Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-08 / 134. szám

HAZUNK TA JA Állataink egeszsege Receptek a nyúltartáshoz Igen jó hústermelő nyúlfajta a kaliforniai, új-zélandi, illetve a ket­tő keresztezéséből előállított fehér gyöngynyúl, de ez a tartási és takar­mányozási körülményekre igénye­sebb. A tarka fajták közül kereszte­zésre ajánlható a csincsilla, a bécsi kék, a morva kék, a német óriás tarka, a magyar vadas. Ügyeljünk arra, hogy a tenyészbakok mindig a legjobb testfelépítésűek legyenek, a legjobb húsformát mutassák. Te- nyészanyagot csak ellenőrzött állo­mányból vásároljunk! Minden ál­latvásárlásnál figyeljünk arra, ne­hogy betegséget hurcoljunk be. Ezt megelőzendő, az állatokat nyúltele- pünkön kívül 4 hétig karanténoz- zuk. Nyúlállományunkat lehetőleg szellős, de nem huzatos, száraz, egyenletes hőmérsékletű épületben, vagy fészerben tartsuk. A nyúl szá­mara legmegfelelőbb a rácsos pado­zat, melyet egészítsünk ki megfelelő nagyságú pihenődeszkával. Ha a rácspadozat lyukmérete nem meg­felelő, vagy egyenetlen, érdes, a talpfekély gyakoribb előfordulásá­val kell számolnunk. A rácspado­zatról a szennyeződés lecsorog; így megelőzhetjük a bélsárral történő bél- és májkokcidiózis-fertőzést. A csoportosan, mélyalmon elhelye­zett növendékállatok között gyako- íjbb a megbetegedés, elhullás, mert a nedves alom, a bélsárral szennye­zett etető és itató melegágya a fertő­zéseknek. Jellemző tünet az állatok lesoványodása, hasuk puífadt, has­menés jelentkezik, nyakuk, testük görcsösen rángatózik. Ilyenkor gondoljunk a kokcidiózisra, helyez­zük állatainkat rácspadozatra, az é'tetőt emeljük fel fejmagasságba és ha van lehetőségünk, az itatót cse­réljük szelepesre. A gyógykezelést bízzuk állatorvosra. E megelőzést segíthetjük a ZEOVIT takarmány­kiegészítő etetésével. Az elhelyezés mellett fontos még a megfelelő takarmányozás. Az is­mertetett fajták fejlődési erélye, ta- kármáriyhasznoSítása a 2 kg-os élő­súlyig a legjobb. A félintenzív fajták takarmányát kiegészíthetjük zab­NOVENYVEDELEM Támadnak a károsítok irp; tés mellett. A tenyészbakok legjobb takarmánya a zab és lucemaszéna. A nyúl normális bélműködéséhez feltételenül szükséges a megfelelő rosttartalom. Ezt 20% széna eteté­sével biztosíthatjuk, ennél azonban ne többel, hiszen az a takarmány értékesülését rontja. A kokcidiózis mellett leggyak­rabban előforduló betegség a pasz- töllerózis. Ha állományunkban gyakori az orrhurut, gennyes kötő­hártyagyulladás, gennyes tüdőgyul­ladás, togygyulladás, akkor a fenti betegségre kell számítanunk. A korokozó ellen célzott antibioti­kumkezeléssel megpróbálhatunk védekezni, bár hatékony vakcina a betegség megelőzésére nincs forga­lomban. Nagy kártételt okozhat a bejelentési kötelezettség alá tartozó myxomatózis. Ez a betegség, melyet vírus okoz és a szúnyog csípésével kerül a nyúl szevezetébe, gyógyítha­tatlan. Némely állat átvészeli a kórt, azonban a vírost a szervezeté­ben hordozza és további fertőzések negyedik-ötödik napján lehet a pá- roztatást megkísérelni. Rp. Ammonii chlorati ctgta decent (0,10) Lactosi ctgta Quadraginta (0,40) Mf. pulvis! Dentur tales doses No. X. (decern) S.: Nőstény nyulak itatása 1-1 por. Dr. Mező Tibor állatorvos Kultúrnövényeink kártevői külön­féle fajú és méretű rovarok, ame­lyeknek egyedi vagy kártételi tüne­tei nagyrészt szabad szemmel is jól láthatók. így a növények alapos és rendszeres ellenőrzővel gyakran megelőzhetők a súlyos kártételek. Számolni kell azonban azzal, hogy