Petőfi Népe, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-24 / 199. szám
1992. augusztus 24., 7. oldal MEGYEI KÖRKÉP BEZÁRULT AZ AJTÓ Nincs egyezség a halasi gimnáziumról Ördögi körben a tenyésztők Sertéstermelők tanácskozása Baján Valószínűleg utolsó kísérletét tette Halason a megegyezésre az a vegyes bizottság, amelyet a református egyház és város önkormányzata jelölt ki, hogy a Szilády-gimnázium visszaadásáról megegyezzen. A higgadt, tárgyszerű hangnem szükségességét, megteremtésének fontosságát sajnálatosan többet emlegették a felek, mint gyakorolni módjuk lett volna. A találkozóra éles hangú sajtóviták és kölcsönös nyilatkozatok után került sor, s azzal kezdődött, hogy a polgármester mintegy számonkérte a dr. Hegedűs Lóránt püspök vezette egyházi bizottságot a legutóbbi Halasi Tükörbeni interjújáról, amennyiben választ kért, azonosul-e a református egyház Szabó Gábor esperes kijelentésével. Ezt követően már nehéz volt tárgyszerű mederbe terelni a tárgyalás folyamát, hiszen a másik oldalnak nem kevesebb sajtóbeli sérelme, visszakérdezni valója akadt. A Wicker Erika képviselőnő—a szerző által is bevallottan provokatívnak szánt — cikkét magánvéleménynek nyilvánította a polgármester, saját Magyar Hírlap-beli nyilatkozatát, annak hitelességét viszont nem vállalta. Hegedűs püspök megkísérelt úrrá lenni a kölcsönös vádaskodáson azzal, hogy ismertette egyházközössége jelenlegi álláspontját. Eszerint az 1948-ig egyházi szolgálatban álló Szilády Áron Gimnázium tulajdonjogát visszakérik, s minden jelenlegi tanárával és diákjával készek az iskolát 1993. június 30-ával birtokba venni. Tóth Zoltán polgármester miután arra a kérdésére, hogy más épületet elfogadna-e cserébe az egyház, nemleges választ kapott, írásbeli igazolást kért arra nézve, hogy az egyház ’93-ra biztosítja nevelőtestületét, saját oktatási programját, valamint a normatív támogatás és a tényleges nevelési költségek közti különböze- tet. Dr. Török István egyházmegyei főjegyző közbevetése mellett — • Az alapító és névadó tudós pap. hogy az egyházat semmiféle Írásbeli igazolásra nem kötelezheti a polgár- mester — a püspök kinyilvánította, hogy a református egyház felelős vezetőjeként van jelen a tárgyaláson és szóban válaszolt a kérdésekre. Mint mondta, először is a gimnázium jelenlegi tanári karának nyilatkozatára lenne szükség, hogy azok helyét, akik nem kívánnak egyházi vezetés ajatt dolgozni, megpályáztathassák. Úgy véli azonban, sem szakmai, sem finanszírozási gondjaik nem lesznek. A polgármester következő kérdése a tulajdonmegosztással történő közös üzemeltetésre vonatkozott, mondván, amennyiben ez elől elzárkózik az egyház, úgy az önkormányzat kénytelen ragaszkodni a kisajátítási eljárás lefolytatásához, azaz a teljes kártérítéshez. Miután a viszályokkal terhes tárgyalásokra is utalva a reformátusok ezt elképzelhetetlennek tartották, dr. Várnai László ismertette az önkormányzati bizottság értelmezését a törvény végrehajtásáról. A város ellátási kötelezettségére hivatkozva a tulajdonjogról ingyenesen lemondani nem tud, ezért —elismerve az egyház jogos igényét — amíg a teljes kártérítés anyagi fedezete megteremtődik a tulajdonjog megtartása mellett közös üzemeltetést tart szükségesnek. Az egyház képviselői kétségeiknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy az új szárny és a sportlétesítmények értékén felüli, teljes kárpótlást ítélne meg a kormány a városnak. Tóth Zoltán polgármester még bejelentette, hogy a kollégium ügyében — amelynek eredendően csak harmada képezte az egyház valamikori tulajdonát — intézkedett az eredeti állapot visszaállításáról, s amennyiben az egyház kéri a saját részét visz- sza, úgy annak átadásával szintén ragaszkodni fog a város a teljes kártalanításhoz. Majd ezt követően közölte, hogy sajnálatára nem sikerült az óvoda ügyében szerződést kötni. Az idén induló református óvoda új pedagógusainak bérét ugyanis kétséges, hogy tudja-e az önkormányzat fedezni. Célszerű lett volna, mondta, a város jelenlegi óvodahálózatában dolgozók közül választani. Nagy István lelkész értetlenségének adott hangot ezzel kapcsolatban, hiszen — mint mondta -— az egyik „hozott” óvónőjük a Szilády utcai óvodában dolgozott szerződéssel, a másik pedig szintén halasi illetőségű frissdiplomás fiatal, akinek eddig nem volt módjában dolgozni. Egyébként pedig csak azok közül választhattak, akik jelentkeztek. Ezzel a további gondokra történő polgármesteri utalással s a megegyezés elmulasztásával zárult a feltehetően utolsó kerekasztal-tárgyalás a gimnázium ügyében Kiskunhalason. Hajós Terézia HONFOGLALÁS KORI DALLAMOK KECSKEMÉT FŐTERÉN Már a Volga vidékén is privatizálnak Megkérdeztük a mordvin kulturális minisztert Még a legközönyösebb flaszter- koptatók is fölkapták fejüket az egyik délután Kecskemét főterén, amikor szokatlan dallamokkal fejezte ki örömét egy szemmel láthatóan messziről érkezett csoport. Honnan jön ez a távoli üzenet, találgatták a köréjük gyűltek. Mintha őselődeink énekével ajándékoztak volna meg bennünket a megyeszékhelyre látogató obi-ugorok és mordvinok. Jó volna meg többet tudni róluk. Egyetértett a kölcsönös ismerkedés elmélyítésének szükségességével Yuri Yuskin Frolovics (munkatársai korábban más átírásban adták meg a nevét) mordvin kulturális miniszter is. Kecskemét nevezetességeivel ismerkedő csoportot vezető politikussal az Arany János utcai Petőfi- emléktáblánál beszélgettünk. —Tapasztalhatta, hogy mindenki ismeri a nagy magyar költő nevét, pedig Magyarországról viszonylag keveset tudnak a köztársaságunkból n^eghívott hagyományőrzők. Kölcsönösen gazdagodnánk, ha szervezettebbé tennénk az értékek cseréjét. Köszönöm, hogy megmutatta Buda Ferenc Varazstükör című műfordításkötetében a mordvin népdalokat. — Engem a Hol épül a Kazány városa? című ballada, a Volga környéki Kőműves Kelemen-história lepett meg. Nyilván a jelenben is bőven találhatunk összehasonlítható motívumokat, életjelenségeket. — Fővárosunkban, a mintegy négyszázezer lakosú Szaranszkban éppen a kapcsolatok erősítésére rendeztük meg a finnugor népek kongresszusát. Mostani utamon a magyarországi átalakulás tapasztalataival is ismerkedem. Korábban egy könyvkiadó igazgatója voltam, ezért is érdekelt különösen a könyvszakma helyzete. — A FÁK-hoz csatlakozott Mordvin Köztársaságban is megkezdődött a privatizáció? — Igen, nálunk elsősorban a kisebb üzleteket, vendéglőket, kisiparosokat segítették önállósághoz. A nagyobb vállalatoknál elsősorban hazai tőkét próbálnak mozgósítani, részjegyeket kapnak az ott dolgozók. A mezőgazdaság átszervezése lassan halad. Minden további nélkül kiléphet, aki bejelenti kilépési szándékát. Kihasítanak számára 8 hektárt és ketten- hárman kapnának egy traktort. Indokoltabb a feltételes mód, mert egyelőre mindenki ragaszkodik a közöshöz. Nincs tapasztalatuk az egyéni termelésben, nem tudják megszervezni az értékesítést. — Miniszter úr eredményesnek minősíti-e magyarországi útját? — Feltétlenül, bár még sok fontos program előtt állunk. Segítőkészséget tapasztaltam mindenütt, szép tájakat, szép városokat láttam. Kecskemét is ezek közé tartozik. H. N. AZ ALLAMI SZÁMVEVŐSZÉK VIZSGÁLATA Célját vesztett céltámogatások Uj törvény készül az önkormányzatok céltámogatásáról. A. törvénytervezetet a pályázatot kiíró Belügyminisztérium dolgozta ki a támogatási rendszer eddigi tapasztalatainak figyelem- bevételével. S hogy melyek ezek a tapasztalatok? Az Állami Számvevőszék a céltámogatások 1991. évi fel- használásáról megállapította: 98 millió 829 ezer forintot törvény- ellenesen vettek igénybe a pályázók. Az érintett önkormányzatok többsége a vizsgálat nyomán — önként intézkedett a jogtalanig felvett összegek visszafizetéséről, 13 önkormányzatot pedig összesen 42 millió 61 ezer forint visszafizetésére kötelezett a Belügyminisztérium. A pályázók helyenként még alkalmazták azt a jól bevált gya- korlatot, hogy a beruházások költségeit alultervezték, arra számítva, hogy ha az építkezés közben fogy el a pénz, könnyebben utalnak ki újabb összegeket a befejezéshez a központi alapból. Ezt tapasztalták az ellenőrök a dombóvári szennyvíztisztító bővítésére benyújtott pályázat esetében is, az önkormányzat 53 millió forintot irányzott elő a beruházásra, miközben a teljes költség 71 milliót tett ki. A törvényességi vizsgálatokból kiderült: az önkormányzatok egy része nem az előírásoknak megfelelően járt el. A támogatás odaítélésének feltétele volt a saját forrás, s hogy ezt előteremtsék, néhány önkormányzat hitelt vett fel a bankoktól, illetve a helyi lakosságtól. A támogatási összegeket teljesítményarányosan, a fejlesztés ütemével és a saját forrásokkal arányosan lehetett (volna) igénybe venni. Ehhez képest számos ön- kormányzat az indokoltnál nagyobb összeget hívott le a központi alapból. A Baranya megyei Matty polgármesteri hivatala például a vízvezeték kiépítéséhez júliusban igényelt 5,4 millió forintot az adott évben fel sem használta. Hogy a céltámogatási rendszer nem érte el eredetileg kitűzött célját, abban a kiírók is hibásai^ A pályázatok benyújtásának határidejét túl szűkre szabták, s a fejlesztési célokat és a támogatások mértékét pontatlanul határozták meg. Ezért fordulhatott elő, hogy a kiírásban szereplő 60, illetve 30 százalékos támogatási arány helyett csupán ennek felét vagy egyharmadát folyósították az önkormányzatoknak. Az igy keletkezett forráshiány megoldhatatlan anyagi gondok elé állított több várost, például Szarvast is. A kormánynak^benyújtott törvénytervezetben különösen nagy hangsúlyt kapott a támogatások felhasználásának ellenőrzése, a hosszabb távú —* hároméves — cél- és feladatmeghatározás, valamint az, hogy a pályázatokat ne egy adott időpontban, hanem folyamatosan nyújthassák be az igénylők. FEB Egyre nehezebbé válik a húsipari vállalatok számára a termelésükhöz nélkülözhetetlen alapanyag, a sertés felvásárlása. Ennek oka részben a sertéstartási kedv csökkenésében, részben abban a tényben keresendő, hogy a kis cégek a gyenge minőségű állatokat is felvásárolják és öt-hat forintot is ráígérnek a nagyvállalatok által fizethető árra. — A sertéspiacon jelenleg teljes anarchia uralkodik — állítja Lendvai Tibor, a Bácshús termelési-műszaki igazgatója. Ezt kiküszöbölendő hívták össze egy baráti eszmecserére a térség mintegy negyven partnergazdaságának vezetőit. Közösen keresték az együttműködés módozatait, melyekkel segíteni lehet a termelőknek, és egyúttal a lehető legjobbat és legolcsóbban nyújtani a fogyasztóknak. Árharc — A piac törvényeit nem lehet kikerülni, az árakat és a költségeket egymás mellé kell rendelni — mondta bevezetőjében Haszur Antal kereskedelmi igazgató. — Augusztusban — sokféle tényező hatására — még nehezebbé vált a helyzet. A sok alakuló kis magán- vágóhíd felvásárolja — bármilyen magas áron is — a sertéseket. A Baja környéki termelők pedig eladják a disznóikat Pápától kezdve az ország távoli részeibe, ha valamivel kedvezőbb árat érhetnek el. A Bácshús — mely mindig pontosan fizetett, és betartotta szerződési kötelezettségeit — hosszú távú kapcsolatra törekedik — ez volt Mundweil József gazdasági igazgató véleménye. Keresik a módokat — fehérjekoncentrátumok megvásárlása, a vágóhídon keletkezett melléktermékek újrahasznosítása és igy tovább —, mellyel segíthetnének a termelőknek. A táp többe kerül Gál István, a Parasztszövetség országos alelnöke kétségét fejezte ki, hogy a termelők elfogadják-e a Bácshús által felkínált 94, illetve 88 forintos premizált árat a minőségi sertésekért, az I. és II. osztályú állatokért. Ugyanis olyan mértékben sújtja őket a takarmányozás költségeinek emelkedése, például a fehérje árának növekedése, hogy nem mernek kötelezettséget vállalni a jó minőségre, miután nem tudják megadni az ehhez szükséges tápokat. Kiss István Tataházáról a gazdaságukban nevelt holland sertések kedvező tulajdonságairól számolt be. Az állatok beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, elsősorban a jobb minőséget, melynek érdekében a Bácshús behozatta és kihelyezte őket. A holland fél megadta a takarmányozási technológiát, a premixeket, a koncentrátu- mokat, melyek a korszerű tartáshoz szükségesek. A holland sertések mind elérik az első és másod- osztályú minőséget, húskitermelésük pedig 4 kg-mal jobb az átlagosnál. A minőséget meg kell fizetni Hangya János bácsbokodi tsz- elnök arra az önmagába visszatérő ördögi körre mutatott rá, melyben a sertéstartó gazdaságok és kistermelők vannak. Pénz és hitel hiányában nem képesek a korszerű takarmányozásra, így jó minőségű sertés előállítására. Ügyanez érvényes a kis parasztgazdaságokra is. Ezért a termelők nem merik vállalni a Bácshús által a jó minőségért felkínált magas árat, inkább leadják a 80 forintos kilogrammonkénti ár körül élősúlyban. Félnek a minőségi feltételektől, hiszen tudják, hogyan kénytelenek takarmá- nyozni: megtakarítják a fehérjét, a szénhidrátból azonban csak zsiradék lesz, aminek a fogyasztók látják a kárát. A szakemberek a minősítési rendszer általánossá tételében látják a megoldást. A jó minőségű sertést meg kell fizetni, a gyengét, mely rövidesen eladhatatlanná válik, ki kell iktatni a termelésből. Gál Zoltán A tűzön járás az akaraterő próbája • András, a többórás lelki készülődés után, elsőként jelentkezett a tűzön járásra. (Madaras László felvételei) Mondják, a tűzön járás csak az egyik, s nem is a legfontosabb attrakciója volt a kecskeméti Vitalitás Egészségvédő Sportegyesület „Élj velünk!” elnevezésű életmódtáborának. Az egészséges táplálkozás, légzés, mozgás híressé vált apostola — a tanfolyam egyik előadója — Kártyikné Benke Etka szerint egyenesen gyerekes dolog. Köny- nyű neki! — vélik a többiek. — Hiszen enélkül is bámulatos akaratereje, energiája van. Mert az izzó parázson való esetleg többszöri átkelés azoknak segít, akik még híján vannak az akaraterőnek. Legalábbis egyhangúan ezt állította az a tizenegyné- hány ember a táborlakók közül, akivel a tűzön járás másnapján beszélgettünk. Ennél azonban jóval többen sétáltak át hétfőn este a kétszer három méteres parázsszőnyegen. Az egészségügyi szakközépiskolában lakó tanfolyamrésztvevő- kön kívül számos külső érdeklődő is összeszedte a bátorságát, s lépett rá a forró tűzszőnyegre. Volt, aki tizenötször ismételt... — Én a fogyókúrához nyertem, többek között, ezzel a tanfolyammal akaraterőt, mondja a Budapestről érkezett Fehérvári Irén, aki mellesleg fül-orr-gégész magánorvos. — De hangsúlyozom, a tanfolyam egészével. A tűzön járás csak feltette az i-re a pontot. A doktornő egyébként már másodszor vett részt a Nagy Ervinné által idén hatodik alkalommal megszervezett életmódtáborban. Betegeit pedig évek óta próbálja lebeszélni a nélkülözhető, mozgással, helyes étrenddel pótolható gyógyszerek fogyasztásáról. András lépett először a parázsra. — Nem is tudtam, mikor a tanfolyamra jelentkeztem, hogy ilyen is lesz a programban — mondja a 36 éves bonyhádi fiatalember. — A háromórás lelki felkészülés nélkül nem is mertem volna megtenni. Ezután azonban bátran jelentkeztem. A tábor persze csak az első lökést adta meg ahhoz, hogy változtassak az életmódomon, egészségesebben éljek. A nehezebb az otthoni folytatás lesz ... A tanfolyam résztvevői az eltelt tizenegy nap alatt ugyanis erre készültek, ehhez kaptak az előadóktól elméleti és gyakorlati felkészítést. Megtanulták — egyebek között — összpontosítani és átadni egymásnak saját energiájukat. így hiszi el például, mindezek után, a salgótarjáni fizikatanárnő, Fazekas Zoltánná, hogy a tűző nappal szemben állva, mélyeket lélegezve, koncentrálva fel lehet töltődni energiával. Még egy mutatványra is hajlandóak a jelen lévő hölgyek, bizonyítandó a tamáskodó újságírónak, mire lehet képes négy gyönge nő. Párperces néma összpontosítás után, miközben tenyerüket egymás fölé tartva körben állnak, hirtelen vezényszóra mutatóujjaikkal felemelik a középen ülő, 83 kilós Andrást. Akit a gyakorlat előtt meg sem bírtak moccantam . .. De nem ez a lényeg, ismétlik. Ahogy a Záhonyból jött Sárköziné Páskuj Mária mondja, azt tanulták itt meg, hogyan változtassák meg saját magukat, s folytassák ezt családjukkal, tágabb környezetükkel. Az világos — folytatja —, hogy úgy nem lehet élni, ahogy ma az átlagember él. De hogy hogyan lehet másként, egészségesebben, azt meg kell tanulni. Az „Élj velünk!” tábor neki és a többieknek abban segített, hogy ne csak elfogadják, hanem meg is értsék, hogy e cél érdekében mit, miért csinálnak. Az ételreceptek, jóga- és tornagyakorlatok leírása mellett ezt a — számukra sorsfordítóan fontos — tudást viszik haza a kedden véget ért életmódtábor résztvevői Kecskemétről. Sz. K. • A salgótarjáni fizikatanárnő lába nyomán igazgatják az izzó parázssző- / nyeget. )
