Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-03 / 130. szám
8. oldal, 1992. június 3. PETŐFI NÉPE A KOZTARSASAGI MEGBÍZOTT IGÉI Nem lesznek főispánok A köztársasági megbízottak egyes feladatairól szóló kormányrendelet május végén lépett életbe, amely az önkormányzati törvényben és a köztársasági megbízott jogállásáról, hivataláról és egyes feladatairól szóló törvényben foglaltak végrehajtásáról rendelkezik. A kormány szerint e rendelettel nem erősödött meg a köztársasági megbízotti intézmény, nem kapott nagyobb hatáskört, csupán a feladatkör részleteződön. Az ellenzék viszont úgy ítéli meg, hogy ezáltal kiszélesedik a köztársasági megbízott „formális és informális hatalma”. Olyan jogosítványokat kap, amelyekkel korábban a megyék rendelkeztek, s lényegében a kormány a középszintű önkormányzati rendszer helyébe létrehozza a tőle függő, „megyepótló” hatalmat. Ezzel szemben dr. Szentgyörgy- völgyi Péter államtitkár, a fővárosi köztársasági megbízott azt mondja: a kormány éppen azáltal, hogy nyolc régióra, nyolc köztársasági megbízottra bízta az állami feladatokat, éppen nem centralizál, hanem megosztja a hatalmat. Ami pedig a köztársasági megbízottak kezében összpontosuló hatalom mibenlétét illeti, ahhoz érdemes figyelmesen elolvasni a fent hivatkozott rendeletet. Merthogy abban csupa olyan igék szerepelnek, mint kérhet, tájékozódhat, véleményez, elemez, összehangol, kezdeményez, közreműködik, és igy tovább. Vagyis világosan kiderül, nem hatalmi intézkedésekről van szó. Dr. Kajái József, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára pedig a minap úgy nyilatkozott, hogy a köztársasági megbízottak a végrehajtó hatalom régiókban dolgozó képviselői. A kormány saját szakembereinek tekinti őket, a végrehajtó hatalom középszintű vezetőit. Akik a legtájéko- zottabbak a régiókban kialakult állapotokról. Mint köztudott, a köztársasági megbízotti intézmény két éve létezik a hazai közigazgatásban. S az eredetileg tervezett, megyénként működő főispánság helyett kompromisszumként került ez az új fogalom az önkormányzati törvénybe. Fő feladatuk: az önkormányzatok tevékenységének törvényességi felügyelete. A köztársasági megbízott hatáskörébe került a másodfokú hatósági jogkörök legnagyobb része, valamint a dekoncentrált, nem ön- kormányzati közigazgatási szervek tevékenységének koordinálása. Továbbá az önkormányzati és nem önkormányzati, de közigazgatási szervek munkakapcsolatának összehangolása. És újabban egyes önkormányzati feladatok ellenőrzése és felügyelete is. A köztársasági megbízott egyes feladatairól szóló kormányrendelet valóban csak egyes feladatokról szól. Olyanokról, mint hogy a köz- társasági megbízott az „illetékességi területén összehangolja a centrális alárendeltségű államigazgatási szervek ügyfélfogadását, a köz- igazgatási szakemberek képzésitovábbképzési tevékenységét. . .” A további részletezés már az egyes köztársasági megbízotti hivatalok feladata. K. M. BORÍTÉKOS sorsjegy — BEVÉTELBŐL TÁMOGATÁS Alapítvány életterünkért A környezetvédelem napjaink kiemelt témaköreinek egyike. Mind többen ismerik fel, hogy a környezetvédelmi problémákról nemcsak beszélni kell, hanem tenni is megoldásukért. így van ezzel a Környezetünkért Egyesület is, melynek létrejöttéről, tevékenységéről dr. Scholz Tamás elnökkel beszélgettünk. — Hogyan körvonalazza szervezetük jellegét és céljait? — Égy speciális, 13 tagú egyesületről van szó, amelynek kiemelt feladata: ajánlások készítése a kor- '■mányzatnak. A szervezet céljai kö- iZÖtt szerepel egy másik ajánlás is: a Magyar Tudományos Akadémiának, hogy ismerje el a környezet- tudományt, miként más tudományágakat. A Környezettudományi Szabadegyetem megszervezése, az INTACT ’93 Környezet- védelmi Kongresszus, Kiállítás és Szabadalomvásár megrendezése; a segítségnyújtás konkrét hazai környezetvédelmi problémák megoldásában szintén céljaink közé tartozik. Az ajánlások egy részét már meg is fogalmaztuk. — Ezek közül melyeket emelné ki? — A két legfontosabb, amelyekről bővebben szólnék, az „Ajánlás a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlésének” és „Ajánlás a környezeti érdekegyeztetésre”. Tudományos alapokon A környezetvédelem és fejlesztés ügye olyan feladatokat ró a jelenlegi társadalomra, a maga és az utána következő generációk érdekében, melyek nem nélkülözhetik a tudományos megalapozást. Mivel a környezet védelmének a legszélesebb értelemben vett termelésben és fogyasztásban kell megvalósulnia, szükségszerű, hogy a Magyar Tudományos Akadémia is vállaljon ilyen feladatokat. Az egyesület szerint a környezetvédelemnek be kell épülnie napjaink gazdasági folyamatába. Tudományként ismerjék el, és az oktatási programban is szerepeljen. Ezért megfontolásra* ajánljuk, hogy illessze az MTA szervezeti keretébe a környezettudományt, és nemzetközi kapcsolatai révén kezdeményezze vagy szorgalmazza a nemzeti tudományos akadémiák együttműködését. Az MTA szervezeti keretében hozza létre a Környezettudományi Szakosztályt, határozza meg e határterületi tudományág tudományos feladatait, ennek alapján szervezze a magyar tudományos kutatást, biztosítsa a tudományos fokozatok elnyerésének lehetőségét ezen a területen is, és biztosítsa a környezettudomány akadémiai kutatásainak személyi és anyagi feltételeit. Kiemelten fontosnak tartjuk a környezettudományi jövőkutatás megalapozását úgy Magyarországon, mint nemzetközi vonatkoz isban. A társadalomban a környezet használatát hosszú távon kell biztosítani. Mivel az adott pillanatban a társadalmi csoportérdekek eltérőek, a hosszú távú célok megvalósítása érdekében folyamatos érdekegyeztetésre van szükség. Ennek érdekében ajánljuk, hogy egyik oldalon a kormány hozza létre a Környezeti Kabinetet, melyben az érintett miniszterek vegyenek részt. A másik, nem kormányzati oldalként pedig a munkaadók, munkavállalók, önkormányzatok és környezetvédelmi mozgalmak képviselőiből álló testület létrehozását javasoljuk. — Az egyesület tevékenysége az ajánlások készítése mellett még mire terjed ki? Pénzt az önkormányzatoknak — Két alapítványt hoztunk létre 1991 végén. „Alapítvány a Környezet Társadalmi Ellenőrzéséért” és „Alapítvány az Önkormányzatok Környezetvédelmi Támogatására”. — Mi tette szükségessé ez utóbbi létrehozását ?-— Az állami támogatások csökkenése, az anyagi források beszűkülése mind kevésbé teszik lehetővé, hogy az önkormányzatok saját erőből képesek legyenek megoldani környezetvédelmi programjaikat. Az alapítók — a Környeze-: tünkért Egyesület és az Ökofinánc Rt. — e visszás helyzetet felismerve hozták létre az alapítványt. A célkitűzések között szerepelt egy sorsjegynek a kibocsátása is. —- A „Környezetünkért” borítékos sorsjegy, amely már forgalomba is került, miben különbözik a többi, ismert sorsjegytől? — Abban, hogy amig azoknál a sorsjegyeket kibocsátó cégek kasz- szájába és a költségvetésbe folyik a haszon, addig a mi esetünkben a bevétel az önkormányzatok környezetvédelmi beruházásainak fejlesztését szolgálja. Nyilvánvalóan ez a közcélú akciónk nem oldja meg az évtizedek óta elhanyagolt, mostohán kezelt terület problémáit, de segít rajta. Az alapítvány mindenki számára nyitott. Az önkormányzatok közül sokan — lehetőségeikhez képest — anyagilag is támogatták az alapítványt. Örömünkre már a meghirdetést követő napon számosán vállalkoztak a sorsjegyek terjesztésére. A sorsjegy kibocsátásához szükséges tőkét a Magyar Hitelbank Rt. előlegezte meg, s egyszersmind vállalta a szponzorálását is. . Merő Éva PÉCSI PÉLDA Személyi szám nélkül? A polgárok adatainak nyilvántartásáról szóló törvénytervezet konzerválná az Alkotmánybíróság által kifogásolt állapotot, s a párhuzamos adatgyűjtés és -tárolás felesleges terheit hárítaná a költség- vetésre — véli az új személyi azonosító kód egyik kidolgozója, Gyi- mesi László. A pécsi számítógépes rendszerszervező és szerzőtársa korábban olyan azonosítót fejlesztettek ki, amely kizárja a különböző adatbázisokban tárolt személyi információk összekapcsolhatóságát, mert a névhez és a születési dátumhoz a különböző nyilvántartásokban eltérő, s a többiben nem is értelmezhető kódokat rendel. A számítógépes adatvédelem és azonosítóképzés problémakörével több mint egy évtizede foglalkozó pécsi szakember arról tájékoztatott, hogy teljes biztonsággal védett számítógépes programjuk már több pécsi adatbázisban kifogástalanul működik. A szakértő hangsúlyozza, hogy a korszerű adatnyilvántartási rendszerek a világ fejlett országaiban sem az egységes személyi számra, hanem az adatok összekapcsolását kizáró, garantáltan különböző helyi azonosítókra épülnek. A törvénytervezet viszont csaknem húsz különböző adatbázisban tenné lehetővé — még ha csak átmenetileg is a személyi szám fenntartását, s napjaink korszerű számítógépeivel a minden rendszerben azonos kód alapján szereplő személyekről sokféle információ összegyűjthető. Bár a tervezet igyekszik jogi biztosítékokat nyújtani e visszaélési lehetőség ellen, a pécsi szakértő véleménye szerint azonban technikai korlátokra is szükség volna. Arra is felhívja a törvényhozók figyelmét, hogy az adatok kiszivárgása az egyre korszerűbb eszközöket használó szervezett bűnözés dolgát is megkönnyítheti, ami ellen a helyi igényekre alapozott, decentralizált nyilvántartási rendszerek nagyobb biztonságot nyújthatnak, létrehozásuk és fenntartásuk kiadásai pedig nem a központi költségvetést terhelnék. A meglévő adatvagyon célszerű, funkcionális „felosztásával” senki sem veszítene információkat, hiszen azok bizonyos fontos érdek esetén bírósági úton továbbra is hozzáférhetők maradhatnak. AZ ÉVSZÁZAD ASZÁLYA JÖN? Akiknek már vízre sem telik Az elmúlt tíz évből nyolc aszályos volt. Lassan hozzászokunk a meleg és száraz tavaszhoz, nyárhoz. Az időjárás az idén azonban katasztrófával fenyegeti a mezőgazdaságot. A májusban szükséges 50-60 mm csapadéknak csak a 10 százaléka hullott idáig, az is meglehetősen egyenlőtlen eloszlásban. Csongrád megyében novembertől áprilisig csupán 37 milliméter hullott, szemben a 175 mm-es, 30 éves átlaggal. Tömörkényen az idei év csapadéka összesen 9 mm volt idáig. Baja, Szeged, Szarvas és Túrke- ve térségében 1881 óta az idei a legszárazabb december—májusi időszak. A csapadékkal ellentétben a havi átlaghőmérsékletek meghaladták az átlagot és ez a szeles időjárással párosulva teljesen kiszárította a talaj felső, 20-25 cm-es rétegét, pont a vetési mélységet. A meglévő 15-25 cm-es vízkészlet a növények számára nehezen felvehető formában van jelen. Az 50-100 cm mélységű talajrétegek azonban még nedvesek, ezért ha egy kis eső mégis csak esne, az megmenthetné a kapások nagy részét. A szegénység láncreakciója A csapadék pótlására nincs mindenhol lehetőség. A szövetkezeteknek csak tíz százaléka tud öntözni. Ez 25 ezer hektár öntözhető területet jelent. A gabona például 30 cm-es száron kalászok Ráadásul a vetésterülete egyharmadával csökkent és az, amit elvetettek, sem kapott megfelelő mennyiségű műtrágyát. Mindez akkor történik, amikor a gabona világpiaci ára fél év alatt 40-60 dollárral nőtt tonnánként. Most 140-180 dollárt adnak egy tonna búzáért, mi azonban a kedvező helyzet ellenére sem tudunk majd többet exportálni, így bár élelmiszerhiányt nem okoz sem a vetésterület csökkenése, sem az aszálykár, a tervezett 2,2 milliárd dollárnyi export azonban 100—500 millió dollárral is csökkenhet. 2-3 tonnányi terméskiesésre számítanak a szövetkezetek. Az idén kiadott exportengedélyek 1,7 millió tonnára vonatkoznak, de lehet, hogy még ennyit sem tudunk exportálni. Azon a kis területen sem, ahol lehetőség lenne az öntözésre. Az öntözőberendezések működtetéséhez szükséges 40 forintos gázolajat használva es 40 százalékos hitelkamat mellett nem lehet a növénytermesztést finanszírozni. 252 szövetkezet már csődöt jelentett és 52 áll fel- számolási eljárás alatt. Sok szövetkezet még a tavalyi vízdíjjal is tartozik a vízszolgáltatóknak, ezért a vízügy az 1991. évi vízdíj rendezéséhez köti a vízszolgáltatás megkezdését. Akadályt jelent az is, hogy a vízszolgáltatás megkezdése előtt általában az alapvízdíj 20-25 százalékát kéri a víz- szolgáltató, energiaköltségeire és karbantartási munkák elvégzésére. Néhol az egész vízdíjat előre kellene befizetniük a termesztőknek. Ráadásul a csődelj árás alatt álló szövetkezetek akkor sem tudnák a vízdíjat befizetni, ha akarnák, mert a törvény az egyezség megkötéséig erre nem ad lehetőséget. > Valamikor ebből a kútból vitték a permetezéshez a vizet. Ma már csak kegyeletből őrzi az ágast, az ostorfát a gazda. (Fotó: Kispéter Imre) Csongrád, Bács-Kiskun megye segélykéréssel fordult Gergátz Elemér földművelésügyi és Kupa Mihály pénzügyminiszterhez. Ebben kérik a csúcsenergia-felhasználás költségeinek elengedését, illetve támogatását, ami Csongrád megyében kb. 100 miihó forint. A vízkészlet-használati díj csökkentését, indokolt esetben elengedését, továbbá az öntözőgépeknél felhasznált gázolajár útalapból való kivételét is kérik, hisz e gépek sosem mennek közúton. Elvárnák a vízszolgáltatási díj egy részének központi alapból való átvállalását is. Nemcsak a szárazság — akár is rekordméretű A likviditási gondokat növeli az is, hogy a bankok rossz adósnak tartják a mezőgazdaságot és nem szívesen hiteleznek, pedig a mezőgazdaságban az egységnyi vagyonra jutó hitelterhek mutatói jobbak, mint az ipar egyes területein. Még ahhoz a 20 milliárdos támogatáshoz sem tudnak egykönnyen hozzájutni a szövetkezetek, amit szántási és vetési munkáikra kaptak, mert a bankok álláspontja az, hogy hitelt szervezeteknek és nem tevékenységnek nyújtanak. Kiszorul a hitelfelvevők köréből az, aki tartósan veszteséges volt az elmúlt években, vagy egy bizonyos mértéket meghaladó vesztesége van. Nem tesznek a pénzintézetek különbséget a veszteség keletkezése szerint, ezért olyan jó földön, eredményesen gazdálkodó szövetkezetek sem hiteleznek, akik az 1990. évi, az „évszázad aszályának” estek áldozatul. Köny- nyen meglehet, hogy az idei aszály hatása még a két évvel ezelőttit is felülmúlja, mert műtrágya- és szervestrá- gya-hiánnyal, gyomosodással, gyengébb minőségű vetőmagvak elvetésével, privatizációval és csődhullámmal párosul. Mindezek miatt Szolnok, Békés, A hó nélkül telelt kalászosok hátránnyal kezdtek, s az időjárás nem kényezteti a vetéseket továbbra sem. (Fotó: PN-archív) Soron kívül 400 millió A Parlamenti Agrárklub is sürgeti a kormányzatot rövid és hosszú távú tervek elkészítésére. Javaslataik szerint a csatornákat sürgősen fel kell tölteni vízzel, a vízhasználatot ingyenessé vagy legalábbis mérsékeltebb díjszabásúvá kellene tenni. Csökkenteni kell az energiaárakat. Másrészt sürgető feladat, hogy a kormány a következő hónapokban keresse a megoldásokat az ez évi őszi munkák elvégzésének biztosítására. Hosz- szabb távon az aszálykárok elleni küzdelem a természetes csapadék megőrzésében, a víztakarékos gazdálkodásra való áttérésben jelölhető meg, amihez biztosítani kell a megfelelő talajművelőgépek beszerzését és szárazságtűrő fajták elterjesztését a termesztésben. Mivel az MT A felmérése szerint hazánk területének csak 17 százaléka öntözhető, biztosítani kell a lehetőségek maximális kihasználhatóságát. A Földművelésügyi Minisztérium a kormány elé teijesztett programjában azt javasolta, hogy a tavaszi munkákra elkülönített, de fel nem használt, 10 milliárd forintnyi hitelt az öntözésre lehessen felvenni, állami garanciavállalás mellett. A kormány szóvivője pedig május 21-én bejelentette: a mezőgazdaság aszálykárainak enyhítésére soron kívül 400 millió forintot folyósítanak. Toldy Eszter ANYAKÖNYVI HÍREK KISKUNFÉLEGYHÁZA Születtek (május 25. és 29. között anyakönyvezettek): Máthé Noémi (anyja neve: Kókai Ilona), Máthé Barna (Kókai Ilona), Barna-Pap János (Hideg Rozália Erzsébet), Nógrádi Zoárd Gergő (Ficsór Franciska), Horváth Zoltán (Tóth Ildikó), Máté Kristóf (Födi Éva), Terjéki Gergő (Hegedűs Piroska), Fehér Szilvia (László Ágnes), Pintér László (Dóra Ildikó), Csatlós Imre (Fekete Ágnes), Szarka Krisztina Mária (Szalai Krisztina), Horváth Árpád (Azcél Judit Terézia). Házasságot kötöttek: Almási Ildikó — Sinkó Imre János, Mészáros Judit — Görög László, Jégh Roberta — Tarjányi Tibor, Tóth Terézia — Rácz István. Meghaltak: Máriás Jánosné Szabó Zsuzsanna — Kiskunfélegyháza, Deim Zoltán István — Kiskunfélegyháza, Kürtösi Rozália — Kiskunfélegyháza, Szabó László János — Kiskunfélegyháza, Korpádi Józsefné Bliznik Rozália — Kiskunfélegyháza, Zom- bor Gábor — Kiskunfélegyháza, Sárkány Mihály — Kiskunfélegyháza, Dorogi Ferenc — Kiskunfélegyháza, Berkes Józsefné Száraz Ilona — Kiskunfélegyháza, Varga Istvánná Tajti Ilona — Jászszent- lászló, Fricska Erzsébet Ilona — Kiskunfélegyháza. KISKUNHALAS Születtek (május 22. és május 28. között): Paszmár Zsolt (Németh Erika), Vincze Zoltán István (Mészáros Erzsébet), Császár Brigitta (Rudics Katalin), Lengyel Patrik (Tkálácz Zsuzsanna), Szabó Béla (Bataseva Zsanett), Rasztik Máté (Racsmán Etelka), Bállá Gréta (Sréter Melinda), Kuti Attila András (Rohoska Zsuzsanna), Bonti Jácint (Szlávik Erika), Nagy- györgy Richárd Alex (Nánai Klára), Kis-Kurgyis Bettina (Katona Éva), Vereb István Pál (Gergye Ágnes Zsuzsanna), Czibolya Ádám (Szabó Mária). Házasságot kötöttek (május 30- án): Csányi Norbert László és Albert Anikó, Fekete Attila István és Adácsi Ágnes, Borsodi László és Szőke Julianna Terézia, Szűcs Gergely és Lapos Erna, Paprika Sándor és Kiss Andrea. Meghaltak (május 27. és június 1. között anyakönyvezettek): Kovács Károly (Kecel), Szabadi Istvánná Földvári Julianna (Kiskunhalas), Vajda Ádám Árpád (Kiskunhalas), Vizkeleti Balázs (Kiskunhalas), Gyi- mes Lajos Károly (Kiskőrös), Sztakó Jánosné, Pintér Ámália (Soltszent- imre), Ábrahám Lászlóné Huszta Erzsébet (Kiskunhalas), Agócs Benő (Kiskunhalas), Tapodi István (Zsa- na), Áts János (Kunfehértó), Jelen- csik János (Kiskunhalas).
