Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-23 / 173. szám

NYÁRI REJTVÉNYMAGAZIN Ufóáldozatokat kutat a Harvard- professzor képünk nem a világ legidősebb emberét ábrázolja, hanem olyat, aki életmódja miatt látszik húsz évvel öregebbnek valódi koránál. A DÁTUM: 2020 Fő táplálékaink: génkenyér, génsör, génzsír • Milyenek leszünk a jövő ezredben? A génkutatók már dolgoznak az új élelmiszerek előállításán. John Mack, a világhírű Harvard egyetem ideggyógyászati tanszéké­nek tanára földön kívüli lények ál­tal „elrabolt” emberekkel foglal­kozik: mintegy 50 férfi és nő törté­netét tanulmányozza. Az érintet­tek havonta találkoznak, hogy az ideggyógyász vezetésével beszélje­nek riasztó tapasztalataikról. Jóllehet az amerikai szakembe­rek túlnyomó többsége elutasítja az ufólegendákat, történeteket ar­ról, hogy ürjármüveikben földön kívüli lények látogatnak a Földre, egy felmérés szerint mintegy 3,7 millió amerikai számolt már be ar­ról, hogy ufóval kapcsolatos élmé­nye van. S a 62 éves Mack profesz- szor szerint köztük sok a komoly, hitelt érdemlő ember — ráadásul a gyakran csak hosszú faggatózásra vagy pszichoanalízis segítségével feltáruló történetek nagyon is ha­sonlítanak egymáshoz. Míg más tudósok fanyalognak, a Harvard egyetemen úgy vélik, hogy volt már sok másfajta kuta­tás is, amelyet kezdetben megmo­solyogtak — s miért ne kutasson Mack professzor, nem okoz ezzel kárt senkinek. Elképzelhető viszont, hogy a furcsa vizsgálatok kárt okoznak — nem is akármilyet. A CBS tv­hálózat ugyanis Mack kutatásai alapján sorozatot indít, amelyben az ufók utasai által elraboltak mondják el borzongató vagy sok­koló élményeiket. A The Wall Street Journal szerint a tv-sorozat veszélyes, hiszen tömeghisztériát indíthat el, ha sok néző hitelt ad a látottaknak, hallottaknak. Egy emlékezetes példa volt már erre: 1938-ban Orson Welles olyan hite­lesen rendezte meg a rádióban H. G. Wells „A világok háborúja”, című művét, hogy sok hallgató va­lóságnak hitte az űrből érkezett támadás hírét, és pánikba esett. Kedves utas Több mint tízezer méteres magasság­ban az Atlanti-óceán felett ki akart szállni az Amerikából Londonba tartó Jumbójából egy LSD-mámorba szé­dült utas'. Mark Gretzinger a turista­osztályról berontott az első osztályra, és megpróbálta kinyitni az ajtót. A há­romszáz utast az mentette meg a rob­banástól, hogy a vészjelző idejében kapcsolt, és a gép személyzete leteperte és megkötözte az amerikai Gretzingert. A Guinness Rekordok könyve szerint a 117 esztendős Jeanne Calment a világ legidősebb embere. A hölgy, akinek szemében a 80 évesek csupán „tavaszi csir­kék”, emlékezik találkozásaira Van Gogh-gal. Jeanne Calent Arles-ban szüle­tett 1875-ben, egy textilbolt feletti lakásban. Mint a Reuter brit hír- ügynökség tudósítójának elmond­ta, Van Gogh, aki élete utolsó há­rom évének nagy részét Arles-ban töltötte, abban az üzletben vásárol­ta vásznait. — Fiatal lány voltam — emlékszik vissza. — Van Gogh vad fiatalember volt, nem olyan, akivel szüleim szívesen engedtek volna barátkozni. A 117, éves asszony 30 év óta Özvegy. Élvezi az olyan örömöket, mint a csokoládé vagy egy pohár bor. Néha egy cigarettára is rá­gyújt ebéd után. A Guinness Könyv szerint kétmil­liárd ember közül csak' egy él tovább 115 évnél. Jeanne hosszú életét egészséges életmódjának és derülátó természetének tulajdonítja. Már nem tud járni, de örül, ha tolókocsi­ját kigördítik a lakóhelye, egy idősek otthona melletti tó partjára. Nem irigyli a mai fiatalokat. — Nagyobb szabadságot élveznek, mint mi an­nak idején — mondja —, ije ez bo­nyolulttá teszi életüket. S a súlyos munkanélküliség miatt több gond­juk van, mint nekünk volt. Meggyengült látása miatt nem nézhet televíziót. Barátai azonban elmondják neki a híreket. Mindig szenvedélyes levélíró volt, s most is diktál leveleket egy 80 éves „fiatal" barátjának. Minden születésnapján egy ha­lom levelet kap, s persze számos újságíró keresi fel. Örül a figyel­mességnek, de nem veszi túl komo­lyan. — Soha nem voltam beteg — meséli —, s most mindenki ked­ves hozzám. Lakótársaival mindig megosztja az ajándékba kapott csokoládét, mert „a legnagyobb öröm, ha adhatok”. GYORS, KÖNNYŰ VACSORÁK Nyári zöldségsaláta Hozzávalók (4 személyre): 8 paradi­csom, 4 tojás, 1 csomag snidling, szere­csendió, 1 uborka, 20 dkg retek, fűsze­rek, 20 dkg fejes saláta. A paradicsomok tetejét levágjuk, belsejét kikanalazzuk, belül megsóz­zuk és borsozzuk. A tojásokat elkever­jük apróra vágott snidlinggel, sózzuk, borsozzuk, szerecsendióval fűszerez­zük, és megsütjük rántottának. Az uborkát és a retket felszeleteljük, egé­szen vékony szeletekre. A kihűlt tojás- rántottát a paradicsomokba töltjük. A salátaleveleket megtisztítjuk, felda­raboljuk. A feldarabolt salátát, a töl­tött paradicsomokat, az uborkát és a retket ízlésesen egy tálra tesszük, majd öntetet készítünk a következőképpen: 2 evőkanál olajat 2 evőkanál ecettel, 1 kávéskanál mustárral, 1 csipet cu­korral és negyed fej feldarabolt hagy­mával elkeverünk. Végezetül a salátás tálra öntjük. Rántotta padlizsánnal Hozzávalók: 4 tojás, 1 padlizsán, 1 evőkanál vaj, 1 gerezd fokhagyma, 1 csomag kapor, só, bors. A vajat megolvasztjuk, és a kockák­ra vágott, meghámozott padlizsánda­rabokat benne megpároljuk. Miután megpuhul, hozzátesszük az összenyo­mott fokhagymát és néhány percig együtt pároljuk. Rászórjuk a kaprot és őrölt borssal meghintjük. A tojásokat feltörjük, felverjük, majd sózzuk, a padlizsánra öntjük, és állandó keverés közben megsütjük. Cukkini-bab saláta Hozzávalók (2 személyre): 10 dkg fehér fejtett főtt bab (konzerv is lehet), 2 cukkini, 1 paradicsom, 1 paprika, 1 gerezd fokhagyma, I evőkanál borecet, 2 evőkanál olaj, fehérbors, 1 csomag bazsalikom. A cukkinit megmossuk, felszeleteljük és forrásban lévő sós vízben kb. 2 percig főzzük. A paradicsomot feldaraboljuk, ■ a paprikát vékony karikába vágjuk. A fokhagymát megtisztítjuk és finomra összevágjuk. Az oláj^t áz ecettel elke­verjük, sózzuk, borsozzuk. Beletesszük a fokhagymát. A bazsalikomleveleket egy tálba tesszük. Rárakjuk a lecsepeg­tetett babot, a cukkiniszeleteket, a pap­rikakarikákat, a paradicsomdarabo­kat. és ráöntjük az ecetes olajat. Jól ösz- szekeverjük és állni hagyjuk. Pirított vajas kenyeret adhatunk mellé. A dátum 2020. A nagy csar­nokokban génkezelt gom­bák- szorgalmasan „gyártják” a fe­hérjéket, amelyek nagy, speciális tartályban pempős, színtelen masszává állnak össze. Ez a hús! Később kis darabokra vágva futó­szalagra tolják, ahol aroma- és színanyagokat kevernek hozzá. Most már csirkedaraboknak vagy marhagulyásnak látszanak — és az ízük is olyan. Sci-fi? Pillantás a jövőbe? A génkutatók már régóta dol­goznak új élelmiszerek előállítá­sán. Génsajtokat már sok ország­ban árulnak. Génkenyér már van Nagy-Britanniában és lassan gén­kor is legz. r— Mik ezek? Génsájtok: A sajtkészítéshez normális körülmények között re- ninre van szükség. Ez az anyag drága. Ez késztette speciális gén­kutatásra a biológusokat, akik ma már parányi organizmusok örök­lési folyamataként úgy manipulál­nak, hogy azok egy chymosin nevű anyagot termeljenek. Sok ország­ban, így Dániában és Svájcban, a génchymosint már engedélyezték, az USA-ban a sajtok közel 30 szá­zaléka ezzel készül. Az anyagot Németországban is árusítják, egyelőre „csak kisérleti célokra”. Génsör: A Holsten-sörfőzde új szabadalma a génmanipulált élesz­tő, amely az erjedésnél garantáltan megakadályozza az alkohol kép­ződését. Eddig, ha alkoholszegény sört akartak gyártani, akkor az al­koholt a sörből elpárologtatták. Génkenyér: Angliában már is­mert a génmanipulált sütésű élesz­tő, amely a tésztát habosabbá és tartósabbá teszi. Ezzel az anyaggal a sütés egyszerűbb és olcsóbb. Génfőzelék: A főzelékféléket a géntechnikusok ellenállóvá akar­ják tenni a kártevőkkel szemben. Svájcban már génburgonyákat ül­tettek, melyeket a kártevő vírusok ellen beoltottak. Génzsiradék: Amerikai kutatók génrepcéből állítanak elő vajat, margarint és sütőzsiradékot. Ferenczy Europress A világ legidősebb embere

Next

/
Thumbnails
Contents