Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-18 / 169. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1992. július 18., 3. oldal STRANDTÉRKÉP 9 A bajai uszoda legnagyobb konkurense a Sugovica. BAJA lakói­nak igazán nincs okuk a panaszra. A Dunára és a Sugovicára so­sem kell kitenni a „megtelt” táblát. Talán éppen a természetes vi­zek közelsége az oka annak, hogy a hagyományos értelemben vett strand nincs a vá­rosban. Van vi­szont egy remek, nyolcéves uszo­da, két medencé­vel. Vezetője Várhalmi Mik- lósné, aki Ke­mény Margit né­ven egykor a me­gye jeles sporto­lója volt. Háromtusában és természe­tesen úszásban remekelt. Most is ki­emelt figyelmet fordít a verseny- sportra. A legutóbb például itt rendez­ték meg a nemzetközi senior úszóver­senyeket. Egy világcsúcs és három eu- rópacsúcs dőlt meg Baján. Az itteniek azonban úgy tűnik sokallják az ötven- és harmincforintos belépők árát. In­kább a reggeli órákban es estefelé jár­nak az uszodába. Ebben az időszak­ban ugyanis kedvezményt kapnak. Ajegyek árát egyébként utoljára még 1990 januárjában emelték. Dacára annak, hogy évente mintegy húszmil­lió forint veszteséget „termel” a bajai uszoda. Ennek jelentős részét az üze­meltető vízmű fedezi, de hatmillióval a város is hozzájárul a működés feltéte­leinek a megteremtéséhez. BÁCSALMÁSON is sokat áldoz­nak az egészséges életmód, az úszás támogatására, bár az itteni lehetősé­gek és feltételek sok szempontból kedvezőtlenebbek: idényjellegű hi­deg vizes fürdőre „telik” csak. Ennek egyetlen medencéjét az idén újította fel az önkormányzat. Félmillió fo­rintba került, de valószínűleg a mű­ködési kiadások is elvisznek majd közel ennyit. Ezt Keresztesy Csaba, az üzem vezetője számolta ki. Szerin­te a harmincéves létesítményre igen­csak ráférne már egy kiadós beruhá­zás. Jó lenne például egy víztisztító és vízforgató berendezés. Ez ugyan sokba kerül, de sok pénzt meg is le­hetne spórolni vele. A fürdő nyitva tartása a vakációhoz igazodik, mivel vendégeik majd’ kilencven százaléka az iskolások közül kerül ki. Akár ez­ren is jöhetnének ide naponta, de eb­ben az évben kétszázötvennél még sosem voltak többen. Pedig a jegyek ára sem emelkedett tavaly óta. A gyerekek most is 15, a felnőttek 25 forintért vehetnek belépőt. JÁNOSHALMÁN viszont a jegy árához bizony még a benzinpénzt is hozzá kell kalkulálni. Mert mint Far­kas Margittól, az önkormányzat elő­adójától megtudtuk, bár sokan sze­retnék, mégsincs strandja a város­nak. Nincs rá pénz, ezért a megépíté­sére is csak a távlati tervek összeállí­tásakor lehet gondolni. Marad tehát az utazgatás Kunfehértóra, Kiskun­halasra vagy Mélykútra. — galambos — Film a Három boltoskisasszonyról (Folytatás az 1. oldalról) —Hogy került „napirendre" éppen most Nagy Lajos elfelejtett regénye? — kérdezem Mihályfi Imrétől, aki nem csak rendezője a filmnek, de a forgatókönyv elkészítésénél is közre­működött. — Sokat olvasok regényt és novel­lát. Vannak szereplők és történetek, amelyek jobban megragadnak. Nem engedik elfelejteni a témát vála­szolja. —r Valahogy így izgett- mözgott az agyamban ez a három életrevaló apostagi lány. Filmen is szerepelni kívántak. Nagy Lajos föl­ismerte: milyen remek téma, ha há­rom, szép, kedves lány magára ma­rad egy-egy üzlettel, egy Isten háta mögötti falucskában. Pontosan meg­rajzolt karaktereket, pszichológia motívumokat gazdagon fölvonulta­tó filmre írt regény ez. Gondoljon be­le: a három leánytestvér nem csak sors- és küzdő társ, de vetélytárs is. Ki milyen partit szerez, hogyan boldo­gul, milyen mestere a szónak? A re­gény aktualitását a mai világ kínálja: a vállalkozás, a siker és a csőd napi probléma Magyarországon. Nagyon remélem, hogy sikerült néhány gon­dolattal gazdagítanunk az alapmű tartalmi elemeit. Vagyis jót tesz a szinte teljesen elfelejtett Három bol­toskisasszonynak a megfilmesítés. Si­került kiváló munkatársakat talál­nom a produkcióhoz. A forgató- könyvet Marosi Gyulával írtuk. Az operatőr Jankura Péter. Ilonát Nagy-Kalózy Eszter, Annát Kerekes Éva, Jolánkát Bíró Krisztina játssza. Úgy tudom, hogy októberben tűzi műsorra a televízió ... Néhány lépésre a kamerától Deb­receni Istvánná (a bolt egykori tulaj­donosa, Bencze Ilona), beszélget Bíró Krisztinával. Az egykori—legifjabb — boltoskisasszony arról beszél mai megjelenítőjének: miként kellett a kuncsaftokkal beszélni. — Most aztán tényleg hiteles ta­nácsadóm van! Könnyebb felidézni a harmincas évek apostagi hangulata­it. A falucska mindennapjait, egy csit- ri problémáit, gondolatait—mondja Bíró Krisztina. — Szertelen és butus­ka fruska vagyok a szerep szerint. Ló- tok-futok, tüsténkedek. Az üzlet va­lódi nagy döntéseit én hozom. De fi­gyelek mindenre... — Kire hallgat inkább: Debreceni nénire vagy Nagy Lajosra? — Természetesen a regényíró és a rendező szava a döntő. De nagyon fontos tanácsokat kapok Ilonka né­nitől is. Közös munka ez... — Nem gondoltam volna, hogy megérem: Nagy Lajos úr regényéből egyszer még film is lesz és éppen itt, az eredeti környezetben veszik föl - kapcsolódik a beszélgetéshez Debre­ceni Istvánná. — Sajnos a legidősebb testvérem már nem érhette meg. A középső nővérem meg csak ámul­dozik Budán, hogy mi megy itt... — Maguknak annak idején tetszett a regény? — Dehogy tetszett... bár érdekes volt. A falu nem volt olyan elesett, olyan szegény, mint a könyvben. Mi nem^ mentünk tönkre, szerencsére. Jobb élet volt itt, mint az a komor em­ber megírta. Olyan volt a falu, de nem annyira olyan: az írók ilyenek! Most majd arra leszek kíváncsi, hogy mit csinál a történetünkből ez a sok-sok ember, a nagyon kedves Mihályfi úr vezetésével!? Farkas P. József • A legkisebb boltoslány: Bíró Krisztina (Jolán) és akit alakít, Debreceni Istvánná. Egy nap a bajai akciócsoporttal (Folytatás az 1. oldalról) Minden titkos, ami itt történik A különleges csoport eredményes munkájának alapfeltétele, hogy a bűnözők ne tudjanak róluk többet, mint azt, hogy vannak. Bizonyára maga a tény is visszatartó erőt je­lent, hiszen mindenütt volt fegyveres rablás, de Baja környékén még soha sem. Megjegyzem, a bűnözőknek aligha lenne bármi esélyük a jól összeszokott, a fizikailag-lelkileg megterhelő, nehéz edzéseket önként vállaló, ízig-vérig rendőrtársaság­nak. A néhány perces pihenő alatt el­tréfálkoztunk azon, hogy nem csak a gepárdoknak van nehéz dolguk, ha­nem az újságíróknak is: jószerével csak a saját nevemet írhatom le. Il­letve ennél valamivel többet, már ami a neveket illeti. A csoportot megalakító, és minden szabad percét erre áldozó Patócs Mihály alezrede- Sel e.s rna’ gyakorlatra egy magas rangú külföldi szakemberről gondos- kodo Cserháti János alpolgármeste­rét. A szakember, aki egyébként — mint mondta —, jó viszonyban van a sajtóval. Másfél évtizedes kiképző­tiszti pályafutása alatt soha nem ír­ták le a nevét és soha nem fényké­pezték le. Természetesen én sem, de tőlem most azt is kérte, ne említsem, hogy melyik ország a hazája. A bű­nözés mindinkább nemzetközi jelle­gűvé válik, így egyre fontosabb, hogy az akciócsoportok tagjai inkog­nitóban maradjanak. Ugyanilyen „névtelenek” kell, hogy maradjanak a gepárdok is. Annyit ta|án elárulhatok, hogy höl­gyek is vannak közöttük - nem nagy számban —, akik a gyakorló­ruhában aligha különböztethetők meg a férfiaktól. Szinte hihetetlen gyorsasággal lövik le a lőtéri bábo­kat. Ha azt mondom, hogy feltűnő­en csinosak, azzal nem követek el in- diszkréciót, hiszen köztudott, hogy a bajai nőkre ez általában is igaz. Minél előbb bejutni az ajtón A fegyveres bűnözők leküzdésénél a legfontosabb, minél gyorsabban és minél nagyobb létszámban bejutni az ajtón. Ebben minden egyes gepárd­nak megvan a saját, ezerszer begya­korolt, mondhatnám testre szabott szerepe. Rendkívül fontos, hogy az akciótársak szinte egymás gondola­tát is ismerjék, egy szemvillanásból értsék egymást. Pontos szabályai vannak, hogy ki és melyik irányból nyitja vagy robbantja az ajtót, ki és melyik irányba tüzel. A szolgálati szabályzat esetleges tanulmányozása itt már szóba sem kerül: aki gyor­sabb, és elsőnek lő, az marad élet­ben. És ebben van a gepárdok fölé­nye a bűnözőkkel szemben, na meg a különleges fegyverekben. A 9 milli­méteres parabellum lövedéke, mint a papíron, hatol át a céltáblaként használt acél lemezen. Példátlan egy kisvárosban ilyen szolgálat Az egész napos bemutatót — mint mindig — minden apró mozzanatra kiterjedő szakmai megbeszélés követ­te. Á külföldi vendég rengeteg hasz­nosítható tanácsot adott, és kifejezte csodálkozását. Példátlan, hogy egy kisvárosban legyen, és különösen ilyen jól felkészült akciócsoport le­gyen, mint a gepárdok. Cserháti János alpolgármester el­mondta, hogy megnyugtató a lakos­ság számára a csoport léte. Ami a felszerelésből hiányzik — például a téli és nyári gyakorlóruha —, alapít­vány segítségével szeretnék pótolni. Gál Zoltán Honismereti tábor vajdasági gyermekeknek A bajai ifjúsági házban a héten és a jövő héten is a honismereti tábor eseményei zajlanak. Erről kérdez­tük az intézmény és egyben a tábor vezetőjét Héhn Gizellát. — Az előzmények egy évre nyúl­nak vissza, amióta kapcsolatunk van a zombori Petőfi Kulturális Egyesülettel, amely megfogalmazá­suk szerint a Nyugat-Bácska ma­gyarságát igyekszik összefogni. Ok kerestek meg minket, miután náluk is vezetőváltás történt, és így tudtak nyitni felénk. Tekintettel arra, hogy mi gyermekekkel, fiatalokkal fog­lalkozunk, azt tudtuk felajánlani, hogy bekapcsoljuk őket a régióba, és ha lehetőségük van, jöjjenek át. Küldtünk pályázati felhívásokat, így részt vettek a rajzpályázaton, és különböző természetvédelmi témá­jukra is küldtek dolgozatokat. Sze­repeltek a Baja és környéke szava­lóversenyen és prózamondó verse­nyen. Akkor jött az ötlet, jó lenne a vajdasági magyar gyermekeknek valami értelmes nyári elfoglaltságot nyújtani. Nem tudományos képzést aka­runk adni, hanem azt szeretnénk, ha érdemileg megismerkednének egy kissé a magyar történelemmel. Ezért jött létre ez a tábor, amelynek komoly anyagi hátterét a segítsé­günkre siető Illyés Alapítvány állja. A sok jelentkezőből a résztvevő­ket egy történelmi vetélkedővel vá­lasztották ki odalent, és 21 gyermek jött ide. Baja alapításától kezdve, külön­böző emlékeken keresztül, egészen az aradi vértanúkéig, mindennel megismerkedtek. Zalavári László Egy francia, aki mindig visszatér Bajára • Amikor még a száztagú argentani társaság is itt volt Baján. A Joudc házaspár Éber András polgármester társaságában. T izenöt esztendeje jött Magyar- országra először, és azóta min­dig visszatér — a napokban mint­egy századmagával — a franciaor­szági Argentan város első polgár­mester-helyettese, Monsieur Roger Jouade. A mai nappal letelt a sza­badsága, ezért csak néhány percre vettem igénybe az idejét az utazási előkészületek * közben;1 a» Sugövieú Kempingben. i Mint Argentannak a nemzet­közi kapcsolatok fejlesztésével megbízott polgármester-helyettese, ön erősen szorgalmazza a Bajával való együttműködést. Vajon miért? — Talán sohasem jutottam vol­na el Bajára, ha nem dolgozom egy gyárban Tumó István barátommal, aki lelkes hazafi, és minden követ megmozgat, hogy a franciák megis­merjék Magyarországot. Az ő rábe­szélésére jöttem 1977-ben először, és azóta mindig visszatérek. — Milyen téren lát együttműkö­dési lehetőséget Bajával? — Argentan lényegesen kisebb lélekszámú, 18 ezer lakosú város, Alsó-Normandiában, Caén közelé­ben. Az ipar viszont rendkívül fej­lett. Itt van az önöknél is ismert Moulinex háztartásigép-gyár, a Motta fagylaltüzem, és ahol én is dolgozom, a MIC hatszáz főt fog­lalkoztató kohászati vállalat. Az együttműködést gazdasági téren ^ szeretném •kezdemény®ni, hiszen kulturális téren már megtörtént a -kapcsolatfelvétel. A TIP. Béla Gim­názium diákjai jártak nálunk, és most ezt viszonozták az argentani gyerekek. És hoztunk magunkkal még egy harminctagú zenekart is. — Ügy tudom, hogy Baja és Ar­gentan távolsága több mint 1800 kilométer. Nincs-e túlzottan is messze a két város egymástól, a kapcsolatfelvételt illetően? — A kultúra és a sport szem­pontjából — Argentannak 3500 mi­nősített sportolója van — bizonyá­ra nincs akadály. Az ipar tekinteté­ben pedig áthidalható ez a távolság. Gál Zoltán RENDET TEREMTENEK A BAJAI PIACON Rendszeressé válik a hatósági ellenőrzés Jó pár éve tart már az áldatlan ál­lapot a bajai piacon, mert az ott folyó árusítási tevékenységre nem min­denkinek van vállalkozói engedélye, és a külföldiek árusítása is kimeríti a deviza-bűncselekmény minden pontját. Az önkormányzat, engedve a helyi iparosok és kereskedők nyo­másának, újra napirendre tűzte a pi­ac ügyét. Abban egyetértettek, hogy amennyiben lehetséges, azonnal ki kell telepíteni — a zöldségpiac kivé­telével — az ún. KGST-piacot, amennyiben megtalálják az erre al­kalmas legjobb területet, és az üze­meltetéshez akad vállalkozó. Mind­erre azonban jó ideig még várni kell, mert a kiszemelt területet a honvéd­ségegyelőre nem adja, pedig ha itt le­hetne kialakítani az új piacot, elke­rülhető lenne a piaci napok csúcsfor­galma. Ezzel együtt elvetették dr. Ke­mény Attila javaslatát, hogy zárják be a Szenes utcában és a piac körül kialakult árusítóhelyeket. Viszont megbízták a jegyzőt, tegyen meg mindent az engedély nélkül műkö­dő árusok felderítésére és bírságolá­sára, kérje a többi hatóság segítsé­gét. A Cserháti János alpolgármes­ter által szervezett csütörtöki egyez- tetőn azonnal kiderült, hogy tulaj­donképpen az önkormányzat dön­tése nehéz helyzetet teremt, mert a külföldiek árusításának engedélye­zése tulajdonképpen jogszabálysér­tő. A vám- és pénzügyőrség bajai parancsnoka elmondta, tehetetle­nek ebben az ügyben, de a kevés lét­szám miatt nem is nagyon tudnak időt fordítani az ellenőrzésre. Nem tudják rábizonyítani a zugárusok­ra, hogy az általuk forgalmazott anyag csempészáru, és a felügyelő ügyészség javaslatára általában megszüntetik az eljárást. Annyira dörzsöltek már ezek az emberek, hogy vigyáznak arra, nehogy a meg­engedett mennyiség felett tartsanak árut, és arra is ügyelnek, nehogy te­vékenységük folyamatosnak tűn­jön. Igyekeznek elvegyülni a külföl­di árusok között. Patócs Mihály rendőr alezredes rendőri szempontból nagyon fertő­zöttnek tartja a piacot és a környé­ket, nagyon félti a város közbizton­ságát. Elsősorban a zsebesek okoz­nak nagy kárt a lakosságnak. A je­lenlegi helyzet nem tartható, sürgős intézkedésekre van szükség. Gom­bás Péter, e városrész képviselője a vadkempingezés okozta környezeti katasztrófára hívta fel a figyelmét, s arra kérte a piacfenntartót és a rendőrséget, hogy szerezzen ér­vényt a rendeleteknek. Cserháti Já­nos alpolgármester, összegezve az elhangzottakat, utasította a közterület-felügyeletet és a hatósá­gi osztályt, hogy dolgozzanak ki el­lenőrzési ütemtervet. A piacfel­ügyeletért felelős kommunális szol­gáltató kft.-t pedig fegyelmi felelős­ségre vonás terhe mellett felszólítot­ta, hogy következetesen tartassa be a piac működési szabályzatát, és te­gyen ki többnyelvű tájékoztatót, és biztosítsa az ellenőrzéshez szüksé­ges terepet, a piac átláthatóságát. Á P. Z. * I Jászszenti ászlón is átalakult a szövetkezet Nyugodt légkörben zajlott tegnap • Jászszentlászlón a szövetkezet átalaku­lási közgyűlése. A munkahelyi közös­ségekben ugyanis szinte minden kér­désre választ kaptak már a tagok. A határozatképes számban összegyűl­tek az új típusú szövetkezetté alakulás mellett döntöttek, megválasztották a 13 tagú igazgatóságot, annak elnökét, Kanyó Istvánt. Az új alapszabályt is egyhangúan elfogadta a közgyűlés. Né- hányan a jogvesztő hatályú időpont után jelezték kiválási szándékukat. Köztük olyanok, akiknek ezt nem is lehetett volna, a kívülálló tulajdono­sok. Ők a törvény értelmében ugyanis csak az esetleges belső árverésen csatla­kozhattak volna a licitáláshoz. A félre­értés miatt az igazgatóság úgy döntött, hogy a közeli jövőben a kiválási szán­dékot jelzők ügyére még visszatér. Nyelvtanulás a testvérvárosban A német nyelv tanulása során elért kitűnő eredménye alapján hat tanuló kapott meghívást Waiblingenbe egy nyelvi táborba. A kéthetes kurzus so­rán a gyakorlati foglalkozások mellett sportfelkészülésen is részt vesznek a bajai gyerekek. Jó hír, hogy kiutaztatá­sukat az ALFA Kft. szinte teljesen in­gyen vállalta. Testületi ülés Bátyán Csütörtökön a nyári ülésszak utolsó képviselő-testületi ülését tartotta a bá­tyai községi parlament. A közéleti uborkaszezon beállta előtt két fontos téma is napirendre került. Az általános iskola igazgatójának megbízatása le­járt, ezért az álláshelyt kiírt és beérke- I zett pályázatokat bírálták el. Két je­lentkező közül végül Tamaskó László tanárt bízták meg öt évre Bátya legna­gyobb intézményének igazgatásával. Az óvoda gazdasági helyzetéről Har­gitai Sándorné vezető óvónő tájékoz­tatta a képviselőket, akik a gazdálko­dási tevékenységet megfelelőnek ítél­ték. Zs. F. Sobri Kupa halfőzőverseny Az idén hamarabb hozzáfogtak' a szervezők az ötödik Sobri Kupa halfő­zőverseny előkészületeinek, mert okul­tak a tavalyi hiányosságokból. Akkor, nem készültek arra, hogy a verseny napján esetleg esik az eső. A jövő hónapban augusztus 20-án, ilyen meglepetés nehi érheti őket, mert katonai sátrakkal is fel lesznek szerel- kezve. Az ünnepi alkalomhoz illően, más programokkal is színesedik a ren­dezvény a Ferenc-csatorna melletti sportpályán, két percnyire a termálfür­dőtől. Értékes díjak várnak a helyezet­tekre (25, 20 és 15 literes rézbográcso­kat kapnak) és valószínűleg, más meg­lepetésben is részük lehet. Dacolva az inflációval, nem emelték az ezerforintos nevezési díjat, mely ösz- szegben benne foglaltatik az egysége­sen biztosított 3 kg ponty ára is. A már hagyományos versengésnek, természetesen a névadó Farkas (Sobri) József, Magyarország örökös halfőző bajnoka lesz a zsűri elnöke. Úszódon megegyeztek az egyházzal Mint köztudott, Úszód 1400 lakosá­nak közel kétharmada református val­lásé. Ezért nem volt közömbös, hogy a helyi református egyház egykori tulaj­donát képező, közel 300 négyzetméter nagyságú, szolgálati lakás és más ön- kormányzati célra használt épület mi­kor kerül újra az eredeti tulajdonosa birtokába. Az uszódi önkormányzat legutóbbi ülésén rövid úton pontot tet­tek az ügy végére: a református temp­lom melletti, Hősök tere 3. szám alatti ingatlant, egyházigazgatási célra az uszódi reformátusoknak adták vissza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents