Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-02 / 155. szám

8. oldal, 1992. július 2. ■

KEPES NAP-MAGAZIN

Képes Nap-magazin

A meteorológusoknak könnyű dolguk van, naponta ugyanazt kell jelenteniük: „Folytatódik a túlnyomóan napos, száraz, meleg idő, az időnként megnövekvő felhőzetből legfeljebb egy-két helyen valószínű zápor, zivatar. A délnyugati szél napközben megélénkül, zivatar környezetében átmenetileg megerősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 28 és 33 fok között alakul.”

Ám a záporok, zivatarok elmaradtak, a délnyugati szellőcske sem nagyon kényeztetett el bennünket. Maradtak hát a 28—33 fokos kánikulai nappalok, s minden jel arra mutat, hogy lesz még részünk meleg napokban, most és mindörökké.

Ilyesmikről szól alábbi Nap-magazin összeállításunk. írunk benne az ózonlyuk-katasztrófáról és arról is, hogy tovább melegszik a Föld. Pók- Próféta pedig bizton megjósolja az állatországi jelekből: mikor lesz eső. Figyeljünk a „Próféta” jövendöléseire.

— rapi —

ÓZONLYUK ÉS VULKÁNI PORFELHŐ

2000-ig 10-szer több bőrrákos Ausztriában

Ellenvélemény

ózonlyukügyben

Állati meleg van!

Egy ózonlyuk fenyeget a fejünk felett. A NASA, az Amerikai Egyesült Államok Űrrepülési Hivatala és az Európai Kutatási Központ legfrissebb mérései — a bécsi Kurír közölte azokat egy korábbi számában a felső légkörben az ózonromboló anyagok még soha nem tapasztalt koncentrációját mutatják. Ez Ausztriát is keményen érinti. Emellett az ország egy vulkáni porfelhő alatt fekszik, a veszélyes ultraibolya-sugárzás növekszik, emelkedik a bőrrákos megbetegedések száma. Hamarosan mi már csak hosszú ruhában merészkedhetünk a napra? „Ez valóban aggasztó”. Joe McNeal, a NASA Ozonrétegkutató Intézetének egyik vezetője Washingtonban, egy Ku- rir-inteijúban ismertette röviden szakértői véleményét. „8-as riadófokozatot” hirdettek a kutatók a legfrissebb méréseik alapján.

Az északi félgömböt egy ózonlyuk fenyegeti „ausztráliai módra”, ahol a világon a legmagasabb a bőrrákos megbetegedések száma. „Ez azt jelenti, hogy olyan sok klór és oly kevés nitrogén-oxid van a felső légkörben mint ezelőtt még soha” — mondta McNeal. A klór szétrombolja az ózonréteget, amely a nap veszélyes sugárzása ellen véd; a klórt pedig a nitrogén-oxid semmisítené meg. Ha ez így megy tovább, ausztráliai állapotok lesznek.

A London—Amszterdam—Moszkva vonaltól északra az ózonréteg rohamosan vékonyodik. Oflpäl ppdig az 1991 júliusában kitört Pinatubo vulkán porfelhő terjed. „Mi éppen ez alatt fekszünk.”

magyarázta Horst Jäger a Garmischban levő Légköri Környezetkutató Intézetből. „A por évente mintegy 6%-kal gyorsítja az ózon lebomlását. Ez katasztrófa. „Egy százalékkal kevesebb sztratoszféra ózon a bőrrákos megbetegedések számának 2-3%-os növekedését eredményezi. Az UNEP Környezetvédelmi Hatóság adatai alapján ez azt jelenti, hogy évente 50 ezer újabb bőrrákos megbetegedés lesz és az ultraibolya-sugárzás újabb 100 ezer esetben károsítja a szem szaru- és kötőhártyáját.

Ausztriában az elmúlt 20 évben a bőrrákos megbetegedések száma megduplázódott. Éva Maria Kokoska, a bécsi II.

sz. Egyetemi Bőrklinika igazgatója szerint: „Ez a növekedés azonban még nem az ózonlebomlásra vezethető vissza. Az osztrákok még ma is túl sokat sütkéreznek a napon.” A professzor asszony kétségtelenül rémisztő képet vázol a jövőre nézve. „Jelenleg 100 000 lakosként évi 10 új melanoma-megbetegedést tartunk nyilván. Ha csak a jelenlegi növekedés folytatódik, 2000-ben 100 000 osztrákból 100—200 újabb fő betegszik meg a bőrráknak ebben a legvszélyesebb fajtájában. „Egyszóval; ha az ultraibolyasugárzással szembeni védőpajzs kilyukad, megtízszereződik a bőrrákban megbetegedettek száma. Ez a legkevesebb.

Az ultraibolya-sugárzás fokozódik az Alpok felett is. Az innsbrucki egyetem — orvosfizikai intézete — tudósai a svájci Jungfraujochban, 3500 m magasan, 1981. óta az ultraibolya-sugárzás évi 1 %-os növekedését észlelik. Ennek az ártalmatlanabb következménye az, hogy míg 10 évvel ezelőtt 15 percre volt szükség ahhoz, hogy az ember leégjen, most ez az idő lerövidül 13,5 percre.

A vizsgálatot vezető Mario Blumthaler szerint; „Az általunk mért ultraibolya- sugárzás-növekedés teljesen megegyezik a hosszabb távú NASÁ-vizsgálatok eredményével. A számok azt mutatják, hogy napjainkban az északi félgömb felett az évi ózon veszteség 0,8%.”

A legfrissebb NASA-eredményekben is vüágosan benne van: ezen a télen az ózonbomlás turbinaszerűen felgyorsult. A Pinatubo vulkán emellett csak egyike az ag- regátoroknak. A fő kiváltó okok: a fluor, klór, szénhidrogén. Ezeknek a felét teszi ki a sprayk-knél használt hajtógázok, a csomagolásnál alkalmazott habanyagok 1/3- a, a hűtőszerek 1/10-e és a tisztítóanyagok huszadrésze. Minden ipari országban vannak törekvések arra, hogy a fluort, klórt, szénhidrogént kiiktassák a gyártási folyamatokból. A gazdaság azonban minden országban ellenáll ennek. Novemberben több alkalommal összejönnek a kormány- képviselők, hogy kialakítsanak egy egységes eljárási módot. Ez az utolsó lehetőség, „mielőtt mi” — így Helmut Friza a környezet-egészségügyi intézetből — „mindannyian fátylat hordunk.” (leplekben járhatunk csak).

Igaz, hogy az öreg bolygónk fölötti ózonréteg mostanában már „nem a régi”, de a híreszteléseknek, melyek szerint a lyukas ózontakaró miatt új veszélyekkel fenyeget a napozás, nem kell hitelt adnunk. Hazánkban legalábbis nem.

Németh Péter, az Országos Meteorológiai Szolgálat osztály- vezetője udvarias helyreigazítással kezdi:

— Az ózon a Föld felszínétől a légkör külső határáig mindenütt megtalálható. Nincs tehát a szó köznapi értelmében vett „lyuk” és nincs egy pontosan itt kezdődő és ott végződő „réteg” sem. A felszín fölötti 10 kilométeres magasságig légkörünk teljes ózonkészletének 10 százaléka van jelen. Talán nem mindenki tudja, hogy ebben a 10 kilométeres sávban, sajnos évről, évre több az ózon.

Sajnos?

— Igen, ez tudniillik egyértelműen kedvezőtlen folyamat, amiben mi, emberek vagyunk ludasak. A zömmel a gépjárművek által kibocsátott káros anyagok, kipufogógázok a légkör „laboratóriumában” többlépcsős kémiai átalakuláson mennek át, s ennek révén nő az ózonmennyiség, ami

— a közhiedelemmel ellentétben

— egészségileg károsítja az embert is, a növényzetet is.

— Az ózonkészlet döntő része, hozzávetőlegesen 90 százaléka azonban távolabb, a 10 kilométer fölötti magaslégkörben található. E magaslégköri ózonra hárul az az életfontosságú szerep, hogy kiszűrje a napsugárzásból a káros ibolyántúli sugárzást. Alighanem innen az ózonpajzs elnevezés. A sokat emlegetett ózonlyuk valójában a maEsöre vágyunk. Dehát mikor lesz eső? Megmondja Pók-Próféta. Jövendölésére egy 1836-ban, Pesten kiadott kalendáriumban akadtam rá.

„Essőt jelent —

1. Ha annak rendes idejében: estvénként denevéreket nem látni.

2. Ha a' házi kutyák nyughatatlanok, fel 's alá szaladgálnak és a földet kaparják.

3. Ha a' matskák mosdanak, vagy a' szemek nagyon tsillámlik.

4. Ha a ludak, rutzák a’ vízben alá- s fel hirtelen bukdosnak, és a vízben összevissza szökdétselve a’ szárnyokkal keményen tsapdosnak, zubotzkolnak.

5. fia a a szamarak sokat ihogvi- hognak.

6. Ha a’ disznók nagyon dórnak, a’ vatzkokal dúlják, a motsárban módnélkül hentseregnek.

gaslégkörnek egy olyan része, ahol az ózontartalom 50 százalékos vagy azt meghaladó mértékben csökken. A pajzs elvékonyodik, s a kevesebb ózon több ibolyántúli sugárzást enged át, ami valóban növelheti a bőrbetegségek — köztük a bőrrák — veszélyét. Tudni kell azonban, hogy ez a jelenség kizárólag a Déli-sarkvidék környékére korlátozódik, s ott is csak a szeptembertől novemberig terjedő időszakra.

A légkör alján eszerint több, felső régiójában pedig kevesebb az ózon, mint kellene?

— Igen, s ez utóbbi jelenséget is részben mi idézzük elő. A különféle spray-k hajtógázaiból felszabaduló klór „gyilkolja” az ózont. De pusztíthatják speciális meteorológiai körülmények is: nagyon alacsony hőmérsékletek, illetve a hideg levegőt körülzáró, sokáig fennmaradó légörvények is.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársai két évtizede — nemzetközi program részeseiként — folyamatosan mérik a légköri ózon mennyiségét. Bőséges adatbázisuk van az ösz- szehasonlításra, á ennek alapján állítják: a Déli-sarkvidék környékét leszámítva nincs Földünknek, így hazánknak sem, akut ózonproblémája. Az utóbbi években tapasztalt 2-3 százalékos csökkenés a téli hónapok sajátja, nyári fürdőzési, napozási szokásainkon tehát emiatt nem kell változtatnunk. Feltétlenül meg kell viszont változtatnunk környezetszennyező életmódunkat, külön is figyelve arra, hogy ne koptassuk és roncsoljuk Földünk ózontakaróját.

Ferenczy Europress

7. Ha a juhok rendkívül mohón esznek.

8. Ha a kakas, idején kívül, (pl.

estveli tíz óra tájban) kukorikol.

9. Ha a fetskék földszint, vagy vízszint repdesnek.

10. Ha a szúró legyek (conops) a szobába, ’s marhaólba gyűlnek, a ’ harisnyás lábú embert bosszantják, a’ marhát tomboltattják.

11. Ha a bolhák, kivált’ az asz- szonyembert, mód nélkül tsipik.

12. Ha a’ halak, főképpen a' potyka fenékről a' víz színére mennek és gyakorta felszökdét- selnek.

13. Ha a’ házi trütsök a’ szárnya kéregfedelével tritseg-trütsög.

14. Ha a’ bagoly hirtelenebb huhog, mintsem szokása.

15. Ha a pillangók igen alant repdesnek."

A kánikulai meleg próbára teszi növények, állatok, emberek szervezetét. Persze vannak olyan fajok, amelyek kifejezetten a hőséget, a meleget, a sok napfényt kedvelik. A növények leveleik különleges szerkezetével, a párolgást akadályozó, visszatartó képességükkel

csökkentik vízveszteségüket, vagy egyszerűen úgy, hogy levelük élét fordítják a Nap felé, a lehető legkisebbre állítva a közvetlen napsugárzásnak kitett felületüket.

A hőség elől menedéket, felüdülést keres ember, állat egyaránt, például, úgy, ahogy fotóinkon is látható.

• Megteltek a strandok.

9 Kempingben szép az élet.

A’Pók-Prófétábul

(Az időváltozásnak állatországi jövendölői)

Lesz még melegebb is!

TERMÉSZETI CSAPÁS

Felhőszakadás,

aszály

9 A természet fintora, hogy míg Pácéit, Szegedet a felhőszakadás vízáradata sodorta csaknem katasztrofális helyzetbe, addig nálunk, Bács- Kiskun legnagyobb részén, az aszály a természeti csapás.

Az Agrometeorológiai Obszervatórium mérései azt mutatják, hogy a talaj nedvességtartalma rohamosan fogy, a fölső fél méteren már csak 30- 40 százalék. A kapásnövények legtöbbje most van a virágzás előtti fejlődési stádiumban, s ilyenkor igényelnék a legtöbb nedvességet. A júniusi csapadékmérleg eddig 88 milliméter, a gazdasági évben — tehát október 1-jétől számítva — pedig 290 milliméter. Ez utóbbi az ötvenéves átlagtól éppen 60 milliméterrel marad el. Így aztán nem sokat kellett keresnie a fotósnak ahhoz, hogy ekkora kukoricákat és ilyen, szárazságtól repedezett talajt találjon Szakmár határában. Másutt is készíthette volna.

(Fotó: Straszer András)

A Föld légköre 6—18 Celsius- fokkal felmelegedhet és ennek következtében Washington nagy része víz alá kerülhet 300 év múlva

— állítja egy szerdán nyilvánosságra hozott tanulmány.

Az Institute for International Economics elnevezésű magánintézmény 114 oldalas tanulmánya

— szerzője William R. Cline, az amerikai pénzügyminisztérium egykori osztályvezetője — szembehelyezkedik azokkal az általában elfogadott nézetekkel, amelyek szerint a légkör felmelegedése már 2025—2050-re várható, és azt állítja, hogy ennél jóval hosszabb időre kell számítani, mert a globális melegedés kummulatív és visszafordíthatatlan az évszázadokon át.

Cline szerint az előre vetített melegedés következtében megolvadhat a jégtakaró az Antarktisz nyugati részén, s ennek következtében olyan mértékben emelkedne a tengerek szintje, hogy Maryland, Delaware és a District of Columbia (Washington) területének 15-20 százaléka víz alá kerülne. Egyes szakértők szerint ez 300—500 éven belül bekövetkezhet.

Az amerikai intézmény tanulmányának ismertté válásával csaknem egyidejűleg, csütörtökön tette közzé jelentését az ENSZ Környezetvédelmi Programja, azt állítva, hogy a következő évszázadban évtizedenként átlag 6 centiméterrel fog emelkedni a tengerek vízszintje, ha nem tesznek semmit ennek megakadályozására.

A világszervezet jelentése hangsúlyozza, hogy 2030-ig 20, a XXI. század végéig pedig 65 centiméteres vízszintemelkedés várható, ami elárasztással fenyegetné az alacsonyabban fekvő szigeteket és tengerpartokat. Egyes szigetországok lakhatatlanná válnának, emberek tízmilliói lennének kénytelenek elhagyni lakhelyüket, súlyos veszélybe kerülnének az alacsonyabban fekvő nagyvárosok, víz árasztana el nagy kiterjedésű termőföldeket és fertőződnének az édesvízforrások.

Az ENSZ-szakértők szerint az olyan alacsonyabban fekvő tengerparti vidékeken, mint Banglades, Kína és Egyiptom egyes részei, a tengerek vízszintjének emelkedése okozta áradások és szökőárak társadalmi zavargásokhoz és jelentős gazdasági veszteségekhez vezethetnek.

(AP—AFP)

Szárazság, éhség, halál Afrikában

Gyökérrel és falevéllel táplálkozó parasztemberek Csádban, éhségüket citrommal oltó emberek Zim- babwéban, rosszul tápláltságukba belehaló gyermekek Dél-Afriká- ban: Afrika nagy része újra szembe került az éhség rémével, szakértők szerint azonban ezúttal ennél is többről van szó: az évszázad legnagyobb szárazságáról.

Madagaszkár déli részén naponta 5—25 ember hal éhen, az etiópiai rádió pedig több tucatnyira becsüli az ország keleti részein elpusztultak számat. A „Save the Children” humanitárius szervezet vezetője, Gerard Salole szerint eltörpül minden korábbi természeti csapás a mostani

mellett. Nem minden afrikai országot sújt ugyan, s nem mindegyiket azonos mértékben. Elsősorban Kelet- és Dél-Afrika szenved a szárazságtól.

Egyelőre csak becslések vannak arról, hogy húsz- vagy hatvanmillió embert érint-e az éhség. A gabona- termés zuhanásszerű visszaesése miatt egy sor ország óriási élelmiszerbehozatalra szorul. Még Dél-Afrika is, pedig gabonaexportjáról ismerték, most viszont a normálisnak az egyharmadára esett vissza a termelése. Két és fél millió afrikai négert, akinek tápláléka a kukoricamelasz, közvetlen éhínség fenyeget, szemben a tavalyi 1,8 millióval. Az „Operation Hunger” szervezet máris hírt adott gyermekek éhenhalásáról.

Zimbabwéban súlyos, Mozam- bikban drámai a helyzet: hárommillió embert fenyeget éhség. Számítások szerint Kelet- és Dél-Afrika az idén 13 millió tonna gabonára szorul külföldről.

S hogy a baj nem jár egyedül, arra példa, hogy az.élelmiszersegély rendeltetési helyre juttatását gyakran helyi konfliktusok hátráltatják, mint Etiópiában, Szomáliában és Szudánban is.

Az oldalt összeállította:

Rapi Miklós

9 Fürdőző kutyus, gazdijával.

9 A lovak is hálásak ilyenkor a pancsolásért.

A sosejó nyár

Kicsi gyermekkoromtól fogva emlékszem, biztosan tudom: nincsen igazi nyár. Mert ha esik az eső mérgelődnek az üdülök. Ha perzsel a Nap melege, az ég felé szállnak a sóhajok. Máskor meg, amikor a kiadós esőnek örül a gazda, rögtön utána.ösz- szeszorul a szíve, mert jeget is hoztak a goromba felhőik.

Megint máskor letarolják a termést a hangoskodó viharok, vagy ha nem azok, akkor a milliószámraszaporodó rovarok. Na és ha permetezni kéne? Olyankor éppen érik a szamóca, ribizli, cseresznye és a meggy, vagy összevissza fújnak a szelek, vagy éppen készülődik az eső, a vihar. Nem beszélve arról, hogy a legjobb pillanatban romlik el a gép, fogy el a permetezőszer.

Ezért nem szeretjük a nyarakat. Tartunk, félünk tőlük, remegünk ijesztgetéseitől, ránk leselkedő veszedelmeitől. Félünk a nyarak közeledésétől.

Mégis, alig várjuk, hogy vége legyen a tavasznak. Mert mindig sóhajtva mondjuk: — Hátha az idei nyár jobb lesz.

— varga —