táncaikat kalocsai ruhába öltözve adták elő. Az éjjel-nappal tartó, nonstop fesztivál sátrait ma hajnalban bontották le a résztvevők, akiknek azért a vendéglátók alkalmat teremtettek arra, hogy megismeijék Bodelshau- sent. A Berkecz László polgármester vezette küldöttség holnap érkezik haza. Pulai Sára KALOCSA Szigorú takarékosság az intézményekben A kalocsai közélet uborkaszezonjának — a múlt heti rendes képviselő-testületi üléssel — vége. S hogy az élet a tanácskozási szünet alatt is ment tovább, mi több, újabbnál újabb problémákat hozott, azt mi sem bizonyítja jobban: a 14 napirendi pontban sűrítették a legégetőbb várospolitikai kérdéseket. A vaskos anyag megtárgyalása közül is talán a város félévi gazdálkodásának a mérlege figyelemre méltó. Mint a polgármester hangsúlyozta: ugyan a fél év gazdálkodásának mutatói nem teljes képet mutatnak, azért megállapítható: egyelőre nincsenek finanszírozási gondok. Egyetlen igazán neuralgikus pont lehet, a kórházé, ahol idén a tavalyinál kevesebb pénzből gazdálkodnak, mert az inflációs hatásokat nem kellően vették figyelembe. Az intézmény anyagi gondjainak enyhítésére előfinanszírozást kért a társadalombiztosítástól. Összességében megállapítható, hogy az intézmények visszafogottan gazdálkodtak, s közülük alig van, ahol az éves költségvetés felét már felhasználták volna. A képviselők azon az állásponton voltak: továbbra is szigorú takarékosságra van szükség ahhoz, hogy a város működőképességét év végéig megőrizzék. A testület a félévi számadást egyhangúlag elfogadta. Jogértelmezési problémák, illetve nyilvánvaló joghézag miatt levették a napirendről a katolikus szellemű óvoda egyházi tulajdonba adását. Bár az önkormányzat és az iskolanővérek között megegyezés született, ám az okirat szentesítését nem várt fordulat zavarta meg. A jelenleg közszolgálatban álló óvónők és más alkalmazottak leendő egyházi munkaadójuknál, a törvény betűje szerint, nem minősülnének közalkalmazottaknak, így csak úgy kerülhetnének „át” ugyanannak az óvodának ugyan- azoft beosztásába, ha az önkormányzat munkaviszonyukat megszüntetné, kifizetné számukra a törvényben biztosított végkielégítést. Mint a problémát megvilágitó felszólalók rámutattak: önmagában az a tény, hogy az óvoda gazdát cserél, nem lehet jogalap arra, hogy egyetlen munkanap kiesése nélkül az ott dolgozók végkielégítést kapjanak. Hiszen ez méltánytalan lenne azokkal az azonos végzettségű óvodai dolgozókkal szemben, akik a város alkalmazásában maradnak. Mivel várhatóan kormányszinten foglalkoznak a többnyire munkajogi probléma megoldásával, a kormányrendelet megjelenéséig az óvoda végleges átadását, a dolgozók munkajogi helyzetének rendezését felfüggesztették. A testület személyenkénti szavazással elfogadta a földrendező bizottság létrehozását, amely a közeli napokban már Kalocsán is megkezdi munkáját. A szenátorok munkássága elismeréséül pénzjutalmat szavaztak meg a város köz- tiszteletben álló polgárának, a Németh László-díjra is felterjesztett Hajdú Lajosnak, a Dózsa György Mezőgazdasági Szakközépiskola volt igazgatójának. Zsiga Ferenc Határőr-verbuválás Hercegszántón • A járőrszolgálat ellátását is hivatásos határőrökkel kívánják megvalósítani. Köztudott, hogy a határőrség a sorkatonai állományt hivatásosokkal váltja fel. Ez irányú szervezőtevékenységét a Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság időben elkezdte. Az érdeklődőket részletesen tájékoztatják, ezért — különböző időben — egy-egy határ melletti községben tartanak részükre összejövetelt. Az elsőre a múlt héten Hercegszántón került sor. A több mint hetven érdeklődőnek Mar- tonosi József alezredes, a Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság személyzeti alosztályvezetője részletesen ismertette azokat az elvárásokat, amelyeknek meg kell felelniük a jelentkezőknek. Ezek közül a legfontosabb az egészségi alkalmasság. A jövendő hivatásos járőr nem lehet 35 évnél idősebb, tényleges katonai szolgálatát már letöltötte. Legalább szakmunkás végzettséggel rendelkezik, előnyben van az érettségizett és az, aki a határőrségnél volt katona. Természetesen erkölcsileg feddhetetlennek kell lennie. Felvétele után 10 hónapos bentlakásos tanfolyamot végez el. A kezdő fizetés csábító, hiszen bruttó 22 ezer forintot kapnak a járőrök. Ezt követően azoknak az érdeklődőknek lehetőségük volt a távozásra, akik az elhangzottak alapján nem kívánnak lenni, illetve nem lehetnek hivatásos járőrök. Úgy látszik, a fentiek nem voltak sokan, mert 58 személy kérte az adatfelvételét. Tölgyesi Gábor Avatóünnepség és tanévnyitó a petőfivárosi iskolában Három évvel ezelőtt ilyenkor avatták fel Kecskeméten, a Petőfivárosban, az új általános iskola épületét, a később Vásárhelyi Pál névre keresztelt intézményt. Akkor nem mert volna megesküdni Császár Cirill igazgató arra, hogy néhány esztendő múltán ismét avatóünnepséget tarthatnak. A hiányzó épületszárny elkészülését türelmesen várták és szombaton délután a tanévnyitó ünnepéllyel együtt át is adták a tágas aulával rendelkező modern épületszárnyat. Még nevet is választottak az új résznek: Hermann Gmeinerről kívánnak megemlékezni, ha az iskola legújabb részébe lépnek be diákok, felnőttek egyaránt. Az ünnepi köszöntőt dr. Michael Gschlisser, az SOS Gyermekfaluk Hermann Gmeiner Alapítványának müncheni igazgatója mondta. Szólt az egybeA kecskeméti Vásárhelyi Pál Általános Iskola új épületszárnnyal gazdagodott, melyet dr. Michael Gschlisser úr adott át. (A vele készült interjút a napokban közöljük.) gyűltekhez Merász József kecskeméti polgármester is. Az említett alapítvány támogatásával készülhetett el a szép épületrész, és elsőként Európában a kecskeméti iskola vette fel a gyermekfalukat alapító Gmeiner nevét. Nem véletlen, hiszen a közelben lévő kecskeméti gyermekfaluval szoros kapcsolatban áll a petőfivárosi általános iskola. Ha már iskoláról van szó, itt említjük meg, hogy a megye legtöbb oktatási intézményében ma délután tartják az ünnepélyes tanévnyitókat, holnap pedig elkezdődik a tanítás. Bár a nyár még tombol, az istaila- csengő megszólalása mégis'*’ az őszre emlékeztet bennünket. B. T. KÁOSZ A KÁRTYA KÖRÜL Ráfizethet az esküjéhez hű orvos A betegbiztosítási kártya bevezetésének elhamarkodottságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy máig sincsenek pontosan meghatározva azok a tarifák, amelyeket a kártyával nem rendelkező betegeknek az orvosi vizsgálatért, kórházi ellátásért fizetniük kellene. Arról sincs még döntés, hogy a háziorvosok által ellátott, nem biztosított betegek kinek kell, hogy fizessenek. Míg ezek nem tisztázódnak, nem valószínű, hogy lesz hivatását komolyan vevő orvos, aki az érvényes biztosítási kártya hiánya miatt bárkit elutasítana vágy megtagadná a gyógyszerfelírást. A betegek tehát nyugodtak lehetnek. Nem így a szabálytalankodó orvosok: ha a társadalombiztosítás a szokásos, szúrópróbaszerű ellenőrzés során olyan receptet talál, amelyen a jóhiszemű doktor tb.- támogatásban részesített gyógyszert írt fel valakinek, aki erre nem lett volna jogosult, behajthatja a háziorvosi szolgálat fenntartójától az orvosságért kifizetett térítési díj és a teljes ár közti különbözetet. A fenntartó — általában a helyi önkormányzat — pedig nyilván áthárítja a büntetést az „elkövetőre”. Látszólag mindenkinek igaza van: az orvos esküjéhez hűen cselekszik, a többmilliós kintlévőségét behajtani képtelen társadalombiztosítás legalább a filléreket igyekszik megfogni, s ugyan miért fizetne alkalmazottja szabálytalankodása miatt az amúgy is koldusszegény önkormányzat? Mégis elgondolkodtató, hogy azon csattan az ostor, aki az egészségügyi átalakulás káoszában a beteg igazságát, érdekét tartja elsődlegesnek. Szabó Klára Filmbarát-találkozó Kiskoroson A hét végén fejeződött be Kiskőrösön az igen rangos műveket felvonultató filmbarát-találkozó. A háromnapos rendezvény régi és új filmcsemegék vetítésével telt: a közönség olyan alkotásokat is láthatott, melyeket a profitorientált országos filmhálózatok nem mutatnak be. A mai programból kiemelhető az idei César-díjas film, a Minden reggel és a Cannes-i Fesztivál Arany Kamera-díjas alkotása, a Totó, a hős vetítése. Csengőd kisegíti Tabdit Egy kistelepülés kitől mástól kérhet segítséget ha nem a szomszédjától? Tabdi még nem rendelkezik engedélyezett szennyvízleürítő hellyel, ezért kérte Csengőd segítségét ez ügyben. Csengőd község képviselőtestülete egy év időtartamra engedélyezte a szomszéd település kérését. Oroszországban elhunyt magyar foglyok Akik a Duna—Tisza közén születtek (Folytatás) Lapunk az Új Magyarország című napilap nyomán folytatja a moszkvai központi levéltárból immár folyamatosan érkező névsor közzétételét, amely a háború alatt és után hadifogolyként, valamint a kényszermunkatáborokban orosz földön elhunyt magyarok adatait tartalmazza. Amennyiben bárki a hozzátartozóját, rokonát fedezné fel a névsorban, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetéhez, ahol további információkat kaphat. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk helyhiány miatt csak a mai Bács-Kiskun megye területén született foglyok nevét közli. A teljes lista az Új Magyarország szerdai és szombati számaiban található. Sz Szabó Imre, 1921. Mélykút, honvéd, meghalt 1945. január 13-án (hdf.), Szabó Imre, 1922. Kecel, honvéd, meghalt 1947. január 12-én (hdf.), Szlávik Ferenc, 1922. Kiskunfélegyháza, őrvezető, meghalt 1945. július 28-án (hdf), Sallai Sándor, 1921. Izsák, őrvezető, meghalt 1946. június 7-én (hdf.), Szabó István, 1920. Kiskőrös, honvéd, meghalt 1946. augusztus 24-én (hdf.), Szabó Imre, 1911. Kiskunhalas, honvéd, meghalt 1945. december 24-én (hdf.). Szabó Zsiga János, Izsák, honvéd, meghalt 1945. május 1-jén (hdf.), Szabó Ferenc, 1910. Kecskemét, honvéd, meghalt 1945. április 5-én (hdf.), Szabó Pál, 1920. Harta, honvéd, meghalt 1945. február 6-án (hdf.), Szabó Pál. 1920. Fülöpszállás, őrvezető, meghalt 1947. április 5-én (hdf.), Szabó Pál. 1916. Pálmonostora, honvéd, meghalt 1945. március 12-én (hdf.), Szabó Pál. 1913. Alpár, honvéd, meghalt 1945. március 16-án (hdf), Szabó Pál, 1913. Fülöpszállás, tizedes, meghalt 1945. február 19-én (hdf.), Szabó Pál, 1905. Dunavecse, honvéd, meghalt 1942. november 22-én (hdf.), Szabó Péter, 1922. Kecskemét, honvéd, meghalt 1945. február 1-jén (hdf.), Szabó Péter, 1917. Bácsalmás, honvéd, meghalt 1945. augusztus 18-án (hdf.), Szabó Péter, 1913. Lajosmizse, szakaszvezető, meghalt 1943. február 7-én (hdf.), S. Nagy Sándor, 1905. Kecskemét, honvéd, meghalt 1946. február 14-én (hdf.). Szabó Lajos 1912. Kiskunfélegyháza, honvéd, meghalt 1945. január 31-én (hdf.), Szabó Lajos, 1907. Kecskemét, honvéd, meghalt 1945. október 13-án (hdf.), Szabó L. 1905. Akasztó, honvéd, meghalt, 1945. január 31-én (hdf.), Szabó Márton, 1919. Tiszaalpár, honvéd, meghalt 1945. március 2-án (hdf.), Szabó János, 1924. Akasztó, honvéd, meghalt 1946. május 10-én (hdf.). Szekeres József, 1910. Kunszentmiklós, honvéd, meghalt 1945. május 16-án (hdf.), Szénás József, 1922. Kiskunfélegyháza, honvéd, meghalt 1945. szeptember 20-án (hdf.), Szénási Mihály, 1923. Kecskemét, honvéd, meghalt 1946. április 5-én (hdf). Szénási Sándor, 1916. Kecskemét, szakaszvezető, meghalt 1945. augusztus 13-án (hdf), • Fohász az elesettekért. Szíjártó József, 1921. Kecskemét, honvéd, meghalt 1947. július 22-én (hdf.), Szabó (Szobi) Mihály, 1905. Kecskemét, rangja ismeretlen, meghalt 1945. augusztus 4-én (hdf), Szikora István, 1921. Kecskemét, honvéd, meghalt 1945. december 23-án (hdf.), Szabó János, 1920. Szabadszállás, honvéd, meghalt 1943. április 30-án (hdf.). Szabó Pál, 1919. Kecskemét, zászlós, meghalt 1945. március 26-án (hdf.). Szabó Mihály, 1905. Akasztó, honvéd, meghalt 1945. december 12-én (hdf.), Szabó Mihály 1918. Kecel, őrvezető, meghalt 1947. július 22-én (hdf.), Szél József, 1922. Dunavecse, honvéd, meghalt 1945. február 25-én (hdf.), Szilái István, 1917. Kecskemét, honvéd, meghalt 1947. január 6-án (hdf). Szilágyi Gyula, 1920. Dunavecse, honvéd, meghalt 1943. július 14-én (hdf.), Szilágyi Károly, 1918. Kecskemét, honvéd, meghalt 1945. január 22-én (hdf.). Szilágyi József 1907. Kiskunmajsa. honvéd, meghalt 1945. december 27-én (hdf). A névsorban szereplő rövidítések: (hdf) hadifogoly, (km.) kényszermunkás, málenkij robotra elhurcolt. Aprómunka a bajai 1 önkormányzatban A bajai képviselő-testület legutóbbi ülésén a városatyáknak minden energiájuk összpontosítására szükség volt, hogy a rekkenő hőségben érdemi eredményeket hozzon a tanácskozás. A legfontosabb napirendi pont a város első leiévi gazdálkodásának áttekintése volt. Az erről szóló beszámolót elfogadták a képviselők. Amint Butterer Péter pénzügyi osztályvezető jelezte, kiegyensúlyozott, nagyobbrészt időarányosan beérkező, illetve elköltött bevételekkel és kiadásokkal számolhattak. Meglehetősen sok vitát váltott ki az önkormányzat szervezeti és ügyrendi szabályzatának módosítása, azaz két új bizottság, az egészségügyi és a szociálpolitikai bizottság felállítása. Végül a szociális bizottság kilenc, az egészségügyi pedig 7 taggal alakult meg. Az előb bi megbízott elnöke Simor József, az utóbbié dr. Csőke István lett. Szövetkezeti közgyűlés Tázláron Nemrégen tartotta meg közgyűlését a Tázlári Béke Szakszövetkezet. A közgyűlés a szövetkezeti és az átmeneti törvényben meghatározott elvek alapján elfogadta az új alapszabálytervezetet. A szövetkezet rövidilett cégneve a jövőben: Tázlári Béke Szövetkezet. Titkos szavazással megválasztották a tisztségviselőket, a tizenhárom tagú igazgatóságot, valamint a héttagú felügyelőbizottságot. Az igazgatóság elnökének — aki egyben a szövetkezet elnöke is - továbbra is Szénási Bélát választották. Csak kérdezem... Melyik adó a legkellemetlenebb? Jó, igazuk 'van, persze, hogy az, amelyiket éppen be kell fizetni, de mivel az adónemek oly sok színben pompáznak, föl lehet fedezni árnyalati különbségeket. Kétféle véleményt ismerek, az egyik azt mondja, hogy a költségvetési hiány az adózási fegyelem semmibevételéből adódik, aki megpróbál kibújni kötelezettségei alól, az országnak árt, s benne persze saját magának is, csakhogy azt nem fogja föl. A másik ennél egyszerűbb: az a tíz forint, ami az én zsebemben marad, az már nem másé. A minap vitatkoztam az örökölt ingatlannal kapcsolatos adókról, hogy tudniillik melyik adót nehezebb kiizzadni. Az örökösödésit vagy a jövedelemadót? Vitapartnerem az örökösödésire haragudott én azon öröklött ház eladását követő jövedelemadóra. Az utóbbi összeget ugyanis hozzá kell csapni az éves keresethez és úgy adózni. Egy valamiben sikerült csupán megegyeznünk : mindkettő borzasztó. Egyébként jellemző ránk, gyarló emberekre, hogy bár a költségvetési hiány eltüntetése mindannyiunk szívügye, azért a saját pénztárcánk állapota még enné! is fontosabb. Vessen ránk követ az a pénzügyminiszter, aki ismer olyan országot, ahol ez nem így van. A minap hallottam, hogy a családi udvaron fúrt kutakat is megadóztatják majd. Lehet, hogy nem igaz. De egy ismerősöm már előre gondolkozva, háza építésekor a pincéjében fúrt kutat. Ezt nem veszik észre az adóellenőrök. Ez most mit bizonyít? Hogy nem érdekli az ország sorsa? Vagy, hogy ha ilyen életrevaló a magyar, akkor van jövőnk ? Csak kérdezem . . . . Hámori Zoltán ♦