vannak rovarok, amelyek egyedei- nek észlelésekor a kár már nem előzhető meg, sőt nem is csökkent­hető. Ilyenek a cseresznyelégy és a különféle gyümölcsmolyok (alma­moly, szilvamoly, barackmoly, ke­leti gyümölcsmoly). Ezek jelenléte ugyanis többnyire csak akkor vá­lik nyilvánvalóvá, amikor megta­láljuk az ún. kukacos gyümölcsö­ket. Ekkor már semmit nem tehe­tünk a kár mérséklése érdekében. E kártevők esetében a megelőzésre kell törekednünk, addig kell per­meteznünk, amíg a lárvák be nem fúrják magukat a gyümölcsökbe. A felsoroltak közül az almamoly és a szilvamoly rajzása még tart, de már végéhez közeledik, a kikelő lárváik ellen még érdemes perme­tezni. Június elején (ha a gyümölcsérés lehetővé teszi) védekezni kell a cse­resznyelégy, valamint a barack­moly ellen is, ezek rajzása ugyanis még javában tart. Elkezdődött a különféle sodrómolylepkék rajzá­sa is. Várhátó tehát, hogy védeke­zés nélkül ismét megjelennek a ta­vaszihoz hasonló, jól ismert kárté­teli tünetek (összesodrott, össze- szövött levélcsomók), valamint számítani kell a még zöld gyümöl­csök károsodására is. Megjelentek az aknázómolyok aknái is. Méretük többnyire már nagy — meghaladja az 5 mm-t —, így eredményes permetezés most— egyetlen szerrel sem végezhető. Várható azonban, hogy június vé­gén ismét repülni kezdenek az ak­názómolylepkék, ekkor újra lehető­ség lesz a hatékony permetezésre. Május végén tömegesen keltek a takácsatkák nyári tojásai, ami után — védekezés nélkül — már kialakultak a jól látható tünetek, a szívásnyomok, a levélelszíneződé­sek. Beavatkozás nélkül júniusbátí tovább erősödne a kártétel, külö­nösen ott, ahol gyakran használ­ták az ún. piretroidokat (pl. Decis 2,5 EC, Chinetrin 25 EC, Karate 5 EC, Fendona 2 EC és 10 EC). Június közepén megjelennek a zöld cserebogár első egyedei is. Va­lószínű, hogy miután tömegessé válik a rajzásuk, foltokban a meg­támadott gyümölcsfákon, szőlőtő­kéken szükség lesz az ellenük való védekezésre. Elsősorban a szélső fák, tőkék vannak veszélyben. A levéltetvek megjelenését, fel- szaporodását továbbra is figyelem­mel kell követni, mert szinte min­den gyümölcsféleség veszélyben van. A permetezéseket minél ko­rábban kell elvégezni, addig, amíg a levéltetűtelepek kicsik. Védeke­zéshez javasolt készítmények: a gyümölcsmolyok, a sodrómolyok, a zöld cserebogár és a cseresznye­légy ellen a Decis 2,5 EC (0,03%), a Chinmix 5 EC (0,025%), a Sumi- alfa 5 EC (0,03%), a Zolone 35 EC (0,175%) és az Anthio 33 EC (0,2%). Az aknázómolyok ellen a fenti szereken kívül nagyon jól használható még a Dimilin 25 Wp (0,05%) és a Nomolt 15 SC (0,1 %). A fenti szerek a levéltetvek ellen is hatásosak, de a leghatékonyabb le­véltetűirtó szer a Pirimor 50 DP (0,5%). A takácsatkákkal szemben csak a speciális atkaölő szerekkel, a Mitac 20 EC-vel (0,45%) és a Neovon 500 EC-vel (0,15%) érhe­tünk el jó eredményt. Felhívjuk a figyelmet a készít­mények csomagolóburkolatán ol­vasható használati utasítás gondos betartására. Durinafka György agrármérnök * Az őszibarackot „kicsiben és nagyban” termesztőknek rendez­nek bemutatóval egybekötött szak­mai nyílt napot, melyen a gyümölcs betegségeiről és kártevőiről lesz szó. Az érdeklődőket június 9-én, ked­den 9 óra 30-kor Jakabszálláson, az Erdő csárdában várják, ahonnan az elméleti tudnivalók meghallgatása után a helyi gazdaság ültetvényébe mennek majd. Zabhegyező Ebben a hónapban a kecskeméti parasztfőiskolai székhelyű Bács-Ag Kft. szakembereinek kérdéseit tesz- szük fel játékosainknak. A nyertesek között ismét öt ajándékcsomagot sorsolunk ki. Milyen talajhőmérséklet optimális a kukorica vetéséhez? 1. 7°C 2. 10 °C X. 13 °C A betegségek megelőzése érdekében ugyanazon a területen hány év kiha­gyása után lehet napraforgót vetni? 1. 3—4 év után 2. 6—7 év után X. 9—10 év után Mit jelent az EC rövidítése a nö­vényvédő szerek elnevezésében? í. Vízoldható folyékony szer 2. Porozószer X. emulzióképző folyékony per­metezőszer Mi a vörösborok optimális fogyasz­tási hőmérséklete? 1. 5—6°C 2. 8—10 °C X. 15—17 °C Mennyi a ló veríthességi ideje? 1. 330 nap 2. 400 nap X. 275 nap Emlékeznek? Arra kértük Önöket, hogy a totón karikázzák be a helyes megfejtést, majd vágják ki, tegyék borítékba (írják rá: Zabhegyező) és küldjék be a Petőfi Népe szerkesztő­ségének címére: 6000 Kecskemét, Pf. 76. Ne feledjék a borítékra saját nevü­ket és címüket is felimi! Beküldési határidő most: június 20. A májusi megfejtők között a Me­zőgazdasági Termelőeszköz Kereske­delmi Vállalat, a Kecskeméti Agroker öt ajándékcsomagját sorsoltuk ki. A nyertesek: Szabó Sándor (Solt- vadkert). Kemény Annamária (Ke­cel), Molnár Józsefié (Solt), Horváth Pál (Nemesnádudvar), Csizmadia Zsigmond (Orgovány). Gratulálunk. S végül a májusi helyes megfejté­sek: az ekekapát kapálásra használ­juk (2), a növények vegetatív növeke­déséhez a leghatékonyabb a nitrogén (1), a fagytűrőképességet a kálisó nö­veli (X), a szölővesszők jobb beérését a rézoxi-klorid segíti (X), a permete­zett növények termése azt élelmezés­egészségügyi várakozási idő letelte után szedhető (2). , A májusi totó tehát: 2, I, X, X, 2. KERTI TENNIVALÓK FUSZERKERT Öntözés és a tápanyag Nem csak királyoknak „ Az évjárat adta feltételek miatt az idei év sikeres zöldség- termesztésének első számú fel­tétele lett a víz j biztosítása. ,A nagy aszály miatt ez min­denkiben kellő­képpen tudato­sodhatott. A fokozott ön­tözés miatt gondjaink -is adódhatnak. Különösen fi­gyeljünk a rendszeres, kis adagú táp­anyag-utánpótlásra. A sok víz ugyanis a könnyen kimosódó nit­rogént viszi olyan mélyebb talajré­tegbe, ahonnan a zöldségnövé­nyek többsége már nem tudja fel­venni. E veszély elkerülése érdeké­aja szeres heti vagy kéthetenkénti fej­trágyázás. A fejtrágyázáshoz al­kalmazhatunk ammóniumnitrátot vagy Volldünger, Peretrix A mű­trágyákat, ezekből 15 g/m2 heten­te vagy 30 g/m2 kéthetente az al­kalmazható dózis. A kiadagolás többféleképpen képzelhető el. Legegyszerűbb módja, ha a talajra szórjuk. Arra vigyázzunk, hogy a levelekre ne kerüljön, mert megperzseli őket. A művelet után szórofejes öntözés­sel beöntözzük. Ennél valamivel jobb módszer, ha előzetesen vízben feloldjuk és a vízzel együtt juttat­juk ki a műtrágyát, így sokkal egyenletesebben kerül a tápanyag a területre. Az öntözési módok közül leggyakrabban az esőszerü öntö­zést alkalmazzuk, ennél ügyelni kell, hogy homoktalajnál maxi­mum 20 mm, azaz 20 l/m2-nyi vizet juttassunk ki egy-egy alka­lommal. Homokos vályogtalajon maximum 15 mm, vályogtalajon 10 mm és agyagos talajon 5-6 mm-nyit lehet 1 óra alatt kijut­tatni. Ha ennél nagyobb mennyi­séget adunk ki 1 óra alatt, akkor a talajfelszínén megáll a víz és a • Jövőre szép termést ad a júniusban telepített frigó szamóca. mélyebb részek felé elfolyik, ez pedig már káros lehet. Nagyon ajánlható az intenzív szabadföldi zöldségtermesztésben is a csepegtető öntözés alkalmazá­sa. A csepegtető öntözéssel a kis vízhozamú kutak is jól hasznosít­hatók. Ha fekete fóliás talajtaka­rással kombináljuk, akkor a gyo­mok elleni küzdelem is sokkal ki­sebb gondot fog jelenteni. A cse­pegtető öntözésnél a víz szűrésére hívnám fel a figyelmet, mivel a cse­pegtetőtestek könnyen eltömőd- hetnek. Június a másodvetések és -ül­tetések fő szezonja. így ebben a hónapban aktuális a zöldbab ve­tése, a középérésű káposztafélék (fejes káposzta, kelkáposzta, karfiol ültetése. Még sikerrel vet­hető az uborka. Erre az időszak­ra a korai termények a retek, sa­láta, borsó, korai burgonya és korai káposztafélék fokozatosan lekerülnek. Ezek után gyors ta­laj-előkészítés és az ültetést meg­előzően egy alapos előöntözes sem árt. Júniusban sok gondot jelent a növényvédelem, a levél­tetvek, káposztalégy, burgonya­bogár stb. A gombabetegségekre is nagyon oda kell figyelni, ha jó minőségű termést szeretnénk be­takarítani. Júniusban kell a frigó szamócapalántát is ültetni, amely így már a jövő évben is nagy termést ad. Dr. Kovács András A fűszernövények bemutatására vállalkozó sorozatunkban először a bazsalikomot mutatjuk be. A bazsalikom (Ocimum basílicum) a görög eredetű Basileus szóból származik: királyt jelent. A bazsa­likomot ugyanis abban az olajban használták, amivel a görög kirá­lyokat felkenték. Görögországon át Rómába is eljutott. Pannónia területére a rómaiak hozták be és terjesztették el, aminek következ­tében nálunk a középkorban a leg­inkább kedvelt fűszernövények között szerepelt. A növény 40-60 cm magas, négy- szögletes szára dúsan elágazó. Le­velei nyelesek, tojásdadok, a levél­lemez felülete csupasz. Virágzatá­ban a kicsi fehér, vagy világos ró­zsaszín virágok álfűzerben állnak. • A királyok fűszere, a bazsalikom. A bazsalikomot magról szapo­ríthatjuk. A magokat március vé­gén meleg, vagy langyos ágyba vessük és a felnevelt 6-10 cm-es palántákat május közepén ültes­sük 40 cm-es sortávolságra, s 25 cm-es tőtávolságra. Házi termesz­tés céljából legjobb a kis cserépbe ültetett palántákat április végén, vagy május elején beszerezni es a kertekben 30-40 cm-es távolságra vagy balkonládába ültetni. A megerősödött növényekről a fű­szerezés céljára szolgáló leveleket egész nyáron folyamatosan szed­hetjük. Ha szárított fűszert aka­runk készíteni, a bazsalikomot tel­jes virágzásában vágjuk le, sötét, száraz, pormentes helyen szárít­suk, majd morzsoljuk. E különleges ízű fűszernövény mindig elragadtatta a konyha mestereit. A zöld növényi részek erősebb és finomabb ízt adnak, mint a szárítmányok, ezért a zöld állapotban való felhaszná­lást részesítjük előnyben. Az igé­nyes konyhában sokoldalúan használhatjuk fel levesekben, sa­látákban, szószokban, pácokban, sültekben, darált húsokban, ha­lételekben. Remek aromát köl­csönöz. Hogy mind többen meg­ismerjük pikáns ízét, íme egy re­ceptajánlat, amely könnyen és egyszerűen elkészíthető. Sonkás, illatos csirke: A csirkét feldaraboljuk, besózzuk és lisztbe mártva forró vajban, vagy olajban hirtelen kisütjük. A zsiradékban süssünk 20 dkg hosszúkásra vag­dalt sonkát és rakjuk a csirkére. A visszamaradt zsiradékon végül megpuhítunk egy nagyobb fej re­szelt vöröshagymát, beleadunk 1 evőkanálnyi paradicsompürét, kis- kanálnyi aprított bazsalikomot, kevés vízzel felöntjük és a csirkére öntve fedő alatt puhára pároljuk. Amikor már készen van, 2 dl tej­fölhöz keverünk 5 dkg reszelt saj­tot, hozzáöntjük a csirkén lévő mártáshoz és mégegyszer felforral­juk. Rizzsel és salátával körítve tá­laljuk. Papp Ákos Az oldalt összeállította: Gál Eszter DISZKERTI ORAK Egy- és kétnyári virágok Valójában egy- és kétnyári nö­vények lenne a helyes szóhaszná­lat, de e két csoport jelentőségét olymértékben virágai adjak, hogy a szakma művelői általá­ban a címben szereplő formában említik. Intenzív, tartós virágzás­sal díszíteni, ez a fő szerepük. Ha fáink és bokraink rövidebb- hosszabb ideig nyílnak is, a gyeppel együtt elsősorban a hát­teret és alapot szolgáltatják a színpompás virágözönnek. A fajokban és fajtákban lénye­gesen gazdagabb egynyáriakra jel­lemző, hogy a fagyosszentek el­múltától díszítenek és legkésőbb az őszi fagyok beköszöntével kerül­nek ki a földből. Többségük ek­korra magot érlel, esetleg már el is pusztul. Kivételek a nálunk fagy­mentes telelőhelyet igénylők, a dá­liák, muskátlik, a gumós begónia, kardvirág és a kanna. A legtöbb egynyári növényt magról szaporítjuk. Az érzékeny, apró magvú, hosszú tenyészidejű fajokat a tél végén, kora tavasszal növényházban vetik és palántát nevelnek belőlük. Ilyen körülmé­nyek hiányában nem célszerű házi­lag szaporítani a petúniát, lobéliát, szalviát (más néven paprikavirá­got) vagy a begóniákat. Végleges szabadföldi helyére vethető vi­szont a nagyobb magvú, igénytele­nebb, gyorsan fejlődő csodatöl­csér, körömvirág, dísznapraforgó vagy a hajnalka. Néhány növény nem hoz csíraképes magot vagy magról kelő egyedei túlságosan el­térő megjelenésűek, ezért dug­ványról is nevelnek palántát a boj- tocskából, dáliából, muskátliból. Ma már csak elvétve alkalmazzák az úgynevezett szőnyegnövénye­ket, melyeket mindig dugványról szaporítottak és címerek, feliratok mintáit ültették ki belőlük. Az egy- nyáriak közül vázába is tehetők a hosszabb száron nyíló szegfűk, őszirózsák, a rézvirág, körömvi­rág. Csokorlazítónak használha­tunk egynyári díszfüveket vagy fá­tyolvirágot. A szalmarózsa, sóvi­rág, gombvirág szárítható, így hó­napokig díszít a lakásban. A kert­ben a színek egymás mellé társítá­sakor követhetjük a harmónia, a szelíd átmenet elvét, de élhetünk az • Közismert és kedvelt egynyári virágok a petúniák. éles kontrasztok alkalmazásával is. Kialakíthatunk egységes, tiszta színfoltokat, de néhány alkalmas fajtából rendkívül megkapó ve­gyes, úgynevezett miiflór elrende­zést is. A távolabbról szemlélt fol­tok lehetnek nagyobbak, harsá­nyabbak, bennük a virágok összes­sége éri el a díszítő hatást, míg az utak, pihenők közelében néhány fő egyedi szépsége, különlegessége érvényesül, az illatozó estikéé, cso­datölcséré, a szegfűé. A kétnyáriak, a fajok számát és a felhasználás lehetőségeit tekintve is jóval kisebb jelentőségűek. Tele­pítésük szintén magvetéssel és pa­lántázással történhet. Jellemzőjük, hogy az első évben nagyrészt csak levélzetüket fejlesztik ki és legfel­jebb néhány virágot hoznak az ősz és az esetleg enyhébb tél folyamán. Áttelelés után tavasszal van a fő nyílási időszakuk. Legismertebb képviselőjük az árvácska, amely a fehér, sárga, kék, lila színek meg­számlálhatatlan árnyalatában és kombinációjában díszlik. Kerti fel- használás során hagymás növé­nyek mellé, sőt közé is gyakran telepítik. A százszorszépek uralko­dó színe a fehér, a rózsaszín és a piros, alkalmazásuk hasonló az ár­vácskáéhoz. A nefelejcs kékje min­denki által ismert, kevesebben tud­ják, hogy fehér és rózsaszín fajtái is vannak. Az előbbieknél jóval magasabb termetüek, de ritkábban fordulnak elő a sárga viola és a fehér, rózsaszín, piros árnyalatok­ban ismert gyűszűvirág. Krajcsovszki József kertészmérnök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents