Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-14 / 165. szám

V 2. oldal, 1992. július 14. PETŐFI NÉPE KÉRDŐJELEK Erre van a béke? Biztonságosabb-e Európa a minapi helsinki csúcs és az azt követő, békeszándékú lépések megtétele után? Van esély rá, hogy azoknak legyen igazuk, akik úgy látják, hogy a Van­couvertől Vlagyivosztokig elte­rülő „politikai Európa" 51 ál­lamának vezetői legalább sze­retnének a legalapvetőbb biz­tonsági kérdésekben az* eddigi­nél hatékonyabban összefogni. S ez akkor sem kevés, ha ez­után sem értenek mindenben egyet, amikor arra keresik a választ: melyek is igazán Európa biztonságának a kulcs­kérdései? A konfliktusok meg­oldása, az újabbak megelőzé­se, a belügyek feltétlen tiszte­lete, a kisebbségek védelme, újabb leszerelési intézkedések, bíróság létrehozása viták ren­dezésére? Hasznos döntések születtek az utóbbi napokban? Talán. Nem lehet tudni, hogy kézzel­fogható eredménnyel jár-e az el­ső európai békéltető erők megje­lenése az egykori szovjet biroda­lomban; békét szolgál-e, vagy újabb feszültségek forrása lesz-e a Nyugat-európai Unió és a NA­TO első tengeri és légi megfigye­lőinek feltűnése a Balkán hábo­rús térségében. Ahogy kétesé­lyes a nemzeti kisebbségek fő­biztosának működése is. De leg­alább reménykedni lehet. Békésebb lesz Európa? Az utóbbi napok csúcsértekezletein a részt vevő államok az eddiginél harcosabb magatartást jeleztek azoknak, akik tudatos békebon­tóknak számítanak. De kérdés: jól értik-e ezt a kollektív harcos­ságot azok, akiknek szól? Saj­nos, már vannak jelei annak, hogy nem értik. Pontosabban: minden valószínűség szerint nem akarják. Akkor pedig? Kocsis Tamás Ferenczy Europress Külügyi szóvivő a vízumkényszerről A délszláv menekülthullám mi­att nincs szó a vízumkényszer be­vezetéséről. A Magyar Külügymi­nisztérium ezzel kapcsolatos állás­pontja nem változott — közölte hétfőn Herman János. Az MTI munkatársa azzal kapcsolatban kérte a külügyi szóvivő állásfogla­lását, hogy a menekülthullám hat­hatós korlátozását sürgető nyilat­kozatok láttak napvilágot Ma­gyarországon. A szóvivő figyelmeztetett arra is, hogy meglehetősen összetett problémakörről van szó; ezért bármiféle elemzés, illetve megol­dás komplex megközelitést igé­nyel. Újabb pénzsegély várható az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától A Belügyminisztériffcn Mene­kültügyi Hivatalától származó hét­fői információ szerint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától he­teken belül újabb pénzsegély érke­zik Magyarországra a délszláv ál­lamokból menekültek támogatá­sára. A hivatal vezetője, dr. Már­kus István 1,2 millió dollárra be­csüli a várható összeget, de remé­nyei szerint ennél többre is számít­hatunk. Emlékeztetett arra, hogy a Me­nekültügyi Főbiztosság az év első öt hónapjában 233 millió forintot biztosított a délszláv államokból menekülők kiadásainak fedezésé­re. Az összegből azok a menekül­tek részesülhettek, akiket Magyar- országon nem tábori körülmények között helyeztek el, hanem befoga­dó családoknál. A hivatal vezetője elmondta, hogy a jelenlegi támo­gatási rendszerben es a menekültek létszámára tekintettel elegendőnek látszik az az egymilliárd forint, amelyet az Országgyűlés szavazott meg letelepedési alapként. A hiva­tal havonta 83-84 millió forintot költhet. Márkus István bízik ab­ban, hogy rövidesen megkapják azt a mintegy 25 millió forintot, amelyet a Pénzügyminisztérium májusban visszatartott. (Jtelzárások várhatók a szlovén—magyar határon Nem hivatalos értesülés szerint útelzárásokra lehet számítani a szlovén—magyar határon kedden délelőtt — tudatta az MTI-vel Kri- sán Attila ezredes, a határőrség he­lyettes szóvivője hétfőn délután. Krisán Attila elmondta még: nem ellenőrzött információ szerint a szlovén parasztok július 14-én, ked­den 8 és 11 óra között — szlovén területen — minden közutat lezár­nak a szlovén—magyar és a szlovén —osztrák határon. így akarnak til­takozni a búza alcsony felvásárlási ára ellen. A határőrség kéri az uta­zókat, hogy vegyék figyelembe az útelzárásokra vonatkozó informá­ciókat, s a magyar horvát határon levő letenyei átkelőhelyet vegyék igénybe. Kijelentette: amennyiben a határőrség az útelzárásokról újabb információkhoz jut, vagy szlovén részről hivatalos tájékoztatást kap, illetve a szlovén utakat ténylegesen lezárják, akkor erről közleményt adnak ki. Sorozások a Vajdaságban A boszniai és dalmáciai offenzívá- val egy időben a V ajdaságban, ponto­sabban Becsén és környékén újabb nagyszabású mozgósítást hajtott vég­re a jugoszláv hadsereg. A behívottak egy része visszautasította a bevonu­lást, de Becsén mintegy százan eleget tettek a behívóparancsnak, mivel tar­tottak munkahelyük elvesztésétől és az egyéb retorzióktól. Ágoston And­rás, a Vajdasági Magyarok Demok­ratikus Közösségének elnöke levélben tiltakozott az újabb mozgósítás miatt Dobrica Cosicjugoszláv elnöknél. Van mit veszteni a magyar tudománynak A tudományos kutatások finan­szírozási módszereiben nagyon óvatosan érdemes követni az ame­rikai példát, hiszen maga az ameri­kai tudomány is válsághelyzetbe került figyelmeztetett hétfői bu­dapesti előadásában Albert Teich, a 200 ezer tagot számláló Amerikai Kutatásfejlesztési Szövetség részlegigazgatója. Véleménye szerint az új kelet­európai demokráciákban nem sza­bad elsietni a tudományos kutatá­sok piacosítását, vagyis az állam nem vonulhat ki gyorsabban a tá­mogatásból, mint ahogy a gazda­ság át képes venni ezt a feladatot. Emellett minél reálisabb értékelési rendszert kell kialakítani, nem sza­bad eltúlozni az olyan „nem elit” kutatási intézményeknek nyújtott támogatást, mint amilyen például az oktatási intézmények egy része. A szakember elmondta azt is, hogy reményeik szerint a gyógyszer- vegyészetben, biotechnológiában, a matematikában és más területeken is szorosabb együttműködés alakul­hat ki a jövőben Magyarország és az USA között. A tudományok terüle­tén kivívott pozíciókat tekintve a kelet-európai országok közül talán Magyarországnak van a legna­gyobb vesztenivalója — vélte. Pert nyert a Magyar Tengerész Szakszervezet Az első fokon eljáró munkaügyi bíróság helyt adott a Magyar Ten­gerész Szakszervezet keresetének; megállapította, hogy a szakszerve­zetnek a munkaszerződések ügyé­ben együttdöntési joga volt a mun­káltatóval, melyet a Mahart veze­tése figyelmen kívül hagyott — tá­jékoztatták az MTI-t hétfőn a Liga szakszervezeti konföderáció köz­pontjában. A bíróság megállapí­totta, hogy a munkaadó a munka- vállalókkal egyoldalúan kötött szerződést, illetve a szakszervezet vétóját elutasította. A szakszerve­zetnek ugyanis véleményezési joga van minden olyan kérdésben, amit a kollektív szerződés nem szabá­lyoz. A szakszervezet által precedens értékűnek minősített ítéletnek azért van jelentősége, mert az egyé­ni munkaszerződések mind a jog- biztonság, mind a munkabér szem­pontjából hátrányos helyzetbe hozták volna a dolgozókat. A szakszervezet tájékoztatása szerint a Mahart 11 tengeri hajója közül 8 legénysége nem kívánta aláírni az új egyéni munkaszerző­déseket, továbbá a folyami szekció is'csatlakozott a Ligához tartozó Magyar Tengerész Szakszervezet keresetéhez. Román tanító éhségsztrájkja Egy bátor román tanító személyé­ben követőre talált Kádár Attila el­ső éves unitárius teológushallgató, aki rohamosan romló egészségi álla­pota miatt tíz nap elteltével beszün­tette éhségsztrájkját, amellyel a Gheorghe Funar polgármester ne­vével fémjelzett jogsértésekre kíván­ta felhívni a közvélemény figyelmét. Kádár Attilával szolidaritást vállal­va a napokban kezdte meg éhség- sztrájkját az 56 éves Teodor Margi- neanu tanító. — Románok, magya­rok, németek, mindnyájan testverek vagyunk Krisztusban. Ez arra köte­lez minket, hogy ne engedjünk a Ro­man Nemzeti Egységpárt, a Vatra Romaneasca és a Romania Mare provokációinak -— hangsúlyozza nyilatkozatában Margineanu, aki a többi között rámutat, hogy a pol­gármester nevetségessé tette a várost és az országot. Kádár Attila nyilat­kozatában leszögezi, hogy az éh­ségsztrájkot abbahagyta, de a tilta­kozást nem. — Továbbra is tiltako­zom minden olyan jogtalan intézke­dés ellen, amely kisebbségi kultú­ránkat, anyanyelvűnk használatát önkényesen korlátozza. Mindaddig nem hallgathatunk, amíg a nemzet­közi fórumok által biztosított és megszabott jogainkat lábbal tipor­ják — olvasható a nyilatkozatban. Magyarok Világszövetsége 32 országban A napokban fejeződött be a Magyarok Világszövetsége tag- szervezeteinek nyilvántartásba vétele és taglétszámuk megállapí­tása —tájékoztatta a szervezet az MTI-t hétfőn. A kiküldött kér­dőívek szerint 32 ország 248 egyesületében 722 ezer 106 ma­gyart tartanak nyilván, közülük aktiv tagdíjfizető — így a III. vi­lágkongresszus vezetőválasztó közgyűlésén szavazásra jogosult — 272 ezer 650 fő. A tagság terü­leti megoszlása a következő: Ma­gyarországon 17 ezer 698, a Kár­pát-medencében 164 ezer 236, Nyugat-Európában 2 ezer 344, míg a tengerentúli országokban 87 ezer 322 szövetségi tag él. A Magyarok Világszövetségébe felvételüket kérők száma egyéb­ként folyamatosan növekszik. Elmaradt a közgyűlés Kecskeméten (Folytatás az 1. oldalról) Kecskemét 38 önkormányzati képviselőjéből legalább húsznak kell jelen lenni, hogy határozatké­pes legyen a közgyűlés. Délután egy órára 18 szenátor jött össze, a félórás várakozás alatt megérke­zett Goór Imre, de a 19 képviselő még mindig kevésnek bizonyult. Ivanics István alpolgármester a majd’ két tucat fontos ügyre való tekintettel jövő hétfőre ismét meg­kísérli összehívni a képviselő­testületet. Annak ellenére, hogy a szervezeti és működési szabályzat szerint júliusra és augusztusra szü­net járna a városatyáknak. A távol maradó képviselők kö­zül is sokan betervezhették ezt a két hónap ülésszünetet. Néhány hiányzóról sikerült tegnap délután információt szerezni: Szabó István műkertvárosi képviselő a volt Szovjetunióban járt üzleti úton, ma érkezik haza. Körmöczi Béla Angliában, dr. Andrássy Ákos Olaszországban nyaral családjá­val. Dr. Molnár Ilona is szabadsá­gon van. Ő idehaza pihen, de nem tartózkodik Kecskeméten. Szűcs Tibort tegnap látták munkahe­lyén, a Rudolf laktanyában, de utána vidékre ment. Farkas Zol­tánnal két óra előtt a főtéren talál­koztunk, sietett az ülésre. Tőlünk tudta meg, hogy elmaradt. M. Gy. SZLOVÁK SZUVERENITÁS: Hogyan szavaz a magyar koalíció? Ha a Szlovákia szuverenitásáról szóló nyilatkozat nem teszi egyér­telművé a kisebbségek jogállását és nem biztosit számukra nemzetközi garanciákat, akkor a magyar koa­líció a szlovák parlament péntekre tervezett ünnepi ülésén nem fogja megszavazni ezt a nyilatkozatot. Ezt az álláspontot a hétfői Új Szó­nak adott nyilatkozatában fejtette ki Rózsa Ernő, az Együttélés par­lamenti képviselője, a szlovák par­lament elnökségének egyetlen ma­gyar tagja. Rózsa elmondta, hogy Meciárék kormányprogramja „eléggé általá­nos, s ezért a későbbiekben nehe­zen lesz ellenőrizhető. Nem szentel kellő figyelmet a kisebbségeknek, nem tartalmazza a kormány ve­lünk kapcsolatos elképzeléseit”. A képviselő „majdnem kizártnak” tartja a magyar politikai erők ja­vaslatainak elfogadását. A Szlovákia szuverenitásáról szóló nyilatkozatról a következő­ket mondta: „elfogadásához egy­szerű többség kell. Az ünnepélyes­ségre való tekintettel személyi sza­vazást javasolnak majd, tehát min­den képviselő egyenként kinyilvá­nítja, hogy támogatja-e a nyilatko­zatot. Amennyiben konszenzus születik a grémiumban, nem hi­szem, hogy vita bontakozna ki a kérdésről. Mi olyan módosítást ja­vaslunk majd a szövegben, amely egyértelművé tenné a kisebbségek jogállását és nemzetközi garanciá­kat adna. Vádirat a győri neonáci csoport ügyében Elkészült a vádirat a győri neo­náci csoport ügyében. A győri vá­rosi ügyészség Györkös Istvánt és négy társát közösség elleni izgatás bűntettével, ezen túl Györkös Ist­vánt, Györkös Kolost és Nagy Lászlót lőfegyverrel és lőszerrel va­ló visszaélés bűntettével vádolja. Györkös István 1991 januárjá­ban illegálisan megalakította a magyar nemzetiszocialista akció- csoport elnevezésű újfasiszta szer­vezetet azzal a szándékkal, hogy a későbbiekben párttá alakítja. Az akciócsoport társadalmi bá­zisát Györkös röpcédulák terjesz­tésével, neonáci újság megjelente­tésével akarta kiszélesíteni. Ebben a törekvésében előbb német nyelvű ragasztócímkék, majd magyar nyelvű plakátok küldésével sietett segítségére Gerhard Lauck, az Egyesült Államokban működő né­met nemzetiszocialista munkás­párt külföldi újjáépítési szervezeté­nek vezetője. Tavaly tíz plakátra- gasztási akciót szerveztek Győrött, Budapesten, Devecserben és Szé­kesfehérvárott. A horogkeresztes plakátok a zsidóság és az idegenek elleni gyűlöletre uszítottak. Ugyancsak az Amerikában tevé­kenykedő újfasiszta szervezet finan­szírozta és adta ki a nemzetiszocia­lizmust népszerűsítő újságot Új rend címmel, amelyet Györkös István szerkesztett, s cikkeit is zömmel ő ír­ta, ám a lapkészítés olajozottabbá tétele érdekében Gottfried Küssel- nek, az ausztriai újfasiszta szervezet vezetőjének közreműködését is igénybe vette, az írásokat Bécsbe ne­ki küldte, amelyeket onnan továbbí­tottak faxon az USA-ba. A lap há­rom kiadást ért meg. A rendőrség ez év februárjában vette őrizetbe Györkös Istvánt. A nyomozás elrendelését követően a nyomozóhatóság házkutatáso­kat tartott a csoport tagjainál, és hármuknál lőfegyvert, illetve lő­szert talált. A vádlottak szabadlá­bon vannak, az elsőfokú tárgyalás­ra várhatóan kora ősszel kerül sor. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Folytatódik a szerb offenzíva A szerb erők — tüzszüneti javaslataik ellenére — folytattak támadó hadműveleteket és több új frontvonalat nyitottak Boszniában. Észak-Boszniában elfoglalták Odzakot, amely a Banja Luka felé vezető útvonal mentén fekszik, Dubrovnikban pedig folytatták a külvá­rosok elleni akcióikat. A dalmát frontszakaszon életét vesztette a mon­tenegrói hadtest négy katonája, küztük két vajdasági magyar. Szarajevóban hétfőre virradóra is heves harcok voltak. Ezúttal is a repülőtér környéke volt a fő hadszíntér, s találatot kapott egy francia segélyszállító repülőgép. A gép csak könnyebben rongálódott meg. Milosevic távozik? Milosevic szerb elnök jól értesült belgrádi körök szerint önként távozik a politikai életből és nem jelölteti magát az ősszel esedékes elnökválasztáson — jelentette hétfőn a Borba. A távozást állítólag egészségi okokkal magyarázzák majd és hivatkoznak a Szerbia elleni .igazságtalan politikai lépésekre” is. Belgrádi diplomáciai körök kétel­kedve fogadták a Borbának ezt az értesülését. A DPA szerint nehéz elhinni azt, hogy ilyen döntést hozna Jugoszlávia erős embere; az utóbbi hat év alatt ugyanis politikai pályafutása során önkritikának még a nyomát sem lehet felfedezni. Funart elnöknek jelölték Theodor Stolojan román kormányfő közölte: nem indul a szeptem­beri elnökválasztáson. A politikus elutasította több politikai pártnak jelölésére vonatkozó javaslatát. Ezt azzal magyarázta, hogy a mostani helyzet teljesen eltér a tavaly szeptemberitől, amikor az ország válsággal volt kénytelen szembenézni. Ugyanakkor Gheorge Funar kolozsvári polgármestert szavazta meg egyhangúlag jelöltjének Románia államfői posztjára a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) Kolozs megyei szerve­zetének vezető testületé a Szamos-parti városban tartott hét végi ülésén. A Vatra Romaneasca pártjának más helyi szervezetei valószínűleg ugyancsak saját jelöltekkel rukkolnak majd elő. Ruckoj Moldovába utazott Alekszandr Ruckoj orosz alelnök hétfőn váratlanul Moldovába uta­zott a Dnyeszter menti válság rendezése ügyében. Az elutazásról kiadott hivatalos közlemény szerint Ruckoj Moszkvából Chisinauba repült, ahol a moldovai vezetőkkel több találkozója lesz. Útja nyilvánvalóan azzal függ össze, hogy Borisz Jelcin és Mircea Snegur legutóbbi moszk­vai tüzszüneti megállapodása ellenére a térségben folytatódnak a har­cok. Gorbacsov szervezte a puccsot? Az orosz tévétársaság vezetője politikai és szakmai okok miatt betil­totta annak a műsornak a sugárzását, amelyben Gennagyij Janajev nyilatkozott a tavaly augusztusi puccsról. Janajev, a hatalomátvételt irányító bizottság vezetője, egykori szovjet alelnök állítólag azt mondta, hogy a puccsot valójában Mihail Gorbacsov, a volt főtitkár-államfő készítette elő. 1991 áprilisában ugyanis ő adott utasítást a KGB-nek és a belügyminisztériumnak a rendkívüli állapot esetleges bevezetésével kapcsolatos dokumentumok előkészítésére. Az Igazság pillanata című műsor, benne Janajewel, eredetileg vasárnap este került volna képer­nyőre, ám Oleg Popcov, az orosz tévétársaság elnöke különféle szakmai és politikai kifogásokat emelve ezt nem engedélyezte. Az irakiak elégedetlenkednek „Apró közjáték” történt vasárnap az iraki mezőgazdasági minisztéri­um épülete előtt. Az iraki vegyi fegyverek ellenőrzésére Bagdadba érkezett ENSZ-csoport vezetője szerint egy személy kísérletet tett arra, hogy megragadja a megfigyelői csoport egyik tagját. Az iraki biztonsági szervek a támadót feltartóztatták és átadták a rendőrségnek. Iraki hatóságok az esetet annak jelének tartják, hogy a lakosságot felháborít­ja a világszervezetnek Irakkal szembeni kérlelhetetlensége. A déloszét ütközőzónáról Grúzia azt szeretné, ha a Dél-Oszétiában felállítandó békefenntartó erők számát legalább a felére csökkentenék — erősítette meg Tengiz Kitovani grúz védelmi miniszter hétfőn. A jelentős mérvű létszámcsök­kentést grúz részről azzal indokolják, hoj>y ez a nagyságrend felelne meg leginkább a kialakult helyzetnek. Egyelőre nem tudni, hogy az orosz és őszét fél miként értékeli a grúz javaslatot. Kitovani azonban hozzátette, hogy a dagomiszi egyezség értelmében a következő 24 órában megkez­dődik a bekeerők telepítése a feleket szétválasztó, 15 kilométer hosszú­ságú ütközőzónába. Szergej Hetagurov északoszét kormányfő szerint — akit a moszkvai rádió idézett — az az elképzelés, hogy elsőként az orosz erők, a pszkovi ejtőernyős ezred katonái kezdenék meg a frontvo­nal ellenőrzését a rájuk eső szakaszon. Őket követnék a közös, észak- és déloszét egységek. Az ütközőzóna déli szakaszán foglalná el állásait a grúz nemzeti gárda zászlóalja. "ENTVDOM, MOtPV fi TELJ E — (Sen leCSAvAfcortüTT, 1 T>B KIE TELCDD, h A Ml EMSCRÜMK... POLITYKA - lengyel hetilap

Next

/
Thumbnails
Contents