Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-16 / 167. szám
Bugac • Bugacpusztaháza • Fülöpjakab # Kunszállás # Pálmonostora • Petőfiszállás Kiskunfélegyháza és vidéke GYERMEKEK BIZONYTALANSÁGBAN Kiből lesz nevelőszülő? Az önvédelmi csoport a települést védi • Az efféle bolti betörések — talán az önvédelmi csoportnak köszönhetően — nagyon ritkák Kunszálláson. (Fotó: PN-archív) Kiskunfélegyházán hárman foglalkoznak főállásban nevelőszülői felügyelettel. Tevékenységükről a legfiatalabbal, a Kecskemétről ingázó Karácsony Tündével beszélgettünk. Tény, hogy elsősorban nem a jómódúak, hanem sokkal inkább a szegényebb és az egyszerűbb emberek fogadnak magukhoz gyerekeket. Ezek a családok még képesek adni — ha nem is külön szobát, de szeretetet és gondoskodást mindenképpen. Az anyagi szempontok náluk nem tekinthetők meghatározónak. — Kikből lesz napjainkban nevelőszülő? — Vannak például, akik így küzdenek az öregedés, a magány ellen. Ismét gyerekekkel veszik körül önmagukat, és ezáltal újból célt, értelmet kap életük. Ugyanakkor kedvező tendencia, hogy mind többen vállalkoznak a nevelésre, a fiatalabb,, negyven-ötven évesek közül is. Ok már kevésbé engedékenyek, viszont tudnak segíteni a tanulásban, jóval következetesebb náluk a számonkérés. — Mi alapján végzik az ellenőrzéseket? — Három körzetünk van, melyek magukba foglalják a külterületeket is. Egy-egy felügyelőhöz így általában húsz család tartozik. Havonta, illetve a problémák gyakoriságától függően keressük fel a családokat. Megbeszéljük, mi történt a két látogatás között, mi az, amin változtatni szükséges. Figyelmünk természetesen kiterjed az életkörülményekre és az iskolai eredményekre. Mindarra, ami a gyermek környezetével kapcsolatos. — Melyek a leggyakoribb gondok? — A problémák családonként és gyermekenként változóak. Találkozunk például néha indokolatlanul szigorú nevelőszülővel, de olyannal is, aki a nevelt gyermeket éppúgy elkényezteti, mint a sajátját. Valójában, persze, nem ezek a helyzetek jelentik az igazi gondot. A probléma inkább az, hogy a neveléshez, az egész életre szóló ráhatáshoz megfelelő időre lenne szükség. Ezzel szemben a mi gyermekeink életéből pont ez az állandóság hiányzik. Az örökös áthelyezések következtében ők folytonos bizonytalanságban élnek, aminek aztán majdnem minden esetben közöny és befelé fordulás lesz a vége. De maradandó sérülést okoznak a gyermek lelkében a jogaikat érvényesíteni akaró szülők es a rokonok is. — Előfordul, hogy a kihelyezés örökbefogadással végződik? — Csak elvétve. A hozzánk beadottak száma ugyanis évről évre csökken. Sajnos, tudjuk azt is, hogy a gyermekhez való ragaszkodás több esetben kimondottan anyagi természetű. Jár utánuk ugyanis gyed, családi pótlék és segélyek is igényelhetők. Más esetekben viszont a leendő szülök nem akarják vállalni a kivizsgálással járó procedúrát. Kasuba Erzsébet Nyugodtan pihenhetnek éjszaka Kunszállás lakói, mert a helyi önvédelmi csoport tagjai vigyáznak értékeikre, biztonságukra. Répás Sándor, a csoport vezetője büszkén mondja: mióta ’91 őszén 32 fővel megalakult a lelkes csapat, a bűnözők nagy ívben elkerülik a falut. Igaz, néha most is előfordulnak kisebb lopások, károkozások. Néhány KRESZ- táblát például a Kossuth utcában megrongált egy duhajkodó; nemrégiben pedig kifosztottak egy telefonfülket is. Ám jelentősebb bűncselekmény mind ez idáig csupán egy történt a környéken. Ismeretlen tettesek a Jurta-boltba törtek be az éj leple alatt. A statisztika tehát mindenképpen rendkívül kedvező képet mutat. Ez pedig nagy dolog, amikor országszerte a bűnözés, főleg a vagyon elleni bűncselekmények szamának ugrásszerű növekedéséről hallani napjainkban. Répás Sándor a mutatós számok mellett szót ejt a gondokról is. Elmondja, hogy a szolgálatban lévők saját gépkocsijaikkal portyáznak az éjszakai—kora hajnali órákban. Működési területük a Róna Panziótól egészen a település városföldi határáig terjed. Mivel Fülöpjakabon nem működik ilyen csoport, oda is gyakran benéznek. Sokat mozognak tehát autóikkal újabban térítés nélkül. Igaz, az elején, egy alkalommal kaptak benzinpénzt, de az már régen volt. A csoportvezető, aki egyébként tagja a helyi önkormányzati testületnek is, az egyik ülésen felvetette: tervezzék be a jövő évi költségvetésbe a benzin hozzájárulást. ( Az önvédelmi csoport tagjai egyébként valamennyien társadalmi munkások. Van közöttük gépkocsivezető, körzeti orvos, vállalkozó, postamester és szobafestő. Nappal elvégzik munkájukat, késő este pedig beülnek autóikba, s széltében-hosszában járják a falut. Időnként leállnak az út szélén a boltok, a takarékpénztár közelében, és figyelnek. Intézkedési joguk ugyanis nincs. Ez a rendőrök feladata, akiket értesítenek, ha bármi rendellenességet tapasztalnak. Mégis mi tartja vissza a bűnözőket, ha nem intézkedhetnek az önkéntesek? Répás úr szerint már önmagában az is, hogy a rossz úton járók Kunszállásra érve tapasztalják: erre a településre vigyáznak. Gaál Béla VÁLLALKOZÓ KUNSZÁLLÁSI PÉKEK Öröm és gond a petőfíszállási kegyhely • Petőfiszállás: a Skapuláré-kápolna. (Fotó: Nagy Magdolna) A kétezres lélekszámú Petőfiszállás katolikus lakta település. Érthető hát, hogy mindenkinek szívügye a község határában lévő Szentkút kegyhely, amelynek egyre nagyobb az idegenforgalma. Nem mindegy tehát, hogy azt a látogatók hogyan tudják megközelíteni, s ott milyen kép fogadja őket. A közúti igazgatóság kezelésében lévő mintegy hat kilométeres útszakasz lassan, de készül. Ehhez egymillió forintot adott a helyi ön- kormányzat, a Petőfi Téesz ugyanennyi értékű munkát. Remélhető, hogy az év második búcsúnapján, szeptember 8-án már jó úton haladhatnak az odalátogatók. Említést érdemel, hogy a megyei önkormányzat az idén megállapodást kötött a váci egyházmegyével, hogy rendszeresen támogatják a kegyhelyet, azaz 10 esztendőn át évenként százezer forintot szánnak rá. Sajnos, nincs még e kieső területen telefonhálózat sem, pedig egy- egy búcsúnapon harmincezer ember is összegyűlik. Újabb gondot jelent majd a közelben épülő autópálya is. Indokolt lenne Petőfiszálláson egy nagyobb vendéglátóegység kialakítása. Erre alkalmas épület lenne a téesz tulajdonában lévő, Endre Zsig- mond-féle kastély, aminek átalakítására gondolt a polgármester asz- szony. Seres Lajosné elmondta még, hogy a kegyhelyet nemcsak a búcsúnapokon látogatják, hanem külön- vonatokkal is rendszeresen érkeznek zarándokok, akik itt tartják lelki gyakorlatukat. A Máriamúzeum, az egyházi gyűjtemények háza is vonzza az érdeklődőket. Ezt egyébként Benedek és Kálmán atya a lakosság segítségével nyitotta meg újra, ahol a rendek képviseltetik magukat. A kegyhely kialakítása érdekében Marosi Izidor nyugalmazott püspök is sokat tett. Pulai Sára Diákok munka nélkül Tovább nőtt a munkanélküliek száma Kiskunfélegyháza körzetében, bár még így is alatta marad a megyei átlagnak. A 13,6-os munkanélküliségi rátához viszonyítva ugyanis Félegyházán egyelőre csupán 9 százalékos arányról beszélhetünk. Ez 3191 személyt jelent. A térség más településeihez hasonlóan itt is számítani kell a nyár folyamán a pályakezdők nagy létszámú jelentke- zesere a munkaügyi hivatalban. Jelenleg mar 61 fiatal részesül segélyben, a pályakezdők száma azonban ennek több mint kétszerese. Dr. Dobákné He- ver Teréziától, a kirendeltség vezetőjétől megtudtuk: igyekeztek felkészülni erre a problémára. A középiskolák Ye8f°? osztályaiban osztályfőnöki orak keretében tartottak tájékoztatókat, ahol felhívták a diákok figyelmét arra, mi a teendő abban az esetben, ha nem talalnak munkát. Úgy véli, ha csu- pan egy szórólapot adnának a gyerekek kezebe a szükséges tudnivalókról, nem lenne elég hatékony a munkájuk. 1 apasztalataik szerint mindemellett túl nagyok az elvárások a gimnázium befejezése után, és ez érvényes a diákokra Az oldalt szerkeszti: Galambos Sándor és a szülőkre is egyaránt. Mi lehet a megoldás? Ösztönzés a tanulásra, tanfolyamokon való részvételre, vagy egy év kihagyással az új felvételiken történő megmérettetésre. A kirendeltség vonzáskörzetébe tartozó települések önkormányzataival is jó a kapcsolatuk, jelzi ezt például a közhasznú munka, amely különösen Tiszaalpáron mutat kedvező képet. Itt átlagosan 20-25 személyt tud foglalkoztatni az önkormányzat. Esetenként Félegyháza környékén is sor kerül a munkanélküli-járadékok megszüntetésére. Ennek elsősorban az az oka, hogy többen „berendezkedtek” a munkanélküliségre. A háztáji gazdálkodás, a gyerekek, esetleg az unokák ellátása is sok időt igényel, így aztán nem szívesen vállalnak munkát annyi pénzért, mint amennyi a járadék összege. A kirendeltség viszont köteles kiközvetíteni az ügyfelet, akinek, ha a saját hibájából nem fogadja el a szakképzettségének megfelelő, felkínált munkahelyet, számolnia kell a járadék megszüntetésével. Nagy Ágnes Négy napig volt hideg a kemence • Péklapát helyett négy napig „hagyományos” lapáttal dolgoztak a pékmesterek. Ötmillió forintos beruházással, kétszintes új épületszárnnyal bővítette műhelyét Palásti József és Pólyák Mátyás, a két vállalkozó kedvű kunszállási pékmester. Április utolsó napjaiban kezdték az alapod zást, és az elmúlt héten már a tágasabb műhelyben sült kenyeret szállították a boltokba. Közben pedig összesen csupán négy napig volt hideg a kemence. Harminc fő nyüzsgött ekkor a műhelyben. Már-már szinte egymást akadályozva bontották a falakat, szerelték a vezetékeket, hordták a törmelékeket. A pékség bővítése következtében lehetőség nyílott az eddig Kiskunfélegyházán, egy bérelt helyiségben működő süteményüzemük megszüntetésére, illetve Kunszállásra telepítésére. Minden egy helyen készül tehát ezentúl, ami a vállalkozók tervei szerint a kinálat bővítését és a rugalmasabb piaci tevékenységet fogja maga után vonni. Céljaik valóra váltása érdekében ezen a héten Németországba utaztak a kunszállási pékek. Kemencét, lisztsilót és meg több kisebb gépet szeretnének vásárolni. A több árut azonban több helyre is kell majd elvinni. Ezt a megnövekedett feladatot viszont már nem képesek a jelenlegi feltételek mellett teljesíteni, elkerülhetetlenné vált tehát a szállítási kapacitás bővítése. A munkaügyi központba benyújtott pályázatuk alapján hét fő részére kívánnak új munkahelyet teremteni a kunszállási pékek. — galambos — Húszmilliós kár a Dózsa Téeszben A csapadékszegény telet követő aszályos tavasz a mezőgazdasági termelők tucatjait sodorta a tönk szélére. Nincs könnyű helyzetben a félegyházi Dózsa Mgtsz sem, ahol mintegy hatvanszázalékos termés- csökkenéssel számolnak. A földből éppenhogy kilátszó gabonatáblák látványa megrendítő. Bár ottjártunkkor még csak a felénél tartottak a betakarításnak, a károk felmérése már megtörtént: a veszteség elérheti akár a 20 millió forintot is. A földadó elengedése sem javít lényegesen a helyzeten. Pácsonyi Vilmos, a termelőszövetkezet elnöke elmondta, valószínűleg a kukorica és a napraforgó esetében is hasonló mértékű hozam- csökkenéssel kell számolni. A nyomott felvásárlási árak következtében pedig a bevételek sem fogják fedezni a ráfordításokat, így minden bizonnyal majd a tartalékokhoz kell nyúlniuk. Mindez napi gondként persze csak később fog jelentkezni, a zavartalan működés ugyanis egyelőre hitel nélkül is biztosított. Nem gondolhatnak viszont a fejlesztésre, noha a termelőberendezések műszaki állapota, technikai állapota megkívánná. Ki írta a leveleket? Megérkezett Budapestről a hivatalos válasz arra a megkeresésre, melyben a kunszállási képviselők érdeklődtek Faragó József személye felől. Faragó úr volt az, aki a közelmúltban panaszos levéllel fordult a Népjóléti Minisztériumhoz. A faluban elszenvedett állítólagos sérelmei ürügyén útszéli stílusban „minősítette” a körzeti orvos munkáját. Előkerült azonban egy másik levél is. Ezt Faragó úr azért írta, mert a minisztériumból értesítették panasza kivizsgálásáról. Ennek kapcsán sietett kijelenteni, hogy az első levelet nem ő írta, a benne foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, sőt, életében még nem is járt Kunszálláson. Ez a tény azonban nem tartotta vissza attól, hogy ebben a második levelében, a korábbihoz hasonló stílusban, de most a polgármester ellen intézzen kirohanást. Nos, erről a „Faragóról” derült ki most, hogy nem létezik. Ennek kapcsán viszont nyomban felmerül egy csomó kérdés. Ki írta például az orvost pocskondiázó sorokat, kit és hogyan értesített az illetékes minisztériumi osztályvezető, és ki adta postára a polgármestert támadó irományt. . . ? K. T. E. • Az aratáshoz kisebb-nagyobb mértékben át kellett alakítani a kombájnokat. (Némedi László felvétele) Lemondott a képviselő Cseri Ferenc fülöpjakabi képviselő, a szociális bizottság tagja, az önkormányzat legutóbbi ülésén lemondott tisztéről. Mint Csáki Béla polgár- mestertől megtudtuk, az írásban benyújtott lemondásban a képviselő nem tartotta szükségesnek megindokolni, hogy mi késztette őt erre az elhatározásra. Az így megüresedett képviselői hely sors;iról legközelebbi ülésén, auguszts 5-én dönt a község önkormányzata. Jegyzőt keres Kunszállás Trungelné Szabó Edit. Kunszállás eddigi jegyzője a mai naptól az APEH munkatársa. Az adóhatóság hivatalos kikérőjében foglaltakat ugyanis legutóbbi ülésén megtárgyalta a község önkormányzata, és gyakorolva a munkáltatói jogokat, az áthelyezéshez hozzájárult A megüresedett jegyzői tisztre rövidesen pályázatot fognak kiírni Kunszálláson. Pálmonostori szemle A köztisztaságról és a közterület-foglalásról alkotott helyi 1 rendeletben foglaltak érvénye- j sitése érdekében a közelmúlt- I ban községi szemlét tartottak I Pálmonostorán. Elsősorban az építési anyagok tarolasanak a rendjét és a nagyméretű járművek parkolását ellenőrizték. Mint Dobosné dr. Patyi Mária jegyző elmondta, ugyanekkor térképezték fel az amerikai fehér szövőlepke elleni hagyományos védekezés helyzetét is. Víztisztító épül Bugacpusztaházán Egy tatabányai eég kapott megbízást a bugacpusztaházi törpevízmű gáz- és vastisztítójának az elkészítésére. A szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően még ebben az évben leszállítják a köjál előírásainak megfelelő berendezést. Az összekötő hálózat kiépítését azonban már helyi szakemberek segítségével kívánja megvalósítani az önkormányzat. Várják az ilyen jellegű munkákban járatos vállalkozók jelentkezését. Új betonút Bugacon Több mint hárommillió forintos beruházással szilárd burkolatot kapott a bugaci Rákóczi utca. Az önkormányzati költségvetésből erre a célra biztosított pénz. mellé, lehetőségeik arányában, kisebb-nagyobb összegekkel az utca lakói is segítették a munkát. Az elmúlt héten befejezett építés során harminchét család összesen kétszázhetvenötezer forint tál támogatta a közös cél mielőbbi megvalósítását. Fülöpjakabon bővítik az iskolát Az udvaron felépítendő új épületszárnyban két tanteremmel, pinceklubbal, tanári szobával és a tetőtérben egy kis könyvtárral gazdagodik őszre a fülöpjakabi általános iskola. A munkát a vakáció első napjaiban kezdték meg a szakemberek, és a pince kialakítását már az elmúlt héten be is fejezték. Azeredetileg kitűzött határidőt azonban még ezzel a tempóval sem sikerül tartaniuk. így egy hónappal később, valószínűleg csak szeptember végén fejezik be az iskolabővítést Fülöpjakabon. v __________________________y
