Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-16 / 167. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1992. július 16., 3. oldal Kalapács alá kerül az Izsáki Állami Gazdaság • Az Agárdy-telepi borkombinát hőközpontja. Egy messziről jött vevő befüthet az izsáki szőlősgazdáknak. (Gaál Béla felvétele) (Folytatás az 1. oldalról) A legnagyobb érdeklődés természetesen az Agárdy-telepi borkombinát értékesítését kíséri. Az izsáki és a környékbeli szőlősgazdák számára nem mindegy, hogy ki fogja megvásárolni a valamivel több mint félmilliárd forintot érő szőlőfeldolgozó, biotároló és palackozóüzemet. A sárfehér hazájában alakult egy részvénytársaság — félszáz gazda adta össze a 26 millió forintos alapítótőkét — amely mindenképpen meg kívánná szerezni a kombinátot, de elképzelhető, hogy az Állami Vagyonügynökséghez jobb ajánlat is befut majd az árverés megkezdéséig. Nem mindegy pedig, hogy a bortárolására, kezelésre és feldolgozásra kiválóan alkalmas, korszerű egység az eladás után milyen gazdát szolgál majd? A kérdés azért is drámai, hiszen az idén csúcstermés betakarítását és tárolását kell megszervezniük a gazdáknak. Az állami gazdaság jelenlegi vezetői pedig nem biztos, hogy vállalkoznak majd a szőlő, illetve a must átvételére. Nem tudják ugyanis, hogy ki lesz az új gazda. A cég eladását, a gazdaság pocízió- it meggondolatlan döntésekkel nem veszélyeztethetik. Az Izsáki Állami Gazdasápnál egyébként a privatizáció előkészítésével párhuzamosan megindult a racionalizálás, az átszervezés. Száznál több dolgozó elbocsátása várható a közeli napokban. A hírek szerint komoly pénzügyi nehézségei vannak a nagy múltú állami vállalatnak: elkerülhetetlen lesz a csőd bejelentése A pénteken megjelenő Kecskeméti Lapok Város és vidéke rovatában az érdeklődők hosszabb interjút olvashatnak Farkas Albert állami biztossal, a gazdaság vezetőjével: az átalakítás ütemezéséről, az elbocsátásokról, és arról, hogy a kommunista gazdasági vezetők milyen örökséget hagytak az utókorra Izsákon. Farkas P. József Hetvenkét autó — félezer mozgássérültnek Bács-Kiskunban biztonságban van a pénzünk (Folytatás az 1. oldalról) Ennyiben tehát más a helyzet, mint az Ybl Bankban, vagy a másik két helyen lévő vállalkozói betéteknél. A hátrasorolt hitel azt jelenti, hogy a segítségnyújtásra vállalkozó bankok tudomásul veszik, hogy mindaddig, amíg a hitelt fölvevő pénzintézetek tartozásukat a nyereségükből ki nem egyenlítik, addig ez a hitel minden egyéb követelés mögé sorolódik, tehát ezek lesznek az utolsók a követelési listán. Más a helyzet az Ybl Bank ügyfeleivel — ez azonban a korábbi közleményekből már ismert. Miután a megyében Kalocsán működik az Ybl Banknak fiókja, ott is érvényes a szabály: ha felszámolásra kerül sor, akkor az állam csak a lakossági betétekre vállal garanciát. A vállalkozók igénye a követelések rangsorában csak a hetedik, vagyis utolsó. Ez pedig azt jelenti, hogy a vállalkozók a felszámolás során befolyt, és a korábbi követelések teljesítése után megmaradó pénzből részesülhetnek — a bevételeik összegének arányában. S az is előfordulhat, hogy ki-ki az elhelyezett betétjénél csak jóval kevesebbet kap meg. Ez lehet 80 százalék, de akár 5 százalék is. Rajtuk kívül nem érint mást a bankbotrány Bács-Kiskunban — a többi bank segítségének köszönhetően. A bankoknak az persze gondot okozhat, s ez a megyében is igaz, hogy sok a 30 napon túli, szaknyelven problémásnak minősített hitel. V. T. Négyszáznyolcvan Bács-Kiskun megyei mozgássérültet ítéltek jogosultnak a helyi önkormányzatok az idén gépkocsivásárlási vagy -átalakítási támogatásra. Az utóbbit, melynek összege legfeljebb 30 ezer forint, elenyészően kevesen igényelték, a többség autóvásárláshoz kért anyagi segítséget, mégpedig kivétel nélkül a maximálisan adható 240 ezer forintot. Ehhez képest — az országosan elosztható 1500 gépkocsiszerzési támogatásból — hetvenkettőt ítélt a Meggyőződésünk, hogy az érintett szülőkön kívül a szélesebb közvéleményt is érdekli, mely országokba utaznak, s mikor térnek haza azok a kecskeméti kisdiákok, akik ezen a nyáron viszonozzák külföldi barátaik tavalyi, kecskeméti látogatását. Ezért — az utazásokat szervező Európa Jövője Egyesület vezetőségének a kérésére is—most örömmel adjuk hírül, hogy a Bécsbe és Mára- marosszigetre elindult gyerekek szerencsésen megérkeztek. Tegnap délelőtt a morvaországi Velka Bistry- cából hazaérkezett a Petőfi Sándor Általános Iskola gyermekcsoportja. Ugyancsak itthon vannak már a gyermekvédő intézet tanulói, akik a bukaresti gyermekek palotájának a vendégei voltak. A román házigazdák nemcsak hogy viszonozták a tavalyi keskeméti gyermektalálkozón való fogadtatásukat, hanem — a bukaresti szíves vendéglátáson túl megyének a Népjóléti Minisztérium. Ráadásul ennek csaknem felét várhatóan azoknak juttatja a megyei tisztiorvosi szolgálat, akik már tavaly benyújtották kérelmüket. A kedvezményben részesülők személyéről e hónap végéig dönt a tiszti- orvosi szolgálat illetékes bizottsága. A kiválasztottak ezt követően napokon belül átvehetik az utalványt, amellyel—a magánforgalmat kivéve — bárhol megvásárolhatják a közlekedésükhöz nélkülözhetetlen járművet. (sz) — ráadásként tengeiparti nyaralásra invitálták a kecskeméti gyerekeket. Legközelebb a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola gyermekcsoportjai utaznak Pozsonyba és Érsekújvárra. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a szóbeszéddel ellentétben — miszerint a szlovákok nem hivják vissza a kecskeméti gyerekeket — az igazság az, hogy a kecskeméti iskolások július 27-én utaznak az említett két városba. Peter Kresánik úr, Pozsony város polgármestere személyesen foglalkozik a kecskemétiek programjának előkészítésével. Saját ügyének tekinti, hogy gyermekeink maradandó élményekkel térjenek majd haza. Közölték, hogy magashegyi kirándulásra is elviszik majd őket. A szlovákok együttműködési készségére jellemző továbbá, hogy bejelentették: egy pozsonyi gyermekcsoport jön majd Kecskemétre 1993 nyarán, a II. Európa Jövője Nemzetközi Gyermektalálkozóra. (R. M.) Európát járó gyerekek Kecelre mennek az aratók (Folytatás az 1. oldalról Práger György, a kft. ügyvezető igazgatója és a Falutévé főszerkesztője elmondta, hogy az aratóverseny célja a paraszti hagyományok őrzése, ápolása és a természet becsületének visszaadása. No, és természetesen a humor, a jókedv, a vidám vetélkedés, amely — s ezt már mi tesszük a főszerkesztő szavaihoz — a Falutévé műsorainak is, de különösen rendezvényeinek állandó tartozéka. Minden megyéből egy-egy brigád érkezését várják szombaton reggel 10 óráig, a Keceli Szőlőfürt Mezőgazdasági Szakszövetkezet kertészeti központjában. A brigádok létszáma 6 fő legyen — szól a versenykiírás —, ezek közül kettő a kaszás, kettő a marokszedő, egy- egy pedig teregető-, illetve kötözőmunkát lát el. Az így összeállított brigádot egyébként a keceliek „bokorinak mondják. A munka csak délután, az eligazítás és az ebéd után kezdődik. Összesen két órát szánnak a rendezők arra, hogy a „bokrok” a táblát tarlóra arassák, de ebből az időből is az első 20 perc a kaszásoké, akik munkaeszközüket hozzák „versenyképes” állapotba, a többiek pedig a kötelet sodorják a kötéshez. E műveletet szakértő zsűri ellenőrzi és pontozza, 1—40-ig terjedő pontszámmal. Áz értékelés után megkezdődhet a kijelölt búzatáblán a verseny. Ennek folyamán, illetve befejeztével a zsűri az aratás időtartamát, a meghagyott tarló magasságát, a kévézés minőségét és a szemveszteséget figyelembe véve pontozza a versenyzőket. Egy-egy „bokornak” 250—300 négyszögölnyi területen (természetesen a többiekével azonos méretű táblán) kell bizonyítania rátermettségét. Amíg a kaszások aratnak, a helyi művelődési központban gulyásfőzőversenyén készül a jól megérdemelt jutalomvacsora. A versenyt „arató-show” követi, színművész, nótaénekesek, tánc- és folklóregyüttesek fellépésével. Közben — este fél nyolckor — eredményt hirdetnek és ekkor derül ki, hogy kik nyerték az értékes díjakat: a fődíjként meghirdetett Robi Rekord 350T kerti traktort és vele együtt a B 401-es pótkocsit, a Lo- csi-Farmer szivattyút, a Robi 155- ös kerti kisgépet, a Stihl motoros fűrészgépet és a benzinüzemű fűnyírót. Ákik kiérdemlik versenyzésükkel az említett díjak valamelyikét, azok boldogságukban, a többiek pedig a napot záró „kukorékolóversenyen” adhatnak hangot jókedvüknek. • Képünk a soltvadkerti óraszentelésen készüli. • • Ot év az evangélium szolgálatában D r. Dankó László érsek kilencvenedik az egykor a történelmi Magyarország jelentős részét határain belül tudó kalocsai főegyházmegye apostolutódainak sorában. A most 53 éves főpapot öt éve szentelték püspökké, s bízta meg II. János Pál pápa az ősi főegyházmegye kormányzásával. A jubiláló érsekkel ebből az alkalomból beszélgettünk. — Érsek úr! Fél évtizedes működése alatt, de már azt megelőzően is, számtalan egyházi megbízatást kapott a pápától. Elmondaná, milyen területeken dolgozott? — Teológiai tanulmányaimat Budapesten végeztem, már teológiai doktorként szereztem diplomát Rómában. Eddigi életutam során gyakorlatilag végigjártam az egyházi szolgálat minden lépcsőjét. Egészen fiatalon lettem püspöki titkár, szentszéki jegyző, később teológiatanár, majd a szegedi és római szeminárium rektora, szentszéki bíró. Jelenleg a Magyar Püspöki Karban az Országos Egyházművészeti és Műemlékvédelmi Tanács elnöke vagyok. Ezzel összefüggésben a Szentatya az Egyház Történeti és Művészeti Emlékeit Őrző Pápai Bizottság konzultátora beosztását adta. A pápa több mint egy éve nevezett ki a magyar papnevelő szemináriumok apostoli vi- zitátorává. Érseki teendőim mellett még a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének fővédnöke is vagyok. „ — Érseki székfoglalója gyakorlatilag egybeesett a rendszerváltozás időszakával. A megújulásnak Kalocsán kézzelfogható jelei is vannak. Hogyan értékeli ezt az időszakot? — A rendszerváltás új lehetőségeket hozott, de nem problémamentesen. Az egyházzal kapcsolatos igazságot gyalázó félrevezetések örökségét, szövődményeit érezzük még ma is. A magyar történelem utolsó negyven éve az egyház számára sötét szakasz volt. Sok emberhez azért nem juthatott el az Isten igéje, mert nem mehetett oda, ahová akart. Generációk nőttek fel úgy, hogy Istenről nem is hallottak. Az új helyzetben adott a lehetőség, hogy a hit, ami a legnehezebb időkben is kitartást adott a legtöbb embernek, betöltse igazi küldetését. Persze, mind a világiak, mind az egyház részéről sok-sok türelemre van szükség ahhoz, hogy mindez megvalósuljon. Optimista vagyok, hiszen az emberek egyház felé fordulása bizakodással tölthet el bennünket akkor, amikor a papság mellett a szerzetesi élet újraindulása, s a világi hívők öntudatának elmélyülése is erősíti a vallási életet. Bár e folyamatnak egyelőre még csak az elején tartunk. Zsiga Ferenc A TÁRGYALÓTEREMBŐL Kacsaperként kezdődött J öbb mint esztendeje, hogy a ménteleki ifj. Gyárfás István a szomszédok orra alá kacsafarmot létesített. Mint lapunkban is írtuk, a szárnyasok okozta kellemetlenség békétlenséget szült. A hatóságok határozatlansága Lengyel János és családja, a legközelebbi lakó perre vitte azügyet. Dr. ™y Katalin bíró a napokban ítéle- 070 -etett'\ Lajosmizse, Méntelek- " alatti ingatlanon egy időben ezei\■ aasz^niyas tartható. Áz egyéni gazdálkodót az ezt meghaladó számú allqmany tartásától eltiltották. d íi ^ ítéletig vaskos lett az akta. Belekerültek a környezetvédelmi fel- ugyeloseg, a tisztiorvosi szolgálat, a la- : losnnzsei polgármesteri hivatal, az állat-egészségügyi állomástól beszerzett papírok. Közöttük volt az állati hullák ártalmatlanításával kapcsolatos szabályok betartására felszólító levél. Gyárfás István ellen szabálysértési eljárást kezdeményező ügyirat, különféle felhívás, felszólítás, térképkivonat. Az ügyben tanúkihallgatás is történt. A tárgyalások során „előkerültek” az elhullott állatok, s vitatandó kérdés volt a büdösség, a pöcegödör léte, az összesen 56 ezer kacsa okozható mindenféle ártalom. Az ügy tisztázására két állatorvosi szakértői véleményt is be kellett szerezni, ugyanis ezt azalperes ügyvédje indítványozta. Dr. Hedrich Károly igazságügyi szakértő csak megerősíteni tudta a felperest: a kacsa sokat ürít, környezetét gyorsan és erősen szennyezi, viszonylag hangos állat, szeret hápogni, a zaj, a bűzhatás és a légyártalom a kacsanevelés során nem küszöbölhető ki. A bíró végül úgy döntött, helyszíni szemlét tart. Ám innen már libaperként folytatódott a tárgyalás, ugyanis időközben a pecsenyekacsák valahol jobb illatot is árasztottak, s helyükre libák kerültek. Az ítélet végül is házi- szárnyasokra vonatkozik. Az indoklás szerint: az elmúlt évben folytatott pecsenyekacsa-nevelés valóban szükségtelenül és nagymértékben zavarhatta a felpereseket, ezért a keresetük megalapozott volt. • P.S. Egy kiló kenyér árában általában 9-11 forint értékű a liszt. Ez függ a kenyér minőségétől, azaz fehérségétől — mondta az MTI- nek Makay György, a Magyar Gabonafeldolgozók és Kereskedők Szövetségének ügyvezető titkára arra a rendszeresen visszatérő kérdésre — főként mióta a kenyérnek nincs hatóságilag maximált ára —, hogy mikent lesz az olcsó, kilónként hatforintos búzából, drága, például 30 forintos kenyér. A Gabonaszövetség — amelynek tagjai őrlik hazánkban a búza 95 százalékát—szakértője kifejtette: a magyar molnárok nem dolgoznak drágán, nincs mit a szemükre vetni. Állják az összehasonlítás versenyét, hiszen 1939 júniusában hazánkban a liszt ára a búza árának 182—187 százaléka volt. A bécsi börzén idén júniusban ez az arány 184—186 százalékos, míg a hazai árakat vizsgálva ez a viszonyszám 185—193 százalék. Ez utóbbi annál is inkább figyelemre méltó — mutatott rá az ügyvezető titkár—-, mivel a külföldi gyakorlattal ellentétben, ahol a malmok általában nem készleteznek, addig nálunk akár fél évig is tárolni kell a búzát a feldolgozóknak. A szakember utalt arra is, hogy a fogyasztói szokások megváltoztatásával: azaz több egészségesebb barna és félbarna kenyér készítésével és fogyasztásával követve a nyugat-európai tendenciát — ellensúlyozni lehetne az új búza növekvő felvásárlásából fakadó költségnövekedést. Egyébként az így óhatatlanul dráguló liszt — a szakértő szerint — legfeljebb 2-3 forinttal emelheti a kenyérárakat. Korszerű rendelő Foktőn A most induló háziorvosi rendszer tapasztalatairól nemrégiben dr. Tamás József főorvos számolt be a foktői önkormányzat képviselő-testületének. Mint megtudtuk, az önkormányzat finanszírozta műszerbeszerzésekkel, a kislabora- tórium berendezésével immár magas szintű egészségügyi alapellátás biztosított a faluban. A képviselők az idősek klubjának és a házi szociális gondozottak helyzetének megtárgyalásával folytatták ülésüket. Határozatuk értelmében az ellátást is biztositó klub lakói korszerűbb helyiségbe kerülnek. A szenátorok elismerésüket fejezték ki a 20 szociális gondozott ellátása tekintetében. Pótjelentkezés katonai főiskolára A megyei hadkiegészítő parancsnokság felhívja a 23 évesnél fiatalabb, érettségizett fiúk figyelmét, hogy a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola tüzér, harckocsizó és gépesített lövész szakokra augusztus 3-áig pótjelentkezést elfogad a négyéves főiskolai, valamint a kétéves tiszthelyettesi képzésre. A hivatásos katonai pálya iránt érdeklődő fiataloknak részletes felvilágosítást a megyei hadkiegészítő parancsnokságon Szabó Pál alezredes nyújt. Telefon: 76/27-499, 370-es mellék. Építik a nemzetiségi iskolát Dusnokon Nemrégiben rendkívüli képviselő-testületi ülést hívtak össze Dusnokon, hogy a kollektiv bölcsesség döntse el, a négy tantermes nemzetiségi iskola épületének kivitelezését melyik cégre bízzák. Nyolc pályázó közül végül egy hajósi kft. kapta a megbízást. Mivel az alapozási munkálatokat az önkormányzat már elvégeztette, hamarosan megkezdődik az építkezés, amelynek befejezése a jövő év szeptemberére várható. Ä dusnoki gyerekek akkor vehetik birtokukba a négy nemzetiségi osztályt befogadó, két nyelvlaborral is rendelkező új iskolaépületet. Kunszentmiklósi nagydíj Futóversenyt rendeznek Kun- szentmiklóson augusztus 20-án, 11 órai kezdettel. A Kunszentmiklós Város Első Nagydíja elnevezésű megmérettetésre több száz indulót várnak. A versenyt az önkormányzaton kívül 16 helybeli vállalat, vállalkozás támogatja. Mint a név is mutatja, a szervezők a kezdeményezéssel hagyományt szeretnének teremteni a kiskun városban. Csereüdültetés Kunadacson Egy éve tart az a kapcsolat, ami akkor kezdődött, amikor a Heves megyei Apc község küldöttsége Kunadacson járt tornacsarnoknézőben. Az ismeretségből barátság lett, aminek egyik konkrét megnyilvánulásaként ötven-egynéhány apci kisdiák üdült július elején Adacson, miközben harminc kunsági gyerek Hevesben töltött felejthetetlen napokat. A csereüdültetés költségeit a két önkormányzat fedezte, s a gyerekek, a hírek szerint, nagyon jól érezték magukat az apci Farkastanyán, illetve a kunada- csi Csikókertben felvert sátortáborban. A hevesi kisdiákok egyebek között városnézésen voltak Kecskeméten és Kunszentmikló- son, és a Kiskunsági Nemzeti Parkkal is megismerkedtek. Olcsó búza — drága kenyér
