Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-06 / 158. szám

őrvezető, meghalt 1945. június 15-én (hdf.), Gubényi (Kubinyi?) Pál, 1917. Kecskemét, honvéd, meghalt 1945. au­gusztus 25-én (hdf.), Gyurkis József, 1925. Baja, honvéd, meghalt 1945. au­gusztus 30-án (hdf), Grünfelder János, 1914. bácsalmási járás, rangja ismeret­len, meghalt 1947. május 5-én (km.), Gyetvai György, 1912. Mélykút, ráng­ja ismeretlen, meghalt 1946. február 2-án (hdf.). M. Mák József, 1923. Kecskemét, hon­véd, meghalt 1945. augusztus 5-én (hdf.), Mészáros Sándor, 1902. Kecs­kemét, honvéd, meghalt 1945. augusz­tus 23-án (hdf.), Máté József, 1922. Jakabszállás, honvéd, meghalt 1945. július 30-án (hdf.). A névsorban szereplő rövidítések: (hdf.) hadifogoly, (km.) kényszermun­kás, málenkij robotra elhurcolt. Elfogyott a gazdasági bizottság Kecskeméten (Folytatás az I. oldalról) Mindent megtettem azért, hogy a feladatokat szétosszuk. A három önkormányzati vállalat átalakításának előkészítését példá­ul átadtuk Brúszel úrnak. A vállal­kozásfejlesztési alap melletti hítel- garancia-alap létrehozásával kap­csolatos munkát Gabonák József vállalta. Goór Imre a vitában elmond­ta: két olyan ember mondott le a bizottságból, akiknek a szavahihe­tőségéhez, moráljához kétség nem i " c Ze^ szemhen áll a bizottsági elnök magyarázkodása. Én az ő helyeben már régen kimentem vol­na a teremből. Körmöczi Béla eze­ket a szavakat becsületsértésnek nevezte. Miért? — Korábban, amikor nagy hord­erejű kérdésekben, elvi állást fog­lalva, egy-egy ügyet támogattam, nagyon gyakran számomra elfo­gadhatatlan, alantas és nemtelen megjegyzések is elhangzottak, amelyekből azt éreztem ki: valami­féle egyéni érdekeim vannak. En­nek még a gyanúját is szeretném elhárítani magamtól. Működési szabályzatunk ezt lehetetlenné is tenné. Ha nem így értette képvise­lőtársam amit mondott, akkor ter­mészetesen megkövetem.- Jelenleg milyen ügyekkel kell vagy kellene a gazdasági bizottság­nak foglalkoznia? Több mint negyven téma van előttünk. Például a kecskeméti mozik és számos vállalat átalaku­lásával kapcsolatos önkormányza­ti teendők. Az Agro-Mix a va­gyonnevesítéssel egy időben szeret­te volna a várossal rendezni a Ko­csis Pál mezőgazdasági iskola tan­műhelyének kérdéseit, amiből na­gyon súlyos probléma lehet. A bi­zottság döntésképességének hely­reállítása érdekében egy új képvi­selőtag személyére ezért javaslatot fogok tenni a közgyűlésnek. * * * A kialakult helyzetben Ivanics István alpolgármester nyújtja be a közgyűlésnek a gazdasági jellegű előterjesztéseket. Kérdésünkre el­mondta, hogy igényt tart a négyfő­re fogyatkozott bizottság szakértői tevékenységére. A négy tagból egyébként a szerdai ülésen már csak Körmöczi Béla és Gaborják József bizottsági tag jelent meg ... Mihályka Gyula # Emlékezők. Gy. Györgyi László, 1913. Szabadszál­lás, honvéd, meghalt 1945. árpilis 23- án (hdf.), Gyulai Béla, 1920. Újkécske, honvéd, meghalt 1945. szeptember 20- án (hdf.), Gyuricza Pál, 1912. Kiskő­rös, honvéd, meghalt 1947. április 26- án (hdf.), György Miklós, 1921. Kecs­A miniszteri fizetés fele A köztisztviselőkről szóló tör­vényben foglaltak szerint a polgár- mesterek fizetése a mindenkori mi­niszteri fizetés 30 és 80 százaléka kö­zött változhat, kivéve a fővárost, ahol a főpolgármester bére meg­egyezhet a miniszterek illetményé­vel. Jászszentlászlón a legutóbbi képviselő-testületi ülésen úgy dön­töttek, hogy a község polgármestere a mindenkori miniszteri fizetés 50 százalékát kapja. Felújítják a borpincét Úgy tűnik, erre az évre megoldód­nak a szőlő- és bortermelők problé­mái Tabdin és körényékén. A telje­sen tönkrement borpince sorsa ugyanis szerencsére rendeződni lát­szik azáltal, hogy egy betéti társa­sággal megállapodást kötött az ön- kormányzat a további működteté­séről. A felújítás fejében a társaság meghatározatlan időre használatba kapja az ötezer-hatszáz literes táro­lókapacitású helyiségt. A cég ígére­tet tett arra hogy a felvásárlások so­rán átveszi a szőlőt. Csak kérdezem... Ki irigyli a pedagógusokat? így a tomboló nyár közepén alig­hanem mindenki. A napokban hallottam, hogy három érv szól a pedagóguspálya mellett: ajúnius, a július, meg az augusztus. Ebben van valami, mert egyebeket föl­sorolni hosszas töprengés után is bajos. Nyáron viszont övék a vi-' lág, s minthogy ez idő tájt a peda­gógia elsősorban a nők tudomá­nya — azért a fizetésért ugyanis egy férfi nehezen tudja a család- fenntartó magasztos és megtisz­telő szerepét elvállalni— rendbe lehet hozni a háztartást, befőttet eltenni, nagy takarítani, kapál- gatni a hobbin, miegymás. Ilyen­kor nincs más dolga a pedagógus­nak, mint hó elején bemenni, föl­venni a fizetését. Hallottam a te­levízióban, hogy Pesten ez sem si­került, ugyanis ott egyszerre szokták megkapni kéthavijáran­dóságukat, de most nem utalta át a költ­ségvetés, csak a felét. Mivel ez a módszer itt vidéken sose divato­zott, nem is tartom a sors túl sú­lyos rendelésének azt, ha valaki egy hónapban csak egyhavi fize­tést vesz föl. Járnak ennél rosz- szabbul is emberek. Ráadásul ők most nem is dol­goznak, viszont úgy hírlik, valami módosítást terveznek, hogy ne la­zítsanak annyit. Esetleg 'kifest­hetnék nyáron az iskolát, arra úgy sincs pénz. Nem ? Csak kér­dezem ... Hámori Zoltán MEGYEI KORKÉP 1992. július 6., 3. oldal Nemzeti antológia Polgármester kontra testület Makány Ferenc polgármester munkaviszonyát helyre kell állíta­ni, az elmaradt munkabérét részére visszamenőleg ki kell fizetni — így ítélkezett elsőfokon a kecskeméti munkaügyi bíróság. Úgy tűnik te­hát, hogy rövidesen lezárul a kun- szállási polgármester és az őt főál­lásából felfüggesztő képviselő- testület közötti, több hónapja hú­zódó pereskedés. Makány Ferenc akkor furdult a bírósághoz, ami­kor Fülöpjakab önállósodását kö­vetően a képviselők úgy döntöttek, hogy tisztét ezentúl társadalmi megbízatásként kell ellátnia. Az el­végzendő munka és a hatáskör je­lentős mértékű csökkenésére hi­vatkozva január elsejei hatállyal felmondták a munkaviszonyát. A példaértékű per során azonban a bíróság másképpen értékelte a kialakult helyzetet. Az ítélet nem ioserős. — g — • A Nemzeti antológia előadóira sokan voltak kíváncsiak. SINKOVITS IMRE: Miért nem őrködünk jobban? A fiatal írók Illyés Gyulával való 1979. májusi, laki teleki találkozóját idézte fel elöljáróban Sinkovits Imre színművész, majd az MDF 1987-es zászlóbontásáról megjelent Püski- könyvből olvasott és értelmezett né­hány részletet. A napi aktualitások­ra térve a Magyar Rádió és Televízió felelősségét hangsúlyozta a határo­kon túli magyarság tájékoztatásá­ban. Megkérdezte: miért nem őrkö­dünk jobban, okosabban, bátrab­ban és bölcsebben a rafinált, kegyet­lenül okos, tetszetős, ám jellem- és szívtelen szirénhangok fölött? ANTALL JÓZSEF: Nem akarok szózatot intézni Tisztelt hallgatóság, tisztelt egy­begyűltek! Nem akarom úgy kezde­ni, hogy Honfitársaim!. . . Nem akarok szózatot intézni, mert Magyarországon ez csak akkor szokás, ha tatár vagy török van a határon —- kezdte »beszédét Antall József miniszterelnök, majd a hazai kormánybírálatok­ról szólva azok tagadó jellegét kifogásolta. Az ember tragédiá­ját felidézve elmondta, hogy Madách a hit nagy tanulságai közepette is odahelyezte Lucifer alakját, mivel az igen és a nem elválaszthatatlan egymástól. A tagadásra szükség van, hogy előre sarkalljon, de nem azért, hogy a „törpe lucifereké” legyen az ország. Mindazt, amit Lakitelek jelent, az egész világon becsülik. Bármilyen nehéz idők jönnek, a nemzeti elkötelezettséget soha, senki nem tekintheti holmi divatja­múlt eszmének. Az ország nettó adósságának csökkenésével kap­csolatban elmondta: a világ ezt vizsgálja és ez ad nekünk biztatást, hogy a jövő támogatását is élvez­hessük. FÜR LAJOS: Lesz boldogabb Magyarország A Varsói Szerződés megszűnését és a szovjet csapatok távozását idézte fel beszédének elején Für Lajos honvédelmi miniszter. Az el­múlt 40 esztendőben a független­ség hiányának következményeiről szólt: szétzúzták az ország tulaj­donrendszerét, a gazdaságot, tár­sadalmat, közoktatást, kulturális intézményeket. Húszmilliárd dol­láros adósságot varrtak a nemzet nyakába, s ez mind a függetlenség hiányának következménye volt. Für Lajos zárszavában elmondta: egy év múlva Lakiteleken újra ösz- szegyülekezvén ennyien, jelenthe­tem, hogy az elmúlt egy esztendő során elhagyta a magyar közélet földjét a hamisítás, a hazudozás és az acsarkodás. Hiába kárognak a vészmadarak, és hiszem, hogy csakazértis lesz egy boldogabb Magyarország! M Gy (Folytatás az 1. oldalról) „Tavaly ősszel a Petőfi Népe megyei napilapból értesültünk ar­ról, hogy utcánkban Turucz István vállalkozó szerszámkészítő üzemet akar építeni. A hivatal erről az el­képzelésről utcánk egyetlen lakó­ját sem tájékoztatta, sőt, mint megtudtuk, a tavaly áprilisban ki­adott építési engedélyt még a köz­vetlen szomszédnak sem küldték meg. A napilapban olvasott cikk után képviselőnkhöz, Pólyák Alberthez fordultunk és megkértük, hogy te­gye szóvá az ügyet képviselő-testü­leti ülésen. Ez megtörtént, sajnos azonban semmi foganatja nem volt. Szijj László polgármester le­mondása után az új vezető, Tóth Dezső már hajlandó volt foglal­kozni kérésünkkel. Megpróbált egyezkedni Turucz úrral, mégpe­dig oly módon, hogy csereingat­lant ajánlott fel a város szélén. Tu­rucz István azonban nem volt haj­landó változtatni tervén, legföl­jebb csak akkor, ha az önkor­mányzat 20 milliós kártérítést fizet neki. Erre meg a város nem volt hajlandó. A Turucz Istvánnal folytatott tárgyalások csak arra voltak jók, hogy feltáruljanak az ügy részletei. Kiderült például, hogy a telkeket —: még a régi tanácstestület — a városvédő egyesület heves tiltako­zása ellenére adta el. A rendezési terv szerint ugyanezek lakóházas övezetben fekszenek, de Turucz úr azzal nyerte meg a testületet, hogy azt állította: üzleteket és csak egy kisebb műhelyt épít. Igen kecsegte­tő volt az a kijelentése is, hogy legalább 80 embernek ad munkát. (Ma már 250 dolgozót emleget.) Bennünk is van szociális érzé­kenység, s tudjuk, mit jelent ma­napság munkát adni és kapni, de nem értjük, hogy ezt miért csak a mi rovásunkra lehet tenni. Ugyan­is nehezen tudjuk elképzelni, hogy egy 250 személyt foglalkoztató üzem nem zavarja a nyugalmün- kat. S itt nemcsak a munkával járó zajra gondolunk, hanem az áru- szállítással járó megnövekedett forgalomra, környezetszennyezés­re. Sajnos, a helyi hivatalnál hiába tiltakoztunk, nem vezetett ered­ményre. Sőt, legnagyobb megdöb­benésünkre Turucz István, miután újabb telkeket vett meg az utcában az önkormányzattól, május köze­pén elkezdte az építkezést. Először azt hittük, hogy jogosan építkezik, hiszen tavaly áprilisban a tervezett négy műhely közül az egyikre meg­kapta az engedélyt s ezt bizony tiltakozásunk ellenére sem vonták vissza. Érdekes módon azonban idén, június 11-én, két szomszéd Turucz úrnak kiadott építési enge­délyről szóló határozatot kapott tájékoztatásul. A polgármesteri hi­vatal építési osztályán — érdeklő­désünkre — elmondták, hogy ez a tavalyi engedély módosítása. Tu­rucz úr ugyanis nem négy kis mű­helyt, hanem egy nagy műhely- csarnokot épít, mert az gazdaságo­sabb. Nem értjük hogyan építkez­het addig, amíg nincs jogerős hatá­rozat? A tizenöt nap ugyanis még nem telt le, nekünk pedig szándé­kunkban áll a fellebbezés.” Eddig a levél, amelynek alapján a köztársasági megbízott szegedi hivatala bekérte az ügy iratait, megvizsgálandó, hogy történt-e jogszabálysértés. Lapunkban is­mertetjük majd a szomszédok, a helyi szakhatóság, a vállalkozó ál­láspontját is, az azonban bizonyos: nem lesz könnyű feladat igazságot tenni. A csarnokszerkezet ugyanis már áll. A kivitelezési munka vi­szont halad, jóllehet a polgármes­teri hivatal szakemberének véle­ménye szerint azt a jogerős dönté­sig fel kellet^ volna függeszteni. De ez nem történt meg ... V. T. Négy település összefogott Négy település: Kiskőrös, Csen­gőd, Tabdi, Akasztó közösen vásá­rolnak egy inszeminátori (mestersé­ges megtermékenyítő) berendezést, melyet a környék állattartói szolgá­latába állítanak. Kiskőrös tízezer forinttal, a há­rom község pedig öt-ötezerrel járult hozzá a gép beszerzéséhez. "\ SZÖRÉNYI LEVENTE: Méltó helyen a nemzetek között Ezredévnyi megpróbáltatás után egyszerűen csak élni szeret­nénk, de ennek egyre nagyobb ára van — vélekedett Szörényi Leven­te zeneszerző. Adhat-e történelmi örökségünk, tapasztalatunk segít­séget a fennmaradásért folytatott küzdelmünkhöz. Most erre felelni szinte lehetetlen, de ha az idő úgy hozza, hogy az egyre aktuálisabb kérdéseinkre megnyugtató választ kapunk, akkor ez a nép, amelynek keményen elvették a hitét, végre méltó helyére kerül a nemzetek kö­zött. Hiszem, hogy a magyarság felemelkedése a múltjában rejlik. Ha nem így lenne, nem támadná­nak bennünket rosszakaróink a múltban éléssel tarkított magyar­kodás vádjával. CSURKA ISTVÁN: Milyen ember a kommunista? A nyárra, a könnyedebb szóra­kozás évadjára tekintettel Csurka István író, az MDF alelnöke egy humoreszk vázlatának az elkészí­tésére tett kísérletet, mivel az iro­dalomban, színházban és a sajtó­ban a kommunisták nem kapták meg az őket megillető ábrázolást. Bírálta a sajtót és a letűnt rendszer embereinek átmentését. Mint mondta: kommunista nem vész el, csak átalakul. Végezetül így össze­gezte a feladatokat: Ki kell őket ebrudalni a hatalomból. OROSZORSZÁGBAN ELHUNYT MAGYAR FOGLYOK Akik a Duna—Tisza közén születtek ( Folytatás ) Több ezer ér­deklődő előtt, a rendező Lezsák Sándor nyitotta meg a Nemzeti antológia esti programját a la­kiteleki Holt- Tisza-parti szín­padon. Elmond­ta: a kovásznai gyerekek leckét adtak magyar­ságból műso­rukkal. A ven­dégek köszönté­se után kérte az antológia részt­vevőit, fogal­mazzák meg azon gondolatokat, amelyek erőt adhatnak a csüggedőknek. A kovásznai gyerekek megilletödve fogadják a tap­sot. BALCZÓ ANDRÁS: Belső rendszerváltás Lapunk az Új Magyarország című napilap nyomán folytatja a moszkvai központi levéltárból immár folyamatosan érkező névsor közzétételét, amely a háború alatt és után hadifogolyként, valamint a kényszermunkatáborokban orosz földön elhunyt magyarok adatait tartalmazza. Amennyiben bárki a hozzátartozóját, rokonát fedez­né fel a névsorban, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetéhez, ahol további információkat kaphat. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk helyhiány miatt csak a mai Bács-Kiskun megye területén született foglyok ne­vét közli. A teljes lista az Új Magyarország szerdai és szombati számaiban található. kémét, honvéd, meghalt 1944. novem­ber 22-én (hdf.), Győrgybíró Zoltán, 1906. Lajosmizse, rangja ismeretlen, meghalt 1946. április 8-án (km.), Gut­man Imre, 1905. Kiskunfélegyháza, honvéd, meghalt 1943. március 28-án (hdf.), Gulyás Lajos, 1922. Kiskun(?), honvéd, meghalt 1945. február 22-én (hdf.), Gubár János, 1920. Akasztó, Elsőként Balczó András öttusa olimpiai bajnok lépett mikrofonhoz: Együttíétünk mostani öröme nem jellemző a hétköznapokon. Or­szágunkban a legfőbb gond az, hogy az emberek nem hajlandók magukat teremtménynek tekinteni. Az egy­személyes, belső rendszerváltás nél­kül senki, semmire nem számíthat. Balczó András felelevenítette a la­kiteleki sátorban 1987-ben történte­ket. Az akkori reményeket ma már naiv utópiának látja, mindenki töb­bet, mást remélt. Kemény szavakkal illette a parlamentet, a magukat libe­rálisnak nevező istentagadókat és el- ítélőleg szólt az abortuszról. • Sinkovits Imre a közönség sorai­ban. (Walter Péter felvételei) Akinek pénze van, mindent megtehet?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents