Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-27 / 176. szám

w MEGYEI KORKÉP 1992. július 27.. 3. oldal TÖRVÉNYESSÉGI FELÜLVIZSGÁLATOT KÉRNEK Bonyolódó földügyek? A szövetkezetekben március végéig lezajlottak a földalap-kijelölések, kevés kivételtől eltekintve az érdekegyeztető fórumokkal egyetértésben. Most mégis arról kaptunk hírt, hogy több szövetkezetben módosítani kell a földalap-kijelölést. Ezek közé tartozik a Szabadszállási Lenin Tsz is, amelynek elnökétől, Nagy Józseftől a következő információt kaptuk: — Nem tudtuk mire vélni, hogy a megyei kárrendezési hi­vatal nem hagyta jóvá a föld­alap-kijelölésünket. Április 24-én nyújtottuk be, 15 napon belül kellett volna rá reagálni a hiva­talnak. Ez nem történt meg. Jú­lius 14-i dátummal szólítottak fel bennünket a július 3-án élet­be lépett törvénymódosításra hi­vatkozva, hogy 8 napon belül új földalap-kijelölést hajtsunk vég­re, mert a vételi jog nem gyako­rolható a kárpótlási földalap és a tagi tulajdon terhére. Mi ha­táridőn belül, a törvénynek meg­felelően jártunk el, felháborító a visszamenőleges intézkedés. Kozma István elnökhelyettes sem rejti véka alá véleményét: — Nálunk óriási a földhiány. A 34 ezerrel szemben 8072 aranykoronát tudtunk kijelölni kárpótlásra. Kevesebb mint ezer koronával fog növekedni, ha a július 3-ai módosítást végrehajt­juk, tehát a kárpótlásra jogosul­tak szempontjából csepp a ten­gerben, ha feltételezzük, hogy valós igény a 34 ezer aranykoro­na. A föld nélküli tagok és al­kalmazottak esetében viszont más a helyzet, őket 50 százalék­kal érinti, vagyis erre a földalap­ra nem marad több tagonként 14-15 aranykoronánál. A szövet­kezeti tagság kárára történt in­tézkedés. Komoly fejtörést okoz a mó­dosítás Kecelen is, ahol több mint ezer hektár az a terület, amelynek megvételét az átmene­tei törvény értelmében fel kell ajánlani a bérlőknek. Mint dr. Gróf Istvántól, a Szőlőfürt Szak- szövetkezet jogtanácsosától meg­tudtuk, ezek nagy értékű szak­csoportos szőlő- és gyümölcsül­tetvények, parcellánként 200 ezer forinttól 400 ezerig terjedhet a kártérítési igény, ha a bérlő, aki annak idején betelepítette, nem jut hozzá. Márpedig esetükben erről van szó, mert ha a tagi, al­kalmazotti földalapot teljes egé­szében elveszik az érintettektől, akkor sem tudják biztosítani min­denkinek a vételi jogot. Kecelen ugyanis a tagi, alkalmazotti föld­alapra 14 ezer 200 aranykorona jutott, a vételi jog viszont 30 ezer 350 aranykoronát érint. Ilyenfor­mán náluk a módositás végrehajt­hatatlan. Kitől vegyék el a vételi jogot és milyen alapon, hiszen azt is törvény biztosítja. Ki fogja meg­téríteni az illető kárát? A Kiskunsági M zőgazdasági Szövetség jogtanácsosa, Bátayné dr. Mácsai Anikó szerint a kihirde­tésének napján, július 3-án hatály­ba lépett módosításnak nincs visz- szaható hatálya, ezért akik koráb­ban a törvény szerint eljártak, nem kötelezhetőek módosításra. Ráa­dásul a kárrendezési hivatal 8 na­pos határidőt szabott meg, ez vég­rehajthatatlan. A földalap-kijelö­lést közgyűlésnek kellett jóváhagy­nia, a módosítás is a közgyűlés ha­tásköre. Nem beszélve arról, hogy újból kell tárgyalni a helyi érdek­egyeztető fórummal is. Ezért a szö­vetség a megyei főügyészségtől kérni fogja az eljárás törvényessé­gének felülvizsgálatát. B. N. E. A KEGYETLEN STATISZTIKA Cigánykérdés Nagybaracskán A nemrégiben tartott képvise­lő-testületi ülésükön tájékoztatót hallgattak meg a nagybaracskai szenátorok a község öt százalé­kát, kitevő cigányság helyzetéről. Úgy mint máshol, itt is a kö­telező feladatok közé tartozik az etnikai kisebbség jogai érvénye­sülésének biztosítása. Ennek ér­dekében elkerülhetetlen volt, hogy meglátogassák mind a 46 cigánycsaládot, hiszen csak igy, ezen módon nyílt lehetőség arra, hogy helyzetüket jobban megis­merjék, tájékozódjanak gondja­ik, problémáik felől. A beszámoló megállapítása szerint életvitelükből, mentalitá­sukból fakad az elégedetlenség és önmagunkon kívül mindenki más — az egész ország — felelős nehéz körülményeikért. Ugyan­akkor, a médiák tájékoztatása alapján, számukra sok segítség áll rendelkezésre, és mindezért helyi ügynek tartják a nem meg­felelő segélyezésüket. Értesülése­ik egy témára szorítkoznak, mondván: csupán kisebbségi vol­tuk elegendő ok arra, hogy se­gélyben részesüljenek. Égyes családok a beszélgetés során elmondott és tényként fel­hozott érveket elfogadták, míg mások csak üres mentegetőzés­nek tartották és tovább vádas­kodtak. A cigányság egy része szívesen vette — a velük való tö­rődés, személyes közeledés, em­berséges beszélgetés — a kapcso­lattartás ezen formáját, de vol­tak, akik a saját dühkitörésüket vezették le benne. Sajnos, a felnőttkorú férfiak 30 és a nők 34 százaléka semmi­féle jövedelemmel nem rendelke­zik. A gyakorlatban ez a réteg az, amely csupán az etnikai ki­sebbség adta jogaival van tisztá­ban, ugyanakkor állampolgári, emberi kötelezettségeinek leg­alapvetőbb téziseit sem hajlandó elismerni. Három családnál kizárólag a családi pótlék képezi a bevételt, míg másoknál a feleség által ka­pott gyes, esetlegesen a rokkant­sági nyugdíj a jövedelmük forrá­sa. Ezen helyeken aggasztóak a lakás- és életkörülmények — messze elmaradnak az európai­nak nevezett civilizációtól. A számok mögött sok minden megbújhat, de a statisztika kö­nyörtelen. 17 lakásban egyálta­lán nincs víz, 11 -ben pedig csak az udvaron található kerti csap. A többi 18 fürdőszobás; itt biz­tosítottak a kulturált tisztálko­dás feltételei. Kontrasztként le­hetne megemlíteni, hogy televí­zió mindössze négy háznál nincs, és minden nyolcadik család (ha­tan) autótulajdonos. Az egy főre eső jövedelem 13 családnál há- íomezer alatt, míg egynél kilen­cezer forint felett van. A felnőttek 38 százaléka nem végezte el a nyolc osztályt és ha ehhez még hozzávesszük az anal­fabéták számát, akkor kiderül: létszámuk közel fele — enyhén fogalmazva is — hiányos ismere­tekkel rendelkezik. Ez a tény pe­dig nagyban befolyásolja és meghatározza munkavállalási le­hetőségeiket. A képviselő-testület határozati javaslatában szerepel, hogy a to­vábbiakban is megteremtik fede­zetét a veszélyeztetett körülmé­nyek között élő cigány kiskorú­ak térítésmentes napközi ottho­nos ellátásának. írva vagyon az is, hogy a következő választás­nál a cigány lakosság képvisele­tére egy kisebbségi képviselőt je­löljön a cigány etnikum. S. G. OROSZORSZÁGBAN ELHUNYT MAGYAR FOGLYOK Akik a Duna—Tisza közén születtek (Folytatás) Lapunk az Új Magyarország című napilap nyomán folytatja a moszkvai központi levéltárból immár folyamatosan érkező névsor közzétételét, amely a háború alatt és után hadifogolyként, valamint a kényszermunka­táborokban orosz földön elhunyt magyarok adatait tartalmazza. Amennyi­ben bárki a hozzátartozóját, rokonát fedezné fel a névsorban, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szevezetéhez, ahol további információkat kaphat. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk helyhiány miatt csak a mai Bács-Kiskun megye területén született foglyok nevét közli. A teljes lista az Új Magyarország szerdai és szombati számaiban található. Józsa Pál, 1909. Kerekegyháza, honvéd, meghalt 1945. március 14- en (hdf.); Jánosi Lajos, 1920. Ka­locsa, őrvezető, meghalt 1947. de­cember 25-én (hdf.); Jógazda And­rás, 1908. Kiskunmajsa, honvéd, meghalt 1945. augusztus 22. (hdf.); Jugan István, 1910. Újkécske, honvéd, meghalt 1945. március 16- an (hdf.); Juhász Sándor, 1920. Kiskun)?), honvéd, meghalt 1947. k>!oS L. n (hdf.); Juhász Károly, 1919. Kiskunfélegyháza, őrvezető, meghalt 1943. március 27-én (hdf.); Jakisec János, 1920. Csátal- ja, orvezető, meghalt 1947. márci- - (hdf.); Jakucs Dezső, Iv2/ Ujkecske, rangja ismeretlen, meghalt 1945.,május 16 -án (hdf.); Jumengoffer Adám 1898. Hajós, rangja ismeretlen, meghalt 1947. januar 5-én (km.); Jumengoffer Jó­zsef, 1910. Hajós, rangja ismeret­len, meghalt 1947. augusztus 17-én (km.); Jasztóth Béla, 1910. Kun- szentmiklós, szakaszvezető, meg­halt 1946. február 10-én (hdf.), Ja- ® Gvula,,1924. Kecel (?), Kerepes (.), honved, meghalt 1945. augusz­tus 6-án (hdf.); Kövesdi István, 1914. Mélykút, rangja ismeretlen, meghall 1946. március 31-én (hdf.); Kövesdi János, 1891. Mély­kút, honvéd, meghalt 1945. márci­us 12-én (hdf.); Kelemen György, 1917. Bács-Kiskun megye, hon­véd, meghalt 1946. július 9-én (hdf.); Kelemen Zsigmond, 1912. Kecskemét, tizedes, meghalt 1943. június 7-én (hdf.); Kelemen József, 1920. Kiskunhalas, honvéd, meg­halt 1945. október 15-én (hdf.); Kelemen László, 192(?) Lajosmi- zse, honvéd, meghalt 1943. au­gusztus 8-án (hdf.); Kelemen Pál, 1900. újkécske, rangja ismeretlen, meghalt 1945. március 9-én (hdf.); Kelemen Szilveszter, 1923. Alpár, rangja ismeretlen, meghalt 1945. március 19-én (hdf.); Keisler Já­nos, 1920. Öregcsertő, honvéd, meghalt 1946. április 28-án (hdf.); Kakonyi István, 1921. Kalocsa)?), honvéd, meghalt 1947. június 13- án (hdf.); Kakonyi Sándor, 1915. Kalocsa, őrvezető, meghalt 1945. március 29-én (hdf.); Kalán János, 1899. Kecskemét, honvéd, meghalt 1947. február 19-én (hdf.); Kovács Gyula, 1901. Mélykút, honvéd, • Dicsőség a hősöknek. meghalt 1946. augusztus 25-én (hdf.); Kovács Zsigmond, 1900. Szabadszállás, rangja ismeretlen, meghalt 1945. március 12-én (hdf.); Kovács Zoltán, 1920. Kiskunhalas, tizedes, meghalt 1947. június 5-én (hdf.); Kovács Imre, 1920. Izsák, rangja ismeretlen, meghalt 1937. április 10-én (hdf.); Kovács Imre, 1914. Kiskunhalas, szakaszvezető, meghalt 1945. augusztus 7-én (hdf); Kovács József, 1922. Kecs­kemét, rangja ismeretlen, meghalt 1945. augusztus 24-én (hdf.). A névsorban szereplő rövidítések: (hdf.) hadifogoly, (km.) kényszer- munkás, málinkij robotra elhurcolt. VI. numizmatikai hírős nap Immár országos találkozóvá nőtte ki magát a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete kecske­méti csoportjának hagyományos nu­mizmatikai hírős napja. Az elmúlt hét végén a szak- szervezetek Tán­csics Mihály Mű­velődési Házának nagyterme is kicsi­nek bizonyult, hi­szen Bajáról, Deb­recenből, Salgó­tarjánból, Makó­ról, Jászberény­ből, Soltvadkert- ről, Nagykőrösről és sorolhatnám hazánk tájait, ahonnan már kora reggel érkeztek az érdeklődők. A féltve őrzött, szállított érmek­kel, plakettekkel, pénzekkel, kitün­tetésekkel, jelvé­nyekkel és kiadvá­nyokkal gyorsan megteltek az asz­talsorok. És folyt az adok-veszek, a cserebere. A „csemegéket” még válogatva is hosszú lenne felsorolni. De gazdát cse­rélt például a 600 éves Kecskemét eredeti csomagolású plakett. A Panamai Köztár­saság ezüst sorozatban benne volt a világ legkisebb és legnagyobb érme. Ez utóbbi egyébként az árverésen is részt vett, épp­úgy, mint a pápalátogatásra kiadott emlékérem, aminek kikiáltási ára több mint tizenhárom ezer forint volt. Leányfalusi Károly, a kecskeméti cso­port titkára ez alkalommal kitüntetéseket adott át az éremgyűjtés népszerűsítéséért Gönczöl Imre és Kenyeres Dénes gyűjtő­nek. Ezután a pénzvilág történetében is ritka esemény következett. Ugyanis a 0 Mogyorósi József Soltvadkertről hozta értékes gyűjteményét. VJ ELNÖK A VECSEI ÁFÉSZ ÉLÉN Szorít a piac Az ajtón a névtábla még a régi, de mögötte — az irodában — már új főnök dolgozik. A négy Duna melléki községet (Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse, Apostag) összefogó Dunavecse és Vidéke ÁFÉSZ küldöttei a június végi választáson Bojtor Lajosáé jelöltet találták alkalmasnak az elnöki tisztség betöltésére. Több mint két évtizedes múlttal a háta mögött került a személyzeti vezető beosztásból az elnöki székbe. — Célok, tervek? — Elsődíeges cél a talpon ma­radás a piacon. Ugyanis sok üz­letünk bejárata előtt alkalmi árusok éppen olyan árufélesége­ket értékesitenek, mint amilye­nek a boltokban kaphatók. Ter­mészetesen fele annyiért, mint mi. Nem akarok senkit gyanúsí­tani, de tőlük senki nem kéri számon árukészletük származá­sát, miközben nekünk mindent adminisztrálnunk kell. Pozitiv példaként említem, hogy a tassi önkormányzat rendelettel utasí­totta a piactérre a „vándorbolto­sokat”, akik már a vendéglátó- egységünk tőszomszédságában mérték a féldecit. Dunavecsén a 8-as számú vasbolt helyén diszkontüzletet alakítunk ki. Először lisztet, cukrot, étolajat fogunk nagy tételben árusítani. A vecsei „maradékbolt” az áru­házba költözik, ezáltal megtaka­rítjuk az egyre feljebb srófolt bérleti díjat. Tasson összevonjuk a vasboltot a ruházatival, s ezzel is csökkennek kiadásaink. A rá­fordítás nélküli forgalomnövelés­hez ötleteket várunk dolgozóink­tól. — Mi a helyzet a szakember- gárdával? — Csökkenő forgalom esetén nem adhatunk több bért. Az új kollektív szerződés szerint ezen­túl az üzletvezetők és helyettese­ik mellett a beosztottakat is anyagi felelősség terheli. Az osz­tályvezetők egy hónapon belül javaslatot tesznek az átcsoporto­sításokra. A felszabaduló dolgo­zóknak más munkakört vagy részmunkaidőt ajánlunk fel. Ész­szerű létszámcsökkentés elkép­zelhető. Horváth József XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX VISZONTELADÓK, FIGYELEM! | Kecskeméten, az Izsáki u. 3. sz. alatt, a Szilvási és Társa diszkontáruház udvarában megnyílt a Polarkem Bács-Kiskun megyei raktára Egész raklap, illetve 25 000 Ft feletti vásárlás esetén termelői ár. Áraink: - 4,3 l-es öblítők 2 l-es habfürdők 1 l-es 1 l-es 1040 g 2 l-es 4 l-es padlóápoló szőnyegtisztító sampon mosogató mosogató 160,— Ft + áfa 135,— Ft + áfa 126,— Ft + áfa 102,— Ft + áfa 100,— Ft + áfa 124,— Ft + áfa 210,— Ft + áfa. Különös és hasznos tudományág Az alkalmazott etológia, a haszonál­latok viselkedésével foglalkozó tudo­mányág nélkül jelenleg már elképzelhe­tetlen a nagyüzemi állattartás. Ézért is nagyjelentőségű, hogy július 26. és au­gusztus 8. között hazánkban három helyszínen — Gödöllőn, Kaposvárott és Jákópusztán —immár második al­kalommal kerül sor a nemzetközi eto­lógiái ifjúsági találkozóra. A rendez­vényt a Gödöllői, valamint a Pannon Agrártudományi Egyetem és több más támogató szervezet közösen rendezi. Az esemény fővédnöke Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter. Az etológi­át a Gödöllői Agrártudományi Egye­tem már évekkel ezelőtt felvette oktatá­si programjába. Évadzárás a félegyházi galambászoknál Bár még galambjaik egy része bizo­nyosan útban van hazafelé, az utolsó, a brüsszeli röptetésről, pénteken mégis ünnepélyes összejövetelt tartottak a kiskunfélegyházi No4-es postagalam- bász sportegyesület tagjai. Véget értek ugyanis az idei, Dél-Duna kerületi évadzáró versenyek. A összejövetelen jelen volt Dósai Já­nos is, aki 1938-ban megalapította, majd évtizedeken át alelnökként irá­nyította a félegyházi egyesületet, s mind a mai napig aktívan részt vesz a versenyeken. Kohajda Ferenc, az egyesület jelenlegi elnöke elmondta, hogy az idei, kilenc kerületi versenyút eredményei alapján Tóth Péter nyerte az No4 kerület baj­nokságát, és biztosra vehető dobogós helyezése. Második helyen Patyi Béla, míg a harmadikon Kohajda Ferenc vég­zett, aki a hosszú távú versenyek alapján a legjobb eredmények birtokosa. A '37-ben Kecskemét és Vidéke Pos­tagalamb Sportegyesület részeként lét­rejött szervezet mára rangos helyet küzdött ki magának az országos me­zőnyben. — szász — Érdeklődni: 76/22-427 x * | 4" 1 Csak kérdezem.. . Hová mennek mostanában az emberek nyaralni? Nyilván ki ide, ki oda — de azért az üdülni vágyók sereglése mégis mutat valamilyen határozott irányba. Két nagy csoportra lehet ősz tani a családokat: az elsőbe azo kát, akik mennek valahova, a másodikba pedig azokat, akik maradnak otthon. Ez jelentős differencia. Az elkülönülésnek valószínűleg nem az az oka hogy az otthonmaradók utálnak utazni, s idegrángást kapnak, ha a görög tengerpartot említik ne­kik, viszont felcsillan a szemük amikor fölvetődik, hogy a sza­badság idején ki lehetne festeni a spájzol. Nem. Régi igazság hogy a tenger morajlását hall­gatva, nyugszékben szürcsölget­ni hideg sört, sokkal jobb, mint például kukoricát kapálni. E ki­jelentésem igazságáért bárkivel bátran vitába szállók. Az üdülés nemcsak azért anyagi kérdés, mert minden uta­zás, nyaralás nagyon sokba ke­rül, hanem azért is, mert sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy a szabadságukat pihenéssel töltsék. Két, három hét alatt ugyanis fusiban meg lehet azt a pénzt keresni, ami például a gye­rekek szeptemberi iskolába indí­tásához kell. Jó, hogy kihasznál­ja az ember! így, kánikula idején pénzről beszélni persze nagyon csúnya dolog. Ilyenkor a vér is forróbb. Nem lehetne mindenki­nek időt szakítani egy kis hűsö- lésre ? Csak kérdezem . .. Hámori Zoltán < találkozó díszvendége Kosa István volt, akivel dr. Nagy Adóm, a kecskeméti csoport alapítója, a szegedi Móra Ferenc Múzeum numi^matikusa beszélgetett. A téma pedig aligha lehetett más, mint az új magyar pénzérmék. Ugyanis a Magyar Nemzeti Bank által meghirde­tett érempályázat győztese elhozta — és így az országban elsőként a találkozó résztvevői láthatták — a jövő évben forgalomba kerülő új fémpénzek rajzait és gipszmintáit. Hogy milyenek lesznek az új forintok? Erről is vall majd Kosa István abban az interjúban, amelyet munkatársunk készített, és rövidesen közreadjuk. — pulai —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents