Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-09 / 135. szám
2. oldal, 1992. június 9. PETŐFI NEPE KÉRDŐJELEK Papírforma? Élénk figyelemmel kísért szavazatszámlálás és burjánzó politikai kombinációk jegyében telt a hét vége északi szomszédunknál. Alig két évvel a rendszerváltást követő első parlamenti választások után ismét urnákhoz járultak a Cseh- és Szlovák Köztársaságban, méghozzá egy olyan választásra, amelynek tétje nemcsak a prágai, illetve pozsonyi törvényhozás, valamint a szövetségi parlament megújítása volt, hanem az is, milyen jövő vár a föderációra. Bejött a papírforma? Voltaképpen igen — válaszolnak a szakértők, hiszen a cseh országrészben a favoritnak számító Václav Klaus eddigi pénzügyminiszter jobboldali Polgári Demokrata Pártja szerepelt a legjobban, míg a szlovákoknál a tavaly menesztett kormányfő, Vladimír Meciar, s a mögötte álló Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom bizonyult a legnépszerűbbnek. A voksolás nagyjából úgy alakult, ahogy azt a köz- véleménykutató intézetek, a hazai és külföldi lapok előre jelezték. Együtt vagy külön?Megőrizni a szövetségi államforma előnyeit vagy utat engedni az erősödő szlovák függetlenedési szándéknak ? Úgy tűnik, biztos jövőképet a mostani választási eredmények ismeretében sem igen lehet felrajzolni. Mindkét országrészben — s persze kettejük közt is — tovább fog tartani a szepa- ratisták és a föderáció híveinek kötélhúzása. Vannak, akik az egyik, vannak, akik a másik tábornak jósolnak nagyobb esélyt, más-más társadalmi, gazdasági és politikai tényezőkre hivatkozva. Ami a lényeg: a döntés demokratikus keretek közt szülessen — minden más módszer a „jugoszlávizálódás" veszélyeit hordozza. Abból a válságból pedig egy is sok Európának . . . Ferenczy Europress PÁRTHÍREK Kisgazdagyú'Iés Tompán Mintegy hétszázan jöttek el vasárnap délután Tompára, a sportpálya melletti ligetbe, hogy meghallgassák dr. Torgyán József pártelnök beszédét. A megérkező vendéget ütemes taps és éljenzés köszöntötte a nézőtér egy részéről. A vezérszónok előtt dr. Bernáth Balázs, a párt főügyésze adott aktuális tájékoztatót a kárpótlással kapcsolatos teendőkről. Ezt követően kapott szót dr. Torgyán, aki a magyarországi politikai folyamatokról, a rendszer- váltás okairól és következményeiről, a kisgazdapárt elképzeléseiről szólt. Beszéde végén dr. Torgyán József felszólította a munkásokat, parasztokat, értelmiségieket és vállalkozókat, fogjanak össze a kisgazdapárt védelméért. H. T. Az Agrárszövetség irodája Irodát nyitott az Agrárszövetség Kecskeméten, a Rákóczi út 2. szám alatt (technika háza). Ügyelet munkanapokon ÍO—12 óráig, valamint 12.30—14.30 óráig. Telefon: 76/22-744. A sajtószabadságért A kelet-európai átalakulás támogatása érdekében az amerikai Freedom Forum Zürichben irodát nyitott a múlt hét folyamán. A szervezet legfőbb célja a sajtó-, a szólás- és a lelkiismereti szabadság erősítése a térségben. A Fórumot 1935-ben Frank E. Gannet alapította Newspaper Foundation néven, amely mára az USA legnagyobb, médiával foglalkozó alapítványává vált 700 millió dolláros vagyonnal. Segíti a Gallup Intézet országos felméréseit Csehszlovákiában, Magyarországon, Lengyel- országban, valamint az Orosz Köztársaságban, s hozzájárul a Moszkvai Állami Egyetem Újságírói Tanszékén folyó kutatásokhoz, konferenciák megrendezéséhez is. Alkotmánybírósági határozat az Antall-indítványról Jogállamban az államszervezet demokratikus működésének jogi garanciái vannak, amelyek személyre tekintet nélkül működőképesek, azaz az alkotmányosságnak nem személyi biztosítékai vannak. Ha egy kinevezés kapcsán kiderül, hogy a jogi szabályozás hiányos, a jogi garanciák nem elegendők, akkor a jogi szabályozást kell működőképessé tenni, a kinevezés nem használható fel ennek pótlására. Egyebek közt ezt állapítja meg az Alkotmánybíróság határozata a miniszterelnök indítványával kapcsolatban. Antall József a köztársasági elnök kinevezési és felmentési jogkörének témájában fordult alkotmányértelmezésért a testülethez. Az alkotmánybírósági határozat megállapítja, hogy a köztársasági elnök nem támaszthat a kinevezéshez, vagy felmentéshez a törvényben meghatározott előfeltételeken túlmenő további feltételeket. Különösen nem használható fel a kinevezés megtagadása a vonatkozó jogszabályok rejtett kiegészítésére egy ott nem szereplő feltétel megkövetelésével. Göncz Árpád nyilatkozata Göncz Árpád köztársasági elnök nyilatkozatot juttatott el a hírügynökséghez az Alkotmánybíróság hétfőn kihirdetett határozatával kapcsolatban. „Üdvözlöm az Alkotmánybíróság 1992. június 8-ai határozatait. Örülök, hogy az Alkotmánybíróság most először kimondta: a véleménynyilvánítás szabadságának, a sajtószabadságnak a fogalmába szervesen beletartozik a tájékoztatás függetlensége az államtól, a kormánytól, a pártoktól, politikai és más erőktől. Ezzel világosan megfogalmazódott, hogy ennek hiánya súlyos veszély, amelytől demokráciánknak óvakodnia kell. Döntéseimben eddig is ez a tudat vezetett. Jelentős megállapítása az Alkotmánybíróságnak az is, hogy a sajtó- szabadság nem valósulhat meg teljes körű, kiegyensúlyozott arányú és valósághű tájékoztatás nélkül, s ha a rádió, televízió esetleg képtelenné válnék e feladat végrehajtására, abban alapvető feladatának lehetetlenülése nyilvánulna meg. Fontos iránymutatás, hogy mindezeket a veszélyeket alkotmányos módon csak törvényi rendezés háríthatja el; ilyen törvény megalkotását magam is több ízben szorgalmaztam. Ennek hiányában a sajtószabadság garanciáját korábban, demokratikus rendünk megalapozásakor, a politikai erők és a különböző hatalmi ágak a rádió és televízió elnökeinek közösen kiválasztott személyében látták. E személyi garancia megszüntetésére tett kísérlet anélkül, hogy helyébe azonos súlyú garancia lépne, veszélyeztetné a teljes körű, kiegyensúlyozott és valósághű tájékoztatás feltételeit, s így közvetlenül a demokratikus rend súlyos zavarát idézné elő. Ezért nem mentettem fel a rádió elnökét. Az Alkotmánybíróság döntése lehetőséget ad a felelős politikai erőknek, hogy az alkotmányos előírásoknak megfelelő törvényeket egymással egyetértésben tető alá hozzák, s ily módon hozzájáruljanak a társadalom békéjéhez, demokratikus rendünk zavartalan működéséhez. Ehhez sok sikert kívánok és minden tőlem telhető támogatást megadok.” Kormányközlemény A Miniszterelnöki Sajtóiroda az Alkotmánybíróság hétfőn kihirdetett határozatával kapcsolatosan közleményt juttatott el a távirati irodához: „A kormány az Alkotmánybíróság határozatait tudomásul veszi, és reményét fejezi ki, hogy az Alkotmánybíróság egyértelmű döntésével egyszer s mindenkorra rendeződik az a bizonytalannak tűnő helyzet, amely a közszolgálati tájékoztatási eszközök vezetői kinevezése, illetőleg felmentése kapcsán az utóbbi időben kialakult. A kormány megállapítja, hogy korábbi gyakorlatát és álláspontját nem kell felülvizsgálnia, hiszen az eddig is megfelelt az alkotmány rendelkezéseinek. A kormány különös jelentőséget tulajdonít annak, hogy az alkotmánybírósági döntés egyértelműen kimondja: 1. A köztársasági elnök kizárólag a személyre tett javaslatot vizsgálhatja felül, ennek megfelelően a kinevezési jogkör alkotmányosgyakorlásának feltételeit nem lehet kiterjesztően értelmezni. 2. A köztársasági elnök a kinevezés vagy felmentés törvényi előfeltételeinek teljesülésén túlmenően további feltételeket nem támaszthat. 3. A köztársasági elnök részéről a felmentésre tett javaslat megtagadásának — a jogszabályi előfeltételek teljesülése esetén —- csak akkor van helye, „ha a felmentett személy hatáskörét vagy feladatát újabb kinevezési aktus közbejötté nélkül olyan személy gyakorolná, akire nézve fennállanak a kinevezés megtagadásának feltételei.” 4. A kinevezési javaslat teljesítését elutasító döntést indokolni kell, amelyből ki kell tűnnie vagy a jogszabályi feltétel hiányának, vagy azoknak a tényeknek, amelyekből a köztársasági elnök alapos okkal arra következtetett, hogy a ja vaslat teljesítése az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná. A kormány bízik abban, hogy a korábban meghozott, illetőleg a ma szóban kihirdetett alkotmánybírósági határozatok révén a kinevezéssel és felmentéssel kapcsolatosjogviták megszűnnek. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban ismételten leszögezte, hogy az ilyen és az ehhez hasonló ügyeket nem személyi, hanem elvi, jogi kérdésként kezeli és bízik a köztársasági elnökkel való további zavartalan együttműködésben. Az Alkotmánybíróságnak a Magyar Rádió és a Magyar Televízió felügyeletére vonatkozó határozatával kapcsolatban a kormány egyetért azzal, hogy az 1974-ben született kormányhatározat szabályozási szintje és—a felügyelettel kapcsolatos jogi garanciák meghatározásának hiánya miatt—tartalma nem felel meg a korszerű médiaszabályozás közvéleményrendszerének. Ezért az említett határozatot kizárólag a médiatörvény hiánya—Ugyanakkor a szabályozás létének igénye — miatt maradt hatályban. A kormány eljárását igazolja, hogy az Alkotmánybíróság nem semmisítette meg ezt a jogszabály t, hanem határidőt tűzött a médiatörvény megalkotására, s e határidő elteltéig saját eljárását felfüggesztette.” Koalíciós A kormánypártok frakcióvezetői az Alkotmánybíróság hétfőn ismertté vált döntése után sem tervezik, hogy visszavonják a köztársasági elnök hatáskörével kapcsolatos országgyűlési nyiltakozattervezetüket. Füzessy Tibor, a KDNP frakcióvezetője hétfőn úgy vélekedett, hogy az vélemény Alkotmánybiróság állásfoglalása tökéletesen megfelel a koalíciós pártok elképzeléseinek. Ha ezt a határozatot Göncz Árpád hasonlóan egyértelműnek értelmezi, mint a kormány- „ pártok, akkor alá kell írnia a rádió elnökének felmentését — mondta Füzessy Tibor. A PARLAMENTBŐL JELENTJÜK Vita a szakszervezeti vagyonról és választásokról Az Országgyűlés hétfői ülésén megkezdte a szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991 -es XXVIII. törvény módosítására benyújtott javaslat általános vitáját. Schamschula György, a Munkaügyi Minisztérium államtitkára elmondta: a módosításra azért van szükség, mert a törvény által a szakszervezeti váAz Országgyűlés Házbizottságának hétfői ülésén nem sikerült megegyezni a társadalmi szervezeteknek nyújtandó támogatásról szóló határozat újratárgyalásáról. Az MTI értesülése szerint minden frakció ragaszkodik a maga korábbi álláspontjához, így a kormánypártok megkísérlik a szavaztatási. Az ügy előzménye: az Országgyűlés két alkalommal kísérelte meg a szavazást a társadalmi szervezetek támogatásáról: két héttel ezelőtt a 35-ös frakció kivonulása miatt vált szavazatképtelenné a Ház, a múlt héten pedig az MSZP és az SZDSZ jelentette be, hogy nem hajlandó tovább részt venni a szavazásban. Megítélésük szerint a kormánypárti képviselők módosi(Fply tatás az 1. oldalról) A csapat az időközben Kiskőrösre érkező vonatról azonnal leszállt. A jugoszláv Kiskunhalason szólt a rendőröknek, akiknek elmondta azt is, hogy az öt férfi a Kiskőrösről Budapest irányába induló vonatra kapaszkodott fel. A rendőrség keresi a támadókat, ám nehezíti a feladatot, hogy a kifosz- tot férfi már nem adhat további felvilálasztásokra és az azt követő vagyonmegosztásra előírt eredeti időpont nem tartható. Az államtitkár szerint az új, október 1. és november 30. közötti időpontot valamennyi szakszervezet támogatta. A másik pont, az Álkotmánybíróság határozatának megfelelően, a választások utáni 6 hónapos határidőt szabja meg a szakszervezeti vagyon ideiglenes felosztására. A tárca további módosításokat is szűktó indítványaikkal, illetve a szavazás során figyelmen kívül hagyták a határozatot előkészítő hatpárti ad hoc bizottságban elért konszenzust. Az ellenzék azt javasolta a Házbizottság múlt heti ülésén, hogy a kormánypártok szavazzák le az egész törvényjavaslatot, majd az előterjesztők újra nyújtsák be azt. Ezzel lehetővé vált volna a dokumentum újratárgyalása. Az ellenzék azt is indítványozta, hogy az újonnan beterjesztett javaslathoz egyik frakció se adjon be módosító indítvány, tanúsítson minden képviselő önmérsékletet, és fogadja el az ad hoc bizottság konszenzusos javaslatát. A Házbizottság hétfői ülésén azonban ez az ellenzéki javaslat nem kapta meg a szükséges többséget. gosítást, hiszen a gyorssal elutazott. Ugyanígy hézagosak azok az információk is, amit két nappal korábban egy török mondott jegyzőkönyvbe. Tőle egy táskát vittek el, amiben az útlevelét és mintegy 100 ezer forintnak megfelelő külföldi fizetőeszközt tartott. A megkezdett vizsgálatokkal párhuzamosan szigorították a vonatok rendőri ellenőrzését is. Noszlopy ségesnek lát, a szakszervezetek között létrejött megállapodások alapján és az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően, de ezeket idő hiányában Tóth Tihamér (MDF) önálló képviselői indítványként nyújtja majd be a kormány támogatásával — mondotta az államtitkár. Az elnöklő Szabad György elnapolta a vitát, s jelezte, hogy annak folytatása még ezen a héten várható. A nyugdíjasok javaslatai A Nyugdíjasok Pártja hétfőn szakmai fórumon vitatta meg kormányhoz írt nyílt levelét, amelyben Magyarország gazdasági bajainak orvoslásával foglalkoznak. A párt szerint a problémák gyorsan megoldhatók lennének, ha a Magyar Nemzeti Bank visszamenőleg, évi 6 százalékra csökkentené a refinanszírozási hitelek kamatát, ezzel párhuzamosan a kereskedelmi bankok a kölcsöneik után felszámított kamatot 8 százalékra szállítanák le. E javaslattal kapcsolatban a Magyar Gazdasági Kamara képviselője megjegyezte: a magas kamatszint egy folyamat eredménye, önmagában nem kezelhető, és leszállítása nem jelenti a gazdasági gondok gyors megoldását. A Kamara szerint egyébként gyors megoldás nem létezik. A Népjóléti Minisztérium képviselője szerint a nyilt levél számos megfontolásra érdemes javaslatot tartalmaz, viszont nagy hibája, hogy a magyar gazdaság elemzése közben egyszerűen megfeledkezik a hatalmas államadósságról. A Nyugdíjasok Pártjának arra a javaslatára, miszerint a közúti kamion- forgalom egy részét a vasúti szállítás váltsa fel, a Közlekedési Minisztérium képviselője elmondta: foglalkoznak ezzel a gondolattal, megvalósítása azonban jelentős beruházásokat igényel, ezért az néhány évig még biztosan várat magára. ÜLÉSEZETT A HÁZBIZOTTSÁG Nincs újraszavazás EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Ellentámadásban a védők A bosnyák főváros védői erőteljes ellentámadásba lendültek, és sorra tisztitják meg azokat a Szarajevó környéki csetnik állásokat, ahonnan heteken át lőtték a lakónegyedeket. A többi között ezt jelentette be hétfőn kora délután a szarajevói televízióban Drágán Marjanovic, a boszniai fegyveres erők szóvivője. Felkérte a főváros lakóit, hogy még egy rövid ideig bírják ki az óvóhelyeken, mert nemsokára sikerül teljesen felszabadítani Szarajevót. Letartóztatták a gyilkost Tegnap reggel letartóztatták Ivan Kramberger szlovén elnökjelölt feltételezett gyilkosát. Krambergert előző este lőtték le vadászfegyverrel egy választási gyűlésen. A letartóztatásról az AFP francia hírügynökség számolt be a szlovén belügyminisztériumra hivatkozva. Ä Jurovski Dol-i illetőségű, 40 körüli gyanúsítottat lakásán fogták el a rendőrök. Elakadt a segélyszállítmány Nem jutott el a francia segélyszállítmány Szarajevóba, mert a városban dúló harcok miatt harminc kilométerrel a cél előtt megrekedt. A szállítmányt személyesen Bemard Kouchner egészség- ügyi és humanitárius ügyek minisztere irányította, aki annak idején Dubrovnikban sikerrel közvetített a harcoló felek között, Boszniában azonban az ő közbelépése sem volt elég. Kouchner kénytelen volt visszatérni Párizsba, a segélyszállítmány továbbra is Visoko városban vesztegel. Visszautasították a vádakat Az orosz külügyminisztérium erélyes hangú nyilatkozatban utasította vissza tegnap azokat a volt szovjet köztársaságokban napvilágot látott állításokat, amelyek „megszálló csapatokként” tüntetik fel a volt szovjet hadsereg még ott állomásozó egységeit. A moszkvai állásfoglalás nem rejtette véka alá, hogy az orosz vezetésben nyugtalanságot keltenek a hasonló nyilatkozatok, valamint a katonák elleni provokációk. A külügyminisztérium nyomatékosan leszögezte, hogy „Oroszország nem fogja ölbe tett kézzel figyelni” az orosz katonákat érő atrocitásokat és meg fogja védeni érdekeiket”. Kozirev Washingtonba érkezett Andrej Kozirev orosz külügyminiszter vasárnap este Washingtonba érkezett, hogy előkészitse Borisz Jelcin orosz elnök június 15-én kezdődő amerikai látogatását. A politikus megbeszéléseket folytat majd amerikai kollégájával, James Bakerrel, s elképzelhető, hogy találkozik George Bush elnökkel is. A Bakerrel folytatandó megbeszélések fő témája a leszerelés, valamint a két ország közötti gazdasági kapcsolatok helyzete lesz. Nem csitultak a harcok Tegnap reggel mintegy 20 tonnányi nyersolaj ömlött a Dnyesz- terbe, mikor szakadár orosz gárdisták megtámadtak Dubosszáriá- ban egy erőművet. A moldvai fegyveres csapatok és a Dnyeszter- Menti Köztársaság harcosai között négy napja tartó elkeseredett összecsapások Dubosszáriban és környékén tegnap sem csitultak el. A fegyverszünet megsértésével a szemben álló felek egymást vádolják. Kosnica, egy Dubosszári környéki kis település körül folyó harcokban hétfőn virradóra két rendőr súlyosan megsebesült. A gárdisták közül egy ember életét vesztette és többen megsebesültek. Grúz támadás Dél-Oszétiában Tegnap reggel óta a grúz erők nagy erejű tüzérségi támogatással a dél-oszétiai Chinvali városát, s annak környékén lévő településeket támadták. A grúz és a dél-oszétiai gárda között vasárnap óta folyó harcokban legkevesebb tíz ember — polgári lakos — vesztette életét és további negyven megsebesült. Á dél-oszétiai legfelsőbb tanács és az észak-oszétiai biztonsági minisztérium közlése szerint a grúz fegyveres erők tankokat és páncélosokat bevetve elvágták az oszétiai városhoz vezető utakat. Gyilkosság Párizsban Meggyilkolták a Palesztinái Felszabadítási Szervezet egy magas rangú biztonsági tisztjét Párizsban. Atef Bszeiszo, aki állítólag a palesztin szervezet megbízásából a rendőrséggel folytatott tárgyalásokat a francia fővárosban, álnéven lakott Párizs egyik rendkívül drága szállodájában és vasárnap éjjel egy vacsoráról tért haza, amikor ismeretlen tettesek, igen kis távolságból, egy hangtompitós fegyverrel lelőtték. Á francia rendőrség a hétfő délutáni órákig nem adott ki közleményt a merényletről, a tájékoztatás palesztin forrásokból származik, de a rendőrség megkezdte a nyomozást. A palesztinok az izraeli titkosszolgálatot gyanúsítják a merénylettel. Általános kivizsgálás. (A Le Monde francia napilap karikatúrája)
