Petőfi Népe, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-14 / 192. szám
PETŐFI NÉPE 2. oldal, 1992. augusztus 14. KISEBBSÉGEK ESELYEI Á helsinki folyamat kiteljesedése? KÉRDŐJELEK Magyar, szlovák igazságok ? Vitatható-e, amit dr. Erik Ritter von Knehnelt-Leddihn számos politikai-filozófíai és egyéb könyv hosszú nevű és hosszú életű szerzője állít? Szerinte annak idején a mai Szlovákia területén „a magyarok kétségkívül éppúgy az uralkodó nép szerepét töltötték he, mint a svédek Finnországban, az angolok Írországban és a lengyelek Nyugat-Ukrajnában". Aligha ért egyet ma mindenki az összehasonlításokkal. De akár igen, akár nem, nem keserű-e mindannyiunk szája íze? Hiszen az már valóban nehezen vitatható, hogy bármennyire különbözik is egymástól sokfajta értékelés az előzményekről, az, ami mára formálódott a múltból — ahogyan a Becsben most megjelent műben olvasható - „igencsak súlyos örökség". Tehertétel a Duna mindkét partján. Ugye jól érthető a 83 éves teológus jogász aggódása ott is, itt is? A magyar és a szlovák, „ez a két, történelmében, hitében és kultúrájában összeforrott nép remélhetőleg nem él át jugoszláv fejleményeket". Van-e értelme azon vitázni, kinek kellene többet tennie észszerű megoldások érdekében, bármiről legyen is szó? Válasz helyett idézem a tanulmány záró mondatait. „Azért kell imádkoznunk, hogy a hatalom új birtokosai ne essenek bele a marxista és nacionalista fanatizmus csapdájába, s olyan magatartást tanúsítanak, ami összhangban áll a szabadságtörekvések nagy nyugati hagyományával és az ahhoz kapcsolódó türelemmel. Ennek nincs alternatívája. Az egyesülés előtt álló Európában végképp nincs". Tudja ezt vajon mindenki, akinek tudnia kell? Mert türelmet igénylő, kényes témákban nincs hiány, amikor Budapest Pozsonnyal (és Prágával) tárgyal. De tárgyal — szerencsére. Kocsis Tamás PÁRTHÍR A kiskunfélegyházi MDF-szer- vezet, ma 17 órai kezdettel tartja soron következő találkozóját, a Blaha Lujza tér 1. szám alatt. • • Üdülési kuratórium A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány elökuratóriuma csütörtöki ülésén felmérte, hogy miként képes átvenni általános jogutódként a szeptember végén megszűnő Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság szerepkörét. A bíróság hamarosan bejegyzi az alapítványt és akkor tényleges kuratóriumként, jogerős döntéseket hozhat. Az üdülővagyon könyv szerint 5 milliárd forintos, becsléssel 35 milliárd forintos értéket képvisel. A 362 ingatlanban 20 ezer üdülési hely található. Idén mintegy 180 ezren veszik igénybe a kedvezményes üdültetést. A kuratóriumnak 1995- re kell önfinanszírozóvá tenni a kedvezményes üdültetést. Múlt évben 1,1 milliárd forinttal, idén 800 millió forinttal járult hozzá a költségvetés a kedvezményes üdültetéshez. 1993-ban, illetve 1994-ben még hasonló nagyságrendű támogatásra lenne szükség a kedvezményes üdültetéshez. Ahhoz, hogy 1995-től támogatás nélkül önállóan gazdálkodjanak, az ingatlanok eladásán, illetve több száz millió forintos egyszeri forgóalap-juttatáson túl az üdülési helyek nagyobb arányú — forgalmi értékben történő — értékesítésére is szükség lesz. Türelmességdíj Első ízben adták át csütörtökön Szombathelyen, a tanárképző főiskolán, a tavaly létrehozott Tole- ranciaAlapitvány díjait. Az alapító Ács Zoltán — kívánságának megfelelően a Bibó István szellemi örökségére támaszkodó erkölcsi, emberi példát, az egyetemes értékek átadását, a magas nívójú szakmai tevékenységet ismerik el a személyenkénti 40 ezer forint odaítélésével. Duray Miklós úgy látja, hogy kezd megváltozni a szlovák politikai körök Magyarországgal és a szlovákiai magyarsággal szemben „kezdetben megnyilvánuló nagyon kemény és militáns hangvétele”. Az Együttélés elnöke ezt a pozsonyi Szabad Újság csütörtöki számában megjelent exkluzív interjújában fejtette ki. Itt elsősorban Csehszlovákia kettészakadásának veszélyeit és a kisebbségek esélyeit latolgatja. Duray aggasztónak találja, hogy a törvényhozás képviselőinek többsége még csak nem is sejti: a politikusok megegyezési készségének csökkenése oda vezethet, „hogy az ország felszámolását nem lehet majd törvényes, az alkotmányos keretek között lebonyolítani.” Duray Miklós mindent egybevetve pozitív fejlődésnek tekinti ezt a hangváltást és az árnyaltabb politikai gondolkodás tüneteit. Kifejti, hogy az egyértelmű nemzetközi összefüggések is biztatóak, nemkülönben az Európai Parlament és az Európai Közösségek állásfoglalása, amely nem mellőzi a kisebbségek érdekeit. Az új állam keletkezésére Göncz Árpád rövid levelet juttatott el csütörtökön Antall Józsefhez. Ebben köszönettel nyugtázta a miniszterelnök augusztus 6-ai levelét, amelyben tájékoztatta a médiákkal kapcsolatos aggodalmairól. A köztársasági elnök jelezte: a kormányfő egyetA szociális ellátások távlati koncepcióját megalapozó országgyűlési határozattervezettel, illetve a szociális törvény tervezetével foglalkozott csütörtöki ülésén az Érdekegyeztető Tanács szociálpolitikai bizottsága. Lakner Zoltán, a Népjóléti Minisztérium kormánybiztosa szerint a korábbi szociális ellátási rendszer azokat is támogatja, akik egyáltalán nem szorulnak rá. Ugyanakkor pedig sokan kiszorulnak az ellátásból. Példaként említette a rendkívüli segélyek meglehetősen körülményes igénybevételi módját. Az új ellátási rendszer csökkenteni kívánja az ellátási körből kiszorulók számát, figyelembe veszi viszont a tervek szerint a családi pótlékoknál is a jövedelmi viszonyokat. A következő években fokozatosan vezetnék be — elsőként 1993- ban a biztosítási munkanélküli ellátásból kikerülőknél —, majd az alacsony jövedelmű családoknál, a rokkantaknál és a nyugdíj nélküli időseknél a jövedelempótló támoÜlést tartott a Szakszervezetek Érdekegyeztető Fóruma, hogy a szak- szervezeti választásokkal kapcsolatos vitában kialakítsa a maga álláspontját is. A szervezet jelenleg tíz tekintélyes, az MSZOSZ-en kívüli szakszervezeti szövetséget tömörít. Dr. Szabó Endre soros elnök az ülés szünetében a FEB munkatársának így összegezte álláspontjukat: — A kormány által beterjesztett törvénytervezetet egyszerűen elfogadhatatlannak tartjuk, hiszen tartalmazza mindazokat a kitételeket, amelyeket korábban minden szak- szervezet egybehangzóan elfogadhatatlannak minősített. Nem érthetünk egyet azzal, hogy háromévenként, három fordulóban kelljen megválasztani a szakszervezeti tisztségviselőket, hiszen ez a helyzet jogilag szinte kezelhetetlen állapotokat teremtene, és állandó bizonytalanságban tartaná a szakszervezetek választott vezetőit. A hároméves hivatali idő alatt szinte eligazodni is alig lehet az ügyekben, nemhogy irányítani azokat. A mostani „szimpátia- választásokkal” sem tudunk egyetérteni, de elfogadjuk, kompromisszumnak tekintjük. Nem tudjuk megérteni viszont, hogyan lehet kizárni a választásokból a munkahelyeket, hiszen az érdekvédelmi képviseleteknek mindenütt a világon ez a legfontosabb működési területük. Keressük a megegyezést, ezért fogadtuk el, hogy azért figyelnek, mert nem szeretnék kockáztatni a közösség kiegyensúlyozott politikai és gazdasági rendszerét azzal, hogy olyat fogadnak be maguk közé, aki „nem szalonképes”. Duray Miklós bizalommal tekint arra, hogy „Európa a második világháború óta nem akar kockáztatni” és kijelentette: „1918 óta először napjainkban tűnik úgy, hogy saját törvényszerűségei szerint alakulhatnak e térség viszonyai, és tizenkilenc óta először kerül a minőségi értékrend első helyére az, hogy hogyan oldja meg a nemzetiségek kérdését egy- egy ország. Azt még ugyan nem tudják, hogy e kérdéseket hogyan kell megoldani, de tudják, hogy meg kell oldani. Sőt, eljutottak egészen odáig is, hogy megengedik: a megoldást az államhatárok esetleges módosítása teszi lehetővé. Természetesen egyezményes módon, nem önkényesen. Ezt a lehetőséget a helsinki folyamat teremtette meg, mely századunk legcsodálatosabb folyamata... — fejezte be Duray Miklós, az Együttélés politikai mozgalom elnöke. értése esetén kész a médiakérdés áttekintésére — államtitkári meghallgatás keretében a miniszterelnökség politikai államtitkárával, Katona Tamással. Minderről a Köztársasági Elnöki Hivatal tájékoztatta a hírügynökséget. gatást. Ez a támogatás valamennyi ilyen rászorultsági körben járna, az öregségi nyugdijminimum 80 százalékára egészítené ki a jövedelmeket. Ennek fedezetét részben a költség- vetés, részben az önkormányzatok vállalnák. Az önkormányzatok ezen túl a helyi sajátosságoknak megfelelően további jövedelempótló támogatást is adhatnak majd. Az ellátásokhoz az önkormányzatok a tervek szerint a jelenlegitől eltérő számítási mód szerint kapnának pénzt a költségvetéstől. Az egyes települések az aktívak és inaktívak aránya, a munkanélküliségi ráta, illetve a személyi jövedelemadó, azaz a helyi jövedelemszint összevetésével juthatnának a szociális ellátáshoz használható összeghez. A jelenlegi, lakosonként számított körülbelül 1750 forint helyett, az egyik lehetséges megoldási változat szerint 1800 forint és 3 ezer forint közötti összegeket kaphatnának lakosonként a települések. A mértéket az előbb említett szempontok szerint állapítanák meg. a nyugdíjasok és a munkanélküliek is voksolhassanak. A tagszakszeivezetek elnökségének véleménye szerint nem szabad megengedni, hogy a szakszervezetek közötti szimpátiaválasztások során a nem szakszervezeti jellegű szervezetek is színre léphessenek, hiszen a szociális alapítványok, illetve a munka- nélküliek érdekvédelmi szövetsége enélkül is megtalálhatja a maga társadalmi szerepét. Nem értünk egyet az MSZOSZ- szel sem bizonyos kérdésekben. Szerintünk például szorosan kell értelmezni a választási törvényt: ne csak a szakszervezeti tanácsokra, hanem a munkahelyi szakszervezetekre is lehessen szavazni. Nem tudjuk elfogadni a kormánynak azt az elképzelését sem, miszerint a szavazás állampolgári jogon történjen. A szakszervezetek a munkavállalók érdekképviselői, ezért úgy gondoljuk, csak a munkavállalók, a nyugdíjasok, az egyetemisták, a szellemi szabadfoglalkozásúak, illetve a munkanélküliek járulhassanak az urnák elé. Dr. Szabó Endre bejelentette: fenntartásaikat összegzik, és a közeljövőben eljuttatnak mind a szakszervezeti szövetségeknek, mind a kormánynak egy törvénymódosító tervezetet, amely megítélésük szerint kiküszöbölheti a ma még vitás kérdéseket. Ferenczy Europress Kormányszóvivői tájékoztató A kormány csütörtöki ülésén úgy döntött, hogy a diplomáciai kapcsolatok januári felvétele után hamarosan nagykövetséget létesít a Moldovai Köztársaság fővárosában, Chisineauban. A kabinet azt is elhatározta, hogy hazánk egyezményt köt a Horvát Köztársasággal és a Szlovén Köztársasággal a vízummentesség bevezetéséről. Az egyezmények szövege gyakorlatilag készen van, de még nem ismeretes aláírásuk időpontja — hangsúlyozta László Balázs kormány- szóvivő, az MTI kérdésére válaszolva. Még egy nemzetközi vonatkozású bejelentés hangzott el a csütörtök délutáni kormányszóvivői tájékoztatón: hétfőn egynapos látogatásra hazánkba érkezik Václav Klaus, a Cseh Köztársaság miniszterelnöke. A tervek szerint a cseh politikus megbeszélést folytat Antall József miniszterelnökkel. A kormány törvényjavaslatot fogadott el a büntetőeljárásról szóló 1973. évi és a polgári perrendtartásról szóló 1951. évi törvény módosításáról. Az előterjesztés kidolgozását az tette szükségessé, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította és 1992. december 31-ei hatállyal megszüntette a törvényességi óvás jogintézményét. Az új törvényi szabályozás alanyi jogon igénybe vehető új, rendkívüli perorvoslatot javasol megteremteni, amely a legsúlyosabb anyagi-jogi és eljárásjogi törvénysértések esetében lehetővé teszi a másodfokon jogerőre emelkedett úgynevezett ügydöntő határozatok megtámadhatóságát is A jogosultak csak egyszer kezdeményezhetnek bírósági perfelülvizsgálatot. A tervezet előírná, hogy a büntetőbíróság a felülvizsgálati kérelem megfogalmazására jogi képviselőt rendelhet ki, a polgári bíróság előtt viszont a felülvizsgálat-kérésnél kötelező lenne az ügyvédi képviselet. Mitterrand a boszniai akcióról — Franciaország nem javasol átfogó katonai akciót Boszniában, mert annak kihatásai legalábbis kétségesek lennének — jelentette ki Francois Mitterrand elnök. Az elnök a Sud-Quest című lap csütörtöki számának adott erről nyilatkozatot, s ebben elutasította azokat a követeléseket is, hogy intézzenek bombatámadásokat a szerb erők ellen noha például ezt követelte a Szocialista Párt főtitkára, Laurent Fabius is. „Nem vagyok egy véleményen azokkal, akik bombázásokat javasolnak. Nem hiszem, hogy előmozdítaná a békéhez történő visszatérést, a párbeszéd felújítását, ha hadviselő felekké "válnánk. Ez ráadásul azzal a de facto következménnyel járna, hogy ki kellene vonni az ÉNSZ 15 ezer katonáját, és lehetetlenné válna minden kísérlet a békéltetésre”. Mitterrand ugyanakkor elismerte, hogy sürgős lépésekre van szükség, mert „miközben a diplomaták tárgyalnak, folytatódik a vérontás”. „A helyzet sürgető, gyorsan kell cselekednünk — de nem jelentene megoldást, ha a háborút újabb háborúval bővítenénk ki” — mondotta, s úgy vélekedett, hogy a humanitárius célok érdekében történő beavatkozás a közvetlen cél megvalósításán kívül politikai következményekkel is jár majd. „A hadviselő felek, különösen a szerbek, nyilván óvakodnának szembeszállni az ENSZ által felhasznált ilyen tipusú erővel”. „Franciaország kizárólag az ENSZ keretei között kíván tevékenykedni” — hangoztatta Mitterrand, cáfolva ezzel egy önálló francia katonai fellépés lehetőségét, s utalva arra, hogy a humanitárius akciók végrehajtását a világ- szervezet rendeli majd el. Az^elnök elutasította a válsággal kapcsolatban tanúsított francia politikát ért belső és külső bírálatot, azt a feltételezést, hogy ezt a magatartást valamiféle Szerbia iránti különleges rokonszenv vezérelné. „Nem felejtem el országaink történelmi kapcsolatait, azt, hogy mindkét világháborúban szolidárisak voltak egymással. De a jognak érvényesülnie kell, s ahogy másoktól, a szerbektől sem fogadom el az emberek, a népek megfosztását jogaiktól” mondotta, kijelentve, hogy „a nyomor és a halál táborainak fenntartása teljességgel elfogadhatatlan”. Göncz Árpád válaszlevele a miniszterelnökhöz Jövedelempótló támogatás? Törvénymódosítást sürgetnek a SZÉF tagszervezetei EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Merénylet Szarajevóban Milan Panic jugoszláv miniszterelnök tegnap megérkezett Szarajevóba. Hírügynökségi értékelések szerint a belgrádi politikus utolsó erőfeszítést tesz a külső katonai beavatkozás megakadályozására, hiszen a Biztonsági Tanács a közelmúltban megszavazta a katonai erő alkalmazásának lehetőséget a segélyszállítmányok védelmére. Útban a szarajevói ENSZ-főhadiszállás felé, eddig ismeretlen nemzetiségű orvlövészek nyitottak tüzet a Panicot kísérő autókonvojra. A támadás következtében az ABC amerikai tévétársaság egyik munkatársa. a 45 éves amerikai David Kaplan életét vesztette jelentette azAP. Panic szarajevói látogatása meglehetősen váratlan volt, hiszen a boszniai fővárosban levő ENSZ-erők is csak szerdán este kaptak értesítést másnapi érkezéséről Segélyszállítmány Boszniába Zágrábból elindult egy jelentős segélyszállítmány Bosznia észak- nyugati körzetébe, ahol a muzulmán lakosságot állandó fenyegetésekkel tartják rettegésben a szerb milicisták. s megpróbálják menekülésre kényszeríteni. X New York ban tevékenykedő Helsinki Watch az atrocitásokért és etnikai tisztogatásokért felelős, több boszniai szerb vezetőt és szerbiai politikust és tábornokot név szerint is felsorolt, hangoztatva, hogy ellenük „eljárást lehetne indítani". A felsoroltak között van Slobodan Milosevic szerb elnök, Radovan Karadzic boszniai szeib „elnök”, Ratko Mladic tábornok, a boszniai szerb hadsereg parancsnoka, valamint Vojislav Seselj esetnikyajda, Raznatovic- Arkan. a szerb önkéntesek parancsnoka. Az időpont már biztos A jugoszláviai Válságról rendezendő londoni nemzetközi konferencia első fordulóját augusztus 26 28-án rendezik meg az Európai Közösségek és az HNS/ cgis/e alatt. Ez olvasható abban a jelentésben, amelyet Vlagyimir Petrovszkij főtitkárhelyettes nyújtott át Butrosz Gáli ENSZ-főtitkámak, miután Londonban az európai kormányok képviselőivel tárgyalt a konferencia szervezési kérdéseiről. A dokumentum szerint a konferencia feladata a délszláv válság megoldására irányuló sokoldalú erőfeszítések összehangolása. Kinevezték az új kormányfőt Szerdai eskütétele után röviddel Franjo Tudjman horvát elnök kinevezte az új horvát kormányfőt Hí vője Sarinic, az elnök korábbi kabinetfőnöke személyében. Az AFP a zágrábi rádió szerda esti híradására hivatkozva jelentette, hogy Tudjman Sarinic javaslatára három miniszter■elnök-helyettest és további tizenöt minisztert nevezett ki. A kulcstárcákban többségükben megmaradtak az előző kormány miniszterei: a külügyék irányítója továbbra is Zdenko Skrabalo, a védelmi tárca birtokosa Goiko Susak, míg a belügyminiszteri bársonyszékben Ivan Jarnjak ülhet a jövőben is. Baker új szerepkörben Kevesebb, mint egy órával a bejelentés után, hogy megválik posztjától, J ames Baker amerikai külügyminiszter megtartotta első választási kampány beszédéi. Baker, aki 23-án átveszi a fehér házi kabinetfőnöki tisztet, és George Bush elnök választási kampányának irányítását, a minisztérium munkatársaitól búcsúzva méltatta a Bush-kormány külpolitikái érdemeit. A lelépő külügyminiszter, aki Bush mellett az amerikai bel- és külpolitika második legfontosabb személye lett, többek között szólt arról is, hogy tovább kívánják támogatni az új kelet-európai demokráciákat, kívánatos azokkal szabadkereskedelmi egyezmény megkötése. Baker távozásának bírálói szerint a döntés érzékenyen érinti majd az amerikai külpolitikát., hiszen nemcsak az igen sikeres miniszter távozik, hanem Baker magával viszi a fehér Házba legjobb munkatársait is Megkezdődött az EBEÉ-iilés Prágában tegnap megkezdődött az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Jugoszláviával foglalkozó tanácskozása. A tagállamok magas szintű képviselői a Boszniának nyújtandó humanitárius segítségről és arról folytatnak megbeszélést, hogy milyen erőkkel tudnak részt venni a NATO és a NYEU segélyszállítmányainak katonai biztosításában. Butrosz Gáli ENSZ-fŐtitkár kérésére megvizsgálják azt is, tudnak-e szerepet vállalni a Boszniában lévő nehézfegyverek átcsoportosításában és ellenőrzésében. Az F.BEE szakértői égy cverí belül 15. alkalommal tanácskoznak a délszláv válságról. A mostani találkozó ma ér véget. IJj szlovák alkotmánytervezet A szlovák parlament különböző bizottságai szerdán megkezdték az új szlovák alkotmánytervezet véleményezését. Ennek során három illetékes bizottságban vetették el a szlovákiai magyar politikai erők alkotmánymódosításra tett javaslatait. Feloldják a titkosságot Az amerikai szenátus döntése után egy hónappal a képviselőház is megszavazta szerdán azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében feloldják az 1963-as Kennedy-gyitkosságdokumentumainak titkosságát, hozzáférhetővé teszik az elnökgyilkosságot vizsgáló W'arren-bizottság jelentéseit. A törvénytervezetet a két ház közötti egyeztetést követően még Bush elnöknek is alá kell írnia, hogy törvényerőre emelkedjen. „MINDJÁRT MEGMONDTAM, HOGY INKÁBB AZ ÖTCSILLAGOS TÚRÁRA KELLETT VOLNA BEFIZETNI." STERN - német képes magazin
