Petőfi Népe, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-31 / 205. szám

n MEGYEI KORKÉP 1992. augusztus 31., 3. oldal TUDÓSÍTÓNK JELENTI NÉMETORSZÁGBÓL Soltvadkert a bodelshauseni fesztiválon A németországi Baden-Württem­berg tartományban lévő Bodelshau- senben az elmúlt hét végén immár 10. alkalommal rendezték meg a két­évenként sorra kerülő utcai fesztivált. — E kétnapos találkozó nemcsak a jubileum miatt különleges — mint azt a szombati megnyitón Esslinger Bemdt polgármester mondta —, ha­nem mert barátainkat is köszönthe­tem. Az ezreket megmozgató rendez­vényre ugyanis meghívást kaptak Bodelshausen testvértelepülései: a Lipcsétől északra fekvő Hochburg, a tiroli Rum és hazánkból Soltvadkert. A honi nagyközség több mint negyvenfős küldöttségének részvéte­le a Kereskedelemfejlesztési Alap tá­mogatásával valósulhatott meg. A bemutatkozásra — amire Bodels­hausen központjában, az utcákon adtak helyet—elhozták a J óremény­ség és a Szőlőskert Szakszövetkezet, valamint Gottschall János kisterme­lő saját palackozású borait, az áfész száraztésztáit, Linka Józsefné húsfel­dolgozójának termékeit, és sokan lá­togatták Kőszegi László kovácsolt­vas áruiból és Borboly László gépko­csi-, valamint lakókocsi-tartozékai­ból rendezett kiállítást éppúgy, mint Krebsné Tuska Zsuzsa kerámiáit. Ez utóbbit a polgármesteri hivatal elő­csarnokában tárták a nagyközönség elé. A magyar sátrak valódi színfolt­ját a Szomor család virágjait adták, de sokan csodálták Sas Ferencné ké­zimunkáit. A lázas készülődés meghozta gyü­mölcsét: a magyarok vendéglátása óriási sikert aratott éppúgy, mint a vadkerti általános iskola öt diákjá­nak — Danizs Imre, Kocsis Balázs, Czibolya Renáta, Font Zsuzsa és Paprika Márta — színpadi fellépése. Táncaikat kalocsai ruhába öltözve adták elő. Az éjjel-nappal tartó, nonstop fesztivál sátrait ma hajnalban bon­tották le a résztvevők, akiknek azért a vendéglátók alkalmat teremtettek ar­ra, hogy megismeijék Bodelshau- sent. A Berkecz László polgármester ve­zette küldöttség holnap érkezik haza. Pulai Sára KALOCSA Szigorú takarékosság az intézményekben A kalocsai közélet uborkasze­zonjának — a múlt heti rendes képviselő-testületi üléssel — vége. S hogy az élet a tanácskozási szü­net alatt is ment tovább, mi több, újabbnál újabb problémákat ho­zott, azt mi sem bizonyítja jobban: a 14 napirendi pontban sűrítették a legégetőbb várospolitikai kérdé­seket. A vaskos anyag megtárgyalása közül is talán a város félévi gazdál­kodásának a mérlege figyelemre méltó. Mint a polgármester hang­súlyozta: ugyan a fél év gazdálko­dásának mutatói nem teljes képet mutatnak, azért megállapítható: egyelőre nincsenek finanszírozási gondok. Egyetlen igazán neuralgi­kus pont lehet, a kórházé, ahol idén a tavalyinál kevesebb pénzből gazdálkodnak, mert az inflációs hatásokat nem kellően vették fi­gyelembe. Az intézmény anyagi gondjainak enyhítésére előfinan­szírozást kért a társadalombiztosí­tástól. Összességében megállapít­ható, hogy az intézmények vissza­fogottan gazdálkodtak, s közülük alig van, ahol az éves költségvetés felét már felhasználták volna. A képviselők azon az állásponton voltak: továbbra is szigorú takaré­kosságra van szükség ahhoz, hogy a város működőképességét év vé­géig megőrizzék. A testület a félévi számadást egyhangúlag elfogadta. Jogértelmezési problémák, illet­ve nyilvánvaló joghézag miatt le­vették a napirendről a katolikus szellemű óvoda egyházi