Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-02 / 155. szám
2. oldal, 1992. július 2. PETŐFI NÉPE Harmadik kárpótlási törvény A legnagyobb szomszéd Nagy szomszédunk már nincs, de legnagyobb szomszédunk — legalábbis a lélekszámút tekintve — van, s ez Ukrajna. Ezért lényeges és kedvező fejlemény, fagy a magyar külügyminisztérium helyettes államtitkárának kijevi „szomszédolása" nyomán a nyilatkozatok a két ország közötti különleges jó viszonyt hangsúlyozzák. Magyar önkormányzat? Igen, ez a kérdés is szóba került a tárgyalásokon. Budapest vetette fel az eddig talán tabutémának számító autonómiai kérdést, vagyis a magyarlakta területeken egy önkormányzati egység kialakítását. Kijev úgy vélte, hogy ha nem is feltétlenül az első megközelítésben, de mód van a megoldásra, s ezt közösen kell felkutatni. Nem árt a kapcsolatoknak? Valóban f ontos körülmény, hogy egy ilyen „kényes kérdés” mellett is sikerült az érdekek kölcsönös összehangolása alapján megtárgyalni a kétoldalú kapcsolatokat, így a gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségek teljesebb kihasználását, a még szovjet időkből fennmaradt adósság problémáját; a regionális kérdéseket, köztük az igencsak közeli moldovai válságot. Sok sajnálatos példa van arra, hogyan rontja meg a jószomszédi kapcsolatokat, ha az egyik fél „rossz néven veszi” a nemzetiségi problémák felemlegetését — történjék bár jó szándékkal és előremutató módon. Örvendetes, hogy az ukrán politikusok nem így reagáltak rá. Modellértékű összmunka ? A magyar—ukrán törekvések ebben a tekintetben modellérté- küek is lehetnek, hiszen a minap vetődött fel a szlovákiai magvasság autonómiakívánalma s ' á kedvező rendezés akár más országokra is kihathat■ Árnál inkább, mert az önkormányzati egységek fokozottabb biztonságot nyújthatnának az egy területen nagyobb számban élő magyar nemzetiségüeknek egy olyan bonyolult folyamatban, amikor néhány szomszédunknál alapvető változások várhatók. Hazánk azt is bejelentette, hogy kész segítem Ukrajna európai integrálódását. Amit viszont kevés dologgal lehet előmozdítani — lásd éppen az Európa Tanács mostani budapesti ülésén elhangzottakat — mint egy körültekintő és türelmes nemzetiségi politikával. Réti Ervin Ferenczy Europress (Folytatás az I. oldalról) sultaknak a kárpótlás iránti kérelmüket az Országos Kárpótlási Hivatalhoz. Egymillió forint kárpótlás illeti meg azok élő özvegyét, gyermekét, illetve szüleit, akiket magyar bíróság törvénysértő vagy semmissé nyilvánított ítélete alapján fosztottak meg életüktől. Ez vonatkozik azokra is, akik a büntetőeljárás vagy az ítélet-végrehajtás során oly módon vesztették életüket, hogy a halál bekövetkezésének oka kétséget kizáróan a magyar hatóság szándékos közreműködése volt. A törvényben külön részletezett jogszabályok alapján szabadság- vesztéssel sújtottak, előzetes letartóztatásba helyezettek, illetőleg kényszergyógykezelés alá vontak, valamint az internáltak, kényszer- munkára vittek, közbiztonsági őrizet alá helyezettek, illetve a kitelepítettek szintén kárpótlásra jogosultak, amennyiben személyes szabadságukat 30 napot meghaladóan korlátozták. Ez a jogcím vonatkozik a harcoló alakulatok kötelékében munkaszolgálatot teljesítőkre, a szovjet szervek által kényszermunkára elhurcoltak™, továbbá azokra is, akiket szovjet bíróság politikai indítékú ítélete alapján, illetve más szovjet hatóságok intézkedése nyomán korlátoztak szabadságukban. A szovjet hadifogságba esett katonákat 1945. augusztus 1-jétől tekintik kényszermunkára hurcolt- nak. A törvény vonatkozik a IE világháború idején faji, vallási vagy politikai okból külföldre deportáltakra, valamint azokra, a törvény hatálybalépése idején hazánkban élő magyar állampolgárokra, akik bizonyíthatóan nemzetiségi, vallási, vagy politikai okból, a párizsi békeszerződésben rögzített határainkon kívül szenvedtek sérelmet. A kárpótlás alapösszege jelenleg 11 ezer forint. Az összeg a szabadság korlátozásának időtartamától függ. Két hónap esetén az alapösz- szeg, három és négy hónap esetén az alapösszeg kétszerese, öt és hat hónap esetén az alapösszeg háromszorosa illeti meg a kárpótoltat. A fél évet meghaladó szabadság- elvonás esetén a kárpótlás összegét úgy kell kiszámítani, hogy a szabadságelvonásban töltött hónapok számát meg kell szorozni az alapösszeggel. A kárpótlásra jogosult az így kiszámított értékű kárpótlási jegyeket egyszerre kapja meg. A Magyarországon élők a kárpótlási jegyet átválthatják életjáradékra. Az életjáradék összegét úgy kell kiszámítani, hogy a szabadságvesztésben eltöltött időt kell osztani a kárpótlásra jogosult várható élettartamával — ezt a törvény mellékletében rögzítették — és ezt kell megszorozni az alapösz- szeggel. Ez jelenleg ideiglenesen 5000 forint, de hamarosan a kormányzat szándékai szerint 11 ezer forintra nő. Az alapösszeg mértékéről egyébként minden évben az Országgyűlés dönt a költségvetési törvényben. Az életüktől vagy szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak vagyoni kárpótlásra is jogosultak. A vagyoni kárpótlás vonatkozik a bérlakás végleges elvételével okozott sérelemre is. A vagyoni kárpótlás esetén az első kárpótlási törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Nem jár kárpótlás azokért a sérelmekért, amelyek után a sérelmet elszenvedő magyar államtól már kártalanításban, kárpótlásban vagy visszatérítésben részesült. Szintén kizáró ok, ha valaki az államvédelmi szervek hivatásos állományú tagja volt, ha kar- hatalmista volt, ha az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében való részvétele miatt kitüntetésben részesült, illetve ha annak leverésében önként vett részt. Javaslat a családi pótlék emelésére A Clftzdasági Kabinet azt javasolja a kormánynak, hogy a családi pótlékot szeptember 1-jei hatállyal egy és két gyermek után havi 200 forinttal, három és több gyermek után 300 forinttal emeljék fel. Arra számít a kabinet, hogy a kamatok csökkenése következtében a későbbiekben lecsökken a lakossági megtakarítások növekedése, és várhatóan kismértékben gyorsul a lakossági jövedelemképződés. Az év további részében az import bővülésére lehet számítani, de ennek ellenére az év végén aktívummal zár a folyó fizetési mérleg. A Gazdasági Kabinet tudomásul vette az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium előterjesztését a hatósági áras energiahordozók áralakításának elveiről. Megalakult az 51. olasz kormány Oscar-Luigi Scalfaro köz- társasági elnök vasárnap kinevezte miniszterelnökké Giuliano Amato, szocialista politikust, aki egyúttal benyújtotta kormánya lis-' táját is az államfőnek. Ezzel megoldódott a második hónapja tartó kormányválság, amely az áprilisi parlamenti választás után az Andreottikormány lemondásával kezdődött. Az Amato vezette kormány az 51. az olasz köztársaság történetében. Az 54 éves, torinói ügyvéd, Giuliano Amato a második szocialista párti politikus, aki kormányt alakíthatott Olaszországban. Bettino Craxi, szocialista pártvezetőt (1983—87) és Giovanni Spadolini, republikánus politikust (1981 —82) kivéve eddig mindig kereszténydemokraták álltak a kormányok élén. A 25 tagú új kabinetben hat parlamenten kívüli szakértő ka• Giuliano Amato, az új olasz miniszterelnök ismerteti kormánya összetételét 1992. június 28-án. A szocialista párti 54 éves politikus a háború utáni 51. kormányt alakította meg. (MTI-fotó) pott helyet. A kormány létszáma 8 fővel kevesebb az Andreotti-kormányénál, miután — mint Amato közölte — számos minisztériumot összevontak, illetve megszüntettek. A 19 parlamenti képviselő pártpolitikus miniszterből 10 kereszténydemokrata, 6 szocialista, 2 liberális és 1 szociáldemokrata. Felmentették a titkárt (Folytatás az 1. oldalról) Az 1992. április 30-án megtartott Kisosz-küldöttgyűlés az akkori elnökséget lemondatta, mert munkájukkal nem voltak megelégedve. Innen már szinte pörögtek az események: május 23-án rendkívüli küldöttgyűlésen tiszújításra került sor. A korábban hétfős elnökség kilenctagú lett, ám közöttük a régi társaságból csak egy ember maradt. Mindezt, mint Nyirádi Miklósné, a szervezet elnöke eb mondta, megelőzte az, hogy áprilisban sok kifogással illették a költségvetést, ami miatt az elnökség felkérte Jakovics Gábornét, az ellenőrző bizottság elnökét egy átfogó vizsgálatra. Az átvilágítás június 30-ával befejeződött. Időközben volt egy elnökségi ülés is, ahol a részvizsgálat terítékre került. Az eredmény: rengeteg szabálytalanság, bizonylati fegyelem megsértése, munkajogi kifogások, gazdasági eredménytelenség, szakértelem hiánya — sorolta Jakovics Gábor- né. S megszületett a határozat. A titkári állást megpályáztatják. Természetesen sor került Rozs- nyay Simon meghallgatására is. Ám az általa mondottakat az elnökség nem fogadta el. Ezután következett a zárt ülés, ahol a felmondásról egyöntetűen határoztak, amit egyébként már többször sürgetett a tagság. Pulai Sára Göncz Árpád nyilatkozata (Részletek) Honfitársaim! Mint a sajtóból értesülnek róla, nem mentem fel hivatalából a Magyar Rádió elnökét Gombár Csabát és a Magyar Televízió elnökét, Han- kiss Elemért. Demokratikus rendszerben minden politikai kérdés jogi formában jelentkezik, mert az életünket törvények rendezik, és a törvények előírásai mindenkire kötelezők. Olyan törvény azonban nincsen — és feltehetőleg soha nem is lesz —, ami az élet valamennyi vonatkozását lefedné. Természetes hát, ha előre nem látott helyzetek olykor a törvények értelmezését teszik szükségessé. Ilyen vita tárgya a miniszterelnök úr és közöttem a kinevezési jogköröm, értelmezése, amiben az Alkotmánybíróság már több ízben állást foglalt, s döntésem ennek keretén belül maradt. A köztársasági elnök vonatkozásában a magyar alkotmány leszögezi, hogy Magyarország államfője a köz- társasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Ez azt jelenti, hogy az államfő nem képviseli sem az ellenzék, sem a kormánykoalíció érdekét, hanem — az ő közös érdekeiket is beleértve — a nemzet egészét: feladata, hogy őrizze az államszervezet demokratikus működését, amiben a törvényhozás, a végrehajtó hatalom az állam egész jogrendjének zavartalan működésétől a szabadságjogok csorbítatlansá- gáig, a nemzeti rádió és televízió pártatlanságának védelméig életünk teljessége bennefoglaltatik. A szabadságjogok között kiemelt szerepe van a véleménynyilvánítás szabadságának. A törvényjavaslat — az úgynevezett „médiatörvény” — jelenleg az Országgyűlés asztalán van. Szivemből remélem, hogy tárgyalása ősszel, a parlamenti szünet végeztével folytatódik. Mint ahogy szívemből remélem azt is, hogy a javaslat törvényre emelése mind a rádióval, mind a televízióval, mind e szervek vezetésével kapcsolatos minden vitának a végére pontot tesz. Hiszem, hogy döntésem elősegíti a tárgyalások légkörének nyugalmát, a megfontolt és egyetértésen alapuló személyi választásokat, a kölcsönös megegyezésre törekvést, aminek érdekében magam is kész vagyok mindent elkövetni. Nyilvánvaló, hogy a rádió és televízió műsorával, müsorpolitikájával igen sokan elégedetlenek. Az emberek véleménye, érdeklődése, ízlése, hitvilága eltérő, de szerencsére a televíziót és a rádiót akkor kapcsolja ki és be az ember, amikor akarja. Mikor demokratikus rendünk megalakulása után a rádió és a televízió elnökét kineveztem, egyértelműen két, olyan nagy tekintélyű közéleti személyiségre és társadalomtudósra esett a választás, aki a demokráciáért folytatott küzdelemben kiemelkedő szerepet játszott, de nem kötelezte el magát egyoldalúan egyik párt mellett sem. Személyük alkalmasságában — az Országgyűlés kulturális bizottsága szavazásának egyhangúsága bizonyítja — egyetértett a parlament valamennyi pártja. Vezetőcserére időről időre természetesen minden intézménynél szükség van: semmilyen intézmény élete nem eseménytelen, az élet változásokat diktál szerkezetükben, szervezetükben is. Még nem dőlt el, hogy a rádió és a televízió szerkezetét, vezetését a parlament hogyan alakítja ki. A döntés, amit a parlament hozni fog, politikai döntés lesz, ami térmé- szetesen törvény formájában, azaz jogi formában ölt testet. Nincs többé munkakönyv (Folytatás az 1. oldalról) A változások következtében mától a munkakönyv használata is megszűnik, melynek két oka is van. Az egyik az, hogy szinte nincs jelentősége a munkaviszonynak, hacsak nem egy cégnél dolgozott hosszabb ideig valaki. A végkielégítés és a felmondási idő esetén az adott munkáltatónál eltöltött éveket veszik figyelembe. Másrészt az új szabályozás a személyiségjogait védi. Ám ha valaki új állást keres, úgy a korábbi munkáltatója igazolást ad ki, mely tartalmazza a dolgozó utolsó munkaviszonyára vonatkozó adatokat. B. Zs. Felrobbantotta házát egy halasi néni (Folytatás az 1. oldalról) rábban kezelte, s elmondtam, hogy milyen állapotban volt az utóbbi időben. O aztán megírta a beutalót, s kiküldte érte a mentőket. Értesítették a rendőrséget is, hogy legyenek jelen, ha valami probléma lenne. Amikor a néni észlelte odabentről a kinti készenlétet, fenyegetőzni kezdett, hogy őt nem viszik el, inkább felrobbantja magát. Úgy is cselekedett. A helyszínen tartózkodó rendőrök és a tűzoltóság tájékoztatása alapján megtudtuk, hogy a nyitott gázpalackból kiáramló gázt gyújtotta meg a néni, az robbant be és okozott tüzet. A lakás becsült kára 150 ezer forintnyi, de a szomszéd házfal is megmozdult, abban a lakásban is kár keletkezett. A nénit a fal alól húzták ki a rendőrök. A mentők 36 százalé- . kos égési sérüléssel vitték kórházba, ahol súlyos sérülésekkel kezelik. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Román nyilatkozat Moldáviáról Románia még nem teljes jogú tagja az Európa Tanácsnak, de reméli, hogy a szeptember végi parlamenti választásokat követően azzá válhat. Minderről Vasile Mois, az ET parlamenti közgyűlésén részt vevő román delegáció vezetője, a román szenátus alelnöke beszélt szerdai sajtótájékoztatóján. A nyilatkozat egyik fő témája a moldáviai helyzettel kapcsolatos román álláspont ismertetése volt. Mois tiltakozott a vád ellen, hogy Románia fegyveresen beavatkozna a moldáviai .eseményekbe. A válság megoldására tett legfontosabb lépésnek a FÁK alá tartozó 14. hadsereg kivonását nevezte az ország területéről. Teljesen kizártnak nyilvánította a közvetlen román katonai intervenciót. Nem tehetünk olyan lépéseket, amelyek tovább rontanák a Dnyeszteren túli helyzetet—jelentette ki. Utalt arra is, hogy a 14. hadsereg olyan nagy erővel rendelkezik, amely ellen kétséges bármilyen intervenciós akció sikere. A delegáció vezetője természetesnek minősítette, hogy gazdasági, kulturális és diplomáciai segítséget adnak a moldáviai románoknak. A román—moldáv kapcsolatok véleménye szerint — olyan rendszert képeznek, ami csak a két népre tartozik. Újból támadták Dubrovnikot A szerb—montenegrói fegyveres csoportok tegnap reggel újabb támadást intéztek Dubrovnik külvárosai ellen. A zágrábi rádió jelentése szerint a szabadcsapatok Dél-Boszniából vették ágyútűz alá a tengerparti horvát várost. Horvát jelentések