Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-04 / 131. szám

Bácsszőlős •Csikéria • Katymár • Kéleshalom • Kunbaja • Madaras • Mátételke • Tataháza Bácsalmás és vidéke EZT A CSODÁT LÁTNI KELL A madarasi kovácsmester • Szeretem ezeket a tárgyakat, mert mindnek külön kis története van, a szívemhez nőttek — mondja Geiger János. Évzáró az óvodában • Katymáron május utolsó vasárnapján dalokkal, versekkel mutatkoztak be az óvodások a szülőknek, nagyszülőknek az évzáró ünnepélyen. Ősszel 35 kis óvodás ballag az iskola első osztályába. Kéményseprő kerestetik A madarasi kovácsmestert min­denki Jsmeri, tiszteli, szereti a falu­ban. Ő készítette a gyönyörű ková­csoltvas temetőkaput, aminek a kör­nyékről is csodájára járnak. De nem igazán erről híres a hetvenkettedik évében járó Geiger János bácsi, ha­nem arról, hogy otthon valóságos múzeumnak rendezte be az egyik aprócska szobát. A falon elhelyezett polcokon rézből és vasból készített hintók, fiákerek, lovak, szekerek, vi­rágok, pálmafák, szélmalmok sora­koznak. Amikor először jártam ott, nem győztem mindent megcsodálni. — János bácsi, hogy jut eszébe egy kovácsmesternek ilyen apró tárgyakat készíteni? — Nálunk családi hagyomány volt a kovácsmesterség, az apám, a nagy-, déd-, ükapám is ezt a mester­séget űzte. Lovakat patkoltam, ne­héz fizikai munkát végeztem, ugyanúgy ahogy a többi kovács. Rajzolgattam és megpróbáltam a le- rajzoltakat rézből és vasból megcsi­nálni. Először egyszerű virágokat készítettem vasból, majd egyre bo­nyolultabb dolgokat terveztem, és elkezdtem rézzel dolgozni. Sajnos, ez egy nagyon drága hobbi, mert a rézlemez ára igen magas. Nekem és a feleségemnek együtt összesen csak 10 ezer forint a nyugdíjunk. — Annyi szép rézből készült dísz­tárgy van itt, adott már el belőlük valamit ? Az országban elsők közt alakult meg Mátételkén az egyeztető fórum — mond­ja a helyi polgármester indokolt büszke­séggel. A falu földterületeiben főként a Bácsalmási Állami Gazdaság és a Tata­házi—Mátételki Petőfi Téesznek volt főbb érdekeltsége, mivel ők művelték a föld nagy részét. Az érdekegyeztető fó- rüm 11 főt foglal magában, az önkor­mányzat, a károsultak, a részarány-tulaj­donosok, a téesz és az állami gazdaság Mátételke 800 lélekszámú kis falu, fes­tői környezetben, gondozott utcákkal, nyugodt emberekkel. Tavaly mégis tíz be­törés volt az év során, ebből hat alkalom­mal a presszót vették célba a bűnözők. Ez bizony rossz átlag — tájékoztatott Patócs Miháíy alezredes a bajai rendőrkapitány­ságon. Idén azonban eddig mindössze két betörés történt és ennek oka van. A falu­ban 3-4 tagú önkéntes kis csoport őrzi a középületeket és a lakosság nyugalmát. Az összesen 50 főből álló faluőrséget Ot­— Csak a saját magam örömére dolgozom. Amikor itt volt a pápa Magyarországon, akkor Kalocsáról megkerestek és meg akarták vásá­rolni a pápának az egyik hintómat, de én nem adtam el. Ajándékozni viszont ajándékoztam már belőlük az újvárosi óvodának. Tudja, min­den egyes darab a szívemhez nőtt. — A te me tő kapun nagyon sokat dolgozott. Nem volt fárasztó? — Bizony nem volt könnyű dol­gom, de nem én cipekedtem. Kme- tovics János, fia, Attila, Szimcsák Ferenc és Faragó János segítettek. Egész télen dolgoztunk a kapun, ami március 15-ére lett kész. Szen­té Károly polgármester úr kérésére készítettem el. Megterveztem, le­rajzoltam, majd megmutattam polgármesterünknek, akinek na­gyon tetszett. Ez a temetőkapu története, és mivel maradt még ki anyag, ezért csináltam a nagy fe­szület elé egy gyertyatartót, ami­ben száznál is több gyertya elfér. — Min dolgozik most? — A polgármesteri hivatal falára készítek egy koronás címert, ami egy fehérmárvány alapon lesz. A tervek már megvannak, hamarosan szeret­nék nekikezdeni a munkának. Leg­inkább télen alkotok, mert ilyenkor tavasszal és nyáron sok a dolog a ház körül. De azért ilyenkor is be­beosonok a kis műhelyembe dolgoz­gatni. Nothoff Ingrid képviselőivel. Az első ülésen megválasz­tották a fórum elnökét, kialakították a munkarendet, és a téesz, illetve az állami gazdaság átadta a térképpel dokumen­tált terveket tanulmányozási célból. Nyolc nap után ismét összeültek, és az egybegyűltek elfogadták a terveket. Sem­milyen vitás kérdés nem volt, mindenki nagyon korrekt és körültekintő módon járt el. B. E. tot K. Mihály szervezte. Mindegyikőjük szabadidős beosztással, váltásban jelent­kezik őrségre, természetesen külön jutta­tás nélkül. A helyi önkormányzat idén 25 ezer forintot adományozott a bácsalmási rendőrőrsnek üzemanyag-hozzájárulás­ként, hogy a rendőrség sűrűbben elláto­gathasson Mátételkére. Példaértékűnek szolgál a mátételkiek rendszeretete, és re­mélhetőleg úgy a faluőröknek, mind a rendőröknek kevés munkájuk lesz a köz­ségben. Berki Erika NEM KELL BAJÁRA UTAZNI A bácsalmási földhivatal megkezdte munkáját A bácsalmási önkormányzat törek­szik a régen megszüntetett hivatalok újra megszerzésére. Első lépésként, má­jus 29-én ünnepélyes keretek között átadták a Bajai Körzeti Földhivatal bácsalmási kirendeltségét. A hivatal a Rákóczi utcai kihaszná­latlansága miatt bezár, bölcsődében van, amelyet a környező községek se­gítségével átalakítottak, a belső beren­dezést a megyei földhivatal biztosítot­ta. A kirendeltség illetékességi körébe tartoznak a következő falvak: Kunba­ja, Tataháza, Csikéria, Bácsszőlős, Katymár, Madaras. A hivatal minden­nemű föld- és kárpótlási üggyel foglal­kozik, ami ezekkel a községekkel kap­csolatban felmerül. — Szeretnénk, ha Mélykút is ide tartozna, ehhez már el is küldtük a kérvényt a minisztériumba. Ezen kí­vül kértük, hogy önálló földhivatal­ként működhessünk a jövőben — mondta dr. Sövény Mihály, a bácsal­mási földhivatal újonnan kinevezett igazgatója. Pünkösdi vendégek Bácsalmás német testvérvárosá­ból, Bachnangból június 5-én, pén­teken vendégek érkeznek, akik a pünkösdi rendezvénysorozaton is bemutatkoznak. Szombaton délelőtt, 10 órakor nyílik az a kiállítás a művelődési központban, ahol a helyi alkotók közül Horváth József, a népművé­szet mestere és Erdős Csaba fafa­ragók mutatkoznak be. Láthatók lesznek még a bácsalmási kézi­munka és fafaragó szakkör mun­kái is. Érdekesség, hogy a német vendégek közül Georg Staab mű­vésztanár elhozta festményeit, így azok is közszemlére kerülnek. Dél­után öt órakor a testvérváros Hei­matblaskapelle fúvószenekara jó­tékonysági koncertet ad a művelő­dési központban. Az adományok­ból összegyűlt pénzt a városban létesítendő II. világháborús emlék­műre ajánlják fel. Vasárnap délelőtt ünnepi szent­misére és pünkösdi istentiszteletre várják a hívőket. 11 órakor az Oberbrüdeni, délután öt órakor pedig szintén a Heimatblaskapelle fúvószenekar ad térzenét. A programban szerepel még a Gyűjtemények házának közösen — a vendéglátó családok és a test­vérvárosiak — történő megtekin­tése. Juhász Jenő PERES ÚTON DÖNTIK EL Kié a káptalan- füredi váltótábor? A káptalanfüredi váltótáborban a hosszú évek során több ezer gyermek nyaralt. Tavaly a tábor egyharmados kihasználtsággal működött. Ennek az az oka, hogy a Baja és Bácsalmás környéki húsz önkormányzat tulaj­donában lévő tábort a bácsbokodi önkormányzat bejegyeztette saját tu­lajdonába, ami persze a többi önkor­mányzat nemtetszését váltotta ki. A megkárosítottak úgy döntöttek, hogy bojkottálják a tábort, nem kül­denek nyaralni gyerekeket Káptalan- füredre, ezenkívül beperlik a bácsbo­kodi önkormányzatot. A tárgyalás napját július 15-ére tűzte ki a kecske­méti bíróság. Tóth Árpád, Bácsalmás város pol­gármestere elmondta, hogy rettentő­en bosszantotta őket ez a dolog, mert tavaly városkörnyéki bizottsági ülést tartottak, melyen részt vett mind a húsz érintett önkormányzat polgár- mestere, és ott megegyeztek, hogy megpróbálják megtalálni a lehető leg­jobb megoldást. Erre a bácsbokodiak se szó, se beszéd, a többiek tudta nél­kül bejegyeztették a saját tulajdonuk­ba a tábort, arra hivatkozva, hogy ők voltak a tábor kezelői. Az ügyben sok a tisztázatlan kérdés, ezért egyhamar nem lesz megnyugtató megoldás. De addig hova mennek a gyerekeink nyaralni?! Katymáron és Madarason hosz- szú idő óta nincs kéményseprő, nincs aki kikotorja és rendbe tegye a kéményeket. Évente kétszer meg­jelenik a Filantróp vállalat képvi­selője, és csak az esedékes díjat sze­di be a lakosságtól, ritkán végez munkát. A kéményseprő feladata a kéményseprés, kémények műsza­ki felülvizsgálata, gázkémények műszaki véleményezése, kémények felújítása, béléscsövezése. Jelen pil­lanatban a katymári és a madarasi szolgálatot egy kunbajai ember végzi, így nem csoda, hogy a köz­vetlen problémákat nem tudja or­vosolni. Katymáron a legutóbbi képvise­lő-testületi ülésen Faddi Máté, a jánoshalmi Filantróp Vállalat ki­rendeltségvezetője tartott beszá­molót a vállalat munkájáról. Tájé­koztatójában kitért a falut érintő problémákra is. Elmondta, hogy néhány településen nem megoldott a kéményseprés, valamint az olaj- és a gázkészülékek javítása. A ne­hézséget a létszámhiány okozza, a szakma ugyanis nem tartozik a népszerű foglalkozások közé, így munkaerő nehezen található ezen tevékenység végzésére. „Az Önök segítségét kell kér­nünk, hátha a nyilvánosság ereje segít megelőzni sok százezer fo­rint kárt, megmenteni sok ember életét. Arról van szó, hogy az 53-as főút forgalma az utóbbi években megtízszereződött Tom­pa községben. Ez a túlzottan nagy forgalomnövekedés azon­ban nem zavarja az illetékes út­fenntartó vállalatot abban, hogy tegyen valamit a Kossuth és az Árpád utca sarkán minden héten bekövetkező, két-három komoly karambol elhárítása érdekében. Községünk lakott területén, több kilométer hosszan, szinte nyílegyenesen halad a főút. Ezen egyenes teljes szélességében foly­tatódik a mellékutcának számító Árpád utcában. Azonban a Kos­suth utcához érve, a főút 90 fo­kos szögben elkanyarodik jobb­ra. Ezt jelzi is a „Főútvonal jobbra kanyarodik” tábla. Ám a helyi ismeretekkel nem rendelke­ző, nagyobb távolságról érkező külföldiek és hazánkfiai legtöbb­ször csak azt látják, hogy a szé­les út az egyenesben folytatódik, s mivel figyelmen kívül hagyják a fent említett táblát, egyenes irányba elszáguldanak. Mindig akkor van baj, amikor jobbról, a főútvonalról szabályosan érkezik egy jármű, amely természetesen Elsősorban a szolgáltatás szín­vonalát kellene javítani, aminek feltétele a jó szakembergárda. A megüresedett munkahelyekre felvett dolgozók általában a pró­baidőn belül meggondolják magu­kat és elmennek. így nem tud a lakossággal kialakulni a megfelelő bizalom, mert állandóan új arcok kopogtatnak be a házakhoz. Eb­ből adódik, hogy nagyon sok he­lyen nem engedik be a kéménysep­rőt, akik most már fényképes iga­zolvánnyal rendelkeznek, amit ké­résre felmutatnak. A lakosságtól viszont jönnek a jelzések, hogy a kéményseprő csak a pénzért megy. A rendelet, amely ezen tevékenységre vonatkozik, előírja, hogy a szolgáltató vállalat köteles a munkát elvégezni, és az érte járó díjat beszedni. Továbbá előírja azt is, hogy a lakosság köte­les a munkavégzést eltűrni, a mun­kavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani és a díjat kifizetni. Faddi Máté az önkormányzat segítségét kérte egy megfelelő, megbízható falubeli ember felku­tatásában, aki Katymáron és a szomszédos Madarason elvégezné a fűtéstechnikai munkákat. — elsőbbségi jogával élve — elé- kanyarodik az egyenesen, sza­bálytalanul haladó járműnek. Sajnos, nem múlik el egyetlen hét sem, hogy ne legyenek ko­csitörések és személyi sérülések. Legutóbb három sérültet vitt el a mentő, s persze totálkáros lett a kocsi. Azelőtt is komoly ka­rambol volt, de kár is sorolni, a halasi rendőrök és mentősök többet tudnának erről beszélni. Pedig látszólag egyszerű és olcsó megoldással meg lehetne szüntetni ezt a kritikus helyze­tet. A főútvonal elkanyarodását és a jelzőtáblát megelőzően hul- lámosítani (kerékzáróval ellátni) kellene az úttestet, mely felhív­ná a vezetők figyelmét egyrészt a kötelező lassításra, másrészt arra, hogy figyeljenek fel a táte- la jelzésére, ilyen csekély be­avatkozással meg lehetne előzni heti több százezer forint kárt és több embert várhatna haza a családja. Vagy itt is megvárják, mint a kisszallási útkereszteződés eseté­ben, hogy húsz-harminc ember először meghaljon, s csak az­után oldják meg a forgalmi problémát? Gulyás György Tompa, Árpád u. 33. • A kovácsoltvas kapu örök dísze marad a falunak. Példaszerű érdekegyeztetés Faluőrség Mátételkén AZ ÚTFENNTARTÓT NEM ZAVARJA Szedi áldozatait a tompái „halálkanyar” Az átlagosnál több súlyos baleset történik Tompán. Miért? Megtudhat­juk Gulyás György alábbi leveléből, melyben figyelmezteti az illetékeseket: nem szabad tovább halogatni a kritikus helyzet megszüntetését, annál inkább, mivel az viszonylag egyszerűen megoldható, csak akarni kell. \ Idősek klubja Kunbaján Idősek napközi otthona lesz a pártházból Kunbaján. Hamarosan befejeződnek az átalakítási munká­latok, és az idős emberek végre bir­tokba vehetik az épületet, ahol talál­kozhatnak egymással, beszélgethet­nek, kártyázhatnak, tévézhetnek, igény szerint ebéddel is ellátják őket. Pályázik a katymári általános iskola Sportudvar létrehozására pályá­zatot nyújtott be a katymári általá­nos iskola a Nemzeti Ifjúsági Sza­badidősport és az Egészséges Élet­mód Kuratóriumához. A meglévő iskolaudvar kis át lakítással alkal­mas lesz tanórán kívüli sportrendez­vények szervezésére. Appel József igazgatóhelyettes a legutóbbi képvi­selő-testületi ülésen anyagi támoga­tást kért az önkormányzattól a cél megvalósításához, mert a pályázati kiírás szerint előnyben részesülnek a helyi erőforrásokat is mozgósítani képes pályázók. Szálloda épül Mint korábban már hírül adtuk, Bácsalmás testvérvárosának, Back- nangnak egyik vállalkozója szállo­dát épít Bácsalmáson. Az önkor­mányzat ingyen a rendelkezésre bo­csátotta a földterületet, a német vál­lalkozó viszont ígérete szerint 75 ezer márkát fizet az alapközművek kiépítéséért. Előzetes tervek szerint a hatvanágyas, étteremmel, söröző­vel, teke- és teniszpályával épülő ho­tel a város egyik legszebb épülete lesz. A napokban elkezdődtek a te­reprendezési munkálatok és rövid időn belül megkezdik az alapok le­rakását is. Városi buszjárat indul A Bácsalmási Állami Gazdaság pénteki piaci napokon körjáratsze- rűen városi buszjáratot indít. Elkép­zelésük szerint a város polgárainak igényeihez, szokásaihoz, igazodóan a reggeli órákban (például 7.45-kor vagy esetleg előbb is) egy Ikarus— 211 típusú autóbusszal a város piac­hoz távol eső részeit egyszer vagy kétszer körbejárják. Egy utazásért 10 forint menetdíjat fizetnek az uta­sok. Bácsalmási gyerekek Csillebércen Idén a bácsalmási általános iskola tanulói Csillebércen fognak nyaral­ni. Összesen 71 gyerek és 10 pedagó­gus vehet részt a táborozásban. A költségek meglehetősen magasak, gyerekenként 3000 forintot kell fi­zetni. Schoblocher József iskola- igazgató kérvényt nyújtott be az ön- kormányzat képviselő-testülete felé, melyben kéri a táborozás anyagi tá­mogatását. A testület döntése nyo­mán 40 ezer forintot ad az önkor­mányzat az utazási költségekhez. Mesejáték A Te is tudod, én is tudom című mesejátékot láthatták a gyerekek május 28-án, 14 órai kezdettel a bácsalmási művelődési központ nagytermében. Kotorékverseny Országos kotorékverseny, tacs­kók, terrierek, munkakutyák kedv­telésből tartott ebek tenyészszemléje lesz június 27-én a bácsalmási kikép­zőterületen. Az oldalt szerkesztette és a fotókat készítette: Nothoff Ingrid

Next

/
Thumbnails
Contents