Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-08 / 160. szám
2. oldal, 1992. július 8. PETŐFINEK KÉRDŐJELEK Kell-efélni? Manapság egymást érik a kritikusabbnál kritikusabb kelet-európai helyzetértékelések. Közéjük tartozik a Der Spiegelé is, amelyben legutóbb történetesen egy magyar politikus, Horn Gyula állapította meg: „Nincs egyetlen nemzet sem ebben a térségben, amely ne érezné megkárosítottnak magát, vagy pedig veszélyeztetettnek a megkárosítottak által". Ezért terjed a „szélsőséges nacionalizmus" és „fennáll a veszélye annak, hogy tovább éleződnek a konfliktusok a régióban". Ez megegyezik más — különböző pártállású — hazai, illetve külföldi szakértő véleményével. Van-e egyáltalán olyan része a félmilliárdos lakosságú térségnek, amelyre nem érvényes ez a megfogalmazás? Nincs. Bár Magyarországot az érintett 26 állam legszilár- dabbikának emlegetik különböző helyeken és alkalmakkor nálunk jobban senki nem tudja, hogy ezzel együtt mennyi bizonytalansági tényező tarkítja a képet. Azon lehet vitatkozni, hogy ezek súlya nem egyforma. Sokak szerint a gazdasági válságjelenségek, mások szerint a politikai viszályok veszélyeztetik inkább a viszonylagos stabilitást. Miért kell viszont egységesen aggódnunk az immár fegyveres konfliktusoktól is zajos Kelet-Európábán? Mert e térségben még nagyon messze vagyunk attól, hogy megvalósuljon a Bibó István által vallott mérce: a demokráciában senkinek sem kell félnie. A kontinensnek ebben a felében most kiderült, hogy a szélsőséges nacionalizmus sem fér bele a demokráciába, mert konfliktusokhoz vezet. Tehát félnie kell tőle és miatta. Mi lehet a kivezető út? Ha Európa jobbik fele politikailag es gazdaságilag '„kitagadja" azokat, _akik félelemben tartják az embereket országukon belül és túl egyaránt. Mert sajnos a félelem nem ismer határokat. Kocsis Tamás Az elágazásban már nem először történt baleset (Folytatás az 1. oldalról) Az újságírói gyakorlatban rendkívül ritka, hogy egy újság munkatársa másik fórumot keres véleménye közlésére. Kisjuhász László, a „Lajosmizse és Vidéke” című havilap egyik szerkesztője azonban tegnap — a hétfői tragédia kapcsán — megtisztelt minket ezzel, miután a veszélyes Y alakú elágazásról szóló gondolatai mielőbbi közlését remélte. Mi örömmel adunk helyet ennek, mert a szerző helyismerete révén meggyőzően érvel a most két életet követelő kereszteződés felülvizsgálata mellett, amivel egyébként magunk is egyetértünk. „Nem kételkedem a szakemberek felkészültségében, kik a csomópontot tervezték, viszont volna néhány észrevételem: Ezen a helyen történt már haláleset, s ki tudja, hány súlyos sérüléssel járó baleset, szerencsés esetben sérülés nélkül, a kár azonban ilyenkor is százezrekben mérhető. A „közlekedést segítő" jelzőtáblák szinte mindegyike cserére szorult már. Egyszerűen azért, mert kilökték. Nem keltene-e elgondolkodni azon, (még inkább cselekedni), hogy jelzőlámpák felállításával megelőzhetők lennének a sűrűn előforduló balesetek? (Július 4-én Kecskemétre utaztam. Találkoztam egy álló traffipax gépkocsival, négy álló motoros járőrrel ugyanazon a helyen, egy álló járőrkocsival. Egyikkel sem az említett veszélyes pont közelében. Nyolc kilométeren belül 7 járőr. Tudom, szükség van rájuk, de talán szervezettebben.) A közlekedési lámpák persze természetszerűleg lassítják a forgalmat. De azt hiszem megéri a kis késés, ha mindenki hazatér, aki reggel útnak indult...” Segélyosztás Szarajevóban eddig összesen 65 repülőgép szállt le a nyugati segélyprogram keretében, s ez mintegy 650 tonna élelmiszer és gyógyszer szállítását tette lehetővé. Eddig orvlövészek hátráltatták az osztást, most az ENSZ-erők páncélos járművekkel szállították a küldeményeket. VÉLEMÉNYEK SZABADON Az egyházi iskolák visszaadásáról Megyénkben az utóbbi időben heves viták dúltak egyes iskolák, gimnáziumok az egyháznak történő visszaadása körül. Legutóbb Kiskunhalason kérte vissza a református egyház egykori híres gimnáziumát,': s próbált egyezségre jutni az önkormányzattal. Sokszori tárgyalások, feszült hangulatú, többórás lakossági fórumok után sem sikerült mindenki megelégedésére szolgáló megegyezést kötniük a tárgyaló feleknek. S ez nemcsak a halasi példára jellemző. Felmerül a kérdés: miként dönthetnek az önkormányzatok ez ügyben, s döntéseiknek mi a várható következménye? Ha az önkormányzatok minden feltétel nélkül átadják a kérdéses iskoláikat az egyházaknak, ezzel egyben meggátolják polgáraik szabad választási és sok esetben a szabad vallásgyakorlási jogát is. Egyben lemondanak az önkormányzat vagyonának egy részéről — a kiskunhalasi példa esetében ez kb. fél- milliárd forint! Ha az a bizonyos iskola egyetlen a helységben, akkor más városokba kényszerítenek tanulni fiatalokat. Abban az esetben, ha az önkormányzat részleges kártalanítást kér iskolájáért, hasonlóak a következmények, hisz az összeg valószínűleg nem elég egy új, világnézeti semleges iskola indításához. A közös iskola egyik fél számára sem előnyös, hisz rengeteg problémát rejt magában. Az egyházi irányítású, de önkormányzati tulajdonban lévő oktatási intézmény előnytelen helyzetbe hozná a város képviselőit, polgárait. A harmadik megoldási lehetőség a teljes kártalanítás kérdése. A kiskunhalasi önkormányzat így döntött, vállalva a református egyház s a közte fellépő feszültségeket. Ugyanis ez a legtöbb esetre jellemző — válaszként az igénylők kijelentették, mivel a kártalanításra kevés pénz áll rendelkezésre, az évekig elhúzódhat, így e döntés tulajdonképpen egyenértékű a visszaadás tagadásával. A tulajdonba adást pedig sürgősen le kell bonyolítani, hiszjövő tanévtől kezdődne az egyházi oktatás. Mi indokolja ezt a sietséget? Politikai szempontból valószínűleg a következő választásokon hatalomra kerülő — netán liberálisabb — kormánytól való tartás: esetleg másként is gondolhatja az egyházak kártalanítását. A sietség és a világi iskolák szükségességének tagadása sok esetben összefügg. Kérdéses, hogy tudná-e jelen pillanatban például a halasi gimnáziumot működtetni a református egyház? Van-e elég, megfelelő világnézetű, felkészültségű pedagógusa, oktatási háttere? Ha új, világnézetileg semleges iskolák is létesülnek az egyházi iskolákkal párhuzamosan, a régi tanári karokkal és felszerelésekkel, előfordulhat, hogy kiderül: az egyházak egyelőre még nem rendelkeznek ilyen háttérrel. Végiggondolva a lehetséges döntéseket és következményeket, a Fidesz véleménye a következő: az egykor egyházi tulajdonban lévő, s újból igényelt iskolákat természetesen vissza kell adni, hisz ezt törvény szabályozza. Azonban az egyházak ne ugyanazokkal a módszerekkel szerezzék ezeket vissza, mint ahogyan régen elvették tőlük. A kérdést mások jogainak és igényeinek tiszteletben tartásával, a türelem gyakorlásával kell megoldani. Kapjanak az önkormányzatok teljes kártalanítást, s addig, míg ez valóra válik, mind az egyházi, mind a világi iskolák feHud- nak készülni az új helyzetre. így a tanítást teljes, világnézetileg hiteles, szakképzett, megfelelő oktatási háttérrel rendelkező tanári karok tudják elkezdeni — mindkét iskolatípusban. Kovács Ibolya Fidesz Kiskunhalas, ügyvivő JELENTÉS A KORMÁNYNAK Az ipari válsághelyzetek, kezelésük Az állam irányító szerepe az ipar szerkezetátalakításában jelentősen lecsökkent, a struktúraváltás a pénzügyi és a piaci kényszer hatására kezdődött meg. Bár a kisvállalkozások száma rohamosan növekedett, és dinamikusan nőtt a külföldi tőkebeáramlás is, a válsághelyzetek súlyosbodtak. Az érintett vállalati kör önerőből nem képes a kibontakozásra, csak monetáris szabályozással a probléma már nem kezelhető — állapítja meg az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium a kormánynak készített előterjesztése. A szaktárca véleménye szerint az államnak, mint tulajdonosnak, részt kell vállalnia a szerkezetváltásban. Ezt a kockázatok egy részének átvállalásával, a privatizálás előtti reorganizációval, új munkahelyek teremtésével, a válságjelenségek aktív kezelésével kell megvalósítani. Indokolatlan válságtérségeknek nyilvánítani országrésznyi területeket, ugyanakkor célszerű a hanyatló és önerőből megújulásra képtelen kisebb körzetekre, a nemzetgazdasági érdekeket képviselő vállalatokra fordítani a figyelmet. El kell kerülni viszont az egyedi kezelést. Egyértelmű és egyszerű kritériumokat kell meghatározni a preferált térségek kiválasztására. A válságkezelés eszközrendszerének kialakitása már csak azért is sürgető, mert a csődtörvény hatályba lépése óta szaporodnak a felszámolások. Az IKM szerint lehetővé kell tenni, hogy a vállalatokat jelentősen terhelő tartozások csökkenjenek, esetleg azokat elengedjék. Szükséges az is, hogy a fejlesztéseket, a szerkezetváltást, a piacra lépés biztonságát új intézkedések is segítsék. A javaslat szerint abban a vállalati körben, ahol a szerkezetváltást és a privatizációt az állami beruházáshoz kapcsolódó, nagy összegű állami alapjuttatás utáni járadékfizetési kötelezettség, vagy állami kölcsöntartozás akadályozza, megoldást jelenthet az adósság állami tőkerészesedéssé való átalakítása, illetőleg részbeni vagy teljes leírása. Az ipari tárca első lépésként kijelölte azokat a vállalatokat és társaságokat, amelyek a már említett alapjuttatások, állami kölcsönök, hosszú lejáratú hitelek miatt kerültek nehéz helyzetbe. A vállalatokról az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium egyelőre nem ad bővebb információt. Bagó Eszter, a tárca iparfejlesztési főosztályvezető-helyettese elmondta: 12 vállalatról van szó. E vállalatok iparpolitikai szempontból jelentősek, jövőjük van, önhibájukon kívül kerültek e körbe, ezért célszerű tartozásállományukat kormányzati beavatkozással rendezni. További érdeklődésre még annyit közölt a főosztályvezető-helyettes, hogy a listát akkor hozzák nyilvánosságra, ha a tárca koncepcióját megvitatta az Érdekegyeztető Tanács, amely e héten tárgyalja a témát és megszületett az ezzel kapcsolatos kormányhatározat is. Nincs veszélyben a sajtószabadság Göncz-interjú a Profilban Göncz Árpád nem látja veszélyeztetve a magyarországi sajtószabadságot. A magyar államfő ezt a Profil című osztrák politikai hetilap legfrissebb számában megjelent nyilatkozatában közölte. Elmondta azt is, hogy nem érzi magát veszélyben; az ellene irányuló sajtótámadások önmagukat minősítik, s részben a magyar temperamentummal magyarázhatók. _ Göncz Árpád kifejtette, hogy nem látja veszélyeztetve a magyarországi sajtószabadságot. Természetesnek nevezte, hogy a rádiót és a televíziót a politikai erők — bármely oldalon álljanak is — szeretnék megkaparintani. Mint mondotta, az ő tiszte az alkotmány szerint a szabadságjogok védelme, ezért őrködik a sajtószabadság megóvásán is. Egy másik kérdésre válaszolva kifejtette: a média feletti uralomért folyó harc nem ideológiai jellegű, hanem politikai, és része az 1994-es választási harc előcsatározásainak. A maga részéről a liberális és nemzeti erők végső célja között alig lát különbséget, inkább úgy véli, a módszerekben van az eltérés. Antall Józsefnek más a feladatköre, mint az övé, s ebből adódnak különbségek felfogásukban — mondotta, megjegyezve, hogy a miniszterelnök nyilvánvalóan konzervatívabb nézeteket képvisel, mint ő. A köztük levő ellentétek nem személyes jellegűek — fűzte hozzá. A megjegyzésre, amely szerint a kormány minden jel szerint az elnök eltávolítására törekszik, Göncz Árpád elmondta: ez nem olyan egyszerű, s téved az, aki azt hiszi, hogy a leváltás vagy nem leváltás ügyében el fog bukni. — Politikailag elég erős, és a legutóbbi közvéleménykutatás adatai szerint népszerűsége 77 százalék körül mozog a lakosság körében—hangzik az elnök magyarázata. Egy másik kérdésre Göncz Árpád elmondta: ő 10 millió magyar állampolgár elnöke, ezek között vannak németek, szerbek, románok, horvá- tok és sokan mások. Rájuk terjed ki hatásköre, ezen felül Istentől és embertől kapott joga szeretnira határokon túl élő magyarokat. Ő a maga részéről mindent megtesz azért, hogy emberi jogaikat biztosítsák — fűzte hozzá. Bármilyen temperamentumos nép is a, magyar — jegyezte meg Göncz Árpád — Euró- pa-szerte nincsen nála bölcsebb nemzet, s ezért lehet arra számítani, hogy Magyarországon nem fognak a nacionalista indulatok fellángolni. Magyarországon 60—70 ezer menekült él, az elmúlt években tízezrével voltak itt erdélyiek. Európa melyik országa lenne képes a magyarokhoz hasonlóan panasz nélkül befogadni ennyi embert? — tette fel a kérdést az államfő. Az áldozatok, akiket véd — hangzott a válasz egy másik kérdésre —, nem a kormány gazdasági reform- politikájának, hanem a történelmi helyzetnek az áldozatai. Göncz Árpád beszélt arról, hogy a magyaroknak önmaguknak kell kihúzni magukat a bajból. A múlt rendszer bűnöseivel szembeni bosszúról Göncz Árpád elmondta, hogy Magyarország 800 ezer párttaggal indult neki a rendszerváltásnak, ez a családtagokkal együtt két és fél millió embert jelent. Nem képzelhető el, hogy felelősségre lehet vonni a lakosság egynegyedét, s abból az országnak haszna származnék. A maga példáját előhozva, Göncz Árpád elmondta: fogalma nincs, mi van azzal a biróval, aki 1956-ban az életfogytiglani ítéletet rá kimondta, él-e, meghalt-e, nem kutatott utána és nem is érdekli. Büntethető a bűn, amelyet az elévülési időn belül követtek el, ám nem vonható felelősségre senki olyan tettért, amelynek büntethetősége már elévült. Tárgyilagosan kell viszonyulni a történelem realitásaihoz, csak így kerülhető el a konfrontáció, s ha ezt nem tesszük, a magyarok temperamentuma ejszabadulhat — mondotta Göncz Árpád, a Profil című osztrák hetilap hétfői számában megjelent terjedelmes interjúban. Hatástanulmány készül a repülőtérről (Folytatás az 1. oldalról) tékeseinek figyelmét arra, hogy az intenzív nyárfa, feketefenyő, akáctelepítések nem szolgálják a biológiai sokféleséget. Ezt a riói találkozón is vállalt elvet a nagyobb rét- és legelőterületek, a korábbi természetes viszonyok biztosítása, s többféle Magyarországon őshonos fafaj telepítése szolgálhatja. A sajtótájékoztatón szóba került a Kiskunsági Nemzeti Parkba tervezett nemzetközi repülőtér ügye is. Mint a napokban ismeretessé vált, megkezdődött a fejlesztés környezetvédelmi hatástanulmányának elkészítése. A WWF szakértői kifejtették: egy ilyen létesítmény tönkretenné többek között az itteni, világviszonylatban is egyedülálló túzokállomány természetes életfeltételeit. (MTI) EZ TÖRTÉNT A VILÁGRAN A Hetek jugoszláv-nyilatkozata Az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyéb intézkedéseket is fontolóra kell vennie — a katonai eszközöket sem kizárva azokból —, amennyiben Bosznia-Hercegovinában a harcoló felek veszélyeztetnék a nélkülöző lakosság megsegítésére szervezett és bővítendő nemzetközi humanitárius akció sikerét. Egyebek között ezt tartalmazza a müncheni világgazdasági csúcstalálkozókon kedden kiadott külön Jugoszlávia-nyilatkozat. A világ hét, iparilag fejlett országának vezetői mélységes aggodalmukat juttatták kifejezésre a folytatódó jugoszláv válság kapcsán, és felszólítják az érdekelteket: előfeltételek nélkül újítsák fel a Lord Carrington vezetésével összehívott, ám most szünetelő Jugoszlávia- konferenciát, s keressenek békés megoldást. — A Jugoszlávia-konferencia, az azzal kapcsolatban folyó konzultációk megnyithatják az utat egy szélesebb alapokon szervezendő nemzetközi tanácskozás előtt, ahol egyéb megoldatlan kérdések kerülhetnek szóba, köztük a kisebbségi kérdések is — áll a nyilatkozatban. Az állásfoglalás szerint bár mindegyik fél hozzájárult a dolgok jelenlegi állásához, benne az etnikumok elűzéséhez, a fő felelősség a szerb vezetést és jugoszláv hadsereget terheli. A dokumentum arra is felszólítja „az összes felet, hogy a konfliktus ne terjedjen ki a korábbi Jugoszlávia egyéb területeire”. A Hetek sürgetik a szerb vezetést a kisebbségi jogok teljes tiszteletben tartására, s ezzel kapcsolatban Koszovóról tesznek említést. A nyilatkozat végül leszögezi, hogy nem ismerik el Szerbiát és Montenegrót a korábbi Jugoszlávia egyedüli utódjának,, és szorgalmazzák a jugoszláv mandátum felfüggesztését az EBEÉ-ben, más nemzetközi fórumokon és szervezetekben. Brit—német ellentét jugoszláv ügyben A brit kormány meg akarja fékezni azt a német törekvést, hogy haladéktalanul vessék be az ENSZ-csapatokat Jugoszláviában a béke megteremtése érdekében. A briteket az is bosszantja, hogy a franciák és az olaszok állítólag más fórummal akarják pótolni Lord Carrington eddigi nem túl sikeres békéltetési kísérleteit —jelentette kedden diplomáciai forrásokra hivatkozva a The Independent című brit lap. Á müncheni hetes csúcson tartott olasz—francia különtalálkozó után olasz forrásokból kiszivárgott, hogy a franciák új békekonferenciát akarnak kezdeményezni az ENSZ BT állandó tagjai és Jugoszlávia szomszédai részvételével, a Lord Carrington irányította közös piaci közvetítés helyett. A cseh államiság előkészületei A kedd reggeli cseh lapok közül a Mlada Fronta Dnes és a Cesky Denik címlapoldalon ismertette Václav Klaus cseh miniszterelnök azon nyilatkozatát, amelynek értelmében meggyorsítják a cseh alkotmány előkészítését. Klaus — aki a hét végén Londonban járt — a BBC rádiónak adott interjút, és ebben hangsúlyozta: szükségesnek tartja, hogy „felpörgessék” a Cseh Köztársaság alkotmánya megszövegezésének szakértői munkáit. Ugyancsak az önálló cseh államiság megteremtésének irányába mutató jel, hogy Jan Strasky — aki jelenleg ugyan a csehszlovák szövetségi kormány feje, de a Polgári Demokrata Párt (ODS) politikusaként egyre nyíltabban hangoztatja a kettéválás szükségességét — tévényilatkozatában a cseh köztársasági elnöki poszt megteremtésének terveiről beszélt. Szavai szerint „legkésőbb ősszel” megválasztják Csehország államfőjét. Az ODS egyetlen számításba jöhető jelöltje erre a ma még nem létező tisztségre Václav Havel lenne — tette hozzá. Ittas orosz merénylő Egy orosz tizedes hétfő éjjel közvetlen közelről lelőtte a moszkvai jugoszláv konzulátus munkatársát a Belgrád—Moszkva útvonalon közlekedő gyorsvonat egyik kocsijában. A katona Csop határállomásról Kazanyba, szolgálati helyére utazott vissza, és eközben követte el a gyilkosságot. A tett körülményeiről mindössze annyi ismeretes, hogy a tizedes erősen ittas állapotban volt, és géppisztolyából nyitott tüzet a diplomatára —jelentette az ITAR-TÁSZSZ az oroszországi katonai ügyészségtől kapott értesüléseire hivatkozva. Bush levele Antall Józsefhez George Bush, az Amerikai Egyesült Államok elnöke július 6-án levelet intézett Ántall József miniszterelnökhöz a Helsinki Csúcsértekezlet előkészítésével összefüggésben. A 82 soros levél többek között a július 9-én kezdődő értekezlet jelentőségét méltatja, hiszen ez a történelemben az első alkalom, amikor a Vancouvertől Vlagyivosztokig terjedő térség demokratikus nemzeteinek vezetői azért gyűlnek össze, hogy az együttműködés és biztonság közös programját jóváhagyják. Az amerikai elnök levele hangsúlyozza, hogy a helsinki értekezlet nemcsak a demokratikus államok euro-atlanti közösségének egyszerű találkozója, hanem olyan rendezvény, amely a_NATO, az Európai Közösség, a Nyugat-európai Unió és az EBEÉ bekapcsolásával lehetővé teszi a nemzetközi együttműködés lényeges javítását és a béke fenntartására fordított erőfeszítések hatékonyságának fokozását. Vegye Ön is a legjobbat a legkedvezőbb áron, melyet Bács-Kiskun megyében csak Izsákon szerelnek. Kétütemű autókba katalizátorok beszerelve, garanciával Trabantba: . 15 325 Ft, Wartburgba: 26 410 Ft (első dobbal együtt), Barkasba: 32 750 Ft (első dobbal együtt). Más típusú gépkocsikba is vállaljuk a beszerelést, előjegyzés alapján. • Környezetvédelmi mérés minden munkanapon. • Négyütemű, benzines autókba vízbefecskendező berendezés beépítése 400p Ft. Az árak az áfát is tartalmazzák. Címünk: 6070 Izsák, Kiskőrösi út. Tel.: (76) 74-180
