Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-13 / 164. szám
MEGYEI KORKÉP 1992. július 13., 3. oldal Egyesületek községe: Géderlak Kevés olyan település van a Duna mentén, mint az 1600 lelket számláló Géderlak, ahol hét egyesület és klub működik. A helyi közösségi élet akár kiváló minősítést is kaphatna, hiszen, a legapróbbakat leszámítva, szinte minden családból valaki valamely egyesület tagja. A legtöbben a nyugdíjasklubhoz tartoznak, számuk eléri a százhúszat. A 60—60 tagot számláló hagyományőrző és horgászegyesület szintén fontos része a helyi közéletnek. A horgászok egyébként azzal is kitüntették magukat, hogy az úgynevezett Kobolyát horgászparadicsommá változtatták. Környezetét rendszeresen ápolják. Az ifjúsági klub és a nemrégiben szerveződött önvédelmi egyesület ugyancsak önkormányzati támogatásban részesül. VADKERTI BÖLCSŐDEUGY Törvénysértő volt a térítési díj emelése A soltvadkerti képviselő-testület idén febuárban — árpilisi hatállyal — havi 2500 forintra felemelte a bölcsődei térítési díjat. A rendelet nyilvánosságra kerülésekor a szülők felháborodtak, s rendkívüli értekezletet hívtak össze. Ekkorra a hivatalban elkészült az intézmény átvilágítása. Kiderült, az évi költségvetése 4,6 millió forint, a felszáz szülő közül 27-en gyeden, illetve gyesen vannak, s ugyanennyi gyerek már túlhaladta a 3 éves kort. A bölcsőde körül kialakult vihar csendesedett, de a közelmúltban ismét a testületi ülés napirendjén szerepelt. Az előterjesztés és a határozati javaslat rövid volt, nem úgy az utána következő vita. Ugyanis a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei köztársasági megbízott központi hivatala törvényességi észrevételével a bölcsődei térítési díjjal kapcsolatos határozatot törvénysértőnek találta. (Térítési díjként az élelmiszernyersanyag-költség állapítható meg.) Ezért a túlfizetéseket a hivatal az érintetteknek visszautalja. Az ülésre a bölcsődevezetőt is meghívták, aki elmondta, most 43 gyereket írattak be, ebből 32 már betöltötte, illetve az idén betölti a 3., 4. évét. A kétévesek 13-an (!) vannak. A határozati javaslat egyhangú elfogadása után volt, aki azt kifogásolta: amíg a háziorvosi szolgálatra több ezer embert érintően 4,3 millió forint jut, a bölcsődére ennél is több. Elhangzott az is, hogy szeptembertől a csökkent gyermeklétszámhoz kevesebb dolgozó szükséges és sérelmezték: a bölcsődevezető eddig semmilyen költségcsökkentő intézkedést nem tett. Volt, aki kijelentette, ezt a finanszírozást sokáig nem tudja elviselni az ön- kormányzat, más megoldáshoz kell folyamodni. Úgy tűnik, Vadkerten ügy lesz még a bölcsőde. P. S. Gázlánggyújtás Petőfiszálláson Nem kis fáradsággal és összefogással valósult meg Petőfiszál- lás lakóinak régi álma. Mint a környező települések mindegyike, ők is bekapcsolódhattak a vezetékesgáz-hálózatba. A pénteki ünnepélyes fáklyagyújtás alkalmával Seres Lajosné polgármester elmondta, mindez a falu önerejéből nem valósulhatott volna meg. A mintegy húszmilliós beruházás 16 kilométeres vezetékének legnagyobb részét, a megyei önkormányzat finanszírozta. A lakossági hozzájárulás tervezett költsége 25 ezer forint volt, de a helyi önkormányzat egyötöd részét kifizette. Említést érdemel az is, hogy a BácsAQVA Kft. 13 fős kollektívája, Papp Balázs vezetésével, a szakipari munkát rekordidő alatt — hét végeken is dolgozva — kifogástalan minőségben végezte el, sőt több mint 150 ezer forintot felajánlottak a községi óvoda és iskola támogatására. A hárommegyés, Szeged központú gázszolgáltatónak Petőfi- szállás bekapcsolásával több mint 110 ezer fogyasztója van, és 135 települést lát el e korszerű fűtőanyaggal. A kiskunfélegyházi kirendeltséghez így már hat település tartozik. A legközelebbi gázlánggyújtás — előreláthatólag még az idén — Gátéren lesz. NEM ADOMÁNY ... Ki kaphat baleseti járadékot? Sajnos változatlanul sokakat érintenek azok a paragrafusok, amelyek meghatározzák, hogy kik tarthatnak igényt baleseti járadékra és milyen mértékű juttatásra jogosultak. Az előírások «érint az tartozik a jogosultak körébe, akinek munkaképessége üzemi baleset következtében 15 százalékot meghaladó mértékben :sökkent — de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg. Sok félreértés és vita előzhető neg. ha tudjuk: az a baleset mi- íosül üzeminek, amely a foglalkozás körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetve munkába vagy on- lan hazafelé menet közben éri a biztosítottat. Üzemi balesetnek számít az is, amely társadalmi nunka közben vagy egyes társa- ialombiztosítási ellátások igény- bevetele során fordul elő. A fog- alkozási betegségeket szintén ízemi balesetként kezelik! Ha a munkaképesség csökke- íese a 25 százalékot nem haladja peg, a baleseti járadék legfeljebb . even át fizethető. Ha megha- ■a' , korlátozás nélkül jár nindaddig, amíg a munkaképes- ie8'cs°kkenés fennáll. i A baleseti járadék mértéke, száz a havi átlagkeresethez vi- zonyitott százaléka attól függ, logy milyen fokú a munkake- lesseg csökkenése. A 16—25 zazalek közötti mérték az első, ,l százalékos a második, 36 49 százalékos a harmadik, az 50—66 százalékos pedig a negyedik baleseti fokozatba tartozik. A járadék a havi átlagkeresetnek — a fokozatok sorrendjében — 8, 10, 15 illetve 30 százaléka, amit egyébként a balesetet közvetlenül megelőző 1 év keresete alapján számítanak ki. (A foglalkozási betegség miatt járó juttatást hasonló módon számolják, de itt a betegséggel veszélyeztető munkahelyen kapott utolsó 1 évi kereset a számítási alap.) Az üzemi baleset utáni járadékot a főfoglalkozásban elért kereset havi átlaga alapján állapítják meg akkor is, ha a mellék- foglalkozásban vagy másodállásban végzett munka közben történt az egészségkárosodás. Akinek a főfoglalkozáson kívül bejelentett mellékfoglalkozása is van, s főmunkahelyén a munkakörére megállapított törvényes munkaidőnél kevesebb órára alkalmazták, annak — baleseti járadéka kiszámításakor — a mellékfoglalkozásban eltöltött munkaidejéből annyi órát vesznek figyelembe, amennyi főállásában a törvényes munkaidőből hiányzott. A baleseti fokozat változása esetén az új fokozatnak megfelelően módosítják a járadék összegét, s megszűnik a jogosultság, ha a munkaképesség csökkenése a 15 százalékot már nem haladja meg. Ferenczy Europress Átadják az állami vagyont A legösszetettebb problémát a városháza tulajdonjogának rendezése jelenti. (Fotó: Gaál Béla) A kecskeméti önkormányzat terjedelmes listát nyújtott be a város műemlék épületeinek — eddig állami — tulajdonjoga megszerzésére. A megyei vagyonátadó bizottság értesítése szerint a Katona József Színház épülete nem szerepel az országos műemlékvédelmi jegyzékben (!), így az a város tulajdonába került. A színház előtti Szentháromság-szobor az ingatlannyilvántartás szerint eddig is a katolikus egyházé volt, így a vagyonátadó bizottságnak itt nem kellett intézkednie. A leninvárosi kiskápolnában a megyei könyvtár fiókja van elhelyezve, így annak tulajdonjoga Bács- Kiskun önkormányzatát illeti. A legösszetettebb problémát a városháza tulajdonának rendezése jelenti, melynek nagy része vitathatatlanul Kecskemét önkormányzatáé lesz. Az épületben elhelyezett megyei könyvtár és levéltár rész után viszont a megyei önkormányzat tulajdoni igénnyel léphet fel a törvény szerint, a két földhivatal és polgári védelem pedig a kezelői jogra tarthat igényt. A képviselő- testület Merász József polgármestert ezért egy olyan tartalmú megállapodás aláírására hatalmazta fel, mely szerint ha ezen intézmények lemondanak az őket illető jogokról, úgy továbbra is ingyenes használatot biztosít számukra Kecskemét önkormányzata a városháza épületében. A rájuk eső közös költségeket továbbra is fizetniük kell, s ha lemondanak az általuk használt épületrészről, akkor kártalanítás nem jár nekik. Kérdés persze: aláírják-e a megállapodást? A többi kecskeméti műemlék épület állami tulajdonjog átjegyzé- sének feltétele, hogy a város nyilatkozzon; vállalja a műemlékvédelmi hivatal által megszabott feltételeket. ~ M. Gy. A Szent István-nap előkészületei Kalocsán Kalocsán javában folynak azok az előkészítő munkálatok, amelyek a városban a hagyományossá váló Szent István-napok méltó megünneplését célozzák. A kalocsai főegyházmegye, élén az érsekséggel, a múlt évben a pápalátogatás miatt nem tudtak kellően bekapcsolódni a városi rendezvény- sorozatba. Talán ezt is pótolni akarják, mert az augusztus 15— 20-áig tartó rendezvénysorozat jelentős részét az egyházi események teszik ki. Az ünnepi szertartások mellett több tudós pap tart elő adást, és Prokop Péter festőművész és más egyházi művészek kiállítására is sor kerül. A város koncertek és ismeretterjesztő előadá sok szervezésével emeli az ünnep rangját. Kábel nélküli műholdas adás? Egyik-másik Duna menti településen ugyan nem került le a napirendről a kábeltelevíziós hálózat kiépítése, ám a szervezést egyelőre felfüggesztették. A várakozó álláspontot az indokolja, hogy kimutatták: a nyugati országokban működő, úgynevezett kábel nélküli műholdas adás vétele mintegy 60 százalékkal olcsóbb a hagyományosnál. Előnye, hogy minőségileg szintén kifogástalan, a meghibásodás lehetősége kisebb, a vételi lehetőség a végtelenségig bővíthető. Az újszerű műszaki megoldás szerint egy, a település központjában felállított kültéri egység veszi a jelet, majd sugározza, amelyet minden televíziós külön adapterrel, titkos kóddal foghat. Ha az Országgyűlés megtárgyalja, majd törvényt alkotva feloldja a frekvenciamoratóriumot, máris lehetőség nyílik a költségkímélő beruházások megvalósítására. Pro Libertate Alapítvány A Pro Libertate Alapítvány legfőbb célja, hogy emléket állítson a nemzetért, a hazáért, a magyarságért harcolt és elesett, valamint igazságtalanul meghurcolt vagy elfelejtett magyar katonáknak, testőröknek, koronaőröknek, ludovi- kásoknak, hadapródiskolásoknak és polgároknak. Az alapítvány — amelyet az első és a második világháború bátor katonája, Stomm Marcell altábornagy özvegye, Szurmay Blanka hozott létre — a budapesti Napoljon Galéria támogatásával kiállítást rendez e bátor hazafiak emlékére. A tárlaton olyan emberek életútját, munkásságát kívánják bemutatni, akik a mai fiatalok számára is példát mutathatnak hazaszeretetből, magyarságból, emberségből — mondta K. Horváth András, a galéria igazgatója. OROSZORSZÁGBAN ELHUNYT MAGYAR FOGLYOK Akik a Duna—Tisza közén születtek (Folytatás) Lapunk az új Magyarország című napilap nyomán folytatja a moszkvai központi levéltárból immár folyamatosan érkező névsor közzétételét, amely a háború alatt és után hadifogolyként, valamint a kényszcrmunkatárborokban orosz földön elhunyt magyarok adatait tartalmazza. Amennyiben bárki a hozzátartozóját, rokonát fedezné fel a névsorban, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetéhez, ahol további információkat kaphat. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk helyhiány miatt csak a mai Bács-Kiskun megye területén született foglyok nevét közli. A teljes lista az Üj Magyarország szerdai és szombati számaiban található. M. Mészáros József, 1919. Újkécs- ke, honvéd, meghalt 1943. március 12-én (hdf.), Mészáros István, 1914. Kiskunfélegyháza, honvéd, meghalt 1943. március 12-én (hdf.), Mészáros János, 1906. Jász- szentlászló, honvéd, meghalt 1945. április 30-án, (hdf.). Mészáros István, 1911. Kiskunfélegyháza, tizedes, meghalt 1947. augusztus 6-án (hdf.), Meggyesi Sándor, 1909. Kiskunhalas, honvéd, meghalt 1945. május 21-én (hdf.), Mátyás Sándor, 1908. Foktő, honvéd, meghalt 1945. május 4-én (hdf.), Meiler János, 1913. Hajós, honvéd, meghalt 1946. július 2-án (hdf.), Melker Ferenc, 1902. Vaskút, honvéd, meghalt 1946. március 28-án (hdf.), Menczer György, 1915. Kiskunhalas, honvéd, meghalt 1943. március 7-én (hdf.), Menczer László, 1909. Kiskunhalas, honvéd, meghalt 1943. március 16-án (hdf.), Mendler Ferenc, 1914. Bácsalmás, rangja ismeretlen, meghalt 1947. január 3-án (km.), Mendler István, 1902. Hajós, rangja ismeretlen, meghalt 1945. szeptember 21-én (km.). Majoros Sándor, 1922. Kiskunfélegyháza, honvéd, meghalt 1945. május 9-én (hdf.), Modok Béla, 1899. Kiskunhalas, honvéd, meghalt 1945. április 30-án (hdf.), Mezei István, 1908. Orgovány, honvéd, meghalt 1945. augusztus 22-én • Emléküket őrizzük! (hdf.), Méhész Miklós, 1926. Kiskunhalas, rangja ismeretlen, meghalt 1945. február 13-án (hdf.), Méhész József, 1916. Jánoshalma, rangja ismeretlen, meghalt 1945. április 21-én (km.), Metzinger József, 1898. Nemesnádudvar, rangja ismeretlen, meghalt 1946. december, 8-án (km.), Mezei József, 1922. Újkécske, honvéd, meghalt 1945. március 19-én (hdf.). A névsorban szereplő rövidítések: (hdf.) hadifogoly, (km.) kényszermunkás, málenkij robotra elhurcolt. Új jegyző Kecelen A Keceli Önkormányzat képviselő-testületi ülésén megválasztotta a település új jegyzőjét, dr. Opa- uszki Zsuzsanna kiskőrösi jogász személyénen. A főállás betöltéséhez szükséges igenlő szavazatok száma 10, míg az ellenszavazat kettő volt. Ugyanezen az ülésen döntött a képviselő-testület arról, hogy az I. Országos Aratóverseny keceli csapatainak nevezési díjait átvállalja. Új tornaterem építése kezdődik a közeljövőben, hiszen elfogadták Pintérné Máté Alice kecskeméti építész terveit. Az 1994-ben remélhetően elkészülő építménynek a Modus „V” Kft. lesz a kivitelezője. Szó esett arról is, hogy a nagyközség szélétől az Újkút dűlőig mintegy 2 kilométeres út beruházási költségeinek harminc százalékát, azaz 250 ezer forintot, a település önkormányzata áll majd. Csontvázakat találtak A bajai rendőrkapitányság arról tájékoztatta lapunkat, hogy a napokban Érsekcsanád határában egy régi homokbányában hiányos emberi csontvázra bukkantak. Amint Kőhegyi Mihály múzeumigazgató régész — szakértőként megállapította, a csontok többszáz évesek és valószínű, hogy egy valamikori temető nyomára akadtak. A katymári csontvázat csatornaásás közben találták meg, és a helyszínelő orvos véleménye szerint 50-100 évvel ezelőtt kerülhetett oda a holttest. Ennek ellenére a csontvázat felküldik a budapesti vizsgálóközpontba. Csak kérdezem. •. Miért pont Magyarországon lopják el a legtöbb autót ? Itt lehet a legjobban eladni, vagy legkönnyebben eltüntetni, esetleg nálunk a legkisebb a lebukás veszélye Lehetnek a dolgoknak történelmi, sőt pszichológiai motívumai is. Túl az anyagiakon, persze Magyarországon a betyárvilág hősi korszak gyanánt került a történelem lapjaira, a lovak, ménesek elkötésében népi ellenállás fejeződött ki. Lehet, hogy az autótolvaj Rózsa Sándor kései utódjának képzeli magát ? Ugyanakkor az is megeshet, hogy az autó oly mér lékben vált nálunk a jólét szimbólumává, hogy ellopni is jobban esik, mint akármi mást. Bár az igazi magyarázat valószínűleg abban keresendő, hogy a lopott kocsit kifizeti a biztosító, ha nem találja meg a rendőrség. Ez utóbbinak viszont komoly esélye van. Hogy hova tűnnek a lopott autók — lehet találgatni. Alkatrész lesz belőlük, külföldre kerülnek vagy hamis forgalmival itthon közlekednek tovább? Tényleg ellopták a kocsit, vagy a tulajdonos bízott meg valakit az elkötéssel, mert a biztosító többet fizet, mint amennyit a piacon kapna érte? Egyik lehetőség sem zárható ki. A biztosítótársaságok a ráfizetés miatt már nem akarnak lopásra is passzust adni. Pedig, ha nekem van, mondjuk egy értékes festményem, akkor nyilván nem jégkárra, hanem lopás ellen biztosítom. Ha nem lehet, akkor mit csináljak? Jó, fölszerelek riasztót. És, ha az sem használ? Adjam el a festményt és nézzek tévét ? Meg járjak biciklivel? Csak kérdezem ... Hámori Zoltán
