Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-20 / 170. szám

PETŐFI NÉPE 1992. július 20., 7. oldal 04 • 05 • 07 VONZÓ A RENDŐRI PÁLYA Megkezdődött a toborzás Ebben az évben 148 fővel nö­velik a Bács-Kiskun megyei rendőrség létszámát. A fejlesztés májusban indult 15 státussal; ugyanennyit vettek fel júliusban, majd szeptember elsején további 70-nel, decemberben pedig a ma­radék 48-cal bővül az állomány. Nem jelent-e gondot a toborzás? — tettük fel a kérdést dr. Szőllő- si Gyula rendőrszázadosnak, a megyei főkapitányság hivatalve­zetőjének. — Egyáltalán nem, jelentkezők­ben egyelőre nincs hiány. Úgy tű­nik ismét vonzó lesz a rendőri pá­lya, amit az átlagos 21 ezer forin­tos kezdőfizetésnek is köszönhe­tünk. Egyedül a kiskőrösi kapi­tányság területén vannak gondja­ink, valamint a kecskeméti székhe­lyű rendőr-főkapitányság néhány speciális beosztása betöltetlen. — Kiskőrösön egyenruhás rendőrökre lenne szükség? — Főként. Persze lehet, hogy a mára már megnövelt követel­ményszint is gondot jelent, hiszen járőr csak az lehet, akinek leg­alább középfokú végzettsége, érettségije van, volt sorkatona, egészségileg megfelel, nem idő­sebb, mint 32 év, na és természe­tesen büntetlen. De Kiskőrösön lehet nyomozó vagy vizsgáló is az, aki ezen felül felsőfokú vég­zettséggel rendelkezik és legfel­jebb 35 éves. — És a speciális beosztá­sok ...? — Ezek kifejezetten végzett­séghez kötöttek, így csak ennek birtokában fogadhatunk el jelent­kezéseket. Ilyen a gazdaságvédel­mi osztály hivatásos munkatársa, ahová csak felsőfokú pénzügyi vagy számviteli, illetve kereske­delmi, valamint jogi főiskolát, egyetemet végzettek kerülhetnek. A bűnmegelőzési alosztályra taní­tókra, vagy tanárokra lenne szükségünk. Az informatikai alosztályra pedig felsőfokú rend­szerszervezők, operátorok, számí­tástechnikai végzettségűek jelent­kezését fogadjuk csak el. — A rendőri pálya közismerten férfiakat kíván. A nők ...? — Nézze, ez így nem feltétlenül igaz, hiszen női munkatársaink is vannak és a járőrszolgálatot kivé­ve ma már tulajdonképpen minden területre alkalmazhatnánk nőket is. Mi nem zárkózunk el senkitől, akit vonz a rendőri pálya. Egyva­lamit tudunk biztosan: ezt a 148 státust be fogjuk tölteni az idén, mert ha nem tesszük, akkor a kö­vetkező létszámfejlesztéseknél ke­rül Bács-Kiskun megye hátrányba. A toborzás azonban nem mehet a minőség rovására és az eddigi ta­pasztalatok azt mutatják, hogy nem is megy. Mi bízunk abban, hogy egyre képzettebb fiatalokat segíthetünk erre a pályára. Megyei lovassiker az országos bajnokságon A profik remekeltek, de az amatőrök sem vallottak szégyent július II-én a Belügyminisztérium hagyományterem­tő lovasversenyén. Határőrök és rend­őrök mérték össze felkészültségüket és ügyességüket Üllőn, a dóramajori pá­lyán. A verseny védnökei az országos rendőrfőkapitány és a határőrség or­szágos parancsnoka voltak. A Bács- Kiskunt képviselő három csapat közül kettőt a halasi határőrigazgatóság, egyet pedig a megyei rendőr-főkapi­tányság állítottak ki. Bizonyos szempontból már az is eredményként könyvelhető el, hogy az ilyen jellegű akadályversenyekben amatőrnek számító rendőrök egyálta­lán , felvették a kesztyűt", és két járőr­párral vállalták a versenyt. A műkert­városi lovardában, kölcsön kért akadá­lyokon gyakoroltak és háromnapos felkészülés után elindultak a profik me­zőnyében. — Hét ló közül választottuk ki a leg­jobbnak ítélt négyet. — mondja Nagy István alezredes, a csoport vezetője. — Nem volt könnyű jéladat ugrásra késztetni őket, hiszen a napi szolgálat során teljesen más jellegű feladatokat látnak el. Idegenkedtek ettől a gyakor­lattól. A kard zörgését, csapkodását vi­szont a mieink viselték jobban, a határőr lovakat pedig néha ez zavarta . .. Eredmények: Országos bajnok a Kis­kunhalasi Határőr Dózsa I. csapata. (Dózsa Károly, Varró József, Bánfi Vil­mos, Krizsán János). Második helye­• Szepesi József főtörzsőrmester a 17 éves Lángoló nyergében hibapont nélkül teljesítette a feladatot. zést ért el a Dózsa II. csapata. (Szegedi Gábor, Hegedűs Attila, Füzér Gábor, Sebők János). Ötödik lett a megyei rendőr-főkapitányság csapata. (Nagy István, Gál Dénes, Szepesi József, Kiss Róbert). A vándorserleget a határőrök, a baj­nokság sportszerűségi díját pedig Bács- Kiskun megye rendőrei nyerték el. — galambos — • Korszerűen felszerelt rohamkocsi — belülről. Bács-Kiskun Megyei Mentőalapítvány Számlaszám: Takarékbank 259—98937— 90001969 Levélcím: 6000 Kecskemét, Akadémia krt. 66. Telefon: 76/29-466; fax: 76/26-757. Az alapítványnak felajánlott összeg az adóalapból leírható! MENTÖALAPlTVÁNY BÁCS-KISKUN MEGYE • A kocsifecskendő az alakulás évét idézi. ALAPÍTVÁNYI HÍREK — Devizaszámlát nyitott a Bács-Kiskun Megyei Mentőala­pítvány. Száma: 1100—407—999 —010026—00. A számla hivata­los pénzneme a német márka, de bármilyen valutában fizethető ide támogatás. — Kuratóriumi ülést tartottak junius 30-án Kiskunhalason. Ér­tékelték a pénzügyi helyzetet és. az elnök is beszámolt az eddig végzett munkáról. Elhangzott: megduplázódott az alapítvány számláján lévő összeg az elmúlt fél év során. Június végén közel 220 ezer forint volt a mentőala­pítvány vagyona. — Újabb inzulinadagolót ajánlott fel valaki a mentőalapít­vány javára. A készüléket egy cukorbeteg férfi kapta meg hasz­nálatra. — Egy tiszaalpári lakos hagya­tékából egy toló- és egy rokkant- kocsit ajánlottak fel az örökösök. Az egyiket az alapítvány már fel is újította társadalmi munkában és a napokban döntenek arról, hogy a rászorultak köréből kinek ajándé­kozzák tovább. Szépen rendbehozott kocsifecskendő áll a ti- szakécskei Városi Ön­kéntes Tűzoltó Egyesü­let szertára előtt. Rajta a felírás: „Tiszakécske 1922”. A már muzeális értékű szert az egyesület az alapítás évében kapta támogatóitól, a helyi iparosoktól. Azóta éppen hét évti­zed telt el. Ennyi idő alatt sok minden történt az egyesület háza táján. 1975 óta például állandó ügyeletet tartanak, két éve pedig Anka Gyula személyében, egy volt hi­vatásos tűzoltó irányítja a csapat munkáját. Jelenleg harminc- nyolc tagot számlálnak, de mint ahogy azt Tóth József parancsnokhelyettestől megtudtuk, valójában csupán egy tu­catnyira tehető a valóban aktív tagok száma. Hogy miért vannak mégis ennyien? Ez egy korábbi rendelkezés számlájára írandó, ami meghatározta, hogy a la­kosság számának megfelelően hány önkéntesnek kell lennie. Nos, ennek megfelelően Kécskén is stimmelt a sta­tisztika. Csakhogy a papírokon szerep­lő nevek tulajdonosai közül jó néhá- nyan nemhogy a munkákból nem vet­ték ki részüket, de még a közös rendez­vényekre sem mentek el. Az egyesület most végre tiszta vizet akar önteni a pohárba. Hamarosan végigkérdezik tagjaikat, ki akar ténylegesen tűzoltó lenni a jövőben. Tűzoltónak egyébként nem könnyű manapság Kécskén. Sőt, Tóth József egyenesen így fogalmaz: „Itt nincs be­csületük a tűzoltóknak". A parancs­nokhelyettes szerint a legtöbbször igaz- talanul vádolják őket lassúsággal. Bár azt megérti, hogy akinek ég a háza, annak minden perc óráknak tűnik. De állítja: a tőlük telhető legrövidebb időn belül igyekeznek segíteni a bajbajutot­takon. ’75 óta, mióta bevezették a fo­lyamatos ügyeletet, a legtöbb esetben lokalizálták a tüzeket, mire kiértek a kecskeméti kollégák. Igaz, néha előfordul, hogy technikai hibák hátráltatják munkájukat, de hát nem a legkorszerűbb felszerelésük. A locsolóautóból átalakított Skoda fecskendő például már elmúlt 11 esz­tendős, a másik, az IFA-szer négyéves. Mindezekkel együtt, a közhiedelem­mel ellentétben, ez a felszerelés, ez az egyesület már nem az, amelyet — mint alakuláskor — úgy kellett össze­trombitálni egy-egy bevetés előtt. Gaál Béla A következő napokban az aláb­bi helyeken mér traffipax Bács- Kiskun megyében: Július 21., délelőtt: Kiskőrös, délután: Solt, Duna- vecse, Bácsalmás. Július 22., délelőtt: Kiskunhalas, délután: Kiskőrös, Baja. Július 23., délelőtt: E75-ös út, Kiskunfélegyháza, délután: E75-ös út, Kecskemét, Kiskő­rös. Július 24., délelőtt: Kalocsa, délután: Kiskunhalas, Baja, Bátmonostor. Július 25., délelőtt: E75-ös út, Kiskunfélegyháza, Kalocsa, délután: — Július 26., délelőtt: Kiskőrös, délután: — Július 27., délelőtt: Kiskunmaj- sa, Kiskunhalas, délután: Solt, Duna- vecse. A program az időjárási és for­galmi viszonyok függvényében változhat. Külföldiek balesete Kecskeméten Kecskeméten és a környékén 195 olyan baleset történt 1992 első fél éveben, amikor személyi sérü­lést okozott a karambol. A közvé­lemény általában úgy tartja, hogy igen gyakran külföldiek miatt, s ennek a veszélye különösen foko­zódik a nyári hónapokban. A szá­mítógépes elemzés ezzel szemben meglepő eredményt hozott. Sérü­léssel járó balesetet januártól júni­us végéig mindössze 14 külföldi állampolgár okozott, ami az ese­teknek még a 10 százalékát sem éri el. Érdekes módon nem lehet ebből a körből kiemelni egyetlen nemze­tet sem, hiszen a hat hónap során általában 1-3 volt az előfordulási arány. Bolgár, görög, litván, tö­rök, osztrák sofőr egyszer, ju­Az oldalt összeállította: Noszlopy Nagy Miklós goszláv, román, holland két al­kalommal, német pedig három­szor került a rendőri jelentések­be. Autóik: Opel és Peugeot egy-egy Audi 100-as, Lada és Volkswagen kettő, Mercedes három, valamint négy — külföl­di márkájú — kamion. A segélyhívás telefonszámai: Mentők 04 Tűzoltók 05 Rendőrök 07 Tiszakécskén nincs becsületük a tűzoltóknak? Traffipaxprogram Bács-Kiskunban • A Mercedes gyár mentőautó-kínálata. MAGAZIN 04—04—04 07—07—07 05—05—05 AZ ÖNKÉNTES EGYESÜLETEKRŐL Nem szórakozás, hanem létkérdés • Memmingent a mentősök „vették át” június végén. Nemzetközi mentőkongresz- szust tartottak június végén a németországi Memmingenben. Bács-Kiskun megyéből két orvos és egy szakápoló vett részt a programon, ahol a központi té­ma a gyereksérülések és a gyere­kek belgyógyászati rosszullété­nek sürgősségi ellátása volt. Az előadásokkal párhuzamosan mentőfelszereléseket, védőruhá­kat, betegszállító kocsikat gyártó cégek is bemutatták legújabb termékeiket, amelyek már az él­vonalat reprezentálták. Képösz- szeállításunk ebből ad ízelítőt. Egy héttel ezelőtt Izsákon porig égett Rádi Ferenc háza. Akkor, és ott látvá­nyosan beigazolódott: mindenütt szük­ség lenne önkéntes tűzoltókra, s nem érv ez ellen az sem, hogy az önkor­mányzatoknak pénzbe kerül. Mert ez a pénz még akkor sem kidobott összeg, ha évekig nem történik a községben tűzeset. Am ha fellobban a „vörös ka- • kas”, akkor az utolsó fillérig megtérül a beruházás ... — Európa nyugati felén szinte minde­nütt van önkéntes tűzoltóegyesület, még ott is, ahol hivatásos tűzoltók vigyáznak — mondja erről Szilaj István tűzoltó alezredes, a Bács-Kiskun megyei tűzol­tóparancsnokság munkatársa. — A félmilliós Hannoverben például öt hi­vatásos szervezet és 16 önkéntes alaku­lat feladata a tűzoltás. Ezt össze lehet vetni a több mint 100 ezres Kecskemét­tel, ahol önkéntes egyesület egyáltalán nincs. A hivatásos tűzoltók szerint az ön­kéntes csoportok bomlása 1973-ban kezdődött meg Magyarországon. Ad­dig a helyi tanácsok és a tűzoltók közös feladata volt a fenntartásuk. Akkor azonban megalkottak egy jogszabályt, ami egyesületekké minősítette a cso­portokat és egyúttal a tanácsok tűzvé­delmi szerveivé váltak. — Ettől fogva mi már nem kaptunk pénzt a támogatásukra — magyarázza Szilaj István. -— De nem kaptak a taná­csoktól sem, így az idők során a felsze­reléseik elavultak, nem pótolták és az erkölcsi elismerésük sem az elvárások­nak megfelelően alakult. Kivételek per­sze már akkor is voltak. így Kecelen, Kiskörösön, Jánoshalmán, Bácsalmá­son, Lajosmizsén, Kunszentmiklóson, Kerekegyházán, Szabadszálláson és jó ideig Tiszakécskén is kiváló önkéntes csoportok működtek. Egyébként a me­gyében 15-20 évvel ezelőtt több mint 100 önkéntes egyesületet tartottunk nyilván. Ma pontosan meg sem tudnám mondani a számukat, hiszen van, amelyik csak papíron létezik, de jóval kevesebb. Bács-Kiskun megyében létkérdés lenne az önkéntesek működése. Hiszen az öt hivatásos alakulat elhelyezkedése nem védi az egész megyét. Kunszent- miklósra például egy óra alatt érnek ki a kecskeméti szerkocsik baj esetén, Tassra pedig még ennél is hosszabb ideig tart az út. De ugyan ilyen rossz a helyzet Bácsalmás, Tompa és Csátalja térségében. Pontosan ilyenkor javít a helyzeten, hogy Kunszentmiklóson és Szabadszálláson ütőképes társadalmi szervezetek dolgoznak, Szalkszentmár- tonban pedig az új önkormányzat tesz meg mindent. De mi lesz majd akkor, ha a vállalkozó, akinél napközben fog­lalkoztatnak mondjuk egy önkéntest, megsokallja, hogy mindig az ő embere rohan el munkaidőben tüzet oltani? Mi lesz akkor, ha már papíron sem műkö­dik a csoport? Erre is van példa: az egyik községben gyógyszertár lett a tűzoltószertárból, másutt — szerencsé­re ez nem sikerült — koqpmát nyitottak volna a helyén. » Az önkéntesek nem hobbiból és nem is szórakozásból vállalják a feladatot. Izsákon ezt már tudják, de ehhez ötmil­liós kárra volt szükség. Miért kell az, hogy másutt is így legyen ...? Noszlopy Mentőkongresszus Memmingenben Bevetésre indul az IFA. (Fotó: Gaál Béla)

Next

/
Thumbnails
Contents