Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-15 / 166. szám
TISZTELT SZERKESZTOSEG! 1992. július 15., 7. oldal Kedves Olvasóink! Változatlanul sok — zömmel sérelmeket, visszásságokat közlő — levelet kapunk Önöktől. Köszönjük tájékoztatásaikat. írásaik változatos témájúak, tükrözi ezt mai összeállításunk is. Helyet kellett adnunk — mert így korrekt — több válaszlevélnek. Azt a panaszos levelet sem hagyhattuk ki, illetve halaszthattuk későbbre, melyben egy kecskeméti asszony amiatt kesereg, hogy a náluk járt önkormányzati környezettanulmányozók mélyen megsértették önérzetében. Megtudhatjuk továbbá, hogy a Bács Volán jól kitolt az utasokkal, s azt is, hogy a kalocsai piacon egyes árusok már köpnek a húszfilléresekre. De nem soroljuk tovább ... Olvassák el újságolvasó társaik leveleit. Várjuk további írásaikat, minden közérdeklődésre számot tartó témában. (A szerk.) Én szégyellnék ilyen emberekkel együtt dolgozni A múlt hónapban segítségért fordultam Önökhöz, azt meg is kaptam, s ezúton tisztelettel megköszönöm. Június 10-én jelent meg a lakásügyi problémámmal kapcsolatos levelem, de az eredmény, sajnos, nem éppen pozitív. Igaz, a márciusban kelt panaszlevelemre június 11-én kaptam választ a kecskeméti önkormányzattól, de csupán azt közölték, hogy adjak be minőségicsere-kérelmet, 300 forintos illetékbélyeggel és váljak tovább. Ez megtörtént, s július 1-jén megjelent két személy az önkormányzattól, kömyezettanulmányozásra. Szétnéztek a lakásban, és amikor előadtam panaszomat, közölte velem az egyik úr az önkormányzattól, hogy meg sem kellett volna szülnöm a beteg gyerekeimet és akkor nem lenne ilyen problémám. Ezek után már nem tudom, hogy mire számíthatok, de már azon sem lepődöm meg, ha a következő kérdés az lesz, hogy én miért születtem meg. A kömyezettanulmányozás után, július 6-án kaptam egy levelet, melyben közölték, hogy számítógépes nyilvántartásba vettek és várjak türelemmel. De ha gondolom, fogjak hozzá és építsek magamnak lakást. Nem tudom, ki az a bátor, aki hét kiskorú gyermek és egy 85 éves, vak asszony mellett bele merne vágni a mai árak mellett építkezésbe, amikor örülök, ha enni tudnak a gyerekek. Hiába kértem segélyt is, akkor azt kérdezték, miért én tartom el az édesanyámat. Azért tartom el, mert ha valaki öreg és magatehetetlen, nem kötelező magára hagyni. Mindezek után, szeretném, ha valaki megmondaná, hová és kihez forduljak? Úgy veszem észre, hogy az önkormányzat létezik, csak azt nem tudom, hogy minek és miért kapják a fizetést, ha azt csinálják, amit akarnak. Nem tudom, hogy a polgármester úr mi alapján választotta ki munkatársait, de én szégyellnék ilyen emberekkel együtt dolgozni, akik nem érzik a kijelentéseik súlyát. Tisztelettel: Szatmári Zoltánná Kecskemét Fehér utca 22. Hej horgászok, horgászok! Tisztelt Szerkesztőség! Szeretném, ha levelem nyilvánosságot kapna, ugyanis panaszommal nem vagyok egyedül. Abban az időben, amikor megnyílt Kecskeméten a vizmű-tó horgászterülete, nagyon örültünk horgásztársaimmal együtt: végre Kecskemétnek is van vize, ahol kedvenc hobbijának,hódolhat az ember, nem kell kilométereket utazni, ha pecázni akarunk, nyugodt területen űzhetjük ezt a szép sportot. Sajnos, örömünk nem tartott sokáig és főleg az utóbbi időben bosz- szankodunk, az események felháborítanak. A csendes, nyugodt környezetből ma már semmi sem maradt. Először is, a tó teljesen elhanyagolt, piszkos, hináros, a szemeteszsákokból úgy áramlik a bűz, hogy az emberre rájön a hányinger. A szabadidőstrandról jönnek a fürdőzők, szörfösök, vízisíelők, csónakázók, akik cseppet sem ügyelnek a horgászok nyugalmára. Jelzőbója hiányában áteveznek a horgászterületre, ahol beleakadnak a damilokba, ösz- szekuszálva azokat. Minden figyelmeztetés ellenére tovább hancúroz- nak, hangoskodnak. Továbbá megemlíteném, amikor a nemzetközi motorcsónakversenyt tartották, gyönyörű fiatal fákat vágtak ki a part széléről, mert a zsűrit zavarták a kilátásban. Szegény fák, éltek egy-két évet. Hol van itt a környezetvédelem?! Horgászok panasza az is, hogy semmilyen tájékoztatást nem kapnak arról, ho^y mely napokon edzenek a távirányítású motorcsónakosok. Ugyanis egyszer csak megjelennek autóikkal a stégnél (milyen jogon, kinek az engedélyével jönnek be a zöldterületre autóval?). A horgászoknak még kerékpárt sem szabad bevinni, pedig nagy batyukkal kell megtenni a hosszú távot, kb. egy kilométert. A nagyokosok szerint balesetveszélyes a kerékpár. S az autó nem?! Berregnek, füstölnek a kis csónakok, olajjal szennyezve a tavat. Nesze neked, horgász, a pénzedért még horgászni, halat fogni is akarsz? (A napijegy ára 200 Ft.) A haltelepítésről pedig csak any- nyit, hogy ekkora kiterjedésű vízbe minimális halmennyiséget telepítettek (ez hasonló ahhoz, mintha teleengedném a fürdőkádat és belraknék öt ebihalat, s azokat kellene majd kifogni a sok horgásznak. Szeretném felhívni az illetékesek figyelmét arra, hogy amennyiben intézkedés nem történik a horgászok érdekvédelmében, az egyre csökkenő horgászlétszám miatt hamarosan bezárhatják kapuikat. Sporthorgász üdvözlettel: Kertli Péter Kecskemét Batthyány u. 19. NAPJAINK HUMORÁBÓL A fél város ordít, a másik fele meg virraszt Csendháborítás?! Nem tudom, létezik-e még ez a szabálysértési kategória, amelynek észlelésekor a rendőrség volt hivatott intézkedni. Mert ha nem, azt is meg lehet igen könnyen magyarázni. Ugyebár, abban az „átkos” negyven évben még mulatni sem volt szabad a polgárnak, most viszont ordít, üvölt a fél város — mert ugye, kul- túremberek vagyunk? —, a másik fele meg virraszt. A kecskeméti ifjúsági ház udvarából időnként olyan artikulátlan ordítozások hangzanak fel, hogy a környező házak lakói nem tudnak pihenni. A minap (július 11-én) éjjel, úgy fél 12 körül felhivtam a 07-et, kérve, hogy nézzék már meg, mi folyik ott. Az ügyeletes azt a választ adta, hogy forduljunk az önkormányzathoz. Akkor, éjjel . . . ? Nem tudom, hogyan képzelte el, hogy azonnal felköltöm a polgármestert, vagy esetleg majd másnap beadunk egy jó hosszú panaszlevelet, amelyet négy hét múlva elutasítanak azzal, hogy nem volt igazunk? Aztán azt is mondta az ügyeletes: hogy képzelem én, hogy ők csak úgy kimenjenek, „hát micsodák vagyunk mi, mumusok?” Hát ez az, sajnos, nem mumusok még egy kicsit sem. Akkor, amikor a városban egy szál rendőrt sem lehet látni, hogy sötétedés után az idős emberek nem mernek az utcára menni, hogy világos nappal kirabolják az embereket. . . Vagy mondjak kisebb problémákat? A járdán néhol még gyalogosan sem lehet elmenni, mert a falig állnak a gépkocsik, pedig legalább annyi helyet kellene hagyniuk, hogy egy babakocsi elférjen ott. Suhancok 50-6Ö kilométeres sebességgel száguldoznak a járdákon, idős embereket fellökve, félresodorva. Kik az illetékesek mindezek megszüntetésében? Mi nem azt akarjuk, hogy a rendőrség mumus legyen, de szabad legyen megjegyeznem, hogy eddig minden kormánynak volt erős, tekintélyt parancsoló rendőrsége, akikhez az egyszerű polgár bizalommal fordulhatott segítségért. Reméljük, egyszer mi is megérjük majd ezt, és a rendőrség tényleg a rend őre is lesz. T. S. Kecskemét (Teljes név és cím a szerkesztőségben.) A Bács Volán utasellenes Felháborodásomnak kell hangot adnom azon utasellenes magatartás miatt, amit a Bács Volán produkál. Olyan helyzetben volt részem, amit kívánok e vállalat igazgatójának, hogy egyszer élje meg ő is. Budapest Józsefvárosból 15.55 órakor indul a gyorsvonat. Ezzel utaztam e hónap 9-én, s 17.40 órára futottunk be Kiskőrös állomásra. Innen a csatlakozó járat, amit nem már, mint a Bács Volán-busz, 17.35-kor elment, otthagyva a Császártöltésre továbbutazókat. Ezek, nem lévén semmilyen közlekedési eszköz, amely otthonukba vitte volna őket, gyalogosan, illetve stoppal voltak kénytelenek nekivágni az útnak. Jómagam három stoppal és 7-8 kilométeres gyaloglással értem el lakóhelyemet. A következőket szeretném megkérdezni a Bács Volán illetékesétől: 1. Köteles-e bevárni a Kecskemét—Hajós viszonylatban közlekedő busz Kiskőrös vasútállomáson a pesti gyorsvonatot. Ha igen, akkor kérnénk, a busz vezetője ellen szíveskedjen felelősségre vonást kezdeményezni. 2. Ha nem köteles, úgy javasolnánk felülvizsgálni e menetrendet, a fentiekre tekintettel. Véleményem szerint, ha ez a busz 5-10 perccel később ér be Hajós végállomásra, akkor Császártöltés és Hajós utazóközönsége csatlakozást kap Budapest felé. Ha az emlékezetem nem csal, régebben úgy volt kialakítva a Hajós —Kecskemét járat menetrendje, hogy reggel és este is igazodott a kiskőrösi vonatközlekedeshez. 3. A helyi önkormányzatok is kezdeményezhetnék, hogy a Volán ne csak a saját önös érdekeit tartsa szem előtt, hanem két falu (Császártöltés és Hajós) lakosságának a fővárosba való közlekedését is. Ugyanis a jelenlegi menetrend logikátlan. Ha a Volán három-négyszeres viteldijat kér, akkor szolgáltasson, és vegye figyelembe az utazóközönség jogos kérését. Tisztelettel: Ámann József Császártöltés József A. u. 1. Téves helyre utalhatták A Petőfi Népe július 8-ai Fogadóórákon rovatának a Majdnem kétszer fizetett című cikkére hivatkozva kérem alábbi válaszom közlését. Kapocsi Tamás (az újságban tévesen Kapocsi István szerepel) ügyfelünk által 1992. április 28-án a kecskeméti 1. számú postahivatalban befizetett 3 786 Ft illeték a mai napig az illetékbeszedési számlára nem érkezett meg. A postai befizetések esetén általában három hét után kerül sor a számlán történő jóváírásra. Mivel ez esetben több mint két hónap telt el a befizetés óta, feltehetően a posta csekkleszámoló hivatala, vagy az illetékbeszedési számlánkat vezető OTP téves helyre utalta az összeget. A befizetés tényét munkatársam nem vitatta, de annak megállapításához, hogy hová került a befizetett összeg, az ügyfél birtokában lévő eredeti feladóvevény szükséges, mert ennek adatai alapján lehetséges a megkeresés. A befizetésről csak a bemutatott csekkszelvény alapján szereztünk tudomást, ezért került sor ezt megelőzően a fizetési felhívás kiadásara, mely arra hivatott, hogy az ön- kormányzat jelentős összegű kintlevőségének beszedését elősegítse. Megkerestem a posta csekkleszámoló hivatalát annak megállapítására, hogy a pénzt hová utalták. így a cikk utolsó mondatában feltett kérdésre, hogy tudniillik hol a pénz, ma még válaszolni nem tudok. Természetesen mindent megteszünk, hogy az önkormányzatot megillető bevételt beszedjük. A vizsgálat eredményéről Önöket és ügyfelünket tájékoztatni fogom. A jegyzői hatáskörbe tartozó illetékügyekben bármikor rendelkezésre állok, és az olvasók tényszerű tájékoztatása érdekében felajánlom segítségemet, hogy hasonló panaszok esetén a cikk megjelenése előtt megismerjék a másik fél (jelen esetben az illetékhivatal) álláspontját. Üdvözlettel: dr. Erdei Attila jegyző (Köszönjük a jegyző úr szíves tájékoztatását a fenti ügyben. Felajánlott segítségét alkalomszerűen igénybe fogjuk venni. Azonban Kapocsi úr panasza legfőképpen arra irányult, hogy a hivatalban nem a legudvariasabban közölték vele a szükséges közlendőket. Lehetséges, hogy a rövid cikkből ez nem derült ki egészen. Ugyanis Kapocsi ural nem érdekli, hogy hol a pénz, hiszen ö a befizetést az eredeti feladóvevénnyel végül is igazolta. A kérdés az újságíróé volt). (A szerk.) Lesz váltópénz a Volán-pénztárnál Hollóné Lovas Gabriella panasszal fordult szerkesztőségünkhöz. Kifogásolta, hogy a Kunság Volán Vállalat kecskeméti pénztáránál aladályozta a bérletvásárlást a váltópénz hiánya. Olvasónk levelit továbbítottuk a vállalathoz, figyelemfelhívás céljából. Somodi Béla személyszállítási üzletágvezető és Friedrich József termelési igazgatóhelyettes az alábbi levélválaszt adta olvasónknak és szerkesztőségünknek az üggyel kapcsolatban. „A Petőfi Népe szerkesztőségének írt levelében foglaltakra az alábbiakat hozzuk szíves tudomására. A kérdéses napon bérletárusító dolgozónk a pénztárnyitás előtt 10 ezer forint, majd 8 órakor további 5 ezer forint váltópénzt vett fel. Sajnos, június 3- án 10 órára az összes váltópénz elfogyott, ezért volt kénytelen Öntől aprópénzt kérni. A hasonló eset elkerülése érdekében vállalatunk vizsgálja a legjobb megoldás lehetőségét, melynek érdekében megtesszük a szükséges intézkedéseket. . Dolgozónk figyelmét felhívtuk arra, hogy minden esetben udvariasan szolgáljon ki, a történtekért pedig ezúton kérjük szíves elnézését.” Végszó a Paraméter- ügyhöz Lapjuk 1992. április 8-ai számában Mit ér a Paraméter Kft. utazási iroda ígérete? címmel megjelent olvasói levélben foglaltakkal és az ezt követő még két számukban e témával foglalkozó közlésekkel kapcsolatban a következő észrevételeket tesszük. A jelzett izraeli utazást a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület helyi csoportja, szervezte, többnyire nyugdíjas tagjai számára. A Paraméter Kft. ügyvezető igazgatója, az egyesület egyik alapítója és az elnökség tagja. Az egyesület tagjai felkérték, hogy tekintettel kiterjedt izraeli baráti és üzleti kapcsolataira, ellenszolgáltatás nélkül bonyolítsa le a csoport utazását. Mivel a jelentkezők közül néhányan lemondták a kirándulást, így kerülhetett sor arra, hogy néhányan mint pártoló tagok részt vehettek az utazásban. A Malév csoportunknak kedvezménnyel biztosított repülőjegyeket meghatározott napon és járaton történő oda- és visszautazásra. A résztvevők mindany- nyian tisztában voltak azzal, hogy ezek a jegyek csak így érvényesek. Ami a levelek egyéb — anyagi vonatkozású — részeit illeti: Ambrus Lajos úr csak a repülőjegy és vízum árát fizette be a kft.-hez. Erről pedig számlát adni felesleges, hiszen a számla maga a repülőjegy, amit természetesen a kezeihez kapott éppen úgy, mint a csoport minden tagja. Az egyesület vezetősége, figyelembe véve a jegyek árát, valamint a kibuc szállásra, étkezésre, szállításra adott árajánlatát a résztvevőkkel megtárgyalva, maga kalkulálta ki a teljes részvételi díjat és erről számlát senkitől nem kértünk. Egyesületünk mindkét tagjának, mint önálló jogi személyeknek a további egymás közti vitájától elhatároljuk magunkat. Részünkről e számukra is kellemetlen vitát lezártnak tekintjük. Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Bács-Kiskun megyei csoportjának elnöksége Címünk: Petőfi Népe 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A LEVÉLVÁLTÁS Válasz a szuper- kócerájból Az alábbiakban válaszolok a július 1-jén megjelent, Mit keres itt egy ilyen szuperkóceráj című, Ruzsonyi Péter aláírással megjelent levélre. Tisztelt Ruzsonyi Péter! Nyílt levélben reagálok a cikkére, hiszen Ön is az olvasók elé tárta vélt sérelmét. Amikor autószalonunkba belépett, köszönésemet nem fogadta. Én azt gondoltam, eltévedt mert a megizzadt, félmeztelen, mezítlábas ügyfél a kocsmában megszokott látvány, nálunk azonban nem. Meg sem várta kérdésemet, hogy segíthetek-e valamiben, belekezdett az itt található kocsik éles bírálatába, melyből pillanatok alatt kiderült, hogy tájékozottsága rendkívül felszínes. A Primerát a Ford Skorpió rossz utánzatának neveztess miután én azt tudakoltam Öntől, hogy talán Fordja van, azt felelte: Van a fenét, nekem csak bolhám van! • Végezetül hadd áruljam el, tőlünk prospektust bárki vihet kérés nélkül, s ez esetben nagyon sajnálom, hogy ezt nem tette meg, mert talán szentelt volna egy kis időt az áttanulmányozására, hogy megismerhesse azt a márkát, amit még bírálni is nagyon rosszul tudott. Marosné Szabadi Éva üzletkötő Nissan Autószalon Köszönet a börvelyieknek Ezúton mondok hálás köszönetét a Romániában lévő Börvely község lakóinak és vezetőinek, mivel a község magyar szülötteinek, az 1945-ben elesetteknek a református templom parkjában emlékművet emeltek. Ottjártamkor olvashattam a bátyám. Varga János nevét, aki 20 évesen a jugoszláviai Petőfi-brigád tagjaként Zágráb alatt esett el. Közlésüket előre is köszönöm. Tisztelettel: Petrekanics Andrásné Varga Irén Bácsalmás, József Attila út 20. Még pénz a húszfilléres Örömmel láttam lapjukban az új címerrel nyomtatott százas bankót. Kérem a Tisztelt Szerkesztőséget, hogy jelentesse meg a Magyar Köztársaság jelenleg érvényben lévő váltópénzeinek a fotóját is, egyesek okulására. (Bár nem biztos, hogy a címzett olvassa a Petőfi Népét.) Történt ugyanis, hogy a kalocsai piacon az egyik árus nem fogadott el fizetési eszközként öt darab húszfillérest. Annyira persze nem volt nagyvonalú, hogy az ominózus egy forintot elengedte volna a vételárból. Bizonyára mással is megtette azt, amit velem. Ezzel a cselekedetével egy vevőt elvesztett. Remélem, előbb-utóbb majd csak rájön a „Sűrű finész, ritka forint” mondás igazságára. Banki információk szerint váltópénzeink: 10, 20, 50 fillér, valamint 1,2,5,10, 20 forint, s ezeket kötelesek lennének (vagyunk) elfogadni. Balázs József Kalocsa, Móra F. u. 47. A közelmúltban ünnepelte 50. házassági e\ fordulóját egy kecskeméti nyugdíjas házaspár. Székely Zoltán és felesége, Marika. Az aranylakodalmasokról készült fotót a népes család képviselőitől kaptuk, akik jó egészséget, boldogságot és hosszú életet kívánnak nekik. Aláírások helyett: három gyermekük, öt unokájuk, harmincöt dédunokájuk és a nagyszámú rokonság. Szerkesztőségünk hasonló jókat kíván az idős Székely házaspárnak. • Csak már nem a világkiállítási előkészületek, Szabó néni?! Az oldalt összeállította: Rapi Miklós
