Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-30 / 153. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. június 30., 5. oldal A PN-KALAUZ VENDÉGE A lámpás Czintos Kecskeméten egy új cég neve már-már fogalommá kezd válni a városban: Czintos és Társai. A ká- efté ügyvezetője és többségi tulaj­donosa, Czintos Csongor stílszerű­en választotta ki a legszebbek közé tartozó reklámtábláik helyét, a lámpaoszlopokat, hisz maguk is lámpagyártással, világitásíechni- kával foglalkoznak. A főnököt is így emlegetik: a lámpás Czintos. Ki ő, honnan jött és mit akar, mi­ként gondolkodik az üzletről és általában a világról? — Czintos. Nem túl gyakori név Kecskeméten __• — Erdélyi név. A nagyapám egyébként egy Dráva menti falu­ban volt jegyző, majd 1950-ben Siófokra internálták a családot. Én ott születtem. Ott ismerkedtem meg egy Végh Lilla nevű kecske­méti lánnyal. Összeházasodtunk, vele jöttem a városba. Ő most koz­metikus. — A Balaton partján télen—nyá­ron. Vidám lehetett az élet... — Már akinek. Én huszonöt évesen voltam először strandon. Fürödtem s fociztam a parton persze korábban is, de hogy ki­feküdjek napozni, az elképzelhe­tetlen volt. Apám korán elhagy­ta a családot, s anyám tartott el bennünket, óvónői fizetésből. Moziba abból a pénzből mehet­tem, amit én kerestem. Dolgoz­tam is minden nyáron, kilenc­éves koromtól. — Mit lehet kilencévesen dolgoz­ni? — Szereztem egy kiskocsit. Vártam az állomáson, jöttek »a nyaralók, felpakolták a bőrönd­jüket, én pedig húztam a kocsit, s mutattam, hogy mi merre van. Tizenhárom évesen már újság­árus lehettem, ezt csináltam az egyetem végéig minden nyáron. Jó iskola volt, mert megtanul­tam, hogy miként kell megküz­deni a konkurenciával. — Mondják, hogy akik már gyermekkorukban rákényszerülnek a munkára, azok vagy belerokkan­nak, vagy kialakul bennük egy egészséges teljesítménykény­szer ... — Én nem tudtam magam más­nak elképzelni, csak elsőnek. Érettségiig egyszer volt egy négye­sem, ami nagyon bántott. S mi­közben a nagyapám a halálos ágyán azon kesergett, hogy nem érhette meg az oroszok kivonulá­sát, én KISZ-titkár voltam a siófo­ki gimnáziumban. S komolyan vettem a KISZ-titkárságot, mert vonzott a feladat, meg akartam fe­lelni. Ha építőtáborban voltunk, nem tudtam magamat másik bri­gádban elképzelni, mint amelyik a legtöbb almát szedte le. Az egyete­men azután már alább adtam, vol­tak közepeseim is, de ott is szeret­tem versenyezni. — Gépészmérnök, majd lámpa­gyáros lett. Fúró-faragó gyerek volt? — Nem. Huszonöt évesen vet­tem az első saját csavarhúzómat. A család azt akarta, hogy orvos legyek, de én nem akartam beteg emberek között élni. Matematiká­ból és fizikából versenyeket nyer­tem, s mivel a műszaki egyetemen ezek voltak a felvételi tárgyak, oda jelentkeztem. Épületgépésznek, mert építész a gyengébb rajzkész­ségem miatt nem lehettem volna. Egyéb motivációm nem volt. A vi­lágítástechnikai tervezést már az egyetemen szerettem meg. — S rögtön a lámpagyártással kezdte? — Akkor még az ilyesmire nem volt mód. Két évig voltam a siófo­ki vízműnél, majd 1981-től szintén két évet a kecskemétinél. A Tö- vállnál folytattam, s közben el­kezdtem a magántervezést. 1985- ben álltam teljesen a saját lábamra, amikor megalakítottam a Ther- moplán Gmk-t. — Milyen érzés volt? — Kudarcként éltem át, mert a Tövállnál nem tudtam egye­nesbe hozni egy lerobbant lakatosüzemet. Utóbb persze lá­tom, hogy ennek nem csak én voltam az oka, s hogy nekem tu­lajdonképpen semmilyen főnök se felelne meg. 1990-től létezik a Czintos és Társai Kft. — A lámpagyártás hogyan futott fel? — A nyolcvanas, kilencvenes évek fordulóján nagyot fejlődött Magyarországon a harmadik szek­tor. Üzletek, vendéglátó-ipari egy­ségek és bankfiókok egész sora nyílt, amelyeknek hangulatos bel­ső világításra, lámpákra volt szük­ségük. Ez a piac jelentette és jelenti ma is számunkra a konjunktúrát. Büszke vagyok, hogy mi szállítot­tuk a lámpákat a szolnoki Sziglige­ti Színház és a budapesti honvéd­kórház felújításához, valamint a Budapest Bank fővárosi és kecske­méti fiókjaihoz. Ha csak egy keve­set is, de az idén már exportálunk is, csehszlovák megrendelésre. — Nagy a konkurencia? — A hazaiak közül rajtunk kí­vül két-három felfutó cég van. Na­• Czintos Csongor, a lámpagyáros. (A szerző felvétele) gyón jönnek viszont a magyar pi­acra a nyugatiak, főleg az olaszok. — Elárulna néhány számadatot? — Tavaly 29 alkalmazottal 46 milliós árbevételt értünk el, s a dol­gozóknak 23 ezer forintos átlag­bért fizetünk. Az idén 45 emberrel minimum meg kell dupláznunk a termelést. Munkahelyteremtésre állami támogatást kaptunk. Jövő­re új telephelyen, száznál nagyobb létszámmal dolgozunk majd, s az árbevételünknek meg kell haladnia a 150 milliót. — Partnereik között nagy közü- letek is vannak. Mennyire tisztán történik a megrendelések elnyerése? — Mi erős' elhatározással meg­fogadtuk, hogy tisztán dolgozunk. A megrendelések teljesítése után legfeljebb egy vacsorát fizettünk a partnereknek. Az viszont a hiány- gazdaságban előfordult, hogy az alapanyag-beszerzés során kényte­lenek voltunk fizetni, hogy dolgoz­ni tudjunk. De tavaly tönkrement az utolsó olyan állami cég is, ahol ezt kikövetelték. A piac egyébként csak lassan tisztul. Huszonöt­harminc kereskedővel is kapcso­latban állunk, s közülük nem egy csak nehezen értette meg, hogy mi mindenről számlát akarunk adni. S nem kevesebbről, hanem ponto­san annyiról, amennyit az illető vásárolt. Két gyermekünk van, nyugodtan alszunk, s azt hiszem, így jutunk messzebbre. Bízunk, mert azt az életfilozófiát követjük, amely nekem kilencéves korom óta bevált. — Hogy hangzik? — Dolgozni kell és kész ... Bálái F. István CÉGBÍRÓSÁGI HÍREK 1992. május 25. és június 25. között a megyei cégbíróság az alábbi társaságokat jegyezte be: Jankovics és Jankovics Ipari és Kér. Kft. (Lakitelek) — Tele- matikon Kft. (Kecskemét) — Fer-Treno Kér. Kft. (Kiskunfél­egyháza) — Kredit Játékterem Kft. (Kiskőrös) — Werlin Kér. és Szóig. Kft. (Kecskemét) — Delfinboy Szállítási és Kér. Kft. (Kecskemét) — Euromobil Ipari Szóig, és Kér. Kft. (Kalocsa) — Revital Vagyonkezelő, Pénzügyi, Gazdasági és Kér. Kft. (Baja) — BM és BM Kér. és Szóig. Kft. (Kiskőrös) — FA-GO-HUNGA- RO Ált. és Kér. Szóig. Kft. (Kecskemét) — Építőipari, Fai­pari Kér. Kft. (Baja) — Protorel Gyártó és Kér. Kft. (Kiskőrös) — Aranymag Kér. és Szóig. Kft. (Kecskemét) — Farkas es Fia Mezőgazdasági és Kér. Kft. (Hajós) — Sz. és RO Kér. és Szóig. Kft. (Lakitelek) — Alu- king Fémtömegcikket Gyártó és Forg. Kft. (Kerekegyháza) — Elektronspa Elektronikai Kft. (Kecskemét). Ha többet nyújtasz — többet érsz A most induló hazai kisvállal­kozóknak a nagyvonalú piacis­meret mellett feltétlenül célszerű meghatározni azokat a piaci ré­seket, ahová különösebb ráfordí­tások nélkül is bejuthat. Ezek többnyire kisvolumenű igények, amelyekért a nagy versenytársak nem szállnak csatába, s éppen ezért alkalmasak lehetnek arra, hogy az új vállalkozó általuk mintegy hídfőállást létesíthessen a megcélzott piacokon. Hangsúlyozom: induláskor nemcsak a külföldi, hanem a ha­zai piacismeretet is fontosnak tartom, különösen a rétegenkénti fogyasztói igények becslésszerű felmérését. Ennek érzékeltetésére egyetlen külföldi példa: Japán­ban egy sor terméket kifejezetten az idős, nyugdíjas polgárok igé­nyeinek kielégítésére hoztak lét­re. Ezek többnyire könnyen ke­zelhető, műszaki ismereteket nem igénylő gépek, háztartási eszközök, az életvitelt segítő szolgáltatások. Erre itthon is fel lehet készülni — bár ma még csak kevés a fizetőképes nyugdí­jas, de remélhetőleg ez változni fog a jövőben. Viszonylag könnyű képet kap­ni a meglévő hazai és a már ná­lunk működő külföldi verseny­társak kínálatáról, árairól, a nyújtott szolgáltatások színvona­láról, termékeik ismertségéről, így meg lehet becsülni, hol van­nak azok a fehér foltok, ahová az új vállalkozó árujával köny- nyebben bejuthat. Nagyon fon­tos tudni, hogy a legfontosabb versenytársak milyen kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak: ad­nak-e tanácsokat termékeik használatához, vállalnak-e ház­hoz szállítást, felszerelést, milyen reklámajándékokkal halmozzák el a vevőt, s ezek értéke benne van-e az árban vagy sem? Mi­lyen részletfizetési kedvezménye­ket nyújtanak? S végül, de nem utolsósorban: hogyan működik a jótállási rendszerük a garanciális idő alatt és azt követően. Ezek ismeretében lehet csak meghatározni, hogy e tényezők közül melyekkel képes az új vál­lalkozó felvenni a versenyt, hol tud esetleg „túlteljesíteni”, a vá­sárlónak kedvezőbbet nyújtani. Ez a kockázatvállalás ugyanis különösen fontos a cég megjele­nésének, piaci bevezetésének idő­szakában. A tartós sikert megcélzó új vállalkozónak olyan — gazdasá­gilag gyakran terheket is jelentő — tényezőket kell tekintetbe venni, mint a környezetvédelem, a környezeti ártalmak csökken­tése, az egészséges életmód előse­gítése. Ezzel már önmagában meg lehet nyerni a fogyasztók nem csekély részét, különösen a fiatalabbakat, a gyermekeseket. De ez a szempont az európai pi­acokra való bejutás esetében is elsődleges lehet. Nagyon fontos — és nálunk eddig eléggé elhanyagolt volt — a csomagolás, az adjusztálás, a termékek ízléses-külső megjelen­tetése. Számos kitűnő iparművé­szünk van, akik alkalmasak a tervek elkészítésére, s akiknek honoráriuma bőségesen megté­rülne a termék sikerében. Nyitrai Ferencné dr. Ferenczy Europress VÁLLALKOZÁSOK HÁZA TÁJÁN Elégedett építők A kecskeméti KO-Ba Fővál­lalkozó és Szolgáltató Kft. előd­je a Szentkirályi Tsz szakcso­portjaként 1982-ben alakult. Ko­lozsvári Jánost, a cég társtulaj­donosát, ügyvezetőjét arról kér­deztük, tudják-e őrizni pozíciói­kat manapság, amikor az építő­ipari ágazatok nem sok jóval di­csekedhetnek, hisz, mint köztu­domású, nagyobb befektetésekre a lakosságnak és a közületeknek alig van pénze. Ä vállalkozás ügyvezetője el­mondta, nincs okuk panaszra, mert a közelmúltban nagyobb megrendeléseket sikerült szerezni­ük. Egyrészt régi üzleti partnereik­től, kisebb részben új megrende­lőktől is. Mivel az elmúlt egy-két év elég nagy próbának vetette alá a kisvállalkozásokat, nagy ered­ménynek tartja, hogy Kecskemét első öt-hat hasonló profilú vállal­kozása közé sikerült magukat fel- küzdeni. Ehhez hozzájárulhat az is, hogy vállalkozásukban az épí­tőipar mindenféle részága képvi­selteti magát. A szerencsések közé tartoznak azért is, mert üzleti part­nereik — mostanáig — fizetőké­pesnek bizonyultak. Ami pedig manapság nem is a legutolsó szem­pont. A Pintér Művek 3,7 millió dolláros üzlete A keceli Pintér Művek a napok­ban mintegy 3,7 millió dollár érték­ben lakókocsik gyártásáról kötött megállapodást szovjet partnerrel. Az évi darabszám az idén és jövőre együttesen megközelíti az ezret. Olyan típusú, jól berendezett lakó­kocsikról van szó, amelyek az utód­államokban tapasztalható súlyos lakásgondok enyhítésére alkalma­sak. A Pintér Művek nem egyedül kívánja gyártani a kocsikat, hanem mintegy húsz szakmából alvállal kozóknak ad ki a munkából. A megrendeléshez korábbi munkái­val szerzett ismertsége révén jutott. Szerkeszti: A. Tóth Sándor Adómérleg Befejeződött a Bács-Kiskunban leadott személyijövedelemadó- bevallások számítógépes feldolgo­zása. Az adatok tanulmányozása során a legszembetűnőbb, hogy a múlt héten tartott APEH elnöki sajtótájékoztató megállapításai ebben a térségben is érvényesek. Az tudniillik, hogy a vállalkozások egy része — a bevallások szerint — mélyen alatta marad a létmini­mumnak, sőt kifejezetten vesztesé­ges. Bács-Kiskunban 1991-ben az egyéni vállalkozásokból származó jövedelem 78 ezer 529 forint volt átlagosan, de a bt.-k, káefték, gaz­dasági munkaközösségek helyzete sem sokkal különb. Náluk ugyanis tavaly „mindössze” 80 ezer 110 fo­rintos átlagjövedelemre lehetett szert tenni. Egyébként az eddigi tapasztalatok szerint a bevallások 38 százaléka már eleve hibásan ér­kezett az adóhatósághoz, ami még így is alatta marad az egy évvel korábbi 45 százalékos hibaarány­nak. A számítógépes feldolgozás után a következő hónapok felada­ta lesz az adatok valóságtartalmá­nak visszaellenőrzése. (Az 1990- ben és 1991-ben Bács-Kiskunban bevallott jövedelmeket táblázatban összegeztük.) JÖVEDELMEK 1990 1991 FŐ FT* FŐ FT* Munkáltatótól főállású munkaviszonyból 38 776 157 749 55 767 163 629 Állami végkielégítésben részesültek 208 51 198 1 191 44 753 Társas vállalkozásból származó jöv. 4 582 81 189 3 277 80 110 Egyéni vállalkozásból származó jöv. 11 696 91 355 13 103 78 529 Másodállásból származó jöv. 9781 37 037 11 743 40 117 Találmányokból származó jöv. 249 55 493 149 61 069 Tudományos és művészeti tevékenységből 2 007 46 450 2 602 55 310 Mezőgazdasági kistermelésből (az 500 ezren felüli rész) 2 364 40 528 2 155 50 676 Borravaló, hálapénz 2 219 12 >40 2 204 14 043 ■ Belföldi alapítványra fordított összeg nincs adat nincs adat 2 023 19 894 * átlag adatok Vatikáni veszteség A római katolikus világegy­ház tavaly 196,3 millió dollárt adott ki és 108,8 milliót vett be, a pénzügyi évet tehát 87,5 mil­lió dolláros hiánnyal zárta — közölték Vatikánvárosban. Az AP—DJ szerint a hiány kisebb mint tervezték, mert a péterfii- lérekből, a hívők szokásos évi adakozásából enyhíteni tudtak a veszteségen. (Eredetileg 91,5 millió dollár deficittel számol­tak.) A Vatikán 3,5 millió dol­lárhoz jutott az önálló áram- és vízellátásból, saját postaszol­gáltatásából és a vatikáni mú­zeum bevételeiből. Amerikai—orosz légiforgalmi egyezség Az Egyesült Államok és az Oroszországi Föderáció légi­szállítási együttműködési megállapodást kötött, amely egyebek között arról szól, hogy a felek külföldön gyár­tott gépekkel bonyolítják majd le a forgalmat Oroszor­szágban és a Független Álla­mok Közösségében, s orosz gyártmányú gépekkel az Egyesült Államokban és más nyugati országokban. Közö­sen képeznek ki pilótákat és műszaki szakembereket, együtt építenek majd leszál­lópályákat és látják el a szükséges berendezésekkel. Szerb összeomlás? Amerikai megítélés szerint összeomlik a szerb gazdaság, ha az ország ellen életbe lép­tetett ENSZ-szankciók még legalább három hónapig tar­tanak. Margaret Tutwiler amerikai külügyi szóvivő sze­rint a szerb építő- és textil­iparból a következő hetekben tömegesen bocsátják el a dol­gozókat; példaként felhozta továbbá, hogy a szerb autó- buszgyár több száz millió dolláros külföldi megrende­léstől esett el, s a Yugo gép­kocsikat gyártó cég dolgozói is munka nélkül maradnak. — A belgrádi kormány nem fog tudni mit kezdeni ezzel a munkanélküli tömeggel mondta Tutwiler. Koronával Tuzex-boltokban Július elsejétől a Tuzex va­lutás üzlethálózat boltjaiban csehszlovák koronával lehet fi­zetni. A Tuzex-üzletek már ko­rábban áttértek a speciális utalványok használatáról a közvetlenül nyugati fizetőesz­közök ellenében történő árusí­tásra, most viszont csehszlovák koronára számítják át a több­nyire német márkában feltün­tetett fogyasztói árakat. A je­lenlegi márkakurzus 18 korona körül van. Kínai kötések Kina 6,3 milliárd dollár ér­tékben megállapodásokat kö­tött egyes kelet-európai orszá­gokkal, illetve a Független-Ál­lamok Közösségének számos tagjával azon a tíznapos keres­kedelmi kiállításon, amelyet Harbinban, a kínai Hejlungcsi- ang tartomány központjában rendeztek meg. A vásáron 1929 üzlet jött létre; ezek árucseré­ről, keményvaíutában történő tranzakciókról, valamint gaz­dasági és technológiai együtt­működésről szólnak. Ä 6,3 milliárd dolláron belül 5,5 mil­liárd export- és importügyle­tekre vonatkozik, míg a fenn­maradó 730 millió dollár épít­kezési munkákkal kapcsolatos. Elbocsátások amerikai repülőgépgyárakban A repülőgépek iránti keres­let visszaesése miatt csökkenti termelését és munkásokat bo­csát el az Egyesült Államok két legnagyobb repülőgépgyára, a BOEING és a McDonell Do­uglas jelentette az AP—-DJ. V _________J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents