Petőfi Népe, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-12 / 190. szám

PETŐFI NÉPE 6. oldal. 1992. augusztus 12. Mihály exkirály Romániában Horvátország közelről A Svájcban élő Mihály ro­mán exkirály hazalátogatott és Brassó fel­ajánlotta, hogy teleped­jék le a város­ban, ha végleg haza kíván térni. A most 70 éves volt ural­kodó, akit a kommunista rezsim szovjet nyomásra kényszerített lemondásra és az ország el­hagyásara 1947-ben, Te­mesváron, az 1989-es forra­dalom bölcső­jén kívül fel­keresi Brassót, a vérbe fojtott 1987-es mun­kásfelkelés színhelyét is. A látogatás időben egybe­esik a szep­tember 27-ére kiírt választási kampánnyal. Romániában azon a napon köztársasági el­nököt és parlamentet válasz­tanak, és a kommunisták, mint Iliescu elnök is, akik még je­lentős befolyással rendelkez­nek, politikai túlélésükért har­colnak. Temesváron a volt uralkodó és felesége, Anna, részt vesznek az augusztus 15-ei Mária-ünnep alkalmából a katedrálisban tar­tandó szertartáson. A katedrá- list Mihály alapította 1946-ban és az épület bejáratát ma is az exkirály arcképe díszíti. Brassót Mihály és felesége Adrian Moruzi polgármester meghívására keresi fel, aki ál­landó lakhelyet is felajánlott nekik. Moruzi független és mint ilyen a legfőbb ellenzéki pártot, a Demokratikus Kon­venciót támogatja, amely a fel- tételezések szerint a legtöbb mandátumot szerzi majd meg a törvényhozásban. „Ez az első eset, hogy hiva­talos személyiség hívta meg a királyt, egy város, egy polgár- mester. Eddig csak az egyház volt az, amely látogatásra hívta őt. Valami megváltozott” — je­lentette ki Mircea Ciobanu, az exkirály bukaresti szóvivője. • Első útján dán útlevéllel az exkirály. Ez lesz a második alkalom, hogy száműzetése óta Mihály visszatér hazájába. Április­ban százezrek ünnepelték, ami­kor Bukarestbe látogatott és felkereste a Putna monostort a húsvéti ünnepek alkalmából. Júliusban a Nemzeti Liberá­lis Párt felkérte, hogy jelöl­tesse magát köztársasági elnök­nek, Mihály azonban ezt eluta­sította, mondván, hogy kész a nemzet élére állni, de csak mint király. A bukaresti rádió, ismertetve a királyi sajtóirodának a küszö­bön álló látogatásról szóló hí­rét, ahbból idézve közölte, hogy „Őfelsége, Mihály király nagy örömmel fogadta a meg­hívást”. Egyelőre nem ismeretes a kormány reakciója a látogatás hírére. Románia a tavaly decemberi alkotmány értelmében preziden- ciális köztársaság. Az ellenzék megígérte, hogy hatalomra ke­rülése esetén népszavazást ír ki az államforma kérdésében. Közvélemény-kutatási adatok szerint a lakosságnak csak egy kisebbsége támogatná a monar­chia visszaállitását. KÖNYVISMERTETŐ Három kötetben a múlt Hiedelmek, szokások az Alföl­dön cimmel, Novák László szer­kesztésében, nemrég — néprajz- tudományi szempontból — külön­legesen értékes, háromkötetes mű jelent meg a könyvpiacon, melyről a szerkesztő előszavában a követ­kezőket irta: „Jelen tanulmánykö­tet — az eddigi hagyományokhoz híven —, a Hiedelmek, szokások az Alföldön című konferencia elő­adását tartalmazza, bővitett, át­dolgozott formában ... Sok új adat, részterület került feldolgo­zásra benne, s jól körvonalazható az a rendszer, amely az egész Al­föld hiedelem- és szokáskultúráját jellemzi. A szintézis egy meghatá­rozott fokát képviseli a tanul­mánykötet, amely eddig példa nél­küli vállalkozásnak tekinthető, s amely jó alapokat biztosíthat ah­hoz, hogy egy jövendő monografi­kus összegzés megvalósulhasson.” Néhány téma címszavakban: Tomka Péter Régészet és néprajz. Az interpretáció kérdései a temet­kezési szokások kutatásában, Ma­daras László: A koponyavarázslás szokásának újabb nyomai Jász- Nagykun-Szolnok megyében, Ku- binyi András Kocsmázás, becsü­letsértés és a fogadás a középsőko­ri Magyarországon, Bosnyák Sán­dor: A világ közepe — a Föld köl­döke, Polner Zoltán: A szülés hie­delmei. De olvashatunk a kötetben bizonyos nevek eredetéről, disznó­tori alakoskodásról, Cegléd hiede­lemvilágáról — ezen belül a ceglédi boszorkányról , garabonciások­ról, ördögökről, gyermeket szop­tató lóról, az archaikus gyógyítás­ról és gyógyfüvekről, és még szá­mos, eddig ismeretlen és érdekes dologról. A kiadvány mindhárom köny­vét Kada István, a kecskeméti naiv múzeum gyűjteményét képező, Törökszentmiklósi menyasszony­búcsúztató című képe díszíti. Szász András ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ A Kecskeméti Animációs Filmstúdió ♦ ♦ (6000 Kecskemét, Liszt Ferenc u. 21.) ♦ ♦ kihúzó-kifestö alkalmassági * vizsgát hirdet. ’ Jelentkezés önéletrajzzal 1992. augusztus 24-én és augusztus 25-én, 16 órakor a stúdió épületében. ♦ A munkakörre érettségivel rendelkezők * ♦ jelentkezését várjuk. 2278 * ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Slavonski Brod csöndes kisvá­ros volt a közelmúltig. A Száva partján fekvő település a tudósító ottjártakor szintén csöndes volt - halálosan csöndes. A repülőgépek reggel tettek „lá­togatást” a körzetben, nyomaikat kidőlt falú házak jelzik a városköz­pontban. Az utcákon csak néha tűnik fel egy-egy autós, a gyalogo­sok futva teszik meg az utat az óvóhelyekig, aznap reggel is életét vesztette egy asszony, aki csak ke­nyérért indult el. Slavonski Brod fontosságát az adja. hogy jelenleg itt található az egyetlen Száva-hid Bosznia és Hor­vátország között, csak itt lehet át­dobni Boszniába friss erőket, ame­lyek esetleg képesek lehetnének ar­ra, hogy védelmet nyújtsanak a Száva menti körzet horvát lakos­ságának az üldöztetésekkel szem­ben. A híd még épségben van, de a pilléreken már látszanak a rom­bolás nyomai, míg a két hídfőnél csak romházak vannak. A helyőr­ségen a horvát gárdisták elmond­ják: a hidat a jugoszláv légierő mindenképpen le akarja rombolni, mivel végleg el akarják vágni Bo- sanski Brodot és Slavonski Bro­• Rakétatámadás után Slavonski Brodban ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ A Kecskeméti Animációs Filmstúdió ♦ (6000 Kecskemét, Liszt Ferenc u. 21.) * ♦ PÁLYÁZATOT HIRDET ♦ ♦ felvételvezetői munkakörre ♦ ♦ Jelentkezési feltétel minimum közgazdasági érettségi, számítástechnikai ismeretek, angol- vagy ♦ németnyelv-tudás. A szakmai önéletrajzot 1992. augusztus ♦ ♦ 31-éig kérjük stúdiónk címére beküldeni. 2277 ♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ANYAKÖNYVI HÍREK BAJA Születtek (augusztus 1. és 8. között anyakönyvezettek): Nagyfalusi Patrik (anyja neve: Gergity Szilvia) Baja, Racs- mány Roland (Móna Edit) Vaskút, Kecs- kési Roberta (Kulimák Zsuzsanna) Csá- voly, György Huba (Tuchardt Hajnalka) Baja, Kovács Noémi (Eke Ildikó) Nagy- baracska. Kolompár Éva (Kovács Ildikó) Mélykút, Barity Zorán (Zubán Márta) Gara, Novotnik Gábor Gusztáv (Schusz- ter Angéla) Baja, Czirják Virgil (Bán Magdolna) Dunapataj, Pap István (Visin- ka Mária) Bácsalmás, Pataki Péter (Gelá- nyi Márta) Felsőszentiván, Korsós Anett (KovácsGyörgyi)Hercegszántó, Melcher Nóra (Becska Mónika) Sükösd, Sümegi Nelli (Gyuricza Zsuzsanna) Baja, Bencze Milán (Jagicza Anita) Dusnok, Braun Erik (Szentesi Ildikó) Csátalja, Gyuráko- vics Attila (Eke Edit) Baja, Vörös Dániel (Bujdosó Andrea) Kalocsa, Pintér Dóra (Berger Anikó) Baja, Kispál Beatrix (Sütő Zsuzsanna) Madaras, Bukovszki Dániel (Kocsis Mária) Baja, Szalma Boglárka (Pápay Tünde) Baja, Felső Illés (Égéi Má­ria Terézia) Baja, Novák Bettina Rózsa (Molnár Anikó) Madaras, Bartakovics Evelin (Túri Judit) Baja. Hégető Kinga (Fülöp Irén) Rém, Hideg Roland (Hideg Szilvia) Baja, Pankovics Rita (Spiesz Ág­nes Gabriella) Sükösd, Nehr Zsolt (Tóth T ímea) Szeremle, Szlavikovics Tünde (T á- bori Aranka) Bátmonostor, Bádor János (Farkas Hajnalka) Mátraterenye. Házasságot kötöttek 1992. augusztus 1-jén: Deli Tamás és Horváth Mónika, Neszvecskó Antal és Heipl Mária, Papp Sándor és Lipka Roberta, Barcza András és Michna Ágnes, Harsányi Csaba és Ko­szó Margit, Nagy László és Páncsics Ka­talin, Melegdi Gyula és Veverka Anikó Klára, Sétáló János és Maász Anita, Sza­bó Endre és Kasler Veronika. Meghaltak (augusztus 1. és 8. között anyakönyvezettek): Sabjányi Istvánná Szilágyi Viktória (Madaras), Szabó István (Baja), Faragó András (Dávod), Kalmár István (Tataháza), Barna Imre (Bácsbor- sód), Szabados Mónika (Bácsalmás), Töl­gyesi Laura (Salgótarján), Havranek An­tal (Baja), Vörös Antalné Kordé Anna (Nagybaracska), Csilics Sándor (Baja), Lakatos János (Madaras). KISKUNHALAS Születtek (július 31. és augusztus 6. kö­zött): Nagy Gábor (Gelányi Mónika), Hajnal Gábor (Lehoczki Márta), Turzó Cintia (Hirsch Tímea), Tóth Ferenc (Var­ga Edit Tünde), Molnár István (Bakosi Erzsébet Judit), Pesti Nikolett (Varga Krisztina), Törőcsik Bernadett (Izsáki Ju­dit), Gyóni Árpád (Bor Piroska), Várhelyi Réka (Fleckenstcin Erika), Nyerges Sza­bina (Fehér Erika), Farkas József (László Zsuzsanna), Csurgai Evelin (Makai Éva), Turú Evelin (Csapai Ilona), Bede Dávid (Oskolás Györgyi), Ábrahám-Furus Zsó­fia (Tallér Erzsébet Katalin). Házasságot kötöttek (augusztus 8-án): Jónás Menyhért és Berki Gyöngyi, Szabó István Zsolt és Sáli Nóra, Palásti Róbert és Szemerédi Anett, Szép Szilárd és Varga Szilvia, Fehérvári Zsolt és Ábrahám Me­linda. Meghaltak (augusztus 5. és augusztus 10. között anyakönyvezettek): Vlasies Jó- zsefné Püspöki Katalin (Kiskunhalas), Kenyeres Lajos (Soltszentimre), Kovács Józsefné Szarvas Anna (Kiskunhalas), Friedmann László (Jánoshalma), Soly- mosi Sándomé Sendula Erzsébet (Kecel), Urfi Sándomé Tóbiás Katalin (Kiskun­halas), Török Jánosné Molnár Julianna (Kiskunhalas), Sztojka József (Kiskőrös), Banga Sándor (Kiskunhalas), Dávid Ká­roly (Kiskunmajsa), Vetró Istvánné Béres Gizella (Kömpöc), Stadler Lajos (Akasz­tó), Paska Antalné Németh Erzsébet (Tompa), Hegedűs Józsefné Ruttay Anna (Tompa), Lomjánszki Istvánné Opauszki Mária (Kiskőrös). • Bosnyák menekültek Horvátországban. dot, vagyis Boszniát Horvátor­szágtól. Egy MÍG repülőt már lelőttek, és állandó készültségben vannak, de a boszniai szerb had­sereg egyre veszélyesebb. Itt már minden épületnél deszkapalán- kokat építettek fel, hogy védjék az ablakokat a belövésektől, de ez az ágyúk ellen mit sem ér. Slavonski Brod képe éles el­lentétben áll a horvát választá­sok jelmondatával: a győzelem­től a jólétig. Itt még semmi nyo­ma a győzelemnek, s kevés jele van a felemelkedésnek az egész szlavóniai körzetben. Mindenütt rendőrjárőrök, ellenőrző posz­tok; betörésektől, légitámadá­soktól tartanak. Nem sokkal jobb a helyzet Bjelováron sem: a laktanya környékén még a ta­valy ősszel lezajlott csaták nyo­mai látszanak: csupasz gerendák, tető nélküli házak, félig és egé­szen romba dőlt épületek. Zág­ráb azonban kétségkívül a fel- emelkedés jegyében élte át a vá­lasztásokat, ami a kormánypárt magabiztos és elsöprő fölényét hozta. SZENVEDÉLYES MODELLEZŐ A repülés bűvöletében • A gyűjtemény részlete. M úzeűrtmák is díszére válna, az a mint­egy nyolcszáz darab harcire- pülőgép- makettből álló gyűjtemény, amelyet a kis­kunfélegyházi Farkas Pál mondhat magá­énak. A ma már nyugdíjas egy­kori könyvelő egyetlen szobá­jának vala­mennyi falát be­borító polcokon és szekrények­ben sorakozó parányi légi jár­művek között, éppúgy megta­lálható Blériot hajdani — a La Manche-csator­nát 1909-ben, Calais és Dover között átrepülő — gépe, mint napjaink legkor­szerűbb haditechnikáját képviselő, amerikai F—115-ös, közismertebb nevén: a Lopakodó kicsinyített mása is. tem első makettjeimet, persze kezdet­ben csak fából. Majd a későbbiekben áttértem az átlátszó műanyag, a plexi alkalmazására. Ehhez a lelőtt és lezu­hant repülőgépek szélvédői biztosi- tották az alapanyagot. Akkori ma­kettjeimet ’44-ben elástam, így men­tettem át őket az utókor és jómagam számára. Az ötvenes évek elején kezd­tek megjelenni világszerte a gyárilag készített, házilag összeszerelhető re­pülőgépmakettek. Kezdetben itthon is árulták őket, aztán egy máig meg­magyarázhatatlan intézkedés hatásá­ra, egyszerre eltűntek az üzletekből. Szerencsére külföldön élő barátaim révén mindig hozzájutottam a legfri- sebb modellekhez. Ami a világon ez ideig gyártott és levegőbe emelkedett harci repülőgépeket illeti, elfogultság nélkül állíthatom, hogy gyűjtemé­nyemben megtalálhatja valamennyit. Gyűjteményemet eddig több százan megtekintették, köztük jó néhány ko­moly repülési szakember, nem beszél­ve a kecskeméti repülősökről. S hogy magánya elviselhetőbb le­gyen, makettjei mellett több száz ar­chív — zömében a húszas-harmincas évek slágereit tartalmazó—felvételt is összegyűjtött. Filmzenék, kupiék, a korszak legismertebb dalai teszik tel­jessé gyűjteményét, amit, mint beszél­getésünk végén kijelentette: bárkinek, bármikor, nagyon szívesen megmu­tilt ~ . _ . — Honnan ered ez a repülőgépek iránti vonzalom? — kérdeztem fél­egyházi otthonában a különleges kollekció tulajdonosát. — Ahhoz, hogy ezt megértse, visz­sza kell ugranom az időben, majd­nem öt évtizedet. Tizenhat éves vol­tam, amikor már elvégeztem a Hor­thy Miklós Nemzeti Repülő-Alap vi­torlázórepülő tanfolyamát. Bár ez haderőn kívüli kiképzésnek minő­sült, akárcsak a leventeképzés, mégis ennek köszönhettem, hogy a követ­kező évben, önkéntes jelentkezésem alapján felvettek a kecskeméti repü­lősökhöz. A rendes, három hónapos kiképzés után toborzó tisztek jelentek meg egységünknél, és én csábításuk­nak engedve Nyíregyházára kerül­tem rádiósiskolába. Tennészetesen repülőrádiósnak. Nem lévén moto­ros gépre érvényes vizsgám, ez lát­szott egyedüli megoldásnak ahhoz, hogy végre repülőre kerülhessek. így is lett. A tanfolyam elvégzése után na- vigátori minőségben végre fölszáll- hattam. Ebben a beosztásban szol­gáltam végig a háborút egészen an­nak végéig, pontosabban 1945. má­jus 6-áig, amikor is francia hadifog­ságba kerültem. f Már katonakoromban elkészítet­• Farkas Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents