Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-24 / 174. szám
4. 'oldal. 1992. július 24. Vigyázzunk a franciákkal Nem csak a július eleji blokád okozott káoszt Franciaországban az utakon, a francia autósoknak egyébként is rossz a hírük Európában. Figyelmetleneknek, elővigyázatlanoknak tartják őket, s ami még rosz- szabb, olyanoknak, akik gondolkodás nélkül vállalják a kockázatot. Mire ügyeljen az, aki Franciaországba készül kocsival? 1. Vigyázzunk, ha utolérnek bennünket! Sok francia szemében ugyanis vörös posztó, ha megpillant valakit az országúton maga előtt. Teljesen mindegy, hogy az milyen sebességgel közlekedik, mindenáron meg akarja előzni. Ilyenkor számára nem létezik szembejövő forgalom, vigyázzunk tehát a beláthatatlan kanyaroknál, mert könnyen végzetesek lehetnek mindkét fél számára. zőt használják, ami legfeljebb alibi-funkciót tölt be, a biztonságot nem szolgálja. 5. Gyorshajtás. A 90 km/h sebességkorlátozást az országutakon a sportos vezetők legföljebb ajánlásnak tekintik. 6. Végül ne foglalkozzunk állandóan a franciák vezetési stílusával, mert tönkretehetjük vele egész nyaralásunkat. Sok francia egyébként külföldön is úgy vezet, mint otthon. Ne feledjük: Magyarországon is. 2. Irányjelzés. Nem várjuk el egy franciától, hogy használja az indexet. Ha mégis, akkor sem biztos, hogy az megegyezik a kanyarodási iránnyal. 3. Követési távolság. A franciák rejtélyes módon minél jobban szeretik megközelíteni az előttük haladó jármüvet, a követési távolság fogalmát egyszerűen nem ismerik. Nem szabad ilyenkor pánikba esni és gyorsítani, illetve hirtelen fékezéssel „figyelmeztetni”, haladjunk ugyanúgy tovább, mintha mi sem történt volna. 4. Fényszóró. Legyünk óvatosak szürkületkor! A franciák túlságosan kedvelik a félhomályt, ezért csak akkor kapcsolják be a fényszórót, amikor már se ők nem látnak, se őket nem látni. Sokszor csak a helyzetjel• Helyzetkép egy franciaországi autópályán. tJgy tűnik Ferenczy egy ideig nem ajánlatos arra autózni. Europress NYÁRI KÖRKÉP Hallott már róla? Nagy Károly és az elefánt A lábai ka- tedrálisok vaskos oszlopaihoz hasonlítottak, háta akár egy hadvezér sátra, úgy magasodott fel, Aachen házai meginogni látszottak, az emberek csodálkozva futottak az utcákra - éppen 1190 esztendővel ezelőtt egy elefánt ballagott végig a császárvároson. Már évszázadok óta nem lépett hasonló állat Európa földjére és csak a tanult emberek tudták, hogy Hannibál serege elefántokkal vonult Róma ellen, és hogy az ókori Róma arénáiban valamikor számtalan ormányos fellépett. Az immár nevezetes elefánt 802. július 20-án érkezett Aachenbe Harun al-Rasid bagdadi kalifa ajándékaként a két esztendővel korábban császárrá koronázott Károly részére. Az Abul Abbasz névre hallgatott. A dolog úgy kezdődött, hogy 797-ben Károly felkérésére küldöttség utazott Keletre, s ott vette át a kalifa ajándékát. A visszaút évekig eltartott — Szíria sivatagain és Palesztinán keresztül, az észak-afrikai tengerpart mentén egészen Tuniszig, majd hajóval Itáliába, ahol a telet töltötték. Elvégre nem kockáztathatták meg az átkelést a behavazott alpesi hágókon Abul Abbasz- szal. A derék elefánt külső jele volt a Frankhon és a bagdadi kalifátus közötti bonyolult politikai kapcsolatnak: míg ugyanis Károly arra számított, hogy szövetségesre talál Harun al-Rasid kalifában Bizánccal szemben, addig a bagdadi uralkodó, aki kultúra tekintetében elmaradottaknak tekintette a frankokat, azt remélte, hogy északi vazallusaivá teheti őket a cordobai Oma- jádokkal szemben. Károly azután hatalmának jeleNem füstöl, porzik. Az afrikai elefánt porfürdőt is vesz... ként magával vitte utazásaira és hadjárataira az ormányost. Amerre csak megfordult, bámulatba ejtette az embereket, mert cseppet sem hasonlított az emberek képzeletében élő, többnyire sertés formájában ábrázolt elefántokhoz. Egykori krónikáknak azt az állítását, amely szerint Abul Abbasz fehér elefánt lett volna, Lothar Dittrich professzor, a hannoveri állatkert igazgatója „teljes képtélen- ségnek” nevezi, s azt állítja, hogy fehér elefántok egyáltalán nem léteznek. A bagdadi kalifa ajándéka — amint az némely elefánton megfigyelhető — legfeljebb annyiban különbözhetett a legtöbb ismert elefánttól, hogy — pigmentzavar következtében *— fülei „vöröses ár- nyalatúak” lehettek. Zoológiái szempontból nem lehetett probléma a középkori Európában az elefánttartás, már csak azért sem, mert táplálkozása alig különbözik a lovakétól. Arra viszont már nincs magyarázat, hogy miért múlt ki hirtelen Abbasz ,810- ben Károly császárnak a normannok ellen viselt hadjárata során. Dittrich professzor szerint a zord éghajlat aligha okozhatta az állat pusztulását. Valószínűleg az sem felel meg a valóságnak, hogy — amit némely krónika állítja — „hősi halált halt” a harctéren. Mert ugyan melyik bölcs uralkodó kockáztatná a legmeggyőzőbb hatalmi jel vényét? HETI SOROZATUNK Nem mindennapi zsarutörténetek Felderítők és rohamcsapatok 4 A Providencia Biztosító • reklámkártyáit maga a postás csúsztatta be a vizafogói lakótelep levélszekrényeibe, egyet az automata liftbe is kitűzött. Mindez elég volt arra, hogy a lakók néhány napig eltöprengjelek a feltételeken, így hát nem is keltett meglepetést, hogy néhány nap elteltével két jól öltözött fiatalember csengetett be a lakásokba. Feltűnő éppenséggel csak az lehetett, hogy nem a Providencia nevében akviráltak, hanem az Atlantik Társaság nevében, mely jól hangzik, még magyarosan írva is. Csak az a baj vele, hogy nem létezik. De ezt akkor és ott senki sem tudta, s az uraknak néhol még arra is volt idejük, hogy elregéljék ajánlatuk mindennél jutányosabb voltát, mert úgymond a károkért itt egy „közös piaci társulás” áll jót. Ám nem mondhatni, hogy sikeres lett volna kőrútjuk. Legtöbben már a nyitott ajtóban megadták az udvarias választ, köszönik, nem kérik, megvannak az eddigivel, csak a díját ne emeljék. A biztosítótól jött üzletszerzőknek még arra is volt egy-egy villámmegjegyzésük, hogy „jó áttérni a háromzáras és levédett zsaníros megoldásra”. A lakók bólogattak és megnyugtatta őket a két fiatalember csiptetős, elegáns írótömbje és előzékenysége. Eltelt egy hét és már feledésbe is merült az Atlantik Biztosító meg az ajánlata, amikor egy VI. emeleti lakásba betörtek. Fényes nappal. A különös csak az volt, hogy a felvonóval szemközti lakást fosztották ki és nem sokkal azután, hogy elromlott az az automata lift, amely a legnagyobb forgalmat bonyolította. A „két liftszerelőt” örömmel engedték be a házba és összebólintva adóztak szakértelmüknek, hiszen a felvonó néhány perc múlva már működött, igaz, hogy a tetőn levő gépházban"—‘ mint mónd’fák" — akad reparálnivaló. Az elégedett lakók elvonultak és azzal sem törődtek, hogy odafent- ről néha csapódások hallatszanak. Majd beolajozzák a mesterek, gondolták, odafent mindig is akadt az a vasajtó. Pedig ekkor már egészen más műveleteket végeztek. Szinte másodperces egyeztetéssel, amíg egyikük a liftajtót csukta-nyitotta, másikuk egy lakásajtón kísérletezett. A kellő pillanatban a két csattanás pontosan egybefolyt, kitárult a lakásajtó. Nem tartott tovább 5-10 percnél az értékek összeszedése, (video, fotógépek) sőt, falivezeték- kutató detektorukkal (Bécsben pár száz schilling) a fehérneműs szekrénybe rejtett ékszerekre is hamar rábukkantak. Ez a műszer a gyors elvonuláskor kieshetett szerszámosládájukból. Egyébként a gyanútlan lakóknak az sem tűnt fel, hogy órák múlva sem adnak hírt magukról a liftszerelők, míg valaki felment körülnézni és megdöbbenve tapasztalhatta, hogy a mesterek a tetőn át távoztak. Ha a „liftszerelők” nem is voltak azonosak a biztosítási szervezőkkel (ezt a kihallgatottak .személyleírása is nyilvánvalóvá tette), az együttműködés és a „munkamegosztás” köztük csaknem biztosra vehető. A szakemberek azt is megállapították, hogy a késleltetéssel beállított riasztókészülék ajtótokba rejtett vezetékét is a fémérzékelővel találták meg és csípték el. Az is bizonyosra vehető, hogy a jól öltözött előőrsök terepszemléje semmi másra, mint a zárrendszerek felmérésére irányult, legfeljebb az ajót nyitó „személyiségéből” vagy az előszoba résnyi látványából következtettek a lakás rejtett kincseire. Ha majd elfogják őket, nyilván elmondják ebbeli módszereiket is. Mert a hátrahagyott nyomok jó esélyeket adnak a nyomozás eredményességéhez, josssm-!' Ferenczy Ewropr#^ ’OiT ■ (Folytatjuk) SZÍNES VILÁG MOSZKVA A több mint 20 ezer amerikai turista látogatott el az év első hat hónapjában a volt Szovjetunió utódállamaiba, 27 százalékkal több, mit tavaly ugyanebben az időszakban. Á leginkább kedvelt kirándulóközpontok ugyanakkor nem változtak: Moszkva, Szentpétervár és az Aranygyűrű híresen szép történelmi városai mellett a transzszibériai utazások vonzották a legtöbb látogatót. Ezzel együtt a hivatalos Inturiszt utazási iroda összesen csupán 131 ezer külföldi turistát fogadott, negyedével kevesebbet a tavalyinál. CUPERTINO Teljesen száműzte termeléséből az amerikai Apple Computer számítástechnikai cég a ózonréteget károsító klórfluorkarbonok (CFC) képződését. Az Apple ezzel az elsők között tudhatja magát az ultraibolyasugárzás ellen óvó ózonréteg védelmezőinek sorában. BECS Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) számos infrastrukturális beruházás megszervezésében és finanszírozásában segíti majd a Közép-európai Kezdeményezés (KeK) néven csoportba tömörült országokat — jelentette be Jacques Attali, a londoni székhelyű pénzintézet elnöke a KeK szombati ülése után. Attali elmondta, hogy már mintegy 115 tervezetet kidolgoztak a térségben, így például a Tri- eszt Budapest—Kijev, a Bécs— Budapest—Belgrád és a balti—ad- ria közlekedési vonalakét. Ezek a vonalak—mondta az elnök—igenigen nagy szerepet játszhatnak a keleti piacok nyugati integrálódásában. REIMS A nevezetes mosolygó angyalnak nem esett bántódása, de a francia gótika egyik legszebb alkotásának, a reimsi katedrálisnak néhány szobortöredékét ellopták. Ismeretlen tettesek elvittek több szobortördé- ket, köztük egy húsz centiméteres Mária-fejet, egy kart, amely gyertyát tartott, és egy kővirágtöredéket. Ä rendőrség feltevése szerint nem hivatalos mükincstolvajok, hanem amatőr „gyűjtők” követték el a lopást, mégpedig inkább sajátos „szórakozásként”, nem pedig eladásra. ORSZÁGRÓL ORSZÁGRA Ausztriában egyre kedveltebb a kábítószer A legjobban egyéni eseteken keresztül érthető még a veszély: aki ismerte X-et, ipszilont, és most halálról hall, s ráadásul ismeri az okot, a túlzott kábítószer-fogyasztást, az jobban megrendül, mintha pusztán számokat, adatokat olvasna. Mégis, maguk az adatok is ijesztők. A Profil című hetilap nem kíméli olvasóit ezektől, s akit megragad a téma, no meg a színes grafikonok, az előtt döbbenetes kép bontakozik ki. Tavaly Ausztriában 116 áldozata volt a kábítószernek — egy évvel korábban még „csak” 83. Negyvenkét százalékkal nőtt az elfogyasztott heroin mennyisége, a kokainé — mert esik az ára — 105 százalékkal. A nagy tisztaságú heroint elsősorban török kartellek csempészik be az országba, a keleti útvonalon át — Magyarország, a FÁK, Csehszlovákia és Németország keleti fele a leggyakoribb állomása ennek a szállítási útnak. Hu• A polgári jólétet sugárzó salzburgi utcakép is megváltozhat? szonegy százalékkal nőtt a Bécsben letartóztatott személyek száma — s ezt még a rendőrség sem a saját jobb munkájának, haném a kábítószerrel élők száma ugrásszerűen növekedésének tudja be. A főváros vezet a bűnvádi eljárások és a halálos áldozatok tekintetében is: az előbbi 1950, a halottak száma 62 volt tavaly. A problémát fokozza, hogy igen csekély az elvonási lehetőség. Bécsben nagyjából ötezer azoknak a száma, akik tudhatóan kábítószeren élnek, s számukra mintegy 35 ágy áll rendelkezésre a központi elvonó-osztá- lyon. Amióta büntetőjogilag felelősségre vonható a kábítószerfogyasztó — 1991-ben hoztak ilyen törvény — Ausztriában összesen 5392 személy ellen indult eljárás. Közülük 45,6 százalék 25 és 40 év közötti. Az osztrák belügyminisztérium adatai szerint az egyes rajtaütések igen eredményesek voltak. A hatóságok 2 555 akciót hajtottak végre, ezek eredménye: 12 166 kg hasis, 102,8 kg heroin és 84,4 kg kokain. Az imponáló hasismennyiség egyetlen nagy fogásnak tudható be. Ezt leszámítva maga a hasisfogyasztás mintha visszaszorulóban lenne a két másik kábítószer népszerűségével szemben. Az Ausztriában elfogott kábítószercsempészek közül 99 Németországból, 96 Törökországból, 87 Jugoszláviából, 44 Svájcból, 35 Olaszországból, 33 Iránból, 32 Egyiptomból származik. 29 letartóztatott hovatartozása ismeretlen. A népszerű osztrák hetilap az adatokat és a helyzetet áttekintve arról is ír, hogy az osztrák kábítószer-politika meglehetősen defenzív. Különösen vonatkozik ez a bécsi helyszínre, ahol pontosan tudni, hol és kik a rabjai ennek a gyilkos szenvedélynek, s mégis: senki nem próbálja őket rábeszélni, hogy vessék alá magukat elvonókúrának — igaz, ahogyan erről már volt szó, nagyobb „rohamot” nem is tudna fogadni a létesítmény. Hol van Noé bárkája? Törökországban, Etiópiában és Izraelben keresik a világ legendák övezte leghíresebb hajóját, Noé bárkáját, amelynek köszönhetően — a Biblia tanúsága szerint — megmenekült az emberiség és sok állatfajta az Özönvíz idején. Az egyik legfanatikusabb kutató a 62 éves texasi Vendyl Jones, aki 1964 óta a megszállt Nyugat-Jordániában már 140 tonna földet ásott ki és 3 millió dollárt költött. Jones, egy baptista lelkész, a beduinok által a Holt-tenger mellett 1947-ben talált és 1952- ben feldolgozott‘híres dokumentumokra, a Holt-tengeri tekercsekre hivatkozik. Ott, a Kum- ran-magaslatok között rejtették el állítólag az első jeruzsálemi templom szentélyét és valószínűleg a bárkát is. Krisztus előtt 995-ben Salamon király ott helyezte el a bárkát. 300 évvel később — így Menachem Haran, a jeruzsálemi héber egyetem professzora — papok rejtették el a hitetlen Manassé király elől. Hogy azután mi történt, arról nincsenek hiteles bizonyítékok. Jones meg van győződve arról, hogy a szentély arany- és ezüstkincse, valamint Noé bárkája a júdeai sivatagban található. Egy hónappal ezelőtt barnavörös porra bukkant, amely szerinte a templom tömjénfüstjének maradványa. 1988-ban már felfedezett egy kis szentelt olajtartót, amelyet a második templomban használtak. 1989-ben azután egy barlangot talált, amelynek bejárata megegyezik a Holttengeri tekercseken olvasható leírással. „Remélem, megtaláljuk a zárókövet, amely a föld alatti helyiségeket torlaszolja el” — mondta a Reuter brit hírügynökség tudósítójának. Amos Kloner, egy Tel Aviv-i egyetem archeológusa azt hiszi, hogy Jones hiába pazarolja idejét és pénzét. Bizonyos benne, hogy a templom kincsét és a bárkát megsemmisítették. Jones azonban nem adja fel. Bár nem ismeri pontosan a bárka helyét, követi a dokumentumok leírását, amelyet hitelesnek tart. Most jogi vitába keveredett az izraeli megszálló hatóságokkal, amelyek nem akarják meghosz- szabbítani kutatási engedélyét — mondván, hogy Jones nem hivatásos archeológus. Mégis adtak neki egy hónapra szóló ideiglenes engedélyt, mert nem akarják, hogy elkeseredjen. Közben egy brit újságíró, Graham Hancock olyan elmélettel állt elő, amely szerint Noé bárkáját az etiópiai Axum város Szűz Mária-templomában rejtették el. Bizonyítékokat azonban mind ez ideig ő sem tudott felmutatni. MOZI — VÁROSI TELEVÍZIÓ KECSKEMÉT, Városi mozi: fél 4, 3/4 6 és 8 órakor: DELTA FORCE 2. Színes amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Árpád mozi: du. 3 órakor: ŐSLÉNYEK ORSZÁGA. Színes mb., amerikai film. 3/6 6 és 8 órakor: STPHEN KING: ALVAJÁRÓK. Színes amerikai film. Csak 16 éven felülieknek! Stúdiómozi: 7 órakor: A SZARVASVADÁSZ. Színes mb., amerikai film. Csak 16 éven felülieknek! Csalánosi autósmozi: este fél 10 órakor: DELTA FORCE 2. Színes amerikai film. KISKUNFÉLEGYHÁZA, Petőfi mozi: 6 és 8 órakor: ELEMI ÖSZTÖN. Színes amerikai film. Csak 18 évben felülieknek! Stúdiómozi: 7 órakor: SZERELMES SZÍVEK. Színes magyar film. KECSKEMÉTI VÁROSI TELEVÍZIÓ: 9—10 óráig KÉPÚJSÁG. 10—11 óráig TELESHOP. 14—15 óráig KÉPÚJSÁG. 19— 20 óráig SZTV—TV. 20—24 óráig TV-TÉVÉ ismétlése.
