Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-21 / 171. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC PRIVATIZÁCIÓS HELYZETJELENTÉS Egyre többe kerül az álldogálás Tavasszal úgy döntött az AVÜ igazgató- tanácsa, hogy tovább bővíti a decentralizált privatizációra kijelölt cégek számát. A gyors ütemű értékesí­tésre kiválasz­tott újabb há­romszáz válla­lat között szere­pel a kecskemé­ti Siló- és Ka­bingyártó Mű­vek is. Hugyecz Pál vezérigaz­gatót a többi között arról kérdeztük, hol tartanak az önprivatizáció folyamatában, és hogyan terve­zik a jövőt? — Az Agrikonból más részegy­ségekhez hasonlóan kivált Siló- és Kabingyártó Művek 1992. január 1-je óta éli életét önálló állami vál­lalatként. Átalakulásunk útján azonban ez csak az első lépés, vál­lalati tanácsunk a napokban dön­tötte el, hogy cégünk június 1-jétől kft. formájában folytatja tevé­kenységét. A kft. 95%-ban az ÁVÚ, 5%-ban pedig az önkor­mányzatok tulajdonát képezi. In­duló vagyona 300 millió forint. A privatizációs menetrendnek megfelelően elvégeztettük a va­gyonértékelést. Az eredményt a napokban ismertetjük meg a dol­gozói kollektívával, ezt követően pedig elküldjük tervezetünket az ÁVU-nek jóváhagyásra. Az átala­kulás nehézségeit fokozza, hogy a dolgozók többsége értetlenül, oly­kor ellenszenvvel figyelik lépésein­ket, nem értik, a vezetőség miért szorgalmazza mindenáron a szá­mukra át nem látható folyamatok indítását. Tudni kell, hogy minden mozdulatunkat jogszabályok kö­tik, előírás az is, hogy december kell aj^ulqj^, . -*7 A tajekozatlansag, a kiszol­gáltatottság,-'\a létbizonytalanság miatt okkal élnek félelmek az em­berekben. Ha csak a nagy Agrikont nézzük, az elmúlt két évben létszá- mánakJelét leépítette. — Én is pontosan ismerem és megértem aggodalmaikat. Tény, hogy a cég egyik napról a másikra elveszítette a volt szocialista orszá­gokhoz kötődő másfél milliárdos piacát, miközben a belföldi piac is romjaiban hever. A magyar ipar több mint 35 %­• Ez a siló Törökországban épült. ról 15%-ra esik vissza az össznem- zeti jövedelmen belül s ezt mi na­gyon is a bőrünkön érezzük. A dolgozók viszont úgy teszik fel a kérdést, hogy lehet az, hogy a vállalat vezetősége nem tud mun­kát szerezni? Pedig a volt szocialis­ta országok piackiesése és egyide­jűleg a hazai teljes blokkja szinte megoldhatatlan probléma elé állít bennünket. Nem hiszem, hogy itt­hon 1994—95-nél előbb ezen a té­ren komolyabb változásra számít­hatnánk. Hogy a volt szocialista országok exportja visszaáll-e be­látható időn belül valamilyen szintre, az megjósolhatatlan. Min­denesetre tartjuk ott is a frontot, de egyre többen várakozunk a startvonalnál. A komoly gondot az jelenti, hogy fogy a tőkénk, egy­re többe kerül az álldogálás. — Nyugati piaci kapcsolataikat viszont sokan irigyelhetik ... — Pénzügyi stabilitásunkat el­sősorban török, német eladásaink­nak köszönhetjük. Az igazi problé­mát az export jövedelmezőségének romlása, a nagymértékű infláció jelenti. Míg három éve 300 millió volt az Agrikon nyeresége, tavaly, Valamennyi utódcég nyereségét i összeadva, 150 millió forinttal zár­tunk. (A mi szakterületünkön mindössze egy-két cég dicsekedhet azzal, hogy egyáltalán nyereséges.) Idei tervezett nyereségünk már csak 40-60 millió. Pedig jóval keve­sebben vagyunk, többet terme­lünk, exportálunk, jobban gazdál­kodunk. Ha ez továbbra is így megy, könnyen lehet, hogy veszte­ségesek leszünk. Akkor pedig nem kapunk hitelt, jön az öncsőd és elvész exportpiacunk. Szóval ez egy ördögi kör. Ma a Siló- és Ka­bingyártó Művek silórészlegét sa­ját szakterületén belül a világ tíz legjobb cége között jegyzik, és ve­zetőfülke-gyártásban is nemzetkö­zi színvonalú. De hogy meddig tudjuk tartani ilyen körülmények között magunkat, azt nem tudom. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy milyen tulajdonfor- hiában működünk tovább, — Milyen stratégiával igyekez­nek levezényelni a privatizációs át­alakulást ? — Bár a nemzetközi piacon szá­mon tartják termékeinket, mégis elsősorban a nemzetközi kereske­delmi kapcsolataink erősitése a legszükségesebb. Cégünknek nem tőkebefektetőre van a legeslegna- gyobb szüksége, hanem olyan szakmai befektetőkre, akiknek a segítségével további piacokra is bejuthatnánk. Két éve keressük ezt a partnert, 20-30 céggel, török, olasz és német érdeklődőkkel tár­gyaltunk. Végül is a mi feladatunk, hogy minél több potenciális vevőt toborozzunk (ezek persze lehetnek a vállalat dolgozói is) s vezényeljük oda a szakértő cégek, illetve az ÁVÜ asztalához. Hogy aztán a va­lós privatizáció feltételei között a cégek kinek, mikor, hogyan és mennyiért adják el, azt már nem mi döntjük el. A tervek szerint va­lamikor a negyedik negyedévben dől el, hogy privatizációnk kivel és milyen formában megy végbe. Po­zícióink egyelőre nem rosszak, leg­alábbis nem vagyunk csődveszély­ben. Károlyi Júlia KISAKKOZHATÓ, HOGY HOLNAP MI LESZ KELENDŐ Látszatkedvezményektől a termékfejlesztésig Az induló kis- és középvállalko­zások nagy része — a piac egy ré­szének meghódítása után — „be­áll” valamilyen tevékenységre, s így próbálja állandósítani piaci je­lenlétét. Ez azonban a hagyomá­nyos piacgazdaságokban sem elég, mégkevésbé nálunk, ahol állandó­an változnak a piac szereplői, és a működés feltétele is. A sikeres jelenléthez, a vevőkör szélesítéséhez egyfelől jól megala­pozott vizsgálatokkal, a piaci hely­zet és a résztvevők kapcsolatainak elemzésével alátámasztott marke­tingstratégia, másfelől időszakon­ként változó marketingtaktika kell. A hosszabb távra szóló stratégia nem csupán a termelő kis- és kö­zépvállalkozásoknak, hanem a szolgáltatóknak és a forgalmazók­nak is fontos iránytű. Elsődleges feladat a főpiacok meghatározása. Elsősorban a hazai és a külföldi potenciális vevőkört kell fölrajzol­ni; hol, milyen régiókban, ország­csoportokban kíván tartósan jelen *enn* a vállalkozó? Fontos annak több évre előretekintő mérlegelése, hogy a megcélzott piacokon ho­gyan alakulnak az igények. Napja­inkban például a csupán rövid táv­ra tervezők nagy része „leírta” a kelet-európai piacot — pedig né­hány éven belül alighanem tényle­ges vásárlója lesz a magyar termé­keknek és szolgáltatásoknak. Jel­legzetesen olyan leendő piacról van tehát szó, amelynek stratégiai elemzésére érdemes előlegezni időt es energiát. A potenciális piacok helyzeté­nek rendszeres elemzése szintén megtérülő „befektetés”. Érdemes, sőt szükséges vizsgálni, hogy a kö­zeljövőben és a későbbiekben vár­hatóan hogyan alakul egyes fo­gyasztói rétegek vásárlóképessége, milyen igények felkeltése járhat si­kerrel. Számolni kell-e mondjuk azzal, hogy a nők kisebb része fog munkát találni, nagyobb része te­hát otthon marad, s több ideje jut a háztartásra, azaz változnak a fo­gyasztói igényei. A hosszabb távú marketing- stratégiában tekintettel kell lenni a várhatóan gazdagodó fogyasztói réteg sajátos igényeire, például a hobbikertek tulajdonosainak gé­pekkel, felszerelésekkel való ellátá­sára, a gyermekek gondozásának könnyítésére, az öregeket segítő eszközök iránti kereslet növekedé­sére stb. is. A piaci jelenlét szempontjából roppant fontos a várható verseny­társak megjelenésének prognoszti­zálása, ami nem könnyű, mert ál­talában erről a legkevesebb a konkrét információ. (Kivált a kül­földi versenytársak hazai megjele­nése nem lehet fontos elem, folya­matosan figyelemmel kell tehát kí­sérni a hirdetéseket, egyéb jelzése­ket.) Az új vállalkozások megjele­nése után nyomban számot kell vetni azzal, hogy a piac mely szeg­mensében válhatnak veszélyes konkurenciává, hogy ott erősítsük a jelenlétet — többletszolgáltatá­sokkal, kedvezőbb ár- és fizetési feltételekkel. A vállalkozás tartós sikerének fontos feltétele a termék- és tevé­kenységfejlesztés. A megszerzett vevőkör megtartása és bővítése ugyanis minden szférában a tevé­kenység állandó megújítását igény­li. Rendszerint nem kell alapvető változtatásokat végrehajtani. A legsikeresebb többnyire az, ha a már bevált termék- és tevékenység- fajtát kiegészítjük néhány prakti­kus, új elemmel, szolgáltatás­változattal. Tipikusan ilyen lehet a tanácsadó szolgálat, amely a fel- használás módjait, előnyeit propa­gálja. S nem titok: vannak látszat- kedvezmények, amelyekkel szintén sok új fogyasztót lehet megnyerni. Gondoljunk annak meghirdetésé­re, hogy postán — külön térítés nélkül — megküldik a megrendelt terméket, ami a gyakorlatban per­sze azt jelenti, hogy az ár tartal­mazza a szállítás költségeit is. A sikeres piaci jelenlétnek ennél lényegesebb eleme a termék- fejlesztés. Ehhez a vállalkozónak ismernie kell a hasonló új külföldi termékeket, hogy azok előnyeit sa­ját tevékenységében hasznosítsa. Ugyanakkor célszerű, ha alkal­mazkodik a piac konkrét igényei­hez. Az önállóvá váló kisgazdasá­gok például mind több kisgépre tartanak igényt, amit lehet itthon gyártani vagy külföldről beszerez­ni. S következő lépésként megter­vezhető valamelyik pénzkímélő forma — a lízing, a bérbeadás, a kölcsönzés — alkalmazása ... A termékfejlesztés nem elhanya­golható módja a formai megújítás sem. Az új fogyasztói rétegek szá­mára ugyanis a design igen fontos tényező, akár fogyasztási cikkről, akár tartós használati eszközökről van szó. Ferenczy Europress 1992. július 21., 7. oldal BÁCS-KISKUN A SEVILLAI PIACON Újabb kiadvány a megye idegenforgalmáról • A kiadványt érdeklődéssel forgatják. „A magya­rok egy érdekes kiadvánnyal is kirukkoltak a megnyitóra. A puszták or­szága már a kö­vetkező világki­állítás előkészí­tését szervezi: színes, tartal­mas munka te­szi kívánatossá a befektetők számára Ma­gyarorszá­got . ..” A sevillai vi­lágkiállítás ma­gyar pavilonja megnyitójáról így tudósított a hivatalos EXPO- újság riportere. A képmellékletből kitűnt: a tudósításban említett kö­tet Bács-Kiskunban készült, a me­gyei önkormányzat kiadásában je­lent meg. Szűkebb pátriánk ide­genforgalmi fejlesztéseihez ad ötle­teket. — Igaz, hogy a sevillai magyar kiállításon a megyei kötet reprezen­tálta országunkat? — kérdeztem Borbály Lajos megyei főépítészt, a megyei önkormányzat világkiállí­tás bizottságának a titkárát, aki nemrég tért haza a spanyol nagy­városból. — Ez íg'y igaz... — válaszol­ta. — Megkönnyítettük Kádár Béla ipari és kereskedelmi mi­niszter úr dolgát. Volt mit aján­lani a magyar Expo házigazdája­ként. A kötet sikere tehát egyér­telmű. Külön köszönet illeti a minisztérium megyei hivatalának a vezetőjét, Bajzik Magdolnát, aki lefordíttatta angolra a kiad­vány szövegét. Amikor kint jár­tam, én is kaptam az angol nyel­vű változatból. Meg kell monda­nom, engem is meglepett, hogy egyedül voltunk a kínálati pia­con . . . — Mit ajánlottak a világ tőké­seinek ? — A jelesebb megyei idegen- forgalmi központok beépítésre, fejlesztésre érdemes térségeire fantáziaterveket készítettünk. Megadtuk a megvásárolható, il­letve bérelhető ingatlanok adata­it. Mindent megismerhettek a pénzemberek, ami a közös gon­dolkodás megkezdéséhez kell. — Érkezett-e már visszajelzés? — Sokfelől kaptunk levelet. Volt olyan cég, amelyik külön bizottságot küldött a helyszínek­re. Remélem, üzleteket is köthet­nek majd az érintett önkormány­zatok. Tehát érdemes volt áldoz­ni a megyei pénzből erre a cél­ra .. . — Önök tehát már ki is száll­tak az üzletből. Kész az ajánlat. A konkrét alkukat a helyi veze­tők felelőssége megkötni? — Természetesen figyelemmel kísérjük az ajánlatok sorsát. A kötetben szereplő önkor­mányzatok tudják, hogy min­denben számíthatnak ránk. Most egyébként újabb kötet el­készítésére kaptunk megbízást. A téma ismét: az idegenforga­lom . . . Szerintem ezen a téren jócskán vannak még tartaléka­ink. Farkas P. József AUTÓSOK KÜLFÖLDÖN Casco nélkül kockázatos Egy olvasónk, mint .azt a lapunkban nemrég megjelent cikkben olvashatták, kálváriát járt amiatt, hogy Jugoszláviá­ban gépkocsiját egy baleset során (mely­ben ő maga vétlen volt) összetörték. S mert csak kötelező biztosítással ren­delkezett, így a biztosítóktól kártérítést, segítséget nem kapott. Hasonló üggyel foglalkozott a minap az egyik rádiómű­sor is, csak ott éppen Csehszlovákiában lett totálkáros a magyar autós kocsija. És sem a kára, sem a hazaszállítás díja nem térült meg számára. Túl sok jóval nem is biztatták, mert senki, egyetlen hivatalos szervezet sem vállalta, hogy a vétkes autós felelősségbiztosítása alap­ján megkísérelje behajtani külföldi part­nerétől a kártérítés összegét. Mi a teendő ilyenkor? Megyebeli biztosítási szakember is azt a választ adta, hogy ilyen esetben az ügyfél fel­adata elsősorban, hogy érvényesítse kárigényét. A Hungária Biztosítónál megtudtuk, hogy ők felvállalják a pó­rul járt autós ügyének képviseletét, amennyiben az a saját felelősségbizto­sítását a Hungária Biztosítóval kötötte meg. De persze ebből sincs azonnali, még részleges kárrendezés sem. A megoldás, különösen pedig a kül­földre utazó autósok számára, a casco. A felelősségbiztosítás ugyanis mindig csak a másnak okozott kár megtéríté­sének átvállalását jelenti. Ha viszont az autósnak van cascoja, akkor — bár nem ő a baleset okozója — a saját cascobiztosítása alapján megtérítik a kárát, a vállalt önrész levonásával. Ezek után pedig a biztosítócégnek im­már elsőrendű saját érdeke, hogy a kül­földi — vagy hazai — partnerbiztosító­tól behajtsa a teljes összeget a felelős­ségbiztosítás alapján, különben ez szá­mára lenne veszteség. Amikor ez sike­rül, akkor újra rendezik a vétlenül ká­rosodott gépjármű-tulajdonossal az ügyet, megtérítik az önrész összegét is, de immár a felejősségbiztosítás alap­ján, s egyúttal helyreállítják a casco folyamatosságát is — ami az esetleges bonusnál lehet fontos. Azt azonban megjegyezte a biztosí­tási szakember, hogy ma gépjárművel külföldre utazni casco nélkül — megle­hetősen kockázatos vállalkozás. V. T. Közvetít a kamara Piaci lehetőségek Szlovéniában és Horvátországban Jugoszláviából ugyan egy éve már szinte csak hadijelentések jutnak el hozzánk, a háború sem fosztotta meg azonban a térséget magyar szempontból jelentős gazdasági szerepétől. Az utódál­lamok sokszor hihetetlen körül­mények közepette is építik gaz­daságukat. Törekvéseikre és eredményeikre fel kell figyelni — ebből a szükségszerűségből kiin­dulva rendezett szlovén—horvát napot a Szegedi Vásár idején a Del-magyarországi Gazdasági Kamara, A két — sok tekintetben elté­rő helyzetű — új köztársaság kamaráinak képviselői részlete­sen ismertették a demokratikus azdasági jogrend kiépítésének oncepcióját, jelenlegi stádiumát és a gazdasági élet stabilizálásá­nak fő vonásait. Szlovéniában — ahol már egy éve béke van — nagy lépésekkel halad az új struktúra kialakítá­sa, az európai gazdaságba való szerves bekapcsolódás megvaló­sítása. Jó alapot nyújt ehhez az ország versenyképes feldolgozó- ipara, fejlett infrastruktúrája és gazdasági tradíciói. A pénzügyi alapok előteremtése is biztató eredményekkel folyik, az infláció ugyan még mindig magas — ha­vi 5-6 százalékos — de mértéke csökkenő. S ami még fontosabb: a szlovén külkereskedelmi mér­leg pozitív, így máris egymilliárd márkányi valutatartalékot tud­tak felhalmozni. A nemzetközi kereskedelmet tehát nem terhelik fizetési nehézségek, a külföldi befektetők is perspektivikus tér­ségnek tartják a mindössze két­millió lakosú országot. Szlovénia nem önellátó — nem is törekszik rá. Kedvező pi­aci lehetőséget teremt magyar vállalkozók számára a feldolgo­zóipar és az élelmiszeripar, az annak korábbi szerbiai kapcsola­tai nyomán támadt rés. Az üzleti lehetőségek felkutatásában rövi­desen önálló ljubljanai kereske­delmi képviselet is segíteni fogja a magyar üzletembereket. Horvátországban a helyzet sajnos sokkal szomorúbb, a há­borútól megkímélt részek gazda­sága azonban működik, s bár a devizahiány óriási, a horvát vál­lalatok dolgoznak, kereskednek. Az új gazdasági jogrend itt is ki­alakulóban van, az új alapítású vegyes vállalatok jelentős adó- kedvezményt élveznek. A horvá- tok úgy érzik, közel van már a háború vége, és az újjáépítésre már most átfogó programokat dolgoztak ki, ahol lehetett hozzá is i láttak a károk elhárításához. Ai újjáépítést szolgáló javakat vámmentesen hozhatják be kül­földről a károsultak. A fizetési feltételek kialakítása ugyan ne­hézkes, a külkereskedelem dön­tően barterügyletek formájában folytatható, Horvátország mégis fontos partner maradt, s szerepe a várva várt béke beköszöntésé­vel erősödni fog. Ennek szem előtt tartásával ajánlja a vállal­kozók figyelmébe a térséget a Nemzetközi Gazdasági Kapcso­latok Minisztériuma és a Gazda­sági Kamara. Rejtvényes utazás a Country Toursszal 1. Mely épületet ábrázolja ez a kép, s a Country Tours szervez-e oda utazást? 2. Egy utas hány darab ezerfo­rintost vihet ki külföldre a valuta- ellátmányán fölül, augusztus else­je után? Tízet — Hármat — Egyet sem. Húzza alá az Ön szerinti helyes választl 3. Cousteau kapitány világhírű óceánográfiai gyűjteménye a világ mely államában csodálható meg? A megfejtést — tekintettel arra, hogy a sorsolás 25-én lesz—, kér­jük, már legkésőbb július 22-én postára adnil Cím: Country Tours, Nagykőrös, Széchenyi tér 2., vagy Country Tours, Kecskemét, Nagy­kőrösi u. 2. Ugyanitt személyesen is leadható a megfejtés, utoljára 24-én! A Country Tours Utazási Iroda és a Petőfi Népe közös játékában A megfejtő neve, cime: A nyertesek nevét a Petőfi Népe július 27-ei számában közöljükl negyedik, s egyben utolsó rejtvé­nyünk kérdései a következők:

Next

/
Thumbnails
Contents