tulajdon­ba adását. Bár az önkormányzat és az iskolanővérek között megegye­zés született, ám az okirat szentesí­tését nem várt fordulat zavarta meg. A jelenleg közszolgálatban álló óvónők és más alkalmazottak leendő egyházi munkaadójuknál, a törvény betűje szerint, nem minő­sülnének közalkalmazottaknak, így csak úgy kerülhetnének „át” ugyanannak az óvodának ugyan- azoft beosztásába, ha az önkor­mányzat munkaviszonyukat meg­szüntetné, kifizetné számukra a törvényben biztosított végkielégí­tést. Mint a problémát megvilágitó felszólalók rámutattak: önmagá­ban az a tény, hogy az óvoda gaz­dát cserél, nem lehet jogalap arra, hogy egyetlen munkanap kiesése nélkül az ott dolgozók végkielégí­tést kapjanak. Hiszen ez méltány­talan lenne azokkal az azonos vég­zettségű óvodai dolgozókkal szem­ben, akik a város alkalmazásában maradnak. Mivel várhatóan kor­mányszinten foglalkoznak a több­nyire munkajogi probléma megol­dásával, a kormányrendelet megje­lenéséig az óvoda végleges átadá­sát, a dolgozók munkajogi helyze­tének rendezését felfüggesztették. A testület személyenkénti szava­zással elfogadta a földrendező bi­zottság létrehozását, amely a köze­li napokban már Kalocsán is meg­kezdi munkáját. A szenátorok munkássága elismeréséül pénzju­talmat szavaztak meg a város köz- tiszteletben álló polgárának, a Né­meth László-díjra is felterjesztett Hajdú Lajosnak, a Dózsa György Mezőgazdasági Szakközépiskola volt igazgatójának. Zsiga Ferenc Határőr-verbuválás Hercegszántón • A járőrszolgálat ellátását is hivatásos határőrökkel kívánják megvalósítani. Köztudott, hogy a határőrség a sorkatonai állományt hivatáso­sokkal váltja fel. Ez irányú szer­vezőtevékenységét a Kiskunhala­si Határőr Igazgatóság időben elkezdte. Az érdeklődőket részle­tesen tájékoztatják, ezért — kü­lönböző időben — egy-egy határ melletti községben tartanak ré­szükre összejövetelt. Az elsőre a múlt héten Her­cegszántón került sor. A több mint hetven érdeklődőnek Mar- tonosi József alezredes, a Kis­kunhalasi Határőr Igazgatóság személyzeti alosztályvezetője részletesen ismertette azokat az elvárásokat, amelyeknek meg kell felelniük a jelentkezőknek. Ezek közül a legfontosabb az egészségi alkalmasság. A jöven­dő hivatásos járőr nem lehet 35 évnél idősebb, tényleges katonai szolgálatát már letöltötte. Leg­alább szakmunkás végzettséggel rendelkezik, előnyben van az érettségizett és az, aki a határőr­ségnél volt katona. Természete­sen erkölcsileg feddhetetlennek kell lennie. Felvétele után 10 hó­napos bentlakásos tanfolyamot végez el. A kezdő fizetés csábító, hiszen bruttó 22 ezer forintot kapnak a járőrök. Ezt követően azoknak az ér­deklődőknek lehetőségük volt a távozásra, akik az elhangzottak alapján nem kívánnak lenni, il­letve nem lehetnek hivatásos jár­őrök. Úgy látszik, a fentiek nem voltak sokan, mert 58 személy kérte az adatfelvételét. Tölgyesi Gábor Avatóünnepség és tanévnyitó a petőfivárosi iskolában Három évvel ezelőtt ilyenkor avatták fel Kecskeméten, a Petőfivárosban, az új általános iskola épületét, a később Vá­sárhelyi Pál névre keresztelt intézményt. Akkor nem mert volna megesküdni Császár Cirill igazgató arra, hogy néhány esztendő múl­tán ismét ava­tóünnepséget tarthatnak. A hiányzó épü­letszárny elké­szülését türel­mesen várták és szombaton dél­után a tanév­nyitó ünnepél­lyel együtt át is adták a tágas aulával rendel­kező modern épületszárnyat. Még nevet is választottak az új résznek: Hermann Gmeinerről kí­vánnak megemlékezni, ha az is­kola legújabb részébe lépnek be diákok, felnőttek egyaránt. Az ünnepi köszöntőt dr. Mi­chael Gschlisser, az SOS Gyer­mekfaluk Hermann Gmeiner Alapítványának müncheni igaz­gatója mondta. Szólt az egybe­A kecskeméti Vásárhelyi Pál Általános Iskola új épületszárnnyal gazdagodott, melyet dr. Michael Gschlisser úr adott át. (A vele készült interjút a napokban közöljük.) gyűltekhez Merász József kecs­keméti polgármester is. Az emlí­tett alapítvány támogatásával készülhetett el a szép épületrész, és elsőként Európában a kecske­méti iskola vette fel a gyermek­falukat alapító Gmeiner nevét. Nem véletlen, hiszen a közelben lévő kecskeméti gyermekfaluval szoros kapcsolatban áll a petőfi­városi általános iskola. Ha már iskoláról van szó, itt említjük meg, hogy a megye legtöbb oktatási intézményében ma délután tartják az ünnepé­lyes tanévnyitókat, holnap pe­dig elkezdődik a tanítás. Bár a nyár még tombol, az istaila- csengő megszólalása mégis'*’ az őszre emlékeztet bennünket. B. T. KÁOSZ A KÁRTYA KÖRÜL Ráfizethet az esküjéhez hű orvos A betegbiztosítási kártya beve­zetésének elhamarkodottságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy máig sincsenek pontosan meghatá­rozva azok a tarifák, amelyeket a kártyával nem rendelkező betegek­nek az orvosi vizsgálatért, kórházi ellátásért fizetniük kellene. Arról sincs még döntés, hogy a háziorvo­sok által ellátott, nem biztosított betegek kinek kell, hogy fizesse­nek. Míg ezek nem tisztázódnak, nem valószínű, hogy lesz hivatását komolyan vevő orvos, aki az érvé­nyes biztosítási kártya hiánya mi­att bárkit elutasítana vágy megta­gadná a gyógyszerfelírást. A bete­gek tehát nyugodtak lehetnek. Nem így a szabálytalankodó or­vosok: ha a társadalombiztosítás a szokásos, szúrópróbaszerű ellen­őrzés során olyan receptet talál, amelyen a jóhiszemű doktor tb.- támogatásban részesített gyógy­szert írt fel valakinek, aki erre nem lett volna jogosult, behajthatja a háziorvosi szolgálat fenntartójától az orvosságért kifizetett térítési díj és a teljes ár közti különbözetet. A fenntartó — általában a helyi önkormányzat — pedig nyilván át­hárítja a büntetést az „elkövető­re”. Látszólag mindenkinek igaza van: az orvos esküjéhez hűen cse­lekszik, a többmilliós kintlévőségét behajtani képtelen társadalombiz­tosítás legalább a filléreket igyek­szik megfogni, s ugyan miért fizet­ne alkalmazottja szabálytalanko­dása miatt az amúgy is koldussze­gény önkormányzat? Mégis elgon­dolkodtató, hogy azon csattan az ostor, aki az egészségügyi átalaku­lás káoszában a beteg igazságát, érdekét tartja elsődlegesnek. Szabó Klára Filmbarát-találkozó Kiskoroson A hét végén fejeződött be Kis­kőrösön az igen rangos műveket felvonultató filmbarát-találkozó. A háromnapos rendezvény régi és új filmcsemegék vetítésével telt: a közönség olyan alkotáso­kat is láthatott, melyeket a pro­fitorientált országos filmhálóza­tok nem mutatnak be. A mai programból kiemelhető az idei César-díjas film, a Minden reg­gel és a Cannes-i Fesztivál Arany Kamera-díjas alkotása, a Totó, a hős vetítése. Csengőd kisegíti Tabdit Egy kistelepülés kitől mástól kér­het segítséget ha nem a szomszédjá­tól? Tabdi még nem rendelkezik en­gedélyezett szennyvízleürítő hellyel, ezért kérte Csengőd segítségét ez ügyben. Csengőd község képviselő­testülete egy év időtartamra engedé­lyezte a szomszéd település kérését. Oroszországban elhunyt magyar foglyok Akik a Duna—Tisza közén születtek (Folytatás) Lapunk az Új Magyarország című napilap nyomán folytatja a moszkvai központi levéltárból immár folyamatosan érkező névsor közzétételét, amely a háború alatt és után hadifogolyként, valamint a kényszermunkatá­borokban orosz földön elhunyt magyarok adatait tartalmazza. Amennyi­ben bárki a hozzátartozóját, rokonát fedezné fel a névsorban, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetéhez, ahol további információkat kaphat. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk helyhiány miatt csak a mai Bács-Kiskun megye területén született foglyok nevét közli. A teljes lista az Új Magyarország szerdai és szombati számaiban található. Sz Szabó Imre, 1921. Mélykút, honvéd, meghalt 1945. január 13-án (hdf.), Sza­bó Imre, 1922. Kecel, honvéd, meghalt 1947. január 12-én (hdf.), Szlávik Fe­renc, 1922. Kiskunfélegyháza, őrveze­tő, meghalt 1945. július 28-án (hdf), Sallai Sándor, 1921. Izsák, őrvezető, meghalt 1946. június 7-én (hdf.), Szabó István, 1920. Kiskőrös, honvéd, meg­halt 1946. augusztus 24-én (hdf.), Sza­bó Imre, 1911. Kiskunhalas, honvéd, meghalt 1945. december 24-én (hdf.). Szabó Zsiga János, Izsák, honvéd, meghalt 1945. május 1-jén (hdf.), Sza­bó Ferenc, 1910. Kecskemét, honvéd, meghalt 1945. április 5-én (hdf.), Szabó Pál, 1920. Harta, honvéd, meghalt 1945. február 6-án (hdf.), Szabó Pál. 1920. Fülöpszállás, őrvezető, meghalt 1947. április 5-én (hdf.), Szabó Pál. 1916. Pálmonostora, honvéd, meghalt 1945. március 12-én (hdf.), Szabó Pál. 1913. Alpár, honvéd, meghalt 1945. március 16-án (hdf), Szabó Pál, 1913. Fülöpszállás, tizedes, meghalt 1945. február 19-én (hdf.), Szabó Pál, 1905. Dunavecse, honvéd, meghalt 1942. no­vember 22-én (hdf.), Szabó Péter, 1922. Kecskemét, honvéd, meghalt 1945. feb­ruár 1-jén (hdf.), Szabó Péter, 1917. Bácsalmás, honvéd, meghalt 1945. au­gusztus 18-án (hdf.), Szabó Péter, 1913. Lajosmizse, szakaszvezető, meghalt 1943. február 7-én (hdf.), S. Nagy Sán­dor, 1905. Kecskemét, honvéd, meg­halt 1946. február 14-én (hdf.). Szabó Lajos 1912. Kiskunfélegyháza, hon­véd, meghalt 1945. január 31-én (hdf.), Szabó Lajos, 1907. Kecskemét, hon­véd, meghalt 1945. október 13-án (hdf.), Szabó L. 1905. Akasztó, hon­véd, meghalt, 1945. január 31-én (hdf.), Szabó Márton, 1919. Tiszaalpár, hon­véd, meghalt 1945. március 2-án (hdf.), Szabó János, 1924. Akasztó, honvéd, meghalt 1946. május 10-én (hdf.). Sze­keres József, 1910. Kunszentmiklós, honvéd, meghalt 1945. május 16-án (hdf.), Szénás József, 1922. Kiskunfél­egyháza, honvéd, meghalt 1945. szep­tember 20-án (hdf.), Szénási Mihály, 1923. Kecskemét, honvéd, meghalt 1946. április 5-én (hdf). Szénási Sán­dor, 1916. Kecskemét, szakaszvezető, meghalt 1945. augusztus 13-án (hdf), • Fohász az elesettekért. Szíjártó József, 1921. Kecskemét, hon­véd, meghalt 1947. július 22-én (hdf.), Szabó (Szobi) Mihály, 1905. Kecske­mét, rangja ismeretlen, meghalt 1945. augusztus 4-én (hdf), Szikora István, 1921. Kecskemét, honvéd, meghalt 1945. december 23-án (hdf.), Szabó Já­nos, 1920. Szabadszállás, honvéd, meg­halt 1943. április 30-án (hdf.). Szabó Pál, 1919. Kecskemét, zászlós, meghalt 1945. március 26-án (hdf.). Szabó Mi­hály, 1905. Akasztó, honvéd, meghalt 1945. december 12-én (hdf.), Szabó Mi­hály 1918. Kecel, őrvezető, meghalt 1947. július 22-én (hdf.), Szél József, 1922. Dunavecse, honvéd, meghalt 1945. február 25-én (hdf.), Szilái Ist­ván, 1917. Kecskemét, honvéd, meg­halt 1947. január 6-án (hdf). Szilágyi Gyula, 1920. Dunavecse, honvéd, meg­halt 1943. július 14-én (hdf.), Szilágyi Károly, 1918. Kecskemét, honvéd, meghalt 1945. január 22-én (hdf.). Szi­lágyi József 1907. Kiskunmajsa. hon­véd, meghalt 1945. december 27-én (hdf). A névsorban szereplő rövidítések: (hdf) hadifogoly, (km.) kényszermun­kás, málenkij robotra elhurcolt. Aprómunka a bajai 1 önkormányzatban A bajai képviselő-testület legutóbbi ülésén a városatyáknak minden energi­ájuk összpontosítására szükség volt, hogy a rekkenő hőségben érdemi ered­ményeket hozzon a tanácskozás. A leg­fontosabb napirendi pont a város első leiévi gazdálkodásának áttekintése volt. Az erről szóló beszámolót elfo­gadták a képviselők. Amint Butterer Péter pénzügyi osztályvezető jelezte, kiegyensúlyozott, nagyobbrészt idő­arányosan beérkező, illetve elköltött bevételekkel és kiadásokkal számol­hattak. Meglehetősen sok vitát váltott ki az önkormányzat szervezeti és ügyrendi szabályzatának módosítása, azaz két új bizottság, az egészségügyi és a szociál­politikai bizottság felállítása. Végül a szociális bizottság kilenc, az egészségü­gyi pedig 7 taggal alakult meg. Az előb bi megbízott elnöke Simor József, az utóbbié dr. Csőke István lett. Szövetkezeti közgyűlés Tázláron Nemrégen tartotta meg közgyűlését a Tázlári Béke Szakszövetkezet. A közgyűlés a szövetkezeti és az átme­neti törvényben meghatározott elvek alapján elfogadta az új alapszabály­tervezetet. A szövetkezet rövidilett cég­neve a jövőben: Tázlári Béke Szövetke­zet. Titkos szavazással megválasztot­ták a tisztségviselőket, a tizenhárom tagú igazgatóságot, valamint a héttagú felügyelőbizottságot. Az igazgatóság elnökének — aki egyben a szövetkezet elnöke is - továbbra is Szénási Bélát választották. Csak kérdezem... Melyik adó a legkellemetlenebb? Jó, igazuk 'van, persze, hogy az, amelyiket éppen be kell fizetni, de mivel az adónemek oly sok színben pompáznak, föl lehet fedezni árnya­lati különbségeket. Kétféle véleményt ismerek, az egyik azt mondja, hogy a költségve­tési hiány az adózási fegyelem sem­mibevételéből adódik, aki megpró­bál kibújni kötelezettségei alól, az országnak árt, s benne persze saját magának is, csakhogy azt nem fogja föl. A másik ennél egyszerűbb: az a tíz forint, ami az én zsebemben ma­rad, az már nem másé. A minap vitatkoztam az örökölt ingatlannal kapcsolatos adókról, hogy tudniillik melyik adót nehe­zebb kiizzadni. Az örökösödésit vagy a jövedelemadót? Vitapartne­rem az örökösödésire haragudott én azon öröklött ház eladását követő jövedelemadóra. Az utóbbi összeget ugyanis hozzá kell csapni az éves keresethez és úgy adózni. Egy vala­miben sikerült csupán megegyez­nünk : mindkettő borzasztó. Egyébként jellemző ránk, gyarló emberekre, hogy bár a költségvetési hiány eltüntetése mindannyiunk szívügye, azért a saját pénztárcánk állapota még enné! is fontosabb. Vessen ránk követ az a pénzügymi­niszter, aki ismer olyan országot, ahol ez nem így van. A minap hallottam, hogy a csalá­di udvaron fúrt kutakat is megadóz­tatják majd. Lehet, hogy nem igaz. De egy ismerősöm már előre gon­dolkozva, háza építésekor a pincéjé­ben fúrt kutat. Ezt nem veszik észre az adóellenőrök. Ez most mit bizonyít? Hogy nem érdekli az ország sorsa? Vagy, hogy ha ilyen életrevaló a magyar, akkor van jövőnk ? Csak kérdezem . . . . Hámori Zoltán ♦

Next

/
Thumbnails
Contents