Petőfi Népe, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-24 / 199. szám

MEGYEI KORKÉP 1992. augusztus 24., 3. oldat A földárverések kérdőjelei — Somogybán, ha ez csupán a Kárrendezési Hivatal szakemberein múlna, mindenütt minden rendben lenne a hétfőn kezdődő földárveré­seken: az előkészületek időben meg­történtek, az év végéig a megye 243 települése közül 185 helységben lici­tálhatnak a leendő tulajdonosok, naponta két helyen kerülnek „kala­pács alá” a szántók, rétek, gyepek és erdők. Bár az igényelt aranykorona­érték több, mint amit a gazdaságok kijelölhettek volna, az árverezésre kerülő föld mennyisége feltehetően elegendő lesz. Az előrejelzések sze­rint a kárpótlásra jogosultak mint­egy 35-40 százaléka tart igényt föld­területre, tehát jut mindenkinek, aki gazdálkodni akar. Gondot okoz viszont, hogy két termelőszövetkezet — az inkei és a balatonboglári —, valamint a So­mogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság törvénysértő kijelölést nyúj­tott be a hivatalnak, s emiatt az érin­tett területeken egyelőre nem lehet megkezdeni a földeladásokat. Leg­inkább az erdők sorsa foglalkoztat­ja a somogyiakat. Ezek minden bi­zonnyal a kikiáltási árnál jóval ma­gasabb összegért kelnek majd el, mint ahogy a Balaton-part közelé­ben lévő, amúgy kevéssé jó földekért is magas árat kell majd fizetni. Az utóbbi területeket — ha megfizették az árát — használatba is vehetik új tulajdonosaik, az erdőkre igény t tar­tóknak várniuk kell, hiszen a törvé­nyek hiánya miatt egyelőre nincs megoldva az erdők birtoklása. Az árverést vezető szakértők ezért csak helyrajzi számmal látják el ezeket a területeket. Ha megszületik a jogsza­bály, akkor azonnal meglesz a lehe­tőség a használatbavételre. A tisztázatlan ügyek sora ezzel még nem zárult le Somogybán. A természetvédelmi területek ugyanis állami tulajdonban van­nak, tehát nem kerülhetnek árve­résre. A leendő Dráva Menti Nem­zeti Park egyelőre még pontosan ki nem jelölt, ám zárolt területein 13 községet érint a korlátozás. Hogy meddig és milyen mértékben, az még kérdés. (MTI) ŐSZTŐL UJ KIÁLLÍTÁSOK Felújítják a dunavecsei Petőfi-házat • A Vecse Kft. felkészült a múzeum felújítására. (Farkas P. József felvétele) Végre sikerül megmenteni a duna­vecsei Petőfi-házat, a nagyközség helytörténeti múzeumának otthont adó emlékhelyet. A múlt század ele­jén emelt öreg épület falai föláztak, megrepedeztek a legutóbbi felújítás óta. A Bács-Kiskun megyei önkor­mányzat félmillió forintot hagyott jó­vá a rekonstrukcióra. A Vecse Kft. brigádjai a napokban kezdtek a mun­kához. A több hónapig tartó rekonst­rukció során megújulnak a Petrovics- féle egykori mészárszék falai, megfia­talítják a tetőszerkezetet is. — Sokan kérdezik: mi lesz a nép­szerű, kuriózumokban gazdag gyűjte­mény anyagával? —A munkálatok miatt a régészeti, az irodalomtörténeti és néprajzi anyagot védett helyre szállítottuk. A helyi önkormányzat segített! - mondja dr. Sztrinkó István, a megyei múzeumi szervezet helyettes igazga­tója. — A rekonstrukció befejeződése után azonban visszakerül minden tárgy. Újra rendezzük a tárlatokat... — Mi lesz a régóta ígért „Petőfi és Dunavecse” című új állandó kiállítás­sal? — Évekkel ezelőtt elhatároztuk, hogy a Bács-Kiskun megyei Petőfi- emlékhelyeken korszerűsítjük a Pe- tőfi-kiállításokat. Kiss József iroda­lomtörténész kapta a megbízást a forgatókönyvek elkészítésére. Kis­kőrösön át is adtuk az új bemutatót. Szalkszentmártonban is sikerülhet ez majd hamarosan. Kiss tanár úr dunavecsei vázlatai, tanulmányai is elkészültek a helyi múzeum ki is adta az egyik változatot—, de a jeles Petőfi-kutató korai halála miatt a forgatókönyv nem készült el. Ezért nem tudom megígérni, hogy az új megnyitás után korszerűbb és gaz­dagabb Petőfi-kiállítás várja majd az irodalmi zarándokokat. Annyi biz­tos csupán: minden eredeti rekvizí- tumot láthatnak majd a Vecsére lá­togatók. Remélem, még az ősz fo­lyamán megnyithatjuk az intéz­ményt a látogatók előtt... Farkas P. József Imrehegy nagykorúvá vált Nemcsak augusztus 20-át, hanem fennállásának 40. évfordulóját is ün­nepelte Imrehegy község. Bár ez nem jubileum, de ünnepség keretében erre is sor került. Molnár Ferenc alpolgár­mester gratulált a polgármesternőnek abból az alkalomból, hogy negyed- százada dolgozik a közigazgatásban, végigjárva szinte minden létrafokot. A polgármester asszony ismertette a község fejlődésének főbb állomása­it. 1952-ben 7027 ha gyenge minősé­gű, homokos területtel, 570 tanyával, 2100 lakossal alakul, a felső vezetés­nek nincs ínyére. Ez hosszú évekre megbélyegzi a település létét. Pl. 15 év múlva kapott csak villanyt. 1957-ben a mezőgazdaság fellendül, zöldhite­lek, méltányossági adótörlések hatá­sára. 1961 — óriási jégverés, 400 fő, főleg fiatal, elköltözik. 1963 — 400 □ -öles telkeket alakítanak ki a belte­rületen. 1971 — megyei tanácsi hatá­rozatra az iskola felső tagozatát Ke- celre viszik, a község léte kétségessé válik. Ám beindul a belterületi építke­zés. Tanyavillamosítás, vezetékes víz­hálózat, melegkonyhás közétkezte­tés, gázcseretelep. 1988-ban új fúrt kút, arzén-, gáz-, vastalanítóval, 6 millió Ft megyei céltámogatással 1989-ben új, négytantermes, főző- konyhás iskola, 1 év alatt elkészül. 1991 — új templomot avat a község — a harangzúgás jelzi, hogy ez a tele­pülés nagykorúvá vált, bár a későn érésnek nem alkati oka volt. Takács János Futás a tüzes aszfalton a reklámért Mentőorvos nincs, az ápoló pedig semmit nem tehet • Tavaly még a légi felvételünkön látható tavat kellett a versenyzőknek megkerülniük, idén aszfalton futottak be a főtérre. (Folytatás az 1. oldalról) — Gondolom egész más a vízpar­ton, itt-ott árnyékos erdőben vagy er­dőszélenfutni, mint házak között dél­ben a forró aszfalton. Ott esetleg egy elsősegélyhely vagy egy készenléti or­vos, men tő is könnyebben elhelyezhe­tő lett volna, mint a széthúzott me­zőnyben. Ámbár nem úgy tűnt, mint­ha a mentősök a helyzet magaslatán álltak volna. — Számomra az volt a legelké- pesztőbb — mondja Sándor Antal —, hogy Halason nincs mentőorvos, az ápoló meg gyakorlatilag nem csi­nálhat semmit, vagy nem mer. — Úgy érti, hogy ezek a Toyota- csodák csupán annyit érnek a gyakor­latban, mint bármely taxi? — Majdnem. Helyesebben elvileg három típusa létezik, a szállító mel­lett az eset- és a rohamkocsi. Ez egy sima esetkocsi volt, amelyben azon­ban ott kell legyen a mentőtáska, amit elő se vettek, ki se nyitottak. Ál­lítólag nincs is benne semmi, ezt az orvosoktól tudom, mert a megyei fő­orvos, a mentőszolgálat vezetője megtiltotta,,hogy az ápolók bármit beadjanak. Én szerettem volna men­tőorvos lenni, ezért jelentkeztem Szegeden egy mentőtiszti tanfo­lyamra. Tudom, mit kellett volna tenniük a mentősöknek. — Nem kísérelte meg átadni a hal­doklót, amikor végre megérkezett hosszú tízpercek után a mentő? —V alóban rettenetes soká jöttek. A hörgő hangokat hallva odarohan­tam a földön fekvő férfihoz, akkor még volt pulzusa, majd olyan húsz másodperc után megszűnt minden élettevékenysége. Akkor kezdtem az újraélesztésbe. A lélegeztetést és a vérkeringést is egyedül működtetni annyi időn keresztül nagyon fárasz­tó. Persze, hogy szerettem volna átadni, amikor végre megérkeztek, hiszen nagyon meg voltam ijedve én is, s örültem, hogy átveszik. Csak­hogy semmit sem tettek. Azonnal in- kubálni kellett volna, azaz a légcsőbe helyezett csövön át bal ónnal adagol­ni az oxigént. Lehet, hogy volt készü­lékük, de elő se vették. Kellett volna a vénába infúziót vezetni, hiszen bent a kórházban 2,5 liter folyadék után sem adott vizeletet, annyira ki volt száradva. Még egy injekciót sem adtak. Semmit, de semmit nem csi­náltak. Hát hogyan hagyhattam vol­na abba! Hallgatunk, s ki-ki továbbgon­dolhatja a rettenetét. Ha velünk, a gyermekeinkkel történik vala­mi... —Nem ők a hibásak—mentegeti a fiú a szolgálatot — hiszen úgy hal­lottam, ha mégis beavatkoznak, még le is teremtik őket. De hát ez borzasz­tó! Itt vannak a korszerű japán men­tőautók, és nálunk csupán annyival érnek többet a taxinál, hogy tága­sabbak? M inden szándékunk az volt, hogy ezután a mentőszolgálat kapjon szót elkerülendő az egyoldalúság, a han­gulatkeltés látszatát is. Haskó úr a tanúm az igyekezetre, hajói értettem a nevét, amit többszöri kérésre nagy nehezen elárult a telefonban. Mást semmit nem volt hajlandó a halasi mentőszolgálat ügyeletes vezetője közölni, csak a feletteseihez irányí­tott, akik közül a halasi szabadságon van éppen, mondta, a megyeit vi­szont nem sikerült elérnem telefo­non az ünnepek alatt. T ermészetesen szeretnénk, ha szót kérnének, s meg­nyugtatnának bennünket, s azt hi- hetnők, hogy a szemünk előtt történt végzetes eset csak egyedüli colív sőt ezt is rosszul láttuk. Csakhogy éppen az a legmegrázóbb, hogy nem lehet meg nem történtté tenni. Hajós Terézia Óvodások, diákok támogatása Jánoshalma Város Önkor­mányzata a Népjóléti Minisztéri­um javaslata alapján, belügymi­nisztériumi pályázat útján, neve­lési segélyezésre 4 millió 687 ezer forint előirányzatot biztosít. A támogatás céljellegű. A keret felhasználásának célja a gyerme­kes családokra nehezedő életkö­rülmények javítása. A város kép- viselő-testülete a napirend meg­tárgyalása érdekében rendkívüli testületi ülést tartott. Ez alka­lommal az egészségügyi és szoci­ális bizottság tett javaslatot a pénzösszeg elosztására. A javas­latot a testület elfogadva a kö­vetkező határozatot hozta: Jánoshalma város képviselő­testülete a jánoshalmi lakosú óvodás gyermekek részére fejen­ként 1500, az általános iskolás tanulók részére 2500 forint, az egészségileg károsodott kiskorú­ak, valamint a középiskolák és a szakmunkásképző iskolák nap­pali tagozatán tanulók részére 4500 forint egyszeri támogatást nyújt. A pénzösszegek kivétel nélkül valamennyi óvodásra vagy tanulóra vonatkoznak, az