Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-09 / 161. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1992. július 9., 3. oldal AZ ALELNÖK VÉLEMÉNYE Elodázhatatlan a nyitás • Eszmecsere a lakiteleki sátrak előtt. (Középen Furmann Imre, az MDF alelnöke, jobbról Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter.) Fotó: Walter Péter. Az utóbbi hetek során kétszer szenvedett időközi választási veresé­get — Békéscsabán és Kisbéren—a demokrata fórum. Hogyan fogad­ták a párton belül a választók bizal­matlanságát? — kérdeztük Fur­mann Imrét, a fórum alelnökét, aki a múlt szombaton részt vett a lakitele­ki falunapok rendezvényein. — A Magyar Demokrata Fóru­mot nemcsak megrázta, de fel is ráz­ta a két választási vereség. Úgy gon­dolom, hogy ezek után még inkább nyitnunk kell azon kreatív szemé­lyek felé, akik nélkül a történelmi re­formok nem képzelhetők el. Szoro­sabb kapcsolatokat kell kiépítenünk a menedzserréteggel, akiket az ipar átalakításáról ugyanúgy nem lehet kifelejteni, mint az agrárszakembe­reket a mezőgazdaság struktúravál­tásának a folyamatából. Az MDF- en belül ma az egyik legfontosabb feladat ennek az együttműködésnek a kiépítése. S ezért sem szabad meg­engedni, hogy azok a hangok nyerje­nek teret, amelyek lezöldbárózzák s egyéb jelzőkkel illetik a gazdaság ve­zetőit. —A párton belül kik szorgalmaz­zák a társadalom felé történő erőtel­jesebb nyitás szükségességét? —Főként a liberálisok. A Liberá­lis Fórum Alapítvány az ősszel szer­vez egy találkozót a Szociológiai Társasággal. A társadalomtudósok problémafeltáró munkája nélkül ne­hezebben tudnánk előrelépni példá­ul a szociális problémák megoldása területén. Jelenleg szervezés alatt áll egy menedzserekkel történő találko­zó is, ahol a vezető üzletemberekkel szeretnénk közelebbről megismer­kedni, s javaslataikat beépíteni a gazdaságpolitikai elképzeléseinkbe. — Az utóbbi napokban az egyik legnépszerűbb politikusuk, Katona Tamás elkerült a külügyi tárcától, s a kormány tájékoztatási politikáját irányítja. Ez úgy tűnik annak a felis­merése, hogy a kormánynak az utóbbi két évben nem sikerült jó kapcsolatokat kiépíteni a sajtóval. Másrészt igazán jó tájékoztatási szakembere sem akadt, aki ezt a problémát megoldhatta volna. — Ezek a megállapítások sajnos állnak. Katona Tamás—úgy érzem —megtalálta azt a posztot, amely az egyénisége, sokrétűsége alapján a legmegfelelőbb a számára. Ezt a hi­vatalt azonban már jóval hamarabb — akár másfél éve — létre kellett volna hozni, mert sok félreértést el­kerülhettünk volna korrekt tájékoz­tatási politikával. — Hol tölti az alelnök úr a sza­badságát? — Nem sok szabadságom van sajnos. Persze nem panaszkodni akarok, de ez az igazság. A csalá­dommal külföldre megyek üdülni egy hétre, esetleg tíz napra. Utána folytatom a munkát az MDF pesti központjában. TANÁCSOK TELEFONON Agrometeorológia és növényvédelem Mondják, Finnországban bárki, bárhonnan hívhat egy telefonszá­mot és azonnal agrometeorológiai és növényvédelmi információkat kap. Igaz, míg ez a hálózat kiépült, ott is eltelt jó tíz év. Nos, hálózat­ról még korántsem lehet hazánk­ban beszélni, de az első ilyen ada­tokat szolgáltató üzenetrögzítő már munkába állt. A Kecskeméti Agrometeoroló­giai Obszervatórium és a Bács- Kiskun Megyei Növényegészség­ügyi és Talajvédelmi Állomás munkatársai kísérletképpen azon igyekeznek, hogy az a pillanatban legfontosabb tudnivalókat közöl­jék azokkal, akik hozzájuk fordul­nak. Persze, a telefonhívás rövidsé­ge miatt meghagyva azt a lehetősé­get is, hogy akinek konkrét gondja van, szakemberektől kérhessen se­gítséget. A kísérlet, mint megtud­tuk, itt Kecskeméten kezdődött. Az eddigi felmérések szerint, elein­te naponta 6-7' hívás, ma már 12 —16-ot regisztrálnak az obszerva­tóriumban. Gyorsan hozzátették a szakemberek, úgy tűnik, kishitűek voltak, hiszen ennél kevesebbre számítottak a mezőgazdaság jelen­legi helyzetében. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál egyébként azon gon­dolkodnak, hogy kibővítik a szol­gáltatást, jövőre még két helyen indítják majd el az üzenetrögzítő magnószalagját. Kecskemétnek szerencsés a helyzete, hiszen itt minden együtt van: az agrometeo­rológiai megfigyelőbázis, a nö­vényvédő állomás és a kettő közöt­ti, évek óta tartó jó kapcsolat. Az országos hálózat 'kialakításához most elsősorban a gyakorlati ta­pasztalat megszerzése szükséges, hogy a legfontosabb adatok kerül­hessenek a felhasználókhoz. A do­log másik része természetesen a technika, ami az ország távközlési rendszerének fejlesztésével, remél­hetően, rendelkezésre áll majd. Végső soron, a szakemberek vé­leménye szerint, az lenne az ideális, ha valámennyi, hásonló adottsá­gokkal rendelkező régióban lehet­ne létrehozni ilyen tanácsadó bá­zist. Persze, ha a finneknek ehhez tíz kellett, nekünk sem lesz könnyű a dolgunk. G. E. TEKEPÁLYA ELŐNYBEN? Szertefoszlott apostagi remények Hazánk egyik legértékesebb és legszebb izraelita műemlék jellegű épületének, az apostagi zsinagógának a sorsa a Bács- Kiskun Megyei Közgyűlés leg­utóbbi ülésén nem rendeződött. Legalábbis a község lakói sze­rint nem, akik értetlenül fogad­ták ama közgyűlési határozatot: a megye nem veszi át a faluház rendeltetésű ingatlan tulajdonjo­gát, vele együtt a település köz- művelődési alapellátását. A je­lek szerint az apostagi képvise­lő-testület érvei nem voltak ele­gendőek. Pedig közöttük az is szerepelt, hogy az épületben működő intézmény adottságai révén könnyen bekapcsolódhat­na a megye kulturális életébe, idegenforgalmába. A közelgő világkiállítás is jó alkalom arra, hogy vonzó programokat szer­vezzenek a műemlékritkaságba. Valószínű az is, hogy az aposta- giak számára kedvező döntés esetén a megye vagyona nem az ingatlan nyilvántartási értéke­ként kimutatott közel 24 millió forinttal gyarapodott volna. Hi­szen egy szépen rendbehozott, ritkaságszámba menő műemlék forgalmi értéke minden bizony­nyal több ennél. A polgármester — ismerve azt, hogy esetenként a megye mire költi a pénzét — ez ügy kapcsán konkrétan fo­galmaz: úgy érezzük, hogy a megye földrajzi határának szé­lén vagyunk, az egyesek szemé­ben jogalap arra, hogy periféri­án lévőként kezeljen bennünket. Hiszen amikor egy közeli tele­pülés tekepályájának műanyag borítására van pénz Bács- Kiskunban, akkor egy ilyen ér­ték méltó működtetésére is kel­lene, hogy legyen. Persze, azért a szertefoszlott remények ellené­re sem keseredünk el. Rövi- debbre húzzuk azt a bizonyos nadrágszíjat, s erőnkhöz, lehe­tőségeinkhez mérten birkózunk a feladattal. Zs. F. Toronyóra V adkerten • Áhítat a templomban. B ár dologidő volt még, de az elmúlt hét végén mégis so­kan gyűltek össze a soltvadkerti katolikus templom előtt. Ünne­pi, maradandó emlékeket adó alkalomra várakoztak a hívők. Ugyanis szép kivitelű, nagy ér­tékű órát szereltek a hatvanhat évvel ezelőtt elkészült toronyra. A szerkezetet dr. Dankó Lász­ló kalocsai érsek szentelte fel, majd az ünnepi szentmisén örö­mét fejezte ki, hogy Soltvadker- ten külsőleg és belsőleg mind szebb lehet Isten hajléka. Emlé­keztetett arra is, hogy a torony úgyszintén adományból kapta új borítását, s áldást kért arra a hí­vőre, akinek jóvoltából megvaló­sulhatott a hitközség régi álma. — Tegyen mindig ez a temp­lom közösség, legyenek itt a fia­talok, küldjétek őket a hitokta­tásra. Most kell igazán megmu­tatnunk, vajon él-e az egyház általunk, bennünk, mert az egy­ház mi vagyunk — mondotta. Csorba Balázs világi elnök megköszönte az érseknek azt, hogy a meghívást elfogadta, s nem utolsósorban az adomá­nyozó hívő nagylelkűségét. Az ünnepi szentmise után Ki­rály András kanonokplébános az óraavató alkalmából foga­dást adott. P. S. F őegyházmegyei iskolabizottság alakult A Magyar Katolikus Püspöki Kar országos szinten létrehozta a katolikus iskolabizottságot, melynek elnöke Katona István váci segédpüspök lett. A kalo­csai főegyházmegye részéről az országos bizottságba Tajdina Jó­zsef jánoshalmi plébánost nevez­ték ki. A kalocsai érsek a főegy­házmegyei iskolabizottság veze­tését Tajdina atyára bízta, tagjai Bergmann János bácsalmási apát, Tarjányi Levente bajai ta­nár, egy kalocsai és egy jános­halmi iskolanővér lettek. A bi­zottság fő feladata, hogy a fő­egyházmegyében szerveződő ka­tolikus iskolák alapítását segítse. Angol nyelvi tábor Kalocsán Rendhagyó angol nyelvi tá­bor indul a jövő héten, majd tart két hétig Kalocsán. Az ok­tatás különlegességét az adja, hogy kreatív nyelvi környezet­ben fejleszthetik nyelvtudásukat mindazok, akik az angol nyel­vet legalább alapfokon ismerik. A több szinten folyó intenzív tanulás résztvevői a nyelvi órák mellett az angol kultúráról, mű­vészetekről is ismereteket sze­rezhetnek. A szabadidős prog­ramok, kirándulások, sportren­dezvények nyelve szintén az an- gql lesz. GYÁR ÉPÜL A CSALÁDI HÁZAK KÖZÖTT TISZAKÉCSKÉN Megszólal egy régi szomszéd és a volt főépítész • A félkész épület. A tiszakécskei Vízhányó János utcai lakók panaszával egy vállalkozó gyárat épít a szomszéd­ságukban, a családi házas lakóöve­zet kellős közepén — már több cikkben foglalkoztunk. Az építte­tő, egyelőre, nem kíván nyilatkoz­ni, az önkormányzat építési ható­ságának vezetője pedig a megbe­szeltek ellenére nem vállalta, hogy az ügyben eddig keletkezett okira­tokat ismertesse. Amennyiben a polgármester visszajön külföldről, áll rendelkezésünkre — ígérte. Az iratokat viszont már elküldte a köztársasági megbízott szegedi hi­vatalához, ahol a panaszos bead­vánnyal foglalkoznak. Mai cikkünkben az egykori fő­építészt és az első írásunkra reagá­ló, Rákóczi utcában lakó szom­széd mondja el véleményét. KLADÁCS GYÖRGYI, a város korábbi főépítésze: — mint a ren­dezési terv jó ismerője, végig elle­neztem az ipartelepítést az adott térségben, ami családi házas lakó­övezet. A városnak pedig akkor is, ma is kiváló iparterületei voltak. Én is megjelöltem egyet a Szolnoki út mellett, amelyik jól megközelít­hető, s azóta vegyes funkciójú öve­zet lett, ahol ipar is — megfelelő technológiával — telepíthető. Ezen a helyen, a lakóutcában egyébként is nonszensz a rendsze­res tehergépkocsi-közlekedés. A testület azonban úgy döntött, hogy megadja az engedélyt, s azzal együtt, úgy tudom, módositotta a rendezési tervet is. Ilyenre egyéb­ként másutt is sok példa akadt, mondhatni, ez volt a járatos út. A tervező csak ötévente, ha sok ilyen összejött, kapta meg a mun­kát, hogy dolgozza össze a része­ket. A döntéshozatalkor tehát nem voltam jelen, később pedig az volt a feladatom, s ebben valóban köz­reműködtem, hogy segítsek: lehe­tőleg a legkevesebb baj történjék, ha már csarnok lesz. Most már csak azt lehet tenni, hogy környe­zetvédelmi szakvéleményt előre beszerezve igazolni: a technológia nem környezetkárosító. Mindez persze akkor igaz, ha érvényes en­gedély alapján építkeznek. Az első egy kisebb csarnokra szólt, ha mó­dosítást kértek, akkor az előző el­veszti az érvényességét, s csak egy jogerős új engedély birtokában le­het tovább vagy egyáltalán építeni. ÖZV. ZOBOKI KÁROLYNÉ, Turucz István szomszédja a Rá­kóczi utcában, ahol jelenleg műkö­dik az üzem, még a régi helyen. Az idős asszonyból a régi sérelmek is előjönnek, hiszen az ő kisajátított földjükön épített a szomszédja előbb házat, majd 3-4 éve egy nagy műhelyt, s kapcsolatuk, ha van, nem éppen felhőtlen. És ha a régi kisajátítást nem is lehet orvosolni, a mai problémákat el lehetett vol­na kerülni. De az építési hatóság­tól Zobokiné nem kapott értesí­tést, hogy ipari műhely létesítését engedélyezték a szomszédban. Rá­adásul, nem a kijelölt mezsgyeha­táron készült és a szabályzatban előírt beépítéstől is eltértek. Ezál­tal Zobokiné telke — mint állítja — vesztett értékéből. A műhelyből időnként még éjszakánként is ki- hallatszik a köszörülés hangja, a bűzös szennyvíz elvezetése ma sem megoldott. V. T. AT&T USA Direct MAGYARUL 00*80 0-( )1 IT 12 *Várjon a második tárcsahangra Űj lelkipásztorok A nemrégiben pappá szentelt újmisés papok augusztus 15-étől foglalják el plébániáikat. A kalocsai érsek Binszki Józsefet a bajai Szent Antal-plébániá- ra, Hesz Istvánt a bajai belvárosi plé­bániára, Pólyák Imrét a kalocsai Szent Imre templomba nevezte ki káplánnak és hittanárnak. A Rómában végzett fia­tal pap, Menyhárt Sándor, a kalocsai belvárosi plébániára került, egyben fő- szentszéki jegyző kinevezést kapott. Változás még, hogy Boromisza Péter Garáról Császártöltésre került plébá-. nosnak, ugyanakkor Garára a bajai belvárosi káplán, Faa Béla került. A jánoshalmi esperesi kerület vezetése alól, saját kérésére mentették fel Tóth Péter esperest, utódja Mityók János tataházi plébános. Csengődi ajánlat Rendeletet alkotott Csengőd képvi- selő-testülete az önkormányzat tulaj­donában levő külterületi földbérlemé­nyek ügyében. A hangsúlyozottan csak bérletben levő földterületek megvásár­lására ajánlja fel az önkormányzat a jelenlegi bérlőknek. Árverés Tabdin Tabdin július 9-én, csütörtökön, az önkormányzat árverést tart a volt köz­ségháza bontási munkálatainak elvég­zésére. A helyi érdeklődök számára rendezett licitáláson a vállalkozók — a bontás lebonyolítása fejében — a bon­tási anyagokra tarthatnak igényt. Amennyiben a csütörtöki árverés nem jár sikerrel, egy újabbat kell rendezni, de már nemcsak helyi érdeklődők rész­vételével: bár mint Szedlák Lipót pol­gármester elmondta, jó lenne ha sike­rülne helybéli vállalkozókkal, illetve családokkal megoldani az egyre sürge­tőbb munkálatokat. Menedék betegeknek Kiskunhalason, a volt szovjet kato­nai objektum rekonstrukciójával épült meg a Bács-Kiskun Megyei Önkor­mányzat Elmebetegek Szociális Ottho­na. Az 1992. évi működés előkészítésé­hez a megye — a tartalékkeret terhére — 1,2 millió forintot biztosított. Az új szociális otthonba a megye egész terü­letéről utalnak tartós gondozásra szo­ruló elmebetegeket. Hercegszántón horvát nyelvű iskola Andrásfalvy Bertalan miniszter úr a legutóbbi magyar—horvát kultuszmi­niszteri tárgyalások során is kifejezésre juttatta: nem híve annak, hogy határa­inktól délre folyó háború bármilyen vonatkozásban sebet üssön a magyar- országi iskolarendszerben. Értette ezt különösen a nemzetiségi iskolákra. Személyes véleménye is az volt, nem szabad, hogy a véres délszláv konflik­tus éket verjen magyarországi horvát és szerb szülők, illetve diákok közé. A mi­nisztérium éppen ezért csak vonakod­va, előbb a magyarországi Szerb De­mokratikus Szövetség, majd a Magyar- országi Horvátok Szövetsége kifejezett kérésére járult hozzá június 16-án, hogy a szerbhorvát-horvátszerb nem­zetiségi oktatási formát 1992. szeptem­ber l-jével megszűntnek tekintik, s kü­lön horvát és szerb oktatási nyelvű rendszerben folyik tovább az oktatás Magyarországon. A két szövetség, a Fővárosi Önkormányzat, valamint a minisztérium közötti június 16-ai meg­állapodás tartalmazza azt is, hogy 1992. szeptember 1-jétől fokozatosan különválik a budapesti szerbhorvát ál­talános iskola és gimnázium, a pécsi és a hercegszántói pedig horvát tannyel­vűvé válik, azzal, hogy a szerb nemzeti­ségű tanulók részére minden feltételt biztosítani kell identitásuk megőrzésé­hez. ♦

Next

/
Thumbnails
Contents