szerint a korábbi, kedd esti Dubrovnik elleni támadás következtében senki sem sebesült meg. Folytatódott a tüntetés Belgrádban tegnapra virradóra is folytatódott a vasárnap óta tartó kormányellenes megmpzdulás. A szövetségi parlament előtti téren sok tízezren gyűltek össze, s Vük Draskovic, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetője a belgrádiakat arra szólította fel, hogy csatlakozzanak a fiatalokhoz, mert egyébként Szerbiát nem lehet megmenteni. Az ellenzéki vezető rámutatott arra, hogy a kormányt csak akkor lehet megfosztani a hatalomtól, ha legalább egymillió belgrádi az utcára vonul. A fiatalok az egyetemi épületből a televízióhoz vonultak, s itt tartózkodtak hosszú időn át, a kormány és Milosevic elnök távozását, a televízió vezetőinek leváltását követelve. Tűzszünet ellentmondásokkal Tűzszünetet hirdetett a szerb erőknek Radovan Karadzic boszniai szerb vezér és követelte, hogy cserébe vonják ki a horvát hadsereget Boszniából, és az Izetbegovic boszniai elnökhöz húzó bosnyák erők is hirdessenek tűzszünetet. Karadzic mindezt abban a levélben közölte, amelyet a The Times című brit lapnak írt. A levelezési rovatban tegnap megjelent írás szerint a helyi szerb erők feltétel nélkül elhagyták a szarajevói repülőteret, a területet átadták az ENSZ-erőknek, és ezzel nagy kockázatot vállaltak. Javasolta, hogy az ENSZ megfigyelői mindenütt jelenjenek meg Szarajevó körül a szerb hadállásokban, és szavatolják, hogy többé ne legyen félreértés, ki a felelős bármilyen további összecsapásért. Ugyanakkor szerb egységek a boszniai fővárostól keletre megállították azt az ezer kanadai kéksisakost, akik a szarajevói repülőtér biztosítására lettek volna hivatottak. Lewis MacKenzie tábornok a lukavicai kaszárnyában felkereste Radovan Karadzic szerb vezetőt, és a lehető legélesebben tiltakozott a szerbek eljárása ellen. A DPA jelentése szerint, a tiltakozás hatására Karadzic utasította travniki fegyvereseit, hogy engedjék át az útakadályokon a kanadaiakat. A kéksisakosokháromszáz gépjárművükkel folytathatták útjukat, és ily módon — MacKenzie feltételezései szerint — már tegnap késő délután megérkezhettek Szarajevóba. Kiírták a francia népszavazás időpontját Szeptember 20-ára írták ki Franciaországban a népszavazást az Európai Unió alapját jelentő maastrichti szerződés ratifikálásáról. A döntést a minisztertanács szerdai ülésén hozta meg Francois Mitterrand elnök, Pierre Bérégovoy miniszterelnök javaslatára. Az elnök szerda este televíziós beszédben ismerteti erről álláspontját. A választóknak mindössze egyetlen mondatos kérdést adnak fel: egyetértenek-e a szerződés ratifikálásával. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a szavazók csaknem kétharmada jelenleg hajlandó lenne igennel szavazni. A kormány hivatalosan is közreadja a szerződés teljes szövegét, amit eddig csak néhány napi-, illetve hetilap publikált. Ausztria elrendelte a vízumkötelezettséget Bécsben bejelentették, hogy az osztrák kormány vízumkötelezettséget rendelt el valamennyi, a szerb hatóságok által kiállított útlevéllel rendelkező szerb, montenegrói, vagy más beutazni kívánó szamára. A rendelkezés szerdán éjféltől lép életbe. Az osztrák kormány szerdai döntése értelmében továbbra is beutazhat az országba az a személy, aki bizonyítani tudja, hogy háborús menekült. Az intézkedéssel, amelyet az osztrák kormány Franz Löschnak belügyminiszter és Alois Mox külügyminiszter indítványára határozott el, Ausztria kifejezésre akarja juttatni, hogy elítéli a szerbek folytatódó agresszióját. A döntésben ugyanakkor az is közrejátszott, hogy Ausztria lehetőségei a menekültek elhelyezése terén végképp kimerültek. AT&T USA Direct MAGYARUL 00*80 0-( )í 11 I2 *Várjon a második tárcsahangra