összegeket a önkormányzat kész­pénzben fizeti ki. L. J. Magyar-szlovén üzleti találkozó Harmincnyolc magyar cég mint­egy ötven képviselője utazik ked­den a szlovéniai Otocecbe, a Vál­lalkozók Országos Szövetsége Nemzetközi Vállalkozási és Keres­kedelmi Központja által szervezett üzletember-találkozóra. A rendezvény folytatása a júli­usban Dobogókőn tartott hasonló találkozónak, amelyen a két or­szág vállalkozói egyebek között gumi cipőtalpak, tetőszigetelő anyagok, mosoporok, élelmiszer- ipari hűtők, továbbá sertés szállí­tásáról, építőipari és számítástech­nikai együttműködésről folytattak tárgyalásokat. Ä szlovéniai találkozó a szlovén és a magyar gazdaságról szóló ál­talános tájékoztatóval kezdődik. Ezután a résztvevők előadásokat hallgathatnak meg a vállalkozá­sokkal összefüggő szlovén és ma­gyarjogszabályokról, adó- és vám­előírásokról, biztosítási lehetősé­gekről. Az üzleti megbeszéléseken kívül sor kerül egy kisebb kiállítás­ra is, amelyen a vállalkozók bemu­tathatják az általuk gyártott, illet­ve forgalmazott termékeket. A ta­lálkozón a két ország diplomáciai testületé, illetve a szakminisztériu­mok is képviseltetik magukat. Magyar Baptisták Világtalálkozója „A reménységben örvendezze­tek” — ezt a bibliai idézetet választották a magyar baptisták első világtalálkozójuk központi gondolatául. A szombaton Bu­dapesten kezdődött kétnapos rendezvényre a magyarországi hívőkön kívül sokan érkeztek a környező országokból — Szlo­vákiából, Kárpátaljáról, Erdély­ből, a Vajdaságból — s jöttek vendégek Nyugat-Európa szá­mos országából, sőt a tengeren­túlról, az Amerikai Egyesült Ál­lamokból, Kanadából, Ausztrá­liából is. A világtalálkozót Révész Ár­pád, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke nyitotta meg. Lukáts Miklós, a Miniszterelnö­ki Hivatal politikai államtitkára a kormány nevében, majd Bóna Zoltán főtitkár a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa nevében köszöntötte az egybe­gyűlteket. A délután folyamán a külföld­ről érkezett vendégek beszámoló­ira, majd este közös istentisztelet­re került sor. Vasárnap délelőtt Budapest különböző gyülekezetei fogadták a vendégeket. Oroszországban elhunyt magyar foglyok Akik a Duna—Tisza közén születtek (Folytatás) Lapunk az Új Magyarország című napilap nyomán folytatja a moszkvai központi levéltárból immár folyamatosan érkező névsor közzétételét, amely a háború alatt és után hadifogolyként, valamint a kényszermunkatáborokban orosz földön elhunyt magyarok adatait tartalmazza. Amennyiben bárki a hozzátartozóját, rokonát fedezné fel a névsorban, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetéhez, ahol további információkat kaphat. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk helyhiány miatt csak a mai Bács-Kiskun megye területén született foglyok nevét közli. A teljes lista az Új Magyarország szerdai és szombati számaiban található. S. — Sz. Smikner József, 1913 Hajós, honvéd, meghalt 1945. október 3-án (hdfi), Scheiben Tamás, 1906 Császártöltés, rangja ismeretlen, meghalt 1946. május 17-én (km)., Szabados Pál, 1921 Solt, honvéd, meghalt 1947. január 26-án (hdfi), Szebelégyi Mihály, 1921 Homok­mégy, honvéd, meghalt 1945. júni­us 1-jén (hdfi), Szeledi Sándor, 1909 Kecskemét, honvéd, meghalt 1945. január 24-én (hdfi), Szerlót István, 1906 Hajós, honvéd, meg­halt 1946. június 6-án (hdfi), Se- terlé András, 1908 Bácsalmás, rangja ismeretlen, meghalt 1945. április 30-án (km.). Amerikai tanár tanít Orgoványon Laura Verner személyében amerikai vendégtanár érkezik a közeljövőben Orgoványra, két esztendőre, hogy an­gol nyelvet tanítson az általános iskolá­ban. Az amerikai Békeszolgálat közre­működésével, a község önkormányza­tának támogatásával nyílt lehetőség az angolnyelv-oktatás ily módon való fej­lesztésére. Tekintettel erre a — falusi viszonylatban ma még szinte egyedül­álló — lehetőségre, az orgoványiak sze­retnék segíteni az angolnyelv-oktatásl Laura Verner közreműködésével a kör­nyező községekben, Izsákon, Jakab- szálláson és Agasegyházán is. Segélyezés Kunszentmiklóson Tanulónként 1500 forint, összesen pedig 3 millió 300 ezer forint beiskolá­zási segélyt szavazott meg az új tanév előtt Kunszentmiklós város képviselő­testülete. A segélyből az óvodások, az általános és középiskolások egyaránt részesülnek, azok a diákok is, akik nem Kunszentmiklóson tanulnak. Ez utób­biak segélykifizetését a polgármesteri hivatalban, a helyben tanulókét pedig az iskolákban intézik. Ezúton is felhív­ják a figyelmet, hogy a nagycsaládo­sok, illetve a nehezebb anyagi körülmé­nyek között élők, kérelem alapján, a rászorultság mértékében, ugyancsak részesülhetnek segélyben. • Nem felejtjük őket. Csak kérdezem... Mikor életveszélyes a sport? Több helyszínt, sportágat és időpontot le­hetne sorolni, de egy biztos. Augusz­tus 20-án Kiskunhalason, délidőben, életveszélyes. Mint lapunkban irtuk és a mai oldalainkon is visszatérünk rá, a halasi triatlonverseny céljában összeesett egy fiatalember és másnap a kórházban szívelégtelenség miatt meghalt. Nem ő volt az egyetlen a verseny soréin, aki rosszul lett a pá­lyán, de a többiek, hála istennek, fel­épültek. A verseny rendezői elképesztő fe­lelőtlenségről tettek tanúbizonysá­got. Kezdődött azzal, hogy a dizen­tériajárvány megfékezése céljából az élő vizekben megtiltották — illetve 20-a előtt nem ajánlották — a für­dőzést. Ennek ellenére a triatlon úszószámát a Sóstóban rendezték, A másik érthetetlen dolog az időpont megválasztása volt. A legöregebb emberek sem emlékeznek ilyen hosz szán tartó kánikulára, mint az idei — erre a triatlon igazán embert pró­báló száma, a futás, délidőre esett. Ráadásul a táv jó részét aszfalton kellett végigfutni, ahol a hivatalosan megállapított 38 fok- Celsiusra nyu­godtan rá lehetett tenni húsz fokot, ha a valós hőmérsékletet akarjuk megbecsülni. A harmadik pedig már nem nevez­hető szervezetlenségnek, ez már bű­nös hanyagság. Orvos, mentő közel- távol nem tartózkodott a verseny idején, a mentők értesítése is kalan­dos úton történt. Orvos nélkül, késve érkezett a kocsi. Egy fiatalember meghalt. Egy nagy sikerű olimpia után sem ünneprontás a sport veszélyeire fi­gyelmeztetni, hiszen néhányon azt hiszik, hogy köztük és olimpikonja­ink között csak az a különbség, hogy az utóbbiak részt vehettek a barcelo­nai játékokon. A hosszú évek mun­káját, tréningjét, a sok szenvedést és hosszú felkészülést már nem látják. Érdemes amúgy kíváncsiságból pró­bára tenni az erőnket? Csak kérde­zem . . Hámori Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents