Petőfi Népe, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-04 / 183. szám

1992. augusztus 4., 6.oldal Ki a menedzser? Bizonyára a kedves olvasó válla­latánál, vállalkozásánál is előfor­dulnak feszültségek (konfliktusok) a munkatársak között, nem min­denki elégedett a munkájával, az érte kapott fizetéssel, az erkölcsi elismeréssel, megbecsüléssel, a vál­lalat piaci pozícióival. De létezik-e olyan vállalat vagy vállalkozás, ahol fendben mennek a dolgok, nincsenek konfliktusok, mindenki elégedett a fizetésével és a vállalkozás üzleti eredményei­vel? Ugye nem? Ez lenne a mene­dzser számára a pokol, hisz nyom­ban „szögre akaszthatná a cipőt” és mehetne munkanélkülinek. A menedzser feladata épp az ilyen ideális körülményekhez való köze­lítés, aminek érdekében az alábbia­kat teszi: • — előre jelez, — tervez, — szervez, — irányít, — koordinál, , — ellenőriz. Azaz, amit talán sok „gyakorló” menedzser érez, nevezetesen: a sokfelé figyelés, rohangálás, meg­beszélések. beszélgetések, elképze­lések megvitatása ... és még sok egyéb tevékenységének váza lehet a fenti felsorolás. Ide kívánkozik ugyanakkor egy nagyon fontos jel­lemzője ennek a munkának: a HA­TÉKONYSÁGA. Lehet ugyanis a felsorolt munkát szakadatlanul vé­gezni anélkül, hogy hasznos lenne, így fontos az a megállapítás, hogy a hatékonyságot csak a körülmé­nyekhez, a helyzet adottságaihoz képest Ítélhetjük meg. A hatékonyság annak mércéje, hogy mennyire sikerül elérni a ki­tűzött célokat. Ezen felismerés for­málta ki a „célorientált vezetés” módszerének kidolgozását, mely­nek lényege, hogy a tevékenység során: — megállapítják a fő tevékeny­ségi területeket (kulcsterületek), — mérhető célokat tűznek ki, — a célok eléréséhez viszonyít­va értékelik a menedzser teljesít­ményét. Bár ez egyszerűen hangzik, a gyakorlati alkalmazása (megvaló­sítása) gyakran nem egyszerű. A célok kitűzésénél ugyanis érték­állóim kell egyeztetni a vállalko­zás stratégiai csoportjainak rész­és munkatársainak egyéni céljait. Mindezen célok megvalósítása ér­dekében alkalmazott eszközök az akciótervek. A munkavégzés során fontos az önellenőrzési tevékenység (képzés, képességfejlesztés, mun­kakörülmény-javítás) és az elkö­vetkező időszakok részcéljainak kitűzése. A célkitűzések főbb vonásaira vonatkozóan fogadják el az aláb­biakat: • — A cél legyen kihívó! — A cél legyen elérhető! — A cél legyen mérhető! Engedjék meg, hogy a negyedi­ket humorosan fogalmazzam meg: — A célok kapcsolódjanak a munkához! De mi legyen, ha a célok kitűzé­se (megfogalmazása) a fentiek sze­rint sikerült? Mitől függ a mene­dzseri munka hatékonysága? Erről szól a következő fejezet. A KÖNYVPIAC ÚJDONSÁGAI Jávor Ottó: A kiszolgáltatott (Zrí­nyi Kiadó) — Végh Antal: Móricz Zigmond szekerén (Zrínyi Kiadó) — Gyárfás Endre: Cowboyok, aranyásók, csavargók. Észak-ameri­kai népköltészet (Zrínyi Kiadó) — H. Diener: Folttisztítás (Műszaki Kiadó) — R. Fulghum: Már az óvo­dában megtanultam mindent, amit tudni érdemes. Tűnődések hétköz­napi dolgokról. (Hétköznapi pszi­chológia) (Park Kiadó) — J. Nor­mán: Csokoládé. Csokoládékedve­lők kalauza, finomabbnál finomabb receptekkel (Delikát kiskönyvtár) (Park Kiadó) — K. Winwood: Murphy törvénykönyve a viselke­désről, avagy ha eddig nem tanultál meg viselkedni, ezután sem fogsz (Kassák Kiadó) — Krumpli. A leg­jobb receptek — vásárlási tanácsok (A föld ajándéka) (Officina Nova). A MAGYAR NEMZETI BANK VALUTAÁRFOLYAMAI Bankjegy- és csckkárfolyamok. Érvényben: 1992. augusztus 3. Pénznem vételi közép eladási angol font 147, 32 148,72 150,12 ausztrál dollár 56,77 57,39 58,01 belga frank (100) 251,09 253,42 255,75 dán korona 13,46 13,59 13,72 finn márka 18,87 19,07 19,27 francia frank 15,34 15,48 15,62 görög drachma (100) 42,05 42,47 42,89 holland forint 45,93 46,36 46,79 ír font 137,74 139,04 • 140,34 japán yen (100) 60,04 60,64 61,24 kanadai dollár 64,44 65,14 65,84 kuvaiti dinár 260,35 263,10 265,85 nemet márka 51,78 52,26 52,74 norvég korona 13,18 13,30 13,42 olasz líra (1000) 68,51 69,15 69,79 osztrák schilling (100) 736,18 742,98 749,78 portugál escudo (100) 60,90 61,45 62,00 spanyol peseta (100) 81,03 81,79 82,55 svájci frank 58,14 58,68 59,22 svéd korona 14,26 14,39 14,52 USA-dollár 76,36 77,14 77,92 ECU (Közös Piac) 105,58 106,56 107,54 A MAGYAR NEMZETI BANK Érvényben: HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI 1992. augusztus 3. Devizanem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 148,19 148,54 148.89 ausztrál dollár 57,22 57,37 57,52 belga frank (100) 253,26 253,84 254,42 dán korona 13,56 13,59 13,62 finn márka 19,03 19,08 19,13 francia frank 15,44 15,48 15,52 holland forint 46,26 46,37 / 46,48 ír font 138.96 139,28 139,60 japán yen (100) 60,50 60,65 60,80 kanadai dollár 64.97 65,14 65,31 kuvaiti dinár 262,51 263,20 263,89 nemet márka 52,18 52,30 52,42 norvég korona 13,27 13,30 13,33 olasz líra (1000) 69,07 69,23 69,39 osztrák schilling (100) 741,52 743,22 744,92 portugál escudo (100) 61,29 61,43 61,57 spanyol peseta (100) svájci frank 81.86 82.05 82,24 58,57 58,71 58,85 svéd korona 14,37 14,40 14,43 tr. és cl. rubel 27,43 27.50 27,57 USA-dollár 76,89 77,09 77,29 ECU (Közös Piac) 106,36 106,61 106,86 VALUTÁK A FEKETEPIACON USA-dollár Német márka Svájci frank Osztrák schilling 76—78 forint 50—51 forint 53—54 forint 7—7,30 forint HAZAI GAZDASÁG Kamatot csökkentett az OTP Az OTP aug. l-jétől jelentős mér­tékben csökkentette a lakossági, a vállalkozói és az önkormányzati üzletág betét- és hitelkamatait. Oka: az infláció lelassulása, a jegybanki kamatcsökkentések és az állampapí­rok kisebb hozama. A csökkentés mértéke a lakossági betétek és az értékpapírok esetében átlagosan bruttó négy százalék. A vállalko­zóknak nyújtott hitelek kamatai is átlagosan ugyanennyivel csökken­nek. A piaci viszonyok függvényé­ben az OTP az idén még további kamatcsökkentést is tervez. Veszélyben az idegenforgalom? A hazánkba látogató turisták szá­mát illetően meglehetősen ellent­mondó statisztikák látnak napvilá­got. A szakma érdekvédelmi szerve­zete, az Idegenforgalmi és Vendéglá­tó Kamara elnöke a napokban úgy nyilatkozott, hogy az idei esztendő pénzügyi bizonytalanságai már a jö­vő évre is hatással lehetnek. Gondot jelent például, hogy nem ismert, mekkora lesz az áfa, miközben a szállodáknak egy-két hónapon belül jelezniük kellene a jövő évi pontos árakat. Olyan hirek is keringenek, melyek szerint jövőre nem lesz ide­genforgalmi alap, ami beláthatatlan következményekkel járna, hiszen ebből támogatják az ország nemzet­közi propagandáját. Komoly fenn­tartások merültek fel a privatizáció­val kapcsolatban is. A kiskereske­delmi boltok és a vendéglátó-ipari vállalatok egy részének sorsa is. tisz­tázatlan. • A Pénzügy­minisztérium féléves jelentése Miközben a kormány eredetileg egyensúlyt mutató vagy deficites fi­zetési mérlegre számított, az első fél­év végére a folyó fizetési mérlegben 530 millió dolláros aktívum keletke­zett. A devizatartalékok szintje eléri az 5,1 milliárd dollárt. Mindezt a Pénzügyminisztérium jelentése rög­zíti, amelyet a szakértők az első félév gazdasápi folyamatairól készítettek. A jelentes adatainak tükrében az ex­port (5,1 milliárd dollár) 16,5%-os növekedést mutatott a korábbiak­hoz képest. Az import meghaladta a kivitelt, 5,2 milliárd dollárt jelentett. Az ipari termelés mennyisége az első 5 hónapban majdnem 20%-kai esett vissza, ami a veszteséges iparágak leépülését is mutatja. Ä fogyasztói árak májusról júni­usra 0,6%-kai emelkedtek, ami jelzi az infláció jelentős mérséklődését. Az utolsó tizenkét hónapban a fo­gyasztói árak 20,6%-kal emelkedtek, miközben tavaly ugyanebben az idő­szakban —v ugyancsak tizenkét hó­nap alatt — 38,6 %-os volt az áremel­kedés. Mindezek alapján a miniszté­rium úgy ítélte meg, hogy nincs szükség az évi gazdasági prognózis megváltoztatására. Augusztusban hatályba lépnek a privatizációs törvények A hónap végén lépnek életbe a privatizációs törvények. A privati­zációs törvénycsomag részleteit a Magyar Közlöny júl. 28-i (81.) szá­ma tartalmazza. Bányák, erőművek összevonása Valószínűleg még az idén össze­vonják a mátrai, a pécsi és az ajkai erőmű, valamint á területileg érintett szénbányák vagyonát, az érdekellen­tétek kiküszöbölésére, az energiapo­litikai koncepciókhoz igazodva. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC PRIVATIZÁCIÓ — TULAJDON Kié lesz az Aranyhomok? Hatan indultak az ÁVÜ pályázatán Mi lesz veled Aranyhomok Ho­tel? Erre a kérdésre nem Kecske­méten adják meg a választ. Az Ál­lami Vagyonügynökség dönt majd a — 150 milliós kikiáltási árral hir­detett — nagy múltú vendéglátó- egység további sorsáról. A harminc évvel ezelőtt átadott létesítmény akkoriban az ország legfényesebb s legrangosabb szál­lodájának számított. Rendezvé­nyeire az ország távoli települései­ről is érkeztek vendégek. Az akko­ri vezetés elérte azt, amit hotel és vendéglő elérhet: úri-elvtársi kö­rökben sikk volt azzal dicsekedni, hogy valaki a Homok vendége volt. A jó hírű cég neves fóruma volt a szakemberképzésnek. Máig rangot jelent, ha valaki azt mond­hatja magáról, a hatvanas-hetve­nes években a HungarHotels kecs­keméti sztárszállodájának a mun­katársa volt. Az ország legneve­sebb vendéglátóhelyein találkoz­hatunk vezetőkkel, akik valamikor a kockás házban ismerték meg a szakma fortélyait. Ma még nem tudni: ki lesz a gazda? A hírek szerint határidőig hat pályázat érkezett az ÁVÜ-höz. Két ajánlat külföldről — Olaszor­szágból, illetve Németországból —, négy szőkébb hazánkból, Kecskemétről. A pályázók véleménye szerint furcsa és nyugtalanító, hogy — bár a határidő régen lejárt — semmi­lyen válasz nem érkezett a címzet­től. Többen már politikai machi­nációt, korrupciót emlegetnek. Azt ugyanis igen könnyű eldönte­ni, hogy kié legyen a Homok. Azé, aki a legtöbbel fejeli meg a kikiál­tási árat. Farkas P. József • Az egykori s/társ/álloda ma sein áll üresen. 1992 jó évnek ígérkezik. (Gaál Béla felvétele) ÚJ FÖLDTULAJDONOSOK — VÁLASZÚT ELŐTT (2.) A tejszövetkezeti modell inan k nossj Azokban a régiókban célszerű tejszövetkezetet alakítani, ahol az állattenyésztés révén jelentős a tejtermelés, a feldolgozás, az értékesítés és ahol a tejtermelő­ket, feldolgozókat tömöríteni le­het. A társulás célja az, hogy a tagoktól a tejet, a tejtermékeket feldolgozásra és értékesítésre át­vegye, s általában megteremtse a tejtermelés legkedvezőbb felté­teleit. A tejszövetkezet tagjai egyaránt lehetnek magán- és jogi személyek. A tagság szempontjából közöm­bös, hogy az illető bérleti jogvi­szony, szerződés alapján vagy saját gazdaságában termeli a tejet, tej­termékeket. Alapításkor természetesen az alapszabályban pontosan, részle­tesen rögzíteni kell a szövetkezet tevékenységi körét. Ebbe beletar­tozhat például a tej begyűjtése, a tárolás, a szállítás, a feldolgozás, az értékesítés, a tejtermeléssel ösz- szefüggő berendezések beszerzése és szervizelése, valamint az állat­Ahol jelentős a tejtermelés, célszerű ez a forma. (PN-archív) egészségügyi és élelmiszer-higié­niai teendők ellátása. A tejszövet­kezetek működésének hatósugara egy-egy nagyobb begyűjtési kör­zetre terjedhet ki. A tagok viszonya a szövetkezet­hez szolgáltatás jellegű, mivel a termelők a termékeket saját gazda­ságukban állítják elő. Lényeges a felelősségi rendszer kialakítása: a tagok a tej megfelelő minőségért, a felvevő a tárolásért, a végtermék előállításáért és a szállításért felel. A tagság jövedelme elsődlegesen az átvett tej után literen­kénti egységre jutó átvételi ár­hói adódik. Ezenfelül — ki­ki vagyoni hoz­zájárulásának arányában — részesül az el­adott termék utáni haszon­ból. A tej szövet­kezet lényegé­ben a korábbi szakszövetke­zet működésére emlékeztet. A tagok ma­gángazdasága ugyanis egy kö­zös munkavég­zésnek keretet adó szövetkeze­ti tevékenység­be illeszkedik. Elképzelhető azonban a tej­szövetkezetnek egy másik vál­tozata is. Olyan modell, amely­ben a termelést, a tárolást, a fel­dolgozást és az értékesítést kö­zös gazdaság­ban végzik: a bevitt saját tu­lajdonban levő eszközökkel és állatállomány­nyal. Ferenczy Europress

Next

/
Thumbnails
Contents