Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-01 / 128. szám
/ PETŐFI NÉPE 1992. június 1., 5. oldal BIZTOSÍTÁS — ÖNGONDOSKODÁS MELLEKLET JO TANÁCSOKKAL Szerkesztette: A. Tóth Sándor Rendszerváltás a biztosítási piacon Interjú dr. Trunkó Barnabással, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnökével zeden át nagyon kemény, nagyon szigorú állami monopólium volt. Tehát ez idő alatt más nem foglalkozhatott biztosítással, csak egyetlen egy, az állam által alapított biztosítóintézet. A biztosítás területén 1986-ban kezdődött el a rendszerváltás, amikor ezt az intézményi monopóliumot a szó szoros értelmében kettévágták, és gyakorlatilag két állami biztosítót csináltak belőle. Noha mind a két vállalat állami tulajdonban volt, ennek a lépésnek mégis az volt a célja, hogy felülről piaci versenyt gerjesszenek. De az csak a verseny szimulálása volt. A hatalmi eszközzel történő kettéválasztásnak érdekes módon az lett az eredménye, hogy az a két biztosítóintézet elkezdett versenyezni egymással, s díjakban egymás alá kínálni. Amíg a fogyasztó ebből alig érzett valamit, a két mamutbiztosító ezalatt majdnem tönkrement. S folyt a kulisszák mögötti harc. Ugyanis úgy gondolták a biztosítók, hogy a versenynek egyetlen szférája lehet: a díjverseny. Mára azonban már kiderítette a piac, hogy az állampolgár nem akkor örül, hogy ha valamit megspórol, hanem ha több vagy jobb szolgáltatást kap a pénzéért. — De ma már több biztosító is működik az országban. Ezek között is kialakul előbb-utóbb a verseny. — Eltörölték azt a régi tilalmat, mely szerint csak állami monopólium működhet, ezért gyakorlatilag lehetőség nyílt korlátlan számú biztosító alapítására — ha van hozzá pénz. • Amerre ekkora \ihar tombol, ott a gazda eredeti számítása az adott évben már aligha jön be. A sok munka csak akkor nem vész teljesen kárba, ha a területet biztosították. (PN-archív) Öt év alatt tizenegy intézet Gazdasági és magánéletünkben egyaránt nélkülözhetetlen társunk a biztosítás. Élet, egészség, lakás, autó, utazás ... Talán többet tudhatnánk a biztosításokról. Ebben segít a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke, dr. Trunkó Barnabás: — A biztosítás, illetve a biztonságra törekvés talán az egyik legalapvetőbb emberi igény, ősi ösztön. A biztonságot az ember sokféleképpen megteremtheti. A biztosítás mint intézmény mozgósítja a társadalom erejét a biztonság megteremtésére: megszervez egy közösséget a hasonló vagy azonos veszélynek kitett emberek csoportjából. Például: az autósokat egy ún. veszélyközösségbe tereli. Ha elég nagy létszámú ez a közösség, matematikai módszerekkel meg tudja állapítani, hogy általában mekkora veszély fenyegeti ezeket az embereket és azt is, hogy mi ennek az ára. Tehát gyakorlatikag egy biztonsági ígérvény áruként jelentkezik a piacon, amelyet — ez a kötvény — az erre igényt tartók megvásárolhatnak. A biztosítás alapfilozófiája az ön- gondoskodás. Az államnak is és a társadalomnak is gondoskodnia kell az állampolgárról. A társadalombiztosítás ezt különféle színvonalon és módon oldja meg, de az öngondoskodásnak még a legfejlettebb, a leggazdagabb társadalmakban is igen nagy lehetőségei vannak. Állami monopólium volt — Van ma már igazi biztosítási piac Magyarországon ? — A biztosítás majdnem négy évti— Komolyan gondolhatták, hogy akad, aki letesz egymilliárd forintot az asztalra? — Valóban magasan határozták meg ezt az összeget, s ezzel egyszer s mindenkorra — vagy legalábbis hosszú időre — a magyar biztosítási díjak sorsa eldőlt. — Sokan azzal is vádolták az illetékeseket, hogy kiárulják a magyar biztosítási piacot. — Erről nincs szó. Az az igazság, hogy a magyar biztosítási piac és intézményrendszere nagyon rossz állapotban van. Öt év alatt 11 biztosítóintézet alakult! Ezt természetesen nem lehetett volna megoldani a külföldi tőke részvétele nélkül. De nem az a legfontosabb, hogy a külföldi tulajdonos befizeti a Nemzeti Bankba az alaptőkepénzt, hanem az, hogy idehozza az értékesítési, az informatikai, a lebonyolítási rendszerét és azokat a termékeket is, amelyeket másutt már viszonylag fejlett környezetben letesztelt és kipróbált. — Kell-e Magyarországon ennyi biztosítóintézet? Negyven évig egy, majd kettő is ellátta a feladatokat. Nem kellene inkább a már meglévőket erősíteni? Nagy igény a vállalkozóknál — Csak összehasonlításként mondom, a két világháború között 71 biztosító működött Magyarországon. Ausztriában, — amely sok tekintetben hasonlít hazánkra — ott is majdnem száz a ma működő biztosítóintézetek száma. Szóval a piac nagyon sok biztosítótársaságot elbír. A sokszínűség gazdagítja a kínálatot. A jövő, véleményem szerint, a kis és közepes biztosítóintézeteké, amelyek speciális igényekre épülve próbálják „telíteni” a magyar biztosítási piacot. A vállalkozási szférában is nagy az igény, mert a magyar vállalkozásokat mindig a tőkeszegénység jellemezte. Meg kell tehát szoknunk, hogy mindennapi életünk állandó kísérői lesznek a különféle biztosítások. — Hány külföldi biztosítótársaság van tulajdonképpen Magyarországon? — Tizenegy. Az AEGON az Állami Biztosító részvényeinek 75 százalékát vásárolta meg! A Colonia.ugyancsak nagyon rangos európai biztosító, amely részvényese az Atlasznak, de — A Magyar Biztosítók Szövetségének mi a szerepe? — Előre kell bocsátanom, hogy mind a 11 cég Magyarországon bejegyzett, magyar biztosítóvállalat. Függetlenül attól, hogy a részvénypakettek Kölnben, Münchenben, esetleg Párizsban vannak. Külföldi tulajdonlásról meg külföldi tőkéről beszéltünk, de ezek magyar vállalatok, tehát a magyar jog alapján, magyar cégbíróságnál bejegyzett, a magyar jogszabályok alapján működő biztosítók. Szövetségünk fogja össze őket. Kétirányú feladatunk van: az egyik a szakma érdekképviselete és érdekvédelme. alapított egy százszázalékos külföldi tulajdonban álló társaságot is Magyar- országon. Itt van a Generál-csoport — trieszti székhelyű, de inkább osztrák cég. A francia GAN biztosítási csoport is százalékos biztosítóintézetet alapított. A holland Nationale Nederlanden ugyancsak százalékos életbiztosítót létesített Magyarországon. Gyakorlatilag az olasz, az osztrák, a holland, a francia, a német és az amerikai tőke is képviselteti magát. Nem vitás, hogy minden szakmának —, így a biztosítási szakmának is — vannak nagyon sajátos érdekei, amelyeket az egyes intézeteknek üzleti céljaiktól függetlenül, közösen kell képviselniük, elsősorban az állami szervekkel, a hatóságokkal és a Pénzügyminisztériummal, mint a biztosítási szakma felügyelőjével kapcsolatban. A szövetség másik funkciója, hogy megpróbálja koordinálni azokat a tevékenységeket, amelyeket a biztosítóintézetek eddig házon belül végeztek vitatható hatékonysággal. Vonatkozik ez például még olyan területekre is, mint a biztosítási csalások elleni szakmai fellépés. A szakma érdekképviselete Bombaüzlet? Alig van ma ember Magyar- országon, aki ne lenne kapcsolatban a biztosítóintézetek valamelyikével, s ennél fogva ne lenne véleménye róluk. Akiknek nem volt még káresetük — nem égett ki a lakásuk, az autójuk, de még csak egy vihar sem tisztelte meg őket ablakaik üvegének kitörésével —, azok általában azt mondják: bombaüzlet a biztosítás, hisz beszedik tőlük a tömérdek díjat, és nem adnak érte cserébe semmit. Viszont akit ért már kellemetlen meglepetés a természeti erők részéről, például százezrekre rúgó kár keletkezett a házában, az megtapasztalhatta: jó, ha van az embernek biztosítása, mert a bajban visszatérülnek azok a forintok, amelyeket évtizedek alatt — vagy esetleg éppen csak hónapok alatt — a biztosító számlájása befizetett. Hogy valójában bombaüz- let-e a biztosítás ma Magyarországon? Mostanában az autó- biztosítások díjtételeinek emelését igazolandó, panaszkodnak az intézetek. Engem, állampolgárt, aki a jövedelmem egy részét arra költőm, hogy ami javakat meg tudtam szerezni, azokat biztonságban tudjam, nem is az érdekel, hogy mekkora haszonnal dolgoznak a biztosítók, s talán mások is egyetértenek velem. A lényeg az, hogy tisztességes, a kért díjakkal egyenértékű szolgáltatást kapjak, ha rászorulok a kártérítésre. Azonban még ennél is jobbnak tartom a magam számára, ha sosem kell érvényesítenem a kötvényben rögzített jogaimat... — ats — Teret a TÉR-nek! A francia tőkével létesült EURÓPA Biztosító Rt. még alig 1 éve lépett a magyar közönség elé és az eddig ismert biztosítási módozatok mellett máris egy újjal jelentkezik. A „Testületi Élet- és Rokkantságbiztosítás” (TÉR) módozat nagyszerű lehetőséget nyújt vállalatok számára, hogy dolgozóik, munkatársaik számára megnyugtató biztonságot teremtsenek. Érdemes részletesen megismerkedni az EURÓPA Biztosító Rt. új módozatával. (Regionális képviselőnk Karádi János Kecskemét, Batthyány u. 25. Telefonifax: 06-76/25-857 • Karádi János regionális képviselő. Európa Európa A TÉR biztosítást megkötheti minden olyan vállalat, vállalkozó, ahol munkaviszony keretében legalább 100 dolgozót foglalkoztatnak. Előzetesként a legfőbb előnyökről: ez az első és egyelőre egyedüli olyan szociális gondoskodási mód, melynek keretében a munkaadók — az érvényes adó- és társadalombiztosítási törvénynek megfelelően — köztehermentesen köthetnek biztosítást dolgozóik szociális védelmében. VELÜNK NEM KÖTELEZŐ, VELÜNK ÉRDEMES
