Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-02 / 155. szám
Az oldalt szerkesztette: Benke Marta Lakitelek • Szentkirály • Tiszaalpár • Az épület ugyanaz, a tanárok ugyanazok, csak a gazda változott. Sok településhez hasonlóan Ti- szakécskén is hosszas huzavona után sikerült visszaadni a református egyháznak jogos tulajdonát, az ókécskei iskola épületét. A gondot az okozta, hogy ebben az épületben tanítás folyik, azt kellett tehát eldönteni, mi legyen az állami általános iskolával. Bár az egyház az első pillanattól úgy nyilatkozott, hogy iskola céljára igényli vissza ■ az épületet és hajlandó a Kinizsi Pál Általános Iskola minden tanárát, tanítóját átvenni, ennek ellenére sokáig nem sikerült kompromisszumot kötni. A múlt heti önkormányzati ülésen végre megszületett a döntés: a város visszaadja a tiszakécskei református egyházközség tulajdonába a régi iskolaépületet. Ezt az egyház továbbra is általános iskolaként működteti és biztosítja a szabad vallásgyakorlat feltételeit. KI TEMETHET TISZAKECSKEN? nem alanyi jogon jár, hanem csak a valóban rászorultaknak. A gyászoló az igazi vesztes Tiszakécskén már két hónapja dúl a konkurenciaharc a temetőben. Május elsején ugyanis életbe lépett az a bérleti szerződés, amely a temetkezési szolgálat ellátására Pataki Zoltán nagykőrösi vállalkozót bízta meg. (Erről akkor írtunk is a Petőfi Népében). A versenytárgyalás után, a szerződés megkötésekor azonban elfeledkeztek arról a tényről, hogy a református és a katolikus temető egyházi tulajdonban van, s az önkormányzat csak a köztemetőre adhat kizárólagos temetkezési jogot. Pataki Zoltánnal párhuzamosan Jelenti István kécskei polgár is hozzákezdett — vállalkozási engedéllyel — a temetkezési szolgálat ellátásához. Májusban már többen bízták rá a kegyeleti szertartást, mint a nagykőrösi vállalkozóra. Valószínűleg ez Pataki Zoltánnak is feltűnt, hiszen Jelenti úr egyezkedési szándékára durva módon lépett fel, s a halottak nyughelyén, a temetőben, majdnem verekedés tört ki. Pataki úr ragaszkodik a szerződéshez Pataki Zoltán versenytárgyaláson szerzett jogait mindenképpen érvényesíteni akarja, hiszen ő fizeti a bérleti díjat, ő fizet a vízért, szemétszállításért, neki adtak át mindent. — A bérbeadásig az önkormányzat kezében volt a kezelői jog — magyarázta —, az ezzel járó feladatok most rám hárulnak. Senkivel sem vagyok hajlandó megosztani a temetkezés jogát, mert csődbe jutok. Én továbbra is a szerződésben foglaltakhoz tartom magam. Amennyiben szerződésbontásra kerül sor — önhibámon kívül —, akkor plusz kamatra, illetve a szerződésben foglalt, 5 évre terjedő meg nem valósult jövedelemre, tehát 3,5 millió forintra tartok igényt. A refőrmátus és a katolikus egyház azonban ragaszkodik hozzá, hogy a saját tulajdonú temetőrészében az temethessen, akit a gyászoló család fel kér. — Amikor meghallottam, hogy bérbeadják a temetőt, illetve a temetkezési szolgálatot, egyből arra gondoltam, az lenne egészséges, ha konkurencia jöhetne létre mondta érdeklődésemre Hegedűs Béla református lelkipásztor. S a katolikus egyház részéről Gémes atya hasonlóan nyilatkozott: — Én a szertartást végzem és egyik vállalkozó pártján sem állok. De szerintem nem az önkormányzatnak, hanem a gyászolóknak kell eldönteniük, hogy kit bíznak meg a temettetés lebonyolításával. Csak könyörgésre nyitja ki a temetőkaput Kécskén a köz- és a katolikus temető egy helyrajzi szám alatt van. Sem kerítés, sem kapu nem választja el e területeket egymástól, így szinte megoldhatatlannak tűnik, hogy a köztemetőben csak Pataki úr, a katolikus temetőben ' pedig mindkét vállalkozó tevékenykedhessen. Nemrég olyan lakossági kérelem érkezett — jó néhány aláírással — a polgármesteri hivatalhoz, hogy Jelenfi István is temethessen önkormányzati engedéllyel. Gyakran kell a gyászoló családoknak fájdalmuk mellett még azt is eltűrniük, hogy a Jelenfi úr által végzett temetéseknél a másik vállalkozó, Pataki Zoltán bezáratja a temető kapuját, s bizony csak hosszas könyörgés. egyezkedés után hajlandó azt kinyitni. — Érkezett már olyan panasz is, — nyilatkozta Kecske polgármestere, Tóth Dezső, hogy Pataki úrnál a számlán felül 2-3 ezer forintot kell fizetni a gyászolóknak. Sőt, van még egy probléma. Pataki úr mindenkit hozzánk küld temetési segélyért, holott ez Békéltető tárgyalások A napokban egyeztető tárgyalást tartottak a két vállalkozó között. Ezen Kécske polgármestere, Sipos József és Pataki úr ügyvédje vett részt. — Úgy tűnik, sikerül a két ellenfélnek megegyezni — tájékoztatott Sipos József. Vállalták, hogy 15 napon belül kompromisszumot kötnek, elosztják egymás között a bérleti és rezsidíjat. Jelenfi úr vállalta, hogy a megegyezésig egyetlen szertartást sem bonyolít le a katolikus temetőben. Mi lesz, ha a két vállalkozó mégsem tud megegyezni ? — Az önkormányzat továbbra is ahhoz tartja magát, hogy a tulajdonában lévő temetőrészben csak Pataki Zoltán temethet. Az egyházi részekről azonban nem dönthetünk. Mindenesetre jó lenne, ha minél hamarabb létrejönne a béke, hiszen Pataki Zoltán gyakran bezárja a temető ajtaját, ha a másik vállalkozó temet. A legutóbb is majdnem kérni kellett, hogy a rendőrség birtokháborítás címén közbeavatkozzon. Ilyen esetben pedig a két ellenfél küzdelmének igazi vesztese a gyászoló, hiszen fájdalma mellett még a temettetés körüli perpatvart is el kell viselnie. Egyébként a kécskei önkormányzat keresetlevéllel fordult a megyei bírósághoz, amelyben kérte a szerződésben lévő helyrajzi szám pontosítását. A tárgyalást azonban csak januárra tűzte ki a bíróság, ez az ügy pedig nem tűr halasztást. így a kécskeiek csak abban reménykedhetnek, hogy a két vállalkozó befejezi a háborúskodást és korrekt megegyezésre jut. Koczó Ildikó • A kécskei temető bejárata. Ha Jelenfi István temettetett, a gyászoló család előtt bezárult a kapu. 9 T-s ; ' écske központjának épülete: a városháza Tanyatalálkozó Szentkirályon Igencsak elcsodálkozott volna a messziről jött idegen, ha másfél hete a felsőszentkirályi pusztába téved. Hogyan gyűlt össze több száz ember a tanyavilágban? Fiatal lányok és fiúk zenére járták az ősmagyar kettőst, a gazdakör épületén magyar zászlók lobogtak s az akácfák alatt a Szózatot szavalták. Eközben három bográcsban főtt a birkapörkölt. Mindez Faragó Istvánnak volt köszönhető, a Vágó-féle gazdakör vezetőjének, aki a fejébe vette: ösz- szetartja a puszta népét, megőrzi a hagyományokat és visszacsalogatja azokat a tanyabelieket, akik valaha a környező községekbe, városokba zarándokoltak. Már tavaly is rendeztek számukra egy találkozót, s mivel az igen jó sikerült, az idén megismételték. — Hála Istennek, hogy itt lehetünk — mondta a vendégeket köszöntő polgármester, Szabó Gel- lért, és hála Faragó Pista bácsinak, ennek a lángembernek, aki mind- annyiónkat ide tudott vonzani. A polgármester — szinte hangosan töprengve — ezeket a gondolatokat fogalmazta meg a hallgatóságnak: Van-e helye a parasztembernek az országban, van-e helye a világban? Jövője azon múlik, hogy azok a gyökerek, melyek a magyar földön tartják, mennyire tudnak • Faragó István, aki több száz embert csalt ki a pusztába. lángemberekhez csatlakozni, egymás iránt nagyobb bizalmat érezni. Ha hitelt érdemlő elhatározások cselekvések indulnak el, mennyire mernek azokhoz kapcsolódni. Senki ne egyedül próbálja saját sorsát igazgatni, gondoljon arra a közösségre, amely az életét adta. Nem tudni, a közönség megértette-e a polgármester szavait, az viszont biztos: mindenki jól érezte magát. Régi ismerősök, barátok találkoztak, beszélgettek. Egy pillanatra összekapaszkodtak á „gyökerek”. B. M. Gazdát cserélt az iskola Megváltozik a városközpont? Tiszakécskén régóta téma a város vezetői körében, milyen legyen a település központja. Ázzál mindenki tisztában van, hogy egyre több vendég érkezik Kécs- kére, s nem mindegy, milyen városkép fogadja az idelátogató turistákat. Sajnos, jelenlegi állapotában a centrum nem sorolható az idegenforgalmi látványosságok közé. Legutóbb szegedi és kecskeméti mérnököket bíztak meg a városközpont tervének elkészítésével. A koncepció megérkezett, most már a testületen a döntés. A kécskei Holt-Tisza-ág igen rossz állapotban van. Evekkel ezelőtt ugyan készült egy hasznosítási terv, ez azonban nem valósult meg. A meder kitisztítása óriási összegbe kerülne, önmagában nem tudja vállalni a város, így a kécskeiek csak abban reménykedhetnek, hogy akad vállalkozó, aki a Holt-Tiszát és környezetét alkalmasnak találja idegenforgalmi befektetésre. Úgy tűnik, most nem is egy vállalkozó jelentkezik! Európa egyik legnagyobb pénzintézetét, a Dresdener bankot abban az esetben érdekli az említett terület, ha egy, a bank által elfogadott tervezőcsoport készíti el a hasznosítási koncepciót. Ehhez nyújtana segítséget az EXONOMIX gazdasági Rt. és a Callmeyer magyar—amerikai iroda. Csakhogy a tervezési díj 500 ezer forint lenne. Ezért a képviselő-testület úgy döntött, hogy a lehetséges befektetőktől biztos ígéretet kér a beruházásokra, azaz ragaszkodik ahhoz, hogy a vállalkozó tegyen előzetes ajánlatot a tervezendő építészeti és gazdasági programra. Ez a megoldás viszont nem biztos, hogy megnyeri a Dresdener bank tetszését. Feltehetően a július közepén érkező amerikai érdeklődő sem ilyen feltételek mellett vállalja a beruházást. Ugyancsak napirendre került az • A Holt-Tisza egyelőre esak a pecások paradicsoma. • Erre a területre készült az Európa-falu terve. Vajon itt is fog megvalósulni? Európa-falu ügye. Ennek a terve is már j ó néhány évvel ezelőtt megszületett, a megvalósítása viszont több ok miatt késlekedik. Kiderült ugyanis, hogy ahová megálmodták az Euroskanzen házait, az a terület nem is a vízügyi igazgatóságé, nincs a város tulajdonában. Igaz, a vízügy hajlandó az elképzelés megvalósulása esetén átadni a kezelőjogot, ez azonban nem tűnik a legjobb megoldásnak. Fejlesztik a számítógépes rendszert Ha a kécskei képviselő-testület elfogadja az erre vonatkozó előterjesztést, hamarosan nem lesz az intézménynek szüksége arra, hogy külön-k ülőn komplett számítógépes rendszert használjanak. A városnak ugyanis lehetősége lesz a Tákisz és az országos számítógépes nyilvántartási rendszerhez csatlakozni, s így egy, vagy akár két központ létrehozása sem elképzelhetetlen. Ezekre a központokra csatlakozhatna az intézmények számítógépes rendszere, amely jóval gazdaságosabb, mint a jelenlegi. Ha ez a terv sikerül, Tiszakécske lenne a legelső kisváros, amely bekapcsolódna a programba. Idősek gondozóháza Lakiteleken Az idősek gondozóházának ünnepélyes megnyitása lesz július elsején, 16 órakor Lakiteleken, melyre mindenkit szeretettel várnak. Kerékpárutak Tiszakécske városrészeinek lakói már régóta igénylik, hogy a város- központot és a külterületeket ke-- rékpárutak kössék össze. Igen kockázatos Ugyanis a forgalmas főuta-’ kon biciklivel Tiszabögre és Kerekdombra járni. A képviselők legutóbbi ülésükön 200 ezer forintot szavaztak meg a kerékpárút-tervek elkészítésére. Amint rendelkeznek a tervekkel, azonnal céltámogatást kémek, s így lehetséges, hogy jövőre megépülnek a várva várt kerékpárutak. Kik lesznek az óvodavezetők? Eddig nem sikerült eldönteni, kik legyenek a kécskei óvodák vezetői. Az önkormányzati ülésen mindkét szavazás eredménytelenül zárult, így kénytelenek a városatyák ismét szavazásra bocsátani a kérdést. Költözik a múzeum Az ókécskei csecsemőotthon megüresedett épületére több intézmény pályázott. Igaz, e kérdésben még nem született határozat, az épület mégis benépesült. Mivel a református egyház visszakérte azt az épületet, melyben eddig a hely- történeti múzeum kapott helyet, kénytelenek voltak a gyűjteményt átköltöztetni a csecsemőotthon három helyiségébe. Ugyancsak itt kapott egy helyiséget a cserkészegyesület, a nagycsaládosok egyesülete, valamint a nevelőszülői felügyelő. Üjabb ad hoc bizottság Nem született még döntés a tiszakécskei Arany János Művelődési Központ igazgatójának személyéről. Nemrégen a kulturális bizottságot bízta meg a testület, hogy vizsgálják meg a beérkezett pályázatokat és tegyenek javaslatot az önkormányzat elé. A városközpont rendezése körüli ügyek intézésére pedig egy ad hoc bizottságot jelöltek ki. Tagjai: Anka Vince, Kovács Ernő, Bányai András, Czakóné Nagy Emőke, valamint Tóth Dezső'polgármester. __________________________/ H OL ÉPÜL MEG AZ EURÓPA-FALU? Ä vállalkozók jönnének Tiszakécske és vidéke
