Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-29 / 152. szám

LABDARÚGÁS

Dama r

először aranyérmes

Göteborgban pénteken este befejeződött a 9. labdarúgó Eu- rópa-bajnokság, Németország negyedszer szerepelt a döntőben (kétszer első volt), Dánia előtt viszont először nyílt alkalom az aranyérem megszerzésére. Az eddigi finálék eredményei a következők voltak:

1960. július 10., Párizs: Szovjetunió—J ugoszlávia 2:1 — hosszabbítás után;

1964. június 21., Madrid: Spanyolország—Szovjetunió 2:1;

1968. június 6., Róma: Olaszország—Jugoszlávia 1:1 — hosszabbítás után;

1968. június 10.: Olaszország— Jugoszlávia 2:0, megismételt mérkőzés;

1972.június 18., Brüsszel: Németország—Szovjetunió 3:0;

1976. június 20., Belgrád: Csehszlovákia—Németország 2:2 — hosszabbitás után 11-esekkel 5:3;

1980. június 22., Róma: Németország—Belgium 2:1;

1984. június 27., Párizs: Francia- ország—Spanyolország 2:0;

1988. június 25., München: Hollandia—Szovjetunió 2:0;

1992. június 26., Göteborg: Dánia —Németország 2:0.

Út a döntőig

A péntek esti finálé két résztvevője a következő „akadályokat” küzdötte le Svédországban:

NÉMETORSZÁG:

június _/2.,"Norrköping — Független Államok Közössége 1:1 (0:0), gólok: Dobrovolszkij, illetve Hässler;

június 15., Norrköping — Skócia 2:0 (1:0), gólok: Riedle és Effenberg;

június 18., Göteborg — Hollandia 1:3 (0:2), gólok: Rijkaard, Witschge, Bergkamp, illetve Klinsmann.

AZ ELŐDÖNTŐBEN:

június 21., Stockholm — Svédország 3:2 (1:0), gólok: Hässler, Riedle (2), illetve Brolin, K. An- dersson.

DANI A:

június 11., Malmö — Anglia 0:0; június 14., Stockholm — Svédországod (0:0),gólszerző: Brolin.

június 17., Malmö — Franciaország 2:1 (1:0), gólszerzők: H. Larsen, Eistrup, illetve Papin.

AZ ELŐDÖNTŐBEN: június 22., Göteborg — Hollandia 2:2—hosszabbításután(2:1,2:2); tizenegyesekkel 5:4; gólszerzők: H. Larsen (2), illetve Bergkamp, Rijkaard; a tizenegyeseket berúgta: H. Larsen, Povlsen, Eistrup, Vilfort, Christofte, illetve R. Koeman, Bergkamp, Rijkaard, Witschge—van Basten nem.

A DÖNTŐBEN: június 26., Göteborg: Dánia—Németország 2:0 (1:0). Gólszerző: John Jensen, Kim Vilfort.

Az Európa-bajnokság végeredménye:

1. Dánia, 2. Németország, 3. Svédország és Hollandia.

sOJyng*.

GÓLKIRÁLYOK

... M

A

z eddigi EB-döntők gólkirályai között egy magyar labdarúgó neve is szerepel: mégpedig Novák Dezsőé, aki 1964-ben másodmagával érdemelte ki a címet.

1960 (4 csapat szerepelt): Galics, Jerkovics (jugoszlávok), Heutte (francia), Ivanov, Ponyegyelnyik (szovjetek) 2-2 gól.

1964 (4): Pereda (spanyol), Novák Dezső (magyar) 2-2 gól.

1968 (4): Dzsajics (jugoszláv) 2 gól.

1972 (4): Gerd Müller (német) 4 gól.

1976 (4): Dieter Müller (német) 4 gól.

1980(8): Klaus Allofs (német) 3 gól.

1984 (8): Michel Piatini (francia) 9 gól.

1988 (8): Marco van Basten (holland) 5 gól.

A császár csalódott

Franz Beckenbauer, a császár, a hajdani világ- és Európa-bajnok futballista, keresett német szakember mondta: Gratulálok a dán válogatottnak, nagyszerűen játszott. Mi sajnos csak az első húsz percben futballoztunk jól, tálán ha akkor gólt szerzünk, minden másképpen alakul. Aki most azt mondja, hogyan létezik az, hogy a felkészülés nélkül idejött dánok nyertek, gondolja el, micsoda tehertől szabadultak meg esélytelenségükkel. Itt mindenki a világbajnokot akarta legyőzni. 1994-ben már a dánok is érzik majd ennek terheit...

er

Életem legszebb pillanata

— Alig találok szavakat a boldogságtól — mondta Richard Möller- Nielsen, az Európa-bajnok dán válogatott szövetségi kapitánya az emlékezetes döntő után. — Életem legszebb pillanata ez, amiért minden játékosnak külön-külön is köszönettel tartozom. Brian Laudrupnak, hogy volt bátorsága önmagát legyőzve visszatérni, Flemming Polvsennek és Peter Schmeichelnek, mert káprázatosán játszottak, John Sivebaeknek, Lars Olsennek és Kent Nielsennek, mert sérülve is vállalva a játékot, csodát tettek. Kim Vilfortnak, mert családi tragédiáját egy percre sem feledve döntő gólt lőtt... S így sorolhatnám valamennyi játékosomat.

1992 (8): Karlheinz Riedle (német), Henrik Larsen (dán), Tomas Brolin (svéd), Dennis Bergkamp (holland) 3 gól.

2 gól: Thomas Hässler (német).

1 gól: Jürgén Klinsmann, Stefan Effenberg (német), Lars Eistrup, John Jensen, Kim Vilfort (dán).

EZ TÖRTÉNT AZ NB III-BAN

A precízen összehangolt csapatmunka bajnoki címet eredményezett Kiskőrösön

Kiskőrös sporttörténelmének eddigi legfényesebb időszakát éli jelenleg a Petőfi Spartacus SE labdarúgócsapata, mely az NB III. Alföldcsoportjában megszerzett bajnoki címével kiharcolta az NB II-be jutást.

A mostanihoz hasonló sportbravúr utoljára jó két évtizeddel ezelőtt hozta lázba a sportot szerető kiskőrösi szurkolókat, amikor is a női kézilabdacsapat

„masírozott be” egy kis időre a sportág II. vonalába. Ä hosszú böjti időszak után érthető volt, hogy a város és környékének sportot szerető és támogató lakosai ünneplésben részesítették „aranylábú” kedvenceiket.

Himer István, a csapat mestere, aki több mint két évtizedes edzői pályafutása alatt már nyert egy pár együttessel bajnoki címet és dolgozott az NB I-ben is — a következőket mondta eddigi kiskőrösi munkásságáról.

— Sokan megmosolyogtak a szakmában, amikor négy, sikerekben gazdag NB Il-es év után a Metripondtól, 1990 januárjában Kiskőrösre szerződtem edzőnek. A csapat akkoriban ugyanis az NB

III. Álföld-csoportjának alsó régióiban kullogott és már igen sokan megkongatják fölötte a vészharangokat.' Tudtam, hogy igen nehéz helyzetbe csöppentem bele, de égett bennem a bizonyítási vágy, ami aztán szép lassan „átragadt” a játékosokra is. Ez olyany- nyira sikerült, hogy a tavaszi nagy menetelésünk után végül is az ötödik helyen végeztünk.

Szerencsére, a szakosztályvezetés

A Kiskőrösi Petőfi Spartacus SE az NB 111. Alföld-csoport bajnoka, amely ősztől az NB ll-ben képviseli megyénket. (Farkas Tibor felvétele)

és a Baráti Kör is meglátta a „lehetőségeket” a csapatban és jelentős anyagi áldozatok árán sikerült is megerősíteni az akkori gerincet, melyet: Szentesi, Beregszászi, Szlovák, Szentpéteri, Pecznyik, Bischof, Szűcs,, Verebélyi és Lengyel alkotott. így került Kiskőrösre: Kőhalmi /., Márics, Bárány, Himer, Ócsai, Selmeczi, dr. Kovács G., Tóth

L., aki képességeik és jó hozzáállásuk révén gyorsan be is illeszkedtek az együttesbe. Ennek volt köszönhető, hogy az 1990—91-es bajnoki év végén az ezüstérmet tudtuk megszerezni a bajnok Miske mögött.

Az ezüstérem birtokában tavaly már nagy volt a bizakodás a szakosztályvezetés és a szurkolók körében is az új bajnoki évet illetően, melynek azzal a nem titkolt céllal vágtunk neki, hogy bajnokságot kell nyernünk! A zavartalan felkészüléshez szinte minden lehetséges támogatást megkaptunk a Sponzor Kft.-tői, a megerősödött Baráti Körtől és nem utolsósorban az ön- kormányzattól. Ennek köszönhetően a gyorsan összerázódott csapat szinte repülőrajtot vett. Futott a szekerünk, de a nyakunkban egyre

csak makacsul ott „lihegett” az elmúlt évben még NB II-ben szerepelt és ugyancsak jó játékosállománnyal rendelkező KTE. Ez a kettős versenyfutás aztán egészen a legutolsó fordulóig tartott és mindkét csapatot alaposan megviselte.

Ez nálunk tavasszal jelentett egy igen kellemetlen periódust, ami ráadásul együtt járt egy hihetetlenül nagy sérüléshullámmal is és ez kis híján majdnem tönkretette az egész éves munkánkat. A sérült és kiesett játékosok helyére ekkor igazoltuk le hozzánk az MTK-s Csintalant és a három orosz „légióst”: Linnyiko- vot, Kuhlevszkijt és Guljajevet, akik korábban már szerepeltek a szovjet Szuper Ligában is, de beilleszkedésük a csapatba mégis hosszabb időbe telt. Tavasszal tahát, kényszerűségből, ismét csapatot kellett építenünk. Voltak nehéz perceim a kis- padon, főleg a helyzetek szinte minimális kihasználása miatt, de szerencsénkre a csapatszellem mindvégig példás volt és az éppen pályán levő játékosok képesek voltak úgyszólván „meghalni” egymásért és a csapatért, ami végül is meghozta számunkra a várva várt sikert!

Mit mutat a statisztika?

Három megyei labdarúgócsapatunk szerepelt az elmúlt bajnoki idényben az NB III. Alföld-csoportjában. Ha osztályozni kellene a teljesítményüket, akkor két jelest és egy elégtelent adnánk. A Kiskörös és a KTE ugyanis végig a mezőny fölé nőtt és egymás között döntötte el az aranyérem sorsát. Kettőjük külön versenyében a Kiskőrös nyolcszor állt az első és hétszer a második helyen, a KTE pedig fordítva, hétszer első és nyolcszor második volt. A Fájsz a második tavaszi fordulóban elfoglalta a táblázat 15. kiesőhelyét, amelyet már nem is „engedett” át másik csapatnak.

I. Kiskőrös tavasszal

30 21 6 3 63-21 48 15 10 4 I 29-10 24

Szűcs (10), Ócsai (10), Csintalan (8), Bárány (7), Bischof (6), Varga (1).

A házi gólkirály Szűcs, 19 találattal. Bárány 8, Bischof, Selmeczi, Agócs 6-6, Kuhlevszkij 5, Tóth 3, Ócsai, dr. Kovács, Márics 2-2, Gul- jajev, Linyikov, Szlovák és Pecznyik 1-1 góllal járultak hozzá a csapat sikeréhez. A csapat gólátlaga mérkőzésenként 2,1 adott és 0,6 kapott gól.

A hazai mérkőzéseket 6500 néző látogatta, ami durván 900-as átlagos nézőszám. Idegenben 8800-an voltak kíváncsiak a játékukra. A legnagyobb hazai nézőszám, 1500 a Fájsz ellen, idegenben, 3000 a KTE ellen volt.

(14), Boronkai (15), Újfalusi (15), Baluta (14), Fütyü (15), Berki (14).

A további sorrend: Zámbó (11), Farkas (10), Safranyik (9), Fórizs (6), Tanító (3), Horváth (2), Fekete (1). Egész éven át Molnár, Újfalusi és Fütyü játszott mind a 30 mérkőzésen.

A KTE 61 gólján 11 játékos osztozott. A listát Fütyü vezeti 23 góllal. 11 gólos Berki, 6 gólos Boronkai, 4 gólos Újfalusi és Horváth, 3 gólos Farkas és Fórizs, Kátai, 2 gólos Popa, 1 gólos Baluta és Forgó. A mérkőzéseket itthon 8200 néző (1025 átlag) tekintette meg, idegenben 5300 néző látta a KTE játékát.

Tavasszal a Kiskőrös listavezetőhöz méltóan Hódmezővásárhelyen négygólos győzelemmel kezdte, és később egészen a KTE elleni rangadóig nem talált legyőzőre. A döntetlenekkel elherdált pontok miatt azonban a 18. héten a KTE mögé szorult. A vezető helyet a 20. fordulóban sikerült rövid időre visszavenni, amikor a kecskeméti lilafehérek Hódmezővásárhelyen felejtették az egyik pontot. Aztán ismét fordult a kocka és a KTE őrizte a vezető pozíciót, egészen a dabasi vereségig.

Ősszel és tavasszal egyformán 19-19 játékos jutott szóhoz Kiskőrösön. Az őszi együttesből többen távoztak, jött helyettük több idegenlégiós. Pontosan ugyanannyi (24) pontot szereztek mint ősszel, s bár öt góllal kevesebbet lőttek, a kapott gólok száma csökkent. A csapat teljesítménye pontosan 80 százalékos.

Tavasszal valamennyi mérkőzésen öt labdarúgó szerepelt — (Márics, Szlovák, Tóth, Pecznyik és Kuhlevszkij), ugyanezt mind a 30 találkozón csak Márics és Pecznyik mondhatja el magáról. A tavaszi csapat a következő: Himer (8) — Márics (15), Szlovák (15), Linyikov (14), Tóth (15), Agócs (14), Selmeczi (14), Pecznyik (15), Beregszászi (13), Guljajev (11), Kuhlevszkij (15). A további sorrend: Szentesi (7),

2. Kecskeméti TE tavasszal

30 21 5 4 61-21 47 15 11 2 2 31-9 24

14. Fájsz tavasszal

30 6 6 18 26-53 18 15 2 5 8 15-25 9

A KTE a tavasszal több találkozót nyert, jobb gólkülönbséggel ugyanannyi pontot szerzett mint a bajnok Kiskőrös, mégis a második helyre szorult. A számok tehát azt mutatják, hogy a lila-fehérek az őszi idényben vesztették el a bajnokságot!

Ha csak a számszerű tényeket vizsgáljuk, akkor mindez igaz, bár a pályán valójában más volt a helyzet. A KTE a tavaszi idényben jobban kezdett mint a nagy ellenfele. Az első négy találkozón 8 pontot kasszíroztak, 13 gólt szereztek és csak hármat kaptak. A Dabas, majd nem sokkal később a Ceglédi Honvéd állította meg a sikersorozatot. A rangadó előtt már a Kiskőrös volt nyerő pozícióban és ott is maradt.

Idegenlégiósok nélkül

A KTE anyagi helyzete nem tette lehetővé, hogy csapatát idegenlégió- sok sorával frissítse. Ádám István edző szerencséjére viszonylag kevés sérülés zavarta a csapatot és így kialakulhatott a stabil gárda. A tavasz- szal legtöbbször pályára lépett együttes: Molnár (15) — Popa (15), Endre (14), Pataki (14), Bálint (13), Forgó

A Fájsz az NB Ill-ban nem tudta megismételni a megyei bajnokságban nyújtott teljesítményét. Mentség természetesen van, talán el is fogadható, hogy a megyei vetélkedőn első helyen végzett csapatból többen eltávoztak, nem jött helyettük senki.

Nem volt állandó csapat

Rónai Sándornak elsősorban a sok sérülés miatt nem volt állandó csapata. Valamennyi mérkőzésen, vagyis 30 találkozón — csak Budi- mácz játszott. Tavasszal is csak ketten, Budimácz és Nagy A. volt ott minden találkozón. A legtöbbször szerepelt együttes: Nagy E. (12) — Budimácz (15), Jagicza ,(13), Hegedűs (12), Nagy A. (15), Csaplovics (12), Szűcs (14), Szabadi (13), Aranyos (13), Hangya (14), Tamási (13).

A további sorrend: Sánta (11), Csizovszki (9), Kernya (9), Margit (7), Székely (3), Pörzse (3), Nagy G. (3), Tímár (1). Veres ősszel 14 mérkőzésen játszott, aztán távozott.

A 26 gólt 10 játékos szerezte. A legtöbbet (6) Aranyosi, 4 gólos Szabadi, 3 gólos Szűcs, Tamási, Veres, 2 gólos Nagy G., Nagy A., 1 gólos Jagicza, Sánta és Tímár.

A mérkőzések látogatottsága igen gyér volt Fajszon. A hazai találkozókat -összesen 1800 szurkoló tekintette meg (225 átlag), idegenben 4300 néző előtt játszottak.

Összeállította: Szabó Zoltán

Nem kudarc a kiesés

Rónai Sándor — aki jelenleg már az NB Il-es Baja edzője — előbb az NB III-ba juttatta a Fajszot, majd egy év alatt ki is esett csapatával.

— A felkerülő csapatok célja általában a biztos bennmaradás. Fajszon is így volt?

— Nálunk már a feljutás előtt megfogalmazódott a kérdés: kell, vagy nem az NB III? Végül úgy döntöttünk, ha már lehet, kerüljünk fel, s aztán meglátjuk mi lesz.

— A szakmai, vagy a gazdasági háttér hiányzott jobban a bentmaradás- hoz?

— A téesz ugyanazokat a körülményeket tudta megteremteni, mint a megyei első osztályban. Tehát a focisták dolgoztak, aztán jöttek edzésre. Ráadásul a téeszeket érintő változások következtében a munkahelyek bizonytalanok lettek, s így még nehezebben tudtak a focira koncentrálni a játékosok.

Szakmai oldalról azt mondhatom, hogy bár a keretben 18-an voltak, ebből csak 13-an NB III-as szintű játékosok. Sajnos, Margit, Nagy G., Csaplovics és Kernya sérülés miatt kiesett, s ez döntően befolyásolta szereplésüket. Télen, a felmérések szerint, 90 százalékos edzettségi állapotban volt a csapat, de ez márciusra, a tavaszi háztáji munkák idejére, 60-70 százalékosra esett vissza. Az edzésekre általában nyolcán jártak, ezért nem kudarc a kiesés. Ilyen helyzetben szakmai munkáról nemigen lehet beszélni.

— Ez esetben mi motiválta önt Fajszon?

— A játékosok szinte mind dolgoztak korábban a kezem alatt. Ők szerettek volna jól szerepelni, hiszen tavaly is csak az ötödik hely megszerzése volt a cél, mégis feljutottunk. Nem volt azonban perspektíva sem a munkahelyen, sem a fociban a játékosok előtt. Ama1992. június 29., 11. oldal

Amikor

az ezüstérem is kevés

a boldogsághoz

A versenybizottság már megint két olyan csapatot, a Dabast, és a Ceglédet sorolt a Duna- helyett az Alföld-csoportba, ahonnan szinte lehetetlen a mérkőzésekről idejében tudósítást kapni — füstölgött az ősszel egyik kollegánk, meglátva a labdarúgó NB III. sorsolását. Ez persze lehetne akár magánügy is, de hogy éppen ez a két együttes okozza majd a Kecskeméti TE vesztét, akkor még senki sem gondolta.

A lila-fehérek NB II-ből kiesett csapata tavaly nyáron új edzővel, Ádám Istvánnal vágott neki a bajnokságnak. Ősszel a csapat, a faj- szi kisiklástól eltekintve, végig remekül játszott, és a nagy rivális Kiskőrös mögött csupán egy ponttal lemaradva várta a következő szezont. Közben a játékosállomány is módosult. Kátai elment a város akkor még NB Il-es csapatához, ahonnan viszont két rutinos labdarúgó, Safranyik és Farkas érkezett. Az első tíz tavaszi fordulóban nem is lehetett panaszuk a szurkolóknak, hiszen kedvenceik 18 pontot gyűjtöttek és ez az őszi 23-al együtt az első helyet jelentette a számukra.

Ekkor, a 26. fordulóban következett a Dabas elleni mérkőzés, ahol az első tíz percben három százszázalékos helyzet kimaradt, majd a KTE kapott egy szerencsétlen gólt, és el is dőlt a két pont sorsa. Innentől, mint később kiderült, végleg a csapat lekerült a táblázat éléről. Érdekes, hogy az a Fájsz, amely az egész bajnokságban összesen hat győzelmet aratott, egy héttel azután simán verte a dabasiakat.

A KTE két héttel későbbi, Cegléden elszenvedett újabb veresége után Kiskőrösön már hűtö'tték a pezsgőt. A kecskeméti játékosokban a rangadón aratott győzelmet követően még maradt egy mák- szemnyi remény, ám az utolsó fordulóban már nem „gyúródott” a papírforma. A kétesélyes nyert, a pezsgőt viszont Kiskőrösön itták.

— Milyen tervekkel kezdték egy évvel ezelőtt a pontvadászatot? — kérdeztem Bartha Imrét, a KTE szakosztályvezetőjét.

— A nyári alapozás végére kialakult az együttes gerice. Felmértük a lehetőségeket és az első ötbe vártuk a csapatot. Az őszi jó szereplés után már látszott, hogy a bajnokság kétesélyes, így dobogós helyre módosítottunk. Azt csak titokban mertük kimondani, hogy jó lenne megnyerni.-— Most, hogy nem sikerült, csalódott?

— Én nagyon. Szerintem a lelkűk legmélyén a játékosok többsége is az. Á KTE bebizonyította, hogy mint csapat, a legjobb a csoportban. Kár, hogy ezt néhány labdarúgó nem hitte el, és a sorsdöntő pillanatokban kishitűen játszott. Ázzál, hogy csak másodikak lettek, anyagilag is sokat veszítettek.

— Együtt marad a csapat?

— Úgy tudom, a többség ott lesz a július 14-éig tartó szabadság utáni első találkozón. Sőt Horváth László, aki a tavasszal súlyos szemsérülést szenvedett,, is szólt, hogy folytatni akarja. Ádám István edzővel szeretnénk szerződést hosszabbítani. A csoport várhatóan alaposan megerősödik, ezzel a befutó is többesélyessé válik.

— sze —

tőr módon így is jó közösséggé formálódtak. Szakmailag az lehetett a cél, hogy a meglévő tudáshoz megfelelő taktikát találjak, s a közösségből egyéneket neveljek.

— Ki emelhető ki vagy marasztalható el egyértelműen?

— Budimácz kimagasló teljesítményt nyújtott, egyetlen edzésről sem hiányzott. Maradéktalanul elégedett vagyok Aranyossal is. Margit nagyon gyenge játékára magyarázat van, de mentség nincs. Hangya kérdőjel előttem. A többiek képességeiknek megfelelőt nyújtottak. Sajnos várható, hogy ebben a közegben Nagy A. és Sánta elvesznek.

— Mi a fajszi labdarúgás jövője?

— Utánpótlás nincs, s hogy jövőre lesz-e csapat Fajszon, az majd novemberben derül ki.

— Volt-e olyan játékosa, akit szívesen vinne magával Bajára?

— Szívem szerint igen, de ez még nagyon sok mindenen múlik.

Géczy Zsolt